Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1987. ÁPRILIS 15., SZERDA Lakásfenntartó szövetkezet Vizsgálat után tisztújítás Néhány nappal ezelőtt ad­tunk hírt arról, hogy a Rákó­czi Lakásfenntartó Szövetke­zetben a változás jelei mutat­koznak. Ehhez járul hozzá most újabb adalékként a ceg­lédi NEB-nek a szövetkezetnél végzett utóellenőrzése. Az írásba foglalt népi ellen­őri jelentés szerint az 1931- ben lezajlott alapvizsgálat kedvezőtlen vonásként tárta fel, hogy az 1976-ban alakult szövetkezet berkeiben túl nagy a fluktuáció, öt esztendő le­forgása alatt három elnök és két gondnok ténykedett, a ve­zetőségnek négy tagja, a fel­ügyelő bizottságnak pedig 80 százaléka, kicserélődött. (1987 márciusának végén újabb tisztújító küldöttgyűlés zajlott le!) A szövetkezet fő fórumai: a küldöttgyűlés, az igazgatóság és a felügyelő bizottság. Az igazgatóság 1985-ben hat al­kalommal ülésezett. A hat al­kalom egyikén született meg (?) a 2/1985. június 10-i ha­tározat, amely elfogadta, hogy Végh Istvánná és Kovács Jó- zsefné (gondnoksági dolgozók) B karbantartó részleg számuk­ra végzett munkájának ellen­értékét 1987. december 31-ig kötelesek rendezni. Ez afféle részletfizetési kedvezmény len­tés ütemezését illetően nem tartalmaz semmiféle kikötést. A szövetkezet alapszabálya szerint ez a döntés egyébként is a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. A felügyelő bizottság javas­latára az igazgatóság ismét napirendre tűzte az említett június 10-i határozatot, még­pedig 1986. október 6-án. A megbeszélés váratlan fordulat­tal zárult: megállapították, hogy az igazgatóság ilyen ha­tározatot nem is hozott, ezért azt visszavonták. A dolog ér­dekessége, hogy a meg nem hozott határozat idején készült jegyzőkönyvet ketten hitelesí­tették. s a szövetkezet elnöke is aláírta. Az igazagatóság a jegyzőkönyv meghamisítása miatt fegyelmi eljárás Indítá­sát javasolta, ezt azonban az ülés nem fogadta el. Az in­dítvány elutasításáról nem ké­szült javaslat. 1986. november 17-én egy határozatta) az igazgatóság olyan jelentős változást foga­dott el. ami egyben az alap­szabály módosítását is jelenti. Más kérdés, hogy egy efféle határozat elfogadására csak a küldöttgyűlésnek van joga. A népi ellenőri jelentés föl­veti, hogy az igazgatósági ülé­sek nem tértek vissza arra a ne, ám a határozat a törlesz- kérdésre, hogy előző határoza­Cegléd a hazai lapokban A Népszabadság január' 26-i számában jelent meg Kő- váry E. Péter: Aki megmen­tette a múltat című riportja a 71 éves dr. Domán Imréről — aki a ceglédi-nyársapáti ta­nyák egyikén látta meg a napvilágot —, a szarvasi ta­nyák nyugalmazott állatgyó­gyászáról, akinek bemutatja a ritkaságszámba menő nép­rajzi gyűjteményét. A riport­hoz, annak egyik mondatához kapcsolódva jelent meg a Népszabadság február 28-i számában dr. Domán Imre ol­vasói levele „Ennyit jelentett nekünk ...” címmel, melyben részletesen bemutatja a Ceglé­den működő Surányi-hadiár- vaottbont, amelyet Surányi József, az első világháborúban elesett fia emlékére alapított, s amelynek 1922 és 1931 kö­zött maga dr. Domán Imre is növendéke volt. A Magyar Nemzet március 2-i számában jelent meg a Fagytól óvják, mégis megfa­gyasztják című riport dr. Lo- só Józseffel, a Dél-Pest Me­gyei Gyümölcstermesztési Gazdasági Társulás albertir- sai hűtőházának igazgatójával a hűtőház elmúlt évi gazdál­kodásáról, valamint az idei tervekről. A Békés Megyei Népújság március 4-i számában jelent meg a Békés-Tarhos szelleme Cegléden című írás Béres Ká­rolyról, a híressé lett békés- tarhosi zeneiskola egykori nö­vendékéről, aki 1962 óta a ceglédi Erkel Ferenc Zeneis­kola igazgatója. A Néphadsereg március 7-i számában jelent meg Ballagó László egész oldalas képes tudósítása A békét szavatoló erőegyensúly a szocializmus vívmánya címmel dr. Horváth Istvánnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága titkárának a ceglédi seregtest parancsnok­ságán tett látogatásáról. A Köznevelés március 13-i számában Űj oktatási intéz­mény címmel megjelent fény­képsorozat bemutatja a ceglé­di 203. Számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Inté­zet új épületét és háromezer adagos konyháját. (A felvéte­leket Ungváriné Szabó Edit készítette.) A Szolnok Megyei Néplap március 18-i számában jelent meg Hortobágyi Zoltán jegy­zete Tárgyak címmel — töb­bek között — arról a „pipa­füstben párolódott” bárány­bőrből készült kucsmáról, amelyet Cegléd környékén vi­seltek 50—80 évvel ezelőtt elődeink. Valamennyi országos napi­lapunk — a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap, a Népsza­badság és a Népszava — már­cius 25-i számában közli a szomorú hírt, hogy elhunyt Csala István, és röviden is­merteti a Cegléden élt egy­kor földművelésügyi minisz­ter, a ceglédi Petőfi Tsz nyu­galmazott elnökének életútját. A Népszabadság március 27-i száma rövid hírben szá­mol be arról, hogy „Három bibliobuszt üzemeltet már Cegléden és vonzáskörzetében március 28-tól a városi könyvtár: ezek huszonhárom megállóhelyen kölcsönöz­nek .. A Pest Megyei Szövetkezeti Élet márciusi számában jelent meg a Sikeres váltások című írás a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezetről, amely háromszáz embernek nyújt megélhetést, közülük mintegy kétszázan bedolgo­zók. Ugyanitt egy másik írás arról számol be, hogy a Dél- Pest Megj^ei Áfész a Szolnoki Agroker Vállalattal közösen Cegléden, az Alszegi úton no­vember közepén megnyitotta negyedik mezőgazdasági szak­boltját, mely évente 5—6 mil­lió forint forgalmat tervez. Összeállította: Kósik Lajos Hibaigazítás Lapunk április 14-i, keddi számában a Mit hozott az el­múlt esztendő? című cikk egyik mondata sorhiánnyal je­lent meg. Helyesen így hang­zik: A belső szervezeti és ér­dekeltségi rendszer korszerű­sítésével, a veszteséges tevé­kenységek felszámolásával ja­vították a gazdálkodás haté­konyságát. taik miképp valósultak meg, s ez lehetetlenné teszi a vég­rehajtás ellenőrzését. Az igaz­gatósági ülések és a küldött- gyűlések határozatairól — bár nyilvántartást vezetnek — a határidő és a kivitelezésért fe­lelős személy neve az esetek többségében hiányzik, s a megtett intézkedések sincse­nek bejegyezve. A szövetkezet iratkezelési szabályzattal nem rendelkezik. Bár az igazgatóság tavaly ok­tóberben kötelezte a gondnok­ságvezetőt a szabályzat elké­szítésére, de kézzelfogható eredmény nélkül. Nagyrészt a szabályozatlanság következ­ménye, hogy a beérkezett le­veleket, a megkötött szerződé­seket nem tartják nyilván, s olyan lényeges szerződéseket nem lehetett megtalálni, ame­lyekre rendszeresen teljesíte­nek kifizetést. A beérkező számlák nyilvántartásának hiánya miatt az úgynevezett kintlévőségeket nem lehet megállapítani. A szövetkezeti gazdálkodás vesztesége (1985—1986-ban) visszavezethető a bizonylati fegyelem hiányára. Például az eredménykimutatás 1985-ben 11 ezer forint nyereséget je­lez, a záró kimutatás viszont 35 ezer forintos veszteséget, s ez utóbbi a helyes. A karban­tartó részlegnél kimutatható veszteség abból adódik, hogy nem a ténylegesen felmerülő költségeket számlázzák. A népi ellenőri vizsgálat az alábbi határozati javaslatok­kal zárul: A szövetkezet igazgatósága tegyen intézkedéseket a tör­vényes állapot helyreállításá­ra, a hiányosságok pótlására, a vétséget elkövető alkalma­zottak felelősségre vonására. A városi tanács hatósági osztá­lya pedig tegyen intézkedést a felügyeleti ellenőrzés fokozá­sára, a szövetkezet testületéi által hozott törvénysértő ha­tározatok hatályon kívül he­lyezésére, az előírt szabályza­tok elkészítésére. A NEB-vizsgálat nem ma­radt eredménytelen: a szövet­kezeti szabályzatok elkészül­tek, 100 ezer forint kintlévő­ség befutott, s új tisztségvi­selők kerültek a cég élére. A szövetkezet elnöke Molnár Im­re, a függetlenített ügyvezető igazgató pedig Mari Károly lett. Feltételes béremelés — Milyen információk van­nak a gyümölcsöket ért fagy­károkról? Elképzelhető-e, hogy a nagyobb károsodás miatt porfiCváltóztatáson törik a fe­jüket? — kérdeztem Hajagos Józseftől, a Nagykőrösi Kon­zervgyár ceglédi gyáregységé­nek vezetőjétől. — Igen szűkszavú a válaszom. Az az igazság, hogy nincs különösebb információnk. Amit tudunk — történe­tesen azt, hogy baracktermés szinte egyáltalán nem lesz —, arról a sajtóból értesültünk. A termelés kivételével a köz­pontunk dönt minden fontos kérdésben, így egy ön által említett esetleges profilváltás­ról is, amit én nem tartok valószínűnek. De hát erről Kőrösön többet tudnának mondani. , — Mennyire volt sikeres az elmúlt esztendő? — Olyannyira, hogy az elő­irányzott 7130 tonna készáru helyett 7350-et gyártottunk. Ezért aztán elég jó nyere­séget, 40 napot fizethettünk a dolgozóinknak. Az 1987-es év­ben lényegesen magasabbra tettük a mércét. Hiszen ezer tonnával nagyobb az a mennyiség, amit a termelés­ben szeretnénk megvalósítani. Egész pontosan 8400 tonnát terveztünk. Az biztos, hogy — sportnyelven szólva — nem engedhetjük le a kezünket. Bár ezt eddig sem tehettük meg. — Szépen hangzik az a mennyiség, amit terveztek. De vajon a minőségben érezhető lesz-e a változás? — Remélem, hogy igen. Ugyanis ezen a téren van né­mi javítanivalónk. Nem fog­hatunk mindent az alapanyag­ra. Annál is inkább, mert rossz árut eleve nem veszünk át gyártásra. Nagyon egy .: nek tűnik a dolog, csupán a technológiai fegyelmet kell maximálisan betartani. A gyáregységnek van egy ellen­őrzési részlege, amely rend­szeresen vizsgálatokat végez a termelés során. Felhívják a figyelmünket, ha valahol hiá­nyosságot észlelnek, és azonna közbelépünk. Természetesen minden percben és minden üvegnél ők sem lehetnek ott. Ezért igen sok múlik a dol­gozók fegyelmezettségén. Egyébként a feladatokhoz ele­gendő a szakmunkás és a jó képességű betanított munkás­gárda. — Jelenleg milyen terméket készítenek? — A Balaton saláta gyártá­sát végezzük. Ezt a beérkező friss gyümölcsök: cseresznye és meggy feldolgozása követi majd. A szárítmányok közül főleg levélzöldeket és vörös­hagymát készítünk. — Gépeik? — Szerencsére nem kell pa­naszkodnom, mert jó a gép­parkunk. Folyamatosan törté­nik a műszaki felújítás, s ez egyáltalán nem megy a ter­melés rovására. — Béremelés? — Az eredményeink alapján igen szép béremelés volt ná­lunk, ami egyelőre feltételes. Az elkövetkező hónap teljesít­ményétől függ az, hogy 1988. április elsejével véglegesek lesznek-e ezek bérek. Nem ki­vétel a gyáregység vezetője sem, hiszen egy esetleges munkaköri mulasztás nála sem marad anyagi következ­mények nélkül. Így aztán igyekezhetünk, mert mind- annyiunknak van mit veszí­teni. Fehér Ferenc A gazdaságos működés le­hetőségein töprengve jutot­tak a Pest Megyei Volán Vál­lalat ceglédi üzemigazgatósá­gának berkeiben arra a kö­vetkeztetésre, hogy a hagyo­mányos fuvarozói tevékenysé­get nem árt másfajtákkal is bővíteni. A bővítmények egyi­keként nemrégiben reklám- munkára kértek és kaptak jo­got. A reklám meglehetősen tág körén belül két célt tűztek ki: az eddigieknél szélesebb kör­ben megismertetni saját kíná­latukat, valamint népszerűsíte­ni a többi ceglédi cég por­tékáit. Ez utóbbi afféle rek­lámszervezés szolgáltatásos formában. A Volán vállalja egy-egy cég teljes jelképi ar­culatának kialakítását, illetve az egyedi reklámhordozó esz­közök megtervezését, kivitele­zését is. Ceglédet Cegléden reklá­mozni nagy baklövés lenne. A Volán nagy gondja, hogy a helybeli ipari, mezőgazdasági stb. információkat milyen or­szágos csatornákon át és ho­gyan juttassa el azokra a te­rületekre, ahol felvevőpiac mutatkozik. Újfajta, formáló­dó kezdeményezésről van szó. Sport és irodalom A ceglédi Kossuth Múzeum­ban Sport és irodalom cím­mel április 17-én, pénteken délután három órákor kiállí­tás nyílik, amelyet Bakonyi Károly, az Országos Testneve­lési és Sportmúzeum igazgató­ja nyit meg. A kiállítás a ceglédi sport­történeti bizottság és az Or­szágos Testnevelési és Sport­múzeum szakkönyvtárából és gyűjteményéből közreadott do­kumentumokkal mutatja be a felszabadulás után kibontako­zott sportirodalom gazdagságát. Akkor lesz teljes a kép Lehet kezdeni a csinosifgafást Április 4-én utat adtak át Ceglédbercelen. A község új büszkeségéről Lűr László ta­nácselnökkel beszélgettünk. — A februárban megtartott falugyűlésen örömmel értesül­tek a település lakói arról, hgoy a régóta várt Rákóczi és Dózsa út szilárd burkolata elkészült. Az 1985-ben egy­hangúan elfogadott tehónál csupán az volt a kérdés, hogy a cikluson belül melyik évben készül él a kivitelezés. Szeren­csére Krekács László ország- gyűlési képviselő is szívügyé­nek tartotta az útépítést, ami a tervezéssel és kivitelezéssel együtt 8 millió 106 ezer fo­rintba került. Most végre megvalósult az 50 éves álmunk. Annak elle­nére, hogy az út építését az Aszfaltútépítő - Vállalat ceglédi üzemmérnöksége, míg a csa­padékvíz-elvezetést a vízgaz­dálkodási társulás szakembe­rei a megadott tervek alap­ján végezték, azért nem mondtunk le a társadalmi munkáról sem. Ugyanis az ut­casarkoknál a vízelvezetést nem út alatti, hanem beton­teknőben elhelyezett vasrácsos átereszekkel oldottuk meg. Mért volt erre szükség? Mert a községnek észak—dél irányban ötvenhárom méter a szintkülönbsége. Egy-egy ki­adós esőzéskor a csapadékvíz irdatlan mennyiségű hordalé­kot hoz magával, amit később a rács felemelése után el le­het távolítani. Szerencsére de Kiesett a Közgép Folytatás az NB ll-ben A férfi teke NB I. utolsó előtti fordulójában az ugyan­csak kiesés ellen harcoló Pé­Papucsok férfiaknak Férfipapucsokat, valamint bérmunkában fiú- és fcrficipők felsőrészeit varrják a Dél-Pest Megyei Cipész Szövetkezel Reggel utcai részlegének dolgozói Cegléden. A puha bőrből divatos fazonokban készülő felsőrészeket egy budapesti szövetkezet megrendelésére állítják össze (Apáti-Tóth Sándor felvétele). esi Gáz otthonában lépett pá­lyára, s szenvedett vereséget a Ceglédi Közgép csapata. Ezzel a balsikerrel a ceglé­diek sorsa megpecsételődött, s az utolsó forduló eredmé­nyétől függetlenül már átke­rültek az NB II-be. Pécsi Gáz—Ceglédi Közgép 6-2 5244-5015 Pontszerzők: Rimóczi I. (899), Rimóczi Z. (863). ★ Az országos egyéni vidék­bajnokságon Kecskeméten a felnőttek, Pécsett az ifjúsági­ak és a serdülők vetélkedtek a továbbjutó helyekért. A ceglédiek valamennyi korosz­tályban képviseltették magu­kat. Igen értékes, hogy mind­három ifjúsági játékosuk a legjobb tizennyolc között vég­zett. s így indulhatnak majd az országos bajnokságon — május 2—3-án —, de ott le­het majd a felnőttek között Sándor, a serdülők között pe­dig Tukaes is. Eredtnények: (a ceglédiek továbbjutásukat az alábbi tel­jesítményekkel harcolták ki). Felnőttek: Sándor 810 fa. If­júságiak: Rimóczi I. 836 fa, Temmel 817, Korpácsi 811 fa. Serdülők: Tukaes 391. fa. U. L. cember közepén volt egy olyan kéthetes időszak, amütor lehe­tett dolgozni. Akkor az asz­faltútépítők gépei kint voltak, és a még meglévő földmedrű árkokat a kellő szintre kimé­lyítették; a sportpályától a Rákóczi útig, illetve a Hunya­di utcáig. A társadalmi munkában há­rom tanácstag — Halász Jó­zsef, Városi Lénárd és ifjú Szuda Mihály — összefogásá­val a körzetekben négy át­eresz készült el, míg az ötö­dik az Ady és Dózsa út sa­rokpontjából eltolva a Lenin utca felé. Ez utóbbit például tizenkét nyugdíjas egy szerdai napon csinálta. Átereszenként 20—25 ezer forint volt a mun­ka értéke. Egyébként a Dó­zsa György út menti csapa­dékvíz elvezetése még nem megoldott. Hiszen a tervben mederlappal burkolt árok­rendszer szerepel, amelynek tisztítása nagyon egyszerű. Volt egy régi agyagosgö­dör, amit építőanyag-törmelék lerakóhelyének jelöltünk ki. Ide nem kevesebb, mint 500 köbméter földet raktunk le, ez az útépítésből származott. Ehhez még hozzájött a községi törmelék. Egyesek felvetették, hogy milyen jó építkezési tel­keket lehetne azon a terüle­ten kialakítani majd évek múlva. Nekünk semmiképpen sem ez az elképzelésünk. Zöldövezetet, parkot szeret­nénk létesíteni, elsősorban a gyerekek mozgásigényére gon­dolva. Persze erről a leendő parkról korai lenne beszélni, mivel ez a terület most még így veszélyes játszótér volna. Egyelőre fásítani akarunk és szükség van a tereprendezé­sekre. Bár az út átadása április 4- én megtörtént, de akkor lesz a kép teljes, mikor a község lakosai ezen a részen a saját házuk előtti terepet kellemes­sé tudják tenni. Erre eddig csak azért nem került sor, mert az időjárás nem tette le­hetővé a munkákat. Remél­jük, hogy most már mindenki elkezdheti a csinosítgatást. F. F. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom