Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-01 / 102. szám
1987. MÁJUS 1., PÉNTEK V , Kádár János látogatása Angyalföldön | nemzetközi 7 5 Kádár János csütörtökön miként sok éve már a munkásmozga- ^ lom jeles ünnepe, május ^ 1-je előtt — Angyalföldre ? látogatott. A Magyar Szo- cialista Munkáspárt főtit- kára tájékozódott a nagy ^ múltú munkáskerület el- ^ múlt egy esztendejének ^ eredményeiről, az ottani ^ vállalatok, munkáskollcktí- íf, vák sikereiről, gondjairól, ^ terveiről. Kérte .a városrész £ vezetőit, hogy az ünnep al- ? kalmából adják át szemé- ? lyes üdvözletét, jókívánsá- ^ gait Angyalföld lakóinak, dolgozóinak. Felkereste a ^ főtitkár a Forcon Szerszámipari Tröszt budapesti vál- ^ lalatát, ahol az üzemláto- gatást követően röpgyűlé- |sen találkozott a dolgozókkal. Kádár János programja délelőtt 11 órakor a kerületi pártbizottságon kezdődött, ahol Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, Bornemisz- sza Sándor, a kerületi pártbizottság első titkára és Kiss Zoltán, Angyalföld tanácselnöke köszöntötte a vendéget. Ezt . követőén Bornemissza Sándor tájékoztatta a főtitkárt a kerület életéről, politikai helyzetéről, Kádár János válaszolva a tájékoztatásra, emlékeztetett arra, hogy továbbhaladásunk érdekében úgy tudjuk jobbá, eredményesebbé tenni az or- szágépítő munkát, ha Mindenki a maga helyén pontosan ismeri a feladatát, érzi a felelősségét, s azt, hogy az új feladatok másfajta gondolkodást, más hozzáállást igényelnek. A Forcon Szerszámipari Tröszt budapesti vállalatánál folytatódott a program. Az MSZMP főtitkárát, valamint a kíséretében lévő budapesti és kerületi vezetőket Gulyás Imre vezérigazgató és Kovács István, a budapesti gyár párt- vezetőségének titkára fogadta. Beszámoltak a forgácsoló- szerszámipari vállalatból 1986. július 1-jén alakult tröszt, il- . letve az angyafőldi vállalat munkájáról, a pártszervezet t ev ékenységéről. Munkások röpgyűlésén szólalt fel a párt főtitkára A párt főtitkára felszólalt a röpgyűlésén Az ünnepre készülve Zászlófelvonások — SZöT-díjak átadása Ünnepel az ország. Május elsejének, a munkásosztály nemzetközi ünnepének eseményei már tegnap megkezdődtek. A jeles ünnep tiszteletére csütörtökön katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. Ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a Magyar Nép- köztársaság állami zászlaját az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren. Tegnap esie a rádióban és a televízióban Virlzlay Gyula, a SZOT titkára mondott ünnepi köszöntőt. Csütörtökön a SZOT Szállóban ünnepélyesen kiosztották az idei SZOT-díjakat. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP KB titkára és Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese is., SZOT-díjat kapott Deme László nyelvész, Gregor József operaénekes, Juhász Judit rovatvezető-helyettes, Kottái Róbert színművész, dr. Lehoczky György orvos, Rossa László zeneszerző, Szabó Bálint társadalomtudós’, idős Szabó István szobrászművész, Szönyi G. Sándor vezető rendező, Tatay Sándor író, Tóth István nyugalmazott főiskolai tanár, Tóth Valéria szobrászművész és Vitézy László filmrendező. A kitüntetetteket Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára köszöntötte. A díjakat Gáspár Sándor, a SZOT elnöke adta át, majd a SZOT elnöksége fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. Kádár János a Forcon Szerszámipari Tröszt budapesti vállalatának menetköszörűs műhelyébe is ellátogatott A tájékoztatót üzemlátogatás követte: Kádár János — Lé- váfdy Iván, a budapesti vállalat igazgatójának szakmai kalauzolásával — megtekintette a menetköszörűs és marósműhelyt, s elbeszélgetett a csúcstechnológiával működő automata . gépsorokat kezelő szakmunkásokkal. Ezután az MSZMP főtitkára részt vett a vállalati kollektíva ünnepi röpgyűlésén. Kiss Ferenc szakszervezeti főbizalmi meleg szavakkal köszöntötte a gyári dolgozókat és a vendég-eket, majd Kádár János lépett a mikrofonhoz. Szocialista munkaprogramunkra szilárdan építhetjük jövőnket Megköszönte a szívélyes fogadtatást és hangsúlyozta, hogy szívesen jött ide, jól érezte magát a munkások körében, s nemcsak a tröszt eredményeiről látottak-hallot- tak, hanem az itt tapasztalt bensőséges légkör, jó munkaszellem hatására is. A tavalyi termelési sikerek különösen értékesek — tette hozzá —, mert azokat a mindig sok gonddal-bajjal járó átszervezés közepette érték el. Gratulált az eredményekhez, és — az egész ország gazdasági helyzetét jellemezve — rámutatott: fejlődtünk, gyarapodtunk még az utóbbi nehéz esztendőkben is. Ha nem is egyformán, s mindenki számára érzékelhetően, de gyarapodott a lakosság, a vállalatok legtöbbje is működőképesnek bizonyult. Ennek örülhetünk, mert azért dolgozunk, hogy az emberek boldoguljanak. Ugyanakkor igaz az a gyakran hallható megállapítás, hogy nehéz az ország helyzete. Hol vannak a mai problémák gyökerei? Mindenekelőtt ott, hogy összességében nem termelünk annyit, ameny- nyit felhasználunk. Fordítani kell a gondolkodásunkon, a gyakorlatunkon: akkor lássunk hozzá az elosztáshoz, a javaink elfogyasztásához, amikor már megtermeltük azokat. Azt kell megértenünk — hangsúlyozta a párt főtitkára —, hogy a szocializmus a munka társadalma. Persze, minden más társadalom is a termelőmunkán alapszik — tette hozzá —, hiszen azokban a fejlett tőkés országokban, amelyekben a termelés igen magas színvonalat ért el, szilárd fegyelem, rend, no meg az utcára kerüléstől való félelem áll a valóban impozáns eredmények mögött. Nemrégiben tett svédországi látogatásának élményeit említette az egyik példaként; mint mondotta, a korszerű termelő berendezések, a modern technológia mellett szembetűnő volt a percnyi lazaságot sem engedő munkatempó a szerelő- szalagok mellett. Mi szocialista kibontakozást keresünk! — szögezte le hazai gondjainkra visszatérve Kádár János. Határozott lépésekre van szükség ennek érdekében — folytatta —, s ezek között van sok kényszerű intézkedés is. Olyan munkaprogramot hirdetünkj amely eddigi tapasztalatainkra «építve nem rövid időre, hanem hosszabb távra • megalapozza fejlődésünket. Szocialista programot, amelyre szilárdan építhetjük a jövőt. Ezt követeli meg a nép, a szocialista Magyarország iránt érzett felelősségünk. Programunk, előrehaladásunk követelménye az is: úgy dolgozzunk, hogy az eddig elért életszínvonal biztos alapokon álljon. Céljaink eléréséhez minden lehetséges eszközt fel kell használni — hangoztatta —. építeni a szocialista elveinkben rejlő erőre, ugyanakkor — mivel az öntudat csak lassan, a terme,- lési viszonyok változása mögött járva formálódik — jobban kell alapozni a kollektívák, az emberek érdekeltségére. Ezért válik egyre fontosabbá a differenciálás. Nem lehet a vállalatokkal örökké azt csinálni, hogy a jól, korszerűen dolgozóktól elvonják a nyereséget és azzal támogatják a gyengén gazdálkodókat. Differenciálás érvényesüljön a munkásközösségeken belül is. Minden termelőegységre és mindenkire igaz a követel- méríy: aki becsülettel, eredményesen dolgozik, kapjon megfelelő lehetőséget a fejlődésre. Ugyanakkor ezt ne kapják meg a tengök-lengők a dologtalanok. Annak tudatában kell munkálkodnunk, hogy napjainkban kiélezett verseny folyik a világpiacon. A gyorsan változó igények szerint kell a termelési szerkezetet átalakítani, termékváltást végrehajtani, és jóv.al nagyobb figyelmet fordítani a minőségre. Nemcsak a tőkés megrendelők, szocialista partnereink is joggal várnak él tőlünk jó, korszerű árukat. Mindebben számítunk az angyalföldiek és az országban másutt dolgozók jó irányú törekvéseire, akaratára, s ez erőt ad számunkra. Tudjuk, előrehaladásunk alapkérdései a termelésben, a munkapadoknál dőlnek el — hangsúlyozta Kádár János. Nemzetközi kérdéseket érintve a párt főtitkára kiemelte, hogy melegen üdvözöljük a Szovjetunióban kibontakozott változásokat, amelyek célja egybeesik a mi törekvéseinkkel. Mint mondotta, most jobban értjük egymást, közös munkánk még harmonikusabb, mint korábban, együttműködésünk távlatai biztatóak. A baráti Szovjetunióban lejátszódó folyamatok hatása a világpolitika nagy kérdéseiben is érzékelhető: a kölcsönös biztonság elvére épülő fegyverzetkorlá- tozási, leszerelési javaslatok olyan fontos megegyezések lehetőségét vázolják fel, amelyekre a másik fél sem tud egyszerűen nemet mondani. A béke, a nemzetközi biztonság megszilárdításához a magunk lehetőségei szerint mi is igyekszünk hozzájárulni. A munkásosztály nagy nemzetközi ünnepét úgy készülünk köszönteni, hogy az kifejezze szándékainkat, törekvéseinket, az elszántságunkat cáljaink megvalósítására és szolidaritásunkat mindazokkal, akik a szocializmusért, a békéért és a haladásért küzdenek a világban — mondotta befejezésül Kádár János, átadva- jókívánságait a jelenlévőknek, rajtuk keresztül az üzem, egész Angyalföld dolgozóinak. Az ISZiP Pest Megyei Bizottságának ülése Vácott eredményesen mozgósítottak a párthatározat megvalósítására A munkásosztály nemzetközi ünnepe előtti napon az MSZMP Pest Megyei Bizottsága ülést tartott, amelyen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a fegyelmi bizottság tagjai, a városi és városi jogú pártbizottságok első titkárai, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettesei, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, a megyei pártbizottság osztályvezetői. Megjelent Kornhoffer János, az MSZMP Központi Bizottsága politikai munkatársa is. A pártbizottság tagjai kegyelettel, egyperces néma felállással emlékeztek meg a munkásmozgalom nagy alakjáról, a Pest megyei pártbizottság tagjáról, Hunya István elvtársról, aki — mint tudósítottuk — a napokban hunyt el. A testület három napirend megtárgyalását tűzte programjára. Elsőként Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára tájékoztatta a megjelenteket a Központi Bizottság 1987. április 28-1 üléséről. A napirend elnöke dr. Balogh Pál, a megyei pártbizottság titkára volt. A pártbizottság tagjai tudomásul vették a tájékoztatót. Ezt követően a pártbizottság megvitatta és egyhangúlag elfogadta az MSZMP Vác Városi Bizottságának jelentését a párt XIII. kongresszus gazdaságpolitikai céljainak megvalósításáról és az ellenőrzés tapasztalatairól. A napirend előadója dr. Olajos Mihály, 9 váci pártbizottság első titkára volt. Harmadik napirendként dr. Balogh Pál tájékoztatta a testületet az előző pártbizottsági ülés óta végzett munkáról. A tájékoztatót a testület egyhangúlag elfogadta. A második és a harmadik napirendnél Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára elnökölt. Politikai megalapozottsággal A pártbizottság elismeréssel fogadta a váci pártbizottság Írásos —, majd dr. Olajos Mihály szóbeli előterjesztését arról a politikai munkáról,: amely ösztönözte, mozgósította a Vác és térségében dolgozó gazdasági egységeket a Központi Bizottság tavaly novemberi határozatának megvalósítására —, értékteremtő képességének fokozására. Az ipari és mezőgazdasági üzemek teljesítménye kedvező, s biztosított a jövő is. A városi pártbizottság nagy figyelmet fordított a vállalatok középtávú tervező munkájára. A VII. ötéves terv gazdaságpolitikai céljait számszerű előírás nélkül, az adottságoknak megfelelő tartalmi követelményekkel készítették el. A pártbizottság építhetett a korábbi hatásos gyakorlatukra: rendszeresen koordinálták és ellenőrizték a városban és a körzetében folyó gazdasági, politikai tevékenységet. Rendszeresek voltak a fórumok, amelyeken demokratikus vita által mód nyílott a szemlélet- formálásra. A figyelmet sikerült az exportfeladatokra, az anyag- és energiagazdálkodásra, a munkaidőalap kihasználására, az önköltség csökkentésére, a műszaki technológiai fejlesztésre fordítani. Lénárd László, a megyei pártbizottság titkára, a megyei párt-végrehajtóbizottság véleményét tolmácsolva, felszólalásában dicsérettel szólt a váci pártbizottság munkájáról. Mint mondotta, a párthatározat lényegével, s az abból adódó helyi feladat meghatározásával gyorsan ismertette meg a terület pártszerveit, gazdasági vezetőit. Biztosította, hogy első perctől • kezdve á párt- szervezetekre, a társadalmi aktivistákra támaszkodva késedelem nélkül induljon meg a népgazdaság vagyonát gyarapító munka. Jellemző a helyi üzemek magatartására, amit. a napokban lehetett a CEMÜ-ben tapasztalni, amikoris átvették jó munkájukért a Kiváló oklevelet, s Kottái Imre, a CEMÜ vezérigazgatója — a vállalati kollektíva tetszésétől kísérve —, beszédében már nem az eddigi szorgalmas tevékenységükről, jogos örömükről szólt, hanem a holnap szigorú feladatait ecsetelte. A váci városi pártbizottság irányító munkája rendkívül következetes, megalapozott. Kitűnő kapcsolatokat alakított ki az üzemi párt- és gazdasági vezetőkkel, de egy-két kivételtől eltekintve a gyáregységek másutt székelő anya- vállalataival is harmonikus az együttműködés-e. A vállalati tanácsokba választott kommunistákon keresztül befolyást tudnak gyakorolni a közösségi akarat megvalósulására. Érdeme a váci pártbizottságnak az is, hogy nemcsak a város jelentősebb üzemeivel, hgnem a környék valamennyi egységével törődik. Érvényesül a térségi szemléiét, azaz: a gazdaságok nem különülnek el, hanem részt vesznek az ott élő lakosság gond jainak megoldásában. Jellemző példa a sok közül; a Nagymaros—Bős (Gabcsikovo) vízlépcső építésével kapcsolatban egy sor probléma vetődött fel. A váci pártbizottság kezdeményezésére, állandó ösztönzésére falugyűréseken, fórumokon szemtől szemben vitáztak az érdekeltek, s így könnyen rendezni lehetett számos ügyet. A gyárak, .a mezőgazdasági üzemek mind a munkaerőgondok megoldásában, mind a szociálpolitikai létesítmények megvalósításában részesek. Kettler Katalin, a Forte gyár csoportvezetője — Dé- ?si Ferenc, a KISZ Váci Bizottságának titkára, Császár Károlyné, a Pamutfonóipari Vállalat váci gyárának üzem- technikusa —, valamennyien a pártbizottság tagjai, felszólalásukban saját munkahelyük, tapasztalataira építve támasztották alá az előterjesztett jelentést. Kettler Katalin arról is beszámolt, hogy a jelentés előkészítésébe a váci pártbizottság demokratikusan bevonta az ott dolgozó megyei pártbizottsági tagokat, épített véleményükre. Arról is részletesen szólt, miképpen küszködött a Forte gyár a valutaárfolyamok változásával, az export nehezedésével, míg végül meglelte azt az utat, ami a kiesések pótlásához Vezetett.. Dézsi Ferenc őszintén beszélt a fiatalokat érintő kérdésekről: míg egyet kell érteni azzal, hogy a munkaerőt ott foglalkoztassák, ahol szükség van rá, számolni kell ennek nehézségeivel. Hiszen azok a fiatalok, akik nagy nehezen meg tudják alapozni otthonukat, nehezen vállalják majd az elköltözést, s az ezzel járó költségeket, melyeket elő sem tudnak teremteni. Az ingázás — a drága költségek miatt — ugyancsak problémát okoz. Igaz, sokan vonulnak a következő időben nyugdíjba, s a fiatalabb, de meg nem felelő munkaerőtől is megválnak majd az üzemek —, de munkahelyek sokaságával kell várni az iskolából kitóduló ifjúságot a 90-es évek elejére —, hiszen a demográfiai csúcs következik! Császár Károlyné ezt a gondolatsort folytatta, amikor a munkásszállások építéséhez, a különélési pótlékok előteremtéséhez szükséges pénzalap hiányát ecs-etelte. Bírálta azt a gyakorlatot, hogy ismét azok a vállalatok járnak jól, amelyek mit sem törődve a követelményekkel, lazábban gazdálkodtak a munkaerővel és most könnyen . építenek le létszámukból, szétosztva a felszabaduló bért, míg a szigorúan gazdálkodóknak nincs miből forrást teremteniük. Végül is mind,az előterjesztések, mind a vitában elhangzottak alapján a pártbizottság úgy ítélte meg, hogy a Vác városi pártbizottság irányításával új tartalékokat tártak fel az üzemek. A beszámoló pártbizottság munkáját politikai és szakmai megalapozottság jellemzi. (Az írásbeli, illetve a szóbeli előterjesztés részletesebb ismertetésére a napokban visz- szatérünk.) S. A.
