Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-07 / 106. szám
1987. MÁJUS 7., CSÜTÖRTÖK V WSSJVSSSSSJWWSSSSSSSSfSSSSS/YrSSSSS Villanófény Dicsekedett a kocsmában Járt-e Űz bég izbégen? A nyelvészek és történészek a mai napig nem bizonyították hitelt érdemlően a Szentendréhez tartozó ízbég nevének eredetét. Voit Pál a Szentendre és Kiss Lajos A földrajzi nevek etimológiai szótára című könyvében azt a nézetet fogadja el, hogy a név az ószláv zbieg szóból származik, menedéket jelent és a török elől menekülő szerbek egy csoportjáról kapta a nevét. Az 1767-es kormányhatósági térképen azonban ízbéget kolónia Iz- bék néven nevezik meg. Izbék néven említi Barra István is az 1839-ben megjelent a Pest Pilis Solt vármegyét bemutató könyvében. Heltai Gáspár 1575-ös Chro- nikájában beknek nevezi a régi török méltóságot viselő személyt. A magyar nyelv- használatban ez természetes, elfogadott névként élt. ízbégen akadnak öregek, akiknek nyelve a mai napig ragaszkodik ehhez a régi névhez. És Szentendrén évtizedek óta él a hagyomány, hogy a név török eredetű. Valójában egy Üz nevű bégről kapta volna a nevét. A 150 éves török uralom a mai napig él népünk emlékében. Népmondák, földrajzi nevek őrzik az eseményeket, neveket. Szentendrén is máig mesélnek török kori történeteket. Az egyik itt a Szamárhegy nevéhez kapcsolódik. A gyilkoló, fosztogató törökök ellen a védelmet a mocsarak és a hegyek jelentették. Oda menekültek a falvak, városok lakói. Ügy döntöttek a szentendreiek is. hogy biztonságosabb lesz kinn a Pismányhegyen. Mivel vagyonukat, pénzüket nem vihették magukkal, egy kőszamarat állítottak fel benn a városban és abba rejtettek el mindent. A török kitakarodása után hazajöttek, de a szamárról megfeledkeztek. Nagy nyomorúság, éhínség várt rájuk. Egy nap valaki véletlenül ne-' kiment a kőszamárnak, feldöntötte és kigurult belőle a sok kincs. A szentendreiek döbbenten mondták: micsoda szamarak voltunk. Ennyi kincs mellett majdnem éhen vesztünk. A mesében mondott szamárszobor környékén levő kutat még a 70-es években is török kútként emlegették. De o Pismányhegy nevét is török eredethez kötik. A Pesi- rrián, Pismán szó bánatot jelent. Jelentése hasonló a magyar Bánomhegyhez. A hegyet Törökhegynek is nevezték. De volt ott Törökvölgy is. A Törökvölgyi út neve emlékeztet ma az átélt nyomorúságos időkre. Egy másik völgyet Szelim pasa völgyeként emlegettek, neveztek meg. Szelim- nek hívták, ma inkább Szte- linnek nevezik a hegyről cser- gedező egyik patakot is. Török eredetű a Dömör kapu neve is. A földrajzi nevek mellett tárgyi emlékek teszik hitelessé a törökök itt jártát. 1863- ban a hegyen talált török ezüstérmeket szolgáltatott be a Magyar Nemzeti Múzeumnak Dumtsa Viktória. Varga Sándor emlékei szerint a század elején a Sztelin patak melletti hegyoldalban gödörásás közben török katonatiszt sírjára bukkant az egyik ingatlantulajdonos. A sírban egy aranyozott nyelű görbe kardot és egy színesen rajzolt pergamen térképet talált. Ez feltehetően az elrejtett kincsek helyét ábrázolta. Támpontul főleg fák voltak megadva. Ezek a fák az elmúlt sok év alatt kipusztulhattak, kivághatták őket. A térkép a megtaláló számára semmit sem ért. De még ezt is ellopták tőle a karddal együtt, mivel ásás után a kocsmába sietett és ott eldicsekedett a kincseivel. Dietz János azonban máig megőrizte azt a díszes török kardot, amelyet a Dunában találtak és ő Péchy Henriktől, az egykori városi orvostól kapott. Az értékesebb tárgyak és a térkép nyomán feltételezhető, hogy valóban egy magas rangú török járt itt, vagy esetleg itt próbálta elrejteni kincsét. De, hogy azt Uz bégnek hívták-e. az még rejtély. Talán a jövő kutatóinak sikerül egyszer fényt deríteni a név eredetére. Pethő Németh Erika lakás, ami megfelelne, de természetesen nem üres. A tanács kötelessége elhelyezni a bérlőt, plusz a rendelkezések értelmében a város lakásállományát szaporítani eggyel. Ahhoz tehát, hogy bolt létesüljön állami ingatlanban, a tanácsnak két lakást kell biztosítania. Ez nem megy. A másik megoldás az lenne, hogy az illető kereskedelmi vállalat vásárolja meg a várostól a neki megfelelő épületet. Azonban nekik nincs pénzük. Hiába ajánlottuk fel például a PIK-nek a Drexler-házat, üzlet nem lett belőle. Hatósági eszközök állnak még rendelkezésünkre. Vizsgálhatjuk, hogy a tulajdonos a felmondás következtében üressé vált ingatlanban valóban lakást, kereskedelmi vagy vendéglátó egységet rendezett-e be? — Ezek szerint tétlenségre kárhoztatottak a település vezető szervei? — Azért nem ilyen sötét a jövő. A László-telepen több kereskedő kívánt boltokat nyitni. A helyet mi adjuk, az épület megjelenésének csak külső képét szabályozzuk Amint a mentőállomás elköltözik, egész nap nyitva tartó tej ivót rendezünk be. A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárral szemben a Dobozi út 6. szám alatti házat lebontjuk és helyére nagy élelmiszerboltot építtetünk. A tanulmányterv készül. Amint a családi iroda eljön a Somogyi— Bacsó parti épületből, kereskedőházat létesítünk a helyén. Elsősorban vállalat jelentkezését vár jukf'r Támogatjuk a Technika Kisszövetkezetet abban, hogy a Kossuth Lajos utcában bútorházat nyisson. Felajánlottuk a Pest Megyei Vendéglátó Vállalatnak, hogy a piacnál létesítsen gyorskiszolgálót. Annak a magánkereskedőnek, aki élelmiszerboltot kíván nyitni, telket és adóalap-csökkentést adunk. Eddig a tanácselnökhelyettes nyilatkozata. Mit szűrhet le belőle az olvasó? Azt a tényt mindenképpen, hogy az idén megint lesznek fennakadások a kereskedelmi ellátásban, mert egy év alatt semmi sem változott. Sőt, növekedett a szerződéses üzemeltetésű boltok száma, s ezek vezetői óvatosan rendelnek, mert a maradék a zsebüket terheli. Az időjárás szeszélyeit mi, a vásáriók ..nyeljük” le. Ha sok lesz a turista, igyekszünk megvenni a tejet, kenyeret, idejében. A jövőkép biztatóbb, ha megvalósul mindaz, amiről Krajcsovits Istvánná beszélt. Falugyűlés Dunabogdányban Utcát nem nyitnak, víz lesz Céltámogatást kaptak az iskola bővítésére A közelmúltban 230 résztvevővel zajlott le a falugyűlés Dunabogdányban. A gondokról, eredményekről tizenöt hozzászóló beszélt. A hetedik ötéves tervben — Horváth Imre tanácselnök beszámolója szerint — három nagy feladat megvalósítása fogja lekötni a község anyagi erejét. Az iskola bővítése, az elektromos hálózat teherbíró képességének növelése és a vízbázis fejlesztése. Aládúcolva Vegyük sorra azt, hogy miért a tervezett beruházások megvalósítása élvez elsőbbséget. Az iskola négy tantermére azért van szükség, mert a napközis gyerekek jelenleg egy öreg családi házból átalakított épületben dolgoznak, amely alaposan alá van dúcolva. Bizony félelmet keltő a gerendák sokasága, s az esztétikai igényeket sem elégíti ki. De mindennél nagyobb baj, hogy a tanulók étkezésének feltételei is hiányoznak. Végül is a négy tanterem felépítésével ezt a napközit kívánják felszámolni. Sajnos az építkezést a legkedvezőbb esetben is csak 1988 végén tudják megkezdeni. A négymilliós megyei cél- támogatást ugyanis csak 1989- re kapták meg. A teljes beruházás a mostani árakon számolva kilencmillió forint körül lesz. A tanács megpróbálja a saját pénzét átcsoportosítani, hogy nyerjen egy esztendőt. A község tanulóinak és tanárainak tehát arra kell számítaniuk, hogy három tanévet a jelenlegi körülmények között töltenek el. Az eléktröiríös “hálózatról : az köztudott, hogy Dunabogdányban a múltban problémákat okozott a feszültség váltakozása, a transzformátorok hiánya, a vezetékek elavultsága. Az elektromos művek különösen 1986-ban a saját pénzéből próbált segítséget nyújtani. A Rákóczi-ároknál például új transzformátort helyeztek üzembe, átépítették a kisfeszültségű hálózatot, megoldva ezzel egyebek között az Arany János utcai lakótelepen élők problémáit. A cég mintegy másfél milliót költött a dunabogdányi panaszok orvoslására. A feladat a jövőben az lesz, hogy most már községi pénzekből a Szőlő és a Svábhegy utca fölött futó kisfeszültségű vezetéket kicseréljék. Eljutottunk a legfontosabb tennivalóhoz, a vízbázis bővítéséhez. A közelmúltban ugyanis állandósult a vízhiány nyáron, csúcsfogyasztáskor. Paradox helyzet volt: a Duna partján fekvő község lakóinak a házaiban hörögtek a csapok. Ötezer köbméter Jó hír, hogy az Úttörő Tsz területén 50 millió forintos költséggel elkészült az új csápos kút, amelyet a Köjál-engedély beszerzése után üzembe állítanak. Napi ötezer köbméter vizet tudnak a most működő kutak a falu vezetékeibe pumpálni. Ez a mennyiség messze több, mint ameny- nyit az üdülők és állandó lakosok csúcsidőben fogyasztani szoktak. A feladat tehát 1990- ig az, hogy kisebb bővítésekkel teljessé tegyék Dunabog- dány vízellátását. Szólni kell még a lakosság egy részét igen foglalkoztató dologról. A Kossuth utcával párhuzamos utca nyitásáról. A probléma régi. A hatvanas évek végén készült általános rendezési tervben már szerepel a nyomvonala. A hatodik újabb dokumentum már a 11 es útra való csatlakozás módját is tartalmazza. A tanács megvásárolt egy magántelket a bekötés helyének kiépítésére. Mindezek után a tanács azokra a telkekre, amelyeken lehetséges volt a bejárás, kiadta az építési engedélyt a lakosoknak. Abban az időben a község árammal való ellátása Esztergomhoz tartozott Velük egyezséget kötöttek arra vonatkozóan, hogy a felépülő házakba bekötik a villanyt. Közben azonban változott a helyzet, s Dunabogdány az Elmü szentendrei üzem- igazgatóságához került. Az utóbbiak pedig addig nem engedélyezik a bekötéseket, amíg az utcát meg nem nyitják. Ezek után érthető, hogy a falugyűlésen többen is megkérdezték, mi lesz az új úttal. Horváth Imre tanácselnök azt mondta, hogy a hetedik ötéves terv idején nem lesz pénz útnyitásra, mert a csapadékelvezetés, a villany- hálózat és egyéb közművek kiépítése 10—11 millió forintba kerülne, s ez az összeg egyenlő a község 1990-ig szóló teljes fejlesztési alapjával. Arra azonban ígéretet kaptak a felszólalók, hogy a tanács nem fog tétlenkedni 1990-ig. Megpróbálják elkészíttetni a kisajátítási, útépítési és közműlétesítési terveket, s az érdekelt lakók társadalmimunka-felajánlását igénybe véve hozzáfogni a kivitelezéshez. Repedező falak S végül álljon itt az is, hogy a falugyűlés résztvevői dicsérték a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaságot, mert a vadak szakszerű etetésével és kilövésével jelentősen csökkentették a vadkárt. Többen panaszkodtak, hogy a kőbányában zajló robbantások miatt repedések keletkeztek a fejtéshez közel fekvő házakban. A Szentendre és Vidéke Áfész-tól pedig azt várja a lakosság, hogy az idei gyümölcsfelvásárlást kedvezőbbé tegye a tavalyinál. Vezérelnek a lyukkártyák Nyolc gépet kezelnek A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi üzemében a szövődében általában nyolc gépet kezelnek, szálakat csomóznak a lyukkártyás vezérlésű damasi tszövő gépeken az asszonyok Várják a vendégeket Már foglaltak a helyek Május elsejére sikerült eltüntetni a tél nyomait a Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal papszigeti kempingjében. Pedig április derekán még többhetes késésben voltak a külső munkákkal. Az új idényben jól karbantartott utakkal, gyepszőnyeggel, élősövénnyel szépítették a területet. A motel épületeit tapétázták, rendbe tették a vízvezetékeket, több . faház berendezését felújították. Birtalan Zoltán, a kemping vezetője elmondta, hogy fedel alatt 150, sátrakban, a lakókocsiknak biztosított helyeken további ötszáz embernek tudnak a pihenéshez ideális körülményeket biztosítani. Aki itt száll meg, szabad belépést kap a strandra, az idén már olcsó büfé is rendelkezésre áll a vendégeknek. A jelek biztatóak, a bungalókban, faházakban máris minden hely foglalt. Üdülési központ Ezer óra társadalmi munka A Hazafias Népfront városi székházában tartották a helyi kertbarátok és kiste- nyésztők egyesületének tagértekezletét. A legnagyobb érdeklődés a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesületének a Lupaszigeti út mentén épülő rehabilitációs és üdülési központját kísérte. Az egy hektáros földet már körbekerítették, elültettek 200 nyírfát, rövidesen elkészül a víz- és villanyvezeték. A szentendrei Kertbarátok és Kistenyésztők Egyesülete 5000 forinttal és 1000 órás társadalmi munkával támogatja a nemes célokat szolgáló beruházást. Azok a kollektívák és magánszemélyek, akik segíteni akarják a rehabilitációs és üdülési központ megvalósítását, dr. Tokaji Ferencnél jelentkezhetnek kedd délutánonként a 11-387, egyéb időben bármikor a 10-096-os telefonon. A második napirendi pont a klubok működésével foglalkozott. A legaktívabbak a kertbarát és virágkedvelő mozgáskorlátozottak és rokkantnyugdíjasok klubjának tagjai voltak, akik minden hónapban találkoznak. Megdicsérték a nyulászokat, méhészeket, a galambászokat és a pismányhegyi kertművelőket is, Soós László iHlREK Ünnepi műsor. A Kisemberek dalai című óvodai hangversenysorozat 10. éves fordulója alkalmából ünnepi műsort rendeztek a PMKK-ban. Május hatodikán délelőtt 9-kor a résztvevők előbb Szentendre és környéke zenei nevelésének helyzetét tekintették át, majd Tavaszköszöntő címmel a Vujicsics Tihamér Zeneiskola növendékei hangversenyeztek. Nyári program. Elkészült a visegrádi nyári rendezvények menetrendje. Ennek részeként a Mátyás Király Múzeumban május 8-án, 15-én, 22-én és 29-én A Zsigmond-kor irodalmi és zenei kultúrája, valamint Zsigmond alakja a történeti hagyományokban címmel előadásokat tartanak. Ugyanitt augusztus 23-ig látható a kiállítás a középkori csontmegmunkálásról. Az oldalt irta: Viosotka Mihály Fotó: Erdősi Ágnes Élénk visszhangot váltott ki az a cikk, amely arról szólt, hogy egy viszonylag új rendelet értelmében azok a ház- tulajdonosok, akiknek az épü letében valamelyik vállalatnak egysége működik, elhelyezési kötelezettség nélkül felmondhatják a hajdan rájuk kény- szerített bérleti szerződést. E tény ismeretében sokan aggódnak a város amúgy sem rózsás kereskedelmi ellátásának várható romlása miatt. Mi a véleménye a tanácsnak? Válaszol Krajcsovits Istvánná elnökhelyettes. —• A felmodások érintik a papírboltot a Dumtsa Jenő utcában, a Sportkuckót a Kossuth Lajos utcában, az ajándékboltot és a Gyöngyszemet a Fő téren, de vannak információink arról, hogy hasonló sorsra jut az illatszerbolt is. Szentendrén összesen 100 bolt működik magántulajdonú házban. Például a Fő téri zöldséges, a Rákóczi úti élelmiszer, a Vörös Hadsereg úti élelmiszer. Tehát több nagy forgalmú, nélkülözhetetlen üzlet is. — Mit tud tenni a tanács, ha elharapódzik a felmondási láz? — Sajnos, nagyon keveset. A helyiséget vesztett vállalatok hozzánk jönnek újabb ingatlanért. Vegyük a jobbik esetet, hogy van olyan állami Semmi sem változott A tanács keveset tehet r Játszótérnézőbe indultam a ; városba. A látottak már a ha- j ragomat sem szítják, csak te- 5 hetetlen legyintéssel állapítom 'meg: a 14 hajdani gyermek- ! paradicsom szomorú látványt ; nyújt. A különböző szerek, ; műtárgyak töröttek, szakadó- [aottak, hiányosak, több helyütt ! veszélyesek, újak vásárlására [nincs pénz. ; Néhány nap múlva jelentés ! kerül a kezembe. Megtudom ; belőle, hogy a Garaesz minden : év tavaszán megvizsgálja a játszóterek műszaki állapotát, a hiányosságokról jegyzőkönyv készül. Az adminisztráció hasznát kétlem, mert a dokumentum leszögezi: e helyek gondozását minden kikeletkor a vállalatok, szocialista brigádok; és a lakosság kezdi, s később! váltakozó eredménnyel foly- j tatja is. A Gamesznak csak a ; hibajegyzék összeállítására elég; az ereje* ízlés dolga, hogy; ennyiért érdemes-e energiát 1 pazarolni, hiszen akik a javí-! tást végzik is láthatják, hol a : probléma. De az eddig leírtak csak a; kisebb gondot jelentik. A na- í gyobb baj, hogy az idősebb; gyerekek tönkreteszik az esz-; közöket, néhány helyen pedig; — természetesen nem a tár-; sad almi munkás lakók — sze- 5 metet hordanak a fűre, ho- í mok-ra. Sőt, olyan eset is tör- \ tónt — ezt már a Gamesz je- j lentésében olvasom, hogy a; Felszabadulás lakótelepen a J közös összefogással kialakított í nagy játszótér „valakinek nem í tetszett’’ (a gyerekzsivaj miatt) * s az elmúlt évben kiszedette J az összes műtárgyat, úgymond, í hogy áthelyezzék. Milyen ta- \ pintatosak az írásos anyagot/ készítők! Nyilván tudják a va- \ laki nevét, de hallgatnak róla!^ örömhír a bosszúságok so- \ rában, hogy a vállalatok szó- V cialista brigád jai és a lakos- j ság jóérzésű része ismét rend- jí be teszi a város 14 játszóterét. $ üröm, hogy borítékolni me-| rom: ismét megrongálják azo- $ kát! £ Az idén már táblácska jel-£ lí, hogy melyik kollektíva véd- J nökségét élvezi az illető ját- ;í szótér. Sajnos, az írás sem ^ pénzbírságot, sem egy jól í irányzott fülest nem tud „ki-} osztani.’* 4
