Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-06 / 105. szám

Békenagygyűlés Törökmezőn r Május 10-én, vasárnap, a megye minden részéből érkez­nek csoportok, egyéni részve­vők az idei békehónap Pest megyei megnyitójára. Az ese­mény színhelye megközelíthe­tő Budapest és Szob felől Ve­rőcemaros-felsőig vonattal, onnan sűrített autóbusz-jára­tokkal, Vácról az autóbusz­pályaudvarról közvetlen jára­tokkal. A helyszínen reggel 9 óra­kor a váci művelődési köz­pont fúvósegyüttese ad térze­nét. A 10 órakor kezdődő bé­kenagygyűlés szónoka Ri- bánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Az egésznapos kulturális program keretében közremű­ködik a többi között a mária- nosztrai szlovák nemzetiségi énekeggyüttes, a váci úttörő­ház tánc- és citeraegyüttese, a sződi úttörő táncegyüttes, a váci Egészségügyi Szakközép- iskola ritmikus gimnasztikái csoportja, a nagybörzsönyi nemzetiségi együttes, valamint a Sztáron Sándor Gimnázium dzsesszbalett csoportja. Készülnek a birkafrizurák Ezekben a napokban készí­tik a juhok és birkák nyári „frizuráját” a gödi termelő- »zövetkezet juhászaiéban. Évek óta egy összeszokott birkanyí­ró brigádot szerződtetnek, melynek tagjai ezekben a na­pokban 5900 anyajuhot, 1500 jerkét, 400 tenyész- és növen­dék kost „fazoníroznak” Má- rianosztrán, Szokolyán, Verő- eemaroson és Gödön. Fórum Vajon elég a nyugalom? A jobbítás szándékával Örömmel olvastam, hogy a pedagógiai innovációval fog­lalkozó cikk felkeltette többek érdeklődését, így Dóra Zoltán kollégámét is. örültem azért is, mert a bíráló szavak is azt sejtették, hogy az új gondolatokat — amelyek valamiben is jobbí­tás szándékénak irányába mu­tatnak — el lehet vetni, le­het dicsérni (ki-ki ismeretei, vérmérséklete, meggyőződése szerint), de mindenképpen foglalkozni kell vele, nem lehet mellette szó nélkül el­menni. Örömmel töltött el az a jo­gos aggodalom is, mellyel lépten-nyomon találkozhatunk, a pedagógia berkein belül és kívül egyaránt, s ami sajnos a több évtizedes rossz tapasz­talatok nyomán alakult ki. Ellenben napjainkban már egyre dinamikusabban fejlődő gazdasági életünk árnyékában a jószándékú megújulási tö­rekvések korábbi hibáit nem varrhatjuk mind az innováció nyakába, a kísérletezés (még a legfelkészültebb központi irányítás mellett is) sajnos buktatókkal is járhat. Hol lennénk ma, a XX. szá­zadban, ha elődeink — a ku­darcoktól való esetleges féle­lem miatt — csak hátrafelé tekintettek volna, a biztos, kockázatmentes úton való já­rás reményében, s feladták volna a fejlődés mozgatóru­Új remények a DSK-ban Nemzetközi találkozó után Az atlétikai utánpótlást nevelik Jólesően lélegezhetnek föl a Gábor József iskola tanárai, akik a Gábor Kupa kézilab­datornán vendéglátóként fo­gadták a csapatokat. Nemzet­közi verseny volt, először a kupa hároméves történeteben, ez óriási dolog, hiszen az is­kola diáksportköre talán az egyedüli az országban, amely ilyen széles körű találkozót hozott létre. Párkány csapata volt az, amelyik, viszonozva a gáborosok látogatását, eljött, és ezzel nemzetközivé szélesí­tette a versenyt. A hazaiak csapatai csak második, illetve harmadik helyezést értek el, de a szer­vezés olyan jól sikerült, hogy egyik-másik vendég a megha­tottságtól könnyes szemmel búcsúzott. — A föltételeink sajnos kö­zelében sincsenek annak, ami­vel minket fogadtak Párkány­ban — mondta Zsarnóczay Ferenc, a kézilabdások edzője. — De azért, amit csak lehe­tett, mi is megtettünk. Egyik legfontosabb volt, hogy minél jobb játékvezetőket kapjunk. Sikerült is két kiváló, nem­zetközi mérkőzésekre vizsgá­zott játékvezetőt hívnunk. A többiek is olyan „A” kategó­riás minősítésűek, akik a leg­jobbak közül valók. A gyere­kek szempontjából ez igen fontos, mert most idegződik beléjük a szabályos játék igé­nye. Egy felnőttet is megza­varhat, elronthat, ha a bíró rosszul fúj, hát még egy ki­alakulatlan gyereket. — Szeretnénk, ha ezután megmaradna ez a kupa nem­zetközi szinten — tette hozzá Molnár Tibor, a DSK vezető­je. — Erre egyetlen módunk és esélyünk van, mégpedig akkor, ha sikerül a színvona­lat megtartanunk, illetve a mostaninál is magasabbra emelni. Ehhez jó csapatok kellenek. Természetesen csak rajtunk múlik, hiszen meghí­vás után áll össze a verseny­zők listája. Jövőre szeretnénk további külföldi1 csapatot is vendégül látni. Most 4 fiú- és 7 lánycsapat játszott, ezt a számot lehet növelni, de nem a végtelenségig. Maximum 8—8 csapatot tudunk verse­nyeztetni a sajátunkkal együtt. — Hol helyezték el a ven­dégeket és hogyan gondos­kodtak az étkeztetésükről? — kérdeztük az iskola igazgató­nőjétől, Szalóczy Sándorné­tól. — Szállást a Lőwy Sándor kollégiumban kaptunk. De csak 43 helyre volt szüksé­günk, a pécsiek és a szlová­kiai csapat számára. Itt főz­tünk a saját konyhánkon. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az iskolában a sportélet nem a DSK alakulásakor kezdődött. Testnevelés tago­zatunk van, ahol az Izzó SE atlétikai utánpótlását nevelik, úgy látszik, nem volt hiába­való a kézilabdasportot is fel­futtatni. D. Z. góit jelentő megújulási lehe­tőséget és szándékot. Persze nagyon fontos, sőt elengedhetetlenül fontos a nyugalom oktatásügyünkben is, de a nyugalom nem té­veszthető össze az ,,állóvíz­zel”, mert a hasonlatnál ma­radva : az élő szervezetek oxigénhiányban elpusztulhat­nak, míg az időnként vízbe ejtett kő becsapódása nyomán jelentős oxigéntöbblethet jut­hatnak és újabb impulzust kaphatnak fejlődésükhöz. Közhelyszámba menő meg­állapítás, hogy minden elmé­let próbaköve a gyakorlat. Kipróbálás és a negatív ta­pasztalatok után bátran ves­sük el az újat, de he akkor, amikor még körvonalaiban sem ismertük meg. Az új oktatási törvény szel­leme többek között arra is ösztönöz, hogy ahol a neve­lés-oktatás személyi és tárgyi feltételei biztosítottak, bátran kihasználhatjuk az alternatív tantervek kínálta választási­kísérletezési lehetőségeket (pl.: Zsolnay-féle nyelvi-irodalmi kommunikációs program vagy a Lénárd—Demeter-féle új matematika). A fejlett, magas oktatási kultúrával és hagyománnyal rendelkező országok esetében (Svédország, Franciaország stb.), egy időben 8—10 alter­natív tanterv is fut, és ez természetesen biztosítja az intézmények önállóságát és ezen belül a szabad választá­si lehetőséget is. Ami pedig a kifogásolt „in­nováció” kifejezés másik ol­dalát jelenti, szintén az új oktatási törvény ösztönöz minden oktatási intézményt arra, hogy korszerűsíteni kell a belső továbbképzést (ellen­tétben a korábbi gyakorlattal), de ezek a változások még érintőlegesen sem súrolhatják az oktatás pilléreit és az ezt megalapozó „aprómunkát”. Végezetül megtisztelő, hogy a cikk írója nekem tulajdo­nítja a pedagógiába bevitt (és így értelmezett) innováció fo­galmát, valószínűleg nem tudva, hogy „előttem” már ebből többek között akadé­miai székfoglalót is tartottak, ami a legmagasabb tudomá­nyos fórumunk elismerését is jelzi e tárgykörben, ezen túl már több tucat hazai szakiro­dalom is napvilágot látott. Dr. Bartha Gyula Gombaölő, vakondűző nyesedék Találékony biokertészek Mindenki a más munkáját látva tapasztalja, hogy őseink­től örökölt, megrögzött rossz szokásainkat milyen nehéz le­vetkezni. Gyakran azt sem tudjuk, hogy amit teszünk, az nem más, mint egy nagy té­vedés, vétség önmagunkkal, szűkebb környezetünkkel szemben. Hány és hány szi­tuációt tudnánk felsorolni, amikor az ember munkája közben elpazarolja értékeit, csupán mert kényelemből vagy ki tudja mi okból, nem hajlandó Időnként megvizs­gálni, átértékelni dolgait. '///////W////AW//W Mivel aktuális a példa, a kertművelést hozzuk ennek ürügyén szóba, már csak azért is, mert így, tavasz tá­jékán mindig bánt a látvány, amikor a kertészember a ter­mészet adta javaktól fosztja meg a földjét. Ároknak, jobb esetben a tűznek, szeméttelep­nek adja az értékes növényi hulladékokat. Ahogy felszik­kad a tél nedve, ősidők óta édeskés rőzsefüst lengi be a határt vagy a kerítésen kívül rothad halomban az életet adó szerves anyag. Semmi más, mint rossz szo­kás így elpusztítani a kert ér­tékeit, hiszen igazán nem ke­rül nagy fáradságba a növé­nyi hulladékok komposztálása. Persze e téren is van némi szemléleti zűrzavar, mert egy­szer a szerves anyag meg­óvását szorgalmazzák a szak­emberek, másszor a kóroko­zókkal fertőzött növényi ré­szek megsemmisítését javasol­ják. Tény, hogy ez utóbbi megoldás is nagyon hasznos, ám nagyobb komposzttelepe­ken vagy trágyarakásokban érlelve a felmelegedés hatásá­ra elpusztulnak a kártevők, a gyommagvak elveszítik csírá­zóképességüket, és amikor megérett, kihűlt, giliszták vándorolnak bele, és dolgoz­zák fel immár közvetlenül hasznosítható anyaggá. Most nem a komposztálás tudnivalóiról akarunk szólni, csak mint a hasznosítás jól ismert, de kevésbé elterjedt módját említettük ismét. Ter­mészetesen a kert tápanyag- szükségletének a saját anyag­ból készített komposzt csak a töredékét fedezi, sokan úgy vélik, kár a vesződésért, és kizárólag a műtrágyát és az egyre drágább istállótrágyát ismerik el talajerőt javító anyagnak. De szerencsére egyre többen vannak azok is, akik minden gramm hulladé­kot megbecsülnek, és kihasz­nálják a biokertészkedés ezer­nyi lehetőségét. A különböző növények, nö­vényi részek komposztálása hosszadalmas. Viszont a jól összeaprított, komposztnak szánt, s a biológiai érés első fázisán (melegedés) éppen csak átesett nyesedék is jól hasznosítható, elsősorban ta­lajtakarás céljára. Ebben az esetben ne keverjünk bele durva, fás részeket, mert azok gátolják majd növényeink fej­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM 1987. MÄJUS 6., SZERDA Küldjön egy fotót! Városszépítők napja Mire lehetünk büszkék és mire nem Június 1-je és 7-e között rendezik meg, az immáron ha­gyományosnak számító kör­nyezet- és természetvédelmi hetet Vácott, melynek érdekes­sége, hogy ezúttal először vesz rajta részt önálló programmal a Váci Városszépítők Egyesü­lete. Másodika lesz az ő nap­juk. amikor lakossági fórumot rendeznek, két nagy témakör­ben Ismertetik Kisvác és Al­sóváros részletes rendezési tervét, véleményt cserélnének a város más részeinek rende­zési elképzeléseiről is. A fó­rum e részét Philipp Frigyes városi főépítész, az egyesület alelnöke vezetné. A fórum másik felében a városszépítés lehetőségeiről és feladatairól, s arról esnék szó, mi kivan a jelenleginél nagyobb figyel­met? Erre meghívták több testvéregyesület vezetőjét is. Terveznek egy kiállítást is, ez egész héten látható lenne. Kiállítják a rendezési terve­ket, s mellette fotókat, amo­lyan görbe tükröt akarnak elő­tárni arról, amire büszkék le­hetünk és amire nem. Ennek kapcsán ezúton is azt kérik a váciaktól, küldjenek olyan fo­tókat, amelyek azt ábrázolják, amin változtatni kellene, szé­píteni (kidőlt kandeláber, el­hanyagolt épület, szemetes park, utca stb,...), .illetve amelyik olyan harmonikus, esztétikus tárgyat, épülhet, A város oívan pontját ábrázol­ja, ami követni való. De vár­nak sorozatot is, ami a fejlő­dést, a város szépülését rep­rezentálja. ÍA kiállítás után tulajdonosaik visszakapják ké­peiket.) A képeket dr. Grúber Attila, az egyesület titkára várja a művelődési ház címére (Vác, Lenin út 60.), aki az egyesü­let tagjainak és más érdeklő­lődését, azokból valódi kom- posztot érdemes készíteni. Az így előkészített nyese­dék kitűnő védelmet nyújt a már meggyökeresedett évelő növényeknek, de lehinthető a sorok közé, ahová már nem vetünk mást, védőhatása és tápanyagtartalma alkalmassá teszi a cserepes, ládás növé­nyek takarására is. A tavaszi melegben meggyorsul a nye­sedék bomlása, s amellett, hogy a talaj nedvességtartal­mát is megóvja, az öntözővíz értékes anyagokat old ki be­lőle, s ez rövidesen szemmel látható a növények teltebb, zöldebb levelein. Ha e növényi keveréket ér­lelés előtt más, kertünkben nem termő növények apríté- kával is kiegészítjük, igen hatékony kártevőriasztóvá alakul. Aki például bodzát aprít a hulladék közé, biztos lehet benne, hogy a vakon­dok, a pocok, az egér elkerüli a kertet. A csalánfélék ugyan­csak távoltartják a kórokozó­kat, makro kártevőket, a mustárnövény a fonalféregre riasztó, a nyesedékben értéke­sített hagymafélék pedig a gombás betegségek terjedéséi gátolják. //////////////////////// A rostálható, érett, földsze­rű komposztot tehát — amely a vetőbarázdák bélelésére is alkalmas — nem szabad ösz- szetéveszteni a nyesed ék kel. Ez még csak félérett táp­anyag, de nagy előnye, hogy amíg érik, széleskörűen és hatékonyan alkalmazható mígnem egy év alatt önmagá­tól is belekerül a talajba, s ezzel kertünk visszakapja azt, ami megilleti. My. J. dőknek véleményére, javasla­tára is számít, mégpedig május 14-én délután 5 és 7 óra között Deákváron a Ságvári Klub párthelyiségében, illetve május 28-án ugyanebben az időben a művelődési házban. A legutóbbi tanácsülésen, a többi között szóba került a Szabadság téri vásárosok hely­zete. Érveket bárki tudna mondani a város lakói közül, mellettük is, ellenük is. Az OTP-székház építkezése miatt felvonulási terület lett a 10-es ABC mögötti parkoló, ahol ko­rábban felállították sátraikat a zömében ruhaneművel fog­lalkozó kereskedők. Így kerül­tek a Szabadság térre, a ta­nács engedélyével. Ezért napi 100 forint helypénzt fizetnek a városnak. A mellettük szóló érv, hogy szükség van portékáikra, s ezért hagyni kellene ezen a jól megközelíthető helyen, ahol bárki megtalálja őket. Az en­gedélyt szigorú feltételek mel­lett kapták meg. Nem állhat­nak fel gépkocsival a térre, kézben kell odahordaniuk az árut. Maguk után pedig köte­lesek rendet J és tisztaságot hagyni. Ezeket a feltételeket be is tartották, mégis fölme­rült a kétség, helyes-e, hogy a város egyik díszterét ilyen célra, ha csak piaci napokra is kiadják. Nagyon szép épület a fegy- ház egykori kápolnája, melyet a testőrtisztek nevelőintézeté­vel egy időben építtetett Má­ria Terézia. Szép freskók dí­szítik, ma is csodálnivaló fa­burkolatos mennyezete. Jele’n- leg gazdasági célokat szolgál. Mint értesültünk róla, a Bün­tetés-végrehajtási Intézetek Országos Parancsnoksága úgy Ünnepség a győzelem napján A HNF városi bizottsága, a Szőnyi Tibor Kórház és in­tézményei, valamint a Ganz Danubius váci konténergyárá szombaton délelőtt 10 órakor ünnepséget rendez a szovjet hősi temetőben. Az ünnepi be­szédet dr. Szőnyi Mihály, a kórház pártvezetőségének tit­kára mondja, majd a részve­vők megkoszorúzzák az em­lékművet. Ritecz György tanácselnök- helyettes terjesztette a tanács­ülés elé döntésre a kérdést. A hozzászólásokból kiderült, nem szeretnék, ha megszűnne az árusítás, de valóban jobb he­lyet kellene találni számukra. Azt a felvetést, hogy a Lőwy Sándor utcába kerüljön, és ez alatt az idő alatt ideiglenesen lezárva legyen a forgalom elől, nem tartották szerencsés­nek az ott lakók miatt, akik nem tudnának ki-be állni gép­kocsijaikkal. Több más javaslat Is el­hangzott, amíg szavazásra ke­rült sor. A jelenlevők többsége egyetértéssel emelte magasba a kezét: a vásárosok kellenek. Végül is azt a javaslatot fo­gadták el, hogy csak a legkö­zelebbi tanácsülésig maradhat­nak jelenlegi helyükön, utána települjenek új helyre. A ho­vá kérdését nyitva tartják, de az illetékes szakosztályt meg­bízták. dolgozzon ki választá­si lehetőségeket. Ezek közül valamelyiket fogadja majd el a nyári tanácsülés. D. Z. döntött, hogy az elkövetkező időkben felújíttatják az épüle­tet, s ha mód nyílik rá, meg­változtatja funkcióját is, a je­lenlegi gazdasági helyett, az elképzelések szerint, közösségi célokat szolgál majd. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Kerüljenek máshová! Mindig a vásárosokról Vácról a hazai lapokban A DMRV Híradó új számá­ban Farkas Vince, a Duna- menti Regionális Vízművek igazgatóhelyettes főmérnöke Tervek, lehetőségek, gondok címmel ismertette az idei, kö­zel egymilliárd forintos terv- előirányzatot. A Taurus Hírlap beszámolt arról, hogy a váci gyárban a termelőktől közvetlenül elhoz­va szörpöt, melegítőt, gyer­mekjátékokat, s más termé­keket igyekeznek olcsóbb ár­ban juttatni a dolgozóknak. A Népszabadság munkatár­sa szerint a Váci Kötöttáru- gyárnál nem csökkenti a be­Megjelent A Híradástechnikai Anyagok Gyára pártbizottsága és mű­velődési bizottsága az idei má­jus 1-je tiszteletére Híradás címmel húszoldalas HAGY tá­jékoztatót jelentetett meg. Pádár Sándor igazgató beve­zetőjében vázolta az 1987-es év legfontosabb üzemgazda­sági feladatait. Petheő Miklós­áé pb-titkár májusról mint a béke és a megújulás hónapjá­ról írt. Abaffy Béla méltatta a 30 éves munkásőrséget, és Felújítják a börtönkápolnát dolgozók alkalmazása a költ­ségeket, pénz- és időigényes a hálózat kiépítése, a dolgozók toborzása, betanítása. A Népszava környezetvédel­mi cikkében olvastuk, hogy fokozódott a felszín alatti víz­készletek szennyeződése, a többi között Vácott, veszélyez­tetve ezzel a mélyebb rétegek vízháztartását is. A Vasas legújabb száma be­mutatta Váci György, Vácott élő és dolgozó könyvkötő mes­tert, akit több vasipari üzem­ben a brigádok tiszteletbeli tagjukká választottak és rend­szeresen felkeresnek. a Híradás minőség tekintetében, nemzet­közi mércével mérve mutatta be a HAGY legfontosabb ter­mékeit. Kocsis Ferenc az elektronikai fejlesztés jövőjét elemezte, Szabad István be­mutatta a számítástechnika helyi alkalmazását. Petővári Gyula megemlékezett az üze­mi könyvtár névadójáról: Dar­vas Józsefről. Egyéb tájékoz­tatások. versek, rejtvény és sok kép színesíti a Híradás most megjelent számát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom