Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-07 / 106. szám

x> ­PEST MEGYEI VllflG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 10Ű. SZÄM Ára: 1,80 forint 1987. MÁJUS 7., CSÜTÖRTÖK MA • A StsiáSCSSÚy ..Nem kielégítő a á , , _ . .. fizikai munka­megnmarrozo fénycső Sok részvétele, s bár a látogatók többsége fiatal, a velük való foglalko­zás módja is gyakorta igénytelen.' (3. OLDAL) Báhos mese — „Gyönyörűség volt, amit lát- „ . , n s R tam. Amikor egyre nehe­B'SSmiSSŐCfCKB&SEt zebb az élet, és a pénz utáni hajsza válik természetessé,, nagyszerű, hogy vannak, akik felvállayák"a tiszta gondolkodást, és időt szánnak az értéktá^rtHésre,” _____ <5- OLDAL) A M mMm új feladatai a KGST-programban Hatékonnyá tett együttműködés Balatonszcmescn tartja tanácskozását a KGST mezőgaz­dasági együttműködési állandó bizottsága, amely — egyebek között — a következő időszak teendőiről hoz határozatokat. A tanácskozás munkájáról Dobóczky Ist­ván mezőgazdasági ca élelmezésügyi miniszterhelyettes adott tájékoztatót. A KGST-tagországok — amelyek, mint ismeretes, erő­feszítéseket tesznek az élelmi­szer-termelés fokozására — a korábbinál erőteljesebben ke­resik a lehetőségeket az együttműködés elmélyítésére. Ennek kapcsán az értekezleten is kifejezésre jutott: csökken­teni kell a közösen fölvállalt témák körét, mivel így szét­aprózódik a szakmai munka Nem ritka, hogy egy-egy szak­mai program több egyezmény­ben, szerződésben is szerepel így indokolatlanul gyakori a párhuzamos kutatás, kísérlet. Ezen a helytelen gyakorlaton változtatni kell, s a felisme­rés nyomán a KGST-országok kutatói kapják meg azt a fel­adatot, hogy döntsék el: egy- egy témán melyik program keretében dolgozzanak a szak­emberek, akik az egységes ke­retek között koncentrálhatják erőiket. A témák körének szű­kítését, a párhuzamos kísér­letek megszüntetését szolgál­ja az a törekvés is, hogy a jövőben véget vetnek az olyan együttműködésnek, amelyet nem szabályoz konkrét szer­ződés. Az állandó bizottság ülésén is kifejezésre jut, hogy a jö­vőben mindinkább a célsze­rűség vezeti majd az együtt­működést. A kutatók, a mű­szála fejlesztők a kiemelt te­rületeken használják ki erői­ket. A biotechnológiában pél­dául az egyik program kere­tében a magyar Meriklon gazdasági társaság vezetésé­vel 31 feladatot oldanak majd meg a szocialista országok érintett intézményei. Egy má­sik programot a Szovjetunió Mezőgazdasági Akadémiája fog össze, 30 szakmai progra­mon dolgoznak majd a növé­nyi növekedésszabályozókkal kísérletező intézmények. A biotechnológia az állati beteg­ségek diagnosztizálását is se­gíti majd, ennek a program­nak a vezetője a Szovjet össz- szövetségi Kísérleti Állat­egészségügyi Intézet, amely 9 ország 56 tudományos intéz­ményének ilyen irányú tevé­kenységét koordinálja. Mordot értek el a mézfeívásárlásban Kistermelőktől a külpiacokra jf Jelentős az áfészek-nél a ^kisállatok és állati termé- ^ kék forgalmazása. A kis- ^ termelői gazdaságokból ^ évente csaknem 180 millió ^forint értékben vásárolnak ^ fel. Ennek zöme külországl í piacokra kerül. A kisállatok felvásárlásán belül az egyik legjelentősebb tétel a vágónyúl. Korábban ugyan csökkent a tenyésztési kedv, ám tavaly már javulás mutatkozott: 953 tonna vágó- nyulat vásároltak fel. Az idén 9 százalékos a növekedés az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. Különös élénkülés tapasztalható a Dél-Pest Me­gyei Áfész és a Ráckeve és Vidéke Áfész területén, pedig az utóbbi időben erősödött itt a konkurencia. Ugyanez nem mondható el a vágógalamb forgalmazásá­ról. Tavaly 5,4 tonnát vásá­roltak fel a szövetkezetek, ez év első negyedében pedig 0,4 tonnát — hasonló mennyi­séget, mint egy évvel ezelőtt. A felvásárlók közül megemlít­hető a ceglédieken kívül a Nagykőrös és Vidéke Áfész. A Ráckeve és Vidéke Áfész a bárányfelvásárlásban ez év első három hónapjában több mint a duplájára emelte az elsősorban tőkés piacra ke­rülő mennyiséget. Jelenleg a 174 tonnánál tartanak. Exportálják a felvásárolt bárányokat A méz, illetve a méhészeti termékek szezonja a második félévben kezdődik, de már készülődnek a kistermelők. Tavaly rendkívül jó eredmény született, 926 tonna mézet vá­sároltak fel a szövetkezetek. A méhészek rövidesen — akác­virágzáskor — megkezdik a vándoroltatást, a megyei erdő­kön kívül felkeresik a Nóg- rád megyei és mátraaljai akácosokat is. Az áfész-ek sertésforgalma­zása csekély része csupán a megyeinek, tavaly 7200 dara­bot vásároltak fel. A körze­tünk lakosságának húsellátá­sát segítik. A ráckeveiek mel­lett a váciak és a nagykőrö­siek alakítottak ez évben szakcsoporté*. Így most már hét szövetkezetnél foglalkoz­nak sertéstenyésztéssel és fel­vásárlással. Az első negyedév­ben 16 százalékos növekedést értek eL Vendég Spanyolországból Budapesti tárgyalások Németh Károly fogadta a szenátus elnökét Jósé Federico de Carvajal (jobbra) Németh Károlynál Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese szerdán Központi Bizottság székházában fogadta a hivatalos látogatá­son hazánkban tartózkodó Jósé Federico de Carvajalt, a spa­nyol szenátus elnökét, akivel megbeszélést folytatott a nem­zetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a két ország kapcso­latainak alakulásáról. A megbeszélésen részt vett Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke. Jelen volt Javier Rubio, Spanyolország magyarországi nagykövete. Jósé Federico de Carvajal szerdán tárgyalásokat folyta­tott vendéglátójával, Sarlós Istvánnal, az Országgyűlés el­nökével a Parlamentben. A megbeszéléseken részle­tesen tájékoztatták egymást a két törvényhozó testület tevé­kenységéről. A magyar, illetve a spanyol parlament munká­jának sajátosságait ismertetve kiemelt figyelmet fordítottak a képviselői interpellációk és kérdések kezelésének kölcsö­nösen hasznosítható gyakorla­tára. Sarlós István tájékoztatást adott hazánk gazdasági hely­zetének alakulásáról, a fej­lesztési elképzelésekről. Hang­súlyozta, hogy a magyar vál­lalatok a gazdálkodás több ágában szerzett kedvező ta­pasztalatok alapján érdekeltek a külföldi cégekkel folytatott közvetlen együttműködés el­mélyítésében, s a magyar gazdasági vezetés szorgalmaz­za közös vállalatok alapítását. Jósé Federico de Carvajal ugyancsak beszámolt a spa­nyol gazdaság feladatairól, mindenekelőtt a szerkezetát­alakítás — hazánkéval több tekintetben megegyező — tö­rekvéseiről. A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit elemezve csönösen rámutattak, hogy a szovjet—amerikai fegyverzet­korlátozási tárgyalásokon elér­hető közelségbe került egy megállapodás kimunkálása. Egyetértettek abban, hogy az ehhez alapot biztosító biza­lom légköréhez a kis és kö­zepes országok is hozzájárul­hatnak kapcsolataik erősíté­sével. Ezzel összefüggésben nagyra értékelték a két tör­vényhozó testület fejlődő kon­taktusait. A tárgyalásokon részt vett Javier Rubio, Spanyolország budapesti nagykövete. Sarlós István ezt követően díszebédet adott Jósé Federi­co de Carvajal tiszteletére a Parlamentben. Hazánkba látogat Joe Clark Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására csütörtö­kön hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik Joe Clark, Ka­nada külügyminisztere. Külföldre is Turbinafelújítás A Láng Gépgyár általános gépszerelő üzemének turbina- szereidéjében az idén több crőmüvi turbinát újítanak fel hazai és külföldi megrendelés­re. Megkezdték annak a két 20 MW-os fűtőturbinának a készítését is, amelyet finn exportra szállítanak. Geofizika a határban A Geofizikai Kutató Vállalat szakemberei ez év első főjében közel 120 kilométer hosszúságban végeznek szeizmikus mérése­ket. A mesterséges rezgések visszaverődéséből —, amit mű­szerek regisztrálnak — a talaj mélyének szerkezetét lehet nyo­mon követni, s ebből pedig a szénhidrogén-lelőhelyek állapo­tára lehet következtetni. A képen: a robbantás pillanata. A robbanóanyagot a föld mélyében helyezik el PÉLDÁTLAN K ezdhetnénk kérdések sorolásával gondo­latmenetünk papírra rögzítését — mert bár jól kérdezni sem könnyű, de kétségtelenül egyszerűbb, mint válaszolni —, ám a kérdések indokoltságához valamit, emlékeztetőül. La­punk február 4-i számában Cserék címmel adtunk köz­re egy vezércikket, amely azt feszegette — amint a visszhangból kiderült, egyetértéssel és ellenzéssel egyaránt találkozva —, mi­ért nem rendeződnek a cse­rére megérett személyi ügyek az 1985-ben megvá­lasztott tanácsi, népfront- és más testületekben. Az eltelt másfél, majdnem két esztendő ugyanis — az or­szággyűlési képviselők és a tanácstagok választása jú­niusban zajlott le — nem­csak azt bizonyította be, hogy jót tett a testületi munkának a felfrissítés, felfrissülés, hanem arra is példákat szolgáltatott, né- hányan nem tudják, nem akarják ellátni megbízatá­sukat. A tapintattal, körül­tekintéssel, egyben azonban nagy következetességgel végrehajtott csere — és még előbb, természetesen, az érintettel való elenged­hetetlen beszélgetés, maga­tartása okainak kiderítése — nem gyengíti egyetlen testület tekintélyét sem, sőt...! Tudtuk, érzékeny pon­tokhoz nyúlunk. S hogy mennyire azokhoz, szemlé­letesen igazolta Vác Taná­csának legutóbbi . ülése. Holott ott szó sem volt le­hetséges vagy szükséges cserékről. Pusztán annyit kért a testület — joga is, kötelessége is ez egyszerre —, ismertessék még vele azok nevét, akik tanácsta­gi megbízatásuknak még annyiban sem tesznek ele­get, hogy rendszeresen megjelenjenek az ülése­ken. Az 19§5-ös választáso­kat követő rnegalakulás óta tíz esetben ültek össze a város lakóinak képviselői, ám akad, aki nyolc (!) ta­nácsülésről hiányzott, s még több olyan, aki felén, harmadán nem vett részt. Természetesnek tarthatjuk ha a testületi üléseknek mindenkor vannak hiány­zói. A betegség, a szabad­ság, a külföldi út, az el nem halasztható munkakö­telezettség stb. magyarázza, indokolja a távolmaradást. Az azonban már nem ilyen okok következménye és nem is a véletlen műve, ha ugyanazok és következete­sen hiányoznak. Az érin­tettnek is, a testületnek is szembe kell néznie az ilyen helyzettel, egyrészt a vá­lasztott tisztség becsülete, s nem kevésbé a választópol­gárok képviselet nélkül ma­radt képviselete miatt. Meglepő tehát, hogy a testületi ülést követően még mindig hullámzik a vissz­hang a városban. A meg­ismert nevek megfoghatóvá tették a kritikát. S ez az, ami visszhangot vert. Van­nak, akik megszégyenítést emlegetnek. Akad, aki a híralapíróhoz eljuttatott le­velében magánügynek (!) minősíti a részvételt vagy távolmaradást, a berzenke- dők legtöbbje pedig pél­dátlannak nevezi az eljá­rást, kétségbe vonva annak jogszerűségét. Az eljárás valóban pél­dátlan. Sajnos, hogy az! Ne bíbelődjünk most az (ál)érvek részletes cáfolá­sával. Nyilvánvaló, a testü­letnek joga megismerni tagja (i) tevékenységét, amint kézenfekvő az is, hogy nem a mulasztás, a hiba néven nevezése a megszégyenítő, hanem an­nak elkövetése, a megszol- gálatlanul hagyott bizalom. Amivel viszont tökéletesen egyetértünk, az a példát­lan jelző. Megismételjük az előbb már leírtakat: sajnos, hogy példátlan. S itt so­rakozhatnak a bevezetőben említett, de ott meg nem fogalmazott kérdések. Első­ként is az, miért példát­lan, miért ver ilyen hullá­mokat az, ami természetes része (kellene, hogy le­gyen) a demokráciának, a megbízás, elszámoltatás széf nem választható párosa? Milyen hamis tapintat tart­ja vissza a testületeket at­tól, hogy az ülés nyilvános­sága — és ha kell, mint a legilletékesebbek, a válasz­tópolgárok nyilvánossága — előtt kérjék számon . a vállalt feladatok telje­sítését, a teljesítés elmara­dását, annak okait? T apintatunk, hamis szemérmességünk ilyen esetekben úgy szól egy — néhány — em­bernek, hogy közben több — sok — ember alapvető jogait sérti, kötelességtelje­sítésük értékét csökkenti. A becsülettel dolgozó tanács­tag ugyanis a maga tevé­kenységének leértékelését látja abban, ha a társ sem­mit vagy alig valamit csi­nál, s mégis társ marad, holott nem az, mert nem viseli arányosan a terhe­ket. Továbbá: az állampol­gár alapvető jogán — a kellő képviseleten — esik nehezen gyógyuló sebzés, ha látja, a semmi is vala­mi lehet és ezen a módon telhetnek el esztendők. Ezért örülünk a példás vá­ci példának, ezért kíván­juk, sürgetjük, ne marad­jon magában, ne legyen példátlan. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom