Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-16 / 90. szám

TETTEKKEL A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGÉRT! Több száz részvevő a százhalombattai aktíván Közösségünkért mozgósítottak A vagyonvédelem helyzetéről, feladatairól tanácskoztak (Folytatás az I. oldalról.) dául, amiről Fövényesi Er­vin számolt be, miként tár­ták fel gyárukban azokat a fehér foltokat, amelyek az el­lenőrzésben keletkeztek, mi­ként határozták meg a sorren­det: hol javítsanak először a vagyon védelmén, s vették sorra a teendőket, ami végül is elvezetett a megnyugtató biztonságig. Szabályoztak, korlátoztak, építettek, áthe­lyeztek ellenőrzési pontokat... a cselekvési eszközök bő tá­rát használták e feladatnál, építve a társadalmitulajdon- védő tanács munkájára. Hi­szen a megelőzés mindennél fontosabb, s kevesebb meg­rázkódtatással is jár, mint a hanyagságot, gondatlanságot, hiszékenységet kihasználó bű­nösök leleplezése, megbünte­tése. Igaza volt Angyal Ákos­nak, amikor nemcsak belső gondjainkról szólt, hanem a kirándulók, a turisták, az üdülők nemtörődömségből, kapzsiságból elkövetett ká­rokra figyelmeztetett. A sok tűzesetnél is kimutatható az emberi mulasztás. Gombor István szerint minden tíz tűzesetnél megállapítható, hogy nyolcat meg lehetett vol­na előzni, ha akinek tiszte, nemcsak vállalja, hanem el is végzi fegyelmezetten a rábí­zott munkát. Ne takarékoskodjanak a felső szervek drága beruhá­záskor éppen a védelmi be­rendezéseken, a tűzvédelmi eszközökön — Révai János és mások is szóltak erről. Mint ahogy valamennyiük mondan­dójából kiérződött: gátat kell vetni annak, hogy eluralkod­jék, vagy legalábbis tartósan belopózzék munkahelyeinkre az erkölcseinket romboló kö­zeg, s általuk milliók vesz- szenek forintjainkból. Szaporodó irritáló jelenségek Krasznai Lajos elmondotta,’ milyen szándék vezette a me­gyei párt-végrehajtóbizottsá­got, amikor elhatározta, hogy összehívja a felelős vezetők tanácskozását: azt akarták, hogy e körben is- elemezzék a vagyonvédelem és a va­gyonbiztonság helyzetét, va­lamint be akarták mutatni, milyen nézetekkel találkoz­hatunk e téma kezelésével kapcsolatban, noha világos, hogy a vezetők többsége tu­datában van kötelességének. Kevés szó esett a tanácskozá­son azokról a sikerekről, ame­lyekkel e területen is büsz­kélkedhetünk, de nem ez volt a cél. Inkább az, hogy a va­lós helyzetből kiindulva éb­redjen rá mindenki arra, sze­mély szerint kinek mi a teendője! A megyében ismertté vált bűntetteknek több mint hat­van százaléka vagyon elleni bűncselekmény, s ebből egyetlen esztendő alatt a tár­sadalmi tulajdont ért kár megközelíti a 60 millió forin­tot. Mostanában gyakran mond­ják — hangsúlyozta Krasznai Lajos —, hogy társadalmunk­ban felbomlottak az érték­rendek, az értékarányok. Szaporodnak a közvéleményt és az egyes embereket irritáló jelenségek. Terjed a haszon- szerzési vágy, a harácsolás, nő a korrupció — a kéz ke­zet most gyakorlata. Ezek a dolgok a kollektívák előtt zajlanak, nem kellene szót­lanul tűrniük, miközben va­lamiféle központi intézkedés­re várnak. Nem így a jövőt Az előadásokban és a fel­szólalásokban vázolt jelensé­gek és adatok nyugtalanítóak — mondotta az első titkár. — De nemcsak ez a tény, ha­nem ezzel szemben az is, hogy elődeink, amikor a tu­lajdon társadalmasításáért küzdöttek, nem így gondol­ták. És mi sem így akarjuk tűrni a jelent és nem így akarjuk látni a jövőt. Ez a társadalmi rend, a szocializmus, amelyet közösen építünk, a közösségi tulaj­dont tartja a meghatározónak és mindemellett a személyi tulajdont — amelynek tisztes­séges munka az alapja — be- csülendönek. Ha ez a társa­dalmi rend valóban a közös­ségi tulajdon által determi­nált, mert valójában ebből és erre építkezik, és a társa­dalom nagyobb részének ez a létalapja, akkor előbb vagy utóbb meg kell találnia a leghatásosabb eszközeit a közvagyon védelmének, a társadalom felnőtt tagjainak többsége közel úgy becsülje, mint a sajátját. , Volt időszak, amikor a mainál kisebb bűncselekmé­nyekért is szigorú büntetés járt, ma pedig a súlyos cse­lekmények, a felelőtlenségek egész sora marad tisztázat­lan a közvélemény előtt, ki­véve a kirívó eseteket. Ez nem mond ellent annak, hogy ebben az országban törvényes rend van, miszerint büntetle­nül senkit sem lehet elítélni, de a mai rend törvényes hu­manitásával senkinek sem lenne szabad visszaélnie. Melyek a mi legfőbb alap­elveink a vagyon, ezen belül is a közvagyon védelme tekin­tetében ? Mindenekelőtt az, hogy a közvagyont eredmé­nyesen védelmezni csak na­gyon tudatosan, elkötelezetten és szervezetten lehet. Ez a komplexitás legfőképpen a ve­zetésre hárítja a legnagyobb felelősséget. Nemcsak a tevő­leges szerepkörben, hanem a szemléletformálásban is. Fel­tételezi a felelősségtudatot, a védelem feltételeinek biztosí­tását és ellenőrzését, a tapasz­talatok rendszeres értékelé­sét, a felelősök beszámoltatá­sát és számonkérését. Ez alól egyetlen vezető sem vonhatja ki magát — rangra, vezetési szintre, a beosztása jellegére való tekintet nélkül — leg­feljebb a ráháruló felelősség mértékében lehet különbség. A szemléletformálásban pe­dig nem az agitáció, a rimán- kodás a leghatásosabb, hanem e tekintetben a rendteremtés, illetve a rend fenntartását megkövetelő, arra irányuló ál­talános vezetői törekvés. Vé­deni, óvni nem csak a megle­vő. a készen megtárgyiasult vagyont kell, mert a megte­remtésének, az értékőrzésnek a módja is csonkíthatja a kö­zösség tulajdonát.' Miközben számottevő nem­zetközi jövedelmet az utóbbi években szinte képtelen elő­állítani ez az ország, a meg­levő közösségi vagyont pedig nem becsüljük — csodálko­zunk, hogy nem haladunk elő­re!? A vezetés felelőssége A felelős tevőleges és szem­léletformáló szerepkörben a gazdasági, állami és intézmé­nyi vezetés nem maradhat ma­gára. Ezt segíthetik és segítik is az arra hivatott külső, szer­vek felügyeleti vizsgálataik­kal, amely ha általában rend van, akkor nem lehet se nyugtalanító, sem feleslegesen terhes. De fontos szerep jut ebben az úgynevezett belső társadalmi erőknek, a párt- szervezeteknek, a tömegszer­vezeteknek, s nem utolsósor­ban a gazdasági alapegységek választott vezetőségeinek, a különböző demokratikus fó­rumoknak. Szólni kell a személyes pél­damutatásról is! Minden szin­tű és rangú vezetés számára ez adhatná a legnagyobb erköl­csi erőt. Mert valójában mi alapozza meg egy vezetés er- kölcsiségét? Tulajdonképpen nem más, mint a hozzáértés, a szakértelem mindahhoz és mindabban, amit csinál és az ennek megfelelő anyagi és er­köles! elismerés; de nem több! Ez vonatkozik a párt-, az álla­mi és a tömegszervezeti veze­tőkre is! Nem ért például azzal egyet a párttestület, hogy egyes he­lyeken a gazdasági alapegység építőipari részlege, vagy szak­csoportja a szakmai szolgálta­tásait többek között az adott egység gazdasági vezetőinek végzi. Ez már számos esetben konfliktushelyzetet teremtett, legfőképpen az anyagbeszer­zésekben és a számlázásokban. ,.Másoknak is dolgoznak!” — mondják, de kiknek? A ter­melőszövetkezet fizikai dolgo­zóinak? Kevés ilyen példát láttunk, szemben az előbb em­lítettekkel. Olyat pedig egyál­talán nem, hogy egy fizikai dolgozónak is véletlenül alul­számláztak volna. De szinte alig van példa ar­ra is, hogy az érdekelt veze­tők más, tőlük független építőipari szervezettel kötöt­tek volna szerződést a magán­építkezéseikre. Jogos követelmény, hogy eb­ben a megyében minden ren­dű és rangú vezető vigyázzon ilyen szempontból is a tekinté­lyére. Akit felelősség terhel a közvagyon védelméért, az ha kell feleljen is érte minden szinten; beleértve a beosztot­takat is. Aki bűnös, az bűn­hődjék! Ez is nagy körültekin­tést és gondosságot igényel, mert elhamarkodott nyomo­zással, netán megalapozatlan őrizetbevétellel szinte jóváte­hetetlen erkölcsi kárt lehetne okozni, tisztességesnek ismert embereket lehetne lejáratni, amit a közvéleményben már nehezen lehetne korrigálni. Ertettek a feladatot Szerencsére ilyen eset alig fordul elő. Ezzel szemben saj­nos az a tapasztalatunk, hogy a felelősség megállapítása és érvényesítése igen gyenge ol­dalunk. Sok embert meg lehet­ne kímélni a rendőri, ügyészi, bírói tortúrától, ha Időben, kellő szigorral figyelmeztet­nénk; különösen, ha tudnánk is, hogy miért jár az intelem, mert működne az ellenőrzés. Sajnálatos tény, hogy a párt- szervezeteink egy részénél is hiányzik a kellő politikai ér­zékenység és reagálóképesség a nemkívánatos jelenségekkel szemben. Ha a megye valamennyi szó­ba hozható eszközét latba vet­jük, ha az aktíván kinyilvá­nított felfogást mnden terüle­ten érvényesítjük, ha a fele­lősségérzetet mindenkiben si­kerül felébreszteni és a cse­lekvés ezen alapszik, akkor eredményt kell elérnünk. A tegnapi aktívának nem volt tiszte a vagyon elleni bűn- cselekményekkel, s más bűn­esetekkel foglalkozni, bár va­lamennyi bűn ellen harcolunk. A közvagyon védelme volt na­pirenden ez alkalommal. A pártbizottságnak az a törek­vése, hogy összehangoltabban és célra törőbben szorítsa visz- sza a vagyon elleni káros je­lenségeket és egyúttal az el­lenőrzés hatásfokának foko­zására szólít fel minden ille­tékest. Akik tegnap tanácskoztak, értették a feladatot, mely így foglalható össze: tegyenek ele­get e tekintetben kötelezett­ségeiknek éppen ott, azon a helyen, ahol naponta dolgoz­nak. Elkötelezett magatartá­suk legyen követendő példa A népes hallgatóság környezetükben. (Erdősi Ágnes felvételei) S. Ä. Gáspár Sándor köszöntése Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökének tiszteletére, 70. születésnapja alkalmából, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottsága szerdán ebédet adott, amelyen részt vettek a Poli­tikai Bizottság és a titkárság tagjai, valamint Gyenes And­rás, a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke. A Központi Bi­zottság nevében Kádár János, az MSZMP főtitkára köszön­tötte Gáspár Sándort. ★ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Gáspár Sándort 70. születésnapja al­kalmából, a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió kö­zötti barátság és együttműkö­dés megszilárdításában, a nemzetközi munkásmozgalom­ban kifejtett sokéves, aktív te­vékenysége elismeréseként a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével tüntette ki. Országgyűlési bizottság tárgyalta Közlekedési törvény készül A közúti közlekedés szabá­lyozásának tematikáját vitatta meg, illetve a környezeti zaj- és rezgésvédelem helyzetét te­kintette át Straub F. Brúnó elnökletével az Országgyűlés településfejlesztési és környe­zetvédelmi bizottsága szerdán, a Parlamentben tartott ülésén. A Közlekedési Minisztérium írásos beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítőjében Tóth László államtitkár hangsúlyoz­ta: a törvény tervezetének megfogalmazásakor azt kell szem előtt tartani, hogy nö­vekedjék a közúti közlekedés biztonsága, érvényesüljön a gyalogosok — elsősorban a gyermekek, az időskorúak és a mozgáskorlátozottak — vé­delme, élvezzen elsőbbséget a tömegközlekedés, s az alapve­tő személy- és áruszállítási igények kielégítése érdekében a környezetvédelmi követel­ményekkel összhangban álló, megfelelő műszaki színvonalú úthálózatot és közlekedési inf­rastruktúrát alakítsanak ki. A kormány a magas szintű jog­szabály megalkotásával kap­csolatos alapelveket jóváhagy­ta, a törvény tervezetét szep­tember 30-ig terjesztik a Mi­nisztertanács elé. Ábrahám Kálmán államtit­kár, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnöke a másik témáról ké­szült előterjesztést kiegészítve elmondotta: a természeti érté­kek védelmének szükségessége jóval korábban nyilvánvalóvá vált, mint annak felismerése, hogy a környezeti zajok és a gyakran ezzel járó rezgések ártalmasak lehetnek az em­berre. Az OKTH a jövőben szorgalmazza, hogy az új be­ruházásoknál a zajvédelmi kö­vetelmények maradéktalanul érvényesüljenek, és a jövőben olyan gépeket, berendezéseket, járműveket gyártsanak, ame­lyek kevésbé zajosak. A vitában felszólalók sorá­ban Berdár Béla (Pest megye, 25. vk., Budakalász) úgy véle­kedett: a környezetvédelemben a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, ezért különösen fontos, hogy a talaj, a víz, a levegő szennyezését mérséklő technológiákat a beruházással egy időben, s ne utólag ala­kítsák ki az üzemekben. A SOTE tiszteletbeli doktorává avatták Az egészség programja A Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem szerdai, rend­kívüli tanácsülésén az intéz­mény tiszteletbeli doktorává avatták dr. Halfdan T. Mahlert, a WHO, az Egész­ségügyi Világszervezet főigaz­gatóját. A dán nemzetiségű tüdő- gyógyász, aki a világszervezet főigazgatói tisztét 1973 óta tölti be, s akinek nevéhez fű­ződik többek között az Egész­séget mindenkinek 2000-re! világméretű program, tegnap délután az Egészségügyi Mi­nisztériumban tartott sajtótá­jékoztatót. Mint a WHO főigazgatója hangsúlyozta, a cél, hogy az ezredfordulóig e világon min­denki érje el a fizikai, tár­sadalmi és lelki jólétnek azt a fokát, mely lehetővé teszi az alkotóképes, munkaképes korban a tényleges produkti­vitást, a föld sok országában talált kedvező fogadtatásra. Azzal, hogy Magyarországon az egészségmegőrzés prog­ramjával a politika magas szinten foglalkozik, s, ho^y e program rövidesen az Or­szággyűlés elé kerül, az euró­pai államok között is élen jár hazánk. Százhalombattai halpusztulás Befejeződött a vizsgálat A százhalombattai Tempe- ráltvizű Halszaporító Gazda­ságban a március végén hir­telen bekövetkezett több mil­lió forintos halpusztulás okoz­ta kár okait egy szakmai bi­zottság kutatta. A vizsgálat befejeződött, amint arról teg­nap délután a Közép-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság, műszaki igazgatóhelyettese, Reich Gyula és a vízminőségi osztály vezetője, dr. Varga Pál tájékoztatott. A Kövizig koordinálta a több mint két és fél hétig tartó tu­dományos vizsgálatot, amely­ben részt vettek az Országos Állategészségügyi Intézet, a MÉM vízélettani laboratóriu­ma és a Köjál megyei képvi­selői. A halpusztulásért fele­lős toxikus anyagra vonatkozó feltételezéseket egyébként meg kellett vizsgálni és alapos in­dokkal kizárni, illetve megtar­tani azt, amely valóban ilyen nagymértékű halpusztulást okozott. Először a hidrazinra gyana­kodtak, majd megvizsgálták a pentolt és a transzformátor­olajat is. Nemcsak ezek mér­gező hatását sikerült kizárni, hanem a korábban tapasztalt növényvédő szerek jelenlétét is. Több vizsgálat egybehang­zó megállapítása szerint a kis mennyiségben is toxikus ha­tású, nem magyar ipari ter­mék, egy szabályozó folyadék okozta a mérgezést. Az úgy­nevezett daphnia-vízibolha- tesztvizsgálat és a folyadék kromatográfiás elemzése egy­értelműen kimutatta a turbi­nák forgását szabályozó folya­dék mérgező hatását. Csak a jelenlegi eredmények birtoká­ban lehetett erről felelősség- teljes és biztos véleményt mondani. A DHV ugyan évek óta használta ezt az anyagot hő­álló- és kenőképessége, stabi­litása és nagy kompresszibili­tása miatt. Eddig nem oko­zott semmilyen zavart a hal­szaporító gazdaság halainak szervezetében. A vizsgálatok ugyan sokba kerültek és va­lószínűleg az állami költség- vetésből kell kifizetni azokat, de talán bízhatunk abban, hogy megtérülnek. Csak ab­ban az esetben természetesen, ha a továbbiakban megelőzik. hasonló katasztrófaszerű ese­mények bekövetkeztét. C. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom