Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-15 / 89. szám
4 1981. Április is., szerda Egészséges életmód Pályázatok Az alkoholizmus elleni állami bizottság pályázatot hirdet az egészséges, józan életmódra nevelést segítő és a káros szenvedélyek megelőzését szolgáló helyi kezdeményezések támogatására. A pályázat célja a társadalom különböző területein megvalósítható eredményes módszerek, eszközök, modellértékű kísérletek szakmai és anyagi támogatása. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesítik az elsődleges megelőzést és a rehabilitációt szolgáló kezdeményezéseket. A pályázattal elnyerhető egyszeri központi támogatás elsősorban a programok megindításához szükséges feltételek megteremtésére szolgál. A pályázatokat a megyei, illetve a Fővárosi Tanács alkoholizmus elleni bizottságán beszerezhető adatlapokon kell beküldeni április 20-ig. Kisebb a termés nedvességtartalma Az aszálykárok ellen A növények szárazságtűrésének növelésére új módszert dolgozott ki az MTA szegedi biológiai központja növényélettani intézetének egyik, fotoszintézissel foglalkozó kutatócsoportja. Szabadalmaztatott eljárásuk egy olyan vegyszer alkalmazásán alapul, amely a kereskedelmi forgalomban kapható. Ha ezt a vegyszert az általuk meghatározott töménységben permetezik ki a növényekre, azok jól tűrik a csapadékhiányt. Kukoricával végzett kisparceliás kísérleteik szerint a szer hatására a növény vízháztartását szabályozó, a leheleken levő légzőnyílások mintegy 20 napra összeszűkülnek, így a növények a száraz időszakban is jól tárolják a rendelkezésükre álló vizet. A növények az aszályos időszakban szemmel láthatóan üdébbek maradnak, mint a vegyszerrel nem kezelt kon troli társaik. A szegedi biológusok most összegezték az ország különböző állami gazdaságaiban az elmúlt három évben végzett szabadföldi kísérleteik tapasztalatait Eszerint a néhány hetes aszály időszakában vegyszerrel kezelt kukoricák, fajtától függően, 10—20 százalékkal nagyobb termést adtak. Még jobb eredményt várnak attól, ha hosszúra nyúló csapadékhiány esetén a permetezést szükség szerint többször is megismétlik. A kísérletbe bevont állami gazdaságok emellett olyan tapasztala tokát szereztek, hogy a vegyszerrel kezelt területeken lényegesen kisebb lett a betakarított termés nedvesség- tartalma, így kevesebbet kellett költeni a kukorica szárítására. A gazdaságok ennek a költségcsökkentő tényezőnek is legalább akkora jelentőséget tulajdonítanak, mint az elérhető terméstöbbletnek. Ezért a nagyüzemi kísérleteket az idén a tavalyinál nagyobb területen kívánják folytatni. Nem vesztik el a fonalat Budaflax-bástya Szombathelyen A kamionos ráérősen végignézte a pakolást, majd kényelmesen a határátkelőhöz hajtott. Ott szépen megebédelt, a vámosok integetésére kocsijához ment. — A papírokat — szól az egyik tiszt, s miközben emberünk buzgón matatott a fülkében, az egyenruhás így folytatta: — ne kéréssel Azokat otthagyta a gyárban... Izgalmas rohanás vissza, de még belefért az időbe. Ha csak egy napot is késik a szállítmány, akkor oda a jövedelmező üzlet. Mert az olasz partner már ott tart, hogy a poros dobozokat sem veszi át Pedig azért fizet, ami abban van. A zsinegért, a fonalért. Saját piackutatás 1941-ben 800 ezer pengő alaptőkével indult a szombat- helyi lengyár, cégszerű bejegyzéssel o Pannónia Kenderés Lenipari Rt. vállalata. Kender- és lenrostkikészítés- sel foglalkoztak, a környező földbirtokok szállították az alapanyagot. 1978-ban kérdésessé vált a cég sorsa, mert erősen szennyezte a környezetet. Egy döntés nyomán módosult a profil. Ma „szagmen- tes” a termelés — vastag fonalat és zsineget állítanak elő a város külső övezetében. A lent a Budakalászi Lentermesztési Rendszer adja, 29 tsz-szel van szerződésük. Változott a név is. Lenfonó- és Szövőipari Vállalat Szombat- helyi Fonógyára — Budaflax. A gyár évente 1200—1300 tonna terméket állít elő. Ezzel a mennyiséggel egy 20 ezres sportstadiont könnyűszerrel meg lehetne tölteni... A legújabbkori történetet Maar István igazgató ismerteti: — Hat évvel ezelőtt új gépeket szereltünk fel, fonodaként üzemeltünk — mondta. — 1983 áprilisában aztán közvetlenül a budakalászi vezér- igazgatóság hatáskörébe kerültünk, önálló gyáregységként. — Mit jelentett ez? — E dátum előtt az éves veszteségünk 2—5 millió forint között mozgott. A szervezeti változás évében már egymilliós nyereséget könyvelhettünk el. Rá egy évre hatmilliót, tavaly 17-et. Idén pedig 21 millió forint nyereség elérése a cél. — Adódik a kérdés: mitől ez a nagy változás? — Az önállóvá válás lehetővé tette a saját piackutatást. Külkereskedelmi jogot kaptunk, növeltük a termelést. Áruink harmada a szocialista, a fennmaradó része pedig a lökés és a belföldi piacon falai vevőre. Eves árbevételünk 120—150 millió forint. Ebből mintegy 50 millió a tőkés export. Ólasz, amerikai, marokkói, sziriai és francia piacokra szállítunk, s jelentős tételeket az NDK-ba. Feldolgozzák a bálát — Mit vár el a gyártól a távoli központ? — A három bűvös szó: nyereség, termelési érték és bér. Ezt kell hoznunk 200 dolgozóval. Eddig sikerült is. Tavaly például nyolcszázalékos bér- fejlesztést hajtottunk végre. Következett ez a hatékony munkából. Hármas követelmény — Láttam magyar zsineget olasz csomagolással. Mi nem tudunk csomagolni? — Kényes kérdés ez, a háttéripar gyengeségére utal. Mi a zsineghez rendeltünk kis tartót, de a helyi nyomda olyan árat kért, hogy eltátot- tuk a szánkat. Négyszer többe került volna a leves, mint a hús... Most az van, hogy kiszállítunk, a partner meg becsomagol és a saját reklámját teszi rá a dobozra. Maximum néhány díszdobozra futná nekünk, olyan magasak az árak. Annyira nincs verseny ezen a téren. — Mit jelent az önálló exportjog? — Eddig a külkereskedő házalt a termékünkkel, s nem tudott gyorsan reagálni, ha a vevő valamit kért. Mondjuk: ebből kérek ennyit, de holnapra, mehet? Nos, a mi emberünk erre azonnal tud válaszolni, így az üzlet megköthető. A gyorsaság révén építettünk ki jó kapcsolatokat amerikai. üzletemberekkel, s az olaszokkal. Az utóbbiak eléggé kényesek. Szeretnek reklamálni, mindenbe belekötnek. Ez köztudott. Nekünk egy ideje nincs ilyen problémánk, tehát jó minőségben dolgozunk. Egyébként ez a lényeg, végül is csak ez számít a piacon. — Budakalász? — Mint említettem, hagynak bennünket dolgozni, ha nincs gond a „hármas köve telménnyel”. Felügyeletük alatt kétszer nyertük el a kiváló címet. Érezhetően javult a munkafegyelem, kedvezően változott a dolgozók hangulata. Tudja, a „szagos” időkben olyan megtűrt cég voltunk ... Most visszanyertük a rangunkat. A nagyobb munkakedvet jelzi talán, hogy rövid idő alatt 25 százalékkal nőtt a termelékenység. Napernyő, csomagtartó Valóban rangja van ma a Budaflax Szombathelyi Lengyárának a vasi megyeszékhelyen. Amit termelnek, az kapós, s jól. fizetik a munkásokat Üjabban más vállalkozásba is kezdtek. Központi javítóműhelyükben — a kapacitást kihasználandó — autócsomagtartókat készítenek. Ez utóbbi keresett cikk. holott nem éppen olcsó. Jobbára a butikosok, az újonnan nyílt, igényes üzletek vezetői rendelnek divatos napvédőket tőlük. Mindez jól kiegészít: a fonal- és zsineggyártást, erősíti a vevők bizalmát a Budaflax vasi gyára iránt. Kozma Gábor A legérzékenyebb réteg támogatása Mint az öreg diófa a talajához A társadalom lelkiismeretének dicséretére írható, hogy az életkörülmények nehezebbé válásával párhuzamosan mind többet foglalkozunk az idős emberek segítésével. Azokról igyekszünk gondoskodni, akik munkaképes korukban embert próbáló időszakokat éllek át. s fáradozásukkal hozzájárultak mindannak a létrehozásához, amit az utóbbi négy évtized eredményeként tarthatunk számon. Bizalommal Dabason, Gyálon, Öcsén és Örkényben a legutóbbi felmérések szerint 10 019 nyugdíjkorhatáron túljutott ember él, vagyis a lakosság minden ötödik tagja idős ember. S negyvennégy százalékuk már a hetedik ikszen is túl jár. A Dabasi Népi Ellenőrzési Bizottság a legutóbbi ülésén foglalkozott a támogatásra szoruló idős emberek helyzetével. Kiderült, hogy a gondozást igénylő öregek sorsáért a tanácsok, a Vöröskereszt és a Hazafias Népfront helyi aktivistái is felelősséget éreznek, s nagyon gyakori, hogy a szomszédok, a tanácstagok vagy éppen a postások jelzései nyomán jut el az idős emberekhez a segítség. Ennek több formája is van. A házi gondozás és a szociális étkeztetés a jelzés után két-három napon belül, a segélyezés két hét alatt megkezdődik, a szociális otthonokban való elhelyezésre általában fél évet várni kell. Pest megye sok más területén is hallottuk, hogy az önmaga ellátására már nem, vagy csak részben képes idős emberek számára a leghumánusabb az, ha otthonukban kapnak segítséget. Részben azért, mert kiváltképp a kis településeken még mindig előítéletek tapasztalhatók a szociális otthonokkal szemben és részben azért, mert az idős ember úgy ragaszkodik a lakásához, a megszokott környezetéhez, mint az öreg diófa a talajához. Ezért lenne jó, íva a Hívatásos gondozónők száma is gyarapodna — sajnos a 3800—4300 forintos fizetésük miatt erre nemigen van remény — és a társadalmi gondozók is-többen lennének. Ez utóbbiak jelenleg olyan nyugdíjasok, gyesen lévő anyák és háztartásbeliek közül kerülnek ki a dabasi vonzáskörzetből, akiket a gondozottak régóta ismernek és ezért bizalommal vannak irántuk. Nem ültek karba tett kézzel Szépítek Budakesziért Néhány lelkes őslakos, tucatnyi újonnan betelepült, s azóta lokálpatriótává vált ember hozta létre az országban első, nagyiközségben működő szépítő egyesületet Budakeszin, mely ma 114 egyéni és 7 jogi tagot, valamint a helyi általános iskola öt tanulóját és egy osztályát jegyzi soraiban. A rövid idő alatt szépen gyarapodó tagság hétfő esti beszámoló közgyűlésén megjelent Csáki Csaba, a Várm;- és Községvédő. Szépítő Egyesületek Szövetségének főtitkára és Inzsel Ottó, a Hazafias Népfront országos titkárságának osztályvezetője. Az egyesületnek nem volt miért szégyenkezni. Esztendeje még csak álom volt az önálló székház, ma tapintható valóság. Sz.ükség is lesz a munkáskezekre, hiszen a település legöregebb, műemlék- jellegű iskoláját kapták meg a tanácstól, s a tatarozásához szükséges forintok előteremtését magukra vállalták. E nemes cél érdekében, no és a tagi összetartozás jegyében rendeztek bált a télen, bevételét a közösbe aiánlva. Részt vettek a KISZ KB pályázatán és az elnyert 200 ezer forintból szabadidőparkot építettek labda- és teniszpályákkal, tűz- rakó helyekkel. Ott voltak a majálison, ahol sátruk a leglátogatottabb volt. s nem érdemtelenül: a gyerekek tudását honismereti vetélkedőn mérték össze, így A népi ellenőrök most tizennégy gondozottat látogattak meg lakásukon, s benyomásaik, tapasztalataik alapján úgy látják, hogy a tavaly megjelent 10/1986. IX. Eü. számú rendelet alkalmazása gondokat okoz majd. A rendelet előírja, hogy a gondozásért a jövőben fizetni kell, viszont ezek a kisnyugdíjas emberek azt mondják: akkor inkább nem veszik igénybe. Sajátos Megoldásnak tűnik ugyan, hogy a helyi tanácsok a gondozási díjat elengedik vagy segélyt adnak kifizetésére, csakhogy akkor meg a rendelet célját nehéz megérteni. Problémának látszik az is, hogy a fizetési kötelezettség a gondozó és a gondozott között feszültségeket teremthet, hiszen ma még egyikőjük sincs tisztában jogaival és kötelességeivel. Azért érdemes ezekre a jelzésekre odafigyelni, mert az emberek legérzékenyebb s legtöbb megértésre szoruló rétegéről van szó. Hogy ez mennyire így van, azt jól mutatja az a tapasztalat is, hogy sok rászoruló azért nem tart igényt a szociális étkeztetésre, mert valakik elhitették velük, hogy az étkeztetés költségét ráterhelik családi házukra, ingatlanukra. (Életerős ember mondhatná: na és, ha még igaz lenne is. legfeljebb kevesebbet örökölnének majd azok, akik most a néni vagy bácsi eltartását nem vállalják. Csakhogy az idősek sajátos gondolkodásmódját, érzelmi világát nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha tényleg segíteni akarunk rajtuk.) A dabasi vonzáskörzetben is előfordul, hogy a vállalatok és intézmények rendszeres támogatásban részesítik a rászoruló idős embereket. Például Gyálon 100 nyugdíjas kap évente ingyen egy-egy fuvar hulladékfát, Ócsán ötve- nen-hatvanan jutnak ugyancsak ingyen egy-egy köteg (körülbelül 10 mázsa) tűzifához. Gyakori az úgynevezett rendkívüli segély, a nyugdíjkiegészítés és előfordul a térítés nélküli üdülés is. Elismerés Nyugdíjas, méghozzá támogatásra szoruló nyugdíjas egyre több lesz a dabasi vonzáskörzetben is. Ezért a velük való törődés nem kerülhet le a napirendről. Mint ahogy azoknak az áldozatkész embereknek az elismerése sem, akik ebben a mélységesen humánus cselekedetben részt vállalnak. Cseri Sándor teremtve kapcsolatot a fiatalok és az egyesület között. Országos visszhangot keltett az Erkel-emlékek helyi vonatkozásainak felkutatása, s ezen a szálon vették fel a kapcsolatot egy kirándulás alkalmával Gyula városának szépítőivei is. A szeretet ünnepén állított karácsonyfájuknak solk-sok gyermek örült mindaddig, amíg vandál kezek el nem rabolták. el nem döntötték a fenyőt. Volt erejük újra megcsinálni ... Készítettek képeslapot. kis fotóalbumot a település legszebb épületeiről, védelemre érdemes kapuiról. kútjairól, nyomdára vár a falu történetét tárgyaló Budakeszi füzetek első darabja, s az egyesületben született meg az ötlet: augusztus 20-ra készi találkozóra hívják Magyarország összes olyan települését, melynek nevében ez az utótag szerepel. Szorgalmazzák, hogy végre készüljön el a község általános rendezési terve, mert tarthatatlan, hogy a fejlesztések hosszú távú koncepció nélkül valósulnak meg. A sok örömbe nemcsak az imént említett üröm vegyül. Sajnos, nem sikerült bevonni az ifjúságot a környezetvédelmi munkába, s talán nem is véletlenül: ez az a munkacsoport, mely a legkevesebb kézzelfogható eredményt mutatta fel, ellentétben a honismereti vagy a településfejlesztési szekcióval. F. E. Csak ezt ne lássa a vendég Viselt dolgaink A szeszélyesnél is szeszélyesebb ez az.április, amely a legtöbbször bent tart bennünket a szobában. Mert különben megöntöz, tócsák kerülgetésére kényszerít. Ha viszont kisüt a nap, már törnek is magasba a fűszálak dárdái, bomlik a rügy, robban a természet türelmetlenül. És amint az utcákon láthatjuk, megjelentek a hátizsákos turisták is; akiket vonz ez a mi világunk. Az érdeklődésnek örül a honpolgár. Nem pusztán az idegenforgalomból származó bevétel miatt, hanem azért is, hogy minél többen tudják meg, kik-mik vagyunk. Mert némely határon túli publikációk miatt egyik-másik eltájolt vendég bizony meglepődik. Ámbár újabban azért is szoronghat az ember, nehogy megingathatóvá legyen a jó tapasztalat, mert némely viselt dolgaink miatt örülni kell, hogy a jámbor külföldi nem érti a nyelvünket. A távolsági vagy pontosabban mondva: távoli állomásra irányított helyközi autóbuszjárat indulása már tíz percet késik a menetrendhez képest. A gépkocsi- vezető egyben jegyárus is, a kocsi ajtaja előtt hosszú sor várja, hogy a buszba kerüljön. Abban már nem is bízva, hogy ülőhely is akadjon a számára. A volán -mellől néha még le is kell lépni a csomagtároló mellé, hogy az utasok bőröndjeit ott elhelyezze. Nem csoda, hogy fáradt ez az ember és ingerült. Érdesen válaszol a méltatlankodó utasnak, aki nem veszi jó néven, hogy a csomagtárolásért még külön is fizetni kell. — Nem én ta-láltam ki a díjszabást — mordul rá a páciensre, s felszólító módban hozzáilleszti mondatához a durva kötőszót. — Az autó veszélyes üzem. Mégis ennyi terhet rónak erre a pilótára. Legközelebb a volán mellé is az utas ül? — fordul környezetéhez a szintén álló helyzetben maradt utas, mire derültség a válasz, mert jobb így, mint az idegpályát elöntő méreggel emészteni magunkat. Sok a munkájuk — panaszolják az egymással szemközti íróasztalnál ülő kolléganők. Még betegállományba sincs idejük elmenni, pedig a Pirinek muszáj lenne a májgyulladása miatt. Sipirc innét — kap észbe se ügyfél és udvariasan kihátrál, belső utasítást adva magának, hogy az első utcai vízcsapig meg se álljon, s mosson kezet. Addig a füle tövét se vakarja. Vízcsapról csak a vasútállomáson tudnak, de annak kiszáradt a kifolyója, letört a csavarója. Az erős túlzással mosdónak nevezett helyiségbe meg jobb, ha be sem megy az, aki nem akar onnét koszosán kijönni. A reménység két faluval távolabb ígér megoldást és valami ennivalót, mivel a kínzó éhség is felébredt a harangozok azon egybehangzó véleményét jelző kon- dulások után, melyek a déli tizenkettőt jelezték. Ám kezet mosni, a mosdót mosdónak nevezni itt sem lehetett. A vendéglő cégtáblájára pingált ételekkel a vendéglős sem szolgálhatott. Lelki immunrendszerünk kénytelen már megszokni ezeket a hatásokat, a vonat pénztárablaka előtti várakozásokat. Látva, hogy az ablakon túli világban barátnők beszélgetnek. A boltban sem válaszolnak, ha az ember megkérdi: ugyan, kedves, mibe kerül ez a cipő? Nem mindegy? — gondolják. Fő az, hogy kapni lehet. S zóval, csak ilyen mellékvágányokra ne tévedjenek a mi kedves vendégeink. Elég, ha mi tudjuk egymásról, hogy ilyenek vagyunk, lettünk, s oly nehéz meg- és visszaváltoznunk azzá, amilyennek látni, mutatni szeretnénk magunkat. Kovács T. István
