Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

If/.t YF.I 1987. JÜN1US 10., SZERDA Reális lehetőség a csúcstalálkozóra Gazdasági dokumentum A fegyverkezés a fejlődés Hangsúlyozta, hogy moszk­vai megítélés szerint szeptem­ber—október folyamán Genf­ien a két küldöttség befejez­heti a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó szerző­déstervezet kidolgozását, hogy az a csúcstalálkozó asztalára kerülhessen. Ha ezt a logikát követjük, Gorbacsov főtitkár és Reagan elnök -találkozójára novembertől kezdődően bár­mikor sor kerülhet — mondot­ta. Beszámolt arról, hogy szó van Sevardnadze és Shultz külügyminiszterek találkozójá­ról. A külügyminiszteri talál­kozó, amelynek időpontjáról még nem született megállapo­dás, s amelyre most Washing­tonban kerülne sor, gyakorlati síkra terelheti a szovjet—ame­rikai legmagasabb szintű ta­lálkozó kérdését. Június közepén három szo­cialista országot, érintő láto­gatásra indul Eduard Sevard­nadze külügyminiszter — kö- .zölte.a szóvivő. Ennek első ál­lomásaként Bulgáriába láto- . gat. Ezután továbbutazik Bu­dapestre és Belgrádba. Julij Voroncov első külügy- tniniszter-helyettes az iráni vezetés meghívására Teherán­ba látogat, ahol sok megvita­tandó kérdés Vár áttekintésre. ' Pjadisev közölte, hogy a Szov­jetuniót nyugtalanítják a 'perzsa-öbölbeli események, az „esetleges megelőző csapással” kapcsolatos washingtoni ter­vek­Vlagyimir Petrovszkij kül- . ügvminiszter-helyettes Géni­ben, a leszerelési értekezlet nyári ülésszakán előterjesztet­Amin Dzsemajet libanoni elnök kedden fogadta az ENSZ BT öt állandó tagálla­mának bejrúti diplomáciai képviselőit, a pápai nunciust . és Algéria nagykövetét. Rész­letesen tájékoztatta őket Ra- sid Karami miniszterelnök meggyilkolásának körülmé­nyeiről, a nyomozás meneté­ről és kérte a diplomatákat: kormányaik támogassák Li­banon törvényes hatóságait. Az Asz-Szafir című nyugat­bejrúti lap kedden azt írta, ' hogy a merényletet a „Liba­noni erők” hajtotta végre, de egy izraeli szakértő tervei alapján. Az újság „megbízha­tó politikai és biztonsági for- • r ás okra” hivatkozva jelentet­te, hogy május 30-án, két nap­nál a merénylet előtt egy iz­raeli tiszt érkezett a „Libano­ni erők” ellenőrzése alatt álló Kelet-Bejrútba és a „Liba­noni erők” vezetőivel találko­zott. Szíria állítólag csalódottan nyilatkozott a muzulmán tá­bor egy részéről és felújította kapcsolatait Valid Dzsumb- lattal, a HSZP vezetőjével, aki szerint a békés megoldás te azt a szovjet, dokumentu­mot, amely moszkvai megíté­lés szerint alapot képezhet az átfogó, sokoldalú, a nukleáris kísérletek teljes betiltását cél­zó tárgyalások számára. Eb­ben az ellenőrzés kérdését új módon vetették fel: a kísérle­ti telepek helyszíneinek közlé­se, nemzetközi megfigyelőcso­port létrehozása is a tervek között szerepel. Ez maga után vonja a nemzetközi megfigye­lői státus létrehozását, s az el­lenőrzés középpontjába általá­ban a helyszíni ellenőrzés ke­rül. Pjadisev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nagy figyelem­mel kíséri a hét iparilag fejlett tőkés ország velencei csúcsér­tekezletét, annál is inkább, mert arra kevéssel a berlini tanácskozás után kerül sor. A kérdés az, hogy a tőkés hetek ihilyen mértékben készek és képesek válaszolni a szocialis­ta hetek javaslataira. Emlé­keztetett arra, hogy minded­dig nem érkezett válasz a Nyugattól a berlini javasla­tokra. Felvetődik a kérdés: nem attól tart-e a Nyuga.t, hogy a katonai doktrínák ösz- szehasonlítása során bebizo­nyosodik az elrettentési stra­tégia tarthatatlansága? — mondotta a szóvivő. A Szovjetunió légterét meg­sértő Matthias Rust ügyében folytatódik a nyomozás, amely­nek célja megállapítani, hogy olcsó szenzációhajhászás volt-e a fiatal pilóta tettének egyetlen indítéka. A nyomo­zás szigorúan összhangban van ideje lejárt. Bejrútban érez­hetően fokozódott a bizonyta­lanság, a Szíriái járőrök szá­ma megnőtt és híresztelések szerint a hét közepén „vala­mi történik”. Lengyelország Pápai körút Kedden a reggeli órákban helikopteren érkezett vidéki kőrútjának első állomására II. János Pál. Lublinban elő­ször az egykori majdaneki ha­láltábor mauzóleumát kereste fel, ahol elhelyezte az emléke­zés virágait, és rövid imát mondott a tábor áldozatainak emlékére. Ezután a lublini katolikus egyetemen tett látogatást, amelynek sok éven át volt ta­nára. A pápa itt először a tu­dományos élet meghívott kép­viselőivel találkozott, akikhez beszédet intézett. Ezután üd­vözölték az egyetem tanárai és hallgatói. A velük folytatott beszélgetés követően II. János Pál Lublin egy új lakótelepé­nek templomában celebrált misét, és fiatal papokat szen­telt fel. a törvényekkel és annak során a legmesszebbmenőkig figye­lembe veszik az NSZK állam­polgárának személyes jogait. Az eljárás menetétől függ, mi­kor találkozhat Rust a szülei­vel. ★ Reális lehetőség van a kö­zép-hatótávolságú és hadmű­veleti-harcászati rakétákról szóló megállapodás kimunká­lására —: hangsúlyozta kedden Alekszandr Besszmertnih szov­jet külügyminiszter-helyettes, a közeljövőben és középtávon megvalósítható leszerelési in­tézkedéseket elemezve. ' A szovjet diplomata a Szocsi melletti Dagomiszban — az ENSZ égisze alatt, a világszer­vezet leszerelési kampányá­nak keretében — rendezett le­szerelési fórumon fejtette ki országa álláspontját. A hétfőn kezdődött nemzetközi tanács­kozáson 25 ország szakértői, tudósok, katonák, politikusok és társadalmi személyiségek vesznek részt, s a nukleáris, hagyományos és űrfegyverzet problémáit vitatják meg. A kelet—nyugati kapcsola­tokról, a terrorizmus elleni küzdelem összehangolásáról, a Perzsa-öbölben kialakult hely­zetről szóló politikai nyilatko­zatokat fogadtak el kedden Velencében a hét legnagyobb tőkés ország állam- és kor­mányfői. Az Egyesült Államok, Ka­nada, Japán, az NSZK, Nagy- Britannia, Franciaország és Olaszország vezetői ezen a na­pon már belevetették magukat a találkozó munkájának „sű­rűjébe”: reggel három külön­féle fórumon folytatták a leg­fontosabb kérdésekről szóló vitát. Külön üléseztek a dele­gációvezetők, a külügy- és pénzügyminiszterek. A kelet—nyugati kapcsola­tokról szóló közös nyilatkoza­tukban az állam- és kormány­fők szükségesnek tartják, hogy a meglevő szövetségi rendsze­rek keretében mindenki „erős és hiteles védelmet alakítson ki magának, olyat, amely ele­jét veszi az agressziónak”. A terrorizmus elleni harc összehangolásáról szóló nyilat­Pokolgépek robbantak ked­den reggel az Egyesült Álla­mok római nagykövetségének közelében. Robbantásos me­rényletet követtek el a brit külképviselet ellen is. Az amerikai nagykövetség mellett egy parkoló gépkocsi­ban robbant időzített szerke­zet, két másik bombát pedig egy szomszédos szálloda abla­kából lőttek ki az épületre. Az angol nagykövetség ellen végrehajtott akcióról ellent­mondásos jelentések érkeznek. Az egyik verzió szerint, a tet­tesek a kerti szökőkútban rej­tettek el két pokolgépet, egy másik változat szerint kézi­gránátokat hajítottak be a kö­vetség kertjébe. Egybehang­Bécsi utótalálkozó Magyar felszólalás Egy évvel a Varsói Szerző­dés budapesti leszerelési felhí­vása után a katonai biztonság kérdéseiben folyó tárgyaláso­kon bizonyos haladás tapasz­talható, de sokkal gyorsabb ütemre van szükség. Erről be­szélt az európai utótalálkozó keddi teljes ülésén Erdős André magyar nagykövet. Po­zitív tényező, hogy a NATO brüsszeli nyilatkozatában elis­merte a tárgyalások szüksé­gességét s így a két katonai szövetséghez tartozó 23 or­szágnak az utótalálkozón részt vevő képviselői között Bécs- ben megkezdődhettek a köz­vetlen konzultációk. Bizonyos számú kérdésben megnyilvá­nultak a közös érdekek, a vi­ta tükröz hasonlóságokat az álláspontokban — ezért is van szükség arra, hogy immár megkezdjék a jövendő tárgya­lások mandátumának kidolgo­zásét — mondotta. A VSZ or­szágai készek új erőfeszítése­ket tenni a hatékony munka érdekében, hangoztatta, rámu­tatva: a szövetség hét tagor­szága beható, vitáktól is kí­sért munkában érlelte ki kö­zös álláspontját. kozat rendkívül határozott hangnemű (erről a témáról Ronald Reagan és Margaret Thatcher brit miniszterelnök még a keddi ülések előtt is tárgyalt egymással). Maga a nyilatkozat határozottan elíté­li a terrorizmus minden for­máját, beleértve a repülőgép­eltérítéseket, a túszszedéseket. A harmadik politikai nyilat­kozat a Perzsa-öböllel kapcso­latos kérdéseket érinti. Szer­zői megegyeztek abban: új, összehangolt nemzetközi erő­feszítésekre van szükség, hogy elősegítsék az iráni—iraki há­ború megszüntetését, A politikai jellegű állásfog­lalások után a velencei talál­kozó főszereplői a gazdasági kérdések megvitatásával foly­tatták munkájukat. Mivel e téren nehezebbnek bizonyul a közös álláspont kialakítása, az erről szóló vita valószínűleg szerdáig elhúzódik. A brit kormányfő azonban nem vesz részt már a csúcstalálkozó munkájában: kedd délután el is haevta Velencét, hogy csü­törtökön hazájában lehessen a szavazás idején. zóan állítják viszont a jelen­tések, hogy a robbanások nem okoztak sem személyi sérülé­seket, sem számottevő anyagi kárt. A rendőrség röplapot talált az amerikai nagykövetség épülete közelében. A hivata­los rendőri jelentés csupán ennyit közölt róla: feltétele­zik, hogy a támadók hagyták maguk után. A velencei csúcstalálkozón részt vevő hét tőkés ország római képviseleteinek őrizetét megerősítették. Az amerikai és a brit nagykövetség kör­nyékét lezárták, a környező utcákon rendőrjárőrök cirkál­nak, (Folytatás az 1. oldalról.) emberi és tudományos forrá­sokat az érintett országok gazdasági és társadalmi fej­lődésének meggyorsításához, továbbá a világ különböző részein meglévő gazdasági el • maradottság felszámolásához kell felhasználni. O A Varsói Szerződés tag­államai támogatásukról biztosítják az államok gazda­sági jogairól és kötelezettsé­geiről szólló chartát, az új gazdasági világrend megte­remtéséről szóló nyilatkozatot és annak cselekvési program­ját, az el nem kötelezett or­szágok hararei gazdasági nyi­latkozatát és síkraszálinak ezen dokumentumok gyakor­lati megvalósításáért. A Varsói Szerződés tag­államai úgy ítélik meg, hogy a gyengén fejlettség a fejlődő országokat hosszú időn át sújtó gyarmati kizsákmá­nyolás eredménye. Az, hogy a II. _ világháborút követően újabb államok nyerték el füg­getlenségüket, különösen nagy jelentőséggel bíró folyamat w)lt a gyarmati uralom alatt lévő népek önálló, szabad fej­lődése szempontjából. Nap­jainkban az imperializmus rendszere jelentős mértékben a fejlődő országok kirablá­sának következtében tartja fenn magát. A multinacioná­lis monopóliumok és a fi­nánctőke fokozta az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai fejlődő országok kizsákmá­nyolását, rájuk hárítva a vi­lággazdasági válság fő terheit, és ezáltal fékezve társadalmi­gazdasági fejlődésüket. A kialakult helyzet legfőbb okai o valutáris-pénzügyi vál­ság elhúzódásában, a magas kamatlábat megszabó politiká­ban, a pénzügyi tartalékoknak a fejlődő országokból való el­szívásában, az emberi tarta­lékoknak ezekből az orszá­gokból történő elvándorlásá­ban, a fejlett tőkés országok által alkalmazott egyenlőtlen kereskedelmi kapcsolatokban keresendők. O A Varsói Szerződés tag­államai úgy vélik, hogy lehetetlen biztosítani a gaz­dasági és a politikai stabili­tást, az egész világ békéjét, ha határozott intézkedésekkel nem akadályozzák meg a fej­lődő országok helyzetének to­vábbi romlását, ha nem tesz­nek határozott intézkedéseket a gyengén fejlettség felszámo­lására. Sürgető szükség van a politikai gondolkodás és a nemzetközi gyakorlat gyökeres megváltoztatására, az igazsá­gos nemzetközi munkamegosz­tás megvalósítására, a nem­zeti természeti kincsek fe­letti elidegeníthetétlen szuve­renitás biztosítására. © Napjainkban számos or­szág, mindenékelőtt a fejlődő országok egyik legki- élezettebb problémája a külső eladósodottság. Valójában glo­bális jellegű probléma ez, amely kinőtt a gazdasági kere­tekből, és érezhető politikai hangsúlya van. Az eladóso­dottság szüntelen növekedése összefonódik a nemzetközi pénzügyi rendszer általános válságával. Az eladósodottság kihasználása alkotó része az imperializmus stratégiájának a fejlődő országokkal szemben. Az eladósodottság a Nyugat által szított fegyverkezési ver­seny egyenes következménye. A Varsói Szerződés tagálla­mai síkraszálinak a nemzet­közi valutáris-pénzügyi kap­csolatok rendezéséért, azért, hogy e kapcsolatok ne válhas­sanak a politikai nyomás és a belügyekbe való beavatkozás eszközévé, továbbá az eladó­sodottság problémájának igaz­ságos rendezéséért. O A nemzetközi gazdasági kapcsolatok radikális megjavításának — beleértve a fejlődő országok helyzetének javítását — céljából a nem­zetközi kapcsolatokban ki kell küszöbölni az önkényességet, a törvénytelen embargót, a bojkottot, a kereskedelmi, hi­telezési technológiai bloká­dokat, a gazdasági kapcsola­toknak a politikai nyomás fegyvereként való félhasználá- 'sát, a megkülönböztető intéz­kedéseket és gyakorlatot, a protekcionista korlátozásokat és akadályokat. O A Varsói Szerződés tag­államai — ismételten megerősítve elvi álláspontju­kat minden nép társadalmi­gazdasági rendszere és fejlődé­si útja szabad megválasztásá­nak szigorú tiszteletben, tartá­sára — támogatják a gyarma­tosítás végleges felszámolásá­nak folyamatát, kötelességük­nek tartják a széles körű, ak­tív gazdasági együttműködést az összes fejlődő országgal a kölcsönös előnyök és a teljes egyenlőség alapján, az ezen országokat érintő súlyos gaz­dasági problémák megoldása, gazdasági és társadalmi előre- ' haladásuk biztosítása, gyen­gén fejlettségük leküzdése ér­dekében. © A Varsói Szerződés tag­államai úgy vélik, hogy döntő jelentősegű a fejlődő országok erőfeszitéseinek nö­velése saját anyagi és embe­ri erőtartalékaik, Összes nem­zeti energiájuk hatékonyabb mozgósítására, a rendelkezésre ' álló tartalékok saját érdekeik­nek megfelelő, olyan nemzeti társadalmi-gazdasági fejlesz­tési programok szerinti maxi­mális hasznosítására, amelyek az egyes országok prioritásai­ból, szükségleteiből és konkrét lehetőségeiből indulnának ki, A gyengén fejlettség leküz­dése a társadalmi-gazdasági fejlődés komplex megközelíté­sét, a gazdasági függetlenség biztosítását, a nemzetgazdaság ésszerű szerkezetének kialakí­tását igényli. © A fejlődő országok előtt álló problc.„ák megoldá­sát elősegítené ezen országok szoros, egymás közötti együtt­működése, szolidaritásuk és egységük erősítése. A tagálla­mok üdvözlök és teljességgel támogatják ez irányú jogos törekvéseiket. A fejlődő orszá­gok egyesített erőfeszítéseinek növekvő jelentősége van a gyengén fejlettség felszámolá­sában és gazdasági önállósá­guk megerősítésében. ® A Varsói Szerződés tag­államai a fejlődő orszá­gokkal fenntartott kapcsola­taikban a jövőben is tániorít- hatatlanul tiszteletben tartják a nemzeti függetlenségnek és szuverenitásnak, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, az erőszakról és az erővel történő fenyegetésről való lemondás­nak, a teljes egyenjogúságnak, a nemzeti érdekek tiszteletben tartásának, a népek önrendel­kezési jogának, a kölcsönös előnyök, a diszkrimináció­mentesség, a legnagyobb ked­vezmény alkalmazásának el­veit. O Figyelembe véve, hogy a gyengén fejlettség felszá­molása csak a világ összes or­szágának bevonásával érhető el, a Varsói Szerződés tagálla­mai felhívnak minden kis és nagy országot, l\ogy — társa­dalmi berendezkedésüktől és fejlettségi szintjüktől függetle­nül — egyesítsék erőfeszítései­ket, és aktívan működjenek közre e célok elérésében. A Varsói Szerződés tagállamai kiemelték az ENSZ keretein belül minden ország részvéte­lével folytatandó konkrét és hatékony tárgyalások fontossá­gát. Ismételten síkraszálltak olyan világfórum összehívá­sáért. amelyen lehetővé válna a gazdasági biztonság, az új gazdasági világrend megte­remtése. ® A Varsói Szerződés tag­államai ismételten meg­erősítik eltökéltségüket, hogy hozzájáruljanak a gyengén fej­lettség felszámolásához, az új gazdasági világrend megterem­téséhez, a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok igazságos, de­mokratikus alapon történő át­alakításához, aktívan kivegyék részüket az ilyen irányú nem­zetközi erőfeszítésekből, és ez­által is hozzájáruljanak a gaz­dasági stabilitás megteremté­séhez és a nemzetközi politi­kai légkör egészségesebbé té­teléhez. Finn egyházi vezető látogatása fzáglma|v^; likus egyház elnöksége meghívásának eleget téve június 3. és 9. között hazánkban tartózkodott dr. John Vikström turkui érsek, a finn evangélikus egyház elnöke. Látogatása során előadást tartott az evangélikus teológiai akadémián, és gyü­lekezeteket keresett fel. A Szövosz elnökségének ülése A*á* ülését a Szövosz elnöksége. A fogyasztási szövetkezetek ipari tevékenységének alakulását, exportjuk fejlesztésének és ve­gyes vállalatok alapításának lehetőségeit tárgyalta meg. A testület elé került beszámoló szerint az orsíág fogyasztási szövetkezetei még mindig nem használhatják ki ipari ter­melésben rejlő lehetőségeiket. Vöröskeresztes tanácskozás vezetősége az alapszervezetek munkájának főbb ta­pasztalatait vitatta meg kedden, a szervez' székházában. Az ülésen megállapították, hogy az alapszer: ?k tevékenysé­ge a VI. kongresszust követő években gazd odott, kezdemé­nyezőkészsége megélénkült. Disemcjel fogadta a BT állandó tagjainak képviselőit Fokozódó bejrúti bizonytalanság Politikai nyilatkozatot fogadtak el A „betek " velencei tanácskozása Megerősítették a képviseletek őrzését Római robbantásos merényletek Két pokolgép r&bbant az Egyesült Államok római nagykövetségének közelében. Senki sem sérült meg, anyagi károk keletkeztek. A képen: rendőrök vizsgáljak a felrobbant gépkocsik roncsait Pjadissv moszkvai tájékoztatója Szovjet vélemény szerint még az idén reális lehetőség van egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó megtartására — mondotta keddi moszkvai tájékoztatóján Borisa Pjadisev, a szovjet külügyminisztérium információs fő­osztályának helyettes vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom