Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-15 / 89. szám
1987. ÁPRILIS 15., SZERDA Jogi tanácsok Az elhunyt dolgozó Jubileumi jutalma • A kártérítés • A nászajándék visszakövetelése • A jövedelempótlék • A jogellenes utasítás megtagadható # M. F.-né monori lakos férje 3S évi munkaviszonnyal rendelkezett, amikor hirtelen meghalt. Olvasónk az iránt érdeklődik, hogy megkaphat- ja-e a férjét megillető jubileumi jutalmat. Azöknak a dolgozóknak, akik 25, 40, illetve 50 éven munkaviszonyban állnak, jubileumi jutalmat kell fizetni, amelynek összege a dolgozó egyhavi alapbére. A jogszabály kedvezményt biztosít azok számára, akik az előbb meghatározott időtartamot azért nem érhetik el, mert időközben nyugdíjba vonulnak. Részükre a 40, illetőleg 50 éves munkaviszonynyal járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a nyugdíjazáskor legalább 35, illetőleg 45 éves munkaviszonyuk van. Természetesen nemcsak az öregségi, hanem a rokkantsági nyugdíj megállapítása is megalapozottá teszi a jutalom kifizetését. Ha pedig a dolgozó munkaviszonya a 35., illetőleg a 45. ledolgozott év után elhalálozás miatt szűnt meg, a megfelelő jubileumi jutalom az örököst illeti meg. Olvasónk tehát csak akkor kaphatja meg ezt a juttatást, ha elhunyt férjének ő az örököse is, nem mások (pl. gyermekek). A jubileumi jutalmat 3 éven belül lehet követelni a dolgozót utoljára alkalmazó munkahelytől. • G. S- gödöllői targoncavezető egy értékes gép szállítása közben a vállalatának kárt okozott. Az iránt érdeklődik, hogy milyen mértékben marasztalható el cselekedete miatt. A jogszabályaink különbséget tesznek a között, hogy a dolgozó a kárt szándékosan vagy gondatlanul okozta. Szándékos károkozás esetén az illető a teljes kárt köteles megtéríteni. Ha a károkozás gondatlanság következménye, a kártérítés a dolgozó átlagkeresete alapulvételével szabható ki, de a havi átlagkeresetének 50%-át nem haladhatja meg. A gondatlan károkozás esetén ennél magasabb kártérítési összeget csak a jogszabály vagy a kollektív szerződés határozhat meg, másfél és hathavi átlagkereset között. Ha a dolgozó károkozással szándékos bűncselekményt valósít meg (pl. társadalmi tulajdont károsító lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés stb.). a teljes kárért felelős. Gondatlan bűncselekménnyel okozott kárért hathavi átlagkereset a felelősségi kár. A jogszabály. szerint a felelősség szempontjából gondatlan bűn- cselekménnyel okozott a kár akkor is, ha a bíróság a dolgozóval szemben tárgyaláson megrovást alkalmazott, vagy ha a szabálysértési hatóság a dolgozót határozatban elmarasztalta. Az előbb ismertetett felelősségi határoknál alacsonyabb összegű kártérítési határozatot is hozhat a munkáltató, illetve a kártérítés kiszabásától eltekinthet, ha az eset összes körülményei ezt kellően indokolják, és a társadalmi tulajdon megóvására irányuló nevelés érdekeit nem sértik. Q V. P. G. fóti kőműves a nagybátyjától autót kapott nászajándékba. Sajnos a házassága nem sikerült, és felesége a vagyonmegosztás során az autó árának felét is kéri. A nászajándékot azért adják a házasulók rokonai, barátai és ismerősei, hogy a fiatal párt a közös háztartás berendezésével kapcsolatos terhek alól mentesítsék. Ekkor mindenki azt feltételezi, hogy a házasság egy életre szóló kötelék lesz, és ezért, általában az ajándékozó nem tesz olyan nyilatkozatot, hogy csak az egyik házastársat kívánja megajándékozni. Ez pedig azt jelenti, hogy az ajándékozó mindkét házastársnak szánja a vagyontárgyat. A házasság felbontásakor azonban vita merülhet fel. hogy a nászajándék a házastársak közös vagyonába tartozik-e vagy sem. A vita eldöntése során abból kell kiindulni, hogy a házasság- kötés alkalmából adott ajándék a közös vagyonba tartozik. Tehát fele-fele arányban kell megosztozni. Ha valamelyik házastárs úgy tartja, hogy a nászajándékot kizárólag ó kapta, állításait bizonyítani kell. A bizonyítás során meg kell vizsgálni az eset összes körülményeit, az ajándékozó és a megajándékozott kapcsolatát, az ajándéktárgy jellegét, rendeltetését. A személyes használatra szolgáló dolgok (ruhanemű, ékszer stb.) a különvagyonba tartoznak. Emellett szól, ha az ajándékba adott dolog az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlásához szükséges. Más a helyzet viszont, ha az ajándékozó és a megajándékozott között rokoni, baráti kapcsolat van. A szülő, a hozzátartozó. a barát részéről adott nagyobb értékű vagyontárgy (családi ház, nyaraló, bútor, gépkocsi) ajándékozásában a tapasztalatok szerint a gyermek, a hozzátartozó, illetőleg a barát részére történő juttatás, tehát a különvagyonba történő utalás szándéka. is rendszerint kifejezésre jut. Természetesen ilyen esetekben is történhet a juttatás mindkét házastárs részére. Tehát mindezeknek a körülményeknek a gondos mérlegelésével hozza meg a bíróság a döntését. O K. Gy.-né egyedül nevelte gyermekét, aki után árvajáradékban részesült — emellett részére családi pótlékot is folyósítottak. — Az elmúlt hónapban férjhez ment és úgy tájékoztatták, hogy a jövőben családi pótlékot nem kaphat. A munkahelyén pontos tájékoztatást kapott, mert az árvaellátás mellett családi pótlék csak akkor illeti meg az arra jogosultat, ha a gyermeket egyedül neveli. Nem kapott. viszont felvilágosítást arról, hogy a gyermek után jövedelempótlék illeti meg. A jövedelempótlékot igény- bejelentés alapján állapítja meg a társadalombiztosítási kifizetőhely. Megállapításának akkor van helye, ha a családi pótlék kizárólag azért nem jár, mert a háztartásban egy hat éven felüli gyermek van, vagy a gyermek árvaellátásban részesül, harmadéves szakmunkástanuló, szakmunkástanuló-otthonban van elhelyezve. A nevelőszülőkhöz kihelyezett hat éven felüli állami gondozott gyermek után is jövedelempótlék jár, ha a nevelőszülő nem egyedülálló, és emiatt családi pótlékra nem jogosult. A jövedelempótlékra jogosultság szempontjából csak azt a gyermeket lehet figyelembe venni,, aki tizenhat évesnél fiatalabb, illetve tizenkilenc évesnél fiatalabb és alsó vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. A jövedelempótlék összege 1987. április 1-jé- től havi 300,— Ft. <9 A. Cs. nagyhutai lakatos ellen fegyelmi eljárást indítottak, mert nem hajtotta végre művezetőjének olyan utasítását, amely véleménye szerint balesetveszélyes. A dolgozó a munkaviszony keretében nem vizsgálhatja azt, hogy a vállalat miért hoz számára nem tetsző döntéseket. hanem azokat a legjobb tudása szerint végre kell hajtania. Vannak azonban olyan esetek, amikor a dolgozó a jogellenes utasításokat nem köteles teljesíteni. Így például, ha az utasítás végrehajtása a dolgozó egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy egyébként az érdekeit védő jogszabályba ütközik. Amennyiben az utasítás végrehajtásával a dolgozó bűncselekményt követne el, akkor köteles a jogellenes vállalati intézkedésnek ellenszegülni. Előfordulhat az is, hogy az utasítás — az előbbi eseteken kívül — jogszabályba ütközik vagy végrehajtása kárt idézhet elő, és a dolgozó a következményeket előre látva köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Ha az illető nem a közvetlen felettesétől kapta, akkor a jogszerűtlenségről a munkahelyi vezetőjét is tájékoztatnia kell. Az utasítás végrehajtását azonban ilyen esetekben nem tagadhatja meg, kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja. Ha a dolgozó az utasításokat jogszerűen tagadta meg, munkahelyét akkor sem hagyhatja el, hanem munkavégzés céljából továbbra is a vállalat rendelkezésére kell állnia, hogy a jogszerű intézkedéseknek eleget tudjon tenni. Amennyiben a dolgozó az utasítás teljesítésének jogos megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre átlagkereset illeti meg. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Idegenforgalom, kereskedelem Piacokon árulnak a csempészek Az utóbbi években sokat változott — bővült — a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kereskedelmi és idegenforgalmi alosztályának a munkája. Ringhofer Zsolt rendőr őrnagy, aki több mint két évtizede tartozik a rendőrség állományába, hatodik éve vezetője az alosztálynak. Eredményes tevékenységét a közelmúltban ismerték el a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatú kitüntetéssel. Az elismerés egyúttal azt is jelzi, hogy jelentős szerepe van az alosztálynak a megye kereskedelmével, idegenforgalmával kapcsolatos bűncselekmények megelőzésében, felderítésében. Amikor tevékenységükről kérdezem, a megelőzés jelentőségét hangsúlyozza, hiszen az időben történő közbelépés ezen a téren is rendkívül sokat jelent. S hogy mi okozza mostanában a legtöbb gondot a számukra? A csempészek leleplezése, megfékezése. Ismeretes az egyes híradástechnikai cikkek iránti óriási érdeklődés, a videózás, ami sokakat bűn- cselekménybe sodor. Rendszeresen tartanak piaci ellenőrzéseket, és sohasem hiába. Legrosszabb a helyzet a gyáli piacon — a külföldi turisták olykor már bejelölt térképpel érkeznek —, ahol különösen sok csempészett holmi talál gazdára. Egy-egy ellenőrzés alkalmából átlag fél millió forint értékű csempészett cikket találnak a gyáli piactéren, és ötvenezer forint helyszíni bírságot szabnak ki. S ha már itt tartunk, szólni kell arról is, hogy nem mind arany, ami fénylik, és gyakran becsapják azokat, akik az illegális lehetőséget kihasználva szeretnének olcsón vásárolni. Például, az aranynál maradva, nagyon elterjedt az úgynevezett gagyi- zás, amikor szépen csillogó rézgyűrűket kínálnak — és ádnak el — aranyként. Á vásárló pedig utólag ugyan hol reklamálna? Nagyon sok hamis valuta is gazdát cserél ily módon, ami nem kis kárt je— Csillogó rézgyűrűket kínálnak és adnak el aranyként — mondja Ringhofer Zsolt rendőr őrnagy lent a gyanútlan — ám nem vétlen — vásárlónak. A hamis valuta egyébként külföldön készül, a valódit a megtévesztésig utánzó technikával, és ily módon forgalomba hoztak már — a ráckevei körzetben bukkantak rá — hamis ezer- forintost is. A kereskedelmi és idegen- forgalmi ellenőrzéseknél szorosan együttműködnek a Vám- és Pénzügyőrség dolgozóival, Az alosztály elnevezésében ugyan nem szerepel, de hatáskörükbe tartozik az egészségügyi szolgáltatással összefüggő bűncselekmények megelőzése és felderítése. Elég, ha utalunk itt arra, hogy az utóbbi években közismerten terjed egyes gyógyszerek kábítószerként való felhasználása, az orvosi vények hamisítása, és sok fiatalkorú lett nehezen gyógyítható áldozata a kóros szenvedélynek. Mindez, mint beszélgetés közben elhangzott, alaposan megnövekedett, sok tekintetben új feladatot is jelent a számukra. Különösen, ha — visszatérve a kereskedelemre — figyelembe vesszük az új vállalkozási formákban rejlő veszélyeket is. A hatékonyabb megelőző, felderítő munka, a megnövekedett feladatok minél teljesebb ellátásának érdekében alakul meg idén július elsején új társ alosztályuk, a gazdasági rendészeti alosztály, melynek szervezését, munkájának megindítását segítik. Ga. J. Kártérítés követelése A kutyaharapás után Az apa az esti órákban hétéves kisfiával egy sóderbányában levő tónál horgászott. A fiúcska ott tett-vett apja mellett, amikor nagy riadalmára szinte egy pillanat alatt mellette termett egy hatalmas kutya, és már neki is ugrott. Arcát megharapta, még' a vízbe is belökte. Jó néhány percbe került, amíg gazdája beavatkozására megcsendesült. A kisfiú arca nagyon vérzett. Édesapja azonnal gépkocsijába rakta, és a legközelebbi rendelőintézetbe hajtott vele. De a lAij annyira komolynak látszott, hogy elsősegély nyújtása után mentővel a közeli kórház sebészeti osztályára szállt tották a kis sérültet. Egy hét Hönnyelmu károsultak Az alkalom szüli a tolvajt Régi közmondás, hogy „az alkalom szüli a tolvajt’’, és ez — a bűnügyek ismeretei alapján — jórészt igaz is. Az ügyészi tapasztalatok figyelmeztetnek. hogy az állampolgárok értékeiket nem mindig őrzik megfelelően, és ez a bűnözők számára lehetőséget teremt. Számtalan példát lehetne sorolni, amikor a károsultak könnyelműsége szolgáltatott alkalmat értékeik, pénzük jogtalan eltulajdonítói számára. Sokszor az áldozat és az elkö vető ismeretsége alkalmilag kezdődik, nyilvános helyeken találkoznak, barátkoznak, fizetnek. miközben olykor még kérkednek is azzal, hogy mennyi pénz van náluk. Majd a fizetés közben elővett száz- és ötszáz forintosok gyakran gazdát cserélnek a szórakozóhelyről való távozás után. Erre mutatnak — többek között — a rablások és zsebtolvajlások tapasztalatai. Tanulságos az az ügy, amelynek sértettje, miutón budapesti munkahelyén felvette a fizetését, vonatindulásig betért egy talponállóba. Italt rendelt, és nem telt el sok idő, ismeretségre tett szert. Már belemerült a poharazgatásba. felengedeítebb lett, amikar ivócimboráinak dicsekedett keresetével. Mivel azok nem hittek neki, nyomatékként megmutatta az étszámolási jegyzéket. Ennek következményeként az egyik mellette ülő egy óvatlan pillanatban a zsebébe nyúlt, és kivette pénztárcáját a benne lévő 6 ezer forinttal. Később a tettest elfogták és a bíróság szabadságvesztésre ítélte. Egy másik ügyben, a kisvendéglőben poharazgató férfi két ismerősének italt rendelt. A fizetéskor elővett ezer forintból százat adott a felszolgálónak, 900 forintot visszatett kabátja belső zsebébe. Ismerősei minden mozdulatát figyelték. Záróra előtt előbb ők ketten távoztak, s a közelben harmadik társukkal lesben várták vendéglátójuk érkezését. Rövidesen utánuk is ment kerékpárján, s amikor hozzájuk ért, váratlanul mindhárman- rátámadtak, tarkón vágták. Az áldozat földre zuhant, elvesztette eszméletét. A ki- lencszáz forintját elvették tőle. A bíróság a tetteseket szabadságvesztésre ítélte. Figyel meztetőek azok az esetek is, amikor az ittas emberek alkalmilag kötött ismeretségébe vonzónak látszó part- nemö is bekapcsolódik. Ezek az éjszakai pillangók megismerkednek ittas férfiakkal. Azután elhagyatott helyre csalják és barátaik segítségével elveszik a pénzüket. Egyik este külvárosi italboltban az ittas középkorú férfi két nővel ismerkedett meg, átült az asztalukhoz és italt rendelt nekik. Amikor fi zetett, a pénztárcáját úgy tartotta, hogy láthatták, nagyobb összeg van nála. Ekkor elhatározták, hogy a pénzét megszerzik. Két ismerősükkel az utcán vártak rá. Egy alkalmas pillanatban hátulról lefogták a férfit. Nagy erővel tarkón ütötték úgy, hogy az a földre esett, majd a zakója zsebéből kivették ötezer forintját és a pénzen megosztoztak. A tetteseket elfogták, s hosszabb időre rács mögé kerültek. Dr. Orell Ferenc János főügyészségi ügyész A fuvarosok vámszedője Több napig tartó időtartamra tűzte ki a Ráckevei Bíróság a kötelességszegéssel, folytatólagos vesztegetéssel vádoit Bakos Gé.záné 4G éves sziget- halom-erdésziaki kavicsbányái üzletkötő és társai ügyének tárgyalását. Bakosné már két alkalommal került vesztegetéssel vádolva a bíróság elé, legutóbb a Buda Környéki Bíróság egyévi felfüggesztett szabadság- vesztésre és pénzbírságra ítélte. Előzőleg a kiskunlacházi kavicsbánya alkalmazottja volt, innen került a dunavar- sányi Petőfi Terijnelőszövetke- zet kavicsbányájához még 1985-ben mint üzletkötő. Előző munkahelyén hasonló feladata volt. tehát munkaköri leírást nem kapott, mivel azzal tisztában kellett lennie Egyebek között ajánlatot tett a megrendelt kavics elviteléie is. Így több dunavarsányi fuvarossal megállapodott a rendelt kavicsmennyiség elszállítására, azzal a feltétellel, hogy a pilóták, a fuvar folyamatos biztosításáért, a távolságtól függően, köbméterenként 5— 12 forintot fizetnek. Aki a megszabott feltételt nem vállalta, nem kapott fuvarozási lehetőséget. Az öt fuvaros, a kikényszerített feltételnek eleget téve, közel 55 ezer forintot ádott a vádlottnak, míg 85 ezer forint „beugró” különböző okok miatt, csak igére* maradt. Bakosné mellett a beismerő vallomást tett vesztegető fuvarosak is a vádlottak padjára kerültek. Asztalos Imre után engedték csak haza. A sebek begyógyultak, bár mindkét arcfélen hegesedés nyomai voltak láthatók. A nagyobb baj az volt, hogy a kisfiú nagyon félénk, visszahúzódó lett. Az utcára sem mert egyedül kimenni. Az iskolából jövet-menet szüleinek kellett kísérniük. A szülők bírósághoz fordultak. Keresetlevelükben kérték a gyógykezeléssel kapcsolatos költségeik megtérítését, és hatvanezer forint nem vagyoni kár megfizetésére kérték kötelezni a kutya gazdáját. A gazda sem maradt tétlen. Azt elismerte, hogy háromezerötszáz forinttal tartozik, de ezen felül egy fillérrel sem volt hajlandó többet fizetni. Az első fokú bíróság azonban megállapította teljes kártérítési felelősségét, már ami a ténylegesen felmerült kár megtérítését illeti. De a nem vagyoni kárt, illetve annak megtérítését nem ítélte meg. Ezt azzal indokolta, hogy a sérülés nem akadályozza 'a gyereket a társadalmi életben vallj részvételben, illetve állapota ebben nem nehezíti. A seb gyógyult, maradványa esztétikailag nem olyan feltűnő, hogy súlyos hátrányt jelentene. A gyereket pszichikai sérülése csak a kutyákkal való kapcsolatában változtatta meg. Bár a szülők fellebbeztek, és kérték igazságügyi orvosszakértő, illetve pszichológus meghallgatását, a másodfokú bíróság is hasonló megállapításra jutott. Nincs különösebb baj a gyerekkel, hiszen az iskolai közösségbe jól beilleszkedik, a sérülés tanulmányaiban nem gátolja. Az pedig ma mégnem állapítható meg, hogy a sérülés a pályaválasztásban majdan fogja-e akadályozni. A lényeg az, hogy a Legfelsőbb Bíróság helyt adott az óvás iránti kérelemnek. Azt ugyan nem állapította meg, hogy a balesetet szenvedett kisfiúnak jár nem vagyoni kártérítés, de ennek egyértelmű elutasítását sem helyeselte. Hiányzott ugyanis az eljárásból egy nagyon lényeges láncszem, éppen a pszichológus szakértő meghallgatása. Ezt nem pótolhatták a bíróság rendelkezésére álló kórházi iratok, illetve a büntetőügyben keletkezett, kizárólag a várható gyógytartamra vonatkozó szakvélemény. Ezért a másodfokú bíróságnak új eljárást kell lefolytatnia, és új határozatot hoznia. Ki kell derülnie annak, hogy a gyermek életét tartósan megnehezíti-e a pszichikai ártalom. Tehát nem biztos, hogy a kutyatulajdonos szabadul a nem vagyoni kártérítéstől. Ezt az állásfoglalást mindazoknak figyelmébe ajánljuk, akik gyakran nem kellő elővigyázatossággal sétáltatják állatukat. Dr. K. £.
