Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-29 / 125. szám
2 1981. MÁJUS 29., PÉNTEK A VSZ PTT berlini ülé Berlinben ülésezik a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé. A képen: a Kádár János vezette magyar delegáció a tanácsteremben a magyar kolónia .képviselőivel. ★ A kétoldalú kapcsolatokról tartott eszmecserét csütörtökön délután baráti találkozóján Mihail Gorbacsov és Erich Honecker. Méltatták pártjaik, államaik és népeik magas színvonalú testvéri együttműködését és megerősítették eltökéltségüket, hogy a két ország társadalmi fejlesztésének feladataival és a nemzetközi követelményekkel összhangban minden oldalon bővítik együttműködésüket. Különösen nagy figyelmet szenteltek a tudományosműszaki haladás eredményei nek, ezen belül a modern technológiák hasznosításában meglevő együttműködés kérdéseinek. (Folytatás az 1. oldalról) lesztéséért végzett tevékenységük időszerű feladatait. Megvizsgálták a Politikai Tanácskozó Testület legutóbbi, egy évvel ezelőtti budapesti ülése óta eltelt időszak legfontosabb nemzetközi politikai folyamatait. Emlékeztettek arra, hogy a szocialista országok reális utat ajánlanak a fegyver- és erőszakmentes világ megteremtéséhez: az atomfegyverek és más tömegpusztító fegyverfajták csökkentését és teljes felszámolását, az űrfegyverkezés megakadályozását, az atomfegyver-kísérletek beszüntetését. Részletesen szó volt a bécsi utótalálkozó menetéről. a regionális konfliktusok politikai eszközökkel történő megoldásának szükségességéről. Beható véleménycsere volt a szövetséges szocialista államok közötti együttműködés fejlesztéséről. A felszólalók meleg szavakkal méltatták Berlin fennállása 750. évfordulójának jelentőségét és meggyőződésüket fejezték ki, hogy a Politikai Tanácskozó Testület jelenlegi berlini ülésén megfogalmazásra kerülő konstruktív kezedé (fényezések újabb lendületet adnak a béke és biztonság megszilárdításáért összefogó erők küzdelméhez. A tanácskozás ma folytatja munkáját. ★ ' A Politikai Tanácskozó Testület berlini ülésén részt vevő magyar párt- és kormányküldöttség Kádár János vezetésével csütörtökön kora este ellátogatott a berlini magyar nagykövetségre és találkozott A szovjet fővárosban Nemzetközi orvoskongresszus A világ 60 országából csaknem 2500 küldött érkezett Moszkvába, a Nemzetközi Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelőzéséért (IPPNW) elnevezésű mozgalom VII. kongresszusára. A szovjet fővárosban pénteken kezdődő négynapos tanácskozáson a magyar tagozat népes küldöttsége is részt vesz Hollán Zsuzsa akadémikus, a nemzetközi mozgalom alelnöke, a magyar tagozat elnöke, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet főigazgató főorvosa vezetésével. A magyar delegáció tagjai között van Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkár is, és sok fiatal orvos, illetve orvostanhallgató is helyet kapott a küldöttségben. GÉPRABLÁS Szerdán a Szovjetunióban az Aeroflot szovjet légitársaság egy volt alkalmazottja hatalmába kerített egy AN—2 típusú repülőgépet és Svédországba repült vele. A Szvisztunov nevű személyt 1985-ben távolították el az Aeroflottól. Azóta munka nélkül szerzett jövedelmekből élt. A Szovjetunió kérte a svéd hatóságoktól a bűnöző kiadatását és az eltulajdonított repülőgép visszaadását. Előrehaladás várható a genfi tárgyalásokon Reagan és a brit korte Reagan amerikai elnök nyugati televíziós társaságoknak adott nyilatkozatában kijelentette : lehetségesnek tartja, hogy még az ősszel találkozhat Mihail Gorbacsovval. Az elnök szerint a genfi leszerelési tárgyalásokon jelentős az előrehaladás a közepes hatótávolságú európai nukleáris eszközök eltávolításának kérdésében, s a leszerelés témáját tekintve ez a haladás „nagyobb, mint a második világháború óta bármikor”. „Ügy vélem, hogy a lehető legjobb lehetőségünk van most a nukleáris fegyverek számának csökkentésére” — hangoztatta. Tegnap történT Szudáni vendég Németh Károly, az MSZMP főtitkárszékházában csütörtökön fogadta Mohamed Ibrahim Nugudot, a Szudáni Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárát. A szudáni vendég tájékoztatást adott az országában végbement legutóbbi változásokról és a párt céljairól. Pártunk főtitkárhelyettese tájékoztatta a vendéget hazánk helyzetéről, az MSZMP tevékenységének fő irányairól és szolidaritásáról biztosította a Szudáni Kommunista Pártot a diktatúra következményeinek felszámolására, a társadalom demokratikus átalakítására irányuló küzdelmében. K itiilrfAtPQ-átadiK Gáspár Sándort, az MSZMP Po- rmuilicico aiauaa liti;kai Bizottságának tagját, a SZOT elnökét, 70. születésnapja alkalmából — mint közöltük — a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti barátság és együttműködés megszilárdításában, a nemzetközi munkásmozgalomban kifejtett sokéves aktív tevékenysége elismeréseként a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete csütörtökön adta át a nagykövetségen. Jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, a KB tagja, valamint a politikai és társadalmi élet több más vezető személyisége. Rarát! 1Henrik Bandrovszkij, az SZKP KárDafdll Uudmutui pátontlili Területi Bizottságának első titkára — aki Szabolcs-Szatmár megye vendégeként tartózkodik hazánkban — csütörtökön ellátogatott a Magyar— Szovjet Baráti Társaság székházába, s megbeszélést folytatott Biró Gyulával, a társaság főtitkárával. A találkozón jelen volt Ivan Bagyul, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője. VÁrfl^VPZPtéS Georg Kronawitter, München város főpol- ■ ui UjiWCIwJ gármestere — lványi Pálnak, a Fővárosi Tanács elnökének meghívására — küldöttség élén csütörtökön hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A vendégek a nap folyamán látogatást tettek a városházán, ahol a Fővárosi Tanács elnöke tájékoztatást adott Budapest fejlődéséről, fejlesztési tervéről. Megbeszélést folytattak a városvezetést kölcsönösen érintő kérdésekről, különös tekintettel a lakásépítésre, a környezetvédelemre, a közlekedésre és a városrészek felújítására. Az amerikai elnök nyilatkozatában a velencei csúcstalálkozó előkészületeivel és egyéb külpolitikai kérdésekkel is foglalkozott. Egyebek között vitatta, hogy az Egyesült Államok és főbb partnerei között érdemi nézeteltérések lennének a gazdaság és a politika főbb kérdéseiben s a velencei csúcstalálkozóról szólva azt mondotta, hogy ot a legutóbbi, tokiói hasonló tanácskozáson megvitatott té mákról tárgyalnak tovább. Egy másik jelentés szerint Reagan is „beszállt” szerda este Thatcher asszony oldalán a brit kortesküzdelembe. Az ITN televíziónak adott nyilatkozatában az amerikai elnök — miközben hangoztatta, hogy nem kívánja befolyásolni a brit szavazókat — „súlyos tévedésnek” minősítette a Munkáspárt atomle- szerelési programját. „Megválasztása esetén egy munkáspárti kormányt minden hatalmamban álló eszközzel iparkodnék rábeszélni, hogy ne kövessen el ilyen súlyos hibát” — mondotta. Hoz záfűzte azonban, hogy a két angolszász hatalom baráti viszonya „túlélte a korábbi munkáspárti kormányokat is csakúgy, mint a konzervatív kormányokat”. Moszkvai sajtótájékoztató Előtérben a leszerelés kérdései A VSZ PTT berlini ülésén elsősorban a leszerelés kérdéseiről, a nukleáris fegyverektől és erőszaktól mentes világ, az átfogó biztonság nemzetközi rendszerének megteremtéséről tárgyalnak a résztvevők — hangsúlyozta csütörtökön moszkvai sajtótájékoztatóján Jurij Gremitszkih. A helyettes külügyi szóvivő emlékeztetett a VSZ PTT budapesti felhívására, amelyben a szocialista országok a hagyományos fegyverek és fegyveres erők csökkentését szorgalmazták Európában. A diplomata szólt arról is, hogy a VSZ tevékenységének mindig is két alapvető vonása volt: a politikai és a honvédelmi célok érdekében történő cselekvés. Az utóbbi időben határozottan erőteljesebb lett, előtérbe került és meghatározóvá vált a politikai oldal — mutatott rá. A NATO hadügyminisztereinek brüsszeli tanácskozása kapcsán a szóvivő megállapította, hogy a Nyugat továbbra sem mondott le a rugalmas reagálás és a nukleáris elrettentés koncepcióiról, s nem adott kedvező választ a szovjet javaslatokra. A miniszterek elsősorban azt próbálták eldönteni, hogy mivel „helyettesítsék” az amerikai rakétákat a megállapodás esetére és síkraszálltak a katonai költségvetések további növeléséért. Az ülésen ismét a „szovjet fenyegetésre” hivatkoztak, s ebben különösen Weinberger amerikai hadügyminiszter jeleskedett. Az amerikai hadügyminiszter Brüsszelben újságíróknak kijelentette, hogy felszólította a szövetségeseket: vegyenek részt a szabad hajózás „biztosításában” a Perzsa-öböl térségében. A szovjet szóvivő ennek kapcsán emlékeztetett rá, hogy ez a térség kívül esik a NATO hatáskörén. Az Egyesült Államok tervei nyugtalanságot keltenek más országokban — mutatott rá Gremitszkih. A Szovjetunió mindig is síkraszállt a hajózás szabadságáért, de a problémákat bizalomerősítő intézkedésekkel kell rendezni. Ezeket az Indiai-óceán kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferencián lehetne kidolgozni. Jelenleg elsősorban az iraki—iráni háború mielőbbi befejezéséért kell közös erőfeszítéseket tenni — hangsúlyozta Gremitszkih. Egy kérdésre válaszolva a szovjet szóvivő badarságnak minősítette az Iszlám Köztársaság című iráni lapban megjelent területi követeléseket (ezek értelmében Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Grúzia egy része is Iránhoz kerülne). A papír mindent kibír — jelentette ki Gremitszkih, s nem volt hajlandó érdemben kommentálni ezeket a komolytalan állításokat. Közönséges rágalomnak minősíthetők a The New York Times állításai az Iránnak szóló „szovjet fegyverszállításokról”, az erről közölt „értesülések” minden alapot nélkülöznek — hangsúlyozta Gremitszkih, s hozzáfűzte: „aki bemocskolta magát, az most arra törekszik, hogy másokat is bemocskoljon”. Obuhov interjúja az Izvesztyijában Lehetőség a megállapodásra Ha a tárgyalások lendülete nem törik meg, elképzelhető, hogy őszre megszületik az egyeztetett szerződéstervezet a közepes hatótávolságú rakéták ügyében — mondotta az Izvesztyijának adott, a lap szerdai számában közölt interjújában Alekszej Obuhov, a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség helyettes vezetője. — A tervezetet a következő szovjet—amerikai csúcstalálkozón tekinthetnék át és akkor alá is írhatnák a szerződést — mondotta. Obuhov közölte, hogy megállapodás született az amerikai féllel: nem tartanak szünetet az egyes tárgyalási fordulók között a munka meggyorsítása érdekében. A közepes hatótávolságú eszközökről kötendő megállapodásnak valóban történelmi jelentősége lenne. A Szovjetunió ezt felismerve tett egész sor rendkívül fontos lépést a megállapodás előmozdítása érdekében, kiemelte a közepes hatótávolságú rakéták kérdését a hadászati és űrfegyverek témaköréből. késznek mutatkozott a hadműveleti-harcászati rakétákról is megállapodni,..^. A nagykövet elmondta, hogy még nagy munka van hátra. Az amerikai fél mintegy hatvanoldalnyi jogi szöveget helyezett a tárgyalóasztalra. Az igazi nehézséget azonban az okozza, hogy néhány fontos vonatkozásban az amerikai álláspont teljesen egyoldalú. Továbbra is ragaszkodnak a Pershing—2-es rakéták rövi- debb hatótávolságú rakétákká Folytatódik a kongresszusi vizsgálat A kihallgatott tanú — Zárt ülést tartottak csütörtökön az amerikai kongresszus vizsgálóbizottságai, amelyek a titkos nicaraguai fegyverszállítások ügyét próbálják kibogozni: az egyik meghallgatott tanú ugyanis az amerikai kémügynökség, a CIA Costa Rica-i megbízottja volt, akinek csak fedőnevét UJJLENYOMATOK EGY ALBUMON? A z elmúlt hetekben-hónapokban hozzászokhattunk, hogy az iráni—kontra botrány washingtoni vizsgálata sűrűn szolgál meglepetésekkel, sőt, nemegyszer politikai pikantériaszámba menő fordulatokkal. Arra a hírre azonban, amely tegnap röppent fel az amerikai fővárosban, még a tapasztalt hírmagyarázók is felkaphatták fejüket; nem kevesebbről van ugyanis szó, mint hogy szakértők vizsgálnak meg egy fotóalbumot, Reagan elnök ujjlenyomatát keresve azon. A fényképgyűjtemény a nicaraguai ellenforradalraárok utánpótlásának lebonyolításáról készült, s az esetleges elnöki ujjnyomok azt bizonyítanák, hogy Reagan — eddigi állításaival ellentétben — igenis tudott a kontrák támogatásának részleteiről is. önmagában a kongresszusi vizsgálat e meglepő fejleménye persze nem ígér különösebb vargabetűt a meghallgatások menetében. s aligha tereli új utakra az Irangate-ügyet. Annyit azonban mindenképpen jelez, mennyire ingatag alapokon nyugszik a Fehér Ház önmentegető magatartása, s hogy napjainkra milyen széles hullámokat vetett a kezdetben talán ártatlannak, a washingtoni politikai kulisszák mögött zajló megannyi más botrányhoz hasonlóan „könnyen átvcszclhetönek” tűnő eset. Nem véletlen éppen ezért az sem, hogy a legutóbbi felmérések, a tekintélyes New York Times és az SBC televízió által készített közvélemchy-kutatások az elnök szavahihetőségének határozott csökkenéséről tanúskodnak. Reaganról, akit sokáig ..teflonelnöknek” neveztek, mivel minden támadás „lepergett” róla, évek óta nem rajzoltak ennyire kedvezőtlen képet a meg-, kérdezett amerikai állampolgárok. A Fehér Ház helyzetét nehezíti ráadásul, hogy Nicaraguában az állapotok időközben korántsem a kontrák javára változtak. Managuában épp tegnap hozták nvilvánosságra azt a katonai közleményt, amely a sandinistaellenes csoportok tevékenységét teszi mérlegre megállapítva, hogv azok nagy hírveréssel beharangozott tavaszi offenzíváia teljes kudarccal végződött. A washingtoni törvényhozásban folyó meghallgatások nyomán pedig — végződjön bárhogy is a legújabb, fotóalbummal kapcsolatos miniszenzáció — egyre kétségesebbé válik, milyen formában és miiven nagyságrendben számíthatnak a kontrák a hivatalos Amerika-segély millióira. Sz. G. ismerik. Az állítólagos Tomas Castillo az eddigi vallomások szerint közreműködött az ellenforradalmárok fegyverutánpótlásának megszervezésében, noha ezt a törvények tiltották számára. A közönséget és a sajtót azért zárták ki a meghallgatásról, mert a rendelkezések szerint a CIA aktív ügynökeinek személyét titokban kell tartani. Az ülésen ezt megelőzően folytatták egy volt CIA-ügy- nök, Felix Rodriguez meghallgatását: ő volt a fegyverszál- litók helyi megbízottja, s egyben hivatalos összekötője is Salvadorban. A vizsgálóbizottság jobboldali republikánus tagjai ismét valóságos összjátékot szerveztek a tanúval annak bizonyítására, hogy a kontrák fegyverszállítóit „hazafias és kommunistaelle- nes érzelmek” vezérelték. Rodriguez egy republikánus képviselő kérdésére azt mondotta. hogy Salvadorban Kuba és Nicaragua által kiképzett „kommunista gerillák” működtek, s ez ösztönözte őt — a kubai emigránst — arra, hogy bekapcsolódjék a „kommunizmus elleni” küzdelembe Közép-Ameri kában. „Véletlenül” volt nála egy olyan vörös zászló. amelyet állítólag a Fara- bundo Marti Nemzeti Felsza- badítási Fronttól zsákmányoltak és szerinte Nicaraguában készült. A kérdező képviselő azt hangoztatta, hogy kérdése feltevésénél nem is számított erre a „meglepő” fordulatra. való átalakításának jogához, a robotrepülőgépek tengerre telepítésének lehetőségéhez. Obuhov szerint a látszat szinte az, hogy rá akarják venni a Szovjetuniót is közepes hatótávolságú eszközeinek átalakítására : az SS—20-asokat például földrészközi ballisztikus rakétákká vagy hagyományos töltetet hordozó rakétákká lehetne átalakítani. Obuhov . hangsúlyozta: a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az ellenőrzésnek, egyetlen feltétele, hogy az ellenőrzésnek mindkét fél számára azonosnak kell lennie. Az amerikai javaslat értelmében a leszerelést a Szovjetuniónak egyoldalúan kellene megkezdenie, amerikai ellenőrzés mellett. Az űrfegyverek kérdéskörében elfoglalt amerikai álláspont is nehézségeket okoz. Az amerikai fél beleegyezett, hogy hét éven át, 1994-ig nem lépi túl a rakétaelháritó rendszerekről kötött szerződésben meghatározott kereteket. Valójában ezt a kötelezettségvállalást is semmissé akarja tenni: elképzelései szerint ebben az időszakban megengedhető lénhe 'bai'mTféTel ‘aKóiffllkus telepítésű rakétaelhárító-rend- szer létrehozására irányuló munka. így a rendszer elemeit a világűrben is kipróbálhatnák. KENNED Y- ÉVFORDULÓ John F. Kennedy, az Egyesült Államok meggyilkolt 35. elnöke május 29-cn lenne hetven éves. Az évforduló kapcsán Szergej Bogatov, a TASZSZ szemleírója rámutat, hogy Kennedy olyan időszakban került az elnöki székbe, amikor az Egyesült Államokban az élet majdnem minden területét válság hatotta át. Nagyot változott a világ, a gyarmatok felszabadultak. Ezek a változások tükröződtek az elnök szavaiban is: „Amerika nem mindenható”. Az Egyesült Államoknak, ahol a föld lakosságának mindössze 6 százaléka él, nem kell rákénysze- rítenie akaratát az emberiség maradék 94 százalékára «— mondotta. Kennedy „átlagon felüli” elnök volt, kemény kézzel és állhatatosan munkálkodott az amerikai politika átformálásán. Másrészről John F. Kennedy, csakúgy, mint elődei, a Pentagon hadi gépezetét tartotta a washingtoni külpolitika legfőbb eszközének. Az ő elnöksége idején bontakozott ki a fegyverkezési verseny a hadászati támadófegyverek területén. Kennedy elnöksége alatt volt az európai háborúval fenyegető 1961-es berlini és a nukleáris háború veszélyét hordozó 1962- es karibi válság is. De éppen a karibi válság napjaiban kezdődött meg a Ken- nedy-kormányzat politikájának irányváltása. A nukleáris világégés veszélye arra késztette az elnököt, hogy keresse az új világháború elhárításának lehetőségeit. Természetesen ez nem jelentett lemondást a szocializmus elleni politi! áról. A Szovjetunió irányában folytatott washingtoni politika felülvizsgálata lehetőséget teremtett a katonai szembenállás csökkentésére. Ennek eredményeként jött létre 1963-ban az atomsorompó- egyezmén.v és a Washingtont Moszkvával összekötő közvetlen telefonvonal, a „forró drót”. A Szovjetunióban úgy gondolnak vissza John F. Ken- nedyre, mint az első olvan amerikai elnökre, aki szembenézett nukleáris fenyegetéssel terhes korunk realitásaival. Fmiékezetes John F. Kennedy tragikus halála is. amely számos, máig megválaszolatlan kérdést vetett, fel — írja a TASZSZ szemleírója.
