Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-15 / 89. szám
1987. Április is., szerda Pénzzel nem mérhető értékek Eltüzelt és korhadó kopjafák Eső lyuggatta, széi repesz- tette, faragott, karcsú fejfák bújnak meg a monori református templom fehérre meszelt falánál. A századelőn sí- hunyt emberek emlékét őrzik, s még állják az időt, pedig már azok is nyugosznak, akik megfaragták: Balogh Ambrus, Fekete István, Debreceni István. Ök még értették. hogyan kell szekercével egy-egy fából megformálni e Sírjeleket. különös hangulatot ébresztenek az arra járóban; mintha az ember időtlen időt fogna át. felfoghatatlan korokat érzékelne. Pontosan ma már nem lehet tudni, hogy mikortól jelölnek meg így nyughelyeket. Több néprajztudós a honfoglalást tartja kezdeti időszaknak, de akadnak, akik még régebbi korokra vezetik vissza az eredetét. A mai ismert formák a XVIII. századból származtathatók. A kopjafák magassága különböző: lehet nyolcvan centis, másfél-, két- vagy háromméteres is. Monoron legfeljebb ember- magasságúak. Itt állnak, mindig zöld borostyánok kúsznak körülöttük s kapaszkodnak föl rájuk. Homlokuk korhadainak indult, nyakuk, törzsük már alig ép, talpuk — egyhar- mad részük a földben. Ahol a föld a levegővel találkozik, ott gyöngült meg az anyag. A környező településeken — Maglódon. Péteriben, Ecserev, Alsónémediben, Ócsán pedig egész temetőnyi — „gombafa” emlékeztet a múltra. Aki ezeket jól ismeri, azonnal láthatja, hogy a monoriak különböznek azoktól: egyszerűbbek, egyenes vonal a jellemzőjük. Többféle áll e helyütt is: a kis vékony fej fa gyermeket jelöl, a legrusztikusabb pedig idős férfit. De mindegyiken kifaragták a református vallást jelképező hatágú, csillag formájú virágot is. Amiket a monori templomfalnál találhatunk, azokat Gulyás László református pap menekítette meg a temetőből. Hiszen nem kellettek már, megváltoztak a szokások. „Milyen ember az. aki nem márványból vagy legalábbis betonból állít hozzátartozójának síremléket?” így aztán haza- hordták az emberek, gondolván, hogy legalább tüzelőnek Az idei tervekből A Zrínyi Kiadó újdonságai A honvédelmi' nevelőmunka segítésére mintegy hatvan hadtudományi, politikai és szépirodalmi kiadványt jelentet meg Idén a Zrínyi Katonai Kiadó. A Zrínyi könyvtársorozat második köteteként egy különleges, hasonmás könyvet vehetnek ké«:be az olvasók. A mű gróf Zrínyi Miklósnak, a magyarországi segélyhadak fő- parancsnokának életútját mutatja be. Az eredeti kötet 1664-ben Londonban látott napvilágot, s a magyar történelemben először fordult elő, hogy élő személyről adtak ki könyvet külföldön. Új életrajzi sorozatot is útjára indít a kiadó. Nagy László: az Erős fekete bég — Nádasdy Ferenc című munkájában a XVI. század egyik leghíresebb magyar hadvezérének fordulatos életútja követhető nyomon. Za- char József: Franciaország marsallja — Bercsényi László című könyvében a XIV., illetve XV. Lajos korabeli francia huszárság megszervezőjét mutatja be. A sorozat harmadik kötetében Hangay Zoltán, Erdély választott fejedelméről, Rákóczi Zsigmondról írt. A magyar hadtörténeti irodalom új darabja — Veress D. Csaba munkája — a napóleoni háborúk magyarországi eseményeiről szól. A vártörténeti sorozat legújabb kötete, V. Molnár László írása, a négy évszázadon át fennállt Kanizsa várának históriáját dolgozta fel. A hadüggyel, a hadi gazdasággal, valamint a katonapolitikával kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdéseket tárgyaló a Katonai almanach című kötet A magyar királyi honvédség (1919—1945) című könyvben Tóth Sándor és Dombrády Loránd a Tanácsköztársaság utáni ellenforradalmi rendszer, a Horthy-hadsereg negyedszázados történetét írta meg. A Katonapolitika fiataloknak elnevezésű sorozatban jelenik meg Máté Györgynek az ösvény című kötete, amely a vietnami háborúban legendássá vált Ho Si Minh-ös- vényről szól. Seres Attila: A kontrák ellen című munkájában a nicaraguai nép szabadságküzdelmét írta meg. Pálos Tamás: A világpolitika hullámvonalai című kötetben a negyvenes évek közepétől napjainkig vizsgálja a folyamatok történelmi hátterét, dialektikus változását. A szépirodalmi kiadványok között lát napvilágot Dobozy Imre Váratlan hangverseny című elbeszéléskötete, Ballagó László A szolgálat első évei, Szentkirályi Frigyes Negyven év mundérban című könyve, valamint Berkesi András Az öt kódex titka című könyve, amely a hírszerzők és a kém- elhárítók veszélyes világával ismerteti meg az olvasót. Megjelenik Stephen Crane A bátorság vörös kokárdája, Egon Ervin Kisch Ciánkáli a vezérkarnak és Krúdy Gyula a Muskétás című elbeszéléskötete. A szovjet—magyar fegyverbarátság hét évtizedes történetét dolgozza fel A nagy októberi forradalomban született fegyverbarátság című kötet. A jubileumi kiadványok sorát gazdagítja Pirityi Sándornak A békedekrétummal kezdődött című könyve. jó lesz az a pár lassan korhadó fa. Meglepő-e hát ezek után, hogy hiába „védi” kis kerítés a templom menti kopjafákat? A szomszédos iskolából időnként a gyerekek is segítenek a romlásnak. Döngetik, cihái ják, rájuk másznak. Nem csoda, ha a pap keserűen fogalmaz: aki a temetőt, a múltat nem becsüli, a holnapját nem érdemli. De talán valahol, valakik fölhívhatnák a figyelmüket, okíthatnák: mi az, ami becsülendő, megőrzendő érték, még ha pénzzel nem is mérik. A városi jogú nagyközség nem bővelkedik korábbi korokat idéző emlékekben. Pedig a kis jelképes kopjafa-temető is egy ilyen hely lehetne. Sajnos, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum nem tudott tanácsot adni az anyag megmentéséhez — inkább vitt belőle. (Ott legalább vigyáznak rájuk!) Bizonyára nem könnj'ű ezeket a sok évtizedes fákat megóvni a lassú pusztulástól: De talán akadnának, akik mégis értik a módját, s .megmentenék a maradékot. Ha megkeresnék őke*.. 1 ....Venne? Aranka , I ALLITOTERMEKBOL A szerb művészet alkotásai Vimola Károly felvételei > Július 26-ig látható a Szerb V művészeti és kulturális érté- y. kék című nagyszabású tárlat a fy Szentendrei Képtárban. Fal- és ikonfestészet A török elől Magyarországra menekült szerbeknek először Mátyás király épített szövetségszerző elgondolással is Ráckevén templomot, amely hazánk egyik kiemelkedő gótikus, barokk műemléke. Az igazi áradat azonban a XVIII. században érkezett hozzánk. A legtöbb szerbhorvát emlék ebből a korból, s ettől az időtől származik, s fő lelőhelye Szentendre, Ráckeve, Pest mellett Grábóc, Esztergom, Székesfehérvár. Vujicsies Sztoján irodalom- történész a rá annyira jellemző oknyomozó alapossággal rendezte ezt a tárlatot, amely úgy foglalja egységbe a szerb művészeti emlékeket, hogy egyúttal a kétszáz évvel ezelőtt született Vük Stefanovic Karadzsicsnak is tiszteleg. A legtöbb ikon Teodor Grunto- vics műhelyéből származik, az 1770 körüli időből, Gruntovíes volt a magyarországi szerb falés ikonfestészet legnagyobb mestere, ö és tanítványai évekig dolgoztak a ráckevei, székesfehérvári, balassagyarmati, pesti, váci, hódmezővásárhelyi szerb templomokban. Gruntovics munkássága számtalan helyen érzékelhető, ugyanúgy, mint ahogy Maul- bertsch és Dorfmeister lett a meghatározója a magyar barokk festészetnek. A példás gonddal szerkesztett anyag tartalmazza Stoj- kovics Arszén budai szerb ortodox püspök 1888-as mitrájat, amely bécsi munka, továbbá elefántcsontból faragott pásztorbotját, amely indiai mester alkotása. A magyarországi szerbség művészetében — önnön karakterén túl — összegezte az európai mintákat, hiszen Ráckevén is az olasz gótika találkozik a bizánci fal- festószet szellemével, a szerb ikonok világával és a magyar barokk kovácsoltvas-művészettel. Másutt német, osztrák indíttatásokat láthatunk, sót Grábócon orosz ikonfestő motívumaiban is gyönyörködhetünk. Kard szelte ketté A kiállításon nemcsak Szent, György nagy vértanúportréját szemlélhetjük meg, nemcsak a szerb szentek sorát, vagy Teodor Gruntovics nagy Szentháromság-képét, az Ohridi Szent Naumot, hanem szentségtartókat, muzeális értékű régi könyveket, vízszentelő edényeket, _ kelyheket, egy szentR A D I ÓFIGYELŐI CSALÁDI TÜKÖR. Jóformán nem telik el nap anélkül, hogy valahogy ne kerüljön szóba a lakás. Már a Családi tükör is „besegít” néha, átveszi a szerepét az évtizedek óta lankadatlan erővel küzdő Mit üzen a rádió? című műsornak. Szombaton reggel egy igencsak megdöbbentő és elgondolkodtató ügyre figyelt fel a hallgató. Méghozzá nem akárhogyan: nagyon is oda kellett figyelni, hogy az ember pontosan megértse a történetet. A lényeg az, hogy a férj — otthagyván a MÁV-ot — már nem jogosult a szolgálati lakásra. Igaz, hogy a gyesen lévő feleség is MÁV-dolgozó, de ez az illetékesek álláspontján mit sem változtat. Tudniillik azon, hogy az öttagú család költözzön ki. Elvégre van nekik házuk, igaz, hogy vidéken. Az illetékes még azt is hozzátette, igazán eladhatták volna másfél év alatt. Áron alul — valóban! De a háromgyerekes család inkább azzal foglalatoskodott, hogy mozgás- és hallássérült kisleányukat kezeltesse. S a kétféle bajra együtt csak a fővárosban volt segítség. Igazat adhatnánk az illetékesnek — hiszen olyan szépen, csöndesen érvelt —, ha előzőleg nem hallgattuk volna meg a házaspárt. Különösen az asszony fogalmazása volt megrendítő. Pedig nem tett mást, mint elsorolta, hogyan próbálták gyógyíttatni gyereküket, fél országrészeket utazva, hetenként többször. De hát az illetékes nem hallgatta meg? Ezt kell hinnem. Különben nem ítélkezett volna ilyen szigorúan, ugyan a szabályoknak eleget téve, de az emberség követelményeit észre sem véve. Vajon mikor jutunk már el oda, hogy az ügyek intézésében mindig az alapos tájékozódás lesz az első lépés? PORTRÉ. A Baksai Antal — az ország túlsó végébe való — nyugdíjas tsz-elnök életéről szóló, ám tanulságos vasárnap reggeli riportnak látszólag semmi köze az előbbi műsor témájához, hiszen egy tartalmas, alkotó ember a főszereplője, aki maga igazította sorsát még a legnehezebb körülmények között, a fogságban is. Kár, hogy elhalványodott nyelvünkben a parasztember pozitív fogalma, s ma már sokszor negatív értelemben használják. Ha nem így lenne, tisztelettel írnám le róla ezt a szót. Hiszen sokan tapasztalhattuk a magyar paraszt intelligenciáját, bölcsességét. Ez jellemző Baksai Antalra is, akinek gondolatait, cselekedeteit mindig a föld, az állatok szeretnie határozta meg és vitte előre. Tömör, egyszerű mondatain keresztül is rokonszenvessé vált a hallgató számára. Lehet, hogy eh. hez hozzájárult a jól felépített, szépen megszerkesztett- vágott hanganyag. Nemrégiben szaktanácsadóként tért vissza a tsz-hez, hiszen mint ott vallják: a jó javaslatokból és a vezetők jó gondolataiból soha nem elég. Szerencsésnek vélhetjük őt, mert ismét munkába állhatott. Hányszor látni — főleg vidéken — a ház előtti kis pádon görnyedő öregeket, akiknek a hosszú élet alatt megszerzett tudását már senki sem igényli. Hibás az a szemlélet Magyarországon, amely egy hatvanesztendős embernek más szerepet már nem szán, mint: ha elérte a korhatárt, menjen nyugdíjba. Pedig — Baksai Antalt idézve — „a tapasztalatot, ami negyven év alatt összegyűlt, azt eldobni — halálos vétek”. Vajon hányszor ilyen négy ven év vész el e hazában? V. A. endrei szerb házaspár képmását a XIX. századból, szerzője valószínűen Petar Cortano- vics. Makett is érzékelteti a XV. században épült ráckevei görögkeleti templomot, amely e tárgykör legfontosabb, joggal világhírű műemléke. Szerkezete és minden szögletet betöltő vizualitása miatt többen nevezték a magyar Sainte Chapelle-nek vagy a hazai sixtusi kápolnának. Szent Kozma és Damján alakja több görögkeleti szerb templomunkban megtalálható, a mostani kiállításon a grábóci változat szerepel. Az egyik legrégibb és legszebb Jézus-ikon a XVI. századból származik; Ráckevén őrzik, kardvágás is látható rajta. Csimpolya és guzlica Kral Károly festménye 1914- ből, a béke utolsó napjából szemlélteti a szentendrei szerb székesegyházat és környékét. A sok emléktárgy között szerb népi hangszerekre, guzlicákra is bukkanunk. Arany János Népdal című balladájában írta meg a közös szentendrei, ráckevei motívum alapján összetartozó történelmünket, amelyet a csimpolya és a guzlica — magyar és szerb népi hangszer is jelöl: Duna vizén lefelé úsz á ladik, a ladik, / Róla muzsikaszó, guzli- caszó, csimpolyaszó hallaták. Vujicsies Tihamér Arany népdalformában írt balladáját zenében is feldolgozta. Jó lenne, ha a hátralevő hónapokban ez a dallam hallatszana csöndesen a valóban kimagasló tárlat termeiben. Ugyanúgy reménykedünk, hogy előbb- utóbb a nagyon hiányzó katalógus is elkészül, és a várhatóan nagy létszámú nyári közönség rendelkezésére áll képekkel és magyarázatokkal egyaránt. Losonci Miklós Száky Sándor képei Megyei tájak a vásznakon Budafokon, a Gyufaipari Vállalat Nagytétényi út 114. szám alatti művelődési termében kiállítás látható Száky Sándor festőművész alkotásaiból. Az alkotót főként a természet, a tájak varázsa ragadja meg, járatos minden műfajban, dolgozik ecsettel, alkot finom grafikákat. Képei eljutottak határainkon túlra Is. számon tartják Hollandiában, Belgiumban, Angliában, Csehszlovákiában, Svájcban, A Művészeti Alap tagja. Most kiállított képein ismerős tájak köszönnek a látogatóra: a verőcemarosi partrészlet, a fóti tájkép Pest megyei tájat idéz. Száky Sándor ifjúsága éveit Rákospalotán töltötte. Budafokon alapítója volt a Mészáros László Képzőművészeti Körnek. A mostani bemutatkozás a 40. kiállítása. Száky Sándor képeit április 17-ig naponta 12 és 17 öro közt láthatják az érdeklődői; a művelődési teremben. MOZIMŰSOR április 16-ától 22-éig ABONY 16—19: Montreali bankrablás* (este) 18—19: Egy szem bors (du.) 20—21: Elvarázsolt dollár BUDAÖRS 16—17: Fogadjunk!* 16—19: Mesék Pannóniáról 18—19: Ne vedd el tőlem a napot* 20—21: Szállodai szoba* CEGLÉD, Szabadság 16—19: Vük (du.) Sárga Haj és az Arany erőd* (este) 20—22: A versenyló elrablása (du.) A Saolin templom szent köntöse (este) DABAS 16—17: Kék villám* 18— 19: Végtelen történet 20: Forrongás* DUNAHARASZTI 16: BMX -banditák 16— 17: Szaffi 17— 18: Gyilkos robotok* 19: A Vörös Szív lovagja (du.) 19— 20: A tűz báborúja**(este) 21: Szörnyek évadja DUNAKESZI, Vörös Csillár MONOR 16: Zorro 17: A Saolin templom szent köntöse 17— 19: A Csendes-óceán kalózai (du.) 18— 19: Egy maréknyi dollárért* (este) 20—21: Asterix, a gall 22: A Sárkány útja* NAGYKÖRÖS, Arany János 16: Aranyoskám* 20—22: Az elveszett frigyláda fosztogatói* PILISVÖRÖSVÁR 16: Veszélyes őrjárat* 17: Egészséges erotika* 20—21: Ne vedd el tőlem a napot* POMÁZ 17: Tű a szénakazalban 18—19: Nyomás, utána!* 20: Lady Chatterly szeretője*** RÁCKEVE 17—19: A Nindzsa színre lép* 19: Hét gézengúz 20—21: Sárga Haj és az Arany erőd* 16: A kicsi kocsi újra száguld 17: Szörnyek évadja 17— 19: A kis maszat (du.) 18— 19: Nincs kettő négy nélkül (este) 20—21: Kék villám ÉRD 16: Gyilkos robotok* 19: Kincs, ami nincs (este) 19— 21: A vörös Szív lovagja 20— 21: Ne vedd el tőlem a napot* 22—23: Szállodai szoba* FÓT 16—17: A nyolcadik utas: a Halál*** 18—19: Harmadik típusú találkozások I—U.* (este) 19: Akii Miklós 20—21: Aladdin és a csodalámpa (du.) Jézus Krisztus szupersztár (este) GYAL 16—17: Ne vedd el tőlem a napot* 18—19: Szállodai szoba* 20: Banánhéjkeringő KEREPESTARCSA 17: lövöldözés* 18—19: Tű a szénakazalban** 20: Nyomás, utána!* SZENTENDRE 16—17: Arany a tö fenekén 18—19: Ádáz hajsza** (este) 18—20: Aranyfej (du.) 20—22: Nő a volánnál SZIGETSZENTMIKLÓS 17: Swann szerelme** 18—19: Süsü, a sárkány (du.) Egy zsaru bőréért* (este) 20: Házibuli TAPIÖSZELE 17: Első feleségem* 18—19: Bombajó bokszoló* 20: Hypolit, a lakáj TAPIÓSZENTMARTON 16—17: Szemünk fénye 18—19: Londoni randevú* 20: Bombajó bokszoló* VÁC 16—18: Vakvilágban* 16—19: A csillagok és a villamos (du.) 16—22: A tuareg bosszúja* (este) 20—22: A vadon szava VECSÉS 16— 19: A majmok és a betörők (du.) 17— 19: Nö a volánnál (este) 20—21: Agyúgolyófutam • 14 éven aluliaknak nem ajánlott •• Csak 16 íven felülieknek ••• Csak 18 éven felülieknek ajánlott
