Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-13 / 111. szám
Mnerei 1987. MÄJÜS 13., SZERDA A Madách Színkör új bemutatója Shakespeare: A vihar Vácott Az alig kétéves amatőr Madách Színkör az idei évadban a váci művelődési központ színpadán, immár a harmadik darabot vitte színre. Saint-Exupery Kis hercegét, García Lorca A csodálatos Vargánéja követte, maid az elmúlt hét végén Shakespeare A vihar című darabját mutatták be. Tudjuk, nem olcsó mulatság manapság színházat csinálni. A váci művelődési központ munkatársainak és a színkör tagjainak azonban sikerült. A város lakói mégsem mutattak a színvonalas előadásnak kijáró érdeklődést. Shakespeare életének utolsó szakaszában született A vihar, amelyet I. Jakab király udvarában többször bemutattak. Ebben a műben felfedezhetjük a XVI—XVII. század hangulatát, a felfokozott érdeklődést a tengerentúli új világok iránt, az osztály nélküli társadalmak utáni utópista vágyódást és a civilizáció hordozta értékekben való kételkedést. Fontos gondolatokat hordoz a két részben bemutatott eredetileg ötfelvo- násos színműtanulmány, ahogyan arról Németh Péter Mi- kóla, a fiatal, tehetséges rendező beszélt. Keserű bölcsesség — Ezen a darabon végigvonul a hatalmon levő és a hatalomra vágyók örökös konfliktusa — egyszer groteszk színezetben, amikor a sziget őslakója, Caliban tör az őt szolgálatra kényszerítő elűzött milánói herceg, Prospero életére, majd a tragédia éreztetésével, amikor Antonio és Sebastian Alonso és Gonzalo ellen tervez gyilkosságot. Prospero ugyanúgy jogtalanul bitorolja az életét megmentő szigetet, mint az ő hercegi tisztét Milánóban öccse, Antonio. A darabnak csak az első jelenete játszódik a tengeren, a viharban, később minden a szigeten, Prospero barlangja előtt történik. A hatalmától megfosztott milánói herceg lányával, Mirandával él az Arielek, a íűben-í'ában rejtőzködő szellemi erők és az ember-állat, gonosz Caliban társaságában. Prospero a természeten uralkodó csodás erejével vihart idézve elő, ellenségeit a szigetre varázsolja, hogy ott azokat és saját magát is próbára téve bemutathassa a bosszú és megbocsátás, a szolgálat és szabadság, a földi hatalom és a lelki függetlenség közötti vívódást. A darab végén legyőzve emberi gyengeségeit, keserű bölcsességgel mond le a természetfölötti hatalmáról. félredobja a könyvek nyújtotta óriási tudást, ellenségeinek megbocsátva, földi alattvalói boldogságának szenteli életét. — Véleményem szerint — folytatta gondolatait a rendező — a darabnak két főszereplője van, Prospero és Caliban. Caliban nem csupán epizódszerep. A magas szellemiséget, erkölcsi érzéket képviselő Prospero ellenpontja a félig állat, ösztönös lény, aki így is rendkívül emberi. Péter Pál és Kövesdi László alakítása nélkül nem is tudtam volna elképzelni ennek a darabnak a színrevitelét. Valóban, a bemutató két oszlopos egyéniségéről van szó, akiknek méltó társuk Kékesi Attila és Kolostori Gábor. Az első felvonás utolsó jelenetében Trinculo és Stephano Calibannal együtt a bemutató leghitelesebb pillanatait teremtették meg. A fiatal szerelmespár, Miranda és Ferdinánd sajnos nem méltó partnerei Prosperónak. Szerencsétlen a szereplő, különösen Ferdinánd kiválasztása, aki szemmel láthatóan még túl fiatal gyermek a szerelemhez és a szájából elhangzó gondolatokhoz. Érdekes színfoltja az előadásnak az Adrian—Francisco páros, Rózsa Dániel és Csorba Mónika kisiskolások, akik fesztelen, játékos mozdulataikkal, csacsogó, de érthető beszédükkel, álommanó ruhácskáikkal a darab mesés-csodás hangulatát erősítik. Bravúros technika A rendező találékonyságát érezhettük a sötét nézőtéren vihart imitáló fényszóró- és hangeffektusokban, a csodalény Arielnek hét személyben való megjelenítésében és a szellemeket felvonultató jelenetben. Mindezek a bravúrok túlszárnyalták a szereplők által közvetített gondolatokat, amelyek az első előadások izgalmából adódóan nem tudtak érvényesülni. A művelődési ház munkatársai lényegében minden technikai segítséget profi módon biztosítottak. A Lőrincz Sándor által tervezett és kivitelezett díszlet, Braier Éva és Hársfalvi Gabriella csodás jelmezei segítették a darab hangulatának életrehívását. Hasonlóképpen a kísérő zene és a zörejeffektusok, amelyek Balogh Ferenc tehetségét dicsérik, méltó társai a rendezői koncepciónak. Kár, hogy a szereplők hangerejéhez képest néha túl erős a zenei aláfestés. Apró, technikai hibának számít az is és egy kicsit illúzióromboló, hogy a szellemek óriás bábalakjainak átlátszó leple alatt az alsó megvilágításban a szereplők kontúrja nem kívánatos módon látható. Éppen a gondolatok, a filozófiai mondanivaló érvényesülésének erősítése érdekében, bátrabban kellene élni a zene és zörej szüneteltetésének eszközével. Így például biztosan csönd kellene, vagy csak nagyon halk hangeffektusok Prospero utolsó monológja, a darab utolsó szavai közben. Fél ház tapsolt Mindent egybevetve mégis kiváló előadást láthattunk, amelyet a gyerekek ugyanúgy j mint a felnőttek, élvezhettek. A későbbi előadásokban a szereplők egymáshoz csiszoló- dásával, valószínűleg erőteljesebben fog átszűrődni a mű filozófiai rétege is, hiszen a rendezői elgondolásoknak megfelelően ez benne van, ha a bemutatón nem is tudott a felszínfe törni. Méltatlan, de lehet, hogy a középiskolások! ballagásával magyarázható, S hogy csak fél ház ünnepelte] tapsolva a bemutatót. Lehet, hogy egy színházi előadás főszereplői nem a színészek, hanem a közönségszervezők?/ Ügy tűnt, Vác város lakói! számára váratlan volt ez, a májusi vihar. Csak remélhetjük, hogy a későbbiekben megnő az érdeklődés. Jobban meg kellene becsülni egy ilyen, országosan is kimagasló teljesítményt. Űjj írisz IALLITOTERMEKBOL Jubileum előtt a szabadiskola Első díjasok az abonyi fúvósok Zenei siker Belgiumban Szép magyar siker született a 35. alkalommal megrendezett európai ifjúsági zenei fesztiválon a belgiumi Neer- peltben. A seregszemlén szereplő abonyi fúvószenekar, a palotabozsoki, mohácsi fúvós- zenekar, a budapesti Erkel Ferenc vonószenekar, valamint a székesfehérvári népzenei együttes kitüntetéses első dijat kapott, a Veszprém fúvós- zenekar második lett. A gálakoncerten a fesztiválon részt vevő 103 együttesből alakult európai koncertzenekar magyar szerző, Balázs Árpád Musica Piccola című al- \ kotását játszotta. Az akvarell lírikusa Zebegényt Szönyi István fe dezte fel a magyar festészetnek. A mester iránti tisztelet bői mutatkozott be eddig em lékmúzeumában volt tanítvá nyai közül Iván Szilárd, Kó rusz József, Patay László, Jet György és most Triznya Má tyás. Triznya Zebegénybei dolgozott a negyvenes ével elején, Szőnyi István irányítá sával. 1944-ben feleségül vette a mester leányát, Szőnyi Zsuzsát. Tanulmányokat folytatott a Képzőművészeti Főiskolán, mégis a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen kapott 1948-ban bölcsészdiplomát.. 1949-hen telepedett le Itáliában — díszletfestő és operatőr lett. Az elmúlt évtizedekben önálló kiállítása nyílt Rómában, Párizsban, Bernben, Heidelbergben, Brüsszelben és 1984-ben a budapesti Olasz Intézetben. Cs. Szabó László 1974-ben spirituális művésznek nevezi, akinek áhítatos lencse a szeme, aki szerinte arra hivatott, hogy megfesse az angol tájat és embert. Hozzátehetjük: a Dunakanyart is, hiszen ez a táj és Szőnyi István nevelte festővé. Triznya az akvarell kulturált lírikusa. Megihlette a római Forum Romanum, a Palatínus dombjai, a Traste- vere kút; vízfestményein a múltat hallgatja, az elpergő idővel beszélget a színek nyelvén. Olyan tiszta érzékenységgel, hogy A bűvös kör Szőnyi Kerti padjának csönSZERB ANTAL. A magyar szellemi élet egyik legizgalmasabb egyénisége a harmincas években. Az irodalomban élt, az irodalomban gondolkodott. Varázspálcája nyomán nemcuak a könyvek lelke tárult meg előtte, hanem szerzőjükkel is mintegy bensőséges barátságba került. írásaikban többet vallottak neki. mint az átlagolvasónak. Így szinte beavatott rokonként tudott szólni művekről, alkotóktól egyaránt. Mint ahogy egyik méltató- ja írja. két irodalomtörténete két földrész birtokba vétele. A világirodalom történetét olyan oldottan, felszabadultan, folyamatosan írta, ahogyan egy dalt énekelünk végig. Bevallom, mikor először kezembe került a Révai kiadásában megjelent három kötete, magam is úgy olvastam, mint egy érdekfeszítő regényt, szépprózai alkotást. Szakított ugyanis az irodalomtudomány száraz, körülményes fordulatokkal terhelt előadásmódjával] Mondanivalóját bölcs derűbe bújtatott szellemességgel, tudományos pózoktól mentes egyszerűséggel fejti ki, anélkül, hogy mindez a tudományosság rovására menne. Jules Renard- ral vallotta: A világosság a kritikus udvariassága. Rádiófigyelő Egész életében a könyv, az olvasás gyönyörteli mámorában élt. Szobájában a puha csöndet a falakon körben a magyar és a világirodalom klasszikusai vigyázták. Ebben a környezetben élt papucsban, háziköntösben. Ez volt az otthona, a műhelye, a dolgozó- szobája. Ennek védőfalai közül pillantott ki a nagyvilágba, de innét sem kerülték el tekintetét a hétköznapok csodái. A harmincas évek második felében azonban Szerb Antal szobájába is besettenkedtek azok az árnyékok, melyek a hétköznapok vélt vagy valóságos csodáinak színét megfa- kították. Kardos László szavaival szólva ezekben az években az olyan szabad szellem számára, mint Szerb Antal, az írás egyértelmű volt azzal a tánccal, amelyet gúzsba kötött bokákkal kínlódik végig az ember. A műfordításnak egy különös fajtája volt akkoriban minden írás, ha az író nem pendült egy húron a korral; mondanivalóját még a kimondható szavak nyelvére, a még tűrt formák kereteibe kellett átköltenie, hogy egyáltalán szólhasson: később pedig úgy kellett válogatnia, ] hogy még távolról se érintsék a valóság parázsló sebeit. Sorsa azonban végül mégis bekerítette. A könyvtárszoba csöndje szétrobbant. 1944. június 4-én megkezdődik szörnyűségekkel terhelt kálváriája. Mint annyi más nagyszerű pályatársának, neki is munkatáborba kell vonulnia. A meg- alázotteág, a kiszolgáltatott- 1 ság kínjait egyre nehezebben tudja elviselni. Pestről, a téglagyárból Ausztriába, majd a j határ menti Balfra hcfrcolják. j ahol nyilas suhancok verik ha’álra. A rádió Szerb Antal pokol- 1 járásának hiteles története cimmel sugárzott erről az! utolsó, tragikus időszakról érdekes műsort. Pontosabban szólva arról, hogy két fiatal katonatiszt miként próbálta hamis papírokkal kihozni a táborból. Ám Szerb Antal nem volt hajlandó kötélnek állni, barátait cserbenhagyni. Az adásban megszólalt az egyik még élő egykori tiszt,' Thassy Jenő, aki elhozta a stúdióba a már elhunyt tár-1 sának, Görgey Guidónak a mentési akcióról írt levelét. Ilyenformán pontosabban kerültek a nyilvánosság elé a kudarcba fulladt szökési kísérlettel kapcsolatos adatok. BEKÖVETKEZETT tehát a vég. Illés Endre írta az utolsó napokról: Ugyanakkor halt meg ő is, ugyanott s ugyanúgy, akár Halász Gábor. Abban a szorongatottságban és emberi mélységben, melyben utolsó hónapjait töltötte, állítólag egy nagyobb munka ábrándja foglalkoztatta. Mi volt ez a terv? A híradások zavarosak — úgy mondják: az elveszett paradicsomról akart írni. A népek és minden ember ifjúságáról. De az élet oly keményen tört rá. hogy még a munka ábrándja is kihullott a kezéből. A halált megelőző két hét már a teljes félrehúzódás és. a szótlanság volt. A reménytelenség, a becsukódás. Most már követhette ifjúkori tanulmánya hősét, Vörösmartyt az alvilági útra. A külső világ leszakadt róla, a lélek lesüly- lyedt önmagába. És semmiféle hívás, szeretet, tudomány, remény fel nem csalhatta többé ezt a lelket a föld alat-' ti, sötét fényességből a földi nap szikrázó fényére. Szombathelyi Ervin cíes folytatása. Ősi római romokról. az Ostia Antica oszlopairól, a Maxentius bazilikáról, a Villa Borghese palotáról, késői fényről, pineákról elmélkedik finom rajzolataiban. Zebegényi kiállítása esemény, amelyet még az idén júliusban a szabadiskola tanárainak közös bemutatkozása követ, hiszen nyáron emlékezünk a zebegényi szabadiskola alapításának 20 éves jubileumára. Jövőre a tervek szerint Németh József, Szalay Ferenc és Övári László mutatkozik be a tisztelet jegyében. Xéppé álmodva Abonyi otthonának termő magányában alkot évtizedek óta Heiling György, miközben' rajztanárként is sikereket ér el, hiszen tanítványai közül Jébert Katalin, Kovács István és Blaskó Sándor a Képzőművészeti Főiskolán készül a festői és szobrász! pályára. Heiling György Szegeden végzett, a tanárképzőben, Vinkler László irányításával. A Képzőművészeti Főiskolát Bráda Tibor tanítványaként fejezte be. 1977-ben Abony- ban, 1978-ban Nagykőrösön és most Nyársapáton nyílt önálló kiállítása. Heiling György a kubizmus nyomán merőben új stílust teremtett — Léger eredményeinek figyelembevételével — saját ösvényén, egyéni eszközökkel. Fogalma-, zása világos, élményvilága általános, hiszen a munka, a madár, a tánc. a külső és belső tér állandó változása a forrása. Az a különös és érdekfeszítő, ahogy képpé álmodja mindezt. Heiling György pályája azt példázza, hogy tehetséggel, szorgalommal Abony- ban is művésszé válhat valaki. Az lett; olyan festő, akinek most nyílnak igazán megérdemelt távlatai, A virágok hatalma Nem is olyan régen Juhász Ferenc írta meg költői ciklusát a virágok szépségéről és hatalmáról. E ki nem meríthető kincset elemzi természettudományos pontosságú, lírai finomságú rajzokkal a jeles művész házaspár — Németh András és Lunczer Anikó. Tárlatukon olyan érzés keríti hatalmába a nézőt, hogy e rajzok nyomán fedezheti fel igazán a virágok varázsát, amelyet eddig fürkészett, de nem látott igazán. Losonci Miklós MOZIMŰSOR május 14-étől 20-áig ABONY 15— 17: Silverado* (este) 17: Asterix, a gall (du.) 18—19: Becéző szavak* BUDAÖRS 14—15: A Sárkány útja* 14—17: Üjra Donaldék (du.) 16— 17: Seriff az égből 18—19: Veszélyes őrjárat* CEGLÉD, Szabadság 14—20: Szerepcsere (este) 14—17: Dunai hajós (du.) 18—20: Indiánkaland On tarlóban (du.) DABAS 14—17: Hugó, a víziló (du.) 14—15: Elvarázsolt dollár 16—17: Ez igen* 18: Szörnyek évadja DUNAHARASZTI 14— 15: Szállodai szoba* 16— 17: Kémek a lokálban**(este) 17: Csigakirály (du.) 18—19: Éden-akció DUNAKESZI, Vörös Csillag 14: Becéző szavak* 15— 16: A halált a hangyák hozzák (este) 16— 17: Mesebolt 17— 18: Távol Afrikától* (este) ÉRD 14: Nő a volánnál 17: Asterix, a gall (du.) 17— 18: Piedone Afrikában (este) 19: Veszélyes őrjárat* 20: Csók, Anyu FÓT 14—15: Veszélyes őrjárat* 16— 18: A Nindzsa színre lép* (este) 17: Mesék Pannóniáról GYÁL 14—16: Sárga Haj és az Arany Erőd* 17— 18: Várlak nálad vacsorára* KEREPESTARCSA 15: Akii Miklós 16— 17: A kicsi kocsi újra száguld 18: Gyanús árnyak MONOR 14: Kétségbe esve keresem Susant 14— 16: Esti eső 15: A vadon szava 15— 17: Csínom Palkó (du.) 16: A betörés nagymestere (este) 17: Aranyeső Yuccában 18: Ez Amerika** 19: Alsino és a kondorkeselyű 20: A szalamandra* NAGYKŐRÖS, Arany János 15—20: Kétségbeesve keresem Susant pilisvorosvár 14: Szikét kérek* 15: A lator** 17— 18: Nő a volánnál POMÁZ 15—16 Túl nagy rizikó* 17—18: Banánhéjkeringő* RÁCKEVE 15: Eden-aSclő 16—17: Szállodai szoba* 17: A Vörös Szív lovagja 18—19: Hegyen-völgyön 18—19: Vad banda SZENTENDRE 14—15: A geizírvölgy titka 14— 17: Gyanús árnyak (este) 16— 18: Robinson Crusoe (du.) 18—20: Serift az égből (este) TAPIÓSZELE 15— 16: Leopárd-kommondó* 17— 18: Kincs, ami nincs TÁPIÓSZENTMÁRTON 14—15: Lutra (du.) Gyilkos robotok* (este) 16— 17: Az ártalanság bizonyítása* 18: Annie VAC 14—15: Távol Afrikától* (este) 14— 17: A majmok és a betörők (du.) 18— 19: A halált a hangyák hozzák (este) 18—20: Kutyalagzi (du.) 20: Silverado* (este) VECSÉS 15: A farkas és a kisgidák (du.) 15— 17: Silverado* (este) 18—19: Csók, Anyu GYÖMRŐ, Kertmozi 14: Silverado* 35: Becéző szavak* 16: Banánhéjkeringő* 18—20: Montreali bankra hlás* RÁCKEVE, Autóskertmozi 14—17: Szépleányok 18—20: A Nindzsa színre lép SZENTENDRE, Autóskertmozi 14—17: Rock Rióban 18—20: Szépleányok DABAS, Autóskertmozi 14— 17: Rock Rióban 18—20: Szépleányok GOMBA, Autóskertmozi 14: Három férfi egy mózeskosár 15— 19: Én a vízilovakkal vagyok 20: Fogadjunk! NAGYKŐRÖS, Cifrakert 15—17: Én a vízilovakkal vagyok 18—19: Szépleányok BAG, Autóskertmozi 14—15: Kék villám 18—19: Sárga Haj és az Arany Erőd* 20: Leopárd-kommandó VÁC, Kertmozi 14—17: Androidok lázadása 17: Break I. 18—20: Az álarcos lovas legendája *• 14 éven aluliaknak nem ajánlott •• Csak 16 éven felülieknek A filmekről bővebb információ található a Mozgó képekben. Triznya Mátyás: A Palatínus dombja Triznya Mátyás akvarell- jeit Zebegényben, a Szőnyi István Emlékmúzeumban szemlélhették meg az érdeklődők. Május 20-ig látható á nyársapáti Erdei Ferenc Általános Iskolában Heiling György tárlata. A budapesti Paál László Teremben vendégeskedtek Lunczer Anikó és Németh ; András grafikái.
