Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

1987. JŰ NIL’S 10., SZERDA ^Miwian I—I .'n. A vendéghorgász nem maradhat hal nélkül Mindenki többet, jobbat akar Ma már elcsitultak azok a viták, ame­lyek a hetvenes évek második felében fel­épített nagyobb budapesti szállodák körül alakultak ki. Az aggályoskodók minden érvét elsöpörték a gazdasági adatok, be­bizonyítva, hogy nem is olyan rossz üzlet Magyarorzágon színvonalas, elsősorban a nyugati turistákhoz igazodó árakkal szá­moló hoteleket nyitni. S a példán túllépve: manapság az idegenforgalom az egyik legnagyobb hazai exportőr, hiszen évente több tízmillió dollár származik a külföldi turisták vendégeskedéséből. Ebből, ha csupán szerény mértékben is, de jut a Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatalnak is — vagy közismertebb nevén a Duna- toursnak —, amely az utóbbi esztendők­ben éppen a nagyobb irodák számára ke­vésbé vonzó, ám mégiscsak jól jövedel­mező szolgáltatásaival látványos fejlődést ért el. Pedig szűkebb pátriánk köz­ismerten sajátos helyzetben van, éppen a főváros közelsé­ge miatt. Az erre vetődő ide­gen viszonylag nagy kínálat­ból választhat kedvére valót, bár ha a turisták pénztárcájá­nak tartalmát alaposan szem­ügyre vesszük, kiderül, nem is nagy a döntési lehetőségük. A szocialista országokból ér­kezők többsége hozzánk ha­sonlóan vékonypénzű világ­járó, s így inkább az olcsóbb szállásokat keresik. S még so­rolhatnánk tovább azokat a tényeket, amelyek azt bizo­nyítják, hogy Budapest szom­szédságában csak úgy fejlőd­het egy viszonylag kicsi uta­zási iroda, ha a maga sajátos eszközeivel igyekszik — hogy úgy mondjam — piacot sze­rezni. A hírnév is fontos S a Dunatoursnak — ezt bi­zonyítják az adatok — mind­ez sikerült. Négy évvel ezelőtt például még mindössze 81 millió forintnyi volt a teljes árbevételük, tavaly pedig már mintegy 190 millió forint. Az idén várhatóan túllépik a 200 milliós határt. ,E látványos fejlődést akkor értékelhetjük igazán, ha még azt is ho2feá- tesszük, hogy mindezt jelen­tősebb beruházások nélkül ér­ték él! A legtöbb pénzüket a hálózat bővítésére költötték, az utóbbi időben Dunakeszin, Gödöllőn, Nagykörösön nyitot­ták irodát, az idén pedig Nagykátán és Érden lesz új kirendeltségük. A programok között lapoz­gatva nem meglepő, hogy a fő sláger még mindig á Du­nakanyar, de egyre több az olyan kínálat, amely a megye más. területeit ismerteti meg a vendégekkel. A változásokat Szájtátva Tucatbaj Több évtizede zajlik a vita azon, vajon a gazdasági sza­bályozás ésszerűen eselek- szik-e akkor, amikor megkü­lönbözteti a jövedelmeket at­tól függően, hol jöttek létre, az állami, a szövetkezeti vagy éppen a magánszektorban. A fogalmazás úgy pontos, ha azt Írjuk, ettől függően is, meg attól szintén, milyen szerve­zettől. milyen teljesítményből stb. származnak. A teljesít­mény azonos, a jövedelem előbbinek egységnyi mértéké­re vetített összege szintén az, mégis a reá kirótt közteher nagyon is különböző. Amint hozzáértő szakembe­rek voltak szívesek a hírlap­író kérésére — eléggé babrás munkának bizonyult! _— ös­szeszámolni. jelenleg tlzenkét- féls (!) módon adóztatják a gazdasági élet szereplőit. Tizenkettő, az pontosan egy tucat, ahogyan mondani szo­kás, s mert tucat, a baj is tucat, amely belőle szárma­zik. Az azonos teljesítmények és az erre vetített jövedelme­zőség azonossága ellenére ugyanis — éppen a jelzett sok­féleség következtében — a gazdálkodók feltételei nem azonosak., tehát ún. verseny- helyzetük is eltérő. Nem azért, mert teljesítményeik és azok értéke más, hanem mert az4 a ki tudja, milyen logika alap­ján kialakított más és más mércékkel bírálják el. Ami át­tekinthetetlen helyzetet te­remthet. Azt teremtett. A mai adóz­tatási helyzet áttekinthetetlen. Nyersen fogalmazva. Illeűel- mesebben kifejezve, azt Írhat­juk, nehéz az eligazodás ilyen körülmények közepette. Talán maid a jövő eszten­dőtől kezdődően könnyebb lesz. Az általános forgalmi ató .. . Csak époen még idejében van a figyelmeztetés, a tucatnyi adóztatási forma sem egy csa­pásra alakult ki. Lassacskán, ilyen-olvan érdekek elől elug­rálva. S még sehol az általá­nos forgalmi adó, de hallani, az ilyen-olyan érdekek már nekigyiirköztek, hogy m e g ugráltassák ... MOTTÖ — mint azt dr. Jenkei László hivatalvezető is kiemeli — in­dokolják a turizmusban bekö­vetkezett arányeltolódások is. Jellemző példa, hogy a Duna- tours két szállodájában, Szentendrén és Ráckevén ta­valy valamelyest csőként a vendégéjszakák száma, ezen belül azonban érdekes módon elsősorban a külföldiek által eltöltött idő esett vissza jelen­tősen, míg a hazai utazók igé­nye nőtt. S ugyanez érvényes a kempingekre is... Akkor hát miből az egyre növekvő bevétel? A hivatal munkatársai szerint az előbbi területeken kiesett forintokat pótolta a fizetővendég-szolgá­lat növekvő bevétele, amely az elmúlt esztendőben éppen 21 százalékkal haladta meg az előző évit. E gyors növekedés­ben a hazai forgalom emelke­dése mellett benne van az is, hogy a Nyugatról érkező tu­risták is egyre inkább ezt a szállásformát részesítik előny­ben. Egy holland iroda pél­dául több mint harminc nya­ralót bérel a Dunatourstól, egy részüket a külföldiek által eddig viszonylag ritkábban lá­togatott déli részeken, Duna- varsány és Délegyháza , kör­nyékén. De a megyeiek együttműködnek több osztrák irodával is. A haszon: amíg 1985-ben még csupán 2,4 mil­lió, addig tavaly már 7 millió dollárnyi bevétel származott a különböző szolgáltatások érté­kesítéséből. Az idei terv több mint 10 milliós! Ha valaki valamilyen külö­nös dolgot, netalántán titkot keres a látványos sikerek mö­gött, kár fáradnia — állítják a hivatal vezetői. A kulcs: ma már elengedhetetlen, hogy va­lamennyi munkatársuk gon­dolkodását áthassa a jó keres­kedőre jellemző üzleti szel­lem, ami azt jelenti, hogy nem a minden áron való ha­szonszerzés a cél, sokkal töb­bet ér, ha hosszú távra ala­pozzák meg hírnevüket. Fon­tosnak tartják, hogy szolgál­tatásaiknak ne csak a meny- nyisége. hanem a minősége is növekedjék, s ennek megfele­lően alkalmazottaikkal szem­ben meglehetősen magas kö­vetelményeket támasztanak. Kölcsönösségi alakon Feladataik az idén sem ki­csik. Azt tervezik egyebek kö­zött, hogy valamennyi irodá­jukat valutaváltó gépekkel szerelik fel. Emellett bővítik tevékenységüket is azzal, hogy a nagymarosi, leányfalui és a korányi kempingekben, vala­mint a Keve Hotelben a hiva­tal vette át a vendéglátóegy­ségek — éttermek, büfék — üzemeltetését is. Ami gondot okoz: több létesítményük mű­szaki állapota nem a legjobb, ezért egy átfogó rekonstruk­ciós terv keretében megkezd­ték a kempingek rendbetéte­lét. Leányfalun és Pav-szige- ten például 5—5 millió forin­tot költenek felújításra, és sor kerül a Danubius Szálloda re­konstrukciójára is. Ám mivel ez meglehetősen sokba kerül, a hivatal pályázatot nyújtott be alapjuttatásra. Az elképze­lések szerint a munkálatokat két lépcsőben végeznék el, el­sőként a konyhát és az étter­met bővítve, korszerűsítve, majd befejezésül a szobák komfortfokozatát is növelnék. Ha sikerül ezeket megvalósí­tani, jövőre a Keve Hotel ke­rülne sorra. Persze, mindez pénz kérdése. A Dunatours immár harmadik éve a saját forrásokból képzett felújítási alapon felül további 3—3 mil­liót költ a szálláshelyek kor­szerűsítésére. Véleményük szerint segítene gondjaikon, ha a balatoni kempingeknél al­kalmazott támogatási rend­szert alkalmaznák a nem ke­vésbé zsúfolt dunakanyari lé­tesítményekre is... A változó programajánlat­ban egyre több az úgyneve­zett exkluzív kínálat. Elsősor­ban a hajós utak a kedveltek, olyanok, mint az Esztergomtól Mohácsig tartó többnapos utazás. A jó fogások hallatán kezd kibontakozni a horgász- turizmus is: nemrég nyugat­német csoport rendelt Rácke­vén programot. Levelükben érdeklődtek, lesz-e zsákmány? A hivatal munkatársai azon­nal döntöttek: vettek néhány termetesebb pontyot, hogy ha üres lenne a szák, hát a ha­lászlé mégse maradjon hús nélkül... Az idén tovább bővülnek a Dunatours kapcsolatai a kül­földi utazási irodákkal. Dr. Jenkei László elmondta, hogy elsősorban azokat a partnere­ket részesítik előnyben, ame- lyek kölcsönösségi alapon a hozzánk látogató csoportok szervezését is támogatják. Je­lenleg hat ilyen megállapodá­suk van, ezek adják az alap­ját tevékenységüknek. Sok új javaslat Akár vendégcsalogató jel­mondatuk is; lehetne; „Kérem, nálunk ném emelkedtek az áraki” S ez igaz; amíg a na­gyobb utazási irodák áz utób­bi időben sokkal drágábban adják el programjaikat, addig a Dunatours nem nyúlt ehhez az eszközhöz. Nem tette, hi­szen ma egyre igényesebb a turista, és jellemző, hogy dön­téseiknél az egyik legfonto­sabb szempont az olcsóság. Nemrég a hivatal vezető munkatársai áttekintették a közelebbi és távolabbi" jövő lehetőségeit. Ügy látják, a fej lődés az elkövetkező időszak­ban nem lesz ennyire látvá­nyos, mint eddig. Hogy még­se rekedjenek meg ezen a szinten, új megoldásokat ke­resnek. Az idén január 1-jé- től például bevezették a ju­talékrendszert, amellyel érdé keltté tették munkatársaikat a minél nagyobb bevétel és haszon elérésében. S ez csak az egyike annak a sok új ja­vaslatnak, amelyek jelzik: itt mindenki többet, jobbat akar. Furncz Zoltán Végéhez közeledik a nyomozás Sok bizonyíték gyűlt össze „Gratulálok önnek a szeptember 4-én írt cikkéhez Fur­csa családi vállalkozások címen. De egyben sajnálom Is, mert ezért az írásért önnek biztos sok kellemetlensége lesz, vagy már van is. Ugyanis ön egy darázsfészekbe nyúlt. Az ügy igaz és sajnos azóta is folyik. Igaz, most az igazítások van­nak inkább napirenden. Fekete Lajos és társai most az el­adott széna, szalma stb. mennyiségét úgy rendezik, hogy ők a magtárosnak szóban adtak utasítást, hogy vegye be a kész­letbe cs azután ■ az állattenyésztés szépen meg fogja etetni. Ennek csak az a szépséghibája, hogy a megetetett takarmány csak költségben fog jelentkezni, de termelés nem lesz mö­götte.” Az egyik, önmagát megne­vezni nem merő olvasónk le­veléből idéztünk, amelyet ta­valy októberben kaptunk. Vagyis akkor, amikor Dabas és Ráckeve térségében szárny­ra kelt a hír: az újságíró már le van tartóztatva. (A kedves olvasó valószínűleg ezt nevezi kellemetlenségnek.) A hír kitalálói pedig azért tün­tették fel vágyaikat valóság­ként, mert az újságíró meg­írta a visszaéléseknek, a jog- tipró harácsolásoknak azokat a tényeit, amelyeket már ak­kor is bizonyítani lehetett, s amelyek elsősorban Fekete Lajosnak, a Kiskunsági Álla­mi Gazdaság II. számú kerü­lete igazgatóhelyettesének ne­véhez kapcsolódtak. Jogtalan haszon Bemutattuk, hogy a máso­kat felhasználó kerületi igaz­gatóhelyettes miként élt visz- sza a hatalmával, miként ká­rosította meg sok százezer fo­rinttal a népgazdaságot, s hogy az egyik neki dolgozó traktoros máig sem eléggé tisztázott okok miatt önkezé­vel vetett véget életének. Szóltunk akkor Szadai Gá­bor bugyi lakosnak az tízei­méiről is. Ö akkor még isme­retlen forrásból beszerzett ta­karmánnyal, továbbá istálló­trágyával üzérkedett, szoros kapcsolatban állva Fekete La­jossal, akinek egyébként Sza- dait hivatalból ellenőrizni^ kellett volna. A törvénytelen­ségek, amelyeket ez a két em­ber mások statisztálásával el­követett, többmilliós jogtalan hasznot eredményeztek szá­mukra, s pártfogóik ismereté­ben kialakult a helyi közvé­leményben az a vélekedés, hogy ők törvényen felül áll­nak, pénzzel mindent és min­denkit meg tudnak venni. Ebben az évben már orszá­gos napilap is foglalkozott Fe­kete Lajos dolgaival, ennek a napilapnak az áruspéldányai azonban — mint többen je­lezték — már a postahivata­lok nyitása előtt „elfogytak”, valakinek megvolt hozzá a pénze és hatalma, hogy a közvéleményhez eljutó újabb információk elől megpróbálja az utat elreteszelni. Az utóbbi időkben mind gyakrabban hallottuk Pest megye déli részén, hogy a Fe­kete-ügyet sikerült eltussolni, s Fekete Lajos, most már mint a tehenészeti ágazat ve­zetője, hatalmának teljében uralkodhat és tollasodhat to­vább. Az a politikai és morá­lis kár, amely az ilyen látszat nyomán kialakul, arra készte­tett, hogy megérdeklődjük a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányságon: tényleg napirend­re tértek a bűnüldöző szer­vek Fekete Lajos, Szadai Gá­bor és társaik viselt dolgai felett? Beismerő vcüomások Pelikán László főhadnagy alosztályvezető és Veróczki Károly alhadnagy, a nyomo­zás irányítói, a kialakult lát­szat ellenkezőjéről győztek meg. Vaskos iratcsomag gyűlt már össze a beismerő Vallo- vyásí>kbóh Mnúnvilatkozalokr bál, hivatalos bizonylatokból, s a többségében névtelen, de a temérdek terhelő adatot szinte egybehangzóan tartal­mazó levelekből, amelyekkel az állampolgárok segíteni akarták a nyomozók . munká­ját. Üzemmérnöki diplomát kapnak A tisztképzés műhelyében Tegnap Paál György vezér­őrnagy, főiskola-parancsnok sajtótájékoztatót tartott a Zal­ka Máté Katonai Műszaki Fő­iskolán, és a főiskola tanszék- vezetőinek közreműködésével bemutatta a tisztképzésnek ezt az intézményét. Mint elhangzott, az elmúlt húsz év alatt néhány ezer fiatalt képeztek és avattak itt KRESZ-park a tárnoki óvodásoknak Társadalmi munkában épült Tárnokon a helyi óvoda Dózsa György úti 3. számú épület­tömbje melletti területen jelentős társadalmi összefogással el­készült a KRESZ-park. Képünkön: Lcmenda István rendőr zászlós segít az apróságoknak. (Hancsovszki János felvétele) tisztté. Az avatottak közel 60 százaléka kiváló, jeles és jó eredménnyel hagyta el a főis­kolát. Tíz alkalommal nyerte el a főiskola a KISZ KB ván­dorzászlaját. Jelenleg a főiskolán tizenöt szakon és huszonnyolc ágaza ton folyik a képzés, amelynek célja, hogy a főiskolát elvég­zett tisztek képesek legyenek alegységeik harcát, harccal kapcsolatos tevékenységét, el­látását szervezni és vezetni, a rendelkezésükre álló hadi- technikai eszközöket alkal­mazni, kiszolgálását és javítá­sát irányítani s a csapatalegy­ség gazdálkodását megszer­vezni. Olyan tiszteket képez­nek itt, akik alárendeltjeiket szilárd politikai meggyőződé­sű, fizikailag, pszichológiailag edzett, feladataikat teljesíteni képes katonákká tudják ne­velni. A főiskolán három év a képzési idő. A fiatalok túlnyomó több­sége a középiskolákban érett­ségizettek közül kerül ki, de mind több közöttük a honvé­delmi kollégiumokból kikerült növendékek száma. Az itt végzett hallgatók diplomája üzemmérnöki, il­letve üzemgazdászt képesítés­nek felel meg. Megtekinthették az újság­írók a főiskolán a szaktanter­mi foglalkozásokat is, s lát­hatták, hogy a tisztjelöitek a legmodernebb technika keze­lésében szerzik meg a jártas­ságot. A főiskolán a kulturá­lis és a sportélet magas szín­vonalú, a tudományos diák­köri munka megfelel a többi főiskolán megszokott színvo­nalnak. Cs. S. Egyre több tény és adat te­szi érthetővé, miért marad­hatott a nyolc elemivel — egyesek szerint még ennyivel sem — rendelkező Fekete La­jos ilyen nagy hatáskörrel, il­letve ez esetben hatalommal párosuló beosztásban. Már most is kimondható tény: az a diplomás vezető vagy műszaki dolgozó, aki ugyan munkájával bizonyított, de Fekete Lajos és á hozzá hasonlók cinkosa nem akart lenni, innen távozni kénysze­rült, s jól tette, ha messzire távozott. Ámde azok a mun­kásemberek, akiket a család­juk Apajhoz és a többi köze­li településhez kötött, r.em tehettek mást, mint — maguk­ban és egymás között hábo- rogva — szolgáltak, s névte­len levelekkel könyörögtek igazságosztó segítségért. Félmilliós csalás Azt is el kell ismerni: aki hallgatott, s a harácsolóknak dolgozott, nem járt rosszul. A törvénytelenül szerzett kalács morzsáiból jutott nekik is. De hogy ép erkölcsi érzékük til­takozott a dolgoztatás és a fizetség itt alkalmazott, s ha­tályos törvényeinket durván sértő formái ellen, az az ügy­iratokból világosan kiderült. A nyomozás során már be­bizonyosodott: Fekete Lajos volt kerületi igazgatóhelyettes lelkiismeretét félmilliós csa­lás, Szadai Gáborét ötmilliós üzérkedés terheli. Fekete Lajos mások nevé­ben hamis szerződéseket kö­tött saját munkaadójával, a Kiskunsági Állami Gazdaság­gal, majd a jórészt csak pa­píron elvégzett betakarítási munkákért járó összegeket felvették és Feketének átad­ták azok, akiknek a neve a hamis ^Szerződésben szerepelt. Jellemző a szerződések tartal­mára: Fekete 83 éves anyósa mint erőgépvezető kapott több mint 90 ezer forintot, a Nád­udvaron élő Fekete és Fást házaspár pedig 334 ezer fo­rintot, noha ők sem teljesít­hették a szerződésekben elő­írt munkákat, mivel ugyanab­ban az időszakban lakóhelyü­kön dolgoztak. A sok „vállal­kozó” közül mindössze Geiger Antal dolgozott a szerződés szerint, de ő ugyanarra az időszakra a fizetését kapta meg a gazdaságtól. ’Azért, hogy a szerződésekben szerep­lők nevüket adták a csalá­sokhoz, a volt kerületi igazga­tóhelyettes öt-öt ezer forinttal jutalmazta őket. Ma már bi­zonyított tény: miközben .Fe­kete Lajos gépeivel a Kiskun­sági Állami Gazdaság föld­jein a gazdaság emberei dol­goztak, a gazdaság gépeit „pi­hentették”. Fekete tehát azzal tette indokolttá saját gépei­nek bérlését, hogy a gazdaság gépeit tétlenségre kárhoztat­ta. Szadai Gábor pedig — ma már ez is bizonyított tény. — az ócsai Vörös Október Tsz növénytermesztési ágazatátó! 6100 mázsa szalmát vásárolt és ugyanennek a tsz-nek a háztáji ágazata nevében azon­nal eladta azt állami gazdasá­goknak, termelőszövetkezetek­nek, de úgy, hogy egy-egy má­zsa takarmányon 80—100 fo­rintot keresett, s annak túl­nyomó többségét ő tette zseb­re. Mindezt azért tudta vég­bevinni, mert látszólag több helyen állt alkalmazásban, sok milliót érő gébparkkal rendel­kezik, s az emberek egész csoportját dolgoztatta — sa­ját hasznára. Jelen írásunknak nem le­het más célja, mint a hábor­gó közvélemény megnyugta­tása: a nyomozás folyik, s a tények egymás után leplezik le a visszaélés bonyolult szá­lait. Mindazok a türelmetlen olvasók, akik a teljes igazság kiderítését és a felelősök meg­büntetését akarják, tudhatják: nem felel meg a valóságnak az a híresztelés, hogy a vét­kesek kibújhatnak a felelős­ségre vonás alól. Cseri Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom