Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-27 / 123. szám

.KMI 'Bl] 1587. MÄJTTS 27., SZERDA yjawafcw Az idegenfcrgalomba érdemes befektetni Minden út a Flórába vezet? Első feladat a tudatformálás Korunk embere és a környezet A Hotel Flóra már vendégeket fogad (Htancsovszki János felvételei) Az öt csillag önmagában riasztó, a luxust kerülő turista már tapossa is a gázpedált, más éjszakai szállást keresve. Mindjárt szívderítőbb a hely­zet akkor, az ötből kettő a ho­tel, három pedig a kemping szolgáltatásait jelzi. Az ország­határokat átszelő utazók, nya­ralók többsége ezt keresi, hi­szen a mértéktartó kényelem­mel szolid árak párosulnak. Akad is belőlük jó néhány az európai autópályák mentén, míg a hazai szálláskínálat bi­zony eléggé féloldalas. Mint­ha csak az országutakon mél­tóságteljesen suhanó autócso­dák bélelt pénztárcájú gazdái­ra számítana a magyar ide­genforgalom, s nem gondolna a szerényebb igények, ugyan­csak tisztes haszonnal járó ki­szolgálására. Efelé tett egy lé­pést a Törökbálinti Állami Gazdaság, amikor megnyitotta a kétcsillagos Hotel Flórát és a hozzá tartozó háromcsilla­gos kempinget. Amikor évente ugyanany- nyian, vagy még többen utaz­nak be Qr^ágppkíig,. mint ahányan e 93 ezer négyzetki­lométeren élünk, akkor nem kell közgazdásznak lenni ah­hoz, hogy belássuk; az idegen­forgalomba érdemes beruház­ni. Így okoskodott a Törökbá­linti Állami Gazdaság is, ami­kor benevezett az Országos Idegenforgalmi Tanács pályá­zatára, amelynek célja a ró­mai-parti és a hárs-hegyi kemping tehermentesítése volt. A benyújtott tervekre 59 mil­lió forintot kaptak, amihez az állami gazdaság eddig még- egyszer ennyit tett hozzá. És megszületett egy új ágazat, ami ugyan furcsán hangzik, mert inkább takarító-, fröccs­öntő- meg egyéb szokványos tevékenységet sorolunk e ka­tegóriába. — Eleinte csak a kemping építéséről volt szó — magya­rázza Bálványos György ága­zatvezető. — Utána jött az ötlet, hogy alakítsuk át szál­lodává az állami gazdaság egyetemi kollégiumként mű­ködő épületét. Esztendeje még búzatábla ringott, szőlőtőkék érlelték a gyümölcsöt ott, ahol néhány nap múlva 640 vendéget vár a kemping. Egyelőre — mert később kétezer személyesre fogják bővíteni. A tetszetős kiszolgáló épületeket iparmű­vészek tervezték, a csinos kis parcellákhoz víz- és elektromos csatlakozó tartozik. Ahogy az külföldön megszokott, a kem­pingben lehet főzni, mosni, va­salni, zuhanyozni, van étel- és italbár, hamarosan felépül egy ABC-áruház is. A szálloda százszobás, mindegyikhez für­dőszoba és erkély is dukál. Étterem, eszpresszó, drinkbár, társalgó, videoklub, sportpá­lyák gondoskodnak a kellemes időtöltésről. — A kemping június 1-jén nyílik, a szálloda pedig már fogadja a vendégeket — mond­ja Bálványos György. — Az Utastoursszal kötöttünk alap- szerződést, de a többi utazási irodával is kapcsolatban ál­lunk. A nyári szezonra már most lekötötték a szobák 60 százalékát, úgy hogy ennél csak jobb lehet a kihasznált­ság. Nemcsak a külföldiekre számítunk, hanem a budapes­ti, budakeszi, budaörsi, török­bálinti vacsoravendégekre, szórakozni vágyókra is. Tár­gyalunk a BKV-val a 72-es busz útvonalának módosításá­ról, azt szeretnénk; ha*;a-szál- loda előtt tenné le az utasakat. A személyzet összetételéből is sejthető, hogy az állami gazdaság jövedelmező vállal­kozásba fektette a pénzét, hi­szen mi mással magyarázható, hogy többen felkapott buda­pesti szállodákat cseréltek fel a Hotel Flóra kedvéért. Bálvá­nyos György például a Margit­szigeti Nagyszállóból igazolt át, Tóth László főportás pedig nem is olyan régen még a Bu­dapest Kongresszusi Központ igazgatóhelyettese volt. — Az ilyen szálláshelyek Hamarosan egyéves lesz a munkaidőalap védelmében meghozott első intézkedés — tavaly július elsejétől kezdő­dően heti egyszeri hosszabbí­tott ügyintézési nappal dol­goztak a tanácsok szerte az országban. A következő ha­sonló célt szolgáló jogszabály ez év január elsején lépett életbe, ennek értelmében a hét egy további napján ugyan­csak lehetővé kell tenni az ügyfelek számára, hogy mun­kaidőn túl keressék fel a szakigazgatási szerveket. A munkaidő jobb kihasználását szolgáló központi és helyi in­tézkedések tapasztalatait ösz- szegezték Pest megye két kör­zetközpontjának tanácsainál, Szigetszentmiklóson és Rácke­vén. Hiányzott a jogszabály Mint Herczi Gábor, a Szi- getszentmiklósi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tit­kára megállapította, az ügy- félfogadás alakítására vonat­kozó minisztertanácsi határo­zat, illetve a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának rendel­kezése máig nem látott nap­világot, s ez gondot okozott a helyi szerveknél. Jogi alap híján a Pest Megyei Tanács hozott vb-határozatot, egyéb­ként nem tudták volna vég­rehajtani az intézkedést. Már­iránt a világon mindenütt ke­reslet van, meggyőződésem, hogy a törökbálinti is jól megy majd. A környéken sok a zöld­terület — ezért is kapta a Fló­ra nevet —, s a szálló, a kem­ping könnyen megközelíthető. Az M7-es és az Ml-es autó­pályák körbefognak bennün­ket, s az MO-ás néhány száz méterre épül tőlünk. Méltán mondhatjuk; minden út a Fló­rába vezet. Kövess László .WY.WWWWWWW A cím fölötti képen: A 64# sze­mélyes kemping június 1-jén nyí­lik. cius elsejétől tehát bevezet­ték a heti kétszeri hosszabbí­tott ügyintézési napot. Zava­rólag hatott azonban az is, hogy 1986. július 1-től a nyúj­tott napot Pest megyében szerdáról egységesen áthelyez­ték hétfőre. Ez jól bevált, az emberek megszokták, a jog­szabály viszont a szerdát je­lölte meg a hosszabbítás idő­pontjaként, ez tehát újabb átállást igényelt volna. A vá­rosban a problémát úgy ol­dották meg, hogy hétfőn 18 óráig a teljes apparátus dol­gozik, míg szerdánként 16 és 18 óra között két hivatalnok látja el az ügyfélszolgálatot. Azaz látná el, mert nincsen rá igény, 1986-ban a szerdai napon 49 ember kereste fel a tanácsot, ebből 34-en nyáron, május és szeptember között. Szombatonként ugyancsak ügyfélszolgálat áll a sziget- szentmiklósiak rendelkezésé­re. A kedvezőbbé vált félfo­gadási rendről a tanács öt­ezer szórólapon tájékoztatta a lakosságot, és az időponto­kat közzétették a körzet nagy gyárainak üzemi lapjaiban, a Csepel Autógyár Fényszóró, illetve a Pestvidéki Gépgyár Dinamika című újságjában is. A mukaidőalap védelmé­nek érdekében kereste fel a Szigetszentmiklósi Tanács a helyi vállalatok szakszerveze­ti bizottságait, kérve vélemé­A környezetvédelem kérdé­sei napjainkban egyre élén­kebben foglalkoztatják a szak­embereket és a közvéleményt. Csak az elmúlt hét program­jai közt két megyei rendez­vény is szerepelt, amelyen a természet, az ember, a terme­lés kölcsönhatásait elemezték a résztvevők. Jövőnk függ tőle A múlt szombat* százha­lombattai tanácskozást meg­előzően csütörtök délután Do­báson vette kezdetét a kör­nyezetvédelmi napok rendez­vénysorozata, amely szerve­sen illeszkedik a körzet egész éves programjába. Hiszen ha alapvetően változtatni aka­runk termelési, viselkedési kultúránkon, akkor az anyagi szemlélet helyett a természeti környezetünk, mint létfeltéte- leink megőrzésére törekszünk — elsősorban hozzáállásunkon kell változtatni. A tájékozta­tást, ismeretterjesztést tartja elsődlegesnek az a program, amelyben a környezetvédelmi napokon kívül környezetbarát szakkörök találkozója, pályá­zat, ismeretterjesztő előadá­sok, a lakosság széles körű tá­jékoztatása, az Ócsai Tájvé­delmi Körzet népszerűsítése is szerepel erre az évre. Az ember és a természet együttélésének globális kér­déseivel foglalkozott megnyi­tó előadásán dr. Ábrahám Kálmán, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal elnöke is. Az ember jö­vője, életben maradásának esé­lye függ attól, mennyire lesz képes megállítani a környezet minőségét romboló folyamato­kat, hogy tudja-e befolyásol­ni a túlnépesedést. Az államtitkár elmondta, hogy az emberi beavatkozás visszafordíthatatlan változáso­kat okozhat a természeti egyensúlyban, amennyiben to­vábbra í is feldolgozhatatlan anyagokat júttát a talajba, vízbe, levegőbe. A savas esők, a légszennyezés nemcsak az az oxigént termelő erdősége­ket, de a talaj termőképessé­gét, a légkör átlagos hőmér­sékletét, a megszokott időjá­rási viszonyokat is veszélyez­tetik. Vízbázisaink védelméért azonban nemcsak csatornázási programmal, költséges szenny­víztisztító telepek építésével lehet küzdeni, hanem annak mérlegelésével is, szükséges-e egyáltalán ekkora mennyiségű szennyvizet termelni? nyűket az ügyfélfogadási rend meghatározásához. A Pestvi­déki Gépgyárral jogsegély- szolgálatot alakítottak ki, és kiadványmintákat bocsátot­tak rendelkezésükre, így a dolgozóknak nem kell minden ügyben személyesen megje­lenniük a tanácson. Felvették a kapcsolatot a többi vállalat­nál működő jogsegélyszolgá­lattal is. Céljutalommal honorálják A városban az OTP, a Ta­karékszövetkezet, a posta azonnal igazodott a megvál­tozott nyitva tartási rendhez. A KIOSZ tervei szerint hamaro­san elkészül az a hirdetőtáb­la, amely a helyi kisiparosok lakhelyét és munkaidejét rög­zíti majd. A Terminál Szol­gáltató Szövetkezet is több napon 20 óráig áll a környék­beliek rendelkezésére. Az idézéseken már 1981 óta több időpontot jelöltek meg a szakigazgatási szervek, ennek köszönhetően hétfőn többen jelennek meg. 1986-ban a hét első napján 16 és 18 óra kö­zött 249-en érkeztek ügyinté­zés céljából a tanácsra, s ez érdemi munkának nevezhető. Az új munkarend nehezítette azonban a belső munkafegye­lem ellenőrzését, nehezen követhető, hogy az ügyfélfo­gadási időben beosztott dol­gozó részére — akinek heti A környezetvédelem ered­ményességéhez tehát nemcsak pénzre, beruházásokra van szükség, hanem szemléletvál­tozásra is. A fő célok, a ki­emelt programok között éppen ezért a levegőtisztaság-véde­lem, a vízbázisvédelem mel­lett az ismeretbővítés is sze­repel. Nem törvényszerű ugyanis, hogy a termelés és a háztartások hulladékai, mel­léktermékei visszakerüljenek a természetbe, hogy a Balaton vizébe évi 700 tonna nitrogén kerüljön, csak a levegőből. A jövőért való felelősségtudat elmélyítése kell ahhoz, hogy harmonikusan fejlődhessen együtt az ember a környezet­tel. Gyógyítani is keli Dr. S. Nagy László, az OKTH Budapesti Felügyelősé­gének igazgatója előadásában kiemelte, hogy a pillanatnyi állapotok rögzítése már kevés, a természetet már gyógyítani is kell, helyre kell állítani az eddigi rombolás okozta káro­kat. Sajnos azonban még ma is az a gyakorlat, hogy akkor érkezik jelzés a környezetvé­delmi hatósághoz valahonnan, ha már baj van, amikor már károsodást okozott a szennye­ző anyag. Dr. S. Nagy László fontosnak tartaná, hogy ne csak a nagyobb beruházásokat előzze meg környezetvédelmi hatástanulmány, hanem a ki­sebb termelők is szigorú ellen­őrzés alá kerüljenek. Az em­beri felelőtlenség példája ugyanis, hogy nagyobb válla­latok egyes környezetkárosító technológiákat, amelyeket ők bírságolás veszélye nélkül már nem végezhetnek, kisebb termelőknek, szakcsoportok­nak, melléküzemágaknak ad­nak át, ahová az ellenőrzés napjainkban még nem jut el. Újfajta szemléletmód kiala­kulása szükséges ahhoz is, hogy ne mumusként fogadják a termelők a környezetvéde­lem szakembereit, hanem partnernek tekintsék őket kö­zös jövőnk érdekében. El­riasztó példa, hogy Budapes­ten 108 mintavétel közül csu­pán két helyen nem volt az ólomtartalom nagyságrendek­kel magasabb a megengedett­nél. Az ipari és mezőgazdasá­gi technológiák környezetvé­delmi szempontú felülvizsgá­latához pedig elengedhetetlen a szakemberek közti együtt­működés. Dabas térségével kapcsolat­ban elhangzott, hogy a tele­munkaideje 40 óra — mikor adható ki a csúsztatás. Hasonló gondok jelentkez­nek a Ráckevei Városi Jogú Nagyközségi Tanácson is. Stá- hly István vb-titkár megálla­pítása szerint a meghosszab­bított ügyfélfogadási idő meg­nehezíti a tanácsi munkaerő megtartását. A dolgozó sokat van távol a családjától, és a túlmunkáért fizetni se nagyon lehet neki, hanem szabadidőt kell kiadni. Az ösztönzés ér­dekében 1987-től céljutalom­mal honorálják a dolgozókat a ledolgozott órák után. A kollégák bent maradnak, csak értelmét lássák, hétfőn és szerdán viszont alig jön ügy­fél, így nehéz magyarázatot adni a nyújtásra. A forgalom növelésére az idézések idő­pontját itt is 17 óra utánra teszik. A hosszabbított idő­szakban csak a hatósági osz­tály és a pénzügyi osztály adócsoportja dolgozik, de ál­landó helyettesítés útján a fél apparátus is érdemi ügy­intézésre képes. Ügyfélszolgá­lati iroda létrehozásának még nincsenek meg a feltételei. A ráckevei központhoz öt tanács tartozik, szombaton azonban csak a körzetköz­pontban fogadják az embere­ket. Ez gondot okoz a körzet­ben, lévén üdülőterület, ahol sokan keresnék fel a tanács­házát hét végén. Másik oldal­ról nézve viszont a községek­ben egy ágazat egy ügyinté­zőhöz tartozik, akitől nem várható el, hogy heti hat na­pot dolgozzon. Munkarendjé­nek többszöri módosulásáról a Ráckevei Tanács a helyi Aranykalász Tsz Híradójában pülések eltérő népességi ará­nya, Gyál-Felsőpakony, Dabas megnövekedett lakossága kü­lönösen a kommunális ellátott­ságban feszítő gondokat okoz. Az ivóvíz- és csatornahálózat­tal való ellátottság a körzet­ben jóval a megyéi átlag alatt van, amely pedig szintén nem üti meg az országos szintet. Előzetes számítások szerint hat települést még az ezred­fordulóra sem sikerül bekap­csolni az ivóvízhálózatba, holott a vízadó rétegek szeny- nyezettségi szintje már most is számottevő, a fúrt kutak ivóvízminősége addig tovább romlik. A szükségesnél keve­sebb gondot fordítunk azon­ban a vízbázisok védelmére. Egyik legszomorúbb példa er­re, hogy az Alsónémedi, Bu­gyi, Öcsa vízellátására kiépí­tett kutak, a Felsőbabádi Ál­lami Gazdaság területén még üzembe állításuk előtt el­szennyeződtek. Megóvásukra nem fordítottak időben sem elegendő pénzt, se megfelelő figyelmet. Az állattartó telepek szenny­vízelvezetésének gondja, a melioráció, a mezőgazdasági vegyszerezés, a szeméttelepek és szippantott szennyvíz ürítő­helyeinek kezelése számtalan, az előzőekhez hasonló problé­mát vet fel. S bár 1982-ben el­fogadták a hosszú távú kör­nyezet- és természetvédelmi koncepciót, annak végrehaj­tása anyagiak, az ország gaz­dasági helyzetének függvénye. Ismertető összejövetelek A kétnapos dabasi program első délutánján a körzet gaz­dasági egységeinek vezetői, ta­nácsi vezetők vettek részt, akik a tervezések, fejlesztések időszakában a környezetvédel­mi szempontok figyelembevé­telével dönthetnek egyes kér­désekben. A második nap programján azok hallgathat­ják előadásokat egyes részte­rületek, á hatósági munka helyzetéről, akik a környezet- védelemmel hivatásszerűen foglalkoznak. Az év hátralevő részében pedig egymást köve­tik majd azok az összejövete­lek — vöröskeresztes titkárok, városszépítő egyesületi tagok, diákok számára —, amelyek elősegítik, hogy a lakosság szélesebb tömegei ismerkedje­nek meg azokkal a tenniva­lókkal, amelyekkel egyéni éle­tünkben is elősegíthetjük a föld, a víz, a levegő megőrzé­sét a jövőnek. Márványi Agnes mindannyiszor tájékoztatást adott. A községi tanácsok is közzétették félfogadási idejü­ket. Elkérték az igazolványt A Pest Megyei Földhivatal előírása szerint szombaton csak ügyeletet kell tartani a helyi intézményekben. Rácke­vén azonban a helyi földhi­vatal, tekintettel a szomba- tonkénti 30—40 ügyfélre, be­vezette ezen a napon is az érdemi ügyintézést. A magán­kereskedők, kisiparosok, köz­vetlen érdekeltségük lévén, már átálltak a hosszabbított nyitva tartásra. A Gelkánál ugyanezt nem teszik lehetővé a jelenlegi feltételek. Gondoik jelentkeznek az egészségügy területén is, 17 óra után csak a fogorvos rendel a települé­sen. A körzetközpont főorvo­sának véleménye szerint az orvosi ellátás általános mun­kaidőn túli biztosítása megyei segítséget igényel. A ráckevei körzetközpont­ban megállapították: a helyi gazdálkodó szervezetek is több, a központi törekvések­nek megfelelő intézkedést tet­tek. A tanácson egy héten ke­resztül a 8 és 17 óra között érkezőktől elkérték a szemé­lyi igazolványukat, hogy meg­állapítsák, nem munkaidejük rovására járnak-e ügyes-ba­jos dolgaik után, A neveket nem írták fel, csak figyelmez­tettek. Az Aranykalász Tsz párttitkára viszont arra kér­te az ügyintézőket, jegyezzék fel azoknak a dolgozóknak a nevét, akik munkaidőben ke­resik fel a tanácsot. Mörk Leonóra Megnehezíti a munkaerő megtartását Egy év alatt negyvenkilencen

Next

/
Oldalképek
Tartalom