Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-20 / 117. szám

lehet herein! Fizetőparkoló Zökkenők nélkül Bő egy hete vezették be Gö­döllőn a fizetőparkolást. A ta­pasztalatok szerint minden zökkenő nélkül. Már az első napon háromszáznál több par­kolójegyet adtak el, a máso­dikon és a harmadikon szá­muk meghaladta a hatszázat. Némely intézménynek, amely­nek dolgozói ezeken a helye­ken szoktak parkolni, gondot jelent a kocsik elhelyezése. Nekik lehetővé teszik, hogy bé­reljenek helyeket. Pécel—Isaszeg Áfész Sikeres hónapok A vendéglátásban is A Pécel—Isaszeg Áfész egy­ségei az elmúlt hónapokban a tervek szerint teljesítették fel­adataikat. Eddig harminchat százalékkal nőtt a vendéglátó­sok forgalma, a vas-műszaki boltok több mint száz száza­lékkal múlták felül az elő­irányzatot. Rugalmasabb árképzés Kedvezmény a vásárlóknak — Az áruházban nem érde­mes vegyi árut vásárolni, ott minden drágább, mint másutt. — Az előbbi kijelentést két háziasszony beszélgetéséből hallottam a városban. Gon­doltam, ennek utánanézek. Szívós Lászlónét, az áfész- áruház életmiszerosztályának vezetőjét kérdeztem, mi is az igazság. Mit játsszunk lányok? / Kics- kiriku-bugyburiku / Látok-iá­tok hat barackot, / Kukurikú! Ezt a versikét az elmúlt évek­ben számtalan alkalommal hallhattuk a bagi gyerekek szájából az országban a leg­különbözőbb helységekben va­ló fellépésükön. Mottóul is ezt a strófát választották a ren­dezők arra az estre, amelyen az ötéves fennállását ünneplő bagi Muharay Elemér ■ népi együttes gyermek tánccsoport­ja és a hasonló cipőben járó aszódi Búzavirág népzenei együttes lép fel. Az ünnepi műsor színhelye a bagi Dózsa György Művelődési Ház, az időpontja május 24-e, vasár­nap, 17 óra. Ünnepi köszöntőt mond Puskás Gézáné, a Bagi Álta­lános Iskola igazgatója, és Nó­rák Lászióné, az aszódi tanács művelődési főelőadója. A gyer­— Az azért korántsem igaz, hogy nálunk a vegyi áruk mind drágábbak, mint máshol. Le­hetséges, hogy ugyanazon cikk más szállítópartnertől kerül a különböző üzletekbe, más el­adási, illetve szerzési áron. Mióta jövedelemérdekeltségű az osztályunk, rugalmasabb az árképzésünk is, de ez nem azt jelenti, hogy tetszés sze­rint emelhetjük, csökkenthet­jük az árakat. Akadnak kife­jezetten államilag rögzített árú vegyi cikkek is, például a mosó- és öblítőszerek. — Vannak áruféleségek, ahol a magasabb árat alkal­mazzuk, de számos példa van rá, hogy a legalsó árszinten értékesítjük az árut. Nem rit­ka, hogy kedvezményeket adunk a vásárlóknak. Ez mind az ő pénztárcájukat védi, mind pedig a forgalom növekedését is jelenti. Jelenleg a befőttek, ételízesítők, bolgár sűrített paradicsom kapható nálunk, reklámáron. De olcsóbb jó néhány szappan is, darabon­ként 15 forintos egységáron adjuk. Egyszóval az új rend­szer kedvezőbb ármozgást tesz lehetővé, és higgyék el a ked­ves vevők, nem járnak rosz- szul, akik itt vásárolnak. S hogy sokan keresik fel az osztályt, annak bizonyítására adatokat is sorol Szívósné. Két és fél éve alakították át, bővítették a részleget. A ter­vezett éves 50 millió forintos forgalmat már közvetlenül a nyitás után túlszárnyalták. A havi 8,5—9 millió forint 80—85 százaléka élelmiszer­eladásból, a többi vegyi áruk értékesítéséből származik. A szállító vállalatok sokasága biztosítja nap mint nap a többnyire zavartalan ellátást. Nyolc-kilencféle friss felvá­gott érkezik naponta. Vácról, tej, sajt, Vácszent- lászlóról tej, túrószállítmá­nyok jönnek menetrendsze­rűen. öt füszértvállalat, hús­ipari vállalatok szállítják az élelmiszerek többségét, de kapnak árut téeszektől is, baromfit, füstölt húskészítmé­nyeket. Jó az ellátás borból, s most sörből is. Reméljük, a tavalyi sörínség az idén nem következik be. A reggeli szeszárusítás megtiltása óta nagyot esett az alkoholtartal­mú italok forgalma. — Zömében jó az áruellá­tásunk, de mindig akad hiánycikk is. Jelenleg például hiányoznak a polcokról a j minőségű dezodorok, férfi- arcvizek, habfürdők. Akado­zik — vagy egyáltalán nem kapható — főleg a Délker forgalmazta áruk ellátása: mazsola, kókuszreszelék, ba­bérlevél, ananászbefőttek — sorolja Szívós Lászlóné. Az áfész saját kapcsolato­kat épített ki lengyel, bolgár partnerekkel. Évről évre meg­rendezik az említett külföldi áruk heteit is nagy sikerrel. Beszélgetésünk ideje alatt jön- nek-mennek a szállítójármű­vek, gondot okoz az áruk fo­gadása, a göngyölegek tárolá­sa. Kinőtte magát az osztály, tudja azt a vezetőség is. Bőví­teni kívánják az üzletet az áruház hátsó frontja felé, a HÉV-sínek irányába. — Akkor talán újra árusí­tunk zöldséget is, mondja az osztályvezetőnő. — Jelenleg csak az áruház elé kipakolva tudnánk a zöldárut értékesí­teni, de az nem lenne egy esztétikus látvány. Pedig az árrés nem megvetendő. Az egyre növekvő forgal­mat két műszakban, reggel hattól este hét óráig 27 fel­nőtt dolgozó és hat tanuló bonyolítja le. S hogy értik szakmájukat, becsületesen állják a vásárlók rohamait, bizonyítja az is, hogy szocia­lista brigádjuk a sok ezüst után május elsejére elnyerte az arany fokozatú kitüntető címet. M. M. Ki a szabadba! Akadályverseny a Margitén Ki a szabadba! jelszóval május 23-án, szombaton, a Ganz Árammérőgyár Mező Imre KISZ-szervezete aka­dályversenyt rendez a Gödöl- lői-dombság Margita-hegvén. A mai rohanó életvitelünk egyre egészségesebb embere­ket kíván. Ennek elősegítése végett sokat próbál tenni a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség is. Az árammérőgyár KISZ- esei e gondolat jegyében hív­nak meg minden érdeklődőt erre az akadályversenyre. Legalább egy-egy csapat je­lentkezését várják a vállala­tok, intézmények KlSZ-szer- vezeteitől, de egy helyről több csapat is nevezhet. A vállalat KlSZ-bizottsága az első három helyezett csa­patot tárgyjutalomban része­síti, amelyek sporteszközök, de mindenki fog nyerni — egy egészséges délelőttöt. Az akadályverseny felada­tai között szerepel majd cél­ba rúgás futball-labdával, laj- hármászás kötélen, célba lövés csúzlival, szellemi totó az ál­latokról, politikai villámkér­dések, csasztuskaírás a sport­ról, a mozgásról (ezt a ne­vező csapatok előre is megír­A Pest Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás a növényvédelmi laboratóriumába felvesz mezőgazdasági-kertészeti szakközépiskolát végzett fiatal nőt SahomnsS, valamint férfit technikusi munkakör betöltésére. Jelentkezni lehet személyesen dr. Winkler István 1 5 növényvédelmi főmérnöknél, ci’ . cím: Gödöllő, CS» Kotlán Sándor u. 3. 2100. hatják és hozhatják maguk­kal), talicskázás, célbadobás stb. A csapatok 3—6 személye­sek lehetnek. Nevezni lehet a Ganz Árammérőgyár KlSZ-bizott- ságának .sportfelelősénél, Kiss Mihúlynál. Telefonszáma: 10-055 vagy 20-055, 452-es mellék. Nevezési határidő: május 20. Az élelmet, vizet és sport- felszerelést (öltözék) minden­ki hozza magával. Indulás a gödöllői buszpályaudvarról a 8.45-ös Hegy utcai busszal. Cs. L. Feljutni nehezebb dolog Szemtanúja voltam vasár­nap délután a GSC győzel­mének. Védelmünk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy elő­ször a kosdiak találtak a há­lóba, már az ötödik percben. Krónikás társam, Som József megjegyezte, semmi izgalom, mert ő tudja jól, hogy csapa­tunk több góllal győzni fog. Igaza volt. Két hét múlva a nagy rivá­lissal, Dunavarsánnyal mérik össze az erejüket a gödöllői pá­lyán. Ahhoz, hogy bajnokok legyenek a mieink, a mostani játéknál többet kell nyújta­niuk. A Kösd elleni találkozón meglepetéssel láttam, hogy jó néhány szurkoló kezében pa- p'rlap van. Az egyik rendező érdeklődésemre nekem is adott a játékosértékelőből. Ezen a papíron arra kérik a nézőt, hogy nevezze meg sorrendben azokat a labdarúgókat, akik a legjobbak voltak a mérkőzé­sen. Kiváló, jó, megfelelő és rossz minősítést lehet adni. A pálya körüli kép a ko­rábbi évekhez képest nagyon megváltozott. Gyűlik az anyag a leendő klubház építéséhez. Egy fából készült már üzemel december óta. A játéktér üde­zöld gyepe szép látványt nyújt. Elkészült a park felőli oldalon a lelátó, így most már mind­két oldalon, a pálya teljes hosszában van ilyen nézőtér. A játékvezető utolsó sípsza­va után Matuz Sándor ügyve­zető elnökkel beszélgettünk. Feljutni nehezebb, mint benn­maradni, vélekedett. Hátra van még három nehéz mérkőzés. A fiúk az öltöző után a klubhe­lyiségbe vonultak. A baráti ta­lálkozó rendszeres a kilencven percek után. Amikor elfoglal­ták helyüket, Vörös János ve­zetőségi tag, a baráti kör ve­zetője Katalinnak ezüstből ké­szült öngyújtót adott át. A mérkőzés legszebb gólját ő lőtte, és azon kívül még hár­mat. Érthetően nagy volt az öröm ezen a vasárnapon, sokáig folyt a terefere a klubban. Amikor elköszöntem, Matuz Sándor kísért ki és búcsúzás­kor annyit mondott, hogy na­gyon szeretnének feljebb jutni és úgy érzem, a fiúkat is ha­sonló gondolat foglalkoztatja. Csiba József Pest megye központi állomása Negyedszázados vérellátó Senkinek nem kell ma már magyarázatot fűzni ahhoz, mit jelent az emberiség, mind­annyiunk számára a vér. Ro­koni, baráti körünkben, vagy saját magunk által is meggyő­ződhettünk róla, valóban éle­tet ment ez a folyadék. So­kan rónánk, le hálánkat, ha tudnánk, kik azok a névtelen hősök, akiknek egy-egy mű­tét után életben maradásun­kat köszönhetjük. Azt is tud­juk azonban, ők nem várnak viszontszolgáltatást, önként segítenek másokon. Hazánkban 1949-ben alakult meg a vérellátás szervezete. A megyei alközpontok na­gyobb városok — Cegléd, Vác, Pécs. Szeged, Debrecen — in­tézményei után jöttek létre az akkoriban még járási-városi­nak nevezett vérellátó állo­mások. Gödöllőn a legkoráb­ban fellelhető dátum 1962. május 15., Bogács Józsefné volt az első véradó. A Pest Megyei Tanács Flór Ferenc Kórházának vértranszfúziós állomásán ezt a napot nagy­betűkkel jegyzik, ennek alap­ján ünnepelték fennállásuk 25. évfordulóját. A tanácsteremben tartott összejövetelre meghívták a társszervezetek képviselőit, a munkájukban részt vevő orvosokat, nővéreket, több­szörös véradókat. Dr. Kalász László adjunktus emlékező, bevezető szavaiból megtud­hattuk, hogy a kezdeti nehéz­ségek, gondok megoldása után ma már hematológiai, transz- fúziós és egyéb, magasabb szintű feladatokat is ellátnak. Dr. Pethő Ede állomásvezető főorvos az állomás történetét, jelentőségét, évről évre foko­zódó fejlődését ismertette a jelenlévőkkel. Huszonöt évvel ezelőtt a já­rási kórházhoz tartozott az intézmény, három év múlva a megyei tanács döntése alap­ján önállósultak. Ez a felál­lás 1980-ig tartott, azóta a megyei kórházzal működnek együtt. Az első évben még csak 45 liter vért vizsgáltak az állomáson. Propaganda- munkával, a Vöröskereszt se­gítségéve! a postások, vasuta­sok véradásba vonásával 1963- ban már ötszáz liter volt ez a mennyiség. A nagyobb si­ker reményében beindították a kiszállásos véradást is. Sa­ját autóbuszuk keresi fel a körzet vállalatait, falvait. Tizennégy éve készítettek először a vérzékenység keze­lésére szolgáló töményített vérlemezkeoldatot, nyolc éve küldtek az első szívműtéthez vért, két éve foglalkoznak a sejtkémiával. Ma már ötszáz­ötvenezer ember által lakott területen határozzák meg a véradók által beérkezett vér­mintákat. Az évi huszonegy- ezer minta vizsgálata mellett felvilágosító munkát is végez­nek. Erre most különösen szükség van, hiszen a munka- időalap védelme és kevésbé az AIDS-től való félelem miatt csökkent az önkéntes donorok száma. Gödöllőn pedig nincs mitől félni. A vérvételeknél az indulástól kezdve, a labor- vizsgálatoknál pedig 1966-tól egyszer használatos tűvel dol­goznak. Dr. Kausz István főigazgató főorvosheiyettes évtizedes ki­váló munkájukért jutalmakat adott át. Huszonöt éves szol­gálatért az Egészségügy Ki­váló Dolgozója lett dr. Makra Lászlóné és dr. Kalász László. Mácsai Ilona miniszteri dicsé­retben részesült. Főigazgatói dicséretet kapott Kosarasné Bődéi Éva, Nemes Margit, Márfi Istvánná, Papp István­ná és Bellász Istvánná. ______________B. E. A nap programja Fórum a cigányság helyze­téről, 15 órakor. Egy-két személyes bábszín­házak Magyarországon, .kiállí­tás, megtekinthető 15—19 órá­ig­A hónap műtárgya: Mihály Rezső, Trisztán és Izolda, tusrajz, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről, Iparművészet a gö­döllői művésztelepen, kiállí­tás, megtekinthető 10—18 órá­ig, A • játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?, Kresz Albert fotóművész kiállítása, megte­kinthető 10—18 óráig. Tanácsülési jegyzetek 1 mektánccsoport művészeti elő­adója Széphalminé lg lói Éva, a Búzavirág népzenei együtte­sé Rónai Lajos. A műsor két részből áll. Az elsőben Iáthatjuk-hallhatjuk például a bagi táncokat, a sár­közi karikázót, a rábaközi verbunkot és dúst, a dunántúli ugróst. Az aszódi Kereplő együttes dudálós és ugrós da­lokat ad elő. A szünet után az aprók táncában, székely ver- bunkban, szatmári táncokban gyönyörködhetünk. A Búzavi­rág együttes somogyi és zsám- boki dalokat ad elő. Mezőségi páros táncot rop Mosóczi Lívia és Boda Tamás. A műsort a Gyereklagzi zárja. A koreográ­fusok: dr. Osskó Endréné, Széphalminé Iglói Éva, Skúczi László, Széphalmi Zoltán. A belépődíj ötven forint a bagi műsorra. B. G. Öt esztendő ünneplése változatot. És akkor, amikor a pályaudvar helyéről ha:á- roztak. Nekem annak idején a szakemberek elmagyarázták, miért ez az aluljáró legjobb helye, s miért nem lehet más­hová tenni a pályaudvart. Ér­veik tetszetősök voltak. Azt hiszem, minden tervet megle­het támasztani tetszetős ér­vekkel. De lám. néhány év múlva kiderült, az élet meg­cáfolta a tetszetős érveket. Azt is szokták mondani, nem le­het vég nélkül vitatkozni va­laminek a helyéről. Tervezni, helyet előkészíteni, kivitelezni lehet határidőcsúszásokkal? Azt lehet. Ez a történelem. Dönteni a jelenben kell. Most éppen a szakmunkásképző helyéről. Hallottam, a VGV Dózsa György úti volt kertészete a legalkalmasabb. Annak lát­szik. De azért csócsálják meg, kérem, ne higgyenek az első benyomásaiknak. Idő most még van. HÁZIREND. A házirendről szóló rendelettervezet tárgya­lásakor merült föl a követke­ző kérdés. Mit lehet tenni a társasház azon lakójával, aki nem veszi ki részét a közös­ségi munkák elvégzéséből? Pél­dául a hósöprésből. Ez egy korszerű kérdés. Régebben nem létezett. Minden házigaz­da természetesnek tartotta, hogy hét végén fölsöpörje az utcát, esős időben elvezesse a vizet, télen elsöpörje a havat. Rendelet nélkül. így nevelték. Ma arra nevelik az embere­ket, hogy mihez van joguk Régebben, ha sírva jött haza a gyerek az iskolából, az apa megkérdezte, mi történt, egyest kaptam, szipogta a gyerek, mert nem tudtam a leckét, ak­kor most azonnal leülsz, meg­tanulod, s a holnapit is, vá­laszolta szigorúan az apa. Ma mást mond: ne sírj. fiam, hol­nap bemegyek, és beszélek a tanároddal. ‘ Itt keresendő a hőseprés el­mulasztásának oka. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) tilának joga van a rövidsé­get és a lényeget kérdezni. Azon kevesek közé tartozik, akik csak annyit mondanak, amennyi okvetlenül szükséges, ö csak akitor fűz a jelentésé­hez szóbeli kiegészítést, ha va­lóban szükséges. Válaszai, ma­gyarázatai rövidek, lényegre törőek. Egy pénzügyestől ez el is várható? Ismertem nemegy pénzügyist, aki félórákig elfe- cserészett, noha semmit sem mondott. Apparátusi emberek­nek a szószaporítás, dolgozza­nak bármelyik szakon, foglal­kozási ártalmuk. Farkas Attila az üdítő kivételekhez tartozik. Példáját azonban nem nagyon követik. ALULJÁRÓ. A gyors és lát­szólag határozott intézkedé­seknek is sok káros következ­ménye lehet. Erre példa a gö­döllői aluljáró. Ez az aluljá­ró olyan, mint a kísértet. Évek óta bolyong a város fö­lött, a testületi ülések termei­ben, képtelenség tőle megsza­badulni. Mármint a kísértet­től. Az aluljárótól sem lehet. Nem is akarnak, de jó volna arrébb tolni. A mostani ülé­sen is szóba került. A lejárt határidejű határo­zatok között volt egy, amely kimondja, hogy a buszpálya­udvarral szemben, a volt rend­őrkapitányság előtt, a HÉV- sínek mentén szalagkorlátot kell elhelyezni. A népek ugyanis ezen a szent helyen kelnek át a forgalmas 3Ő-as úton, holott a zebra a pálya­udvar másik végén található. Az aluljáró meg emitt. Eme két helyen lehetne biztonságo­san átkelni. A nép mégis a veszélyeset választja. Miért? Mert az a rövidebb. Erről vi­tázva mondta a tanácselnök, ha ma kéne dönteni, minden­ki a Petőfi Sándor utca meg­hosszabbításaként jelölné ki az aluljáró helyét. Dönteni azonban akkor kel­lett. Akkor kellett volna meg- csócsálni minden lehetséges PÉNZÜGYEK, A krónikás­nak állandó gondja, hogy kor­látozott terjedelemben mit ír­jon meg a pénzügyi terv számtengeréből. A lakosság akkor értékelhetné, ellenőriz­hetné, mire költötték a forin­tokat, ha teljes részletességgel láthatná az adatokat. Érdek- li-e vajon őket? Ez a kérdés a szokásosnál is élesebben ve­rődött föl bennem a minapi tanácsülésen, amelyen a múlt évi pénzügyi terv teljesítésé­ről készült beszámoló volt na­pirenden. Mint megírtuk, egyetlen kérdés, észrevétel nél­kül hagyták jóvá az előter­jesztést. Egyik tanácstag a szünetben megjegyezte, a té­nyeken változtatni úgysem le­het, minek szaporítani a szót. Ez persze csak részben igaz. A történelem faggatása min­dig azért is történik, hogy ta­nulságokat vonhassunk le a jelenre. Akadnak tanácstagok, akik nemhogy a pénzügyekre, a testületi ülésekre sem kíván­csiak. Űgyszólván minden ülés az ő számbavételükkel kezdő­dik. Ezúttal is így volt. A megnyitás percében ötvenötből harmincnégyen voltak jelen. A tanácselnök ismét szólt a no­tórius távolmaradókról. Meg kell nézni, hangoztatta, miért van ez így. Nem először han­goztatta. A LÉNYEGRŐL. Az ülések szüneteiben gyorsan egybeve­rődnek a beszélgetőcsoportok. Az első tíz percben Farkas At­tila mellé sodródtam. A pénz­ügy! osztály vezetője elégedet­ten dörzsölte a kezét, ilyen gyorsan kéne haladni a továb­biakban is. Persze, nektek az volna a legjobb, ha senki sem szólna semmmit, akkor percek alatt vége volna az ülésnek, mondtam neki. — Hát nem, magyarázta Farkas Attila, csak röviden és a lényeget i kellene mondani. — Nem vá­laszoltam. Arra gondoltam, én is jónak mondom. Farkas At-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom