Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-06 / 81. szám

1981. Április 6 „ hétfő Számadás fél héttől tízig A tehenet nem csak fejni kell Hacsak valamilyen különleges esemény, vagy az embereket felkavaró, lázba hozó probléma nem adódik, nehéz előre megjósolni egy-egy falugyűlés kimenetelét. Ha a dolgok rendben mennek, azaz a lehetőségekhez képest gazdagodik valamely település, akkor általában a következő történik: a HNF-titkár megnyitója után a tanácselnök elmondja az előre megszerkesztett szöveget, a kérdések és válaszok után a közönség vegyes érzel­mekkel szétszéled. A tanácsnál általában ismerik az igényeket, ezért aztán ritkán vetődik fel olyasmi, ami­ről ne tudnának, s amivel kapcsolatban ne volna a tar­solyban ilyen, vagy olyan válasz. Ha mégis, akkor se nagyon van mód arra, hogy azonnal gyógyírt kínálja­nak, hiszen a tanácsi terveket már jóváhagyták. Talán majd jövőre, nincs rá pénz — hallani gyakran. Egy belügy Szóval a falugyűlések nem-\ igen tartogatnak bombaszti­kus meglepetéseket, persze attól még lehetnek sikeresek, már csak az információcsere okán is. Több szem többet lát, több fül többet hall, azaz nem mindegy, mennyien kí­váncsiak, vesznek részt aktí­van ezeken a fórumokon. Ráckevén az eget fürkészték minap a tanácsiak, mert bi­zony az időjárás szeszélyein is múlik a dolog. S mert az eső estére sem csillapodott, nem kellett tovább azon iz­gulni, hogy befér-e mindenki a tanácsterembe? Kényelme­sen elhelyezkedhetett az a hatvan- ember, aki fél hétre összegyűlt. Ezután ősszel Raffay Béla tanácselnök tá­jékoztatójában mindaz benne volt, amit a városi jogú nagy­község jelenéről, jövőjéről tudni érdemes. Sok újat nem mondhatott el. hiszen nemré­giben fejeződtek be a ta­nácstagi beszámolók, s gya­nítható: azokon sokan ott vol­tak a teremben ülők közül. A tanácselnök egyebek között ezért is jelentette be, gon­dolkodnak azon, hogy ezután inkább november táján tart­ják majd meg a falugyűlése­ket. Akkor, amikor az észre­vételek még bekerülhetnek a következő évi tervbe. Amilyen kevesen jöttek el, olyan sok kérdés fogalmazó­dott meg, hiszen a 17 fel­szólaló közül többen nem csak egyetlen témáról tudako­zódtak. Az energia-, a gázel­látás, a közlekedés, a környe­zetvédelem kérdései éppúgy szóba kerültek, mint az: igaz-e, hogy megszűnik a ráckevei futballcsapat? Olasz József költői kérdést intézett a jelenlévőkhöz: hol vannak az emberek? — Meg­döbbenve látom — mondta —, hogy csak ennyiünket érde­kel a falu sorsa. Ez nagyon szomorú. Pedig itt tisztázhat- - nánk néhány dolgot. Például azt, hogy mifelénk az járja: az ember nemcsak kér, ha­nem ad is. E szerint kell a tanács mellé állni. A tehenet ugya/nis nemcsak fejni, hanem etetni is kell. Raffay Béla erre csak any- nyit szólt: maga is úgy tanul­ta, hogy a tehenet a száján keresztül lehet megfejni. Az­az etetni kell ahhoz, hogy te­jet adjon. De neki is volt kérdése: meddig érnek rá? s* Ez így tréfásan hangzott, mert akkor még. senki nem sejtette, hogy a résztvevők este 10 óra tájban kezdenek majd szedelőzködnj'. Addig azonban sok minden történt, az egész falut érintő kérdések­ről került szó. Kiderült pél­dául, hogy az 500 köbméteres víztároló megépítése utón is jelentkező nyomásproblémák­nak az az oka, hogy a gépé­szeti berendezés még mindig nem készült el. A Pest Me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat többszöri ígérete ellené­re sem. Hosszú távon azon­ban ez sem oldja meg a ma még jelentéktelen vízgondo­kat. Az ezredforduló környé­kén a jelenleginél nagyobb keresztmetszetűre kell cserél­ni a csöveket, s már előbb jó volna csatlakozni a főváro­si vízbázishoz. A másik nagy téma a kör­nyezet védelme volt. A be­számoló is érintette, hogy az erőfeszítések, felhívások el­lenére még a legforgalmasabb utcákban is akad takarítani való. Nem az intézményes szemétszállítással van gond, az jól bevált, inkább azzal, hogy sokan a saját portájuk előtt nem tartanak rendet. Szó érte a települést ezernyi módon segítő ráckevei Arany­kalász Tsz-t is, amelynek szál­lító járműveiről gyakran ke­rül ilyen-olyan hulladék a fő­utcának számító Kossuth La­jos utcára. A termelőszövet­kezet jelen levő képviselője belügynek minősítve a dolgot, azt kérte: jelentsék a konkrét eseteket, s akkor nem marad el a felelősségre vonás. Sokan tudakolták: mi lesz a művelődési házzal? Nem vol­na-e érdemes addig várni, míg összegyűlik a pénz egy új intézmény felépítésére, ahe­lyett, hogy a régit foldozgat- ják. A válasz egyértelműen nem volt, hiszen pénz hiá­nyában még a födém, a tető- szerkezet cseréje is sokáig el­húzódhat. A tanácsnak a meg­lévő intézmények, közöttük iskolák, óvodák működését kell elsősorban biztosítania, nem kezdhet ilyen nagy beru­házásba. Kár, hogy a helyi rendőr- kapitányságot nem képviselte senki, mert a közbiztonság helyzete, a rongálok megféke­zése, a közlekedés viszontag­ságai is felmerülték. Az autó­sok arról is panaszkodtak, hogy a központban hovato­vább már hétköznap sem tud­nak parkolni. Ezúttal meg­tudhatták, hogy az áruház mögötti területet nyugodtan használhatják erre a célra, s a belterületeken majd in­gatlanokat sajátítanak ki, ahol átmenetileg szintén lehet majd parkolni. Azért átme­netileg, mert a felszabaduló hely a növekvő forgalomnak megfelelő út kialakításához szükséges. Ez kapcsolódna a később megépítendő új rác­kevei Duna-hídhoz. Dr. Vona Ferenc, a körzet országgyűlé­si képviselője a falugyűlésen bejelentette: az építési és városfejlesztési minisztertől érkezett levél szerint a hidat a következő ötéves tervben meg lehet építeni. A ráckeveiek nem lennének igaz lokálpatrióták, ha nem hozták volna elő a most 500 esztendős szerb templom dol­gát. A fél évezred nyomai bi­zony meglátszanak a ma is működő templomon. A falu­gyűlés csupán a tényt rögzít­hette: az Országos Műemléki Felügyelőség 2 millió forintot tud ráfordítani ebben az öt­éves tervben, a rendbe - hozá­sához viszont 80 millió kelle­ne... Felkabátolva Fél tízre járt az idő, ami­korra kifogytak a kérdések és a válaszok. Ezzel a falugyűlés hivatalosan véget ért, nem hi­vatalosan azonban folytató­dott. Felkabátolt csoportok vizsgálgatták, ízlelgették a falra kifüggesztett rendezési tervet, nem fukarkodva az újabb kérdésekkel. Ez hát Ráckeve jövője — hümmög- ték, s azt már a tudósító te­szi hozzá: sok falugyűlés lesz még addig, mire az elképze­lések valósággá válnak. Kövess László Biztonságos hulladéklerakó Épül a különleges kezelést igénylő hulladéklerakó telep Galgamácsa és Aszód között. Nagy tempóval végzik az előkészítő földmunkákat a Földgép Vállalat dolgozói. Budapest és Pest megye hulladékait helyezik majd el itt, s 1988 júliusára, ha elkészül, Közép-Európa legkorsze­rűbb hulladéklerakata lesz. (Vimola Károly felvétele) Nem veszik észre a hiányát Szanálás a várt eredménnyel Mint beszámoltunk róla, jog­utód nélkül felszámolták a Gyáli Nagyközségi Tanács épí­tési és költségvetési üzemét. Az erre alakult bizottság a vállalatok felszámolásáról szó­ló pénzügyminiszteri rendelet alapján elvégezte a munkáját, s a napokban tett jelentést a tanácsülésnek, amely azt el­fogadva határozatban utasítot­ta a szakigazgatási szerv veze­tőjét, hogy az üzemet a törzs­könyvi nyilvántartásból töröl­tesse. Bírósági eljárás Ahogy korábban megírtuk, az üzem nem vblt képes ellát­ni azokat a feladatokat, ame­lyekért korábban létrehozták. A tennivalók elvégzéséhez nem rendelkeztek elegendő tapasz­talattal, eszközökkel, ami sze­mélyi, elsősorban vezetői prob­lémákkal is párosult. A leg­Simon Lajos: Érzékeny poéták IVT indaddig rendjén, mentek a dolgok, míg Szekér Pál kritikus kimondottan az irodalmi lapokban publikálta tanulmányait. Addig viszonylag békességben élt; néhány írót és néhány költőt kioktatott ugyan a mo­dern irodalom kérdéseiről, néhány író és né­hány költő meg is neheztelt rá, de néki eb­ből a legparányibb kára sem keletkezett. A baj úgy kezdődött, hogy Szekér Pál ki­tört a szakmai gyűrűből, mind több cikket irt a napilapokban, sőt. egyszer elkövette azt a hibát, hogy közölni engedte fényképét az egyik nagy példányszámú képes magazin­ban. így tudta meg a környék, hogy az egyébként szürke kinézetű ember: neves fér­fiú. Olyanok szólították meg az utcán, akik eddig észre sem vették, sőt kimondottan ke­resztülnéztek rajta, kezét rázták,_ vállát ve­regették, hátát paskolták, barátságosan fe­ketekávéra invitálták, miközben azt mondo­gatták : — Ejnye, ejnye. Szekér úr, maga a világ legszerényebb embere. Hát az újságokból kell megtudni, hogy ilyen kitűnőség él közöttünk? Még szerencse, hogy olvassuk az újságot. Kedvenc eszpresszójában Évike. a felszol­gálólány ettől kezdve szinte áhítattal csüggött az ő szeretett mesterén, végül pedig a lány elpirulva megvallotta a nagy titkot: — Szekér úr kérem, én is szoktam 'irogat­ni. Mire Szekér Pál csak ennyit mondott: — No... A lány nem hagyta kicsúszni markából a mestert. — Szekér úr. én magának, mint hozzáértő embernek, szeretném megmutatni a versei­met. Szekér Pál rosszkedvűen erre is csak azt mondta: — No... így mutatta meg Évike a pepita füzetbe írott verseket, amelyet mind-mind valamely közismert sláger ritmusára íródtak. A szá­nalmas tehetségtelenség annyira feldühítette a kritikust, hogy őszintén megmondta a vé­leményét. Évike természetesen nagyon kö­szönte az őszinte bírálatot, de valami egészen picinyke ellenséges fény fellobogott a szemé­ben, s ettől kezdve, ha Szekér Pál egy dup­lát rendelt, összesúgott a kávéfőzőnővel, és olyan híg löttyöt lökött a mester asztalára, hogy attól a nem is nagyon becsületes em­bernek is kinyílik a zsebeben a bicska. De még ezzel együtt is rendjén mennének a dolgok, ha a húsboltból Seregély Ferenc hentesmester nem üzen, hogy Szekér úrral nagyon'szeretne néhány intim szót váltani. Egy üres órájában atbailagott hát a kritikus a húsboltba, ahol Seregély mester véres báró­ját tisztogatta éppen, mert már közeledett a zárás ideje. Aztán együtt mentek arra a bi­zonyos néhány intim szóra a sarui vendéglő­be. Ott Seregély mester megvallotta a követ­kezőket: két esztendeje anyagi okok miatt otthagyta a felesége vagy hogy pontosabbak legyünk, a mester szűrét tette ki a lakásból. Három hónapig úgy csatangolt szegény, mint a kóbor kutya. Akkor részben azért, mert vissza akarta magát hlizelegni az asszony ke­gyeibe, összeütött néhány verset. Egyiket, a legszebbet, nyomban el is szavalta, s a jám­bor kritikus.mára költemény címétől is majd­nem felüvöltött. így szólt „Felkötöm magam szomorú fűzfára .. — No mit szól hozzá? — kérdezte öntel­ten a hentesmester. — Ugye érdemes fog­lalkoznom a versírással? A kritikus kínosan töprengett. Gondolko­dott, gondolkodott, megmondja-e az igazsá­got. Végül úgy döntött, nincs értelme félreve­zetni ezt az embert. Vétek lenne becsapni. A versek miatt, talán elhanyagolná a becsüle­tes munkát, tönkretenné az életét. Azt mond­ta hát: — Ne haragudjon Seregély úr, de ezek a versek rosszak. Nem is versek ezek. Nem ér­demes vele foglalkoznia, Seregély úr! A hentes ádámcsutkája akkorára nőtt, mint egy rosszul kötött nyakkendő csomója, sze­me villogott, mint a stoplámpa, de nagy önuralommal azt mondta: — Nagyon köszönöm az őszinte kritikát. Hát akkor ... ezek szerint örökre el kell bú­csúznom a költészettől... Másnap pedig azt mondta a hentes a mun­katársainak: — Ismeritek azt az írót vagy micsodát? — Ismerjük — mondták a munkatársak —, benne volt az újságban is a fényképe. Mi van vele? — Semmi — mondta zordan a mester. — Csak figyelmeztetlek benneteket, hogy az az alak egy öntelt majom. A munkatársak magyarázatra vártak, a pénztárosnő is felnézett, abbahagyta a kötögetést. Ám Seregély úr magyarázat he­lyett így zárta le a témát: — Ne sajnáljátok tőle a mócsingot,.. utóbbi vezetővel szemben a visszaélések gyanúja is felme­rült. Ezért a tanács tavaly ok­tóberi ülésén határozott az üzem felszámolásáról, mert nem akarta vállalni az ÉKÜ mesterséges életben tartását, egy esetleges nagy adósság kockázatát, amit nem tudná­nak önerőből törleszteni. A továbbiakban idézzük a felszámoló bizottság néhány megállapítását, amelyek sze­rint a munka megkezdésekor az üzemben áldatlan állapoto­kat találtak. A többszöri veze­tőségváltás, valamint az alkal­mazottak pánikszerű távozása űrt hagyott maga után. A pénzügyminiszteri rendelet ki­mondja, hogy a vállalat, ez esetben az üzem vezetője köte­les a céget leltár-, mérleg- és eredménykimutatás alapján — az ügyvitellel kapcsolatos egyéb iratokkal együtt — a felszámoló határozat közlésétől számított 60 napon belül jegy­zőkönyvvel átadni. Ennek alapján kell elkészíteni a fel­számolás részletes költségelő­irányzatát és ütemtervét. Jelen esetben erre nem volt lehető­ség, mert az üzem vezetője és néhány munkatársa ellen bíró­sági eljárás van folyafnatban. A felszámoló bizottság első feladata volt, hogy a bank­számlát vezető dabasi OTP- fióknak megküldte a határoza­tot és az aláírásra jogosultak nevét. Egyben kérte, hogy az ÉKÜ-vel szemben fennálló kö­vetelésekre kamatokat ne szá­moljanak fel. A bizottság tavaly október­ben összehívta az üzemnél még alkalmazásban levő 50 dolgozót és tájékoztatta őket a tanács döntéséről, valamint a helyi munkalehetőségekről. Előzetesen megegyezett a Sza­badság Tsz személyzeti veze­tőjével, az Aszfaltútépítő Vál­lalattal, a Gépszerrel, a Vas- és Vegyesipari Szövetke­zettel, a GESZ. valamint a ve- csési Építőipari- és Költségve­tési Üzem vezetőivel a dolgo­zók átvétele ügyében. Novem­ber 1-től megkezdte a fel­mondási határozatok kibocsá­tását, a Munka Törvénykönyve idevonatkozó rendelkezései­nek, valamint egyéb rendele­tek figyelembevételével. Mun­kaügyi vitát egyetlen dolgozó kezdeményezett, az ügy elbí­rálása még nem fejeződött be a dabasi munkaügyi döntőbi­zottságnál. Szabálytalanul A felszámolási bizottság köz­zétette a Pénzügyi Közlönyben az üzem felszámolását azért, hogy a vele szemben fennálló követeléseket az érdekeltek a megjelenést követő 30 napon belül érvényesíthessék. A fo­lyamatban levő munkákkal — négy lakás építésével kis­iparosoknak adott megbízást. Hirdetést adott fel az Express újságban az üzem vagyonának értékesítésére, eladására és bérbe adására. A bizottság kül­ső segítséggel volt kénytelen felmérni az üzem készleteit. Mivel az üzemben évek óta nem selejteztek, ezért nagy ér­tékű selejtes anyagot és a dol­gozóktól visszavett, elhasználó­dott, a továbbiakban nem ér­tékesíthető szerszámokat talált. Az előző anyagi felelősök ren­dezetlen — el nem számolt — leltárral, illetve anélkül adták- vették az anyagokat, teljesen szabálytalanul. A hiányként kimutatott eltérések egy része a pontatlan nyilvántartásból, bizonylati problémákból is adódhatott. A leltározással és selejtezés­sel párhuzamosan intézték a dolgozókkal kapcsolatos végel­számolásokat, munkaügyi, SZTK-ügyintézői, bérelszámo­lási tennivalókat, valamint a könyvelési és pénzügyi felada­tokat. A KSH-nál eleget tettek a jelentési kötelezettségeknek és megkezdték a készletek ér­tékesítését, lépéseket tettek a vagyontárgyak további haszno­sítására. Az épületet a Kon- takta Vállalat vette bérbe évi 562 ezer forintért, amelyét egy összegben utalt át, s amit a veszteség pótlására fordítot­tak. A bizottság kiegyenlítette a jogos szállítói követeléseket, az alapító tanács által adott gazdálkodási előlegből, min­dent megtett o tartozások be­hajtása érdekében. Az 1986. évi mérlegbeszámo­ló elkészítése után a bizottság befejezte a még meglevő kész­letek kiárusítását. Az idén ki­egyenlítette a még fennmaradt, jogos szállítói követeléseket és behajtotta az elmaradt sze­métszállítási díjakat. A kiadá­si és bevételi tételek leköny­velése után március 20-ával lezártó.k az üzem számláit, el­készítették a végleges záró­mérleget. A felszámoló bizottság ezzel pénzügyi feladatait elvégezte. Az ÉKÜ-nél levő iratokat a szakigazgatási szerv irattárába helyezték.: A leltárhiánnyal kapcsolatban feljelentést tesz­nek a dabasi rendőrkapitány­ságon. Értékesítik A felszámolás a várt ered­ménnyel zárult, az alapító ta­nács a lehetőségekhez képest szerencsésen keveredett ki az ügyből. A halmozott veszteség 6 millió 387 ezer forint, amit már rendeztek, ugyanakkor 8 millió 737 ezer forintot kitevő állóeszköz maradt az üzem után. Ezek értékesítéséről to­vább folynak a tárgyalások. Ahogy Gazdik Istvánné ta­nácselnök az ülés után fogal- 'mazott: megerősödött a hitünk, hogy jói döntöttünk. A ga- mesz és a tanács műszaki cso­portja vette át a megszűnt üzem tevékenységének egy ré­szét, a nagyobb építési mun­káknál pedig külső vállalkozó­kat kívánnak foglalkoztatni, ígérik: a lakosság nem fogja észrevenni az ÉKÜ'hiáhyát. k. l.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom