Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-29 / 125. szám

1987. MÁJUS 29., PÉNTEK 3 Szájtátva Fokozatok Lévén szó a szakszervezet nyugdijasbizottságárói. termé­szetes, hogv nyugdíjasok van­nak benne. S mert egy város munkában megfáradtjainak mindennapjait szeretnék köny- nyíteni, színesíteni, természe­tes, hogy sokfelől verbuválták a tagokat. Az önzetlenül cse­lekedni akarókat, a pihenésü­ket másokért feláldozókat ; tisz­telet nekik. A (nyá.) iskolaigaz­gatónak, a (nyá.) rendőr alez­redesnek, a (nyá.) tanácsi osz­tályvezetőnek, a (nyá.) válla­lati igazgatónak, a (nyá.) fő­orvosnak, a (nyá.) termelőszö­vetkezeti elnöknek. Ez a szó­szörnyszülött (nyá.) ugyanis a nyugállományú rövidítése, fel­bukkan most már nem csak sokszorosított iratokban, hiva­talos kimutatásokban, hanem kinyomtatva is, például a leg­szomorúbbról, a halálozásról hírt adó közleményekben. Tartsuk tehát természetes­nek. hogy az említett bizottság névsorában ott sorakoznak ezek a nyá.-k. ám egyszerre csak megtorpan a tekintet, meri nincsen nyá., hanem az áll ott: nyugdíjas. A név és nyug­díjas. Nem ilyen-olyan nyá., hanem egyszerűen nyugdíjas. Nocsak! S mert nem egyedül van az illető a sok nyá. kö­zött, hanem többedmagával, s mert nem ezen az egyetlen névsoron torpan (t) meg a te­kintetem, kérdezősködni kezd­tem. Mi végre nyá. az egyik és nyugdíjas a másik? Furcsán néztek rám a választ adók. Mit nem értek?! A fokozatokat. Azt, hogy van nyá. ez meg az, s van nyugdí­jas, aki „csak” és „csupán” lakatos volt, műszerész, dadus az óvodában, erő- és munka­gépkezelő a termelőszövetke­zetben, takarítónő, bolti el­adó . .. s lett belőle kimutatá­sokban, névsorokban, jelölő­gyűlési javaslatokban nyá. ez meg az nélkül, nyugdíjas. Hi­szen ugye, milyen mókás is lenne, ha az állna a papíron, hogy nyá. lakatos, takarító­nő ... Valahogy még sincs ked­vem nevetni az ilyen — móká­kon. MOTTÓ Országgyűlési bizottság ülése Mezőgazdasági technika í Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága csütörtö- ^ kön kibővített ülést tartott a Parlamentben. A tanács- ^ kozáson — amelyre az ipari bizottság több tagját is ^ meghívták — a mezőgazdaság anyagi-technikai ellátá- í sának helyzetét vitatták meg. Kiváló cím az ócsai tsz-nek A képviselőkhöz előzetesen eljuttatott mezőgazdasági, il­letve ipari minisztériumi elő­terjesztéshez fűzött szóbeli ki­egészítőjében Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes hang­súlyozta: az elmúlt tervidő­szakban módosult a mezőgaz­dasági üzemek termelési szer­kezete, az alaptevékenység évi három százalékkal, az ezen kívüli pedig mintegy nyolc százalékkal emelkedett. Mérséklődött a növényterme­lés és az állattenyésztés ré­szesedése az üzemek összes tevékenységében. Az 1981—85- ös években a mezőgazdasági kivitel az előző tervidőszak átlagához viszonyítva növeke­dett, a behozatal viszont je­lentősen csökkent. Az ipari anyagok felhasz­nálásának fontosságáról szól­va kiemelte: 1965-ben hektá­ronként 51 kilogramm műtrá­gyát juttattak a földekre, a búzatermés átlaga ekkor 2,2 tonna volt. Húsz évvel később a 205 kilogrammos műtrágya- felhasználás már 4,8 tonnás búzatermésátlagot eredmé­nyezett. Sajnos az utóbbi két esztendőben visszaesés volt tapasztalható a tápanyaggaz- dálkodástoan, gyengült a ta­laj termőképessége. Ezért a jövőben a növénytápláláshoz szükséges folyékony műtrá­gyázás további fejlesztésére van szükség. A növényvédelem színvona­la — különösen a gyenge és a közepes adottságú üzemekben — romlott az elmúlt tervidő­szakban, a takarékoskodás miatt. A gépesítés helyzetéről szólva kifejtette: a gépek ki­használtsága kiállja a szocia­lista, illetve a fejlett tőkés országokkal való összehason­lítás próbáját. Gondoikat okoz viszont, hogy a gépállomány öregszik, s az elhasználódott berendezések üzemeltetése nö­veli a költségeket. A gépesí­tésben nagymértékű differen­ciálódás következett be. A vitában felszólalók közül Antal Imre (Pest megye) a mezőgazdasági gépgyártókat sújtó alapanyag-ellátási zava­rokat tette szóvá. A képviselők észrevételeire Magyar Gábor válaszolt, az ülés Cselőtei László bizottsá­gi elnök zárszavával ért vé­get. Csökkenő energiafogyasztás Takarékossági verseny Minden cseppért kár! — így igaz, ezért is hirdette meg a Pest Megyei Teszöv, a Pest Megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­Vízgazdáikodási társulatok Újabb beruházások Tegnap ülést tartott a Közép-Duna-völgyi Vízgazdálko­dási Társulatok területi választmánya Budapesten a Medosz-székházban. Ritecz György, a területi választ­mány elnöke beszámolt múlt évi tevékenységükről, s a különféle munkálatok jelenlegi állásáról. Ezt köve­tően jutalmat adott át a munkaversenyben legjobb eredményt elérő társulatok vezetőinek. A vízgazdálkodási társula­tok, melyek kezdetben a ki­sebb települések gondjait vol­tak hivatottak megoldani, az utóbbi években a városok éle­tében is mind nagyobb szere­pet játszanak. Mint a tanács­kozáson elhangzottak, ma már a fővárosban is egyre jobban előtérbe kerül e téren a la­kosság anyagi áldozatvállalá­sa. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság felügyelete alatt 71 vízgazdálkodási társulat és a Közép-Duna-völgyi Vízgaz­dálkodási Társulatok egyesü­lése működik. Hét termelő­szolgáltató tevékenységet foly­tat közülük: öt Pest megyében, kettő pedig Nógrádban. A to­vábbi 64 vízi közműtársulat, amelyek beruházással foglal­koznak. Érdekeltségi területük 629 ezer 714 hektár. A beszámolóban elhangzott: a víztársulatok munkája fo­lyamatosan fejlődik. A mező- gazdaság termőképességének fokozása, a lakosság jó ivóvíz­zel való ellátása, és a szenny­vízelvezetés megoldása egy­aránt súlyponti feladatuk. Pest megyében jelentős eredmény, hogy Gyálon 50 ki­lométeres vízelosztc hálózat épült kutakkal és víztorony­nyal. Ez a munka tovább foly­tatódik. Várhatóan a közeljö­vőben befejeződik a szobi szennyvíztisztító telep építése, melynek próbaüzeme március óta tart. Rövidesen elkészül a márianosztrai vízműrendszer is. Ugyancsak fontos szerepet tölt be a Nagybörzsönyben alakult társulás, mely az ide- genforgalmilag is kiemelkedő jelentőségű települések gond­jait hivatott megoldani. Elő­készület alatt van egy újabb társulat megalakítása az Ipoly völgyében. A szennyvíz elvezetését Is egyre nagyobb mértékben se­gíti elő a lakosság anyagi köz­reműködéssel. Gödöllőn a vá­rosi szennyvíztisztító telepet bővítik, melynek során a 10 ezer köbméteres naponkénti teljesítményt kívánják elér­ni. Nagymaros és Vác között az erőmű beruházásaként ki­épül a szennyvíztávvezetés és ez lehetőséget ad arra, hogy a környező községek is rá­csatlakozhassanak a hálózat­ra. A tanácskozáson a gondok­ról is szó esett. Ilyenek: a meliorációs állami támogatá­sok akadozása, illetve szűkös volta, továbbá az erdőterüle­tek érdekeltségi ügyének problémái. A területi választmány el­nöksége elsőrendű feladatá­nak tekinti a vízi közműtár­sulatok érdekképviseletét. En­nek jegyében a vezetők szá­mára ankétot rendeztek, ame­lyen útmutatást kaptak és az illetékes szakemberek vála­szoltak a kérdéseikre. Ilyen összejövetel megrendezését — szélesebb körben — ismét ter­vezik. Az elnökség úgy ítéli meg, hogy a választmányi munka megélénkült, és eredménye­sebbé vált a társulatokkal va­ló kapcsolattartás. Végül Ritecz György átad­ta a díjakat a munkaverseny­ben legkiválóbb társulatok­nak. Az elismerést azok veze­tői vették át. Első helyezést ért el a Vác környéki (Göd), második a Dél-Buda térségi (Érd), harmadik helyezett az Ipoly menti társulat (Rétság). Ga. J. tálya, valamint a körzeti energiafelügyelet az energia­gazdálkodási munkaversenyt, melynek tanácskozással egy­bekötött díjkiosztó ünnepségét tegnap tartották az MSZMP ftiskunlacházi székhazában. Ä tanácskozáson szó esett' a mezőgazdasági energiagazdál­kodás eredményeiről és fel­adatairól is. örvendetes, hogy a folyékony, illetve szilárd energiahordozók felhasználá­sában már több éve folyama­tos csökkenés mutatkozik a megyében. Sajnos a villamos- energia-szükségletre nem ez a jellemző, ám itt elsősorban a lakossági igények növekedésé­ről beszélhetünk. Persze, az is elszomorító, hogy a megye több mint 100 szövetkezeté­ből, illetve szövetkezeti közös vállalatából mindössze negy­venen jelentkeztek erre a versenyre. Az energiagazdálkodási ver­seny díjait dr. Polgár Mihály, a megyei tanács osztályveze­tője adta át. Az első helyet és az ezzel járó vándorserle­get, a 10 ezer forintos juta­lommal a Szobi Gyümölcsfel­dolgozó Szövetkezeti Közös Vállalat nyerte;’ a második helyezett a kiskunlacházi Ég- szöv Szövetkezeti Közös Vál­lalat lett, a harmadik díjat pedig a vácszentlászlói Zöld­mező Termelőszövetkezei kapta. Ezenkívül még öt kü- löndíjat osztottak ki a mun­kaversenyben eredményesen szereplő szövetkezeteknek. Dr. Kusztos András, a tsz jogi osztályvezetője nyitotta meg az ünnepséget. Az elnökségben balról jobbra: Lénárd László, Ledl Rikárd, dr. Maróthy László, Dóra Béla és dr. Villányi Miklós (Folytatás az 1. oldalról.) Az ócsai ' közös gazdaság ez alatt az idő alatt szinte tö­retlenül gyarapodott — ezt bizonyítják a rendre elnyert kiváló címek —, egészen 1984- ig, amikor a gazdasági körül­mények, a szabályozók gyöke­res módosulása szerkezetvál­tásra késztette a szövetkeze­tei. Ez nem pusztán a tenni­valók és a célok újragondolá­sát követelte meg, hanem sú­lyos — mintegy 150 millió forint értékű — veszteséget is okozott. S ez nem kevesebbel járt, mint azzal, hogy a szö- vekezet dolgozóinak a felétől — mintegy ötezer embertől! — kellett megválni. Föl kel­lett számolni például az épí­tőipari ágazatot és más, nem elég hatékonyan termelő egy­séget. Ezekben az esztendők­ben a legfontosabb feladat a szövetkezet fizetőképességének megőrzése volt. A gazdaság erejét jelzi, hogy 1986 végére kiheverte az át­meneti megrázkódtatásokat,, s ma nem pusztán talponmara- dásról, hanem, újabb irigylés­re méltó eredményekről szá- hogy ezen a területen fejenként A küldöttgyűlés a beszámolót hallgatja (Erdős! Ágnes felvételei) ágazatoknak, vagy az alapte­vékenységen belül például a kisállattenyésztésnek. A siker igazi kulcsa azonban — amint ez Dóra Béla szavaiból kide­rült — a szerencsésen meg­választott és következetesen al­kalmazott ösztönzési rendszer. Az ipari ágazatban dolgozók­nak 64 százaléka ugyanis áta­lánydíjas elszámolási rendszer­ben dolgozik. Ez tette lehetővé, molhatott be a szövetkezet el­nöke. A nyereséget például az 1985-öshöz képest megdupláz­ták, hasonlóan a közvetlen tő­kés exportot, aminek értéke tavaly meghaladta a négymil­lió dollárt. Az eredményekben nem kis szerep jutott az ipari 98 ezer forintos nyereséget könyvelhetett el a szövetkezet. A közös gazdaság a felsoyo.lt eredményekre építette idei ter­veit, s az első négy hónap ada­tai azt mutatják, hogy ez szi­lárd alapot jelent ahhoz, hogy idén ismét jó évet zárjanak. A tetterősnek széles utat biztosítunk A szövetkezet elnökének be­számolója után dr. Maróthy László lépett a mikrofonhoz. Miért is érdemli meg ez a gazdaság a kiváló címet, túl a számszerű eredményeken ? — tette fel a kérdést a minisz­terelnök-helyettes? Szerkezet- váltásról hallottunk az elnök beszámolójában, ami azt is je­lentette, hogy több ezer em­bernek kellett kiválnia a ter­melőszövetkezet dolgozóinak sorából. Ma a népgazdaság egészét érintően beszélünk szerkezetátalakításról, amit nem könnyű végrehajtani, ép­pen emiatt késlekedünk célki­tűzéseink megvalósításával. Ezért, ha a kiváló címnek az alapja a tavalyi esztendő munkája, azért az eredmények mégis a nehéz években fogan­tak. A gazdaságot magas fokú szervezettség jellemzi — foly­tatta dr. Maróthy László —, s ez lehet a sikerek másik for­rása. Harmadszor pedig ki­emelendő a nagyértékű tőkés export, amelynek nagyság­rendjét sokkal bővebb erőfor­rásokkal rendelkező gazdálko­dók is megirigyelhetnék. Kü­lönösen akkor, amikor orszá­gunk olyan helyzetben van, hogy nagyon nagy szükségünk van a dollárbevételekre ahhoz, hogy hiteleinket törleszteni, gazdaságunkat működtetni tudjuk. Az ócsai szövetkezet kollek­tívája — az egész országgal együtt — olyan időszakban szorgoskodik, amikor a párt és a kormány azon fáradozik, hogy megtegye a soros lépése­ket, kijelölje azok helyes irá­nyát, hogy a gazdaságunk és társadalmunk szerkezete a kí­vánt módon fejlődjön — mon­dotta a továbbiakban a kor­mány elnökhelyettese. E vál­toztatások azt a célt szolgálják, hogy azoknak az üzemeknek, szövetkezeteknek, vállalkozá­soknak, amelyek tetterősek, tág teret és széles utat bizto­sítsunk; hogy azoknak az em­bereknek, akik alkotóképesek, elismerésben és ne irigység­ben legyen részük, s ez erköl­csiekben és anyagiakban is jusson kifejezésre. Ez a prog­ram azt a célt szolgálja, hogy a szociális biztonságot tovább erősítse. Azt is szolgálni akar­ja ez a program, hogy lépést tudjunk tartani a tudományos és műszaki haladással. E biz­tos alapokon álló munka foly­tatása annak a harminc év­nek, amely idő alatt ez az or­szág, ez a nép becsületet szer­zett a világban. Befejezésül dr. Maróthy László meleg szavak kíséreté­ben fordult Dóra Bélához, a szövetkezet nyugdíjba vonuló elnökéhez: gratulált munkájá­hoz, a sikerekhez, amelyeket a gazdaság az ő vezetése alatt elért. Ugyanakkor hasonló eredményeket kívánt Ledl Ri- kárdnak, a közös gazdaság új elnökének. Ezt követően adta át a kiváló címet tanúsító ok­levelet Dóra Bélának. V égezetül Lénárd László fejezte ki jókívánságait és át­adta Krdsznai Lajosnak, a megyei pártbizottság első tit­kárának a gazdaság kollektí­vájához intézett üdvözlőleve­lét. M. N. P. Bőséges a lucernatermés Az aranyat érő májusi eső néhol nem okozott nagy örömet. A lucernásoknak azonban kedvezett. A dányi Magvető Tsz 20 hektárnyi területén hirtelen nagy fejlődésnek indult ez a ta­karmánynövény, így most virágzás előtt nekiláttak a kaszá­lásnak. Szabó Lajos traktoros igyekszik a munkát befejezni, mi­előtt ismét megered az cső. (Vimola Károly felvétele) A siker titka a család Egészségőrző tervek Hazánkban a legnagyobb a halandóság ma Európában. Csökken a várható élettartam. Nem tűr halasztást, el kell kezdeni méghozzá tömeges mé­retekben az átállást az egész­séget megőrző életvitelre. Előrelátó terveket ismerte­tett tegnap az Atrium Hyatt Szállóban dr. Bottá Ádám, az Országos Egészségnevelési In­tézet főigazgatója, aki sajtótá­jékoztatón jelentette be: von­zó, aktivizáló, sok részvevőt és támogatót invitáló progra­mokat szerveznek ebben az esztendőben. A siker titka a család. Ez lesz a címe annak az ötfordu­lós vetélkedősorozatnak, me­lyet a többgenerációs, közös háztartásban élő, gyermeke­ket nevelő famíliáknak hirdet­nek. A Népsport közli majd július 27-től szeptember 7-ig a rejtvényeket, melyeket beküld- ve, már be is nevez egy-egy család. A középdöntőt a rá­dió, a döntőt a televízió köz­vetíti majd. Nem csekély az első díj: 200 ezer forint. Be le­het nevezni az augusztus 29-én a Népstadionban tartandó nagyszabású országos családi fesztiválon is (erről részlete­sen sportoldalunkon számo­lunk be). Ugyancsak pályázatot hir­detnek minden hazai gyártó üzemnek, vállalatnak, szövet­kezetnek, termelő kisvállal­kozásnak, bel- és külkereske­delmi cégnek, Az egészséget szolgáló áru cím elnyerésére — három kategóriában: kultúr- cikkek, műszaki cikkek, ru­házati áruk —, s erre július 15-ig lehet jelentkezni az OENI-nél (Budapest, VI., Nép- köztársaság útja 82. 1062). A pályadíj kategóriánként 20 ezer forint. Végül a tájékoztató színhe­lyén, az Atrium Hyatt Szálló­ban szervezik november 17-én — a WHO által meghirdetett füstmentes nap alkalmából — a füstmentes bált, melyen fó­rumot kínálnak minden, az egészségmegőrzést szolgáló kezdeményezés bejelentőinek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom