Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

USA

KÁDÁR JÁNOS LÁTOGATÁSA ANGYALFÖLDÖN Ülést tartott az MSZMP Pest Megyei Bizottsága

Több mutnhsa, Korszerűsínzsgyobb lehetőség

az ügyintézést, de generálisan a tanácsi gondolkodást is, ugyanakkor megváltoztatták, még demokratikusabbá tették a tanácsok és a választópolgárok kapcsolatát, viszonyát.

(2. OLDAL)

Gyorsítás 'Gigana vssb erőmű epstesen látvány

a hajózsilipek felső várakozóterének már elkészült, több száz méter hosszú vasbeton terelőfala. Ha a csatornában víz lesz, akkor majd csak 1-2 méter látszik belőle, most azonban 20 méter magasan áll a szélben a partfal. , (2. OLDAL)

lépést férríva es kor a kérdé- koveffelményehrel “?tí£ín

tud megfelelni a magyar élelmiszer-gazdaság a bel- és külgazdaság egyre élesebb kihívásainak, a mindinkább erősödő piaci verseny követelményeinek, az élelmiszer-termeléssel szemben támasztott növekvő minőségi igényeknek? , (3. OLDAL)

(TUDÓSÍTÁSOK A 9. OLDALON)

••

US és csak gombokat Te lennél nyomkod

gyón. Miért nem? Nincsen semmi önállósága. Előírják neki, mit csináljon. Oda van kötve a gépéhez, a helyéhez. És akkor is így lesz ez, az általad említett esetleges új szakmákban is? Biztos. Csak mondjuk, köny- nyebb lesz, mint most. (5. OLDAL)

RÚSSodÚSkostfCI Finta Józsefről, „ mint magánem63 VBBVgreB bérről keveset tudunk ... — Amióta csak az eszemet tudom, mindig rajzoltam. Nem is akartam építész lenni... Nem tudom, mit hoz a jövő. Lehet, hogy Pest megyében csak mint műkedvelő grafikus leszek ismert. (8. OLDAL)

••

Ünnepségek Ezekben a na- „ miß pókban a megye

€ü leg§®P3)S2£BlkS1l&.*!/ több vállalatánál és szövetkezeténél , ünnepel a kollektíva: szőkébb pátriánk gazdálkodói közül több kapott a munkaversenyben elért sikereiért kiváló címet vagy elismerő oklevelet. Ezek sorában tegnap négy helyen adták át a magas kitüntetéseket. (8. OLDAL)

Péntektől vasárnapig a Hungaroringen gyorsasági motoros Forma—1-es világbajnoki futamot rendeznek ... A Magyar Autó- és Motorsportszövetséghez váratlanul sok jelentkezés futott be, a szabályok azonban csak hatvan versenyző részvételét engedélyezik, s közülük is — az időmérő edzésék alapján — a legjobb negyven állhat rajthoz yasárnap.

(15. OLDAL)

Nyeregben á motorosok

Az aIkotó munka ünnepén

M

ájus elseje immár egy évszázada a munkásosztály hivatásának betöltéséért, a biztonságosabb, emberibb holnapért folytatott harc és a munkásszolidaritás jelképe. Hazánkban, miként a többi szocialista országban, május elseje az alkotó munka és a dolgozó ember ünnepe. A munkáé, amely sokszor még ma is nehéz és fárasztó, s amely a hétköznapok sodrában nem is mindig felemelő, de ami egykor emberré tette az embert. Május első napján a forradalmi munkásmozgalom történelmi vívmányait, a világ jelentős részén megvalósult szocializmus eredményeit köszöntjük.

Tartós, évtizedek alatt kivívott értékeink a teljes foglalkoztatottság, a kulturális színvonal, az internacionalizmus, a szolidaritás. Életünknek egy- egy rövidebb-hosszabb, gondokkal •terhes szakaszában sem kérdőjelezheti meg senki egy pillanatra sem ezeket az értékeinket. Nem mondunk le, nem mondhatunk le azokról.

Mai feladataink sem kisebbek, hanem esetenkint, helyenkint még nagyobbak is, mint voltak az elmúlt négy évtized számos nehéz időszakában. E küzdelemben a dolgozó ember bizalma, magatartása és munkája a meghatározó. A tét nagy: gazdaságunknak talpon kell maradnia. Céljaink eléréséhez minden munkahelyen szükség van a konkrét lehetőségek és tennivalók pontos meghatározására. Elengedhetetlen, hogy a munkaszervezés színvonala emelkedjék. Nagy jelentősége van annak, hogy felszínre kerüljenek és megvalósuljanak a dolgozók ésszerűsítő elképzelései, ötletei, újításai. Szigorúbb rendre és fegyelemre van szükség. Egyetlen munkahelyen se maradjon szó nélkül a felelőtlenség, a hanyagság, a pazarlás.

Jobban ki kell használnunk a munkaidőt, javítanunk kell az irányítást, erősítenünk kell az érdekeltséget az erőforrások hatékony felhasználásában, a minőség javításában, a takarékos gazdálkodásban. Alaposabb, sokoldalúbb általános és szakmai műveltségre van szükség, halaszthatatlán az új technika, a magasabb műszaki kultúra iránti fogékonyság, s általában termelési munkakultúránk gyors ütemű fejlesztése.

Csakis a munkában becsülettel helytállókra, a közös cél érdekében és normáink szellemében tevékenykedőkre támaszkodva valósíthatók meg maradéktalanul terveink. A helytálló dolgozók — és ők vannak többségben! — teljes joggal várják el, hogy a tisztességes, jó munkát övezze elismerés. Ahogy azt is. hogy az ő lelkiismeretes tevékenységüket, odaadásukat állítsuk példaként a közösség elé, s ezzel a munka becsülete legyen a legfontosabb közösségformáló érték. A fegyelmezetlenség, a felelőtlenség eltűrése éppúgy sérti érdekeinket, mint maga a fegyelmezetlenség. a felelőtlenség. Sokféle teendőnk közül tehát kiemelkedően fontos, hogy növekedjék a munka értékteremtő ereje, hogy a munka minél több ember számára nyújtsa az alkotás örömét. Olyan légkört kell teremtenünk, am,elvben érvényesül a tehetség. és természetes igény az állandó megújulás.

N

em kevésbé lényeges a népgazdasági egyensúly javítása és az ország fizetőképességének megőrzése, a hatékonyság, a minőség és exportképességünk javítása, a veszteséges vállalatok és az ott dolgozók helyzetének megnyugtató rendezése. Ezeknek a feladatoknak a megoldása nem problémamentes. Nem elég csupán megértést és áldozatokat várni a dolgozóktól, számítani kell fájuk a megoldások keresésében is. Mindehhez őszinte és nyílt vitákra, a dolgozók nagy tömegeinek bevonására van szükség. A felelős vita és a felelős cselekvés rangját kell erősíteni társadalmunkban A szakszervezetek a maguk működési körében segítik és ösztönzik azokat a termelési mozgalmakat, amelyek képesek eredményesen szolgálni gazdasági, társadalmi céljaink megvalósítását, a munkaidő jobb kihasználását, a tisztességes munkavégzéshez szükséges feltételek és körülmények kialakítását. Azokat az irányítási, szervezeti formákat támogatjuk, amelyek javítják a vállalatok jövedelemtermelő képességét. Előmozdítjuk az állami vállalatoknál,a mainál jobb bérformák és ösztönzési rendszerek kifejlesztését, a gazdálkodó- és termelőegységek önállóságának növelését.

Gazdasági gondjaink megoldása jeÍRTA: VIRIZLAY GYULA, A SZOT TITKÁRA

lenleg és sajnos még egy ideig együtt jár az életszínvonal stagnálásával, sőt időnként a csökkenésével is. Nem tudjuk elérni, hogy minden egyes család, minden dolgozó életszínvonala azon a szinten maradjon, ahol ma van, vagy ahol néhány esztendővel ezelőtt volt. Ez olyan realitás, amit — bármennyire sajnálatos is, tudomásul kell vennünk. Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy ez az időszak minél rövidebb legyen, és az életszínvonal csökkenése minél kevesebb embert érintsen.

S

ajnos egyes családok, sőt rétegek szociális biztonsága megingott. Elsősorban a nyugdíjasokra gondolok, de a probléma ennél szélesebb körű. Vannak más dolgozó rétegek is, amelyeknek a szociális helyzete nehézzé vált. Ezért is növekedhetnek bizonyos feszültségek. A szükségszerűen folytatódó jövedelemdifferenciálódás mellett is lehetne azonban enyhíteni a problémákat azzal, hogy amit elosztunk, azt a dolgozókkal széles körben megvitatva, tisztességesebben osszuk el.

A szocializmus • a munka társadalma, ezért célunk, hogy mindenki csak munkája révén boldogulhasson, de ügyeskedők mindig is voltak. Most, amikor társadalmi, gazdasági haladásunk meggyorsítása érdekében nagyobb teret engedünk a vállalkozásnak, a kezdeményezésnek, óhatatlanul számolnunk kell azzal, hogy a lehetőségeket nem csupán a becsületes emberek, hanem az ügyeskedők is igyekeznek kihasználni. A mainál sokkal határozottabban kell fellépnünk a végzett munkához képest aránytalanul nagy jövedelmek keletkezésével, a harácsolással, a törvényszegéssel szemben, különben nem csupán az igazságos elosztás elve szenved csorbát, hanem elvész a hitele a becsületes munkának, a kezdeményezőkészségnek is.

A szocializmus lényegéhez tartozik hogy a társadalom gondoskodik az életkoruknál fogva vagy más okból munkára nem képes tagjairól. Szociálpolitikánk több mint három évtized alatt kialakult rendszerének alapvető megváltoztatására nincs szükség, de állandóan a körülményekhez kell igazítani. Ez általában a juttatások bővülését jelenti, de előfordul az is, hogy egyes ágazatoknak, csoportoknak, személyeknek le kell mondaniuk egyes olyan kedvezményekről, amelyeknek megszűnt a társadalmi, gazdasági alapja., Ilyenkor természetesen nem lehet lelkesedést várni, különösen nem az érintett” dolgozóktól. Demokratikus vitában, tisztességes érvekkel azonban mindenkit meg lehet győzni a változások szükségességéről.

Nem csupán az anyagi gopdok nehezednek ránk. Sokunkat bosszant, felháborít a szervezetlenség, a hanyagság, a fegyelmezetlenség, az érzéketlenség az emberek problémái iránt. -Gyakran lélektelenül, bürokratikusán intézik állampolgári ügyeinket, kioktató hangnemben beszél velünk sok ügyintéző, a kereskedelemben sokszor tapasztalunk visszaélést, és előfordul durvaság is azok részéről, akiknek éppen az a kötelességük. hogv foglalkozzanak ügves-bajos dolgainkkal.

A szakszervezetek társadalmi szerepének alakulása elválaszthatatlan a társadalmunk egészében végbemenő folyamatoktól. Sem előre szaladni, sem az események után kullogni nem szabad. Ma a társadalmi feltételek kedvezőek a szakszervezetek szerepének a növelésére, társadalmi viszonyaink egyenesen sürgetik a szakszervezetek önálló arculatának egyértelműbb kifejezését és megjelenítését. Ehhez elengedhetetlen a demokratikus elvek, az érdekeltség, az ellenőrzés, a nyilvánosság következetes érvényesítése. A szak- szervezetek mindennek tudatában vannak, s ismert, hogy egyes rétegek, egyes csoportok, szakmák, foglalkozásolt dolgozóinak helyzete nem javult hanem inkább romlott az utóbbi időben, mert a bérek, a juttatások, növekedése nem mindenütt tartott lépést az áremelkedéssel. A pályakezdők, a nagycsaládosok és az időskorúak anyagi és szociális problémáit meg kell oldani.

Fontosnak tartjuk, hogy a műveltséget, a művelt munkást, dolgozót megfelelő társadalmi elismerés illesse. Ez az igény társadalmunk természetéből fakad, hiszen az általános, szakmai és politikai műveltség magas fokán álló emberek munkája által gyorsabban épül, fejlődik a szocializmus. A műveltséget és a megszerzésére iráriyulé igyekezetei ne csak, a jogszabályokban, a rendeletekben, a határozatokban, hanem a mindennapi gyakorlatban is ismerjük el, ösztönözzük és támogassuk. Aki tanul, nemcsak saját érdekében teszi, hanem a társadalom javát is szolgálja.

Éljünk azokkal A lehetőségekkel, amelyet a szocialista társadalmunk teremt a jobb munkára, a rendszeres művelődésre, a szocialista életmód fejlesztésére! Akarjunk és merjünk különb embernek lenni tegnapi önmagunknál! Éljünk a jogokkal, amelyeket a munkahelyi demokrácia fórumai és a közösségi élet lehetőségei nyújtanak! Mondjunk véleményt és követeljünk megfelelő választ észrevételeinkre! Ne nyugodjunk bele olyan intézkedésekbe, amelyek ellentétesek a közösség, a társadalom érdekeivel! Vegyünk részt a szocialista munka verseny ben és magatartásunkban, életmódúnkban, a munkában és a tanulásban kövessük azok példáját, akikre a kollektíva elismeréssel tekint!

A

z emberiséget ma foglalkoztató sorskérdések között legfontosabb a nukleáris háború fenyegetésének elhárítása, a világ békéjének megőrzése, mert ettől függ minden: a jövőnk. Az utcára vonuló dolgozók a földkerekség minden részén azért emelik fel a szavukat, hogy a háború veszélyétől mentes Világban éljen az emberiség.

Ezekkel a gondolatokkal hívjuk a májusi seregszemlére, nemzeti lobogónk és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaja alá mindazokat, akik tettekre. cselekvésre készek boldogulásunkért. szocialista céliáink eléréséért.