Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-23 / 120. szám

Minden gyomrai, aki igazán szereti lakóhelyét, örül annak, hogy a község központjában épül a 12 tantermes új iskolaszárny. Az agglomerációhoz tartozó településen évtizedek óta nem énült új oktatási intézmény, bár a meglevőket bővítették. A mostani beruházás régi gon­don enyhít majd, nemcsak az oktató-nevelő munka szín­vonala emelkedhet az 1987—88-as tanévtől kezdve, ha­nem a napközi otthonos ellátás is bővülhet. Az új iskolaszárny kivitele­zőjének, az Építőipari Szövet­kezeti Közös Vállalatnak menet közben sok-sok problémával kellett szembenéznie. Ezek kö­zé tartozott (tartozik?) a szennyvízkezelés megoldása. A hagyományos tíerítőépííést el kellett vetniük, mert annak naponkénti többszöri ürítése megette volna a működésre és fenntartásra biztosított össze­get. Új technológia után kellett kutatniuk. E szerint a buda­örsi székhelyű Mezépszer Vál­lalat biológiai eleveniszapos szennyvíztisztító kisberende­zését (SZK—40) kívánják fel­szereltetni az építkezéstől 260 méterre. A tőzeges és a hor­gásztó közelében, s nem mesz- sze a lakott területtől. Ezek azok, amelyek felkorbácsolták a kedélyeket a községben. Már állítólag értesült a dologról a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, s aláírások gyűlnek a községben ... Az érintett gyömrőiek attól félnek, hogy a tőzeges mellet­ti árokba vezetendő szennyvíz fertőzi majd a halállományt, s kibírhatatlan bűz lesz a kör­nyéken. Mi az igazság, kell-e tartani ezektől? — ennek pró­báltunk utánajárni. Elkelne a telep Gál Ferencné, a Gyömrői Nagyközségi Tanács elnöke már az elején megnyugtat: — Szó sincs arról, hogy a szenny­víztisztítóból kikerülő víz ve­szélyes lehet a halállományra, netán bűzt áraszt majd. Ahogy tudom, az onnan kikerülő fo­lyadék 92 százalékos tisztasá­gú lesz. Tisztább, mint a hor­gásztó és a tőzeges vize. Sajnos településünkön a szennyvízkezelés nem megol­dott. A szemétbánya melletti gödörbe ürítik a szippantok naponta a sok-sok köbméter szennyvizet. Egy medencés szennyvíztelep 27 millió fo­rintba kerülne, erre azonban jelenleg nincs pénzünk. Pe­dig nagyon elkelne egy ilyen telep, mert félő, hogy előbb- utóbb a vezetékes ivóvizet is megtámadja a szennyes víz... De visszatérve az új iskola­szárnyra, a kivitelező garan­ciát adott a szennyvíz zavar­talan és higiénés elvezetésére. Ezt erősítették meg a Köjál és a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság engedélyei is, ame­lyek birtokában van már az ESZKV. A Gyömrői Dolgozók Horgász Egyesületének veze­tősége is aláírta a szennyvíz- kezelő építéséről szóló doku­mentumot ... Hozzánk egyébként nem ér­kezett reklamáció ebben az ügyben. Tehát megnyugtatha­tom a gyömrőieket, nem kell tartaniuk a veszélyeztetettség­től... Az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatnál Boris János, a tervezési és előkészítési osz­tály vezetője szolgál érdemi információkkal az ügyben: — A 40 köbméteres bioló­giai eleveniszapos szennyvíz- tisztító kisberendezés felállí­tásához, illetve elhelyezéséhez — a tanácsi tulajdonú telken — már 1985-ben megkaptuk az építési engedélyt. Ám közben a Kövizighez beérkeztek a me­dencés szennyvíztisztító ter­vei, s ők azt támogatták. Ami­kor azonban azt — egyelőre — elvetették, újból engedélyt ad­tak. A garanciák A Mezépszer Vállalat garan­ciát vállal az SZK—40 típusú kisberendezés működésére, vál­lalják a folyamatos karban­tartását, s az esetleges hibák kijavítását is. Három hónapos prózaüzem után fogják műkö­désbe állítani. A berendezés megfelel a min­denkori előírásoknak. A Kö- vizig létesítési engedélye is a birtokunkban van már. Egy­millió 600 ezer forintba kerül az automata üzemelésű be­rendezés. Felszerelése után a vízjogi üzemeltetési engedélyt is be kell szereznünk az I. fokú vízügyi hatóságtól. Idézetek a dokumentumok­ból: „A Pest Megyei Köjál mo- nori kirendeltsége 181/1987 számú állásfoglalásában a szennyvíztisztító létesítéséhez kikötés nélkül hozzájárult.” A Kövizig véleménye: „Meg­felel az 1964. évi IV. tv. elő­írásainak. Szőcs József osz­tályvezető.” A Mezépszer Vállalat által gyártott szennyvíztisztító kis­berendezés műleírásából: „Egy jól működő berendezés tel­jesen szagtalan, vagy csak enyhe földszagot áraszt. Az iszap világosbarna, vagy szür­ke színű, pelyhes, jól ülepe­dő. Az elfolyó tisztított víz teljesen átlátszó, színtelen, leg­feljebb sárgás színű...” Boris János: — Ügy vélem, fölösleges az aggodalom a gyömrőiek részé­ről a szennyvíztisztítóval kap­csolatban. Az országban ma több helyen működik hasonló berendezés, tudomásom szerint megbízhatóan. Kiváncsiak voltunk a Gyöm­rői Dolgozók Horgász Egyesü­lete elnökének. Mikoleczky Ferencnek a véleményére is: — Mi valóban aláírtuk a szennyvíztisztító létesítéséről szóló dokumentumot, mert úgy gondoltuk, hogy a Köjál véleménye a perdöntő. Időközben megtudtuk, hogy a Kövizig engedélye a mérvadó. Nem akarjuk gátolni az isko­laépítést — ezen belül a szennyvízkezelő létesítését. Azt azonban el kell monda­nom, hogy a tanácstól azt az ígéretet kaptuk, minden lénye­ges történésről értesítenek bennünket. Ezzel szemben ed­dig semmi (új) információ nem jutott el hozzánk. Véleményem szerint, ha köz­szemlére teszik ki a dokumen­tumot a tanácsnál — megelőz­hető lett volna a mendemon­da. Így azonban maradt a ta­lálgatás, s ez sehogy sem jó do­log. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM 1987. MÁJUS 23., SZOMBAT Üli diákok szép sikere A felesi előtt erem®! szereztek----------------------------------------------1 Türelmet kérnek Mit tehet a fentiekhez a tollforgató? Az elmondottak­ból kiderül, hogy a környezet védelmét szívügyüknek tekin­tik a gyömrőiek. A baj csak ott van, hogy mindezért a túl­nyomó többség keveset tesz. Ezt erősítette meg a tanácsel­nökasszony is, aki már-már kétségbeejtőnek nevezte Gyöm- rő „tisztaságát”... Ami a szennyvízkezelő épí­tését illeti, úgy tűnik, felesle­ges a nyugtalanság. Az is igaz viszont, hogy majd csak mű­ködés közben derül (hét) fény teljes bizonyossággal ártal­matlanságára. Várjuk ki türelemmel mind­nyájan! Gér József Nem volt hangos hejehuja, örömteli üdvrivalgás, fegyel­mezetten viselkedett a kis osz­tályközösség, amikor kibújt a régen várt borítékból az érte­sítés. A Mezőgazdasági Mú­zeum „Diákszemmel a magyar mezőgazdaságról” címen meg­hirdetett országos pályázatán az üllői általános iskola nyol­cadik z osztálynak négy ta­nulója: Balázs László, Kiss Zoltán, ifj, Pesti Imre és Zu- bor Péter pályázata 260 rész­vevő közül az első díjat érde­melte ki a „Ciroktermesztés névgazdasági jelentősége” cí­mű dolgozatával. Az anyaggyűjtéshez példát­lan szorgalommal és lanka­datlan lelkesedéssel látott hoz­zá a négytagú diáktársaság. Igaz, hozzáértő szakmai segít­séget nyújtott a szokatlan té­makörben való eligazodáshoz Békiné Gulyás Gizella bioló­gia szakos tanárnő, aki egyéb­ként a részvételt is szorgal­mazta, irányította, és arra is ügyelt, hogy a beküldési ha­táridő nehogy elcsússzon. Mert a diákok néha-néha elméláz­nak a terminusok betartása felett. — Olyan embereket keres­tünk fel, akik némileg ismer­ték ezt a bozontos üstökű, ér­tékes ipari növényt, mert Ül­lőn nincs hagyománya a ter­mesztésének, csupán a kukori­cavetéseket pántlikázták kö­rül egy-egy sorral. Termése kedvenc csemegéje tyúkoknak, galamboknak — meséli a „szakírókvartett” egyik tagja, ifj. Pesti Imre. — Olvastunk szakkönyveket, bányásztuk a könyvtárak mélyét — toldja meg Kiss Zoltán —, mert a ci­rokról szóló könyv ritka, mint az a bizonyos fehér Holló. — Sok talpalás, böngészés Olvasóink panaszai nyomában Menekülőit épül, de mikor? Szerkesztőségünkbe az utób­bi két hétben három levél és egy telefonhívás is érkezett ugyanabban a témában: a gombai autós kertmozi miatt. Kertmozikról — a gombairól is — többször írtunk az utób­bi időben, hiszen egyre nép­szerűbbek, s szolgáltatásaikat is oly módon igyekeznek bő­víteni, hogy egyre több né­zőt csalogassanak. Gombán például a hétvégeken, a pénz­tárnyitás és a nagyfilm kez­A Hélios Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet §®§W®SE 3 tonnás dízel Robur teherautóra gépkocsivezetőt Fizetés: megegyezés szerint Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél, cím: Győmrő, Steinmetz kapitány útja 69—71. dete között videóznak. — Hiá­ba bővítik azonban a szolgál­tatást — írja vecsési olvasónk —, ha egyebekben sajnálatos visszafejlődés tapasztalható! Hogy miről van szó ponto­san? A környezetről, amely ma már nem sorolható a mo­zi erényei közé. „A nézőket a megszokott, szép zöld helyett a parkban szemétkupacok fo­gadják, és bontott téglák hal­mai. A gyerekek lemezdara­bok és törmelékek között bóklásznak” — panaszolják a látogatók, és tőlünk kérdezik: mikor tűnnek el végre a sze­met bántó kupacok, hogy az alkalmankénti ötvenforintos belépőért valóban kellemes környezetben tölthessék az időt? Elterjedt az a hír is: kocsma nyílik majd a bejá­ratnál, ami nyilvánvalóan nem fog hasznára válni a kulturális szolgáltatásnak — mert hát minek egy művelő­dési ház^és egy autós (!) mo­zi szomszédságába kocsma? Mii? Szarvas Gyulánét, a Gomba Községi Közös Tanács vb-tit- kárát kerestük meg, hogy ol­vasóink kérdéseit tolmácsol­juk. — Vajon mit keresnek a törmelékkupacok a kertmozi területén? — Ki kell építenünk egy úgynevezett menekülőutat, amely a vetítővászon mögött lesz. Ezt sittel szükséges alá­bélelni, ezért van ott a tégla­törmelék. Akiket a látvány zavar, nyilván nem tudják, hogy egy ilyen út megépíté­sének vannak bizonyos ne­hézségei is, mint például: egyszerűen nem kapunk kö­vet, hogy végre hozzá lehes­sen fogni a munkához, s még csak konkrétumot sem tudok mondani, mert lehet, hogy holnapra sikerül szerezni, de az is lehet, hogy csak két hét múlva... W — A nézők ezt nem tud­ják, csak a zöldet csúfító tör­meléket látják — s arányba állítják az ötvenforintos belé­pővel ... S mi igaz a kocsma nyitásának híréből? — Kocsmáról sző sincs. Valóban adtunk ki engedélyt egy vendéglátóhely létesítésé­re, ahol fagylaltot, süteményt, egytálételt árusítanak majd — égetett szeszes italt nem! Véleményem szerint az nem válik egy mozi kárára sem, ha az érkezők, a filmre vá­rakozók ihatnak egy üdítőt, vehetnek gyerekeiknek egy fagylaltot. — ... mert hiszen büfé korábban is volt, sört is árul­tak benne. — Rajtunk is múlik, hogy ne legyen kocsma jellege a vendéglátásnak ott. Senki nem szánja annak! w Olvasóink megnyugtató vá­laszt kértek. Megnyugtató azonban csak az lehet, amit a gyakorlatban — remélhető­leg mielőbb — tapasztalni fognak. K. Zs. után mégis összeállt az a dol­gozat, amely az első helyezés­re méltónak találtatott — egé­szíti ki a mondandókat Ba­lázs László. Kereskényi Ferencné osztá­lya, a búcsúzni készülő 8/z. ta­nulói még dicsekedhetnek más jelentős eredménnyel is. Ezen a pályázaton ugyanis — per­sze más kategóriában — Béki Annamária és Simon Anikó második helyezést ért el „Ró­zsák termesztésének hagyomá­nya Üllőn" címmel megírt pá­lyamunkájával. A községben ugyanis mindig volt néhány olyan család, amely egész nyá­ron szivárványszínekben pom­pázó rózsacsodákkal ültette te­li, illatosította kertjét, házá­nak környékét. Megállásra késztetett egykor Bohusék kertje, nem is beszélve a Lo­vasék meseszerűen szép, látvá­nyosan különleges rózsaregi­mentjéről. A képzeletbeli dobogó har­madik fokára is lányok kerül­tek. Kiss Adél és Bús Szilvia a szegfűtermesztés megválto­zott hagyományáról írt, hiszen az egykor szinte vadon ter­mesztett ártatlan virág palán­táit a hírneves Tóth-kertészet már hosszú évek óta a medi­terrán éghajlatú görög szige­tekről vásárolja. Ugyancsak ott nevelik a nagy és tartós virágú palántákat Bagó Lász- lóék is. Most „iratkoztak” fel Lazáék is a község neves ker- tészkedői közé. A „pontszerzők” tehát meg­érdemlik az osztályfőnöki di­cséretet. Amit már meg is kap­tak .., Kiss Sándor Újraéledő fnotocrcss Ismét van egy jé csapat Volt egyszer egy csapat. Jó néhány esztendeje úgy tűnt, új színfolttal gazdagodott Mo- nor és környéke sportélete. A Kossuth Tsz támogatásával és sportegyesületének szárnyai alatt motocross-szakosztály alakult, elkészült a verseny- pálya, és rendeztek is néhány színvonalas, több ezer szurko­lót vonzó viadalt, bemutatót. Azután különböző okok miatt, a szép reményekkel startoló szakosztály elkezdett sorvad­ni, többen leálltak, utánpótlás pedig nem volt... Mostaná­ban azonban a hazai crossver- senyek rajtlistáit böngészve is­mét találkozunk monori ne­vekkel. Mindez a versenyzőből amolyan mindenessé avanzsált Szelei Ferenc érdeme. — Dehogyis — tiltakozik a fiatal crossvezető. — A Kos­suth Tsz és személy szerint dr. Farkas Sándor elnök tá­mogatása nélkül sehol sem tartanánk. Ö különösen szívón viseli a cross-szakosztály sor­sát, s neki köszönhetjük, hogy kifizették a licenceinket, áll­ják a nevezési díjakat, kap­tunk tőlük 1 garnitúra melegí­tőt és segítenek a rendezvé­nyeink előkészítésében, lebo­nyolításában. Ilyen háttérrel, bár akadnak még gondjaink, már lényegesen nyugodtabban motorozhatunk. Szelei Ferencék a szakosz­tály újraélesztését igazi vérát­ömlesztéssel kezdték: a legfia­talabbakhoz fordultak. Három versenyzőt is indítottak 80 köbcentiméteres motorral az úttörőkupában. Nem is akármi­lyen eredménnyel. Mód Csaba 11 esztendős létére máris re­mekül kezeli Honda motorját, és az országos bajnokság má­sodik helyén áll. lvánfy Nor­bert (Yamaha) mindössze ki­lencéves, de olyan gyorsan fej­lődik, hogy valószínűleg neki is az első öt között lesz bé­relt helye. Ifj. Szelei Ferencet tavaly többször is ledobta a Ya­mahája, sérült volt, s még ér­zi a hosszú kihagyást, de az 5.—10. hely bármelyikét meg­szerezheti. ő is 11 éves. öt­ven köbcentiméteres Simson­nal az OB III. osztályában versenyez Forgács Gábor aki jelenleg a 4.—5. helyre jő. de igazából többre lenne képes. ★ A II. osztályban a negyed- literes motorok kategóriájában három monori versenyző is ta­lálható. Igaz, a 30 esztendős lvánfy Barnabás már csak le­vezetésképpen motorozik, érzi egv korábbi sérülését. Jól fej­lődik a húszéves Nagy József. neki viszont a gépe bizonyta­lan. A legnagyobb ígéretnek a 16 esztendős Forgács József tűnik. Ö korábban 125-ös gép­pel crossozott, de mivel töb­bet tudott, mint a motorja, valósággal széthajtotta. A 250- es KTM-mel már sikerült job­ban összeszoknia, s Győrben egy meghívásos versenyen nemrégiben a harmadik lett. ★ Az OB I. osztályban a 125- ös kategóriában monori szí­nekben versenyez az egykori tápióbicskei 27 éves crossozó Zsíros Zoltán, ö egy sérülést követő hosszabb leállás után került a csapatba. Múltja tisz­teletet parancsoló, hiszen volt 250-es magyar bajnok is. A nyolcadliteres kategóriában az első tíz hely bármelyikét meg­szerezheti. A héten különös lelkesedéssel és becsvággyal készült a vasárnapi tápióbics­kei bajnoki futamokra, hogy bebizonyítsa, kár lenne még őt leírni. A közelmúltban egyéb­ként neki és Forgács József­nek is jól sikerült a hódmező­vásárhelyi, illetve sümegi fő­próba, az előjelek tehát bizta­tóak. Már csak azért is, mert is­mét alakulóban van egy jő crossgárda Monoron, és az eredményeik igazolják: kell ez a csapat. Vcreszki János Sportműsor SZOMBAT: Kézilabda, megyei női I. osztály: Tápióvölgye SC—Pi- lisszentiván, Győmrő, 17 óra, ifimérkőzés: 16 órakor. Me­gyei férfi I. osztály: Nagy­maros—Győmrő, Nagymaros, 17 óra, ifimérkőzés: 16 óra­kor. VASÁRNAP: Kézilabda, megyei férfi II. osztály: Erdőkertes—Vecsés, Erdőkertes, 11 óra. Labdarú­gás, megyei I. osztály: Ve­resegyház—Pilis, Veresegyház, 17.30. Megyei II. osztály. Déli csoport: Sülysáp—Örkény, Sülysáp, 17.30, Kiskunlacháza —Győmrő, Kiskunlacháza, 17 óra. Hernád—Monor, Her- nád, 17.30, Üllő—Tápiószele, Üllő 17.30. Körzeti bajnok­ság: Csévharaszt—Dánszent- miklós, Nyáregyháza—Vecsés, Abony—Ecser, Albertirsa— Űri, Ceglédbercel—Péteri (Pi­lisen!). Tápiószőlős—Űjszilvás, Maglód—Monori-erdő, Törtei— Mende (?). A mérkőzések az elöl állók otthonában kezdőd­nek 17 órakor. ISSN #133—2631 (Monori Hírlap) Mm dolgaink A környezetvédelem szívügyük A pletykákat megtakaríthatták volna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom