Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-29 / 100. szám
1987. Április 29., szerda Jogi tanácsokhk A végrsSnaitás megindlíféisa $ Äz állásidő diiasása # üösromsiködo a végrendeletnél Elhelyezkedés a felmentési idő alatt # A ja- víté-neveiő munka # Egyedülállót megillető gyermekápolási táppénz 43 X. J. tápióbicskel lakatos egy nagyobb összeget adott kölcsön munkatársának, amelyet sajnos bírósági úton kellett tőle visszaperelni. Bár a határozat jogerős, az adós továbbra sem fizet. Amennyiben az ítélet rendelkezéseinek a kötelezett nem tesz eleget, a jogosult az első fokon eljárt bíróságnál végrehajtást kérhet. A végrehajtást kérő a kérelem előterjesztésekor köteles a bírósággal közölni az adósra vonatkozó adatokat (lakcím, személyi adatok, foglalkozás, munkahely stb), valamint a végrehajtás alá vonható vagyontárgyakat. Ingatlan-végrehajtás kérése esetén az ingatlán-nyilvántartási adatok közlése is szükséges. A bíróság a kérelem alapján végrehajtási lapot állít ki, amelynek alapján a bírósági végrehajtói iroda gondoskodik az ítéletben foglaltak teljesítéséről. A bíróság végrehajtási lap kiállítása helyett közvetlen letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell letiltani a követelést. A bíróság a letiltó végzést a feleknek és az adós munkahelyének kézbesíti. A végzés ellen a felek fellebbezhetnek ugyan, azonban ennek nincsen halasztó hatálya, tehát a munkahely mindaddig köteles a megjelölt ösz- szeget levonni, amíg azt újabb bírói döntéssel meg nem változtatják. A közvetlen letiltásnak akkor van helye, ha azt a végrehajtást kérő kívánja, vagy a tartozás kisebb összegű. Letiltás útján ..fizeti . meg az adós a tartozását, ha a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben rendszerésén fizetendő összeg iránt folyik és a munkabér végrehajtás alá vonható része (33, kivételesen 50%) az esedékes összeget fedezi. 9 G. Z. géplakatos anyaghiány miatt nem tudott dolgozni és munkahelyén csak az órabérét fizették ki erre az időre. A vállalat eljárását jogtalannak tartja. Ha a dolgozót a vállalat átmenetileg nem tudja munkával ellátni, a kiesett időre a dolgozónak a kollektív szerződésben meghatározott mértékű munkabér jár. Ez a térítés azonban nem lehet kevesebb, mint a dolgozó bércsoportjára meghatározott alsó bérhatár. Nem illeti meg azonban térítés az állásidőre a dolgozót, ha a munkabérét ilyen esetben egyébként is megkapja. Pl. az az időbéres dolgozó, akinek a vállalat a munkaszerződésben csak az órabérét határozta meg. Amikor tehát a dolgozó a vállalat hibájából nem tud munkát végezni, a fentiek alapján jogosult az állásidő megtérítésére. A vállalat azonban a dolgozót átmenetileg olyan feladatokkal is megbízhatja, amelyek egyébként nem tartoznak a munkakörébe. Ez a megbízás azonban a dolgozóra aránytalan sérelemmel nem járhat, és nem sértheti az eredeti munkaköre szerinti munkabérhez való jogát. • Nagybátyám végrendeletét én gépeltem le. Ekkor tudtam meg, hogy rám 50 000 Ft-ot hagvott. A kollégáim azonban közöltek velem, hogy az örökséget nem kaphatom meg, mivel jelen voltam a végrendelet készítésénél, írja B László Nagykátáról. A polgári törvénykönyv igen szigorú szabályokat határozott meg azért, hogy a végrendelkező akarata szabadon és maradéktalanul érvé- nyesühessen. A ptk úgy rendelkezik, hogy az írásbeli végrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illető leg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen Kivételesen azonban a tanú. illetőleg a közreműködő is örökölhet, ha a végrendeletnek azt a részét, amely alapján juttatásban részesül, az örökhagyó sajátkezűleg irta és azt aláírta. Közreműködőnek azt a személyt kell tekinteni, aki a végrendelet megfogalmazásában, szerkesztésében, leírásában tevőlegesen részt vett. Olvasónk tehát e rendelkezés alapján valóban nem örököl, hacsak a végrendeletet a közjegyzőnél nem helyezte letétbe az örökhagyó. A letétbe helyezéskor ugyanis a letevőnek saját kezűleg alá kell írni egy jegyzőkönyvet, melyben azt is igazolja, hogy a végrendelet akaratával mindenben megegyezik. Ezzel bizonyítja ugyanis, hogy a tanúk vagy közreműködők a végrendelet készítésekor nem befolyásolták. A közreműködőre vonatkozó szabályok ellenére olvasónk mégis örökölhet, ha a végrendelet érvénytelenségére nem hivatkozik a többi örökös. Ugyanis csak nekik van jqguk érvénytelenség címén a végrendeletet megtámadni. © Gy. R. budapesti olvasónknak a vállalat felmondott, mert munkakörére megfelelőbb embert találtak. A felmentési idő megkezdésekor sikerült elhelyezkednie és a vállalata ezért kötelezte a felmentési időre járó, már kifizetett átlagkeresete visszafizetésére. A vállalat eljárása jogszerűtlen. Ha a munkáltató mond fel, új munkahely keresése céljából a felmondási idő egy részére a munkavégzés alól a dolgozót fel kell menteni. A felmentés tartamára a dolgozót' átlagkereset illeti meg. A dolgozónak az utolsó munkában töltött napon ki kell adnia a munkakönyvét és egyéb igazolásokat, továbbá ki kell fizetni munkabérét és más járandóságait. Ebből következően: tehát a-dolgozónak még a régi munkaviszonya fennállása • alatt hihetősége van újra elhelyezkedni. Ilyenkor megilleti az új munkahelyén a végzett munkáért járó bér. A felmentési időre kifizetett átlagkereset is megilleti, hiszen előző munkáltatója nem élvezheti annak előnyét, hogy a dolgozó nem élt a munkavégzés alóli mentesség lehetőségével, hanem amilyen gyorsan csak lehetett, munkába állt. 9 H. J. monorl lakos 25 éve dolgozik vállalatánál. Jubileumi jutalmát nem fizették ki részére, s arra hivatkoztak, hogy négy évvel ezelőtt 10 hónapi javító-nevelő munkára volt Ítélve. A javító-nevelő munkára ítélés azt jelenti, hogy az elítélt köteles a bíróság által meghatározott természetű munkát végezni, a munkabéréből pedig az ítéletben meghatározott részt le kell vonni. Az elítélt munkaviszonya a javító-nevelő munka végrehajtása alatt szünetel. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó nem áll munkaviszonyban a vállalattal és a munkaviszonnyal összefüggő juttatásokra sem tarthat igényt. így tehát a munkaviszonyban töltött időnél sem lehet figyelembevenni a javító-nevelő munkát. Megjegyezni kívánjuk, hogy a javító-nevelő munkára ítéltet a munkaviszonyban álló dolgozóknak mindazok a jogai megilletik, amelyek a büntetés céljával nincsenek ellentétben. (Pl. üzemi étkeztetés, munkaruha stb.) 9 ötéves kisfiam Igen gyakran beteg, ezért sokat vagyok távol munkahelyemtől. A fizetés nélküli szabadságok miatt egyre kevesebb jövedelemből kényszerülök gazdálkodni, ugyanis férjemmel válófélben vagyunk és támogatásra nem számíthatok — Írja egyik olvasónk. A háromévesnél idősebb, de hat évnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42 nap gyermekápolási táppénz illeti meg a jogosultat. Ha pedig egyedülálló, a táppénzt 84 naptári napon át folyósítják. A gyermekápolási táppénzre jogosultság szempontjából egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. Egyedülállóság szempontjá- i ból különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban, vagy bírói ítélet alapján házastársa részére tartásdíjat, illetőleg gyermektartásdíjat fizet, vagy házastársától tartásdíjat kap. A különélés az élettársnál is megállapítható, ha bírói ítélet alapján a közös gyermek után élettársa részére gyermektartásdíjat fizet, vagy élettársától ezen a címen tartásdíjat kap. Az egy lakásban lakó házastársakat (élettársakat) az említett esetekben keresetüktől, jövedelmüktől függetlenül egyedülállónak kell tekinteni, ha az egyedülállóság azon a címen áll fenn, hogy a házasság felbontása iránt eljárás van folyamatban, vagy tartásdíjfizetést állapítottak meg, mindkét házastárs egyedülálló. Egyedülállónak kell tekinteni azt is, akinek férje sorkatonai szolgálatot tejesít, továbbá azt, akinek a házastársa kórházi ápolásban részesül vagy külföldön tartózkodik. A közép- és felsőfokú tanulmányokat folytatók házastársát szintén megilleti ez a kedvezmény. Egyedülállónak járó jogosultságok illetik meg azt is, akinek a házastársa a háztartásban levő gyermekről két hónap óta nem gondoskodik, vagy ha az szigorított javító-nevelő munkát végez. Az egyedülállóság további kivételes eseteit más alkalommal ismertetjük. Olvasónk tehát fentiek szerint az egyedül ál lóa kát megillető táppénzre jogosult és annak lejártáig nem kényszerül fizetés nélküli szabadságra. Dr. Sinka Imre ¥á!fái$©r®$ d©sssaé üL©äm§@lf© Busára vegyszerrel A fénykép, amit láttam, szép arcú, finom vonású fiatal nőt ábrázol. Az életrajzi adataiból tudom, hogy nem sokkal múlt harminceszíendős. A férje — egy másik igazolványkép tanúsága szerint — ugyancsak jóvágású. Óvodás kisgyerek szülei, akiknek a papírforma szerint igazán mindenük megvolt a boldogsághoz, összkomfortos, jól berendezett lakás, két személygépkocsi és sokféle, napjainkban még luxuscikknek számító holmi. Például egy szörf is, aminek még sok szerepe lesz a történtekben. Tőhhsxö? feEieSsreS-sfi'S© Kétségtelen, hogy mindezeket a földi javakat — ilyen fiatalon — a szülők segítségével szerezték. De az események ismeretében nem túlzás állítani; a hozzátartozóknak abban is szerepük lehetett, hogy vádaskodások, feljelentések sora követte egymást, míg végül egy súlyos, talán maradandó testi fogyatékosságot okozó testi sértés következett. Az ügyben a Budai Rendőrkapitányság folytat büntetőeljárást. Az ifjú feleség — vallomása szerint — múlt év októberében tudta meg, hogy a férjének barátnője van. Kérte, követelte, hogy szakítsa meg ezt a kapcsolatot, ám ehelyett az következett, hogy a férfi négy nappal karácsony előtt elköltözött otthonról, majd rövidesen beadta a válókeresetet. Ezt követően a fiatalasszony apja több alkalommal és több fórumon feljelentette a vejét. A tanácsnál és a tűzoltóságnál engedély nélküli építkezésért, illetve a tűzvédelmi szabályok megsértéséért. A biztosítónál és a rendőrségen pedig csalásért. Az após állítása szerint ugyanis veje azért karambolozott, hogy felvehesse a kártérítési díjat. Az állítás ugyan megdőlt, de a vizsgálat során egyéb került napvilágra, jelenleg deviza- gazdálkodás megsértése és közokirathamisítás alapos gyanúja miatt folyik büntető- eljárás a válófélben lévő férj ellen. Amikor közös ügyeiket tárgyalták, egyre viharosabbá vált a hangulat. Egy vita során a házaspár összeverekemmm fii vukP rendeleteí Az április 1-jótól életbe lépett nyugellátások és egyéb ellátások kiegészítését, illetve emelését tartalmazza a 12/1987. (IV. 13.) Mt. rendelet. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter módosította az építési, szerelési árakról szóló 3/1980. (I. 19.) ÉVM—ÁH. sz. rendeletet. Az egyes oktatási jogszabályokat módosította a művelődési miniszter 1/1987. (IV. 13.) MM. sz. rendelete. A változtatás a menzai térítési díjakat. a mozgássérültek intézetében elhelyezettek ellátásáért fizetendő térítést, valamint a középfokú szakoktatási iritéz- menyek nappali, tagoztán (a/ núlóH étkezési térítési díját és jövedelempótlékát érinti. A fogyasztási adóról szóló 55/1984. (XII. 1.) MP rendelet módosításra kerül. A fogyasztói forgalmi adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló jogszabályt módosította a pénzügyminiszter 13/1987. (IV. 13.) PM számú rendelete. Az állami biztosításfelügyelet egyes kérdéseit szabályozza a 14/1987. (IV. 13.) PM szá mú rendelet. A biztosítóintézetek jövedelem- és keresetszabályozásá ról és a biztosítóintézetek magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről megjelent a 15/1987. (IV. 13.) PM rende let. Az építési-szerelési és technológiai szerelési munkák árképzését szabályozza az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 5/1987. (IV. 13.) AH számú rendelkezése. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 13. számában találhatók. Összefogás m megelőzés érdekében Máris mérhető a hatás Fiataljaink döntő többsége becsületesen él, tanul, dolgozik. Az ország ifjúkori népességének csak egy kis része helyezkedik szembe a társadalmi normákkal, tanúsít deviáns magatartást, követ el bűncselekményt. Ez az igen szűk réteg viszont évről évre újratermelődik, száma hosz- szabb idő átlagában emelkedő tendenciát mutat. Az utóbbi évek átlagát tekintve megállapítható, hogy az összes bűnelkövetők 4 százaléka gyermekkorú, 12 százaléka fiatalkorú és 28 százaléka ifjú felnőtt; így tehát a bűnözés 44 százalékát, közel a felét, a fiatal korosztály tagjai követik el. Mindez figyelmet érdemlő, mivel a bűnözés utánpótlását ők adják. Beszédes bizonyíték Az elmúlt évben ismertté vált 93 176 bűn elkövetőjéből fiatalkorú 10 574 volt, az arányuk 11 százalék. Az egyes korosztályok bűnözési hajlandóságát, intenzitását mindennél beszédesebben bizonyítja az úgynevezett 1000-es gyakorisági mutató. Amíg hazánk minden tízezer lakosából az összbűnözést tekintve 80 követett el bűncselekményt, addig minden tízezer fiatalkorúból 161, és minden tízezer ifjú felnőttből 202 személy. Nem jobb a helyzet Pest megyében sem: az 1986-ban ismertté vált közel 15 ezer bűncselekmény 8 ezer 200 elkövetőjéből már 998 volt a fiatalkorú, szemben az 1985 évi 903-mal, az 1984 évi 882- vel. az 1983. évi 789-cel és az 1982. évi 751-gyél. A bűnelkövetők jelentős csoportját a fiatalkorúak képezik; számarányuk 12,2 százalék. Sajnos a prognózis rtem megnyugtató; várhatóan a nyolcvanas évek végéig tovább fog emelkedni a fiatalkori bűnözés intenzitása. A népesedési hullám csúcsa lassan eléri ezt a korosztályt, 4—5 év múlva sokkal több lesz a 10—18 éves. mint ma. CnúSló teendők Mindezek a körülmények a hatásosabb ifjúságvédelemre és a bűnmegelőzés szükségességére hívják fel a figyelmet. Tapasztalhatóan a kiskorúak veszélyeztetettsége s a fiatalkori bűnözés elleni küzdelem ott eredményesebb, ahol a gyermek- és ifjúságvédelemben érintett szervek közt hatékony együttműködés alakult ki. Ott, ahol az együttműködők tudják, hogy területükön milyen konkrét célok érdekében dolgoznak, az eredmények sem maradnak el, mint mutatja Gyál és Budakeszi példája. Felmérés állapította meg 1980-ban, hogy a gyáli fiatalkorúak bűncselekményeik több mint 50 százalékát a főváros XVIII. kerületében követik el, és viszont: az itteni bőnözők a szomszédos nagyközségben veszélyeztetik a köz- és vagyonbiztonságot. Magától értetődő volt tehát, hogy közös erővel kell e jelenséggel szemben fellépni Ezért 1982-ben megkötötték együttműködési megállapodásukat; melynek aláírói a nagyközségi közös tanács és a kerületi tanács vezetőin kívül a Hazafias Népfront helyi bizottságai, a két vöröskeresztes szervezet, az illetékes rendőrkapitányságok képviselői. A hivatalos szervek képviselői a közelmúltban értékelték együttműködésük tapasztalatait és a szerződést öt évre meghosszabbították. Eredményei közt említhető — többek között —, hogy mintegy 15 százalékkal csökkent a gyáli fiatalok által a kerületben elkövetett bűncselekmények aránya. A két tanácsi szerv tucatnyinál több gyermekvédelmi probléma megoldásában működött együtt. Teljesedett az a korábbi elhatározásuk is, hogy az állami és társadalmi szervek közreműködésével idén januárban a kerületben megalakult az alkoholizmusellenes klub, melyet a gyáliak is látogatnak. Budakeszin harmadik éve tartó hatékony ifjúságvédelmi munka eredménye, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők száma az 1984. évi 27-től 1985- ben 14-re csökkent, és 1986- ban is ugyanennyi volt, tehát két éve növekedés nem tapasztalható. Túlnő a kereteken Jelenleg a megelőzés a bűnüldöző szervek munkájához kapcsolódik, a feladat azonban túlnő a meglévő kereteken. Az eredményekhez időre, sok tapintatra, hozzáértésre van szükség, és csak a helyi társadalmi erőket bevonó, felelősségteljes, közös munka hozhatja meg a kedvező hatást. Dr. Orell Ferenc János. a fiatalkorúak ügyésze, a Magyar Kriminológiai Társaság tagja dett, az asszony látleletet csináltatott, és bebizonyosodott, hogy könnyű testi sértés történt. Az após állítása szerint veje egy alakalommal el akarta őt gázolni, máskor pedig megütötte. Ilyen volt a légkör azon a márciusi délelőttön is, amikor a férj beállított abba .a fodrászműhelybe — a családi ház alagsorában rendezték be —, ahol az asszony dolgozott. Vendég nem volt, a házaspár kettesben vitatkozott. A férfi ugyanis el akarta vinni a szörföt, amit a műhelyben tartottak. Mint mondta, azért, kívánja biztonságba helyezni, mert közös ismerősüktől hallotta, hogy a felesége el akarja adni. Az asszony tagadta ezt, és tiltakozott az elvitel ellen. Segítség, megvakulok ! Mint mondta, a férje már így is sok értékes tárgyat elhurcolt otthonról a vagyonmegosztás előtt. Például azt a személyautót is, ami az övé volt. (A férj kocsiját a feljelentések nyomán lefoglalták.) Szó szót követett, de nem tudtak megegyezni. Végül a férfi kinyitotta az ablakot, hogy vigye a szörföt, ami nem fért ki az ajtón. Az asszony becsukta, és percekig dulakodtak. Közben az após is megjelent a színen, és vejé- vei kölcsönösen szidalmazták egymást. Végül a fiatal nő — állítása szerint az apját féltette attól, hogy férje felnyársalja, a szörf rúdjával — felragadott egy keze ügyében lévő műanyag flakont, és annak tartalmát a férje arcába öntötte, A flakonban hajszőkítésre használatos, maró hatású folyadék: hidrogénperoxid volt Segítség, megvakulok! Kiabált az áldozat, mire felesége kirohant a házból segítséget hívni. Az após közben az ajtó, elé állt, egy vasvilláv.al, mert — előadása szerint — attól, félt, hogy ha veje kirohan, megtámadja. Az asszony leállított egy arra haladó autót, melynek vezetője azonban nem vállalta a közbelépést. A házban lévő szerelőműhely, egyik dolgozója azonban a segélykiáltásra megjelent, és orvoshoz, majd kórházba vitte a sérültet. A férfit, akinek egyik szemét érte a vegyszer, két hétig kezelték kórházban, és jelenleg is betegállományban van. • Az orvosi szakvélemény szerint még nem lehet eldönteni, hogy a vegyszer hatására tör- t.énik-e maradandó látáskárosodás. Zaklatott hangulat Válófélben lévő felesége többször is meglátogatta a kórházban, de ilyen körülmények között szó sem volt bé- külésről. Sőt, a sérült tanút állított annak bizonyítására, hogy az asszony előre megfontolt szándékkal akarta őt megsebesíteni. A tanú reálisan értékeli a körülményeket. Az asszony valóban tett olyan kijelentést, hogy „ha nem leszel az enyém, gondoskodok róla, másnak se kelljél”, de véleménye szerint ezt akkor maga sem gondolta komolyan. Érthetően zaklatott volt, és ő azzal próbálta csillapítani, hogy nem érdemes bajba keverni magát: „Annyit kapnál érte, mint egy rendes emberért..." Mindez már régen túlment a magánügy határain. A házaspárnak pedig ötéves kisfia van, akit valamikor talán együtt akartak megtanítani arra, hogyan kell a szörffel hasítani a hullámokat. Gál Judit Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. szám alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. V
