Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-18 / 92. szám
1987. ÁPRILIS 18.. SZOMBAT ' tr \ Égi áSdásra szakadtak a pincék Nagymaroson Hajnali háromkor még állt a fal A kanyargós utcácska két végét lezárták a járműforgalom elöl. Az út szélén karvas- tagságnyi repedés tátong, néhány méterrel arrébb, egy takaros udvarban a kis fenyőnek csak a hegye kandikál ki a gödörből. Nagymaroson, a pincéiről elkeresztelt utca és környékének lakói vajmi keveset aludtak a múlt hét végén, amikor hatvancentis víz hömpölygött alá a köveken. A Pince utca és a Szív utca sarkán a kibetonozott árok nem győzte elvezetni az esővizet. Az emberek váltásban álltak őrt, hogy a rácson fönnakadt iszapos hordalékot kimerjék az éj leple alatt. A felhőszakadás még tovább nehezítette a nagyközség életét, hisz már enélkül is sorozatos pincebeszakadások veszélyeztették a közterület forgalmát, az épületeket és a közműveket. Most a már ismert üregek mellé továbbiak sorakoztak fel. Menekiilőjáratok — Lehet, hogy itt nem is pincét, hanem egy kriptát találnak majd — bök a gödör alján elfeküdt fenyőcske felé Schlögl József, a Szív utca 1. számú ház tulajdonosa. — Ezen a részen valaha temető volt, azért mondom. Meglehet persze, hogy amott, annak a három pincének a végén fogják föltárni, ki tudja. Tény, hogy szombat reggelre már ez a lyuk tátongott a kerítés mellett. — A hatvanas évek óta egyre-másra kerülnek napvilágra azok a pincék, melyeket a török időkben menekülőjáratoknak vájhattak az itteniek, illetve azok, amiket az 1800-as évek végén a boroshordók tárolására alakítottak ki a gazdák, nagyrészt biztosítás nélkül — meséli Bachor László, a tanács műszaki csoportvezetője. — Az egyik szép boltozatút, ha a vizsgálatok ebben megerősítenek, talán megtarthatjuk és kőtárnak rendezhetjük be, újabb látnivalót nyújtva ezzel a kirándulóknak. Az első pincebeszakadásokat a 60-as évek legelején, a közművek fektetésekor észlelték. Az sem használ, hogy a nemzetközi gyorsvonatok 120 kilométeres sebességgel robognak át a településen, érzékelhető talajrezgéseket okozva ezzel. Ráadásul a közutak annak idején minimális alapozással vagy anélkül készültek lovaskocsiközlekedésre. Azóta csak pormentesítésükre, illetve vékony aszfaltterítésükre futotta... A pincetömedékelések és a legszükségesebb megelőzési munkák 1976—85 között több mint tizenhárommilliót emésztettek fel. Megnyílt az út — A terület felszínét lösz borítja, ami lehetővé tette egykor a pincék kialakítását, hiszen ez az anyag biztosítás nélkül is állékony, amíg víztartalmának növekedése következtében állapotjellemzői le nem romlanak — folytatja Bachor László. — A közműveknek kiásott árkokat áztatta az eső, míg a munka tartott, a derítőkből pedig ma is elszivárog a víz, hiszen a község csatornázása csak most van napirenden. — Útbeszakadás volt az Ady utcában, gödör tátongott a Rákóczi iskola udvarán, leszakadt egy melléképület az Imre téren, több lakást belülről kellett feldúcolni, mert megrepedeztek a falak, sőt volt, ahol bontást kellett elrendelni — sorolja az elmúlt évek szomorú eseményeit Melisek László műszaki főelőadó. — A feltárt üregek tanúsága szerint a pincék sok esetben egymás alatt helyezkednek el, s nem ritkaság az sem, hogy a köztük lévő rétegvastagság nem éri el az egy métert. Előfordult, hogy a kukáskocsi hátsó kereke alatt nyílt meg az út, de sajnos az is, hogy egy idős házaspárt séta közben ért a kellemetlen meglepetés. A megyei tanács támogatásával sem győztük a feltárás és veszélyelhárítás költségeit, végül 1985-től Eger, Pécs, Szekszárd. Szentendre, Ostoros és Budafok után sajnos, vagy szerencsénkre, de mi is a pincebizottságba tartozunk. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium minden esztendő januárjában hívja össze beszámolóra és tapasztalatcserére a bizottságba tartozó települések képviselőit. Jövőre Szentendrén kerül sor az eseményre. Sok életveszélyes Korábban a magántulajdonban lévő területeken történt beszakadásoknál az emberek kényszerhelyzetben, a saját szakállukra töltötték fel az üregeket, megnehezítve ezáltal a későbbi kutatásokat és a szakszerű felméréseket. A Központi Bányászati Fejlesztési Intézet átfogó tanulmánya szerint a közvetlen és járulékos pincemunkálatokra — 1985-ös árakon számolva — 190—195 millió forint kellene csak Nagymaroson. A VII. ötéves tervidőszakra 60 millió forintos állami támogatást kapott e célra a nagyközség. Ebből 8 milliót költöttek el tavaly, az idén ugyanennyit lehet, jövőre 10-et, később 15-öt, az utolsó évben pedig 19 milliót. Ebből a pénzből a legégetőbb gondok megoldására futja, többek között a geodéziai felmérésre, az üregkutatásra és a komplex mérnökgeodéziai értékelésre, melynek eredménye nélkülözhetetlen a beavatkozások mértékének, időrendiségének eldöntéséhez. A tervidőszak alatt 60—80 pincét szüntetnek meg, 20—30-at pedig megerősítenek, vagyis az életveszélyes és rossz állapo- túaknak csupán a 40—50 százalékra terjed ki a VII. ötéves tervi program. A megerősítési és tömedékelési munkálatokhoz olyan járulékos feladatok kapcsolódnak, melyek elkerülhetetlenek a A lezuhant fal Szabadiék portáján (Vimola Károly felvétele) további romlás megelőzése miatt. Ezek közé tartozik például a csapadékvíz elvezetése, vagy a löszfalak állékonyságának biztosítása. — Háromszázötven pincéről tudunk, ezek hossza 5300 méter. Közülük 250 állapota életveszélyes, illetve sürgős beavatkozást igénylő — mondja Bachor László. — És ki tudja, mennyi még az ismeretlen. amit tűzoltómunkával kell majd hatástalanítani, ha napvilágra kerül. Szinte már hazajárnak ide a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat és a Bányászati Aknamélyítő Vállalat szakemberei, akik a feltárásokat, illetve a tömedékeléseket végzik, a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet pedig szaktanácsadásával koordinálja a pinceprogramot. Éjszakai mentőbrigád A múlt hét végén jött égi áldás pusztításait tovább követve jutottunk el Szabadi István portájára, ahol ugyan nem a pince, hanem egy másfél méter magas téglafal nem állta a víz nyomását, és zuhant le az alsó udvarba. — Hajnali háromkor, amikor a sarokról, ahol az árkot pucoltuk. eljöttem szerszámért, még állt a fal. Nemsokára megérkezett a váltás, az utca többi önkéntese, így mi hazaballagtunk a szomszéddal. Amikor a kapuba értünk, akkor hallottuk a nagy robajt. Az elszabadult víz kimosta a kis veteményeskertet, a zárt ajtón át befolyt a garázsba, sőt eldöntötte lenn a favécét is — mutat a mélybe Szabadi István. Félelmetes, amint a tanácsiak sorolják a vizes napok krónikáját. Pinceszakadást jelentettek a Szív utca 1., 4., 14., 16. számú házak lakói, a Martinovics utca 4-ből, a Bajcsy 14-ben pedig ugyancsak hasonló esemény várható a befolyt csapadékvíz miatt. E tények ismeretében nincs mit csodálkozni azon. hogy a helyiek a vízlépcsőépítéssel kapcsolatos közúti szállítások témáját miért vetették fel oly élesen. Félnek az utak túlterhelésétől, hisz gyakorta látják a beszakadt betont. Elsősorban azért, no meg az állampolgárok viszonylagos nyugalma érdekében döntöttek úgy az illetékesek, hogy az építési anyagokat főleg vízen, illetve a síneken juttatják el a helyszínre. Más oldalról viszont a vízlépcső építésének ténye is hozzásegítette Nagymarost ahhoz, hogy negyedszázados pincegondjaival ezentúl ne maradjon magára — anyagilag sem. Fazekas Eszter Szájtátva Tartós Egyötödével ugrott meg azoknak a fogyasztói kifogásoknak a száma, amelyek a megyéből indultak el és végállomásuk a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet lett. Ehhez a megugráshoz nem kellett sok idő. Elég volt hozzá hat hónap. Tavaly az első meg a második félév összevetése mutat ilyen képet. A kifogások oka sokféle, tárgya legtöbbször tartós fogyasztási cikk, azon belül is elsőként a gépkocsi, hiszen most már a megyében nyolcezer darabnál több új járgány kerül a boldog (?) birtokosokhoz tizenkét hónap alatt. Na meg színes tévé, automata mosógép, magnetofon, HiFi-torony, ami csak szem-szájnak ingere. a bútorról nem beszélve. Szem, száj, pénztárca. Es méltatlankodás, reklamáció, dühöngés . .. Kermi. Jó intézmény ez. Fogyasztók mentsvára. Csoda, hogy fenntartója, a Belkereskedelmi Minisztérium még nem mondta, feladom . ., Itt ugyanis töményen csapódik le mindaz, amit a hazai gyártás, a sokféle jogosultságit importőr gyatrában, silányban, félresikeredettben összehoz. S mi tagadás, igyekeznek! Egyre jobban igyekeznek. Van olyan hónap, amikor a minősítésre — azaz a tudottan mérésre, bevizsgálásra — beküldött hazai mintadaraboknak az egy- harmada, kétötöde minősíthetetlen. Szabatosan fogalmazva, nem kaphatja meg a forgalom- bahozatali engedélyt. Az im- portelőmintáknál — a tartós fogyasztási cikkekről van szó! — sok esetben ennél is rosz- szabb a helyzet.. .! Bárhonnét bármit, csak adják bármikor bármiért? Csúf gondolat, leírni sem lett volna szabad. Hiszen any- nyi komoly ember, annyi komoly cég tüsténkedik kereskedőként a külpiacokon, annyi komoly ember, annyi komoly cég szorgoskodik idehaza gyártóként azon, hogy annak a szegény fogyasztónak jó legyen. S akkor tessék! A rút hálátlan úgy látja, gyakran nem a termék, hanem a hiba a — tartós. Sőt, a tartósított. MOTTO Erdőkertesen készül Kerti bútorok Amerikába Az Egyesült Államok piacára is sikerült betörni öntött kerti bútoraival az erdőkertesi Villamosgép- és Alkatrészgyártó Ipari Szövetkezetnek. Évente 160 millió forintos értéket állítanak elő exportra. A festőüzemben Farkas Józsefné betanított munkás. (Vimola Károly felvétele) Letkési kapcsolatok Határőrközség az Ipoly partján A nemzetközi gyorsvonat pontosan érkezik a szobi vasútállomásra. Tíz perc múlva már a buszon ülve nézelődöm, s a busz mögött elmarad a helységnévtábla — L etkés — és egy másik, amelyen a felirat: Határőrközség. Tanácstalanul állok a megállóban, mígnem egy fiatal- asszony segítségemre siet. Először gyanakodva néz rám, de mikor a határőrőrs hollétéről érdeklődöm, készségesen elmagyarázza, merre találom. Németül szóltak — Bizony alaposan szemügyre veszik az idegent — mondja az őrs parancsnoka, Szilágyi Antal hadnagy, miután elmondtam, hogy milyen nehezen találtam ide —, de mi csak hálásak lehetünk a lakosságnak. Rengeteg bejelentést, információt kapunk tőlük, szavaik, megfigyeléseik nemegyszer határsértő elfogásához vezetnek. A legutóbbi eset azonban — mely április első hetében történt — az órsparancsnok éberségét dicséri. Éppen járőreit ellenőrizte, amikor a szakadó esőben két férfit pillantott meg egy földúton. Igazoltatta a két magas fiatalemA nagy október évfordulójára készülve Fiatalok szellemi tornája A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére sokszínű programmal készülnek a szervezetek, intézmények. Az Állami Gorkij Könyvtár, a Pest Megyei Tanács művelődési osztálya és a Számítástechnikai-alkalmazási Vállalat szellemi tornája fölött a Magyar—Szovjet Baráti Társaság vállalt védnökséget. A vetélkedőn, melynek központi döntőjét október 31-én rendezik meg, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkás- képző intézetek, diákotthonok, kollégiumok tanulói vehetnek résztz“AJjdonság, hogy a hagyományos versenyformákon kívül számítógépre alkalmazott feladatmegoldás is szerepel a programban. Az elődöntőt a középfokú intézmények maguk bonyolítják le május 18-a 23-a között. A helyi vetélkedő időpontjáról és helyszínéről május 11-ig kell értesíteni a megyei tanács művelődési osztályát. A nyertesek és helyezettek között több díjat osztanak ki. Egyebek közt szovjetunióbeli utazásban, könyv- és pénzjutalomban vehetnek részt a nyertesek, s a rendező szervek személyi számítógépet is felajánlottak. bért: meglepetésére németül szólaltak meg. Kiderült: az NDK—csehszlovák államhatárt is illegálisan lépték át, az Ipolyt átúszva jutottak Magyarországra. — Feladataink bizonyára sokasodnak majd — folytatja Szilágyi hadnagy —, ha befejeződik az Ipoly szabályozása és elkészül a nagymarosi vízlépcső. Közeledik a nyár, jön a turistaáradat. Könnyebbség, hogy továbbra is számíthatunk a lakosság segítségére és természetesen önkéntes határőreinkre is. A katonai UAZ a Letkés— Ipolytölgyes Községi Közös Tanács épülete előtt fékez. A tanácselnök, Kovács István, az ipolytölgyesi önkéntes határőrcsoport vezetőjével, Lengyel Sándorral beszélget. — Szervusz, Anti — ráz kezet az őrsparancsnokkal. — Hallom, mozgalmas volt a péntek estéd. Hogy történt az elfogásod? Kovács István gyakran közbekérdez, minden részletre kíváncsi. Majd azokról a fiatalokról beszélnek, akikről úgy érzik, hogy érettek a határőréletre. Véleményük eljut az illetékesekhez. Jószomszédság — Ezek a srácok itt nőttek fel — mondja a tanácselnök —, nem idegen számukra a határőrélet. Kapcsolatunk a határőrséggel, hogy úgy mondjam, napi kapcsolat. Nagyon sokat segítenek. Legutóbb például az iskola tornatermének felújításánál szorgoskodtak a határőrök. De ott voltak az orvosi rendelő építésénél is. És sorolhatnám tovább. Viszont a lakosság is tudja, mit jelent a tizenegy éve elnyert határőrközség cím. Halkan jegyzi csak meg, hogy céljuk: egyszer a kiváló szó is odakerüljön a zöld táblára. A túloldali, a szálkái csehszlovák határőrs és Szilágyi Antal alegységének kapcsolatát legjobban egy szóval lehetne jellemezni: baráti. Szükség is van erre a barátságra, hiszen a jószomszédság, itt, a határon különösen fontos. Letkés lélekszáma 1200 fő. Legtöbbjüknek a helyi termelőszövetkezet kínálja a munkát, de sokat dolgoznak Szob térségében, sőt a párkányi (sturovói) vasútnál is. UAZ-unk már a községhatár felé tart. Nem sokkal távolabb egy határőr áll a folyóparton, akit a hadnagy ellenőrizni szándékozott. A határőr látcsövével a folyó túlpartját kutatja. Parancsnoka láttán vigyázzba áll, katonásan jelentést tesz. A hadnagy figyelmesen végighallgatja, majd a folyó barnás vizét fürkészi. Száraz lábbal — Elég magas a víz szintje — mondja csöndesen —, de ez csak az olvadáskor s nagy esőzéskor van így. Nyáron a folyó inkább csak patak, akár gyalog is átkelhet rajta az ember. És olyankor megnövekszik a „kellemetlen vendégek”, a határsértők száma is. Csécse! Zoltán tanácselnök és az őrsparancsnok. (A szerző felvétel*)
