Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-09 / 84. szám

1987. ÁPRILIS 9., CSÜTÖRTÖK Okufni a hibákból Mire futotta a város pénzéből A városi tanács legutóbbi ülésén zárszámadást tartott. A testü­let tagjai a település 1986. évi gazdálkodását tekintették át. Az írá­sos beszámolóhoz Németh Ferenc pénzügyi, terv- és munkaügyi osz­tályvezető fűzött szóbeli kiegészítést. Tőle hallottuk, hogy a tanács a 333 millió forintos bevételi tervét 100 százalékra teljesítette. Sajnos a vállalati befizeté­sek 5,6 millióval kevesebbre rúgtak a tervezettnél. Az ősz- szeg a város költségvetését apasztja, ezt senki nem térí­ti meg Szentendrének. Sze­rencsére az egyéb bevételek­nél (adó, telekforgalmazás, te­lek-használatbavételi díjak) egalizálódott a kiesés. A tele­pülésfejlesztési hozzájárulás mérlegében is 800 ezer forint hiány könyvelhető el. Gyarapodott a település Németh Ferenc az 1986-os gazdasági év kiemelkedő ered­ményei közé sorolta, hogy 18 hónapos munka után sikerült kialakítani 183 lakásépítésre alkalmas telket. A visszafo­gott állami beruházások ár­nyékában, s annak az isme­retében, hogy a VII. ötéves tervben mindössze 30 szociá­lis bérlakás épül Szentendrén, ez igen jelentős teljesítmény. Derűlátásra ad okot az is, hogy településünkön a köz­művesítés lendületesen halad. Pedig állami pénz alig van rá. Eddig 40 építőközösség ala­kult azzal a céllal, hogy a vil­lany-, víz-, gáz- és csatorna­kilométerek hosszát növelje. Jelentős változásokat hozott 1986 a közoktatási intézmé­nyek egy részében is. Üj, vég­leges helyére költözhetett a Vujicsics Tihamér Állami Ze­neiskola, a Móricz Zsigmondi Gimnázium és a szakmunkás- képző. Az utóbbi ebben az év­ben lesz önálló középfokú is­kola. A településfejlődés lassult. de tovább haladt. Sikerült a járdát megépíteni a Kálvária téren, a csatornát az Ady Endre útról nyíló névtelen úton, szebbé tették a Jókai út melletti teret, a lakásépí­tés támogatására is jutott két és fél millió forint. A tanácsi apparátus munkáját fogja könnyíteni az a két korszerű elektromos könyvelőgép, amelyhez a Pest Megyei Ta­nács biztosította a két szak­embert. Ügy tűnik, városunk­ban immár adottak az elekt­ronikus adatfeldolgozás sze­mélyi és tárgyi feltételei. Jótékonyan hat a beruházá­sok kivitelezésében a ver­senytárgyalásos rendszer be­vezetése. Komoly összegeket lehet megtakarítani. Néhány példa: a Pannónia-telep gáz­vezetékének kiépítésére két árajánlat érkezett. Az egyik 9,3, a másik kétmillió 850 ezer forintról szól. A Rózsa úti csatorna munkálatait négy cég kívánta elvégezni. Az egyik 11,2, a másik 5,7 millió­ért. A Vasvári-lakótelep gáz­vezetékének gerinchálózatát végül is 4,3 millióért vállal­ták, amely ez esetben is 500 ezer forint megtakarítást je­lent. A gimnázium második ütemének megvalósítását há­rom cég szerette volna meg­kaparintani. Az egyik 66. a másik 52 milliót kér. A pél­dákból nyilvánvaló, hogy nem mindegy, hogy kik és meny­nyiért kapják a megbízást. A városgazdálkodásra ked­vezően hat az is, hogy hosszú évtizedek óta először bőséges a választék kivitelezőkből. Azonban a szerződéskötések előtt ajánlatos alaposan tá­jékozódni a jelentkező cégek, kisvállalkozások eddigi tevé­kenységét illetően. Megkésve Túl szép volna azonban az 1986-os mérleg, ha emlí- tetlenül hagynánk a negatív tendenciákat. Néhány beruhá­zásunknál többletköltség je­lentkezett. A Felszabadulás-la­kótelepi gyógyszertárnái 500, a Vajda Lajos Múzeumnál 100, a mentőállomásnál 200 ezer forint. Tanulság: szigo­rúbb műszaki ellenőrzésre van szükség! Sajnos, határ­időcsúszás is előfordult. Nem készült el például a Felszaba­dulás-lakótelepi rendelőinté­zet terve, nem adtuk át idő­ben a mentőállomást, s az iz- bégi fedett sportudvart. A szabad árforma érvényesülése erősen növeli a költségeket. Erre a város vezetőinek gyón figyelniük kell. Romló adómorál na­Romlott a lakosság adófize­tési morálja. Érdekes, hogy míg a közművek fejlesztésé­re szívesen áldoznak, addig az adókat késedelmeskedve, so­kan egyáltalán nem fizetik. Sajnos, az egész településen rosszabbodott az utak állaga. Igen nagy gond a minőségük további megőrzése. Nagyjaví­tásra 1987-ben sem lesz pén­zünk. Erősödött a feszültség a kereskedelmi ellátás gyengü­lése miatt. Üj állami üzlet nem nyílt. Különösen ellátat­lan a László-telep, a Felsza­badulás-lakótelep, ízbég és a belváros egy részének lakos­sága. Gondokat okoz, hogy az általános iskolás korosztályú csoportok számára nincs ele­gendő tanterem. Mindezek ellenére 1986-ról elmondható, hogy jól indította a VII. ötéves tervet, s meg­alapozta az 1987. esztendő eredményeit. SZENTENDREI v/tirlan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Azt mondják az utcán... Három kérdés, három igen Kölcsönző, totózó, tejivó Rögtönzött népszavazást tartottam a város főutcáján. Nem tudom, miért, de minden esetben tizenkét embertől érdeklődtem. Az első kérdéskör így hangzott: szükség volna-e véleménye szerint Szent­endrének kerékpárkölcsönzőre, totó-lottózóra, tejivóra? Vágj' szeren­csém volt, vagy jól pécéztem ki a hiányzó szolgáltatásokat, mert kivétel nélkül igenlő válaszokat kaptam. A népszerű kétkerekű jár­művel kapcsolatban az indok­lás így hangzott: a település lakosságának harmada él pa­nelházakban. Azokban lehe­tetlen biztonságosan tárolni a biciklit. A negyedik emeletre nehéz felcipelni. Pedig ezek a családok tavasztól őszig szí­vesen mennének hét végén a hegyekbe, a Dunakanyarba. Azért, hogy alkalmanként ki­ránduljanak, nem vásárolhat­nak kerékpárt. Ma már a legegyszerűbb típusnak is több Most lakják be az új iskolát Nyolc szakmát oktatnak Az elmúlt egy esztendőben a város és körzetének iparitanuló-oktatá- sában alapvető változások következtek be. Kezdjük azzal, hogy el­foglalhatták a Móricz Zsigmond Gimnázium régi épületét. A tárgyi feltételek megváltozásáról csak annyit, hogy ez eleve iskolának épült; a gyerekek valójában az új helyükön tapasztalták, hogy milyen is egy középiskolai tanterem. Hosszú évekig a Pilisvörös- vári 206. Számú Szakmunkás- képző Intézet kihelyezett ta­gozataként működtek, tavaly augusztus 15-től önállósodtak, a Szentendrei 227. Számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zetté váltak. Nos, ezek a változások szemmel láthatók. De az új körülmények, az önállósodás az oktató-nevelő munkában megteremti-e az előrelépés le­hetőségét? Szőnyi László megbízott igazgató arról be­szél, ami a falakon belül ta­pasztalható. — Az, hogy végre a szó szoros értelmében iskolába kerültünk, lehetővé tette a Pro Űrbe Festő, pedagógus, közgazdász A városi tanács a március 31-i ülésén Pro Űrbe cí­met adományozott Deim Pálnak, Monoki Lászlónénak és Németh Ferencnek. Pro Űrbe cím, az ezzel járó oklevél és plakett azok­nak a személyeknek adományozható, akik a város gazda­sági, társadalmi fejlődése és a művészeti élet területén, valamint a lakosság érdekében hosszabb időn át ered­ményesen tevékenykedtek, s kimagasló érdemeket szereztek. rieim Pál Szentendrén U született, s azóta is itt él és alkot a Munkácsy- díjas festőművész. A Ma­gyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapjának, a Ma­gyar Képző- és Iparmű­vészek Szövetségének tag­ja, tevékenyen részt vesz a szövetség Pest megyei terü­leti szervezetének munká­jában; 1986 óta az Artéria Képzőművészeti Alkotó- közösség elnöke. Művei gyakran szerepel­nek a szentendrei, buda­pesti kiállítótermeken kí­vül az európai nagyváro­sokban is. Tevékenységének fontos része a közéleti művészet­szervező munka, amit a szentendrei hagyományok szellemében az új festő­iskola ifjabb nemzedéké­nek összefogása érdekében tesz. Szakmai tanácsaival segíti a különböző művész­generációk képviselőit. Évek óta tagja a helyi városfejlesztési ellátási bizottság műemléki al­bizottságának. Munkáját a városszeretet, a városkép, a műemlékek megóvása iránti féltés hatja át. Tu­dásával, helyismeretével segíti építészeink munká­ját. A településfejlesztés érdekében kifejtett alkotó, közéleti tevékenysége ki­emelkedő jelentőségű Szent­endre életében. A/lonoki Lászlóné csak- nem három évtizede a Központi Általános Iskola tanára. A város zenei éle­tének megbecsült személyi­sége. Pályája kezdetén ki­tűnő pedagógiai érzékkel és nagy szakértelemmel vette kézbe Szentendre ének­zene oktatásának ügyét. Ennek köszönhetően kezd­te meg működését az ének­zene tagozat, amely mind­máig bázisa e kultúra utánpótlásának. Ne acsak az oktatásban ért el kiemelkedő sikereket — melyet több rádiófel­vétel is bizonyít —, hanem a település pedagógusait is szakmai munkaközösségbe tömörítette. A vezetésével működő kórusok előadásai számtalan városi ünnepség színvonalát emelték. Zeneértö és -szerető tanít­ványok nemzedékeit nevel­te fel. Kiemelkedő tudású szakember, aki társadalmi munkában szervezi Szent­endre zenepedagógusainak továbbképzését. Szűkebb hazánkban megyei vezető szaktanácsadóként dolgo­zik. A] émeth Ferenc kiváló ■L ’ államigazgatási, pénz. ügyi szervező, munkája nagymértékben hozzájárul településfejlesztésünk cél­jainak megvalósításához. Szakmai tudásával, becsü­letességével, humánus magatartásával tiszteletet és megbecsülést vívott ki magának. Németh Ferenc két év­tizede a városi tanács pénzügyi, terv- és munka­ügyi osztályának vezetője. Sokrétű feladatot lát el. Állásfoglalásai és döntései megalapozottak, átgondol­tak. Intézkedései a helység fejlődéséért érzett felelős­séget tükrözik. A pénz körültekintő elosztásával biztosítani tudja a város intézményeinek kiegyen­súlyozott működését. Rugalmasan keresi a várospolitikai célok meg­valósításának módjait. Jó kapcsolatot alakított ki és tart a különböző gazdasági egységekkel. mérce magasabbra állítását. Az önállósodás tovább segíti ezt a folyamatot. A legfonto­sabb eredménynek azt tar­tom, hogy jobban tudjuk kép­viselni a város és a körzet érdekeit. Jelenleg nyolc szak­ma tudnivalóit tanítjuk, szep­temberben indítjuk a gépla­katosok képzését. Három osz­tállyal gyarapodtunk, négy­száz gyerek és 20 pedagógus dolgozik együtt. Míg régebben esetenként el kellett utasíta­ni a körzetből jelentkező fia­talt, most a helyi beiskolázási igényeknek maradéktalanul eleget tudunk tenni. S az, hogy van könyvtár, tornaterem, egyéb helyiségek, lehetővé teszik a szakkörök működtetését, a szabadidő szervezését. Az előbbiből öt működik, s délután szervez­zük a tömegsportrendezvénye­ket. Négy szakosztállyal (ké­zilabda, asztalitenisz, kispá­lyás futball, természetjáró) indult útnak a diáksportkö­rünk. Az ODK-versenyen a megyében jelenleg a második helyen állunk. Kitűnően mű­ködik a saját MHSZ-klubunk. A Szakma Kiváló Tanulója és a tantárgyi verseny országos küzdelmeiben öt területen képviselik iskolánkat. Ilyen nagy számban még nem ju­tottak a döntőig ebből az is­kolából gyerekek. A sikert egyértelműen a tantestület jó kollektív munkájának tulaj­donítom. Pozitívan befolyásolja az oktató-nevelő munkát az is, hogy a gyakorlati oktatás, il­letve annak szervezése, ellen­őrzése hozzánk került. A vál­lalatokkal és szövetkezetekkel fenntartott szoros kapcsolat­nak köszönhető, hogy az ön­állósodás utáni napokban mér minden tanulónak meg­felelő helyet találtunk. — Mi a legfontosabb fel­adat a jövőben? — Az iskola elismertetése. Meggyőződésem, hogy az in­tézmény rangját az elért eredmények alapozzák meg Ezek számát szeretnénk sza­porítani. A tárgyi és szemé­lyi feltételek adottak a jobb munkához. A szakmunkástanulók és tanáraik lassan belakják az épületet. Rendbeszedették a fűtést, villanyvezetékeket, nyílászárókat. Több mint fél­millió forintot költöttek el. Itt sem kell kevesebbet ta­nulni, dolgozni, mint a régi helyen, itt is vannak ta­nulók. akik küszködnek az ol­vasással, számolással — de végleges otthonra leltek. , ezer forint az ára. De ha a kölcsönző elfogadható napi dí­jért kínálná, az más. Mozgást, környezetkímélést jelentene. Szentendre és ikor- nyéke ideális terület kerékpá­rozáshoz. A jármű egyébként reneszánszát éli. Nagyon sok turista választaná program­nak, hogy a HÉV-állomásíól pedálozik néhány kilométert. Különösen a fiataloknak tet­szene az ötlet. Csakhogy mi­képpen szállítsák távolabbi tájakról idáig a kétkerekűt? Kellene a kölcsönző. A totó-lottózóra vonatkozó érdeklődést ugyanilyen lelke­sedéssel fogadták a megkérde­zettek. Az egyik asszony azt mondta: legalább nem járna be a férjem minden szombaton Csillaghegyre. A másik: nem a Sárga Csikóban töltené ki a szelvényeket. A harmadik: végre nem a szobát büdösíte- nék be a kollektíván totózó haverjaink. Igen, Szentendrén csak az OTP-ben lehet szelvényeket vásárolni. A szenvedélyes já­tékosoknak (sokan vannak) ez azonban korántsem elég. Hi­ányzik a klubszerű helyiség a maga hangulatával, baráti kö­rével, ugratásaival. A legnagyobb visszhangja a harmadik kérdésnek volt. A tejivó esetleges létesítésének hallatára mindenki monológba fogott; Ennek lényege: Szent­endrén nem lehet olcsón reg­gelizni. Forró kakaót inni, ka­szinótojást. franciasalátát, me­leg szendvicset enni. Kekszet, aprósüteményt vásárolni de­kára. Többen még az üzlet külalakját, belső berendezését is leírták. Hogy miért tartom közlésre érdemesnek a „kutatás” ered­ményét? Mert jelzi, hogy mi lyen élénken érdeklődnek az emberek a hiányzó szolgálta­tások iránt. S még az sem árt, ha a vál­lalkozó kedvűeknek felhívjuk a figyelmét: üzlet lenne a fel­soroltak közül valamelyik te­vékenységet elindítani. , tSSSSSS/SSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^ | Villanófény j t//yw/////////////////^///'8WM8l»»W Kedves kutyák! Nyílt levél­lel fordulok hozzátok! Na­gyon vigyázzatok arra, hogy a települések utcáin, ne pedig a helységnévjelző táblán kívül üssön el benneteket az autó! Mert bizony mondom nektek, hogy ez utóbbi esetben nem támad Antigonétok, aki befed­né földi maradványaitokat. Ügy jártok, mint az a tár­satok, amelyik a Pomáz— Szentendre közötti út padká­ján hever, immár három he­te. Példaként említhetném jól megtermett fekete színű tár­satokat is, amely a Csobánka felé vezető út szépen kibeto­nozott árkában alussza örök álmát. Most joggal kérdezhetitek, hogy az ember, akinek hűsé­ges barátai voltatok, miért nem részesít benneteket „vég­tisztességben”? Mert a terem­tés koronája hamar feledi szol­gálataitokat, s még arra sem képes, hogy az illetékeseknek jelzést adjon pusztulásotok he­lyéről. De van-e egyáltalán illeté­kes illetékes? Mert a szent­endrei állatorvos azt mondja: Szerencsére egyik kutyatetem sem fekszik a város területén. A nagyközség tanácselnöke úgy véli, hogy az Óbuda Tsz-é Antigoné szerepe, mert hogy a hűséges négylábúak szántóföl­dek mentén bomlanak. Pomáz nagyközség gamesz-vezetője április 2-án sajnálkozását fe­jezte ki, hogy két hétig sen­ki nem jelezte nekik a tete­mek helyét. Mert ők, úgy­mond nem vehetik észre, hi­szen sem Szentendre, sem Cso­bánka felé nem járnak. De ha már a makacs telefonáló olyan buzgó, hogy naponta odacsörget, üsse kő, ő elföl- delteti a tetemeket, bár most fontosabb feladata van.., S kedves kutyák, a dolog valóban a beszélgetés szerint zajlott. A tetemek még talán most is — hétfőn még bizto­san —• az árokparton hever­tek. Tudom, hogy számotokra érthetetlen az egész, mert ti mindig pontosan teljesítitek kötelességeteket, de az embe­reknél ez sajnos nem így van. Mert lám, van itt is GYEPMESTERI HIVATAL, GAMESZ, ÓBUDA TSZ, jár­művezetők ezrei, mégsem tö­rődik senki azzal a fertőzés- veszéllyel, amit hantolatlan tetemeitek okozhatnak. Mert Magyarországon csak titeket büntetnek meg a kutyaköte­lesség megszegéséért. Az em­berek világában pedig még fi­zetést is adnak ezért. Vigyáz­zatok tehát kedves kutyák, hogy az említett cégek udva­rán üssön el benneteket az au­tó. Ivóvíz Pilisszántónak Első ütem még az idén Nagyrészt saját erőből Nem vitás, hogy Pilisszán­tó lakossága az utolsó négy évtized legjelentősebb beru­házásának tartja a falu veze­tékes ivóvízhálózatának kiépí­tését. Már az előkészítő mun­kálatok idején megnyilatko­zott a teljes egység, hiszen mindössze négy idős ember maradt a társuláson kívül. Igaz, a tanács dolgozói sokat talpaltak, akadt olyan polgár, akit győzködni kellett. De min­den jó, ha a vége jó — tart­ja a közmondás —, az erőfe­szítések után 1985-re elkészül­tek a beruházás tervei. Né­hány nappal ezelőtt az is el­dőlt, hogy a pályázatot a Du- namenti Regionális Vízmű Vállalat nyerte. Hétfőn, ápri­lis 13-án alakul meg hivata­losan a víztársulat. Sarudiné Kulcsár Borbála, a községi tanács műszaki elő­adója elmondta, hogy július­ban kezdik a munkát. A költ­ségvetésük 56 millió forint. Egy családnak 25 ezer forint­jába kerül az egészséges ivó­víz bevezetése. Ezt az összeget tíz esztendő alatt kell befizet­ni. Így összejön 15 millió. A megyei tanács ad 9,6 milliót. A Pilisszántón működő gaz­dasági egységektől, intézmé­nyektől befolyik 3 millió. A többit a község a maga ere­jéből teremti elő. Jobb helyre talán nem is vezethetnék az ivóvizet. Pe­dig Pest megyében akad még néhány település, ahol gondo­kat okoz az éltető folyadék hiánya. De Pilisszántón már szinte tarthatatlan volt a helyzet; az egész községben mindössze négy kifolyó bizto­sította az egészséges ivóvizet. Ezek hozama is ingadozott. A többi kút szóba se jöhetett. A magas nitráttartalom miatt a gyerekek csak üdítőket Ihat­tak. Nem csoda hát, hogy az egész falu lakossága egy em­berként állt ki a vezetéképí­tés mellett. A több évig tartó munkát szakaszokra bontották. Az el­ső ütem még az idén elkészül. Az oldalt Irta: Vicsotka Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom