Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

MA: IZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI SS & MEGYEI TIMICS LflPJg 1987. Április is., szomjsax XXXI. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM Ara: 2,20 forint A vízlépcsőrendszernél Magyar-szlovák munkatalálkozó Czinege Lajos miniszterel­nök-helyettes, Somogyi Lász­ló építésügyi és városfejlesz­tési miniszter, Abrahám Kálmán államtitkár, az Orszá­gos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal elnöke és Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke vezető munkatársaikkal pénteken megtekintették a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer kivitelezésének ma­gyar és csehszlovák oldalon folyó munkáit., A munkalátogatás során tá­jékoztatót hallgattak meg a nagyszabású vízlépcső-építke­zés helyzetéről és áttekintet­ték a közeljövő feladatait. Bős (Gabcikovo) térségében a látogatókat szlovák rész­ről Julius Hanus első minisz­terelnök-helyettes, Vladimir Margetin erdő- és vízgazdál­kodási miniszter és munkatár­saik fogadták. A megbeszélé­sen értékelték a helyszínen szerzett tapasztalatokat. Virágzás elült Elsőként az egres vette fel a növények közül tavaszi ruhá­ját. Ahogy belevelesedett, rög­tön igényli a törődést. Képünk Tápióbicskén készült, ahol Csi­kós Dezső a kertjében már pajzstetű és lisztharmat ellen permetezi szép egresfáit. Hancsovszki János felvétele Eddig a szokásosnál kevesebb a vetés Jó időt remélnek a gazdaságok Vajon melyik arcát mutatja az időjárás a következő na­pokban? Milyen meglepeté­sekre számíthatunk még a sze­szélyes tavasz bugyrából? Ezek a kérdések leginkább a növénytermesztő mezőgazdá­kat foglalkoztatják. Az utóbbi években éppen elég bajunk volt a túl kevés, vagy a túl sok csapadék miatt, s ez most sincs másként. Hogy ezt né­hány adattal is igazoljuk: ta­valy április közepére a földek felét készítették elő vetésre, most csak a negyede kész a magok befogadására, s a te­rületnek mindössze 8 százalé­ka kezdi növelni a szaporító­anyagot az egy évvel ezelőtti 30 százalékkal szemben. A megyében az eddigi vizs­gálatok szerint kalászosokból 1500 hektárt kell kiszántani, de a későbbi határszemlék so­rán ez a szám még növeked­het. Emiatt szükség volt a ve­tésszerkezet változtatására is. A jelentések szerint kevesebb tavaszi árpa kerül a földbe, s a repcénél jelentkező komoly fagykárok is változást okoz­hatnak! Szűkebb pátriánkban a magborsó 20, a zab és a lu­cerna 25, a cukorrépa 16, a korai burgonya 23, és a zöld­ségfélék közel 39 százaléka ke­rült a talajba. Néhány gazda­ságban már megkezdték a napraforgó vetését is, ám a kalászosok vegyszeres gyomir­tásával még várni kell. Már csak azért is, mert Pest me­gyében jelenleg 2570 hektár Hajnali háromkor »A kanyargós utcácska * - - két végét lezárták a még állt a fssI járműforgalom elől. Az út szélén karvastagságnyi repedés tátong, néhány méter­rel arrébb egy takaros udvarban a kis fenyőnek csak a hegye kandikál ki a gödörből. Nagymaroson a pin­céiről elkeresztelt utca és környékének lakói vajmi ke­veset aludtak a múlt hét végén, amikor 60 centiméte­res víz hömpölygött alá a köveken.” (2. OLDAL) A nyúl ma senkit »A,nélkül. hogy kikérték m - .. , volna a velemenyijnket, Sem bolaogit (olyan pontot vettek bele a szerződésbe, amely egyértelműen sérti az érdekein­ket. Honnan tudjam például én az#t két-három. héttel korábban, hogy mi' lesz a nyulaimmal? Márpedig ma csak annyi a biztos, hogy hány darab van, az nem, hogy mennyire gyarapodnak.” (3. OLDAL) ktsiáhan -MesleP° a Wr- amelY 15'én> sgy nagoi&uni szerdán jutott eI Szerkesztősé- keil ufaxmuk günkhöz: nem tudni, kinek a megbízásából és engedélyével, Szige^szentmiklós alatt speciális hajó kotorja a Rácfcevei-Duna-ág medrét, rá­adásul természetvédelmi területen.” (3: OLDAL) Mines aénxe „Talán enyhíthetné a mmcs feszültséget a keret­ei pénzentéxetneK . Összeg további, az ed­diginél egységarányosabb elosztása a pénzintézetek kö­zött. Talán felül lehetne vizsgálni az elosztási szem­pontokat. Talán ..., de ez már a hozzáértő szakembe­rek dolga.” (7. OLDAL) Hendet „Már a bejáratoknál ellenőriztük, _ m hogy vannak-e olyanok, akik it- feremtenek tasan, hangoskodva vagy kifogá­solható magatartást mutatva akarnak belépni a pályá­ra! Az ilyen személyeket nem engedjük be, a belépő­jegy árát visszaadjuk nekik.” (11. OLDAL) Sok-sok év után ismét cukorrépát vetnek Érden a Benta Völgye Termelőszövetkezet egyik 44 hektáros tábláján. (Hancsovszki János felvétele) van víz alatt, s ebből közel 700 hektár a vetett terület. Szerencsére a talaj vízbefoga­dó képessége nagy, s ha az időjárás a mostanihoz hason­ló marad, akkor gyors lesz a szikkadás, s ezzel együtt a bokrosodási arány is javulhat és a tőállomány nőni fog a kalászosok esetében. A gyümölcsösöket járva el­szomorítóbb kép tárul elénk. A szeder 90, a kajszi 80, az őszibarack 60 százaléka elfa­gyott. Ezeknél a gyümölcsfaj­táknál tehát jókora termés- kiesésre lehet számítani. A Körösi Csorna Sándor emlékbizottság Alakúié ülés az Akadémián A Magyar Tudományos Akadémián megtartotta ala­kuló ülését a Körösi Csorna Sándor emlékét ápoló bizott­ság. Tagjai neves hazai és külföldi kutatók, Körösi Cso­rna nevét viselő iskolák és szocialista brigádok képvise­lői. A bizottság elnökévé Kle- ment Tamást, az Országgyű­lés elnöki titkárságának ve­zetőjét, társelnökévé dr. Tér­jék Józsefet, az ELTE ad­junktusát választották. Az ülésen elfogadták a bizottság működési szabályzatát és munkaprogramját. szőlőültetvényeknél is sajnos hasonló a helyzet, a tőkék nagy része a nagy hideg áldo­zata lett. A meleg tavaszias időjárás még segített ezen a kritikus helyzeten, de számot­tevő javulásra nemigen szá­míthatunk. —b. gy.— Lesz-e csúszda a strandokon? Az idénynyitás előtt A strandok május elsején megnyitják kapuikat. Körül­néztünk a Duna mindkét partján, hol tartanak az elő­készületekkel a fürdőigazga­tóságok? Vácott cserélik az úszóme­dencét övező szétfagyott kö­vezetét, szerencsére a meden­cét nem érte kár. Festik, szé­pítik a kiszolgáló helyisége­ket, a férfi- és női öltözőket pedig lambériával csinosítják. Küldöttközgyűlést tartott a Teszöv Mérlegen a tavalyi munka A Mezőgazdasági Szövetke­zetek Házában tartotta meg tegnap délelőtt küldöttköz­gyűlését a Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Pest Megyei Te­rületi Szövetsége 183 küldött részvételével. Az elnökség nevében dr. Kovács Árpád, a Teszöv elnöke köszöntötte a jelenlevőket, köztük az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának képviseletében meg­jelent dr. Kocsis Péter gazda­ságpolitikai osztályvezetőt és dr. Csonka Tibort, a Pest Me­gyei Tanács elnökhelyettesét. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és közös válla­LÁTATLANBAN L ehet méltatlankodni, lehet mosolyogni a kérdés hallatán, hi­szen tagadhatatlanul szo­katlan a fogalmazás, fi­gyelmen kívül hagyni azon­ban mindenképpen hiba lenne. A kérdés — a ta­nácstagi beszámolón — így hangzott el: látatlanban el kell-e hinnie az állampol­gárnak — a választónak — azt, amit a tanács, s annak nevében a tanácstag állít? Mosoly, taps, fejcsó- válás egyaránt kijutott a kérdezőnek. Aki azon akadt fenn, hogy a városban — Cegléden — öt év alatt 38 millió forintot költöttek el belvízrendezési feladatok megoldására, de ha igaz, ennek a rengeteg pénznek a kiadása, akkor — ..a fészkes fenébe is!” —miért nem tehetik le véglegesen ezt a gondot, miért nem látszik még mindig a fel­adatok vége? Amit beszámolójában a tanácstag állított, termé­szetesen igaz. Amint igaza van a kérdezőnek úgyszin­tén. Kétféle igazság? Lehe­tetlen. Csupán kétféle né­zőpontról van szó. A taná­csi testület a város szorító gondját, a belvizet nem engedi lekerülni a teendők listájáról, ugyanakkor azt is tudja — avagy rosszabb esetben elhiszi látatlanban a szakapparátusnak —, hogy erre <, feladatra még, a kérdező kifejezésével él­ve, rengeteg pénzt kell elr költeniük. A kérdező, az állampolgár, a választó a maga pénztárcájához mér­ten a 38 milliót olyan ha­talmas összegnek érzi, ami­ből „mindent” meg kelle­ne oldani, s mert nem is­meri a belvízrendezési munkák jellegét, árát, az a benyomása támad — fő­ként azért, mert a maga lakóhelyén még mindig tartani kell a víz alatto­mos támadásától —, mint­ha vele olyasmit akarná­nak elhitetni, ami nem le­het igaz. Tipikus helyzete Az bi­zony! Az állampolgárnak egy­re több dolgot kell látat­lanban elhinnie. Az ok nagyon egyszerű, ami miatt így van ez. Nincsen más választási lehetősége! Nyersen hat a fogalmazás? Meglehet, a tény azonban tény marad. A városban valamikor az is mindenki által ellenőrizhető esemény volt, ha valaki boltot nyi­tott. akkora htíre kelt. hi­szen olyan ritkán történt valami. Most viszont — és ez alatt a most alatt a leg­utóbbi másfél, két évtize­det értjük — annyi min­den történik, amit már le­hetetlenség az egyénnek nyomon követnie. Sem ide­je. sem lehetősége nincsen személyesen meggyőződni a hírek, az állítások valódi­ságáról. A legutóbbi idő­szaknál maradva: nem me­het be csak úgy a kórház­ba az állampolgár, hogy megnézze, tényleg létezik-e a vértranszfúziós állomás, miként mutatnak a Bem József Ipari Szakmunkás­képző új tantermei. Meg­győződhet — ha arra visz az útja. vagy veszi a fá­radságot. hogy arra vigyen az útja — az autóbuszál­lomás létezéséről, kinézeté­ről, de már aligha járna ilyen eredménnyel látoga­tása a szennyvíztisztítómű­nél., mert hiszen honnét is tudná, annak hogyan kell — építészetileg, technoló­giailag — kinéznie, s aho­gyan kell, annak mennyi a jogos költsége. Egy településen, ahol né­hány száz főnyi a lakos­ság, viszonylag egyszerű minden állítás ellenőrzése. Ahol azonban, mint Ceglé­den, negyvenezer fő felet­ti a népesség — és a terü­let a megye városai közül a legnagyobb —, az állítá­sok javát látatlanban kell elhinnie az állampolgár­nak. És ha mégsem hiszi? Éppen itt van a közvetett — a képviseleti — demok­rácia legnagyobb buktató­ja tő, kell hinnünk, hogy hihes­sünk az általa áhítottak­ban. Ha ismerjük ezt a személyt, ha aktívan köz­reműködtünk a kiválasztá­sában, akkor nem esik ne­T ! Abban rejlik a bukta- hogy egy személynek hezünkre megbízni benne. Tapasztalataink adják a fedezetet az illető szavii- nak hitelességéhez. Ha azonban nincsenek tapasz­talatok. akkor vissza-visz- szatér a kétség, vajon amit mond az érintett, az úgy van-e?! S a f wosa az, hogy az állampolgárok egy része szinte semmit sem tesz a tapasztalatok megszerzése érdekében. ím kételkedni éppen az ilye­nek elsőként kezdenek! ’ökéletes demokrácia még a tankönyvek lapjain, elméleti le­hetőségként sem fogalma­zódik meg; nemhogy gya­korlati célként kijelölhető lenne. Ami persze nem az­zal egyenlő, hogy hagyjunk fel az erőfeszítésekkel a javítás, a tökéletesítés ér­dekében. Ehhez azonban, például a képviseleti de­mokrácia esetében, jobb kiválasztás kell. A jobb ki­választáshoz viszont elen­gedhetetlen a képviseletre esetleg jelölendő szemé­lyek iránt alapos figyelmet tanúsító, addigi munkáju­kat kritikusan szemügyre vevő állampolgár. ^*Azt mondják, és sok benne ez igazság, hogy minden vá­lasztókerületnek olyan ta­nácstagja van, amilyet megérdemel. S akik látat­lanban voksoltak, miért berzenkednek, ha hinn ük is látatlanban kell?! Mészáros Ottó latok tavalyi gazdálkodási eredményéről és az idei terv­ről kiadott írásbeli anyaghoz dr. Cyovai Pál, a Teszöv tit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést, majd a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszu­sának határozataiból adódó gazdasági, társadalmi és ér­dekképviseleti feladatokról- szólt. Az ellenőrző bizottság je­lentése után felszólalások kö­vetkeztek. Szót kért többek között dr. Csonka Tibor is, aki a megyei vezetés értéke­lését tolmácsolta. Kiemelte, hogy Tavaly a legfontosabb célként a talponmaradást je­lölték meg, ennek két nagy­üzem kivételével a többi szö­vetkezet megfelelt. A hozzá­szólók többsége a termelési költségek növekedését ele­mezte és ennek hatását a nye­reségre. A küldöttközgyűlés résztve­vői elfogadták a Teszöv el­nökségének jelentését és a szövetség idei költségvetését is jóváhagyták, majd átadták a jubileumi jutalmakat és a versenypályázat díjait. (A megye mezőgazdaságá­nak tavalyi munkájáról szóló részletesebb írásunkat lapunk 7. oldalán közöljük.) Gfidön a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság és a nagy­községi tanács anyagi támo­gatásával, valamint' a Duna- menti Regionális Vízművek kivitelezésében elkészült a mintegy 6 millió forintos be­ruházd^, a medence vízforga­tó berendezése. Az idén már lehetővé válik, hogy a stran­dot a diákokon kívül — dél­előttönként ugyanis a diá­koknak tartanak úszásokta­tást — este 7 óráig a nagyközönség is látogathassa. Újdonságként a gyerekeknek a Pilisi Parkerdő-gazdaságtól vásárolt szabadtéri játékokkal kedveskednek az üzemeltetők. A strand területén helyreál­lítják a korábban tűz marta­lékává lett vendéglátó helyet is. Szentendrén a Papszigeten, illetve a leányfalui strando­kon a közönség részéről fel­merült áz igény a — Balaton partjáról, illetve néhány fő­városi strandról ismert és megkedvelt — csúszdák fel­állítására. Létesítésükre, il­letve üzemeltetésükre akad­na vállalkozó, de hogy lesz-e belőle valami, az még a jövő titka. Ugyanis működtetési feltételül az egészségügyi ha­tóságok az ivóvíz tisztaságú vízminőséghez ragaszkodnak. Ez pedig aligha megvalósítha­tó a zsúfolt strandokon. A zsúfoltságot egyébként a jobb parti fürdőhelyeken eny­híti, hogy például V'isegrád— Lepence-fürdőn az eddigi 2500 helyett 1800-ra, Leányfalun 5500 helyett 2200-ra, Szent­endre—Papszigeten pedig 3500 helyett 2300 főre mér­sékelik a fürdőzők létszámát. Az üzemeltetők nem szán­dékoznak változtatni a strandbelépők árán, és az Útinform révén továbbra is rendszeresen tájékoztatják a forró nyári napokra útra ké- szülődőket a Dunakanyar strandjainak mindenkori be­fogadóképességérői. A. P. Tokióban szerepel a Budaflax Kapós a magyar lenáru Kedden nyitja meg kapuit a japán ipari minisztérium által szervezett textilkiállítás Tokióban, ahol több hazai cég mellett a budakalászi Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat is bemutatja legújabb termékeit. A 460 négyzetméteres kiállítási területen a Japánban igen kedvelt és keresett, 100 százalékos len, illetve len-pamut keverékű háztartási textí­liákkal szerepel a vállalat. Exkluzív, filmnyomott, tar­kán szőtt és damaszt háztar­tási áruikkal arra számítanak, hogy azok nemcsak a jelentős lenfelhasználó hagyományok­kal rendelkező japánok, ha­nem a textilkiállítással egy időben megrendezésre kerülő tokiói nemzetközi vásár más nemzetiségű látogatóinak fi­gyelmét is felkeltik. A tokiói kiállítás április 24-ig tart, s a Budaflax veze­tői azt várják, hogy termé­keikkel e négy nap eredmé­nyeként növelni tudják az elmúlt évi 1,7 ipillió dolláros japán exportforgalmukat, amellyel minden más hazai gyártót megelőzve elsők vol­tak textilszállításban az igé­nyes piacon. Ha elképzelésük valóra válik, a Budaflax to- vábra is a távol-keleti sziget- ország egyik legnagyobb ma­gyar alapanyag-exportőre ma­rad. , P Zs. w

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom