Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-29 / 100. szám

1987. ÁPRILIS 29„ SZERDA 5 Egyéni arculatú bázisintézmények Közművelődésünket alakítva Kiállítótermekból Asszociatív és valóságos formák Néhány hónapja, egészen pontosan február elseje óta új igazgató áll a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyv­tár élén. Az igazgató csak funkciójában új, hiszen im­már tíz esztendeje dolgozik a megyében, különféle közmű­velődési területeken. Hót óven át a váci művelődési központ igazgatója volt dr. Végh Ká­roly, majd további három éven át a megyei tanács mű­velődési osztályán, a művelő­dési otthoni hálózat irányítá­sa és a kulturális külkapcso- latok ápolása volt a feladata, így tehát nagy intézményben szerzett igazgatói gyakorlatot, ■ tanácsnál pedig áttekintést kapott szűkebb pátriánk tel­jes közművelődéséről, amely­be természetesen beletartozott a PMKK is. Nem ismeretlen területre érkezett; barátai, kedves kollégái dolgoznak itt. Terveiről, elképzeléseiről kér­deztük. — A szentendrei művelődé­si központnak hármas funk­ciója van. Feladatai közé tar­tozik a megyei szakmai, mód­szertani munka, amely magá­ban foglalja a művelődési ott­honi és könyvtári hálózat szakmai segítését, annak elle­nére, hogy természetesen az intézmények között nem alá­ás fölérendeltségi, hanem partneri viszony van. Emellett körzeti és városi funkciókat is el kell látnia. Tevékenysé­gét nagymértékben motiválja tt közismerten nagy idegenfor­galom. Az elmondottakon be­lül is az intézmény egyik leg­fontosabb célkitűzésének azt tartom, hogy a megye műve­lődéspolitikájának egyik fő alakítója és végrehajtója le­gyen. S ez nem kevés, hiszen az ország egyik legnagyobb közigazgatási egységéről lévén sző, a saakmai irányítás mel­lett elemeznünk kell a me­gyei művelődéspolitikai iráiiy- elsrek végrehajtását, föl kell tárnunk a különféle művelő dési folyamatok hatását, s ezekkel az elemzésekkel egy­úttal befolyásolhatjuk a to­vábbi közművelődési terve­ket. Kultúra cs gazdaság — Az elmondottakon belül mit tart a legfontosabbnak? — Offenzív álláspontot keli képviselnünk: inkábbb javas­lattevő. irányító, alapító funk­ciót kell ellátnunk. Számomra ez az egész rendkívül izgalmas próbatétel, hiszen nem min­degy, hogyan látjuk el szak­mailag azt a megyét, amely­nek lakossága az ország egy- tizedét teszi ki. Fontos, hogy az itt élőknek milyen a közér­zetük, s ezt nagymértékben befolyásolhatják a művelődé­si lehetőségek. Nem mindegy hogy mi itt, a szűkebb pát­riában hogyan valósítjuk meg az ország művelődéspolitikai törekvéseit, milyen kapcsolat alakul ki a kultúra és a gaz­daság között. Figyelembe kell vennünk a megyei sajátossá­gokat. A nagv intézmények nálunk már kiépültek, most a körzetközpontokat kell alkal­massá tennünk arra. hogv a könvvtári és művelődésköz­ponti módszertani feladatokat el.tudíák látni. A mi dolgunk az. hogy ehhez szakmai segít­séget adjunk. Az intézmények már a’kalmasark erre: mi tá­mogatjuk őket. ők Oedig a körzetközpontokat. Tyy ala­kulhat ki az »’képzelt, jó! funkcionáló hálózat. — Milyen egyéb feltételei varinak a hálózat kialakításá­nak? — Pest megyében 162 mű­velődési ház és 387 könyvtári egység működik. Ahhoz, hogy elképzeléseinket megvalósít­hassuk, meg kell nyernünk a párt- és tanácsi vezetőket is annak érdekében, hogy fel­adatuknak ismei'jék el a kör­zetek segítését. Rendkívül fon­tos, hogy a körzetközpontok­ban képzett népművelők le­gyenek. akik szakmai szem­pontból is alkalmasak a mód­szertani célok megvalósításá­ra. tehát egyaránt fontosnak tartják mind a helyi, mind a körzeti feladatokat A ma­gunk részéről nekünk figye­lembe kell vennünk a megye sajátosságain kívül nagyság­rendjét is. Ez a pillanatnyi fel­tételrendszerrel csak úgy old­ható meg, ha a feladatokat megosztjuk a nagy intézmé­nyekkel. Ezért bázisintézmé­nyeket szeretnénk kialakítani, amelyek egybeeshetnek a kör­zetközpontokkal, de ez termé­szetesen nem feltétel. A bá­zisintézmények kialakításánál arra is gondolunk,- hogy me­lyik művelődési házban van­nak már az egyes szakterüle­teknek hagyományai. Ahol ez adott, ott úgy kell fölerősite- nünk, hogy a tevékenységnek megyei kisugárzása legyen, s mintegy a PMKK kinyújtott karjaként tevékenykedhessen. Igen lényeges, hogy égy-egy szakterületen szerteágazó és alapos műhelytevékenység folyjék. Ez magában foglalja a bemutatókat, a továbbképzé­seket és a különféle szakmai kiadványokat Is. Alapkoncep­ciónk az, hogy csak körzethá­lózattal és bázisintézmények­kel lehet igazán megfelelő szakmai tevékenységet folytat­ni. Az elképzelések megvaló­sulásával a bázisintézmények­nek karakterük, egyéni jelle­gük és szakmai hírük lesz. A könyvtárhálózatnál hasonló módon járunk el, s ehhez ugyancsak a körzetközpontok megőrzésére van szükség. Hakni nélkül is — Milyen elképzelések kész­tetik a szentendrei művelődé­si központot a másfajta rend­szer kialakítására? — Egyszerűen föl kellett is­mernünk, hogy ma már nem elegendő a továbblépéshez a steril módszerek átadása. Kul­turális és közművelődési szol­gáltatási rendszerre van szük­ség. Pest megyének számos ér­ték« van, amelyekkel jelenleg nem élünk eléggé. Például ki­állítási anyagok, különféle ki­váló zenekarok, kórusok, iro­dalmi színpadok, őszre össze­gyűjtjük ezeket a közművelő­dési lehetőségeket s az egé­szet egy kiadványban össze­gezzük, amelyet a megye va­lamennyi művelődési háza megkap majd. így bőséges vá­lasztási lehetősége lesz min­den igazgatónak a kulturális programokból, s nem lesz szükség arra, hogy egy-egy jó műsor összeállításához a drá­gán és nem mindig jól dolgo­zó halcnibrigádokhoz vagy műsorirodákhoz forduljon, — Az eddig elmondottakból MIT ÜZEN A RÁDIÓ? Hu-\ szadik születésnapját ünnepel­te februárban ez a műsor, amelynek állandó munkatársa dr. Szegő Tamás, s kezdettől fogva Kerényi Mária. Min­denkor megértéssel fogadják a panaszukkal hozzájuk for­dulókat. Megkeresnek és meg­hallgatnak az ügyben minden érdekeltet. A legtiszteletre- méutóbb az, hogy semmiféle el­fáradás, fásultság nem volt so­ha érezhető a hetenként je­lentkező adásokon. Ugyanak­kor az általuk feltárt helyze­tekről valósághű képet alkot­nak. összegzéseik megalapo­zottak, véleményük széles lá­tókörről tanúskodik. Ám van. amikor a mérleg nyelve nem billen se jobbra, se balra — mint például Er­zsi néni esetében. Az egyedül­álló szívbeteg asszony takarí­tói munkára kérte meg lak­helyének, a nyugdíjasháznak tiszteletdíjas ápolónőjét. De mint kiderült, az ápolónő csak azt nézte, mit kap. Hajlamosak lennénk azon­nal pálcát törni fölötte, hi­szen az élet gyakran szolgál­tat erre példát, de megszó­lalt a megvádolt is, akitől vi­szont megtudtuk, hogy a két meisseni szobrocskát — amit több más tárgy mellett vissza­követel Erzsi néni — karácso­nyi ajándékként kapta tőle. is úgy tűnik, hogy nagy hang­súlyt fektet az összefogásra és a koordinálásra. Közkinccsé tenni — Valóban így van. Meg­győződésem, hogy még házon belül is jobban össze kell dol­gozni, azaz a művelődési és a könyvtári hálózatnak alapo­sabban kell egyeztetni, hogy megszűnjenek a párhuzamos­ságok, s ezáltal anyagi nyere­ségre tehessünk szert. Miután azonos célért dolgozunk, min­denféle együttműködési alkal­mat meg kell ragadni. Tár­gyaltunk már a népművelők és a könyvtárosok egyesületé­vel és feladatainkat egyeztet­tük a megyei pedagógiai in­tézettel, a Hazafias Népfront­tal, a szakszervezettel, a KISZ-szel és más egyéb tár­sadalmi szervezetekkel. Ügy gondolom, hogy luxus a külön üzemeltetés, s hogy erről ne csak beszéljünk, azt a gazda­sági helyzet is megköveteli. Szeretnénk jobban kihasznál­ni a megye könyvtárosainak és népművelőinek szellemi ka­pacitását, közkinccsé tenni öt­leteiket, módszereiket. Termé­szetes hát, hogy saakmai ki­adványokat kívánunk megje­lentetni, amelynek egyébkén! már vannak hagyományai. Fő­leg a könyvtári területről ol­vashatunk egyre-másra kitűnő munkákat. Ezt a tevékenysé­get a művelődési vonalon föl kell újítani. Fontosnak tartom még, hogy konzekvensen ki­építsük a továbbképzések rendszerét és a szakmai fóru­mokat. — Miután a PMKK-nak vá­rosi feladatai is vannak, ké­rem, beszéljen az ezzel kap­csolatos tervekrőll — Szentendre múltjához, kulturális örökségéhez méltó, minőségi művelődési tevé­kenységet szeretnénk a telepü­lésen folytatói. Hangsúlyozom a minőségit a mennyiségivei szemben. Jó lenne, ha a hely­béliek otthon éreznék magukat a művelődési házban. Nagyobb figyelmet fordítunk a jövőben a lakossági kezdeményezések­re, s minden módon szeret­nénk eleget tenni a közössé­gek valódi igényeinek. Élnünk kell a demokratikus folyama­tokkal, életmódbeli, életviteli példákat sugározni és min­denképpen a hétköznapi kul­túra irányába nyitni. A he­lyi művelődéspolitika magas szintű művelése elősegítheti a szentendreiek még mélyebb kötődését a városhoz, a közös­ségekhez. Ezt megvalósítani nem kis feladat, de olyan cél, amelyért érdemes dolgozni. Körmendi Zsuzsa Most nem a tanulságokról elmélkednék: hogy tudniillik szeretetet nem lehet vásárolni, s hogy az egészségügyi dolgo­zókra bizonyos tilalmak vo­natkoznak, hanem a tisztánlá­tásról. Bárcsak tanulnánk eb­ből, s a hasonló esetekből né­mi józan ítélőképességet! A kesergő fejkendős néniké arca bizonyára sokaknak em­lékezetes marad azok közül, akik megnézték a tévéadást, amely az öregek napközi ott­honában fizetendő tagsági díj­jal foglalkozott. A múlt heti Üj Tükörben is olvashattunk erről a témáról. S bár nem volt szándékomban ugyanezen Mit üzen-adás másik történe­tére rátérni, de pontosan e két riport késztetett arra, hogy továbbra is ebből a mű­sorból idézzek. Mégpedig jó példát! Még a tanácsokat is váratlanul érte az a gondolat, amely klubtag­sági díj fizetését írta elő az öregek napközi otthonába já­róknak. A XX. kerületi ta­nács elnöke nyilatkozta, hogy őket is éppen úgy meglepte ez az új intézkedés, mint az idő­seket. S valóban: van olyan kisnyugdíjas, akinek ez a 150 forint is sok. Nem beszélve arról, hogy eddig 20 forint helyett csak négyet fizettek az étkezésért. Ezért a tanács elhatározta, hogy fölvállalja J A felújított monorl mű­í velődési ház galériaavató ^tárlataként id. Pál Mihály ^szobrászművész kisplaszti- kőit mutatja be a Közön- őségnek április végéig. Társadalmi metamorfózis ld. Pál Mihály a magyar szobrászat nagy alakja volt. 1911- ben született Pesten, 1912- től Gyomrán élt, ott al­kotta meg maradandó életmű­vét. Bory Jenő tanítványaként szerzett diplomát 1944-ben a Képzőművészeti Főiskolán. At­tól kezdve', egészen 1971-ben bekövetkezett korai haláláig élete a szobrászat volt. Már főiskolás korában kitűnt min- tózókészségével, amelyet az 1944-ben felavatott Keresztelő Szent János szobor is igazol. Ez tehetségéből, szorgalmából és kézműves elődeitől örökölt kézügyességéből egyenesen következett, hiszen nagyapja a Margit híd egyik díszítő­szobrásza volt. Az utódlás is méltó, hiszen fia, ifj. Pál Mihály és annak korán el­hunyt felesége, B. Szabó Edit s mostani hitvese, Gá­bor Éva Mária szintén szob­rász, leánya, Pál Aranka fes­tőművész, testvére, Pál Endre pedig keramikus. Egykori kézművesekből így terebélye­sült Gyömrő és az ország egyik figyelemre méltó mű­vészcsaládja. Ez az igazi társadalmi metamorfózis. A Gyepsorról és a munkás kör­nyezetből költők, írók és kép­zőművészek születtek, szület­nek. Id. Pál Mihály művészeté­nek legfontosabb teljesítmé­nye, hogy a realista alapmin­ták tökélyétől fokozatosan ju­tott el egy merőben egyéni fogalmazásig, amely, ha nem itt él, s nem ilyen rövid ideig, világhírt szerzett volna számára. Ugyanis kései kis­plasztikái olyan izgalmasan Mózes (bronz) a tagsági díjat: elszámolják a szociálpolitikai keret terhére. Bizonyára akad néhány il­letékes, aki zavarba jön en­nek hallatán. Talán azért is, mert esetleg saját maga ugyancsak kitalálhatta volna ezt a megoldást. Végtére is a szociálpolitikai keretet azért hozták létre, hogy abból tá­mogassák a koros, az elesett embereket. A műsorvezető föltett egy költői kérdést: mi lesz a töb­bi huszonegy kerületben élő kispénzű nyugdíjasokkal? Ezt úgy folytatnám: mi lesz az ország valahány településén élő idős emberekkel, akiknek a kapcsolatot egymással és a kül­világgal egyedül az öregek napközi otthona jelentette? Való igaz, a jelenlegi körül­mények között nem várhatóéi minden tanácstól, hogy fedez­ze a tagsági díjat. Hiszen a kispénzű nyugdíjasok aránya sem egyenlő a különböző fal­vakban és városokban. Minden bizonnyal megvan a magyarázata annak is, hogy miért került sor klubtagsági díj bevezetésére. De talán a rendelet elhamarkodott volt annyiban, hogy különbséget kellett volna tennie a tehető­sebb, s a nyugdíjukból éppen- csak létezni tudó idős embe­rek között... Vennes Aranka Tolsztoj (mészkő) újszerűek, hogy egy egészsé­ges, Henry Moore-éhoz ha­sonló jelentőségű szobrász! életmű körvonalai bontakoz­tak ki. Ezért a szerves fejlő­désért, az asszociatív és valóságos formák hibátlan arányáért kapott Munkácsy- díjat. Komoly jövő helyett azonban gyors és váratlan életbúcsú következett. Szobor és költészet Joggal bízott tehetségében, hiszen 1948-ban mintázott Rabszolgája és az 1949-ben elkészült Mózes — amely a Magyar Nemzeti Galériába került — jelzi, hogy száza­dunk eszméivel és törekvé­seivel képes volt Michelan­gelo nyomába eredni: ember­ként és szobrászként egy­aránt. Erénye, hogy nem il­lusztrálja Dosztojevszkij, Ho­mérosz, Tolsztoj, Ady és Rilke alakját, hanem a költé­szet társa lesz az általa alko­tott szobor. Egyszerre fejezi ki az embert és a művet. Ezen a csúcson elgondolko­dott, id- Pál, Mihály, s a járt út tökélye helyett új ösvény­re lépett. Sajnos, e valóban kontinentális jelentőségű szobrászi nyelvújítás csak a1 kisplasztikában maradt fenn; már nem jutott ideje a na­gyobb méret véglegesítésére. Valóban megdöbbentő a Lear király tömbje; érti, érzi is, nemcsak interpretálja a szo­bor Shakespeare időtlen nagyságát. Id. Pál Mihály művészete mélységének talá­lékonyságával izgalmas labi­rintusba rejti Anonymus alakját is — formába az esz­mét; hiánytalanul, tökélete­sen. Álmok, megoldások Mestere volt a rajznak és a bronznak is. Nem voltak ne­hézségei, csak álmai* és meg­oldásai. Szobrai Budapesten, Gyömrőn, Sopronban, Gyön­gyösön, Debrecenben, Nagy­kanizsán, Kiskőrösön, Tatabá­nyán, Pécsett, Zalaegerszegen és Répcelakon láthatók köz­tereken; bronzreliéfjeit, domborműveit, ólomplaszti­káit a Magyar Nemzeti Galé­riában, pécsi, bajai, szentend­rei múzeumokban őrzik, ál­landó gyűjteményét Gyömrőn avatták fel. Id. Pál Mihály úgy ment el tőlünk, hogy gazdag örökséget hagyott ránk; nem romló, hanem az időben időtlenné tisztuló, no-, vekedő művészetét. Losonci Miklós Lear .király (terrakotta) MOZIMŰSOR április 30-ától május 6-áig ABONY 30—1: Gyilkos robotok* (este) 2—3: Hattyúk tava (du.) 4—5: Nő a volánnál BUDAÖRS 30: Sánta dervis 30—3: Hat gézengúz. 1—4: Montreali bankrablás* S: Vakvilágban* CEGLÉD, Szabadság 30—3: Hamupipőke (du.). Silveradó* (este). 4—6: Törökfejes kopja (du.) Emlékek, emlékek* (este) DA3AS 30—1: Hóbortos népség t. 8—3: Nyomás, utána!* 4: Házasság szabadnappal* DUNAKESZI, Vörös Csillag 30—3: Sárga Haj és az Arany erőd* (este) 1— 3: Az elveszett papagáj (du.) \ 4: Ezüstálarcos DUNAHARASZTI 30—1: Aladdin és a csodalámpa (du.) Az elveszett frigyláda* (este) 2— 3: Kincs, ami nincs (este) 3: Boszorkányszombat 4—5: Annie ÉRD 30: Montreali bankrablás* 3— S: Barátom az esernyő (du.) Fogadjunk!* (este) FÓT 30: A híd alatt* 1— 3: Annie (este) 4: Banánhéjkeringő GYAl 30—1: Fogadjunk!* 2— 3: Nő a volánnál 4: Jézus Krisztus szupersztár KEREPESTARCSA 1: Szuperexpressz* 2—3: Forró fagylalt .4: Bocsáss meg, Madár ijesztő! MONOR 30—2: A tuareg bosszúja 1—3: Süsü. a sárkány (du.) 3: Veszélyes őrjárat* (este) 4: Frankenstein menyasszonya* 5: Gésa I—II.** fi: Bob herceg NAGYKOROS, Arany János 30—3: Emlékek, emlékek* 4—6: Silveradó* P1LISVOROSVAR 30: A hivatalos változat* 1: A gésa I—II.** 1— 3: A Lúdas Matyi 3— 4: Gyanús árnyak POMAZ 1: Balfácán* 2— 3: Agyúgolyófutam 4: Forró fagylalt RÁCKEVE l: Dutyi-dili í—3: Annie 3: Medve nyirfalábakon 4— 5: Aladdin és a csodalámpa (du.) Kincs, ami nincs (este) SZENTENDRE 30—3: Sárga Haj és az Arany erőd* (este) 3— 4: Hattyúk tava (du.) 4— «: A tűz háborúja** SZIGETSZENTMIKLÓS 1: Annie 2— 3: Mesék Pannóniáról (du.) Elvarázsolt dollár (este) 4—3: Sárga Haj és az Arany erőd* TAP16SZELE 1: Csak semmi pánik 3— 3: A karatézó Cobra visszatér** 4: Házasság szabadnappal* TAPtOSZENTMARTON 80: A Ntndzsa színre lép* 1: A bál. í—3: Oueen 4: Mire megyek az apámmal?* VÁC 30—3: Az égig érő fa (du.) 30—«: Becéző szavak (este) 4— 6: Fekete nyíl (áo.) VECSÉS 50—3: Leleményes nyuszi 1—8: Sárga Haj és az Arany erőd* (este) 4—5: Nászút féláron * 14 éven aluliaknak nem ajánlott •• Csak 1« éven felülieknek. A filmekről bővebb informá­ció található a Mozgó képek­ben. Rádiófigyelő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom