Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-13 / 111. szám
6 1987. MÁJUS 13., SZERDA Jogi tanácsok állatszavafosság ® A ffarffásdíj ideiglenes megállapítása • A felemelt ItelySségbérBeti díj fizetésének szabályai t A munkaszerződés közös megegyezéssel módosítható • M. ft. szlgctszentmlklósl nyugdíjas két malacot vásárolt. Az állatok megbetegedtek a vásárlást kővető napon, és emiatt igen tetemes állatorvosi költség terheli olvasónkat. Érvényesíthetem-e ezt az ősz- szeget az eladóval szemben? — kérdezi. A szerződés megkötésekor az eladó felelősséget vállal arra, hogy a vevő számára hibátlan vagy a mindkettőjük által ismert hibájú szolgáltatást biztosít. Az eladó tehát szavatol azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok. Ezt a felelősségi formát kellékszavatosságnak nevezzük. Az eladó felelőssége nem terjed kii arra a hibára, amelyet a vásárló ismert, ugyanis, aki a hiba ismeretében köt szerződést, a hibás teljesítés miatt később csak akkor érvényesítheti igényét, ha azt a szerződéskötéskor kifogásolta, és ezzel kapcsolatban a jogait fenntartotta. Az eladó által szolgáltatott dolog hibája vagy mindenki által felismerhető, nyílt vagy pedig rejtett hiba lehet. Amikor a jogosult a hibát felfedezi, haladéktalanul köteles kifogásait a másik féllel közölni, és igényét bejelenteni. Ha ezt hat hónapig nem teszi, a jogait a továbbiakban nem érvényesitheti. Bizonyos feltételek esetében lehetőség nyílik a szavatossági jogok későbbi érvényesítésére és az elévülési határidőt legfeljebb egy évre, a tartós használatra rendelt dolog esetében maximum három évre meghosszabbíthatják a felek. Az állatok adásvételénél speciális szabályok érvényesülnek. Itt a vevő hatvan napig érvényesítheti jogait az eladóval szemben a teljesítéstől számítva. Ha azonban igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, a szavatossági jog a teljesítéstől számított egy évig megilleti. • M. Gy.-ní házassági bon- tópert indított férje ellen, amely azonban várhatóan igen hosszadalmas lesz. Olvasónk az iránt érdeklődik, hogy a gyermek tart Äsdii fizetése hogyan alakul ez idő alatt. Ha a tartásdíj iránti perben az alperes fizetési kötelezettsége valószínűnek mutatkozik, az alperest a felperes kérelmére — vagy szükség esetén hivatalból is — ideiglenes intézkedéssel kötelezi a bíróság az esedékes tartásdíj megfizetésére, illetve felemelésére. A bíróság hivatalból szerzi be a kötelezett jövedelmi viszonyaira vonatkozó adatokat, és ennek alapján haladéktalanul végzéssel határoz a tartásdíjról, E végzés ellen ugyan külön fellebezésnek van helye, azonban előzetesen végrehajtható, ami azt jelenti, hogy amíg a fellebbezéssel meg nem változtatják a bíróság döntését, a gyermektartásdíjban marasztalt dolgozó jövedelméből a végzésnek megfelelő ösz- szeget le kell tiltani. 6 B. Sz. szigetszentmikiőM lakos egv szövetkezetnek adta ki ingatlanát. Az 1985-ben hatályba lépett jogszabályok alapján a helyiségbért felemelte, de a bérlője csak múlt év április 1-létől kívánja az új bért megfizetni. Olvasónk ezt az eljárást kifogásolja. A bérlő eljárása jogszerű. A módosítások alapján a nem la kás céljára szolgáló helyiségek bérét a korábbi duplájára emelték fel, ezáltal is ösztönözve a felhasználókat a takarékos helyiséggazdálkodásra A nem állami és a magánszemélyek tulajdonában álló helyiségek bére 1985. július 1. napján fennálló bérleti jogviszony esetén, 1987. december 31. napjáig, az állami tulajdonban álló helyiségek bérét 50 százalékkal meghaladja ezt követően a helyiségbér szabad megállapodás tárgya. A bérlők a jogszabály-módosítás során tehát kedvezőtlenebb helyzc'be kerültek, ezért az emelés hatásait három részletre kelj elosztani. Az 1985. július 1. napján fennálló bérlet esetében a bérlőnek 1986. április 1. napjától a korábbi és az új összeg közötti különbözet összegének egy- harmadával, 1987. január 1. napjától a kétharmadával, 1988. január 1. napjától pedig a különbözet teljes összegével növelt korábbi bért kell fizetni. Ha a bérbeadó a bérlőt bármilyen oknál fogva elmulasztotta az új összegről tájékoztatni, a felemelt díjra csak a közlést követő hónap első napjától tarthat igényt. • M. G. I,. vecsést csoportvezetőt fél éve nevezték ki új munkakörébe. Olvasónk és a munkáltatója úgy Ítélik meg: mindkettőjük számára előnyösebb lenne, ha M. G. L. a továbbiakban Ismét a régi munkakörében dolgozna. Megtarthatom-e jelenlegi béremet? — kérdezi. A munkáltató és a dolgozó munkaszerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatja. A közös módosításkor a munkaszerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az áthelyezést minden esetben írásba kell foglalni. Az áthelyezés mind más munkahelyre, mind más munkakörbe történhet. Olvasónknak tehát az áthelyezéssel egyet kell értenie. Ameny- nyiben munkáltatójával új munkakörében, munkahelyében, személyi alapbérében, valamint az áthelyezés időpontjában megállapodnak, a dolgozó az új feltételek szerint tovább dolgozhat. Olvasónk a korábbi bérét tehát akkor kaphatja meg, ha ehhez vállalata hozzájárult, és az új munkakörére előírt besorolási feltételeknek megfelel. Amennyiben a megállapodás nem jön létre, a munkáltató a feladat elvégzésére képtelen dolgozót csak fegyelmi úton helyezheti alacsonyabb munkakörbe, vagy ha ezt nem kívánja, a munkaviszonyt felmondással megszüntetheti. Olvasónknak a választási lehetősége csak a felmondásra korlátozódik, ezért javasoljuk a mielőbbi közös megegyzést. • Gépkocsifeltörésért barátjával együtt elítélték egy magát megnevezni nem kívánó olvasónkat. A büntetés kiszabása mellett az okozott kár megtérítésére kötelezték őket. Miután a szabadságvesztést letöltötte, és elhelyezkedett, a teljes kárösszeget olvasónktól vonla le a végrehajtó, mert barátjának három gyermek után kell tartásdljat fizetnie. Szabályszerü-e ez az eljárás? — kérdezi. Felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges. Ez azt jelenti, hogy a kárt szenvedett bármelyiküktől a teljes összeget kérheti. Az egyetemlegesség azért került a törvény szabályai közé, mert a jog a kárt szenvedett mellé állva, annak nyújt segítséget, aki az esemény bekövetkezésében vétlen. Az egyetemlegesség akkor jelent problémát a károkozók számára, ha egyikük-másikuk fizetőképtelen, mert ilyen esetben a teljes kár megtérítésére kell kötelezni a fizetőképes személyt. A kárt okozók tehát a károsulttal szemben a teljes összegért felelősséggel tartoznak, míg egymás közötti viszonyukban felelősségük a felróhatóság arányában oszlik meg. Ez azt jelenti, hogy mindenki olyan mértékben felelős a kárért, amennyire annak bekövetkeztében közrejátszott. Ha a közrehatás aránya nem állapítható meg, a felek egyenlő arányban tartoznak helytállni. Az egyetemlegesség kimondását a bíróság mellőzheti, és a károkozókat a közrehatásuk arányában is marasztalhatja, ha ez a kár megtérítését nem veszélyezteti és tetemesen nem is késlelteti, vagy ha a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, illetve az igénye érvényesítésében.-menthető .ok nélkül késlekedett. Aki az egyetemleges feEfeJősdége taláp- ján a teljes kárt megtérítette, polgári peres úton érvényesítheti követelését a kárkozó társával szemben. 6 W. I.-né tápióságl lakos munkáltatói támogatással építette fel családi házát. Az elmúlt héten munkaviszonyát megszüntette, és a vállalat a hátralévő összeget kéri tőle. Ha olvasónk a vállalat eljárását kifogásolja, az észrevételeit a jogvita eldöntésére illetékes szervnél terjesztheti elő. A jogszabályok módosulása miatt, ha a kölcsönszerződést 1983. január 1. előtt kötötték, a felek jogvitájára a munkaügyi, illetve a tagsági vitákat eldöntő szerveknek van hatáskörük. Ha a dolgozó a támogatásban az előbbi időpontot követően részesült, vitájukat a bíróság a polgári peres eljárás szabályai szerint dönti el. Dr. Sinka Imre Két kosár barack Ámokfutók az úton A mindennapi szóhasználatban gyakran ámokfutókként emlegetik a mások életét, testi épségét veszélyeztető járművezetőket. A hivatalos meghatározás arra, amit művelnek: közúti veszélyeztetés. Az utóbbi években sokszorosára nőtt azoknak a bűneseteknek a száma, melyekben a tettes — gyakran ittasan — a közlekedés elemi szabályait megszegve ül a volán mellett vagy a motorkerékpáron. S az így elkövetett bűncselekmények gyakran párosulnak segítségnyújtás elmulasztásával, hivatalos személy elleni erőszakkal. mint az alábbi esetekben is. SziiEetésnopi ivászat A 30 esztendős ifjabb Vágott Sándor múlt év november 23-áig már mintegy 25 ezer kilométert vezetett baleset nélkül. Az említett napon édesapjának a születésnapját ünnepelték. Ebből az alkalomból gépkocsival mentek kettesben egyik kocsmából a másikba. Előbb Apc községből, illetve annak italboltjából túrái lakásukra, ahol ugyancsak alkoholt fogyasztottak. Onnan egy galgahévízi kocsmába vették az útjukat, majd egy túrái ismerősüknek a lakására. Mindenütt a pohár fenekére néztek. Este 19 óra 20-kor ifjabb Vágott Sándor édesapja társaságában a túrái vasútállomásra hajtott. Mintegy 45-50 kilométeres sebességgel haladt, tompított világítással, amikor ittassága miatt későn vette észre az áthaladó kerékpárost. A szerencsétlen férfi, akit elütött, a motorház tetejére, majd onnan az úttestre zuhant. A gépkocsivezető ekkor kiszállt, de nem is próbált meg segítséget nyújtani áldozatánál;, hanem VLssihűlt a'lOTcin- jába, — Elütöttem egy embert — mondta az apjának, azután a lakására hajtott. Felesége unszolására rövidesen visszament a helyszínre, ahol már mintegy harmincán tartózkodtak, köztük a helybeli körzeti orvos is. Rendőr még nem volt ott, de az emberek megpróbálták feltartóztatni az ámokfutót. ö azonban elhajtott, de a rövidesen megérkező rendőrök elfogták és őrizetbe vették. A balesetet szenvedett emberen — aki egyébként szintén vétett a szabályok ellen, mert kivilágítatlan kerékpáron közlekedett — már nem lehetett segíteni. Ifjabb Vágott Sándort a Budakörnyéki Bíróság — nem jogerősen — 3 és fél év szabadságvesztésre ítélte, valamint a közúti járművezetésÉSefbe BápCek a rendelkezések A magánópítkezós ellenőrzése Május 1-jén életbe léptek azok a Jogszabályok, amelyek a házilagos építési munkákról, az építő kisiparosok tevékenységének gyakorlásáról, valamint a magánerős társas- és csoportos lakóházépítésekről szóló korábbi rendeieteket korszerűsítették. Egyúttal megjelent e rendeletnek egységes szerkezetbe foglalt cs jelenleg érvényes teljen szövege is. A módosítások alapvető célja, hogy a lakosság építkezésein is elősegítse a minőség javítását, az ellenőrzések ki- terjesztését, s megszüntessen feleslegessé vált kötöttségeket. A házilagos építkezések alaposan rászolgáltak a fokozottabb ellenőrzésre. A kalákában épített — s ellenőrzött — családi házak kétharmadánál találtak ugyanis valamilyen hibát, 7—8 százalékánál pedig életveszély miatt bontást kellett elrendelni. Elsősorban a szakszerűségi követelmények feltételeit szigorítja a módosított rendelet. Előírja, hogy csak meghatározott szakképesítéssel rendelkező személy láthatja el az építkezés felelős műszaki vezetőjének teendőit, s egyúttal kötelmeit is részletesen szabályozza. A fontosabb épületszerkezetek munkálatainak befejezését például — a burkolattal, vakolattal történő eltakarása előtt öt nappal — köteles bejelenteni az építésügyi hatóságnak, hogy ezzel módot adjon az építésfelügyeleti ellenőrzésre. A műszaki vezetőnek a munkanaplóba is be kell jegyeznie, hogyan, vette át az elkészült szerkezetet, s ha elnézte n szakszerűtlen munkát, felelősségre vonható a hibákért. Ezek a kötelmek szükségessé teszik a műszaki vezető rendszeres jelenlétét, tehát a továbbiakban nem hagyatkozhat formális irányításra. Átmenetileg, a módosított rendelet érvénybe lépésekor folyamatban lévő építkezéseken a jelenlegi műszaki vezető a munka befejezéséig akkor is elláthatja ezt a feladatkörét, ha szakképesítése az új szabályozás alapján erre nem jogosítja fel. A módosított rendelet á házilagos építést kiterjeszti a garázs-, műhely- és üzlethelyiségek építésére és fenntar tására alakult szövetkezetekre is. Lehetővé teszi továbbá, hogy korszerű módszerekkel, házilagosan a korábbi 6,6 helyett 7,8 méter fesztávolságig terjedő áthidaló szerkezeteket építsenek. Az építő kisiparosok is ehhez a mérethez igazodhatnak, egyben tevékenységi körük is bővült, mert most már nemcsak földszintes családi házat, hanem kétszintes létesítményeket is építhetnek. Ezért megszűnt az a korábbi korlátozás, amely szerint 4500 légköbméternél nagyobb házat önállóan nem létesíthették. A változások elsősorban a munkáltató vállalatok, szervek közreműködésének lehetőségeit bővítik. Egyebek között a felelős műszaki vezetés ellátása mellett részt vehetnek a telekellátásban, a terület-előkészítésben, a műszaki tervezésben, a kivitelezésben és a hatósági engedélyek megszerzésében is. Az új rendelkezéseket az Építésügyi Értesítő 14. száma közli. tői 5 esztendőre eltiltotta, halált okozó ittas járművezetés, segítségnyújtás elmulasztása és közúti veszélyeztetés bűntette miatt. Idősebb Vágott Sándort a bíróság segítségnyújtás elmulasztásáért 12 ezer forint pénz- büntetés megfizetésére ítélte. Üldözte, leszorította A következő történet szereplői nem voltak ittasak, de ez esetben két kosár barack miatt könnyen tragédia is történhetett volna. A színhely a Pistály-dűlő Budaörsön, ahol a Sasad Termelőszövetkezetnek van barackosa. Múlt év augusztus nyolcadikán ezen a környéken haladt Pató László fehér Zsiguli combiján a feleségével. Amikor a szolgálatot teljesítő mezőőr észrevette őket, a kocsiban már ott volt a két kosár barack, amit a termelőszövetkezet fáiról szedtek. A mezőőr gépkocsiján követte a fehér Zsigulit és fel is tartóztatta őket. Felelősségre vonáskor az asszony az útra akarta szórni a gyümölcsöt, a mezőőr azonban a tanyaközpontba kívánta kísérni őket, hogy számoljanak el a gyümölcs árával. Pató László ekkor indított, majd a kalandfilmekre emlékeztető üldözési jelenet következett. A baracktolvaj mintegy 80-90 kilométeres sebességgel haladt a vasúti dűlőn, a mezőőr pedig utána Pató végül, hogy megakadályozza az előzést, félrerántotta a kormányt, áttért az úttest bal oldalára és a másik személygépkocsit leszorítva el hajtott. A mezőőr a váratlan csel miatt egy betonoszlopnak hajtott, majd az ütközés' tői kigyulladt a gépkocsija. Szerencsére azonban nem sérült meg, ki tudott szállni az autóból, és így csak anyagi kár keletkezett. A Budakörnyéki Bíróság lopás, közúti veszélyeztetés, valamint közfeladatot ellátó személy ellen elkövetett erőszak miatt vonja felelősségre Pató Lászlót. Gál Judit Kiselejtezett járművek Aufóüzérek A Ráckevei Bíróság rövidesen tárgyalja a gépkocsikkal üzérkedő társaság ügyét. A devizaszabálytalanságokért már ismételten bíróság előtt állt Erdélyi Zoltán 46 éves budapesti lakos az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezetnél, mint szállítási osztály- vezető, önálls intézkedési joggal megbízást kapott, hogy a kiselejtezett tehergépkocsikat értékesítse. Erdélyi kapcsolatot létesített Nagy András 59 éves tardi lakossal, a túr- kevei Vörös Csillag Termelő- szövetkezet diszpécserével, aki segédkezett, hogy egyes tagok elővásárlási jogot kapjanak bizonyos anyagi ellenszolgáltatásért. Többek között Szaller István 34 éves ócsal lakos, aki nemcsak magának vásárolt IFA gyártmányú teherkocsit, hanem ismerőseinek is szerzett, sőt a saját részére vásárolt kocsit átvétel előtt egy jobbra cserélte át. Mindkét jármű alvázszámát átütötték. A műszaki szakértő megállapítása szerint közel 60 ezer forinttal károsították meg a szövetkezetét. Tóth Dezső 36 éves budapesti lakos Erdélyi Zoltán útján több ismerősének vásárolt gépkocsit, majd azok továbbadása révén jelentős haszonra tett szert. Tóth és Szaller a vesztegetések során Erdélyinek csaknem 180 ezer forintot, míg Nagy Andrásnak 37 ezer forintot fizettek. A bíróság üzérkedésért és csalásért vonja felelősségre a szövetkezet vámszedőit. Asztalos Imre TÍZ nap RENDELETÉI A vállalati keresetszabályozás rendszeréről szóló 14/1986. (XI. 31.)' ÁBMH számú rendelkezést egészítette ki az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. A sportszervezeteknek a diáksport elősegítésével és szervezésével kapcsolatos feladatairól szól az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének 1/1987. (IV. 23.) ÁISH számú rendelkezése. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1937. évi 11. számában találhatók meg. Elhelyezkedési támogatás Kinek meddig jár? A felszámolás alatt levő gazdálkodó szervek dolgozóinak munkalehetőségét a munkáltatóknak az illetékes munkaerő-közvetítőkkel karöltve kell megoldaniuk. Amennyiben az érintett dolgozók elhelyezését a munkáltató bejelentését követő 30 nap alatt nem tudják megoldani, és o dolgozó vállalja az együttműködést a továbbiakban azért, hogy mielőbb legyen másik munkahelye, felmondási ideje meghosszabbítható, és erre az időre átlagkeresetét kapja. Mivel a dolgozó nem kötelezhető, hogy maga keressen másik munkát magának ez alatt az idő alatt, és az is előfordul, hogy a munkaközvetítő útján sem sikerült a meghosszabbított felmondási idő alatt elrendezni ezt a problémát, más megoldást kell keresni. Erre szolgál az elhelyezkedési támogatás. Ez további hat hónapig jár. Az elhelyezkedési támogatás viszont már csak az elmaradt munkabér egy részét tudja pótolni. A folyósításának első három hónapjában a támogatás a nettó (vagyis a nyugdíjjárulékkal csökkentett) átlagkereset hetvenöt százaléka, az ezt követő három hónapban pedig a nettó kereset hatvan százaléka. A dolgozót az elhelyezkedési támogatás folyósításának ideje alatt is ugyanolyan együttműködési kötelezettség terheli a munkaerő-közvetitő szervvel szemben, mint a meghosszabbított felmondási idő alatt. Amennyiben ennek neki felróható okból nem tesz eleget, elveszti jogosultságát az elhelyezkedési támogatásra. Ha a dolgozó akár a munkaerő-közvetítő segítségével, akár a maga erejéből helyezkedik el, ugyancsak elveszti jogosultságát az elhelyezkedési támogatásra. Meg kell szüntetni.a támogatást akkor is, ha a dolgozó öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesül; sorkatonai szolgálatra vonul be; terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetve -segélyben részesül ; előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés-büntetését tölti. Az elhelyezkedési támogatás táppénzzel, betegségi segély- lyel egyidejűleg folyósítható. Az elhelyezkedési támogatás a meghosszabbított felmondási idő leteltét követően az állandó lakóhely szerinti munkaerő-közvetítő szervnél igényelhető. Az elhelyezkedési támogatás folyósítása havonta utólag történik. Az illetékes munkaerő-közvetítő szerv a felmondástól számított kilencedik hónap elteltével az elhelyezkedési támogatást csökkenti (az átlagkereset hatvan százalékára) és erről a do1- gozót értesíti. A felmondást követő egy év leteltével a támogatás folyósítását megszünteti. A támogatás folyósításának időtartama munkaviszonyban töltött időnek számít. A társadalombiztosítási jogszabályok szempontjából az elhelyezkedési támogatást munkabérként veszik figyelembe, tehát ez az időtartam szolgálati időként is beszámít. Dr. K. £.
