Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

Méhekre veszélyes Gyomirtás a vasút mentén A MÁV pályafenntartási fő­nökségtől kaptuk a tájékozta­tást, miszerint április 20-án, 21-cn, illetve 22-én Rákos­rendezőtől Szobig, a vasúti vágányokon és környékükben gyomirtó szerelvénnyel, Mavi- lex (H—125 E) vegyszerrel ki­irtják a gyomokat. Ezen a területen 30 napig tilos legeltetni, illetve takar- mányozni. Mivel a szer em­beri és állati szervezetre mér­gező hatású lehet, felhívják a lakosság figyelmét önma­guk védelmére s arra, hogy az irtás időpontjában és után néhány napig méheiket tart­sák zárva. A költészet jegyében ­íróarcok — találkozások Április 22-én, szerdán dél­után fél 6-kor a fenti cím­mel nyílik fotódokumentációs kiállítás a művelődési köz­pontban, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában az élmúlt évtizedekben rendezett író— olvasó találkozókon készített felvételekből, amit Czine Mi­hály irodalomtörténész mutat be. Utána 6 órakor az Elérhe­tetlen Föld című antológia szerzőivel (Rózsa Endre, Ku- tassy József, Mezei Katalin, Péntek Imre, Kiss Benedek, Kovács István, Koczek József, Oláh János, Győri László) a kilencekkel találkozhatnak _ a költészet barátai, akiknek munkásságáról dr. Vasy Géza irodalomtörténész beszél. Verseiket elmondja Kiss Ildikó, Nemes Melinda, Diny- nyés József. Orvosi ügyelet Hétfőtől (20-tól) az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hétvégi ügyeleti szolgálatot a városban: hétfőn dr. Mechnin- ger László, kedden dr. Bucsek Tibor, szerdán dr. Tóth Mária, csütörtökön dr. Ágoston Má­ria, pénteken dr. Áfra Tamás, szombaton és vasárnap dr. Füredi Gyula, a körzetben 24- én dr. Jenitsek Tibor, 25-én és 26-án, dr. Benedek János. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Moys Theodora. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9. Telefon: 11-525) ta­lálható. Fogászati ügyeletet vasárnap reggel 8 órától délig tart dr. Karácsonyi Zsuzsanna, a Chá- zár András utca 17. szám alatti rendelőben, a régi váro­si fürdő épületében. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 198-, Április is., szombat November végén minden eldől Öröm és üröm a Burgundiában Ezúttal valóban el lehet mondani, zsúfolásig megtelt a Katona Lajos Városi Könyvtár földszinti klub­szobája, ahol Lengyel Lász­ló a 20-as számú választó- körzet tanácstagja tartotta idei beszámolóját. A Hazafias Népfront képvi­seletében Krause Ferencné, a Kötöttárugyár párttitkára kö­szöntötte a megjelenteket, köz­tük dr. Bóth Jánost, a városi tanács elnökét és Philipp Fri­gyes városi főépítészt. Részesei voltak A tanácstagnak nem volt nehéz dolga beszámolója elké­szítésével. Röviden tájékoztat­ta választóit arról a fejlődés­ről, amit a város valamennyi lakója tapasztalhatott az el­múlt hónapokban, s szűkebb pátriájának gyarapodásáról is. Sokan ültek az asztalok körül olyanok, akik ennek a gazda­godásnak tevékeny részesei és eredményének ma már élvezői. A Mártírok útján ugyanis az elmúlt évben társulati alapon fektették le a gázvezetéket. Annak ellenére, hogy a város­nak ebben a részében — jelle­génél fogva — javarészt idő­sebb emberek élnek, a kitű­nő szervezésnek is köszönhe­tően folyamatos, hatékony és gyors munkával készült el a vezeték. Vízgondok Amíg a Mártírok útján la­kók a gáznak örülnek, a kör­zet más részében, a Mária ut­cában, a Matheika utcában, a Qell Rudolf utcában és másutt gondokkal birkóznak az emberek. Azzal, hogy a szűk kis utcácskákba behajtó teherautók tönkreteszik a jár­dát és az amúgy is rossz ál­lapotban levő úttestet, hogy a csatornázás hiánya miatt a nagy téli havazás idején egy­GlvaséEnk írják Késnek a vetések - de jó a kenyér 1987 rendkívül szeszélyes időjárással köszöntött ránk, szinte január elejétől hava­zott. és az első tíz napjától feb­ruár közepéig 25—30 centi- méteres hóréteg borította a területet. Március hónapban szintén tíz napon keresztül ha­vazott, majd eső hullott. Az időjárás lehetetlenné tette a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzését. Április első nap­jaiban eső hullott, majd 10-én, 11-én, és 12-én megszakítás nélkül 70 milliméter eső hul­lott le, tehát négyzetméteren­ként 70 liter, mely hosszabb időre ismét hátráltatja a ta­vasziak vetését, pedig az ár­pának február-márciusban már a földben a helye. A búzatáblák és a lucernák már szépen zöldellnek, sűrű­södnek. . és a kevés parlagte- rületen is zöldül a fű. A par­lagterületek feltörésével nö­vekedett a kultúrnövények termőterülete, s ez ésszerű, hiszen az Ipoly völgyén alig van már szarvasniarha, így nem volna ami lelegelné a fűtermést. Felszámolták a szarvasmarha-állományt, és a hatalmas istállók kihasználat­lanul, üresen tátonganak. Csökken a tehénállomány, mégis a tejjel és kenyérrel fe­lületesen bánunk, pedig a fő eledeleink közé tartozik. Egy-egy boltban •sok tej fo­lyik el a rosszul ragasztott zacskók miatt. A lakosság a kenyérrel szemben, nagy igé­nyeket támaszt, csak a friss kenyeret vásárolja, pedig a három-négy napos kenyér is — a jelenlegi sütési techno­lógiával — kiválóan fogyaszt­ható. (Vannak fejlett nyugati államok, ahol a kenyeret fris­sen nem is fogyasztják, csak szikkadt állapotban.) Amikor az emberiség egy része éhha­lállal küzd, mi sem engedhet­jük meg magunknak a pazar­lást’ A kenyér állati takarmányo­zásra nem gazdaságos, s nem is állati eleség, tehát bánjunk vele takarékosan. Dicsérendő a vámosmikolai sütőüzem által előállított ke­nyér, m^ly mind a helyi la­kosság, mind az ide látogató turistacsoportok elismerését kiérdemelte. Csömör Nándor Perőcsény egy ház lakóit valósággal be­temette a hóförgeteg, s amikor kiszabadultak — mert nem volt hová —, az úttest közepé­re voltak kénytelenek fölhal­mozni a havat, ami azután ol­vadáskor okozott károkat. De a vízzel másutt is bajok vanfiak. Bak Irén, aki a Dia­dal téren lakik, azt panaszolta, hogy az elmúlt napok vízözön­szerű esőzései idején a téren annyira felgyülemlett a csa­padék, hogy az már-már a la­kóházakat veszélyeztette. A csapadékelvezető csatorna rég­óta törött és el is van dugul­va, végül úgy segítettek magu­kon, hogy alkalmi munkás közreműködésével nyitottak utat a víznek. Másik gondjuk sem kevésbé súlyos. Jelesen az, hogy a Duna-part feltölté­séhez sittet és építési töripe- léket hordó teherautók telje­sen tönkretették az utat, ha­talmas mély gödrök, sáros ká­tyúk nehezítik áz ott lakó, ja­varészt öreg családi házak tu­lajdonosainak életét, száraz időben az elviselhetetlen por­ral, nedves időben a mérhetet­len mennyiségű szertefröcs­költ sárral. Házaik homlokza­tát ezért évente kénytelenek meszeltetni, az utcai szobák fala vizes, dohos, ledobja a vakolatot, s emiatt legalább kétévenként szorulnak festés­re. Virág János a társulati alap­ból történő csatornázás lehető­ségeiről kért tájékoztatást, többen arra voltak érthetően, leginkább kíváncsiak, hogy mikor szabadítják fel végle­gesen a területet a 36 eszten­deje tartó, s a Burgundiát sújtó építési tilalom alól. Biztosat Volt tehát mire válaszolnia a tanácstagnak, s a város fő­építészének is. Lengyel Lász­lót úgy ismerik a városi taná­cson, mint olyan tanácstagot, aki gyakran kopogtat körzeté­nek gondjaival az osztályok ajtaján. Így a műszaki osztá­lyén is, ahol a város főépítésze jelenleg a megbízott vezető. 1 Tudta tehát Philipp Frigyes, mire keil felkészülnie, s jóko­ra tervhalmazzal hóna alatt érkezett a tanácstagi beszámo­lóra. Mint ismeretes, nemrégiben elkészült a város általános rendezési terve, melynek alap­ján részben már kész, részben most készítik az egyes város­részek részletes rendezési ter­vét, így a Burgundiáét is. Ennek részletterveit hozta ma­gával a főépítész, s amire nem tudott fejből válaszolni, ezekből „puskázott”. Elmondta: november vége után lakossági fórumot ren­deznek e terv megvitatására. Akkor tud végleges választ ad­ni, hol lesz szanálás, esetleg hol szélesítenek utcákat — eh­hez azonban a maga részé­ről nem szívesen járulna hoz­zá. mert szeretnék megtartani a Burgundia jellegzetes utca­képeit —, hol építkezhetnek és milyen jellegű épületeket emelhetnek, akik arra vállal­koznak. hogy átépítik házai­kat. esetleg újat létesítenek. Némi szanálással jár majd az egykori lovarda tornatermek­ké való átalakítása is. de hogy hol és mennyivel, erre ugyan­csak az év végén lehet vála­szolni. A rendezési terv már elké­szült részletterveiből azonban már ma is tudnak tájékozta­tást adni bizonyos területekre vonatkozó elképzelésekről. Ezért azt javasolta, aki a kö­zeljövőben szeretne munkához látni, keresse fel őt a városi tanácson, s a rendelkezésre ál­ló információk alapján termé­szetesen szívesen segít. Azt a felszólalót, aki a kes­keny utcákba behajtó és ott parkírozó teherautókra pa­naszkodott, arra kérte, jegyez­ze fel a rendszámot és jelent­se be a közterület-ellenőrző szervezetnek, melynek tagjai szabálytalanság esetén eljár­nak a vétkes sofőr ellen. A Diadal tériek panaszai is valószínűleg csökkennek az év végére, körülbelül eddig tart ugyanis a Duna-part feltölté­se. Utána megkezdik a folyó­parti sétány továbbépítését a ligetig, mely éppen a téren keresztülvezetve csatlakozik majd be a Mártírok útjába. Visszakapnak Fölszólalt dr. Bóth János tanácselnök is, aki azt kérte a körzet lakosságától, hogy az általános rendezési tervet is­mertető lakossági fórumon legalább ilyen aktívan és számban vegyenek részt, hi­szen jövendő környezetükről lesz szó, így azt saját javasla­taikkal is alakíthatják, gazda­gíthatják. Végezetül Kovács Ferenc bejelentette a gáztársulás tag­jainak, hogy résztvevőként még 8—9 ezer forintot vissza­kapnak a költségekből. Űjabb társadalmi munkára invitálta őket, s nemcsak a csatorna fölötti terület tereprendezésé­re, hanem annak szebbé téte­lére is, melyhez a tanács anyaggal járul hozzá. ..Kapát, gereblyét mindenki hozzon magával!” — ezzel búcsúzott, s a távozó lakók így kérdeztek vissza: „Mikor?” Bányász Hédi Festményszerűen... Fotók, grafikák, teletek Áprilisban új színfolttal gazdagodik Vác kulturális élete. A remélhető jó idő be­álltával kezdődnek a kiállítá­sok a Vak Bottyán Múzeum görög templom kiállítótermé­ben. Az idei terv igen sokszínű: először fotókiállítást, majd grafikákat láthatnak, aztán a városban feltárt régészeti anyag következik, és végül egy néprajzi kiállítással zárul az évad. A diákoknak és a művészetet kedvelőknek egy­aránt szeretnének kedvezni a sokszínű anyaggal. Nagyszerű gondolat ko­runkban, hogy a már nem funkcionáló műemilékeket helyreállítják, s a kulturális életben hasznosítják. A gö­rög templom különleges kiál­lítóterem, megtiszteltetés itt kiállítani. Öröm számunkra, hogy egy helybeli művész kiállítása nyitja meg a sort. Lehotka László neve talán sokak szá­mára ismerős. Fiatal művész, 1948-ban született, foglalko­zása mérnök. Igen későn for­dult a fotózás felé, 30 éves korában, „ ... kislányom szü­letése alkalmából vettem az első fényképezőgépemet.. írja a katalógusban olvasható rövid életrajzában, de hamar profivá vált. A* * későn érők­ből, a megletten, egy élmény hatására megszólaló emberek­ből mindig különös erővel buggyan ki az érzés, a gon­dolat, a kifejezőerő. Gondol­junk Csontváryra vagy Balázs Jánosra. Talán Lebotka László is ilyen. Alkotásai érdekesek, bár nem mesterkélt csendéle­tek, nem a természet és nem a kultúra csodáinak egyszerű leképezése, és nem szociofotó, s nem a női test szépségével hat ránk, hanem a technika adta lehetőségekkel élve, egy új elrendezésben láttatja ve­lünk a világ jelenségeit. A formák átalakulása különbö­ző, melyek egy új kompozí­cióként jelennek meg. A meg­adott cím ellenére más gon­dolatokat és érzéseket is éb­resztenek bennünk. A címek túl konkrétak, de a képek többféle asszociációra adnak lehetőséget, ebben látom egyik fő értéküket. Sok fotóművész nem tud elszakadni a valóság külső formáitól, struktúráitól. A makrofotó szinte kínálja a le­hetőséget a megszokott újra­értelmezésére. Lehotka él ez­zel a lehetőséggel anélkül, hogy személyisége alárende­lődnék a technikának, ötle­tekben gazdag alkotó. Művei igen festményszerűek, külö­nösen a Forgószél című alko­tása, amely Kokas Ignác mű­veihez hasonló. Más képei az ecsetnyéllel, festőkéssel vagy hengerrel megmunkált felü­letre emlékeztetnek. Néhány alkotásán „tájképszerű” kom­pozícióra ismerhetünk rá. Mindig a festőiség dominál. Ezek a művek bebizonyítot­ták, hogy a fotóművésznek nem elég elkattintani a gépet, nem elég technikai eszközök­kel manipulálni a képet és azt, hogy a fotó kiléphet a dokumentumszerűségből. A szín, a fény és a nagyító le­het „ecset” a művész kezé­ben. Kepes György után íme egy újabb lehetőség. Bárdosi József művészettörténész Boltbcvítás Még nincs egy esztendeje, hogy megnyílt s a nagy ér­deklődés miatt rövidesen szűknek is bizonyult a Vác és Vidéke Áfész piaci kilós- áru-boltja. Az elmúlt hét vé­gén rohammunkával kibőví­tették, s így a raktár kisebb, az eladótér tágasabb lett, s megszűnt a zsúfoltság. Érdemes pályázni A MÉM, valamint az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium pályázatot írt ki a baromfitartó telepek rekonstrukciója, víziszár­nyasok és valamennyi ba­romfifajta kistermelői tele­li pcire. A pályázat összefüggésben van azzal, hogy a hetedik öt­éves terv időszakában a ba­romfiágazatnak növekvő fel- ádatai vannak: 1990-ben 630 ezer tonna vágóbaromfi elő­állítása a cél. Ehhez azonban fel kell újítani a meglevő lé- tesítményeket és szükség van újabb telepekre is. A vágóba­Mindenkit szívesen Iáinak Fórra a lakásépítésről Kérdéseket írásban és szóban (2600 Vác, Lenin u. 45.). vagy a 10-300-as telefonon szóban is feltehetők. —di. romfi-termelés 17 százalékát adják a víziszárnyasok, ame­lyek az exportban is mind na­gyobb szerepet kapnak, lévén, hogy a kacsa és a lúd viszony­lag jól értékesíthető külföldön. (Körzetünkben a sződi Virágzó Mgtsz foglalkozik lúdtenyész- téssel.) A kistermelők a baromfiága­zat termelési értékének több mint 40 százalékát adják, a tojástermelésből pedig 61 szá­zalékkal részesednek. Mind több pulyka és kacsa felneve­lésére. is vállalkoznak. A pályázók különféle nagy­üzemi és kistermelő telepek rekonstrukciójára dolgozhat­nak ki terveket, egyes esetek­ben olyan megoldásokat vá­laszthatnak, amelyek új léte­sítmények építésére is alkal­masak. A pályaművek díjazására, illet’ve megvételére összesen 780 ezer forint áll rendelke­zésre. A legnagyobb díj ösz- szege 120 ezer forintnál több. a legkisebb megvétel! összeg pedig 40 ezer forintnál keve­sebb nem lehet. Vácról a hazai lapokban A Népszabadság megírta, hogy magyar—szovjet ifjúsági barátsági hét kapcsán Vácott szovjet filmeket vetítettek, s hazánkban tanuló szovjet egyetemisták találkoztak orosz szakos váci gimnazistákkal. A Szövetkezeti Élet beszá­molt arról, hogy a váci Duna­kanyar Szolgáltató és Vegyes­ipari Szövetkezet videofelvé­teleket készítő egységet is lé­tesít s ehhez 700 ezer forint anyagi támogatást kapott. A Nógrád című megyei lap ismertette a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat ál­tal végzett idei legnagyobb munkákat, köztük megemlítve, hogy Vácott már alapozzák az új OTP-székházat. A Taurus Hírlap tudósítása szerint a váci üzemben foly­tatják az oldóüzem moderni­zálását, mel.ynek első szakasza már megvalósult 1985-ben, a második pedig 1987/88-ban fe­jeződik be. A Budapesti Közlekedési Hírlap Kötéltánc című glosz- szájában megcsipkedte a váci réváilomás dolgozóinak mun­káját; sötétedés után milyen körülményesen, s üggyel-baj- ja) lehet autóval a kompra menni. A Kirakat elismerőleg írt arról, hogy a váci Dunakanyar Áruház háromszintes épületé­ben négymillió forintos re­konstrukciót hajtottak végre úgy. hogy mindössze két hét esett ki a forgalomból. A Népszava hírei között ol­vastuk: a Váci Áfész zöldség­raktárában burgonyából, sár­garépából, gyökérből, fejes káposztából, zellerből megfe­lelő mennyiséget tárolnak a primőr áruk megjelenéséig. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) T ÍJ A Szakszervezetek Vác Vá- ^ rosi Szakmaközi Bizottsága í csütörtökön, április 23-án, -í délután 2 órakor a párt- és ^ tömegszervezetek székháza ^ földszinti tanácstermében J fórumot rendez arról, hogy J; milyenek a lakáshoz jutás ^ feltételei Vácott, különös ^ tekintettel a nagycsaládo­* sokra és a fiatal házasokra. A fórum részvevői: dr. Sza- mosvölgyi Alfréd, a városi ta­nács hatósági és igazgatási osz­tályának vezetője. Philipp Fri­gyes városi főépítész, Loson- czi József, a tanács mellett működő lakásügyi társadalmi bizottság vezetője, Endrödi Im­re, az OTP váci fiókjának ve­zetője, Dézsi Ferenc, a KISZ városi titkára. Rácz Sándor, a Tüzép váci építőanyagtelepé­nek vezetője, és Tóth Pál, a deákvári KISZ-lakótelep épí­tésvezetője Meghívták a város üzemei­nek szakszervezeti titkárait és szakszervezeti tisztségviselőit, a szakmaközi bizottság tag­jait. a Hazafias Népfront és a városi KISZ-szervezetek aktí­váit, de szívesen látnak min­denkit, akit érdekel a téma. A kérdéseket április 22-éig levélben lehet eljuttatni a szakmaközi bizottság címére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom