Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-16 / 114. szám

'o • . íw . v. ,,; sr MAGAZIN Szomszédolás Szolnok megyében Építsünk sörgyárat! Negyedmillió ludat nevelnek Nagyapám mesélte — sör­gyárban dolgozott, biztosan úgy volt, ahogy mondta —, hogy a hatalmas sőrfőző ká­dakban a tápláló nedűtől jó kövérre hízott patkányok úsz­káltak. Egy korszerű, ko­runk színvonalán álló sörgyár­ban ilyen már nem fordulhat elő, a sört sem látni csak gyártási folyamat végén, palackba töltve. Ilyen üze­met egy NSZK-beli kis falu sörgyárában láttam először. Több mint százötven éve főzik ott a kedvelt italt, erősen ra­gaszkodva a hagyományokhoz, de fölhasználva a modem technikát is. Ennél korszerűb­bel eddig csak itthon talál­koztam. a közelmúltban, még­hozzá a Szolnok megyei Mart­fűn. Igaz, itt nincsenek hagyo­mányok, de úgy tűnik, ez nem is feltétlenül szükséges a jó göritalhoz. De a martfűi üzemben nem is az az igazán érdekes, hogy milyen minőségű sor kerül a palackokba — erről minden­nél többet mond, hogy itt gyártják az országban forgal­mazott összes Gold Fassl sört —, hanem sokkal inkább az, hogy ez az Első Magyar Szö­vetkezeti Sörgyár. Sokan megütközve néztek Pálffy Dezsőre, a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet elnökére, amikor még a 80-as évek elején a fejébe vette, hogy sörgyárat kellene építe­ni! Az elnököt praktikus in­dokok vezették: a 10 ezer hat­száz hektár termőföld mind nehezebben tartotta el az 1600 dolgozót. Annak ellenére, hogy a tsz a világ talán legnagyobb lúdtenyésztője, évente negyed millió szárnyast nevelnek Va­lami jövedelmező vállalkozást szeretett volna tehát beindíta­ni Pálffy Dezső. A sörgyártás ilyennek tűnt. Többéves hu­zavona után sikerült is meg­teremteni a feltételeket, ha voltak is reménytelen pillana­tai az elnöknek, mint az, ami­kor úgy tűnt, hogy a drága pénzen fölállított speciális acéltartályokban legfeljebb hígtrágyát tudnak majd tárol­ni, mivel a sörgyár ügye be­fuccsolni látszott. Az üzem végül is 1985-ben kezdett termelni. Kapacitása 260 ezer hektoliter sör évente. A technológiát Svédországból vásárolták, a licencet pedig Ausztriából. Ennek alapján készül az üzletekben Arany Hordó néven forgalmgazott ital és a már említett Gold Fassl sör. A gyár 600 millió forintra tervezett költsége menet közben éppen a duplájá­ra emelkedett, ezért a mezőhé- kiek társakat kerestek. A gyár végül is 28 szövetkezet tulaj­dona. Az alapító tS2 részese­dése 58 százalék, s övék még az üzem minden gondja-baja — ahogy az elnök mondja. Imponáló az a lelkesedés, vállalkozó kedv, ahogy Pálffy Dezső a sörgyáralapítás kálvá­riájáról és a szövetkezet egyéb üzleteiről beszél. Pedig azt Igazán nem lehet mondani, hogy a két éve termelő üzem­ből máris dőlne a pénz a vál­lalkozásban résztvevő szövet­kezetekhez. A cím fölötti képünkön: Pállfy Dezső a gyár működését magya­rázza a vezérlőpult előtt Ember nem avatkozik a technoló­giai folyamatba, csak a minőséget ellenőrzi. (A szerző felvételei) Az adók, a fölvett hitelek után kifizetendő kamatok bi­zony alaposan megcsapolják a sörtartályokból csordogáló jö­vedelmet. Az elnök már azzal is elégedett, hogy a tagszövet­kezeteknek a tőkéjük után já­ró kamatot tudják fizetni. Ez persze csöppet sem szegi ked­vüket, Pálffy Dezső a gyár ka­pacitásának megduplázásán tö­ri a fejét. Ebben vannak iga­zán nagy lehetőségek — mond­ja teljes meggyőződéssel. A termelés növelését ugyanis további építkezések nélkül tudják megvalósítani. Igaz, a fejlesztés így is 320 millió fo­rintba kerül majd, de kaptak ehhez ennyi forgalmi adó visz- szatérítést, hogy a beruházás gyakorlatilag ingyenben lesz. S ezzel a gyár évente több mint félmillió hektoliter sört képes piacra dobni, ami nem csekélység, hiszen 1,5—2 millió hektolitert importálunk min­den esztendőben, s mégsem le­hetünk biztosak benne, hogy a nyarakat sörhiány nélkül megússzuk. A laboratórium tisztaságú üzemet végigjárva nemhogy a sört nem láttuk, de jószerével emberrel sem találkoztunk. A gyártást egy jókora vezérlő­pult mellől irányítják, o mű­veleteket automaták szabá­lyozzák. Zaj és mozgás csak a palac­kozóban fogadja a látogatót, de a munka zömét itt is a gé­pek végzik: tisztára mossák a palackokat, beletöltik a sört, rázárják a kupakot, majd az üvegeket a rekeszbe rakják Itt azért elkel az emberi kéz segítsége, meg az éles szemé is: a gép ugyan kiválogatja a törött, hibás üveget, de azért ellenőrizni kell. A szalag mel­lett ülő dolgozó biztos kézzel kapkodja ki a csorba szájú pa­lackokat. M. Nagy Péter 1981. MÁJUS 16., SZOMBAT Tizenhét évszázaddal ez­előtt a Montmartre-on a porba hullott Párizs első püspökének, Dénesnek a fe­je. A későbbiekben szentté avatott férfiú a legenda szerint a hóna aiá kapta a póruljárt testrészt és meg sem állt a várostól nem messze fekvő kis faluig. A települést azóta is St. De- nis-nek hívják. Az ese­mény színhelyén apátsági templom emelkedik, évszá­zadok óta a francia kirá­lyok temetkezőhelye. S hogy mi köti össze a nagy- múltú St. Denis-t mondjuk, Szentendrével? A nevek hasonlóságán túl az, hogy mindkét település agglome­rációs területhez tartozik, a Párizst, illetve Budapestet körülölelő gyűrűhöz. mágikus pontok Párizsban Az agglomeráció itt is, ott is A két főváros agglomeráció­ját, fejlesztési problémáikat vizsgálta a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem másodéves nemzetközi szakos hallgatója, Kovácsi Barnabás. A zöld táblánál kezdődik — A dolgozatom eredetileg a gazdaságföldrajz tanszék tanulmányi versenyére ké­szült, aki írt egy tanulmányt, egy jeggyel jobbat kapott a vizsgán. Az édesapám az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban dolgozik, tő­le sokat hallottam a főváros és a környező települések gondjairól, így választottam ezt a témát. Aztán mivel jól sikerült, összehasonlításként mellévettem a francia fővá­rost, és írtam belőle egy tu­dományos diákköri dolgoza­tot. Hogy miért pont Párizs? Ennek személyes okai van­nak: többször is voltam ott, és az utcákon sétálva mindig úgy éreztem, mintha itt, Pes­ten járnék. — Mi a hasonlóság és mi a különbség a két főváros és a két gyűrű között? — Párizs esetében kisebb az úgynevezett agglomerációs mag: csak a városnak a régi városfalak közötti részét szá­mítják ide. Budapest területe nagyobb, közigazgatásilag a zöld jelzőtábláknál kezdődik, és maga a város is tagolódik. Létezik egy első munkahely­öv, ez a Belváros, ezt az első lakóhelyöv veszi körül, majd a második munkahelyöv kö­vetkezik, ahol már sok ipari üzem is található, végül a második, külső lakóhelyöv. Párizsban az ipar kívül esik a városon, belül főleg lakó­helyek, intézetek, oktatási in­tézmények és üzletek találha­tók. A két gyűrűt összevetve a Párizs környéki települé­sek több megyéhez tartoznak, így bonyolultabb közigazga­tásuk összehangolása. Fejlett­ségi szintjüket tekintve vi­szont körülbelül 40—50 év­vel előbbre tartanak nálunk. A Párizs körüli öv sűrűn be­épített, külvárosok nagy szö­vevénye, több mint 560 tele­püléssel, még a Pest környé­ki 43 településből áll csupán, és mondjuk, Dunakeszit és Gödöt mezőgazdasági terüle­tek kötik össze. Ott csak két nagyobb zöldterület található: a vincennes-i erdő és a Bois de Boulogne. Igaz, ezek ki­elégítően ellátják a város szellőzését, míg Pesten a helyzetet jelentősen rontotta a budai hegyek beépítése. Az összehasonlítás során az is felmerült bennem, vajon agg­lomerációnak tekinthetjük-e a Budapest környéki települé­sek rendszerét. Vidékre költöznek — Mi a fogalom pontos, tudományos meghatározása ? — Más országok szakiro­daimában a kifejezést telje­sen eltérő jelentésben hasz­nálják. Amit a magyar város- rendezők agglomerációnak neveznek, az nem más, mint egy háztáji mezőgazdasági vagy konyhakerti tevékeny­séggel együttjáró elővárosi gyűrű. De a feladata nemcsak az, hogy oda aludni járjanak az emberek, hanem az is, hogy a központot ellássa bi­zonyos ipari termékekkel. Ezenkívül biztosítania kell az úgynevezett rekreációs le­hetőségeket is: ez azt jelenti, hogy a főváros lakóinak ne k-oll-ion fii! mpggTÍrp mprmiíik ha kirándulni, pihenni akar- ak. Erre a budai hegyek, a Pilis, a Börzsöny alkalma­sak, Párizsban ez bonyolul­tabb, mert csak az előbb is említett két erdő található a közelében. Ezért is van az, hogy télen és nyáron egészen más a főváros lakosságának összetétele. Nyáron tősgyöke­res párizsival alig találkozni, aki teheti, kiköltözik vidékre, a tengerpartra, és helyüket a turisták foglalják el. — Az agglomerációs övezet sok gondja közül emeljünk ki egyet: a közlekedést. — Párizsban a belső mag egyetlen pontja sincsen mesz- szebb 400 méternél valame­lyik metrómegállótól. Nálunk az agglomerációs települések közlekedésében 13-féle, a tá­volságtól független tarifa- rendszer van érvényben. Du­nakeszi és Budakalász majd­nem szemben fekszenek egy­mással a Duna két partján, de egyikből átjutni a másikba csak Pesten keresztül lehet. A nyolc híd még a fővároson belül is viszonylag kis terü­letre koncentrálódik. Párizs­ban a híd nem probléma, át­lag 400 méterenként ível át egy a Szajna fölött. A köz­ponti városmagot pedig egy külső körút veszi körül. Igaz, nincsenek róluk leágazások a külvárosok felé, ezeket most utólag tervezik megépíteni. A franciák most arra töreksze­nek, hogy öt úgynevezett új­város kialakításával az egy- központú agglomerációt hat­központúval váltsák fel. Ezek­ben a hipermodern újváro­sokban olyan infrastrukturá­lis feltételeket teremtenek, hogy a lakóknak ne kelljen bemenniük Párizsba. Szociális összetétel — Szívesen laknak a fran­ciák ezekben a mesterségesen kialakított elővárosában? — Létezik egy olyan prob­léma, amellyel Budapest sze­rencséjére nem küszködik. A franciák nem fogadják be az idegeneket, a vendégmunká­sokat pedig még kevésbé. Vendégmunkás viszont renge­teg van, főleg a volt francia gyarmatokról érkezett, más életfelfogással, szokásokkal, vallással. Ahol az újvárosok­ba őket telepítették be, meg­indul a városrész slumosodá- sa, azaz kezd leromlani a la­kóépületek állaga, kedvezőt­lenné válik a lakosság szo­ciális összetétele. Előbb a fővárost — Hogyan képzelik el a párizsiak a város jövőjét? — Ismerek egy olyan nem hivatalos elgondolást, amely körutakat tervez az agglome­rációs övezetbe is. Egy másik építész elveti az öt újváros koncepcióját, és minden na­gyobb kereszteződéshez — ezeket „mágikus pontoknak” nevezi — központokat tervez. — És mi a helyzet Buda­pesttel? Itt az agglomeráció rendezésére külön miniszter- tanácsi határozat született. — Először magát a fővárost kellene átszervezni. Erre meg is vannak az elképzelések, az utóbbi években többfokozatú központrendszer kifejlesztése kezdődött meg. A pesti agg­lomeráció nem elég szoros, összefüggő, vannak városias jellegű települései, mint Szentendre, üdülőközségei, mint Leányfalu, ipari terüle­tei, mint Szigethalom és tel­jesen falusias alvóvárosai, mint Üröm vagy Csömör. Ezeknek úgy kellene fejlőd­niük, hogy legalább kisváro­si színvonalat elérjenek. A tanulmányok jól összefoglal­ták, bogy most mik a gon­dok, de olyan fejlesztési kon­cepciót, amely konkrét pénz­ügyi és időbeni, adatokat tar­talmaz, nem ismerek. A cél­kitűzéseket a pénzhiány aka­dályozza. — Az a bizonyos gazdaság- földrajzi vizsga hányasra si­került? — Hármasra ... Mörk Leonóra Életmódok, életterek az agrárifjúság körében Néhány jellegzetes vonását érintem, annak az ifjúsági ré­tegnek, amely mintegy 200 ezer főt számlál, melynek kétharmada fiú, egyharmada lány. Természetesen a mező- gazdasággal, akár a termelési szférában is kapcsolatban lé­vő ifjúsági csoportok létszá­ma ennél nagyobb, hiszen a kisüzemekben, ház körüli gazdaságokban olyanok is vé­geznek mezőgazdasági terme­lést, akik főmunkaidőben nem kapcsolódnak az ágazathoz. A mezőgazdaságban dolgozó aktív keresők közül a 30 év alattiak aránya 1970-ben 22,6 százalék, 1980-ban 26 száza­lék, 1984-ben zö,5 százalék volt. Ennél valamivel alacso­nyabb az arány, ha csak a fi­zikai dolgozókat vesszük fi­gyelembe: ott 1970-ben a fia­talok aránya 18 százalék, 1980-ban 18,3 százalék volt. Mindez arra mutat, hogy a fiatalodás az agrárágazatban erőteljesebb volt a vezetői, irányítói és más szellemi munkakörökben, amit termé­szetesnek kell tekintenünk többek között a fiatalok át­lagosan magasabb képzettsége miatt is. Az ágazatban nyil­vántartott keresők körében erőteljes férfitöbblet mutatko­zik, s ez a fiataloknál is fennáll. A férfi aktív keresők kor szerinti összetétele lénye­gesen kedvezőbb. 1980-ban a Elhangzott a Lenin-emlékfilésen közegekben élő mezőgazdasá­gi aktív keresőknek összesen 25.3 százaléka volt 30 éven aluli, míg a férfiaknál 30,7 százalék, a nőknél pedig csak 16.4 százalék. Pest megyében a mezőgazdaságban foglalkoz­tatott aktív keresők korössze­tétele kedvezőbb. A megyében a nők körében is mintegy egynegyed a fiatalok aránya. Az agrárifjúságnak a nagy­üzemekben való elhelyezkedé­se számos sajátosságot mutat. 1930-as adatok alapján meg­figyelhető, hogy a 30 év alat­tiak legerőteljesebben a szakmunkások között képvi­seltetik magukat. Ezt a szel­lemi munkát végzők csoport­ja követi. A betanított mun­kásoknál ez az arány 19,9 szá­zalék, a segédmunkásoknál 22.2 százalék. Az agrárifjúság jelentős ré­sze tehát azokban a pozíciók­ban található nagyobb súly- lyal, amelyek a foglalkoztatá­si szerkezet modernebb ele­mei közé tartozik, s így azt is mondhatjuk, hogy a munka­erő korösszetételében lezajló kedvező irányú változások és a foglalkozási struktúra mo­dernizációjának folyamata egy irányba mutató, szorosan összefüggő jelenség. Nemek szerint azonban lényegesen különbözik a kép. A mező- gazdaságban szellemi munkát végző aktív keresők esetében a nők között közel 40 száza­lék a 30 éven aluliak aránya, a szakmunkásnők között pe­dig 29,2 százalék. A férfiak­nál a fiatalok a szakmunká­sok között találhatók a leg­nagyobb arányban. A mező- gazdaságban a fiatalok tehát nemcsak az üzemi szerveze­ten belül a magasabb képzett­séget igénylő, feltehetően ma­gasabb presztízsű csoportok­ban hódítanak el pozíciókat, hanem ami ezzel összefügg, olyan tevékenységi körökben is jellemző jelenlétük, ame­lyek nem a hagyományos ér­telemben agrárjellegűek (ipar. szolgáltatás, ügyvitel), illető­leg esetleg oda sorolhatók, de tartalmuk nagymértékben át­alakult, mint például az irá­nyítás, a növénytermesztés és állattenyésztés egy-egy ága. Az agrárifjúság nem tekint­hető egységes ifjúsági réteg­nek. Helyzetüket, törekvései­ket és problémáikat is az ága­zati és üzemi körülmények je­lentős hatása mellett a fel­nőtt-társadalom telpülések sze­rinti, foglalkozási csoportok szerinti, de még a nemek sze­rinti differenciáltságához való természetes kapcsolódás hatá­rozza meg. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne vizs­gálhatnánk meg az agrárifjú­ság összetételét, rétegződését, lehetőségeinek, életmódjának sajátos vonásait. A legjelentősebb foglalko­zási csoportot a szakmunká­sok képezik. Arányiak az ag­rárifjúságon belül 1980-ban 41,4 százalék volt A betaní­tott munkások jelentik a má­sodik legnépesebb csoportot, súlyuk 30,3 százalék. A segéd­munkások aránya 11,3 száza­lék, a szellemi munkát vég­zőké alig nagyobb ennél: 12,6 százalék. Az állománycsopor­tok aránya a nemek szerint igen eltérő. A férfiaknál a szakmunkások 53,2 százalékot tesznek ki, a nőknél mindösz- sze 5 százalékot. A nők több­ségében két csoporthoz tar­toznak: 45 százalékuk betaní­tott munkás, 26,6 százalékuk pedig szellemi dolgozó. Belső rétegződést tekintve az agrárifjúságon belül a következő tipikus csoportokat különíthetjük el. A fiatalok mintegy ötödrésze — elsősor­ban a segédmunkások — az üzemekben is és a falusi te­lepüléseken is számos vo­natkozásban marginális hely­zetbe szorultak. Személyük, munkájuk helyettesíthető, még akkor is, ha területenként változó mértékű kereslet nyil­vánul meg irántuk: a mező- gazdasági üzemeken belül partnerként senki számára sem számottevő csoport; nincs olyan szituáció, amelyben kulcspozíciót töltenének be, nem hordozói sem konzerva­tív érdekeknek, sem prog­resszív törekvéseknek Élette­rük éppen ezért az üzemen belül, de a településen belül is igen korlátozott. Másik jellegzetes csoportja az agrárifjúságnak a női be­tanított munkások. Helyzetük annyival kedvezőbb az előző rétegnél, hogy családalapítás után a szakmunkás férj mel­lett biztosabb egzisztenciát építhetnek. Az az élettér, ahol kibontakozhatnak elsősorban a család, a családi kisüzem vi­tele, szervezése. Törekvéseik elsősorban a privát szférára és a mezőgazdasági kistér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom