Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

A vasút az ország ütőere. Csak hát mostanában in­kább némi gyengélkedésről számolhatnak be azok, akik alaposan ismerik' a MÁV helyzetét. A betegség tünetei nem látványosak, de naponta tapasztalhatók. Kevés a mozdony, ami van, az nem korszerű, s a sze­mélykocsiknál is hasonló a helyzet: sok az elöregedett vagon, amelyek maholnap inkább a nosztalgiavonato­kon szállíthatják majd az utasokat. INAT SZÜLETIK Am van végre jó hír is. A tervek szerint az idén kezdi meg a próbafűtését az a vil­lamos motorvonat, amely a vasút megrendelésére a Ganz- MÁVAG vasúti gépjár.műgyá-- ráhan készül. Az első szerel­vények a szobi vonalon áll­nak forgalomba. Ezek a kor­szerűen felszerelt, kényelmes kocsik bizonyára sokat javíta­nak majd a MÁV nehéz hely­zetén, s ha az elképzelések va­lóra válnak, néhány éven be­lül egyre több ilyen motorvo­nattal találkozhatunk a ceglé­di vonalon is. — A tervezés a vállalat mérnökeinek a feladata volt, a kivitelezésbe azonban más alvállalkozók is bekapcsolód­tak — mondja kísérőnk Lő­csei Vilmos, a mérnöki iroda vezetője. — A vonaton, amely átlagosan százhúsz kilométert tehet meg' óránként, csaknem háromszázötven ülőhely lesz. Ami még nagy előnye: hajtá­sát úgynevezett aszinkron mo­torokkal oldjuk meg — ezeket egyébként a Ganz Villamossá­gi Művekben gyártják —, amelyek közismerten üzem- biztosabbak és takarékosab­bak, mint az egyenárammal működők. Sőt fékezéskor még a termelt áramot is visszatáp­lálja a vezetékrendszerbe* s például a váci vonalon, ahol sok a megálló, ez nem kevés megtakarítást jelent. A gyár korszerű, nemrég ki­épített üzemcsarnokában már ott állnak a kocsiszekrények. Ezekben a napokban a belső munkákon dolgoznak a szere­lők, akik az elmúlt esztendők­ben nagy tapasztalatokra tet­tek szert. A hazai megrende­léseken kfvül ugyanis készül­nek itt exportra is vonatok, például a Szovjetuniónak és több afrikai országnak is. — Nézze, ezen a kocsin a megszokottól eltérő az utastér beosztás^ — mutatja Halápi Ferenc, a vagonszerelő-üzem vezetője. — Két nagy peront alakítottunk ki, s ezeken gyor­san lehet megoldani a le- és felszállást. A fűtést a vasút kérésére a már bevált osztrák Friedmann- és a lengyel Zwar- .rendszerrel oldjuk meg. Ezek biztonságosak és a legnagyobb hidegben is elegendő meleg le­vegőt fújnak be az utastérbe. Újdonság az is, hogy a sze­relvényeken az ajtók a HÉV- hez hasonlóan nyílnak. Me­net közben valamennyi ajtó zárva lesz, a megállóban azon­ban belülről, vagy kívülről egy nyomógomb, segítségével lehet ezekét kinyitni. A MÁV eddig két szerel­vényt rendelt a motorvona­tokból, ezek kezdik meg a rendszeres közlekedést még az idén a szobi vonalon. Egyelő­re — prototípusként, A Ganz- MÁVAG szakemberei nem tit­kolják, mindent elkövetnek, hogy az új jármű megnyerje a vasutasok és az utasok tet­szését, mert szeretnék, ha 1988-tól évente akár tizenöt­húsz motorvonatot rendelné­nek tőlük. F. Z. Lőcsei Vilmos, a mérnöki iro­da vezetője is részt vett a ter­vezésben Belső szerelésen Osztrák, pgoszláv segítség Nagymaroson Gyorsítás a vízerőmű építésén A Bős (Gabcikovo)—Nagymaros vízlépcsőrendszer meg­valósításának időszerű kérdéseivel a kormány tanács­adó testületéi, a Minisztertanács ez év első negyedében ismét foglalkoztak. Áttekintették a beruházás költségeit, az éves feladatokat, a megvalósítás helyzetét, a Duná­val kapcsolatos nemzetközi együttműködés társadalmi és gazdasági összefüggéseit. Megerősítették a kivitele­zésre vonatkozó határozatokéit, ezen belül a későbbi áramszállításért vállalt osztrák közreműködést, az épí­tés finanszírozásának speciális módozatait, szabályozóit. Az Állami Tervbizottság ajánlása alapján a Miniszter- tanács elfogadta a vízlépcsőrendszer módosított beru­házási javaslatát. Ezt az időközi árváltozások, az 1984- ben közzé tett ütemmódosítás, valamint a környezeti hatások kiegyenlítésének újabb feladatai tették idősze­rűvé. * Lendiüstes munka A Tudománypolitikai Bi­zottság megvitatta a vízlépcső- rendszerrel összefüggő' kutatá­sok koncepciótervét. Tájéko­zódott a hatások vizsgálatáról, valamint a mérő és megfi­gyelő rendszer kiépítésének előrehaladásáról. A magyar—csehszlovák gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság társelnökei — Marjai Jó­zsef és Pavel Hrivnyak mi­niszterelnök-helyettesek — február közepén áttekintették a közös beruházás ügyeit, és kölcsönösen szorgalmazták, az építés lehetőség szerinti gyor­sítását. Április közepén a beruhá­zást irányító tárcák felügyelői — Czinege Lajps és Julius Hánus miniszterelnök-helyet­tesek — vezetésével a két kor­mány több tagja a helyszínen tájékozódott a dunai vízlép­csőrendszer építésének hely­zetéről. Az egyeztetések, a beszámolók és a helyszíni el­lenőrzések alapján megálla­pítható, hogy a beruházás az előírt közös ütemterv szerint épül. A magyar oldalon' az ez évre előirányzott 4 mil­liárd forintót meghaladó mun­ka időarányosan halad. Né­mi időelőnyt jelent — a ke­mény tél ellenére — a duna- kiliti duzzasztómű építésénél az osztrák alvállalkozók mun­kájának (a fenékinjektálást és a résfalazást az Univer­salbau végezte) határidő előt­ti teljesítése. Ennek is kö­szönhető, hogy a magyar Víz­ügyi Építő Vállalat nagy len­dülettel végzett a munkagö­dör kiemelésével, és kezdett hozzá a beton- és vasbeton­munkákhoz. A Dunakilititől Pozsonyig terjedő csaknem 60 négyzet- kilométeres tározó kapuját je­lentő duzzasztómű építését 1989-re be kell fejezni ah­hoz, hogy Bősnél a szerződé­sek szerinti időpontban — 1990-ben — meginduljon az első^turbina, megkezdődhessen az energiatermelés. Feszített munkatempóban készítik a tározó töltéseit, a meder- és partvédő műveket. Jelentős előrehaladást értek el a duzzasztómű alaplemezé­nek, pilléreinek és hajózsilip­jének munkálatainál is. He­lyén áll már a duzzasztómű- vön közlekedő üzemi daru jobb parti hídfője, nagy be­tűkkel hirdetve a Ganz-MÁ- VAG szép munkáját. Dunaki- liti—Rajka térségében több mint kilencszázan dolgoznak a vízlépcsőrendszer építési mun­kálatain. Gigantikus betonkők A csehszlovák oldalon mint­egy 5000 dolgozó szorgos mun­káját dicséri a tározó bal parti töltése, a 17 kilométer hosszú felvízcsatorna, a bősi erőmű 8 turbinájának vasbe­tonból alakuló csigaháza, a 2X34 méter széles iker hajó­zsilip alaplemezének és ol­dalfalának acélhálója, a töl­tő-ürítő rendszer ma még száraz kettős alagútja. Gigantikus látvány a hajó­zsilipek felső várakozó te­rének már elkészült több száz méter hosszú vasbeton terelő­fala. Ha a csatornában víz lesz, akkor majd csak 1-2'mé- ter látszik belőle, most azon­ban 20 méter magasan'áll a szélben a partfal. Az alvíz- csatorna építése — bár cseh­szlovák területen fekszik — >magyar feladat. A több mint 10 méter mély mesterséges meder kialakításában a Fo­lyamszabályozó és Kavicskot­ró Vállalat mellett több ma­gyar vállalat és igazgatóság is részt vesz. Nagy segítséget je­lent itt a jugoszláv kotróvál­lalatok munkája. Az alvíz- csatornából kikotort kavicsos anyagból épül a felvízcsatorna töltése. Nem mindegy tehát, hogy milyen ütemben halad a magyar kotrógép imunkája (1987-ben több mint 4,6 mil­lió köbméter kavicsot kell kiemelni), hogyan igazodik a csehszlovák építési tevékeny­séghez. A környezet védelme és fej­lesztése érdekében több mun­ka is folyik egy időben. Meg­kezdődött például a szigetközi kistérségi regionális vízmű építésének előkészítése. Kije­lölték a szigetközi vízpótló- rendszer egyes ágait és léte­sítményeit, amelynek segítsé­gével . szabályozzák a térség talajvizeit, rendezik a belső, úgynevezett feltáró utakat. A szigetközi tájvédelmi körzet biztosítja majd a térség ér­tékes növény- és állatvilágá­nak fokozott védelmét. A Gönyűtől Nagymarosig terjedő Duna-szakasz mentén 350 millió forint értékű vé­delmi és fejlesztési munkál kezdtek el. Még ebben az év­ben megjelennek az építők Komáromnál és Esztergomnál Tizenöt hónap előny Nagy ütemű a felvonulási munkák előkészítése a nagy­marosi vízlépcső ; térségében. Ismeretes ugyanis, hogy ezt a vízlépcsőt a nagy tapaszta­lattal rendelkező osztrák víz­építő cégek építik meg. Az építési munkagödör kialakítá­sához még ebben az évben hozzákezdenek. így érhető el, hogy az osztrák építők a ter­vezettnél 15 hónappal ko­rábban termelésbe állítják Nagymaroson az első turbinát További gyorsítást az je­lent, hogy a bősi erőmű tur­bináit nem 5, hanem 3 hóna­ponként, egymás után lépte­tik üzembe. Az építésben részt vévé több mint 30 magyar válla­lat nagy felelősséggel dol­gozik. Ennek tulajdonítható, hogy április végig — jó mi­nőségben — a csehszlovák építési feladatok több mini 50 százaléka, magyar oldalon pedig — az ütemtervnek meg­felelően — a munkák csaknerr 10 százaléka elkészült. Az eddig tapasztaltak sze­rint a kormány a jó gazda gondosságával irányítja és ellenőrzi ezt a nem csak meg­valósulásában, hanem hatásai­ban is nemzetközi jelentősé­gű munkát, őrködik a lakos­ság érdekei felett, biztosítja a határidők betartásának felté­teleit. Dr. Nagy József, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese Helyükre kerülnek az elektromos vezetékek A lépcsőket gumiszányegek borítják (Vimola Károly felvitelei) A tanácsi önállóság tapasztalatai Több munka, nagyobb lehetőség Az 1985-ös általános választások óta eltelt időszakban nagy feladatok hárultak a tanácsokra-. Korszerűsítették a gazdál­kodást, az ügyintézést, de generálisan a tanácsi gondolkodást is^ ugyanakkor megváltoztatták, még demokratikusabbá tették a tanácsok és a választópolgárok kapcsolatát, viszonyát. Az el­telt több mint másfél év tapasztalatairól beszélgettünk dr. Papp Lajos államtitkárral, a Minisztertanács Tanácsi Hivata­lának elnökével. © Hogyan értékeli az 1985-ös tanácsi választások óta eltelt időszak munkáját? — Az elmúlt másfél évben a tanácsok feladata tovább bő- .vült, főleg a helyi tanácsokhoz Vijabb feladatok kerültek. A tisztségviselőknek és a szakap­parátus tagjainak túlnyomó többsége hozzáértéssel, felelős­séggel és mind öntevékenyeb­ben dolgozik. A tanácstestüle­tek kisebb létszámúak, mun­kaképesebbek, az üléseket) na­gyobb az aktivitás, a vitakész­ség, jobban felszínre kerüljek a különböző érdekek. A taná­csok ilyenformán alkalmasak jelenlegi, _de a jövőben várha­tóan tovább növekvő feladat taik megoldására is. A tanácsi rendszer fejlődése érdekében hozott nagyszabású intézkedé­sek valóra váltását kell foly­tatni. rendszerbe állítani. O Választási rendszerünk de­mokratikusabb» tétele eredmé­nyesnek bizonyult, s az ered­mények közé sorolható az elöl­járóságok megalakulása és működése. Mi a véleménye azok eddigi munkájáról? — Az 1985. évi választások­kal a közös tanácsok 1569 nem székhely társközségében helyi népképviseleti, önkormányzati testületként megalakultak az elöljáróságok. Eddigi tevékeny­ségük egyértelműen igazolja létrehozásuk szükségessé­gét. Munkájuk révén hatéko­nyabbá vált a nem székhely társközségek érdekeinek a kép­viselete, élénkült e községek közélete. Az elöljáróságok fe­lelősen döntenek a Miniszter- tanács által hatáskörükbe utalt ügyekben. A legtöbb helyen jó együttműködés alakult ki a közös tanács vezetői és az elöl­járók között. Ugyanakkor van­nak olyan települések, ahol a tanácsi vezetők és elöljárók kapcsolata még nem kielégítő, Megkérdeztük dr. Papp Lajos államtitkárt vannak helyek, ahol a tanácsi vezetők munkamódszere még nem igazodott a társközségek megnövekedett önállóságához. Alapkövetelmény, hogy a köz­ségi tanácsi vezetők mindenütt tekintsék partnernek az elöljá­róságokat, tartsák tiszteletben önállóságukat. © Az eddigi tapasztalatok szerint sok helyen nem konf­liktusmentes a közös tanácshoz tartozó társközségek viszonya. Hogyan ítéli meg a helyzetet?- — A kisebb települések kor­szerű igazgatását más orszá­gokban is az integráció, a tár­sulás valamilyen formájával oldják meg. Mi a közös taná­csi szervezeti formát választot­tuk. A település fejlesztésével, a lakossági ügyek intézésével kapcsolatos feladatok helybeni megoldásának feltételeit csal így lehet megteremteni. A köz­ségi közös tanácsokat megala­kulásuktól társulásként fogjul fel. Ez a szervezeti forma gaz­dasági, igazgatási szempontbó hatékony, de magában hordj: az ütközés lehetőségét. A: egyes társközségek eltérő érde­kei — most már az elölj árósá- gi képviselet útján is — éle­sebben jelennek meg. Ez az ér­dekegyeztetés új mechanizmu­sát kényszeríti ki, a régi mái nem hoz megoldást. Néhánj községben van ilyen konflik­tus. Ennek oka, hogy a közöl tanácsi vezetésből hiányzik : kellő rugalmasság, az új hely­zethez való igazodás képessé­ge. Máshol az elöljáróságbó hiányzik a megértés, mert túl­zott, a lehetőségeket meghala­dó követeléseket támasztanak vagy racionális érvek helyet' szubjektív indítékokat hangoz­tatnak. Meggyőződésem, hogj ezeket a konfliktusokat első­sorban a közös tanácson belül helyben kell feloldani, az ér­dekek egyeztetésével, ha kel kompromisszumokkal is. Egy­két helyen vélt vagy iogos sé­relmek miatt az elválás útját is keresik. Ügy gondolom, ezi megelőzően a nroh'émákat kell orvosolni. A kiválással, amel­lett, hogy drágítja a közigaz­gatást. elveszítik a társulásban rejlő előnyöket, holott ezek még jobb kihasználására kell törekedni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom