Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-27 / 98. szám
4 1981. ÁPRILIS 27., HÉTFŐ Túl a gázprogramon Komfortos iskolát akarnak Hogy szerencsésnek mondhatja-e magát a két társközség, Üjhartyán és Újlengyel, azt nem állíthatjuk biztosan, de tény, hogy több tucatnyi hasonló nagyságú község annak nevezné őket. Hiszen kielégítő, sőt falusi viszonylatban igen jónak nevezhető kereskedelmi alapellátással rendelkeznek, S még annak ellenére is, hogy manapság a ruházati boltban van albérletben egy iskolai osztály, a választék magas színvonalú. Akárcsak az élelmiszerboltokban. Üjhartyanban a kö- «elmúltban új gyógyszertár — szolgálati lakásokkal a tetőtérben — posta és takarékszövetkezet épült, s még Újlengyelben is, amely a második ütemben szerepelt, tavaly októberben pontot tehettek a földgázhálózat kiépítése miatt gyűlő akták utolsó ügyiratainak a végére is. — Űjhartyánban 1985 októberében, a fűtési idény kezdetére fellobbant a tűz a gázkazánokban, konvektorokban — mondja Kaldenecker István tanácselnök. — ötszáz forint híján 25 ezret fizettek a lakosok házanként, s a költségeket minden portán vállalták. Ebben a pénzben benne volt a nyomáscsökkentő es a doboz ára is. Ez azért érdekes, mert az OKGT rendelete — mely szerint a beszerzés a szolgáltató feladata — előtt, amikor még arról tudomásunk sem volt, mi szereztük be valamennyi családnak a nyomáscsökkentőt. Csak kétőbb jöttünk rá, hogy milyen helyes döntés volt és mennyi kellemetlenségtől, utánjárástól és időpocsékolástól menekül- lünk meg. A tanácsnak egymillió 700 ezer forintba került az intézmények fűtésének átállítása. S annak ellenére, hogy a gáz- «zámla magasabb, mint amennyit a szénre költöttek, de ha annak az árához hoz- eáadják a fuvarköltséget és a »alak elhordásának árát, máris kiderül, semmivel sem drágább ez a kényelmes és tisztább energia. Utak - sár nélkül — Olyan régi gondunk megoldásában léptünk hatalmasat előre, amely a teho bevezetése nélkül bizony még sokáig váratott volna magára— folytatja az elnök. — Ugyanis hat és fél kilométer hosszúságú kavicsos utat építettünk. Ez nem aszfaltos ugyan, de a legnagyobb esőben, hóban is járható, nincsen vendégmarasztaló sár. A közelmúltban a többhetes égi áldás idején is bebizonyosodott mindez. Az egész munka három és fél millió forintba került, ebből egymillió 200 ezret fizetett a tanács, a településfejlesztési hozzájárulásból befolyt összegből hiányzó részt pedig a lakosság társadalmi munkája pótolta. — Az, hogy hol épüljön pormentes út, rendszerint komoly vita tárgya egy településen. Így volt ez itt is? — A tanácsi testület döntött, és nagy vita nem lehetett, hiszen mindenki tudta, melyek azok az utcák, amelyek a legkisebb eső után hetekre járhatatlanok. Ráadásul az összes ilyen gondokkal küzdő utunk sorra került. De nincs is gondunk a teho befizetésével, a lakosság nagyon becsületesen postára adja a 600 forintokat. Természetesen Üjhartyánnak és Újlengyelnek is vannak gondjaik. Például az, hogy otthont szeretnének adni végre az évek óta jól működő •nyugdíjasklubnak. A csaknem 2Ó0 újhartyáni és 70 újlengyeli idős ember jelenleg a művelődési házban találkozhat. De az összeszokott társaság a biztosítéka annak, hogy mindig telt ház lenne egy számukra éoített napközi otthonban. Űjhartván szépen alakuló részén, ott. ahol a patika és a posta is van, szeretnének ingatlant vásárolni erre célra. Egyelőre azonban a legfiatalabb korosztály körülményeinek javítása a sürgősebb feladat. A település VII. ötéves tervében szerepel a székhelyközség iskolájának komfortosítása, és egy tornaterem építése is. Oda-vissza... — Nálunk ez feszítőbb gond, mint Újlengyelben, hiszen ott az iskola és a művelődési ház szinte egybeépült, a gyerekek sportolás céljára a nagytermet veszik igénybe. A hartyáni fiatalok viszont távolabb vannak ettől a lehetőségtől. A tornaórák java része azzal telne, hogy oda- vissza-futnának a művelődési házig. S míg az idősek ellátása szempontjából igen szerencsés, hogy ez a két település viszonylag megőrizte zártságát, itt a családok gondolnak az öregeikre, s azok nem kényszerülnek a szociálpolitika kenyerére. Jelenleg például 18 rászorulónak adhatnánk rendszeres szociális segélyt, azonban csak 15-en igénylik. A gyerekek sportolási lehetőségét viszont csak mi teremthetjük meg, a családok nem. És az is jogos követelés, hogy amikor a diákok összkomfortos, minden kényelemmel ellátott otthonokból indulnak az iskolába, ott legalább angol WC legyen. A tervek szerint jövőre kezdenének az építéshez, a beruházás értéke 8 millió forint. Ám egyelőre a fejkvóta is lassabban csordogál, tavaly a tervezett 1,3 millió forint helyett csupán 750 ezer forint folyt be a tanács számlájára, s csupán az igen okos gazdálkodásnak, valamint az adócsoport munkájának volt köszönhető, hogy a kiesést valamelyest pótolhatták például az elmaradt adók behajtásával. Azt mondják az újhartyá- niak, hogy amióta elkészült az új 5-ös út, hamarabb lehet a községből a fővárosba, mint a körzetközpontba, Dabasra eljutni. A keserű mondásnak van némi igazságalapja, hiszen hosszú évek óta szívfájdalmuk, hogy Igen körülményesen érnek be a városi jogú nagyközségbe azok, akiknek nincs autójuk. A tömegközlekedés ugyanis az inárcsi vasútállomás irányába szerveződött, hiszen a bejárók itt tudnak vonatra szállni. Körülményesen Dabasra Mindez azonban olyan helyzetet teremtett, hogy aki orvoshoz vagy éppen ügyesbajos dolgait intézni megy Dabasra, a reggeli busz- szal indulhat csupán, amely fél 11 körül indul visz- sza. Aki nem tudja elintézni ügyeit erre az időpontra, az már csak kora délután juthat haza. Elképzelhető, milyen kimerítő egy-egy ilyen út a szakrendelésre járó betegeknek vagy a kisgyermekes szülőknek. ígéretet kaptak azonban az újhartyániak, hogy amint elkészül a dabasi vasútállomás korszerűsítése, ehhez alkalmazkodik majd a tömegközlekedés is. M. K. Budakeszi iparosodik Az áfész nyomdaüzeme Egészen a legutóbbi időkig csupán egy vállalat neve kerülhetett szóba akkor, ha valamely fórumon Budakeszi ipari tevékenysége szerepelt napirenden. Hamarosan azonban megszűnik a Granvisus Célszer telephelyének egyeduralma, a közeljövőben a régi mozi helyén kezd működni a Buda Környéki Áfész nyomdaüzeme. Mint Schaffer Árpád, az áfész elnöke mondja, nem öncélúan hozzák létre az üzemet. A hazai vállalatoktól használtan vásárolt, illetve a Csehszlovákiából újonnan importált gépekkel már a régebben felmerült helyi igényeket kívánják elsősorban kielégíteni. Úgy tervezik, hogy nyomdai kapacitásuk 60 százalékát kiadókkal kötik le, a fennmaradó 40 százalékra pedig más közületi megrendelővel szeretnének szerződéseket kötni. Elsősorban névjegyek, szórólapok, plakátok és jegyzetek sokszorosítására vállalkoznak A zárt technológiai sort alkotó gépek a nyomtatástól a vágásig, fűzésig minden műveletet elvégeznek. Igaz. csupán manufakturális módon, 7—8 embert foglalkoztatva. P. Zs. Köszönni már ma is lehet Nemzedékek új és régi otthona Lüktet a 2-es számú főútvonal forgalma. Jól körül kell tekinteni az átkelés előtt. Pest környék tipikus esete ez, nagy településeinket, mint folyók szelik ketté a forgalmas országutak. A rajtuk helyenként áthúzódó zebrahidak pedig nem minden esetben nyújtanak védelmet a gyalogosnak, aki viszont az autósokat borzongatja azzal néha, hogy nem a kijelölt helyen megy át a túloldalra. Szét is tört a régi falvak csendje, megváltozott a jellegük is. Elsősorban az által, hogy az évtizedeken át ide betelepülők miatt kitágultak a települések határai. Több lakás, bolt, orvosi rendelő, iskola, óvoda meg bölcsőde kell vagy kellene. Néha meg az is, hogy legyen kinek átköszönni az utca túloldalára. Ha pedig ezt már megtette az ember, vissza is köszönjenek neki. Szóval a levegő, amelynek nemcsak az ózon tártál ma, a fizikai tisztasága fontos élet- feltétel, hanem olyannak kell lennie, amelyben jól érzik magukat az egymást ismerő, tisztelő, kölcsönösen segítő emberek. Távolságok A Gödre települteknek van némi nosztalgiájuk régi lakóhelyük iránt, mert úgy érzik, sok-sok kis sziget itt a családok otthona, az emberek nem kerülnek közel egymáshoz. A nagyközség itt született lakosai meg, főleg az idősebbek, a régen nyugodtabb, hangulatosabb falu képét idézik szívesen, s ha nagyon belemerülnek az emlékezésbe, egyikük- másikuk még a helyneveket is nyomatékos hangsúllyal mondja ki. Felsőgödöt meg Alsógödöt emleget az 1970-ig tartó különállásra célozva, s azt is latolgatja, hogy ki járt jól az egyesítéssel. Azt, hogy tulajdonképpen mindenki, hi<- szen a terület bármely pontján is épült vagy épül új objektum, közintézmény, az a majdnem 15 ezer lakosú nagy település polgárait szolgálja, feltehetőleg olyan objektív okok miatt vésődik nehezen egyesek tudatába, mint amilyen például a helyi közlekedés, amire gondolni kell a nagy távolságok miatt. Ezt részben a Vác—Budapest között közlekedő távolsági autó- buszjáratok hidalják át, amivel az idős embereknek még egy-két megállónyit is fárasztó utazniuk a nagy zsúfoltság miatt. A fő vonalig az Újtelep (Bócsa) és Göd alsó állomás között naponta néhányszor közlekedő, a termelőszövetkezet által indított autóbuszjárat szállítaná az utasokat. Ez a megoldás jó példa arra, hogyan foghat össze a Volánnal, hogyan segíthet a lakosságnak a helybeli gazdasági szervezet. Bumeráng is lehet ez a téma. a helyi közlekedés fejlesztését szorgalmazók kárára, mert az ellentábor tényekkel bizonyíthatja, hogy bár sokan kérték, most meg nincs kihasználva, szinte üresen szaladgál az autóbusz. Csakhogy időnként ilyen párbeszédek is hallhatók a Göd alsói vasútállomás melletti végállomáson: — Miért mész gyalog haza, ha itt áll és utasait várja az autóbusz? — Honnét tudhatnám, hogy ez helyi járat, s mi az útvonala? Vagyis — mondja Szabó Jenő, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának környezetvédelmi referense — az ilyen kocsikra tábla kell, feltűnően kijelölt megálló, hogy mindenki tudjon róla. Talán akkor másként lehetne megvonni a mérleget. Azt, hogy ez a sokat hangoztatott kívánság valódi szükségletek alapján hangzott-e el. Közös munkák A riport anyagának gyűjtése közben kiderült, hogy nem könnyű a gödi állami és társadalmi szervezetek dolga. A tanácselnök lemondása után az új elnök még nem foglalta el a helyét, mert előbb fel kell épülnie a betegségéből. A KISZ-bizottság titkára is visszament tanítani, helyette új embert kell megválasztani. A vb-titkar. is csak. május 1. ütán foglalja el a helyét. Addig tehát fontos politikai partnerek nélkül kell az év elején jóváhagyott munkaterv sikeréért dolgozni. Mert azért, hogy az emberek — akár első. vagy második generációs vagy őslakos gödiek is — jól érezzék magukat ezen a településen, ezenkívül szívesen jöjjön ide, s ne csalódjék a település régi, jó hírében a kiránduló, meg az adófizető hétvégiháztulajdonos se, bizony elkel az önkéntes politikai szervező- munka a népfrontban, a göMi egv tudományos társadalom vagyunk. mi mindent mérünk. O Mérjük a születéseket és a halálozásokat. Az előbbi nőttön fogy. Az utóbbi folyton nő. Miután ezt megállapítottuk, mit teszünk? Szaporítjuk az iskolák számát, mert mindig fel kell készülnünk egy hullámhegyre, amikor éppen többen születtek és közben az iskoláik szétmállottak, a tanárok elmentek kereső foglalkozásba. Megírjuk, hogy temetni veszélyes, mert a sír- kertek dolgozói nemigen iparkodnak, kertek hervadoznaik, a síroik kifosztód- nak. A halottaknak az örök fényesség világít, a gyászolók közvéleményét mérjük, a sírásók erkölcsi bizonyítványát kiállítjuk, ha kiállíttatják. © Mérjük a levegőt és megállapítjuk, hogy sok benne a szén- monoxid, szén-dioxid, rákkeltő kátrány, ha esik az eső, a lakmuszpapír elszi- neződiik, a fák levelei lehullanak. Mit teszünk? Újra mérünk. Felszó Ilit julk az autókat, hogy ne pufogjanak ki. De pufognak. A gyárakat, hogy ne bo- csássanak ki. Bírságolunk. A bírságok nőnek, az autók száma úgyszintén, a gyárak egyre vegyibbek. Az erdők fogynak, aki ma odamenekül, holnap üde településen találja magát, melyhez autóút vezet és mellette gyártelep épül. © Mérjük a vizeket. Ha halak hassal felfelé úsznak, lefényképezzük és a jelenséget mérjük. Megállapítjuk, hogy a sok foszfát, a vegyszer, a gépkocsikat a vízben mossák, ne fáradjon tovább a fáradt olaj. Mit teszünk? Itt-ott derítünk, de nem fürdünk. Itt- ott fürdünk, de utána bőrgyógyászhoz járunk. Esetleg kórházban fekszünk, kolitisszal. Ezt is mérjük, a kórházak túlzsúfoltak. Ilyenkor a helyi tanácsok megfelelő intézkedéseket hoznak. A lapok megírják, hogy az intézkedéseket nem hajtják végre. O Mérjük a zajt. Az van. túlhaladja a károkozó szintet. A Rákóczi úton lakni olyan, mint gőzkalapács Gombó Pál: Wu mérlinh ? mellett dolgozni. Mit teszünk? Kisvállalkozás alakul füldugók készítésére, reklámoz a tévében, a végén érzéki női hang suttogja: használjon Silencium füldugót és álmában nyugton alszik. O Mérjük a tévéműsorokról a közvéleményt. A legkisebb mérőszám az 50-es, amit 50 százalék hallgatott, azt nem nézte senki. Mérjük a tetszé- si indexet. Ami 52 százaléknak tetszett, az száz közül vajon mennyinek? A 144 évszakot évszakonként mérjük. Akármi van, 50 százalékon felül nézik, netán még hatvanon is, a tetszési index is valami, vajon nyilvánosságra kerül-e, s ha Igen, az idei ötödik évszakban-e? Mit teszünk? Ez a keddi műsor, ámen. © Mérjük az Inflációt. Amit központilag rendeztek, azt pontosan, hogy az egyes üzletek hogyan áraznak, azt a tudósok nem tudhatják, az ellenőrzés is csak olykor, akkor kioszt akár ezer- forintos büntetéseket is. Amit nem központilag drágítanak, tegyük fel bútort. azt a tudomány fel nem éri. fel nem mérheti. Mert az Ohio helyett jön az Ontario garnitúra, a variálható Unikum helyett az variálható Duikum. Ami csúszik, azt is mérjük a kivizsgált visszaélések statisztikáiból amelyek megfelelő sztochasztikus logaritmusok útján kettős számrendszerben számítógépbe táplálhatok, ezek hazánkban a legtápláltabb egyedek. Mérjük a jövedelmeket is, akinek nem tetszik, hogy valakinek négyszintes villája van és évi 50 000 forint jövedelme, az nézzen utána. Aki néz, sem Serlock Holmes. O Mérjük az útfelbontásokat is. éspedig a gáz. a víz, a csatorna, a telefon, a közvilágítás, a csak azért is meghibásodás, a tervszerű felújítás, a felfagyás eseteit. Egyetlen markológép öt felbontási olkot is ad, ha szerényen tép. Mit teszünk? Felbontunk. elvonulunk, felbontunk visszavonulunk. a forgalmat eltereljük, de nem hagyja magát terelni, vánszorog, koccan, villamospótló autóbusz, autóbuszt pótló gyaloglás, a gépkocsik kátyúról kátyúra ugrálnak, d» sokan nem vezetnek az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően. Ezeket vagy kórházba vagy bíróságra viszik. Esetleg mindkettőbe. Az útburkolat hibáit nem burkolják, mégis csak utólag jövünk rá, hogy kificamodott a tengely. O Mérjük a méréseket. Ha például nem kellene kérelmet benyújtani okmánybélyeggel, hogy az amúgy is nyilvántartott adatok szerint új írást állítsanak ki. akkor csökkennének a mért adatok, de így növekednek. Nem baj, a számítógépnek egymillió mérési adat meg sem kottyan. Továbbá mérjük a megbetegedéseket, ha egy járvány esetén ennyien jelentkeznek. az még nem járvány, ha amy- nyian, akkor járvány. Mérjük a felhozatalt. a 1 évi telt, a munkaidőalapot és a munkaidőalap akadályait, véleményünket a filmekről, áru. vagy nem áru. mért kapott több díjat, mint fizető nézőt? Fejlett mérőtársadalomban élünk. diek baráti körében, s minden társadalmi szervezetben. Lörincz Endre, a HNF helybeli titkára arról beszél, hogy időszakonként úgynevezett koordinációs értekezleteken egyeztetik, hogy ki, mit vállal azokból a tennivalókból, amire nincs pénz, tehát nem rendelhetik meg a munkát vállalatnál, vagy olyan természetű dologról van szó, amit nem lehet pénzzel elintézni. Az idén mindenesetre társadalmi erőkkel látnak hozzá a dunai partszakasz rendezéséhez, a, gyerekek érdekében egy KRESZ-park építéséhez, amiben a kisiparosok vállalják a nagyobb részt, ök látnak hozzá a felújításra váró úttörőtábor vízvezetékeinek, fürdőberendezéseinek javításához is, hogy a szép természeti környezetben fekvő gyermeküdülőbe cserevendégeket fogadhassanak. Aztán itt van az út- és járdaépítés állandó feladta, ami még az ötéves terv időszakánál is tovább tart el. A múlt évi mérleg ötmillió forint értékű társadalmi munka. A házak gazdái ezer—ezerkétszáz forintot is adnak azon kívül, hogy ár- kolnak, betonoznak, a tanácstól kapott anyagot felhasználva. Csak hát 100 kilométer a nagyközség földútja, ennek duplája a gyalogjárda. Az otthonosság feltétele az is, hogy mennyit adok a környezetemre — szólal meg ismét Szabó Jenő. — Nekünk csak a fürdő mögött, a tsz területén van egy kis mocsaras területünk, ahol ritka növénytársulások fordulnak elő. Az OKTH a tsz belátására bízta, hogy termel-e vagy sem ezen a kis helyen, de mi legalább részleges kíméletet kértünk. Ügy vélem, ezt meg is kapja a terület. Ennél több gondot okoz viszont, hogy nálunk népszokássá vált még a szemetet is a falu közepén leim erdőbe kiönteni, amit különben elszállíttat a községi tanács a kukákból. ió falusi szokás Nincs az az apparátus, amelyik ezt ellenőrizni tudná, figyelhetné, hogy például ki önti ilyen helyekre az építési törmeléket. Csak az a tudat segíthet, hogy magunknak ártunk. Éppúgy mint azzal, ami most már rendkívül időszerűvé tette az egész község nemrég kezdődött csatornázását. Mert itt minden ásott kút fertőzött, a szippantókocsik meg nem győzik a munkát. Vagyis a lakóhelyhez való érzelmi kötődés segíthetne, s ennek sokféle feltétele van. Parányi talán, de az is fontos, amit a titkár említ. Hozzákezdenek a munkához és kiadják Göd történetét, hogy ismerjék meg az emberek annak a közösségnek a múltját, amelybe születtek vagy beike- rültek. Az idén már megnyitják a felújított József Attila Művelődési Házat, amely sokféle közösségi találkozó és kis csoport otthona lehet, s talán a tennivalók is világosabbá válnak, ha a falak között emberek cserélnek eszmét erről. Dr. Mondok Pál, a Pest Megyei Tanács nyugalmazott elnöke, a terület országgyűlési képviselője mondta nemrég, hogy a földtörvény megjelenése után könnyebben juthatnak telekhez az otthonteremtés feltételeire váró gödi fiatal családok is. Az általános rendezési terv szerint a felső és alsó településrész közti térségben megnyílt fürdő környékén 800 lakás épülhetne fel. Ennek a feltételeit már az új tanácsi vezetésnek kell megteremtenie, s ez nem kevés. Mint ahogy sokat kell még dolgozni azért is, hogy erősebb legyen az érzelmi kötődés, hogy mindenki magáénak vallja, életkörülményei szerint is vallhassa annak ezt a szép természeti környezetben fekvő községet. Köszönni, egymáshoz közelebb kerülni, akár úgy is, ahogy Szabó Jenő tanár úr fogalmazott: „jó falusi szokás szerint”, addig is, akár már ma is lehet. Kovács T. István
