Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-20 / 117. szám
1987. MÁJUS 20., SZERDA 3 Váci városszépítők Természet és környezet Ä KSH megyei igazgatóságának jelentése 1987.1. negyedévének eredményeiről Főbb mutatók Megnevezés Az Ipari termelés (terméksorok alapján) A kivitelező építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlító áron) A foglalkoztatottak havi átlagkeresete; iparban kivitelező építőiparban állami gazdaságokban, kombinátokban mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban kereskedelemben A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlító áron) Az 1986. I. negyedévi u/o-ában 108,8 101.8 106.7 111,0 100.8 103.7 103.8 Országos tanácskozás Terménytárolás A mezőgazdasági növényvédelem speciális területéről — fi betakarított termény megóvásáról — rendezett országos tanácskozást kedden a Siófoki Állami Gazdaságban a Magyar Agrártudományi Egyesület, valamint a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. A résztvevők — a termelő gazdaságok, a gabona- és malomipar, a megyei növényvédő állomások szakemberei — a kártevők által okozott tárolási veszteségek megelőzésének legújabb módszereivel foglalkoztak. A téma fontosságát jól értékelteti, hogy a világ gab.o- natermésének több mint tíz százaléka — évente mintegy ötvenmillió tonna — a magtárakban válik a rovarkártevők martalékává. Magyarországon a világátlagnál jóval kedve- több a helyzet, de a szakemberek így is évi nyolcszázmillió forintra becsülik az ekként keletkező kárt. Tulajdonképpen mindennek az erdei vadak voltak az okai. Ezek ugyanis nem tartották tiszteletben a közigazgatási határokat, nem ismerték a magántulajdon szentségét. Télen, amikor még a szokásosnál is sokkal kihaltabb volt a hegyoldal, bemerészkedtek a kertekbe és megrágták a fiatal gyümölcsfák kérgét, lelegelték a bokrok vesszőit. Birtokháborításért Gitta tavasszal szomorúan Szemlélte csúffá tett növényzetét. Am-hozzászokott -az évek során, hogy a legkülönbözőbb csapások, szerencsétlenségek érik, most is elhatározta — mint már annyiszor —, hogy úrrá lesz az eseményeken, az őzek, nyulak ellen kerítést épít. Nem volt ugyan könnyű véghezvinni tervét, hiszen kamasz lányával kettesben élt nyugdíjából, pénzüket, erejüket is ugyancsak össze kellett szedniük, hogy a mezsgyén dróthálót emeljenek. Akkor még nem tudták, hogy hamarosan az erdei vadaknál veszedelmesebb ellenfelekkel kell megküzdeniük a hirtelen támadt ötletért. A bajok akkor kezdődtek, amikor a szomszéd a Verőce- marosi Tanácshoz fordult, hogy Gitta rossz helyre építi a kerítést. Gittából a hivatalos papírokon már Kőháti Zsoltné lett, a szomszéd pedig anyakönyvi neve helyett egészen más elnevezésekkel kezdte illetni. Mindez 1984-ben történt. Azóta, egymást követő dátumokkal születtek a határozatok és feljegyzések. Fáradságos munka végigböngészni valameny- nyit, idézni nem is különösebben érdemes, a tanácsi határozatok mindegyike Kőháti Zsoltnét marasztalja el. Olyannyira* hogy abban a bizonyos első, 1984-es évben — pénzbírságot kilátásba helyezve — kötelezték, hogy a frissen épített kerítését bontsa le. Gitta azonban makacsul ragaszkodott igazához, ahhoz, hogy a két telek közti mezsgye a határ, az, amelyiket ki tudja, hány évtizede hoztak létre, jókora szintkülönbséget emelve az ő földje és a szomszédé közt. A helyi hatóság akkor jogosnak vélte, hogy a szomszéd maga bontsa el a frissen épített kerítést, az asszonyt pedig 5250 forintra bírságolta, birtokháborításért. De Kőháti Zsoltné másért is fizetett, megbírságolták azért, mert még nem érkezett meg az építési engedélye, amikor ismerősei segítségével a szerszámkamra építéséhez hozzá, kezdett. Ezen a csendes hegyoldalon, a vadul burjánzó kertek között talán soha nem járt annyi hatósági ember, mint amikor őt kezdték — természetesen jóindulatú bejelentések alapján — ellenőrizni. Két almafával odébb bárki építéNegyedízben rendezik meg Vácott a természet- és környezetvédelmi napokat. Az eseménysorozatra május 31-e és június 7-e között kerül sor. — A legtöbb program gyermekeknek is szól, miért? — kérdezem Varga Zoltántól, a Madách Imre Művelődési Központ igazgatójától. — Kezdettől fogva ezt a rendezvénysorozatot a Hajós Alfréd Úttörőházzal szorosan együttműködve szervezzük. A művelődési központ arra törekszik, hogy minden korosztály számára kulturált kikapcsolódást nyújtson, és egyébként is, véleményünk szerint már fiatal korban kell megtanítani a természet és környezet szeretetét, megóvását. Május 31-én, a gyermeknap a környezetvédelem jegyében zajlik. Lesz kisállatbemutató és -vásár, vetélkedő általános iskolásoknak, valamint bábszínház. Június 1-jén a gyermek képzőművészeti szemle si engedély nélkül kastélyt emelhet, legföljebb a fekete- rigónak szúr szemet. Az ő idő előtt növekvő szerszámkamráját volt ki észrevegye. A település fiatal vb-titká- ra, Klein Katalin, sűrű teendői között nem tud időt szakítani arra, hogy a mezsgyeügyet kicsit részletesebben megbeszéljük. Szerinte — ha nem ért egyet a határozattal Kőhátiné, — forduljon bírósághoz majd ott eldöntik a kérdést. Hangja ingerültségén érezni, már attól ideges, ha emlegetik ezt az ügyet. Persze,, Gitta, következetes és udvarias makacssággal sokáig . zaklatta őket. Minden-: képpen megpróbálta bebizonyítani, hogy nem ő a peres fél, hiszen ott a mezsgye, az a határ, neki az megfelel, ha a szomszéd nem fogadja el, az méresse ki a földjét, vagy nyújtson be a bírósághoz keresetlevelet. Izgága ügyfél Bizonykodásával csupán annyit ért el, hogy nem mer a tanácsháza környékére menni már jó ideje. Ha véletlenül rossz ajtón nyitna be, máris felette lebegne a bírság veszélye. Hiszen amikor a nyugdíjintézet értesítette, hogy levonják az 5250 forintos bírságot a nyugdijából, hét részletben, akkor is mi történt? Végül három részben — ami havonta 1700 forint kiesés — vonták le tőle a pénzt, mert a tanács nem járult hozzá a „kedvezményes” törlesztéshez. Az események a kertet persze nem viselték meg. Már most ujjbegynyi nagyságú a cseresznye, a szőlősorok végén labdarózsa virít. Szépen fejlődik minden. Gitta — annak ellenére, hogy a szomszéd megfenyegette, karóval kergeti ki, ha a mezsgyére lép — a kidöntött drótkerítést az egresbokrokról leszedte, kár lenne, ha összetörné a a növényt, a termést. A drótháló és az oszlopok azóta is ott hevernek mementóként. Az asszony fölött nem múltak el nyomtalanul az események. Talán egy fokkal még vékonyabb, sápadtabb lett. Legjobban az viselte meg, hogy bárkihez fordult segítségért, legfeljebb azt a jó tanácsot kapta, hogy adja el a kertet és másutt kezdje újra az egészet. Hisz az ilyen vita nem szülhet mást, csak hosz- szas ellenségeskedést. Akadt azért, aki kiállt Kőháti Zsoltné igaza mellett. Mégpedig Morvái László, a Pest Megyei Földhivatal földmérési osztályvezetője, aki nem restellt kimenni az asz- szony panaszára a verőcei hegyre, hogy ellenőrizze, helyesen tűzte-e ki a váci földhivatal a telekhatárokat. A szakember megállapította, hogy a váci földhivatal által levert cövekek a térkép szemegnyitójára, június 2-án pedig a váci városszépítő egyesület fórumára kerül sor. Június 3-án a helyi vállalatok környezetvédelmi beruházásairól és az általános iskolai környezetvédelmi nevelésről hangzanak el előadások. Június 4-én megemlékezünk a környezetvédelmi világnapról, és a virágkiállításon vásárolhatnak is az érdeklődők. Június 5-én az úttörőház országos sporttalálkozót tart — tapasztalatcserével egybekötve. A környezetvédelmi táborozásra a művelődési központból indulnak a diákok., — E több éves múltra visz- szatekintő rendezvénysorozatnak mutatkozik-e haszna? — A város lakóinak tudatában erősödött a természet- és környezetvédelem fontossága, a közvélemény több figyelmet fordít erre a témára. E napoknak köszönhető például, hogy Vácott is megalakult a városvédők és városszépítők egyesülete. rint, a megfelelő pontokon helyezkednek el, azaz, a határ valóban az ősi mezsgye. Kő- háti Zsoltné jó helyre rakta a kerítését, csak azt a területet zárta le. ami az ő tulajdona. Hogy egészen szakszerűek legyünk. az új kerítés vonala a jogi határvonallal megegyezett. Kártérítést érdemelne Morvái László persze nem tartotta titokban szakvéleményét. Hatósági bizonylatot adott ki róla, sőt a tanáccsal is levélézett. Talán ennek köszönhető, hogy csend övezi az utóbbi hónapokban a vé- rőcemarosi kertet. A lebontott kerítés elhagyatottan rozsdásodik a mezsgyén, újabb bírságcédula mostanában nem érkezett. Igaz, az elektromos vezeték építéséhez elengedhetetlen volt, hogy az összes fát, bokrot — éppen Kőháti Zsoltné kapuja előtt — irtsák ki, de hát ez akár „véletlen” is lehet. Gitta most már csupán azt szeretné megtudni, vajon Verőcemaroson, a tanácsnál is tudják-e, hogy valóban a telekhatár a mezsgye. Bemenni, érdeklődni már nem mer. Titokban talán reménykedik; ha kiderülne, hogy indokolatlanul bírságolták meg, a pénzét is visszakaphatná. Éppen annyi kellene, hogy a szerszámkamrát befejezze. A kerítés helyreállítására már nem futná belőle, Márvány! Ágnes Ipar Az I. negyedévben az ipari termelés volumene az alacsony bázishoz képest jelentősen emelkedett. Különösen gyors volt a szövetkezeti ipar fejlődése, amelyhez nagymértékben járultak hozzá az újonnan megalakult kisszövetkezetek. A termelés növekedése csaknem minden ágazatra jellemző volt. A legfontosabb nehézipari ágazatok a megyei átlagnál intenzívebben emelték termelésüket, a könnyűiparban és az élelmiszeriparban szerényebb mértékű volt a fejlődés. A megye ipara az első három hónap átlagában 85 ezer dolgozót foglalkoztatott, 1,4 százalékkal kevesebbet a megelőző év I. negyedévinél. A nehézipari ágazatok közül csak az építőanyag-iparban volt jelentősebb csökkenés, s tovább folytatódott a könnyűipar létszámfogyása. A termeléshez hasonlóan az élőmunka termelékenysége is számottevően — 8,1 százalékkal — emelkedett. A javulás minden szektort és csaknem minden ágazatot jellemzett. Az ipari termékek értékesítésének mennyisége jelentősen meghaladta a tavalyit, a belföldi eladások mérsékeltebben, az export viszont — teljes egészében a nem rubelelszámolású értékesítés hatására — számottevően emelkedett. A külföldre eladott termékek mennyiségének jelentős növekedése ellenére a befolyt árbevétel — az árak csökkenésének következtében — csak megközelítette az egy évvel korábbit. Építőipar Az I. negyedévben a megyei székhelyű kivitelezők 744 millió forint értékű saját építésiszerelési munkát végeztek, ösz- szehasonlító áron számolva mintegy 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül csak a kisvállalatoknál és a kisszövetkezeteknél következett be növekedés. Ezzel a kivitelezők az első három hónap folyamán évi előirányzatuk 17 százalékát teljesítet- I téli. A befejezett vállalkozói termelésből az előirányzatnál magasabb volt a fenntartási munkák aránya, az exporttevékenység részesedése viszont valamelyest csökkent. A megyei székhelyű kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma további 7,9 százalékkal csökkent, így 1987. I. negyedévében átlagosan 13 800-an dolgoztak. Ehhez döntően az állami kivitelezőknél bekövetkezett létszámfogyás járult hozzá. Jelentősen, mintegy egytizedével nőtt az egy fizikai foglalkoztatottra jutó termelés. Ezt döntően a szövetkezeti kivitelezőknél bekövetkezett termelékenységjavulás eredményezte. Mezőgazdaság Az őszi vetésű kalászosokból a tél folyamán 1 700 hektár pusztult ki, ami az elvetett terület 1,6 százaléka. A tavaszi munkákban a kedvezőtlen időjárás okozta kezdeti lemaradást túlnyomórészt sikerült pótolni. Május 3-ig a megyében a vetés 45 százalékát végezték el az üzemek. Az előirányzottnál több tavaszi árpát, borsót és cukorrépát vetettek. Március 31-én a megyében 104 ezer szarvasmarhát és közel 448 ezer sertést tartottak. A szarvasmarha-állomány az előző év azonos időszakához képest- '8;-2 százalékkal csökkent, a sertések száma pedig 1,9 százalékkal emelkedett. Az országban ez idő alatt bekövetkezett változáshoz viszonyítva a megyében kedvezőtlenebb a helyzet, ugyanis a szarvasmarhák száma nagyobb arányban csökkent, a sertésállomány emelkedése pedig kisebb mértékű volt annál. Ez utóbbi esetében döntő szerepe a háztáji'és a kisegítő gazdaságoknak van, ahol a sertés- állomány 4,6 százalékkal csökkent az országos 0,5 százalékos növekedéssel szemben. Kevesebb volt a nagyüzemekben tartott juhok száma is, különösen az állami gazdaságokban. ahol több mint 17 százalékos csökkenés következett be. Tyúkféléből több mint 50 ezer darabbal maradt el a március 31-én számolt állomány, az egy évvel korábbitól. A foglalkoztatottak száma az állami gazdaságokban 0,6 százalékkal nőtt, a termelő- szövetkezetekben az előző éveknél mérsékeltebb ütemben, de tovább folytatódott a létszámcsökkenés, dolgozóik száma 3350 fővel (4,4 százalékkal) kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Életkörülmények Tavaly november végén a Minisztertanács és az országos érdekképviseleti szervek állás- foglalást írtak alá, melyben javasolták, hogy a gazdálkodó és a költségvetési szervek az általános alapbéremelést 1987. április 1-jéig halasszák el. Ezért a főbb anyagi ágakban foglalkoztatottak havi átlag- keresetének növekedése — az építőipar és a közlekedés kivételével a — 1987. I. negyedévében lényegesen elmaradt az egy évvel korábbitól. Ez a szerényebb emelkedés is döntően az előző évről áthúzódó béremelések hatására következett be. A lakosság takarékbetét-állománya március 31-én 11 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időpontjában. A negyedév folyamán az állomány 563 millió forinttal nőtt, kereken 100 millióval többel, mint az előző év első három hónapjában. A negyedév végén a hitelállomány is magasabb volt a tavalyinál. A tárgynegyedévi állomány növekedése azonban — döntően a lakásértékesítési hitelek iránti igények jelentős mérséklődésének hatására — mindösz- sze 1,9 százalékot tett ki. A megye kiskereskedelmi egységei ez év első három hónapjában 8,7 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le — fogyasztói folyóáron — 6,8 százalékkal többet, mint egy éyvel korábban. Ezen belül az idén is a magánkereskedelem növelte a legerőteljesebben a bevételét. Összehasonlítható áron számolva, összességében a tavalyinál valamelyest mérsékeltebben, 2,3 százalékkal emelkedett az eladott áruk mennyisége, a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a vegyes iparcikkek értékesítésének növekedése hatására. A ruházati cikkeknél és a vendéglátásnál az évek óta tartó csökkenés tovább folytatódott. A legdinamikusabban — 6,0 százalékkal — a vegyes iparcikkek forgalma bővült. A lakosság főként tartós fogyasztási cikkekből vásárolt nagyobb mennyiséget, így például lényegesen több fogyott gáztűzhelyből, villanykályhából, színes televízióból, mélyhűtőből, gázbojlerból. Az áruellátás az év eltelt időszakában általában megfelelő volt. Az élelmiszerek közül a zsemlénél és a kiflinél több esetben minőségi kifogás merült fel. Keveset szállítottak a megyében étolajból ón margarinból, és továbbra is hiányos az ellátás diabetikus termékekből mind mennyiségben, mind választékban. Az építőanyagok közül bőséges volt a kínálat cementből. Fenyőfűrészáruból az import kedvezőtlen összetétele miatt az I., II. osztályú áruból hiány mutatkozott. Bejárati ajtóból nem tudták kielégíteni a keresletet. Hiányos a fürdőkádak méret- és színválasztéka és változatlanul hiánycikk a fekete-fehér televízió és az alufólia. A ruházati termékek kö- z"l nem volt folyamatos az ellátás leánykaruhából, blúzból, pantallóból és bébiruhából. A yermeklábbelik mérethiányosak és az áraik is magasak. Csökkent a piaci cikkek felhozatala. A zöldségfélék közül például salátából 33, primőr uborkából 26, vöröshagymából 24, karalábéból és burgonyából 21 százalékkal esett visz- sza a felhozott mennyiség és a többi zöldségfélékből is 10 százalék körüli volt a csökkenés mértéke. Ennek hatására az áruk is jóval meghaladta az előző évit, összességében az I. negyedév folyamán 15 százalékkal drágábban vásárolhatta meg a lakosság a piacokon ezeket a termékeket. J a a 8amaI O ^ Pamutfonóiparl Vállalat használaton kívüli gépeivel 5ZoKdO*6 d TÖjIŰB ■ kczdett működni a tarai Draco-melléküzemág. Munkájukat korábban bedolgozás jellemezte, mert továbbfeldolgo- zásra Vácra küldték a fonalat. Azonban rövidesen „elszakad” az a fonal, ami összeköti a Dra- cót a vállalattal, mert önállósulnak. Kozma József művezető a szó szoros értelmében is a fonal szilárdságát ellenőrzi, hogy szakad-e a fonal (Vimola Károly felvétele) 0 Ember küzdj....Es? Nemcsak a teleknek van határa
