Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-29 / 125. szám

2 1981. MÁJUS 29., PÉNTEK A VSZ PTT berlini ülé Berlinben ülésezik a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé. A képen: a Kádár János vezette magyar delegáció a tanácsteremben a magyar kolónia .képviselői­vel. ★ A kétoldalú kapcsolatokról tartott eszmecserét csütörtö­kön délután baráti találkozó­ján Mihail Gorbacsov és Erich Honecker. Méltatták pártjaik, államaik és népeik magas színvonalú testvéri együttműködését és megerősítették eltökéltségüket, hogy a két ország társadalmi fejlesztésének feladataival és a nemzetközi követelmények­kel összhangban minden olda­lon bővítik együttműködésü­ket. Különösen nagy figyel­met szenteltek a tudományos­műszaki haladás eredményei nek, ezen belül a modern technológiák hasznosításában meglevő együttműködés kér­déseinek. (Folytatás az 1. oldalról) lesztéséért végzett tevékeny­ségük időszerű feladatait. Megvizsgálták a Politikai Ta­nácskozó Testület legutóbbi, egy évvel ezelőtti budapesti ülése óta eltelt időszak leg­fontosabb nemzetközi politikai folyamatait. Emlékeztettek arra, hogy a szocialista országok reális utat ajánlanak a fegyver- és erőszakmentes világ megte­remtéséhez: az atomfegyverek és más tömegpusztító fegy­verfajták csökkentését és tel­jes felszámolását, az űrfegy­verkezés megakadályozását, az atomfegyver-kísérletek be­szüntetését. Részletesen szó volt a bécsi utótalálkozó me­netéről. a regionális konfliktu­sok politikai eszközökkel törté­nő megoldásának szükségessé­géről. Beható véleménycsere volt a szövetséges szocialista államok közötti együttműkö­dés fejlesztéséről. A felszólalók meleg szavak­kal méltatták Berlin fennál­lása 750. évfordulójának je­lentőségét és meggyőződésüket fejezték ki, hogy a Politikai Tanácskozó Testület jelenlegi berlini ülésén megfogalma­zásra kerülő konstruktív kez­edé (fényezések újabb lendüle­tet adnak a béke és bizton­ság megszilárdításáért össze­fogó erők küzdelméhez. A tanácskozás ma folytatja munkáját. ★ ' A Politikai Tanácskozó Tes­tület berlini ülésén részt vevő magyar párt- és kormánykül­döttség Kádár János vezetésé­vel csütörtökön kora este el­látogatott a berlini magyar nagykövetségre és találkozott A szovjet fővárosban Nemzetközi orvoskongresszus A világ 60 országából csak­nem 2500 küldött érkezett Moszkvába, a Nemzetközi Or­vosmozgalom a Nukleáris Há­ború Megelőzéséért (IPPNW) elnevezésű mozgalom VII. kongresszusára. A szovjet fő­városban pénteken kezdődő négynapos tanácskozáson a magyar tagozat népes küldött­sége is részt vesz Hollán Zsu­zsa akadémikus, a nemzetközi mozgalom alelnöke, a magyar tagozat elnöke, az Országos Haematológiai és Vértranszfú­ziós Intézet főigazgató főorvo­sa vezetésével. A magyar de­legáció tagjai között van Hu­tás Imre egészségügyi minisz­tériumi államtitkár is, és sok fiatal orvos, illetve orvostan­hallgató is helyet kapott a küldöttségben. GÉPRABLÁS Szerdán a Szovjetunióban az Aeroflot szovjet légitársaság egy volt alkalmazottja hatal­mába kerített egy AN—2 típu­sú repülőgépet és Svédország­ba repült vele. A Szvisztunov nevű személyt 1985-ben távolí­tották el az Aeroflottól. Azóta munka nélkül szerzett jövedel­mekből élt. A Szovjetunió kérte a svéd hatóságoktól a bűnöző kiada­tását és az eltulajdonított re­pülőgép visszaadását. Előrehaladás várható a genfi tárgyalásokon Reagan és a brit korte Reagan amerikai elnök nyu­gati televíziós társaságoknak adott nyilatkozatában kijelen­tette : lehetségesnek tartja, hogy még az ősszel találkozhat Mihail Gorbacsovval. Az el­nök szerint a genfi leszerelési tárgyalásokon jelentős az elő­rehaladás a közepes hatótá­volságú európai nukleáris esz­közök eltávolításának kérdé­sében, s a leszerelés témáját tekintve ez a haladás „na­gyobb, mint a második vi­lágháború óta bármikor”. „Ügy vélem, hogy a lehető legjobb lehetőségünk van most a nukleáris fegyverek számának csökkentésére” — hangoztatta. Tegnap történT Szudáni vendég Németh Károly, az MSZMP főtitkár­székházában csütörtökön fogadta Mohamed Ibrahim Nugudot, a Szudáni Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitká­rát. A szudáni vendég tájékoztatást adott az országában vég­bement legutóbbi változásokról és a párt céljairól. Pártunk főtitkárhelyettese tájékoztatta a vendéget hazánk helyzetéről, az MSZMP tevékenységének fő irányairól és szolidaritásáról biztosította a Szudáni Kommunista Pártot a diktatúra követ­kezményeinek felszámolására, a társadalom demokratikus át­alakítására irányuló küzdelmében. K itiilrfAtPQ-átadiK Gáspár Sándort, az MSZMP Po- rmuilicico aiauaa liti;kai Bizottságának tagját, a SZOT elnökét, 70. születésnapja alkalmából — mint közöltük — a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti barát­ság és együttműködés megszilárdításában, a nemzetközi mun­kásmozgalomban kifejtett sokéves aktív tevékenysége elisme­réseként a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki. A kitünte­tést Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete csü­törtökön adta át a nagykövetségen. Jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára; Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, a KB tagja, vala­mint a politikai és társadalmi élet több más vezető szemé­lyisége. Rarát! 1Henrik Bandrovszkij, az SZKP Kár­Dafdll Uudmutui pátontlili Területi Bizottságának első titkára — aki Szabolcs-Szatmár megye vendégeként tar­tózkodik hazánkban — csütörtökön ellátogatott a Magyar— Szovjet Baráti Társaság székházába, s megbeszélést folytatott Biró Gyulával, a társaság főtitkárával. A találkozón jelen volt Ivan Bagyul, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének taná­csosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyaror­szági képviselője. VÁrfl^VPZPtéS Georg Kronawitter, München város főpol- ■ ui UjiWCIwJ gármestere — lványi Pálnak, a Fővárosi Tanács elnökének meghívására — küldöttség élén csütörtö­kön hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A vendégek a nap folyamán látogatást tettek a városházán, ahol a Főváro­si Tanács elnöke tájékoztatást adott Budapest fejlődéséről, fej­lesztési tervéről. Megbeszélést folytattak a városvezetést köl­csönösen érintő kérdésekről, különös tekintettel a lakásépí­tésre, a környezetvédelemre, a közlekedésre és a városrészek felújítására. Az amerikai elnök nyilat­kozatában a velencei csúcsta­lálkozó előkészületeivel és egyéb külpolitikai kérdésekkel is foglalkozott. Egyebek kö­zött vitatta, hogy az Egyesült Államok és főbb partnerei között érdemi nézeteltérések lennének a gazdaság és a po­litika főbb kérdéseiben s a velencei csúcstalálkozóról szólva azt mondotta, hogy ot a legutóbbi, tokiói hasonló ta­nácskozáson megvitatott té mákról tárgyalnak tovább. Egy másik jelentés szerint Reagan is „beszállt” szerda este Thatcher asszony olda­lán a brit kortesküzdelembe. Az ITN televíziónak adott nyilatkozatában az amerikai elnök — miközben hangoztat­ta, hogy nem kívánja befo­lyásolni a brit szavazókat — „súlyos tévedésnek” minősí­tette a Munkáspárt atomle- szerelési programját. „Megválasztása esetén egy munkáspárti kormányt min­den hatalmamban álló esz­közzel iparkodnék rábeszélni, hogy ne kövessen el ilyen sú­lyos hibát” — mondotta. Hoz záfűzte azonban, hogy a két angolszász hatalom baráti vi­szonya „túlélte a korábbi munkáspárti kormányokat is csakúgy, mint a konzervatív kormányokat”. Moszkvai sajtótájékoztató Előtérben a leszerelés kérdései A VSZ PTT berlini ülésén elsősorban a leszerelés kér­déseiről, a nukleáris fegyverektől és erőszaktól mentes vi­lág, az átfogó biztonság nemzetközi rendszerének megterem­téséről tárgyalnak a résztvevők — hangsúlyozta csütörtökön moszkvai sajtótájékoztatóján Jurij Gremitszkih. A helyettes külügyi szóvivő emlékeztetett a VSZ PTT budapesti felhívá­sára, amelyben a szocialista országok a hagyományos fegy­verek és fegyveres erők csökkentését szorgalmazták Európá­ban. A diplomata szólt arról is, hogy a VSZ tevékenységének mindig is két alapvető vonása volt: a politikai és a honvé­delmi célok érdekében törté­nő cselekvés. Az utóbbi idő­ben határozottan erőteljesebb lett, előtérbe került és meg­határozóvá vált a politikai ol­dal — mutatott rá. A NATO hadügyminiszte­reinek brüsszeli tanácskozása kapcsán a szóvivő megállapí­totta, hogy a Nyugat tovább­ra sem mondott le a rugal­mas reagálás és a nukleáris elrettentés koncepcióiról, s nem adott kedvező választ a szovjet javaslatokra. A mi­niszterek elsősorban azt pró­bálták eldönteni, hogy mivel „helyettesítsék” az amerikai rakétákat a megállapodás ese­tére és síkraszálltak a kato­nai költségvetések további növeléséért. Az ülésen ismét a „szovjet fenyegetésre” hi­vatkoztak, s ebben különösen Weinberger amerikai hadügy­miniszter jeleskedett. Az amerikai hadügyminisz­ter Brüsszelben újságíróknak kijelentette, hogy felszólította a szövetségeseket: vegyenek részt a szabad hajózás „bizto­sításában” a Perzsa-öböl tér­ségében. A szovjet szóvivő ennek kapcsán emlékeztetett rá, hogy ez a térség kívül esik a NATO hatáskörén. Az Egyesült Államok tervei nyugtalanságot keltenek más országokban — mutatott rá Gremitszkih. A Szovjetunió mindig is síkraszállt a hajó­zás szabadságáért, de a prob­lémákat bizalomerősítő intéz­kedésekkel kell rendezni. Ezeket az Indiai-óceán kérdé­seivel foglalkozó nemzetközi konferencián lehetne kidol­gozni. Jelenleg elsősorban az iraki—iráni háború mielőbbi befejezéséért kell közös erő­feszítéseket tenni — hangsú­lyozta Gremitszkih. Egy kérdésre válaszolva a szovjet szóvivő badarságnak minősítette az Iszlám Köztár­saság című iráni lapban meg­jelent területi követeléseket (ezek értelmében Üzbegisz­tán, Tádzsikisztán és Grúzia egy része is Iránhoz kerülne). A papír mindent kibír — je­lentette ki Gremitszkih, s nem volt hajlandó érdemben kom­mentálni ezeket a komolyta­lan állításokat. Közönséges rágalomnak mi­nősíthetők a The New York Times állításai az Iránnak szóló „szovjet fegyverszállítá­sokról”, az erről közölt „érte­sülések” minden alapot nél­külöznek — hangsúlyozta Gremitszkih, s hozzáfűzte: „aki bemocskolta magát, az most arra törekszik, hogy másokat is bemocskoljon”. Obuhov interjúja az Izvesztyijában Lehetőség a megállapodásra Ha a tárgyalások lendülete nem törik meg, elképzelhető, hogy őszre megszületik az egyeztetett szerződéstervezet a közepes hatótávolságú raké­ták ügyében — mondotta az Izvesztyijának adott, a lap szerdai számában közölt in­terjújában Alekszej Obuhov, a genfi szovjet—amerikai tár­gyalásokon részt vevő szovjet küldöttség helyettes vezetője. — A tervezetet a következő szovjet—amerikai csúcstalál­kozón tekinthetnék át és ak­kor alá is írhatnák a szerző­dést — mondotta. Obuhov közölte, hogy meg­állapodás született az ameri­kai féllel: nem tartanak szü­netet az egyes tárgyalási for­dulók között a munka meg­gyorsítása érdekében. A köze­pes hatótávolságú eszközökről kötendő megállapodásnak va­lóban történelmi jelentősége lenne. A Szovjetunió ezt fel­ismerve tett egész sor rend­kívül fontos lépést a megálla­podás előmozdítása érdekében, kiemelte a közepes hatótávol­ságú rakéták kérdését a ha­dászati és űrfegyverek téma­köréből. késznek mutatkozott a hadműveleti-harcászati ra­kétákról is megállapodni,..^. A nagykövet elmondta, hogy még nagy munka van hátra. Az amerikai fél mintegy hat­vanoldalnyi jogi szöveget he­lyezett a tárgyalóasztalra. Az igazi nehézséget azonban az okozza, hogy néhány fontos vonatkozásban az amerikai ál­láspont teljesen egyoldalú. To­vábbra is ragaszkodnak a Pershing—2-es rakéták rövi- debb hatótávolságú rakétákká Folytatódik a kongresszusi vizsgálat A kihallgatott tanú — Zárt ülést tartottak csü­törtökön az amerikai kong­resszus vizsgálóbizottságai, amelyek a titkos nicaraguai fegyverszállítások ügyét pró­bálják kibogozni: az egyik meghallgatott tanú ugyanis az amerikai kémügynökség, a CIA Costa Rica-i megbízottja volt, akinek csak fedőnevét UJJLENYOMATOK EGY ALBUMON? A z elmúlt hetekben-hónapokban hozzászokhattunk, hogy az iráni—kontra botrány washingtoni vizsgálata sűrűn szol­gál meglepetésekkel, sőt, nemegyszer politikai pikanté­riaszámba menő fordulatokkal. Arra a hírre azonban, amely tegnap röppent fel az amerikai fővárosban, még a tapasztalt hírmagyarázók is felkaphatták fejüket; nem kevesebbről van ugyanis szó, mint hogy szakértők vizsgálnak meg egy fotóal­bumot, Reagan elnök ujjlenyomatát keresve azon. A fénykép­gyűjtemény a nicaraguai ellenforradalraárok utánpótlásának lebonyolításáról készült, s az esetleges elnöki ujjnyomok azt bizonyítanák, hogy Reagan — eddigi állításaival ellentétben — igenis tudott a kontrák támogatásának részleteiről is. önmagában a kongresszusi vizsgálat e meglepő fejleménye persze nem ígér különösebb vargabetűt a meghallgatások me­netében. s aligha tereli új utakra az Irangate-ügyet. Annyit azonban mindenképpen jelez, mennyire ingatag alapokon nyug­szik a Fehér Ház önmentegető magatartása, s hogy napjainkra milyen széles hullámokat vetett a kezdetben talán ártatlannak, a washingtoni politikai kulisszák mögött zajló megannyi más botrányhoz hasonlóan „könnyen átvcszclhetönek” tűnő eset. Nem véletlen éppen ezért az sem, hogy a legutóbbi felméré­sek, a tekintélyes New York Times és az SBC televízió által ké­szített közvélemchy-kutatások az elnök szavahihetőségének ha­tározott csökkenéséről tanúskodnak. Reaganról, akit sokáig ..teflonelnöknek” neveztek, mivel minden támadás „lepergett” róla, évek óta nem rajzoltak ennyire kedvezőtlen képet a meg-, kérdezett amerikai állampolgárok. A Fehér Ház helyzetét nehezíti ráadásul, hogy Nicaraguában az állapotok időközben korántsem a kontrák javára változtak. Managuában épp tegnap hozták nvilvánosságra azt a katonai közleményt, amely a sandinistaellenes csoportok tevékenysé­gét teszi mérlegre megállapítva, hogv azok nagy hírveréssel be­harangozott tavaszi offenzíváia teljes kudarccal végződött. A washingtoni törvényhozásban folyó meghallgatások nyomán pe­dig — végződjön bárhogy is a legújabb, fotóalbummal kapcso­latos miniszenzáció — egyre kétségesebbé válik, milyen formá­ban és miiven nagyságrendben számíthatnak a kontrák a hi­vatalos Amerika-segély millióira. Sz. G. ismerik. Az állítólagos Tomas Castillo az eddigi vallomások szerint közreműködött az el­lenforradalmárok fegyverután­pótlásának megszervezésében, noha ezt a törvények tiltották számára. A közönséget és a sajtót azért zárták ki a meg­hallgatásról, mert a rendelke­zések szerint a CIA aktív ügynökeinek személyét titok­ban kell tartani. Az ülésen ezt megelőzően folytatták egy volt CIA-ügy- nök, Felix Rodriguez meghall­gatását: ő volt a fegyverszál- litók helyi megbízottja, s egy­ben hivatalos összekötője is Salvadorban. A vizsgálóbi­zottság jobboldali republiká­nus tagjai ismét valóságos összjátékot szerveztek a tanú­val annak bizonyítására, hogy a kontrák fegyverszállítóit „hazafias és kommunistaelle- nes érzelmek” vezérelték. Rodriguez egy republikánus képviselő kérdésére azt mon­dotta. hogy Salvadorban Kuba és Nicaragua által kiképzett „kommunista gerillák” működ­tek, s ez ösztönözte őt — a ku­bai emigránst — arra, hogy bekapcsolódjék a „kommuniz­mus elleni” küzdelembe Kö­zép-Ameri kában. „Véletlenül” volt nála egy olyan vörös zász­ló. amelyet állítólag a Fara- bundo Marti Nemzeti Felsza- badítási Fronttól zsákmányol­tak és szerinte Nicaraguában készült. A kérdező képviselő azt hangoztatta, hogy kérdése feltevésénél nem is számított erre a „meglepő” fordulatra. való átalakításának jogához, a robotrepülőgépek tengerre te­lepítésének lehetőségéhez. Obuhov szerint a látszat szin­te az, hogy rá akarják venni a Szovjetuniót is közepes ha­tótávolságú eszközeinek átala­kítására : az SS—20-asokat például földrészközi balliszti­kus rakétákká vagy hagyomá­nyos töltetet hordozó rakéták­ká lehetne átalakítani. Obuhov . hangsúlyozta: a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az ellenőrzésnek, egyetlen feltétele, hogy az el­lenőrzésnek mindkét fél szá­mára azonosnak kell lennie. Az amerikai javaslat értelmé­ben a leszerelést a Szovjet­uniónak egyoldalúan kellene megkezdenie, amerikai ellen­őrzés mellett. Az űrfegyverek kérdésköré­ben elfoglalt amerikai állás­pont is nehézségeket okoz. Az amerikai fél beleegyezett, hogy hét éven át, 1994-ig nem lépi túl a rakétaelháritó rend­szerekről kötött szerződésben meghatározott kereteket. Va­lójában ezt a kötelezettségvál­lalást is semmissé akarja ten­ni: elképzelései szerint ebben az időszakban megengedhető lénhe 'bai'mTféTel ‘aKóiffllkus telepítésű rakétaelhárító-rend- szer létrehozására irányuló munka. így a rendszer elemeit a világűrben is kipróbálhat­nák. KENNED Y- ÉVFORDULÓ John F. Kennedy, az Egye­sült Államok meggyilkolt 35. elnöke május 29-cn lenne het­ven éves. Az évforduló kap­csán Szergej Bogatov, a TASZSZ szemleírója rámutat, hogy Kennedy olyan időszak­ban került az elnöki székbe, amikor az Egyesült Államok­ban az élet majdnem minden területét válság hatotta át. Nagyot változott a világ, a gyarmatok felszabadultak. Ezek a változások tükröződtek az elnök szavaiban is: „Amerika nem mindenható”. Az Egye­sült Államoknak, ahol a föld lakosságának mindössze 6 szá­zaléka él, nem kell rákénysze- rítenie akaratát az emberiség maradék 94 százalékára «— mondotta. Kennedy „átlagon felüli” el­nök volt, kemény kézzel és áll­hatatosan munkálkodott az amerikai politika átformálásán. Másrészről John F. Kennedy, csakúgy, mint elődei, a Penta­gon hadi gépezetét tartotta a washingtoni külpolitika legfőbb eszközének. Az ő elnöksége idején bontakozott ki a fegy­verkezési verseny a hadászati támadófegyverek területén. Kennedy elnöksége alatt volt az európai háborúval fenyegető 1961-es berlini és a nukleáris háború veszélyét hordozó 1962- es karibi válság is. De éppen a karibi válság nap­jaiban kezdődött meg a Ken- nedy-kormányzat politikájának irányváltása. A nukleáris vi­lágégés veszélye arra késztet­te az elnököt, hogy keresse az új világháború elhárításának lehetőségeit. Természetesen ez nem jelen­tett lemondást a szocializmus elleni politi! áról. A Szovjetunió irányában folytatott washing­toni politika felülvizsgálata lehetőséget teremtett a katonai szembenállás csökkentésére. Ennek eredményeként jött lét­re 1963-ban az atomsorompó- egyezmén.v és a Washingtont Moszkvával összekötő közvet­len telefonvonal, a „forró drót”. A Szovjetunióban úgy gondolnak vissza John F. Ken- nedyre, mint az első olvan amerikai elnökre, aki szembe­nézett nukleáris fenyegetéssel terhes korunk realitásaival. Fmiékezetes John F. Kennedy tragikus halála is. amely szá­mos, máig megválaszolatlan kérdést vetett, fel — írja a TASZSZ szemleírója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom