Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-21 / 93. szám
PEST MEGVET VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. Április 21., kedd MA: KSgn fürt* „...miközben a betörő a *****, , , - boltban már étkezett és italoOX tsruhaxaan zott. Az alkalmi nyomozók a Hunyadi Imre ütötte résen bementek az áruházba és ártalmatlanná tették a hívatlan látogatót.” (8. OLDAL) „— Sajnos tíz-tizenöt baleseteit szállítottak, be hoz- _ _ , zánk a nap folyamán. Nagy részüket ittas' állapotban! Van egy halottunk is. Még nem tudjuk, hogy öngyilkossági szándékkal ugrott, a,,, vonat alá vagy csupán szerencsétlenül járt.” 49 mn»n Viszonylag csöndes húsvét Hűsvétolás a Galga vidékén Öntéssel, munkával telt a nap Kocsira, legények! Sok még a szép kislány Galgamácsán Messzi-messzi múltba visszanyúló pogány varázslatok átöröklése a kereszténység hitvilágából kapott újabb tartalommal alakította a húsvéti népszokásokat, amelyek vidékenként rendkívül változó formában mutatkoztak. Magyarázatuk maradjon a kutatók dolga. Hiszen napjainkra a tavasz, a természet újjáéledésének szép ünnepe inkább a húsvét. No meg a vendégjárásé, a terülj asztalkámé. S a férfinépnek a tisztesség diktálja, ha bekopog a jó barát házába, hogy kerüljön elő a zsebből a kölnisüveg. Hát ez megint csak egy újabb módi azzal a köinisüveggel. Az igazi, a tiszta, friss kút víz lenne... Szerencsére van még, ahol megteszi a vezetékes víz. Amúgy a városi ember már nem. sok örömét leli az ünnepi hagyományokban. Az apróbbja még talán, de az övé sem az igazi. Am a falvakban csak húsvét még a húsvét. Terülj asztalkám ... és elő a szagos vi- • sekkel és a vödrökkel. Kádár János Svédországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja Ingvar Carlssonnak, Svédország miniszterelnökének, a Szociáldemokrata Munkáspárt elnökének meghívására ma, kedden hivatalos látogatásra Svédországba utazik. A VSZ katonai tanácsának ülése Egyeztetett ajánlások Jó korán — a locsolókkal — indultunk tegnap világot látni Pest megye egyik csücskébe, a Galga vidékére. Bár az időjárás nem sok jóval bíztatott. Ömlött az égi áldás rendesen. Annyi neked húsvét hétfője, senki nem dugja ki az orrát ilyen időben. Eny- nyi eső után ki az, aki csak hallani is akarna a vízről? Hanem, mire nekikeseredtünk volna, ikladon túl a határban már porzott a szántóföld a Rába—Steiger erőgép mögött. Kezelője, Balogh István, kom- binátort járatott a galgamá- csai összefogás Tsz szépen szántott tábláján. — Tegnap is kinn voltam 14 órát, ma reggel fél 7-kor indítottam. Nehezen tavaszo- dott, nagyon el vagyunk maradva. Sürgősen vetni kell most már — magyarázta az erőgépkezelő. — Hogy nekem megéri-e, hogy rászánjam az ünnepet? Mondom, vetni kell. Legalább 50—60 hektárt meg kell dolgoznom a vetéshez, hogy megérje. S ilyenkor duplán számolják a járandóságomat. A húsvétot pedig majd letudják helyettem is, a fiam meg a kislányom — tette hozzá egy szívélyes mosollyal, miközben visszalépett a gépére. Még eligazított, merre találjuk Takácsék házát. Takács Istvánná Vankó Etelka, a néhány éve elhunyt neves népművész asszony. Dudás Juli néni lánya. Míg élt Juló néni, messzi hírűek voltak az itteni húsvétok. Legalább halljunk róla, ha már részünk nem lehet benne. Takácsné Etelka, de inkább harmadikos gimnazista lánya, Ibolya már túl voltak az első locsolásokon. S Ibolya az átöltözésen is. Mert errefelé nem csupán a kölnivíz járja. Igazán szemrevaló a kislány, nemhiába igyekeztek ide a legények. Üde szépségének látványa mellé gyönyörű hímes tojásokat kaptak. Ám úgy tűnik, Juli néni hagyatéka nemcsak e házban él. — Most elmarad a húsvét- (Folytatás a 3. oldalon) Megkésve indul az idén a primőrszezon: a kemény téli időjárás és a késői kitavaszodás érezteti hatását az exportban is. A Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalat partnerei április derekán kezdték meg az első export- szállítmányok összeállítását, a szokásosnál mintegy 10—12 nappal később. A magyar primőrök közül elsőnek a friss termesztésű kínai kel indul útra Nyugat- Európába, ahol ebből a növényből elég nagy készletek vannak, ám többnyire még a tavalyi termésből. A Hunga- rofructnál arra számítanak, hogy a . kitűnő minőségű zöldségnövénynek sikere lösz, elsősorban a skandináv piacon. Egyelőre ötven tonnánál kisebb tételt készítenek elő; a szállítmány egy részét Angliában értékesítik, ahol az érdeklődés újabban megnőtt a magyar zöldségek iránt. A megrendelők között vannak még a norvég, dán és a finn ■ vállalatok. Két hét múlva jelentősen növekszik a kivitel, akkor Európának még változatlanul ebbe a térségébe küldik az árut, ám a kínai kel mellett ott lesz már az ugyancsak kiváló minőségű magyar korai káposzta is. A Hungarofruct a szentesi korai zöldségtermesztési rendszer gazdaságaitól veszi át a Hazánkba érkezett ABekszej Antonov Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozata elnökének a meghívására hétfőn Budapestre érkezett Alek- szej Antonov miniszterelnökhelyettes, a bizottság szovjet társelnöke, aki részt vesz a bizottság 36. ülésszakán. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Marjai József fogadta, jelen volt Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. primőröket. A rendszer különösen sokat tesz a csomagolás javításáért. Igen körültekintően osztályozzák, csomagolják a termékeket, A húsvéti ünnepeken sokan kerekedtek fel, hogy meglátogassák rokonaikat, barátaikat, vagy csak éppen a jó időt kihasználva túrázzanak az ország szép tájain. Emellett hazánkba sok külföldi turista is érkezett, akik elsősorban a főváros nevezetességeivel ismerkedtek, illetve az ország idegenforgalmi központjait keresték fel. Budapest szállodái megteltek, túlnyomórészt Nyugat- Európából érkeztek a vendégek. A Duna Intercontinental, a Fórum és a Hilton szállóban zömmel olasz és NSZK- beli vendégek foglaltak szobát a húsvétra. A Volga és az Expo szállóba Bulgáriából és a Szovjetunióból érkeztek turistacsoportok. A margitszigeti Thermal és Gellért szálló elsősorban svájci, svéd és osztrák vendégeket fogaViktor Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának elnökletével a szovjetunióbeli Minszkben megtartotta soros ülését a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa. A tanácskozás munkájában a katonai tanács tagjain kívül részt vettek a bolgár néphadsereg, a magyar néphadsereg, az NDK nemzeti néphadserege, a lengyel néphadsereg, a Román Szocialista Köztársaság hadserege, a Szovdott. A külföldieknek számos programot kínáltak, a Hiltonban például locsolóbált tartottak, sokan a főváros meleg vizű gyógyfürdőit látogatták meg. Az osztrák vendégek — a magyar konyhaművészetnek hódolva — főleg a gasztronómiai ínyencségeket ígérő programokat részesítették előnyben, többen pedig a vidékre szervezett utakat választották. Húsvétkor igazi tavaszi csúcsszezon volt a Budapest környéki kirándulóhelyeken is. A legtöbben Visegrádra látogattak, ahol reggel már megtelt az autóparkoló, a hazai' rendszámú kocsik sokasága mellett szovjet, osztrák, jetunió fegyveres erői, a cseh* szlovák néphadsereg, valamint a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői veze* tő szerveinek katonai küldött* ségei is. Az ülésen megvitatták aa egyesített fegyveres erők tevékenységének egyes kérdéseit, és egyeztetett ajánlásokat fogadtak el. A tanácskozás tárgyszerű légkörben, a barátság és a kölcsönös megértés jegyében zajlott le. csehszlovák buszok álltak; á csoportok a fellegvárat látogatták meg. Szentendrén a skanzenbe több száz olasz és NSZK-beli turista váltott jegyet,- hogy megismerje a magyar népi építészet jellegzetes házalt. A budakeszi vadasparkot jórészt hazai kisgyermekes családok keresték fel, hogy a csemeték közelről is szemügyre vehessék a környék vadjait, szarvasokat,- őzeket, vaddisznókat. Délig csaknem 1500 vendéget fogadott a vadaspark. A vácrátóti arborétumba elsősorban a természetkedvelő hazai és külföldi turisták látogattak, hogy a különleges növényzet tavaszi ébredésében gyönyörködhessenek. Ballagtak az egyetemisták Angliában nőtt az érdeklődés Első primőrszállítmányok Budakeszin, Szentendrén, Visegrádon Vendégek keletről, nyugatról K eserves a háttere a csúfolódó kedvességnek. A nagy műszergyárban baráti közvetlenséggel elkeresztelték a karbantartókat lóti-futinak, s amint az lenni szokott, az új' név átszivárgóit a hivatalos szóhasználatba is. Ezt még valahogy elsviselik az érintettek, ám a „becézge- tés” okát, az örökös kapko- . dás, lót-fut munka hátterét már nehezen tűrik; a lét- . szám negyven százaléka hiányzik! Igaz, a meglevő , hatvan százalék — és ezt ritkán veszik észre a gyárban —: kivétel nélkül törzs- gárdatagnak számít, ha még számítana az ilyesmi mostanában. A lóti-futi csapat legfiatalabbja is nyolc esztendőnél régebben jár a gyárba, helyismeretük, tapasztalatuk kincs tehát. A kincsekkel persze sokféleképpen lehet sáfárkodni. Például úgy is, ahogyan legutóbb a műszaki vezérigazgató-helyettes nyilatkozott a termelési értekezletükön. A feszítő létszám- hiányra panaszkodókat azzal hűtötte: eddig sem dőlt össze a gyár, a jövőben sem fog, értsék meg, most a termelés a döntő. Túlzás, sőt annál is több, végletessség? Korántsem' Sorozatban ütközünk bele mostanában ennek a gondolkodásmódnak a jeleibe,--------LÓTI k övetkezményeibe. A „produktív” termelők és az „improduktív” karbantartók- konfliktusa persze csinált — és csináltságában is; már bocsánat a kifejezésért, ostobaság —, de átmenetileg elfedi azt, aminek nyilvánvalónak kell lennie. Elfedi azt, hogy a tmk betűhármasából nem csupán két betűt — a tervszerűt. megelőzőt — áldoznak fel könnyedén egyre több helyen, hanem vele együtt a karbantartási tevékenység lényegét is, a tervszerűséget, a megelőzést. Marad a tűzoltással egyenlő lóti-futi karbantartás. egyetlen betűcske az összefüggő hármasból, a következmények nélkül meg nem bontható logikai láncból. A megye általunk ismert üzemeiben a fizikai állománynak hat-ti zennyolc százaléka keresi a kenyerét gépbeállítással, -javítással, illetve más természetű karbantartó munkával. (A nagyobb vállalatoknál ugyanis saját asztalos, festő-mázoló, kőműves stb. karbantartók is vannak.) Ezeknek az embereknek a döntő része ún. magasan kvalifikált szakmunkás, ami — ritka kivételektől eltekintve — mind az alapórabérekben, mind a havi keresetekben tükröződik Ezzel azonban szinte be is FŰTI------fej eződött tevékenységük, szerepük méltánylása, elismerése. Észrevételeik, figyelmeztető tapasztalataik java nem talál meghallgatásra. Nem egy esetben tetemes kárral járó üzemzavarokat lehetett volna megelőzni, ha az érintettek figyelnek a lóti-futi aggodalmaira...! Nem figyeltek, ám a baj bekövetkeztekor szinte természetes, hogy a karbantartóktól várják el a csodát, mondván, na. most mutassák meg! Aligha van még egy olyan területe a termelésnek, ahol természetes lenne a negyedében, harmadában teljesített terv. Itt természetes. Az előzetes gépkarbantartási terveknek ugyanis csak ekkora hányadát tudják valójra- váltani, a többit áthúzza a sürgős; az azonnali javítások serege. S növekvő sereg ez, éppen mert elmarad az előzetes — és tervszerű, az üzemeltetési utasításihoz igazodó — karbantartás. Bűvös kör? Annak látszik. Valójában csak okozatok felszíni jelentkezése, az okok mélyebben rejlenek. Ebben a mélyrétegben szétnézve elsőként azt kell .megemlíteni, milyen kicsiny összeget — a termelés teljes költségeinek öthat százalékát — fordítanak gépeik, berendezéseik fenntartására a gyárak, a vállalatok. Ennek a maroknyi pénznek is csupán néhány cseppje jut korszerűsítésre, például utólagos fél- vagy teljes automatizálásra, termelékenységet javító, célszerszámok alkalmazását lehetővé tevő stb. nagyjavításra. Történik ez annak ellenére, hogy az itt és így befektetett forintok — nem mi állítjuk, hanem szakemberek számolták ki — a három-, ötszörösét hozzák, hoznák a beruházási pénzek kamatának. , L ehetőségeink szűkössége idején kellene hogy fény derüljön eddig veszni hagyott forrásaink, lehetőségeink tágasságára ! Sajnos, nincsen szó ennek fölismeréséről. Jelképpé emelhető a műszergyáriak csúfolódó kedvessége, a lóti-futi emberek sajnálata. S valóban lótnak-futnak, a legkevésbé tervszerűen, megelőzően karbantartanak, sokkal inkább tűzoltómunkaként javítanak, bütykölnek, alkatrészt gyártanak, hiányzó gépkönyveket helyettesítenek .... S mert ők lóti-futi módra kényszerülnek dolgozni, fennáll a veszélye, hogy maga a termelés egésze is felöltheti magára ezt a veszedelmes módit. Mészáros Ottó Szombaton rendezték meg az Agrártudományi Egyetem Mező- gazdaságtudományi Karának végzős hallgatói a ballagási ünnepségüket. Képünkön a végzős hallgatók egy csoportja i
