Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-14 / 88. szám
MONORI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1987. ÁPRILIS 14., KEDD Kényszerű tétlenség Készenlétben az emberek, gépek Szakad az eső, mintha dézsából öntenék, vagy mintha Medárd túl korán kezdte volna dolgát __De, sajn os, a természet}elelős órája nem siet,- hanem bizony egyre többet késik. S emiatt késnek, halasztódnak a szokásos tavaszi munkák is. Talán már az egy hónapot is meghaladja a.lemaradás. A fóliák alatt ugyan lehet dolgozni, de a körzet közös gazdaságainak földjeire az elmúlt hét végén sehol nem merészkedhettek rá a gépekkel. Még mindig nem akad szakember, aki meg merné becsül- ni, mennyi — közvetlen és közvetett — kárt okozhat a mögöttünk lévő tél s a magára még várató igazi tavasz. Hiszen a fagyokat megsínylették a szőlőültetvények, sok helyen az őszi vetést ki kellett szántani, hogy mihamarabb friss magágy kerüljön a helyére, s vetni kellene a kukoricát, a krumplit. ' gombai Fáy András Tsz- ben például a csütörtök óta tartó esőzés előtti napokban igazi rohamra indultak a szántó- és vetőgépek. A nagy teljesítményű Rábák hangját éjjel-nappal lehetett hallani a dombtetőkön lévő táblákról, reflektoraik bevilágították az akkor még csillagos éjszakákat. Most kényszerű tétlenségre kárhoztatva vesztegelnek. A borsóból is mindössze 30-40 hektáron sikerült a földbe juttatni, mielőtt a tartós „égi áldás” megérkezett. Kérdés, hogy az időjárás miatti szakaszos vetés, illetve majd a betakarítás mennyivel növeli meg a várhatóan amúgy is Halmozódó ráfordításokat. Monor térségében csak a hét végén 44,4 milliméter eső esett, így azután érthető, hogy Szabó Rudolf, a Kossuth Tsz főmezőgazdásza sem volt virágos kedvében. — Ügy vagyunk — mondta érdeklődésünkre —, mint általában a mezei emberek: az egyik szemünk sír, a másik meg nevet. Egyrészt nagyon örülünk, hogy bőséges csapadékot kapnak a rendkívül kiszáradt földjeink, az eddig gyengélkedő gabonavetéseink szemmel láthatóan javulnak, Ismét a Sülysáp az élen Foci helyett sárdagasztás Labdarúgás, megyei II. osztály, Déli csoport: Üllő— Gyömrő 2-0 (0-0), Üllő, 300 néző, vezette: Tóth K. (tárgyilagosan). Üllő: Berta — Bírta, Balázs, Tóth B., Litschauer, Dobos A., Sipos, Kriskó (Folt), Hornyák, Lajkó (Szabó), Mikla. Gyömrő: Csató — Simon, Bakos, Kucsera, Toth G. — Jarábik, Kécskei, Benkő — Verseczki I, Durázi, Sándor Z. Az első félidő a gyömrőie- ké volt. A sáros talaj ellenére több szép támadást vezettek az üllőiek kapujára, de a helyzetek — immáron hónapok óta — most is kimaradtak. Durázi kicselezte az egész üllői védelmet, de a kapust lőtte telibe. Kécskei és Kucsera is betalálhatott volna a kapuba ebben a félidőben, míg a helyiek egyszer sem veszélyeztették a vendégek kapuját. Szünet után az 50. percben Hornyák szabadrúgását Tóth B. — a rosszul kimozduló Csatót megelőzve — a hálóba fejelte. A gól után feljöttek az üllőiek, s az 58. percben növelték előnyüket — Dobos A. révén. Az utolsó félórában is heves küzdelem folyt a pályán. Kucsera abszolút gólhelyzetben a bal oldali kapufát találta telibe. Benkő lövése pedig alig kerülte el a kaput. Furcsa mérkőzés volt. Az a csapat nyert, amelyik kevesebb elgondolással játszott, s helyzete sem akadt. A sereghajtó gyömrőiek viszont hiába játszottak a mezőnyben szépen, a helyzeteket — mint már annyiszor — ismét kihagyták, s ez megbosszulta magát. Végeredményben az üllőiek némi szerencsével tartották otthon a két pontot. Jó: Berta, Balázs, Litschauer. Tóth B.. illetve Simon, Bakos, Kécskei. Ifi: Üllő—Gyömrő 1-1 (1-1), gól: Horváth, illetve Pólyák. G. J. Tápiószeeső—Sülysáp 2-3 (1-1), Tápiószeeső, 500 néző, vezette: Nagy J. (jól). Volt ezen a meccsen minden, sárga és piros lapok, parádés gólok, 11-esek — és elsősorban sárdagasztás. Az iram óriási volt, mindkét együttes maximális erőkifejtéssel harcolt. A 4. percben Fedeles remek egyéni teljesítmény után talált a hálóba. Ám nem sokáig örülhetitek a sülysápiak, mert a 7. percben egalizáltak a helyiek. Béres a félidő végéig három helyzetet is elhibázott. A 48. percben Merczel előnyhöz juttatta csapatát. Hét perc múlva — jogos — ll-eshez jutott a Tápiószeeső. A büntetőt Fehér óriási bravúrral hárította. Ez újabb lökést adott a Sülysápnak, s a 80. percben — Fedeles buktatásáért — ezúttal ők rúghattak büntetőt. Merczel biztosan lőtte a hálóba a labdát, öt perccel később a szecsői Horváth I. és a sülysápi Nagy piros lapot kapott a bírótól. A 90. percben Turcsik lábáról vágódott saját hálójába a labda, öngól! A Sülysáp a szezon legjobb játékával harcolta ki a győzelmet, s ezzel ismét átvették a vezetést a tabellán. Jó: Fehér, Győri, Motolai, Merczel, Fedeles, Tóth K. (a mezőny legjobbja), de a többiek is megérdemlik a dicséretet. Ifi: Tápiószeeső— Sülysáp 3-0. Cs. J. Monor—Örkény 0-0, Monor, 300 néző, vezette: Cser D. (jól). Nehéz, vizes talajú pályán került sor a mérkőzés lejátszására. A monori csapat mindent egy lapra feltéve támadott, de a gólhelyzetek sorozatban kimaradtak. Előbb Ohát J. lőtt fölé nagy helyzetben, öt perc múlva Pokor- nyik a kapust találta el. A 20. percben a mérkőzés legnagyobb helyzete maradt ki: Gáspár Gy. az üres kapuval állt szembe, de lövése a kapufán csattant. A második félidőben tovább rohamozott a hazai csapat, a vendégek szórványos ellentámadásokkal próbálkoztak, különösebb veszély nélkül. Ifi: Monor—Örkény 9-0 (4-0), góllövő: Major (3). Ohát Z., Garai, Csizmadia, Zsíros, Petrikovszki, Udvari. F. J. másrészt viszont sok munkával nem tudunk úgy haladni, ahogy kellene. — Az biztos, hogy — bár egyáltalán nem vagyunk nyugodtak — sokkal idegesebbek lennénk, ha a tavalyival azonos lenne a vetésszerkezetünk, így i fájt a fejünk, mert 160 hektár repcét kellett kiszántanunk, s. rozstáblákban is akadnak gyenge területek. Sajnos a 100 hektárnyi burgonyából csak 10-15 hektáron kerültek a földbe a gumók, olajlent 120 hektáron sikerült elvetni, de 150 hektár még hátravan. Aggaszt az is, hogy a sárgarépa vetéséhez hozzá sem tudtunk fogni. Szabó Rudolf becslése szerint a monori Kossuth Tsz- ben körülbelül három hetet kell majd bepótolniuk, ha megjavul az idő. — Pedig nekünk a múlt hét nagyon kellett volna, akkor talán minden soros tennivalóval sikerül végeznünk, és hadd essen! — latolgatta. — Napraforgónk az idén csak kilencven hektáron lesz, a kukorica vetéséig pedig még van időnk. — És a költségek növekedésétől nem tartanak? — Az biztos, hogy a ráfordítások nagyobbak lesznek, például a ÍO-15 százalékkal magasabb vonóerőigény miatt, emelkedő üzemanyag-fogyasztás következtében. Ennél is jobban bánt azonban, hogy valószínűleg nem tudunk majd optimális minőségű munkát végezni, s az végig, a betakarításig gondokat okozhat. Vereszki János Megszépül a pályaudvar Túrát, rendezvényt szerveznek Bizonyára feltűnt azoknak, akik rendszeresen megfordulnak a monori pályaudvaron, hogy korszerűsítik az egész létesítményt. A munkálatok már jó ideje tartanak, vállalati költségen és az üzemigazgatóság szocialista brigádjainak társadalmi munkájával. :iü: Elsőnek az utasváró — amelyben a jegy- és bérlet- pénztár is helyet kapott —, a forgalmi iroda és a szociális helyiségek készültek el. A váróban az olajkályhát központi fűtés váltotta fel. Sajnos az új üvegablakok közül már hármat kitörtek a felelőtlen rongálok, ezzel több tízezer forintos kárt okozva a vállalatnak. Ha már a rongálásoknál tartunk, azt is meg kell említenünk, szinte érthetetlen, hogy az utastájékoztató menetrendlapokat is letépkedik, sőt előfordult, hogy a tartóoszlopokkal együtt fel is gyújtották. A jó érzésű helybeliek segítségével talán kiszűrhetők lennének azok, akik nem becsülik mások munkáját. A vállalat a közeljövőben vezeti be a számítógépes információrendszert. Tévéképernyőn jelenik majd meg az autóbuszok indulása és érkezése. ::::: Kucsera Károlyné és Göbölyös Pálné az időpontokat egyeztetik Megújult az utazási iroda is. Mint ahogyan a közelmúltban beszámoltunk már arról, a Volánbusz Omnibusz néven utazási irodahálózatot hozott létre, amelynek egyik kihelyezett fiókja működik itt a pályaudvaron. Az iroda vezetője Göbölyös Pálné. Jó munkájának, szervezőképességének köszönhetően igen hamar közkedvelt lett az Omnibusz a monoriak körében. Speciális programajánlatokkal kívánják megkönnyíteni az utazni kívánók választását. Az iskolák tavaszi kirándulásaihoz is készültek ajánla- tbk. Például: az egynapos Pe- tőfi-túra, vagy a kétnapos történelmi várak túra, amik nagy segítséget adhatnak az iskolai tananyagok elsajátításához. Ottjártunkkor Kucsera Károlyné — egyike azoknak a társadalmi szervezőknek, akik népszerűsítik az iroda szolgáltatásait — éppen nyugdíSajnos a váróterem belülről már nem látszik újnak jas ismerősei számára kárt jegyet egy rendezvényre. — Nagy segítség nekünk, hogy a kirándulások és utazások megszervezésén kívül, például a színházjegyek beszerzésében is számíthatunk az irodára. Egy-egy jól sikerült rendezvény vagy túra után a hiégélégedett résztvevők a legjobb propagálói az Omnibusznak — mondta Kacséra Károlyné. A pályaudvar korszerűsítésének befejezését erre az évre tervezik. Remélhetőleg vigyázni is fognak majd rá az utasok. A Volánbusz sokat tesz azért, hogy a monori közlekedés mind jobban megfeleljen az elvárásoknak. A lakosság, a partnerek segítsége nélkül azonban a legnagyobb erőfeszítések is meghiúsulhatnak Kölcsönösen szükségünk van tehát az együttműködésre. Andrejseki Zoltán Vecsésen Mesejáték A Bubu kalandjai című mesejáték kerül bemutatásra április 16-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor Vecsésen a József Attila Művelődési Házban. üsi talpra áll A sötétségből kivezető úton Valamikor — sajnos — tabutéma volt, vagy bocsánatos bűnnek tartották az italozást. Bár a közvélemény álláspontja ma sem egyértelmű, hogy el kell-e ítélni a mértéktelenül alkoholizálókat. Erre példa az a közelmúltban elhangzott rádiós riport, amelyben az egyik megkérdezett elpanaszolta, hogy munkahelyén nem a rendszeresen italozó ember a gyanús, hanem az, aki a többiekhez képest jól, szorgalmasan dolgozik főállásban is. Ez ugyan egy egészen másféle, munkalélektani problémát vet fel, de a tanulság kedvéért, el- gondolkoztatóul érdemes volt felidézni. A továbbiakban magára az italozásra koncentrálunk témánkban, mégpedig egy gyömrői lakos életrajzán keresztül. Helybeliek hívták föl rá a figyelmet, évekkel korábban italozó, munkakerülő életmódja, most pedig a fordítottja miatt. Ficzere Mihályról van szó — az egykori „piacimboráknak” csak Misi. Annak idején lapunkban is foglalkoztunk az ő esetével, s már csak ezért is úgy érezzük, hogy kötelességünk akkor is tollhegyre tűzni azt, amit megtudtunk róla, tőle, amikor a korábbi viselt dolgaival teljesen ellentétes életviteléről győződtünk meg. Életrajzának lényegesebb részeti a szeged- nagyfai Munkaterápiás Alko- alkalmazását holelvönó Intézet zárójelenté- támogatom séből vett idézetek segítségével kerekítjük ki. Ficzere Mihály elvégezte az általános iskola nyolc osztályát. Juhászként dolgozott — Karancslapujtőn, a termelő- szövetkezetben —, nős, négy kiskorú gyermeke van. Számtalan elvonókezelése rövid ideig tartó eredménnyel járt. Munkaterápiás kezelése idején sertéstelepen, majd később juhászként dolgozott Nagyfán. Munkahelyi vezetői elégedettek voltak vele, szerintük alkalmazkodó, jól beilleszkedő, megbízható embernek bizonyult, mert akkor már nem állt alkohol befolyása alatt. A legutóbbi munkaterápiás kezelés eredményességét bizonyítandó pedig érdemes egy másik dokumentumból idézni, amelyet az Állampusztai Célgazdaság nagyfai üzemegységének főállatorvosa — tudományos tanácsadó — állított ki: \ .. .„Alulírott, az Állam- pusztai Célgazdaság nagyfai üzemegységének állatorvosa — szokásomtól eltérően — Ficzere Mihály juhászként való messzemenően Korábbi nagy gyakorlatát továbbképzéssel gyarapítottam, és meggyőződtem arról, hogy munkáját pontosan végző, lelkiismeretes állatgondozó. Jó munkája mellett emberi magatartását is dicsérem” ... Nos, ennyit a szakemberek hivatalos véleményéből. A Ficzere családot egy hétköznap késő délután meglátogattuk gyömrői otthonukban. Az A gazda és segítője első, ami feltűnt, a család nyugodt hangulata, az új szobabútorok — amire a korábbi években aligha tellett volna! — s az, hogy ismét járnak hozzá azok a barátok, akik vele ellentétben tudták, ismerték a mértéket. Az udvaron lovas fogat állt, amivel napközben fuvarozgat a községben, s tavasszal, ősz- szel olyan kiskertekben szánt, ahol nem 'férne el a traktor. A fuvarozás adja év közben azt a jövedelmet, amivel a család igényeit egyre jobban ki tudja elégíteni, de amióta otthon van — 1985. december 14-e óta —, nem is akarja elfelejteni a nagyfai főállatorvos és más orvosok személyiségére gyakorolt hatását. Mindig is szerette az állatokat, értett is hozzájuk Tavaly januárban megtetszett neki egy levágásra szánt üsző, hát megvette egyik szomszédjától. S bár azóta is sokan bizalmatlanok vele szemben, s nem egy esetben fix állásba való elhelyezkedését is megakadályozta ez a magatartás egyes vezetők részéről, szépen felszaporítotí jószágáilományát. Most majd nem féltucat borjúja van, egy szép sodrott szürke lov tervezi, hogy az idén ver egy másikat is. A borjúk: szerződéses alapon hizlalja, a Rákos völgye Termelőszöveí kezeinek adja majd le azo kát, ha elérik a kellő súlyt. Ám idáig egyedül, külső segítség nélkül aligha jutót! volna el. A mai napig is számíthat néhány segítőre, íg Kovács Vilmosra vagy a tö- vespuszti Németh Ferencnére Tőlük annak idején részietfi zetéssel vette meg a borjúkat s ki is fizette az árukat, úgy, ahogyan a fuvarozásból bejött a pénz, meg abból, amennyit a szociális otthonban dolgozó felesége jövedelméből nélkülözni tudtak. S hogy életük döntő fordulatáról ne csak beszéljen, elővette Ficzere Mihály a tíz férőhelyes új gazdasági épület tervrajzát, amihez az építési engedélyt megkapta, s az OTP, mert bízik benne, hitelt nyújt nekik a nagy álom megvalósításához Ha a jószágtartás beválik, s miért ne, hiszen ért az állatokhoz, akkor néhány év múlva lesz miből új házat építeni a családnak. Még csak annyit, hogy szívből drukkolunk a sötét verembő! kikapaszkodott embernek, Ficzere Mihálynak és persze a családjának is ... Aszódi László Antal ISSN 0133—2651 (Monor! Hírlap)
