Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-14 / 88. szám
Sínszékeket tisztogat A vasútállomás nem véletlenül nyer cl minden évben minden kitüntetést tisztaságával, rendezettségével. Cseh József 40 éve dolgozik a MÁV-nál, s igazán tudja, hogy kell a váltókat, a sínszékeket megtisztogatni, karbantartani. Nyakukba szakadt a dologidő Kőedényben nyári virágok A hetakaró megóvta őket Évente százezrekre tehető az a kár, amit közterületeink — parkjaink, játszótereink — elszenvednek az oktalan pusztítás következtében. Ha gyakoriság és érték alapján rangsoroljuk az eseteket, az élre valószínűleg a viráglopások, -tiprások kerülnének, de nem állnának ettől messze a listán azok tettei sem, akik a kertek, parkok műszaki berendezéseit rongálják érthetetlen rosszindulatból. Megvetendő, amikor készakarva törnek, zúznak fiatalok és meglett emberek. c;::: Eredetileg nem akartam én mindezt szóba hozni most, hiszen sokszor elmondjuk, leírjuk közterületeink állapota feletti bánatunkat, de nem lehet a témát kikerülni. Parkgondozóink tavaszi ténykedésének szerves része a helyreállítás. Pedig ehelyett volna itt sok egyéb teendőjük, amik a város további szépülését szolgálhatnák. Siránkozni fogunk, míg csak nem találjuk ki valóban hatékony módját a kártevő elemek felszámolásának. De félre most már a füstölgéssel, nézzük inkább, mivel foglalkoznak mostanában kertészeink. Azt már messziről látjuk, hogy a tavaszi nagytakarításon túlvannak, sőt a kőedények nagy részébe is kiültették a nyári virágokat, s hozzáláttak a parkok ágyásai- nak műveléséhez. Tartottak tőle, hogy a rózsafákat megtizedelte a tél, szerencsére a vastag hótakaró megóvta őket a legkeményebb fagyoktól, habár a „fekete” napokon érkező hidegnek volt annyi ereje, hogy néhol megkapkodja a gyengébb rügyeket. Várni kell itt is a metszéssel. Addig a kerti sétányok ápolása lesz a feladat, de az élénken zsendülő gyepágyások is azt mutatják, nemsokára a fűnyíró gépek is csatasorba állhatnak. A Kalamáris étterem előtt platánfa került az elpusztult papíreperfa helyébe, sajnos ez a díszes növény oly ritka, hogy csemetéjét még aranyért sem lehetett volna kapni. :::n ::::: Paliul Józsefné, a kertészet vezetője, a Ceglédi úti kertészetben is végigkalauzolt bennünket. Ha nem mondja, akkor is rögtön meglátjuk, az itteniekre ugyancsak rászakadt a dologidő. Az üvégházak egyenlítői klímájában egynyári virágok — begónia, szalvia, mozaikvirág, aztán gazánia, többszínű petúnia, futó muskátli és még néhány kuriózumnak számító növény — bontogatják leveleiket. A májusi ültetésre jut belőlük bőven a parkokba, de még a kis- kerteseknek is. Jóféle virágföld, keverék is kapható, de elsősorban a vágott virágok a kelendőek mostanában. Van, aki nevezetes alkalmakra kéri a csokrokat, míg mások csak azért, hogy egy darabka tavaszt vihessenek otthonukba a hálák, illatos fréziák képében. Versengő építők Osztoztak a A város többi munkahelyei-! hez hasonlóan az Építőipari Kisszövetkezetben is hagyomány, hogy minden év elején munkaversenyre hívják ki egymást a szocialista brigádok. Tavaly öt kőműves-, két faipari, egy villanyszerelő-, valamint két festőbrigád mérte össze tehetségét, melyikük tud többet tenni a közösség asztalára. így a szövetkezet dolgozóinak csaknem fele részt vett a nemes vetélkedésben. Az értékelők gondban voltak már tavaly is a sorrend meghatározásakor, mivel egyszerre négy kollektíva volt egyenrangú várományosa az első helyezésnek. Megosztoztak tehát a dicsőségen. 3—3 brigád pedig a képzeletbeli dobogó második, illetve harmadik fokán szorongott. Az idén természetesen újra meghirdették a versenyt, amit tovább akarnak szélesíteni, hiszen haszna senki előtt nem kétséges. A szövetkezeti bizottság is sok tekintetben számít a brigádok segítségére. Most is felhívással fordultak hozzájuk, hogy vegyék fel a kapcsolatot azokkal a nyugdíjasokkal, akiknek feltehetően egészségi állapotuk miatt szakadt meg a kontaktusuk hajdani munkatársaikkal. A biztatásra persze nem volt nagy szükség, inkább csak formai jelentősége van, ugyanA PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM. 87. SZÁM 19S7. ÁPRILIS 14., KEDD Többszörösen hátrányos helyzetű rétegek Megfogalmazták a feladatokat Kohósalak cölöpökön állnak a házak Üj épületalapozási technológia iparszerű alkalmazását kezdték meg Hajdú- Bihar megyében. Korábban az építkezések szervizútjai épültek kohósalakból, s arra figyeltek fel a szakemberek, hogy az ideiglenes utakat a munkák végeztével szinte lehetetlen feltörni. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy áz eddig hulladékként kezelt kohósalak — amelyből hazánkban csaknem egymillió tonna képződik évente — kiválóan alkalmas lakóházak és egyéb épületek alapozására. Alkalmazása 30— 40 százalékkal olcsóbb, mint az eddigi sík- vagy mélyalapozások. Mészkő javításra Egy korábbi írásunkban' már foglalkoztunk azzal a szociálpolitikai programmal, amelyet a legutóbbi ülésén fogadott el a városi tanács. A többszörösen hátrányos helyzetű rétegek helyzetét azonban nem érintettük. Mi az oka ? E réteg legnépesebb csoportjának a cigányság tekinthető. Az adatok szerint a város lakosságának 4 százaléka, azaz 1068 fő tartozik ide, s mint ahogy a program megállapítja, számuk évről évre növekszik. A munkaképes korúak 36 százaléka áll munka- viszonyban, legnagyobb létszámban a konzervgyár, illetve a Nefag nagykőrösi üzeme foglalkoztatja őket. A nők munkába állítása terén előrelépés nem történt. Gondot okoz a gyakori munkahely-változtatás és az ennek egyik okát képező szakképzetlenség — mindösz- sze 18 rendelkezik közülük szakképesítéssel. Mindezekből az is következik, hogy fizetésük alacsony, 2500—4000 forint között mozog, s ezt egészíti ki a családi pótlék. A tanács — lehetőségeihez mérten — segíti a lakáshelyzetük megoldását; jelenleg 16 család lakásigénylését tartja nyilván, s az, elmúlt két évben három család kapóit lakást. Mivel a VI. ötéves terv időszakában állami lakás nem épült, csak kis számú megüresedő, főként komfortos lakás áll a város rendelkezésére. A lakásvásárlás és -építés a cigányság anyagi erejét meghaladja, mindössze egy-két telket adtak tartós használatba. A veszélyeztetett gyerekekről egy másik cikkünkben már részletesen szóltunk, most csak a főbb tendenciákat említjük. A városban élő l dicsőségen is a gazdasági tevékenység mellett az efféle gesztusok is számítanak majd abban, hogy kiknek ítélik a pálmát a munkaverseny legközelebbi összegzésekor. 7896 kiskorú gyermek 8 százaléka valamilyen okból veszélyeztetett, amin lehet gondolkodni, sok-e vagy sem. Ehhez sokatmondó tény, hogy az elmúlt négy évben számuk több mint másfélszeresére emelkedett. S hogy ki miért veszélyeztetett? A gyermekeknél 64 százalékban a környezeti ok dominál, s csak 15 százalékban az anyagi okok. Ez utóbbi feszültségének enyhítésébe az elmúlt öt esztendőben a tanács a rendkívüli segélykeretet 276 ezer forinttal megnövelte, tavaly már 416 ezer forintot fizettek ki; ezt száztíz igénylő között osztották szét. Rendszeresen 17 kiskorút segélyeznek. Nagycsaládosok A többszörösen hátrányos helyzetűnek tekinthető rétegek több tényező — akár együttes — fennállása miatt kerülnek ebbe a helyzetbe. Elsősorban anyagi, jövedelmi hiányokról van szó, legyen az lakásprobléma, de akár fenntartási gond is '. vannak, akik a közüzemi díjakat sem képesek ki-, illetve megfizetni. De gond a munkavállalás is, hiszen részmunkaidős foglalkoztatás lényegében nincs a városban, a bedolgozói rendszer kialakulatlan, s főként rendkívül'alacsony bért ad — például a kesztyűvarróknak. További akadályozó tényező az egészségi állapot, a gyermekek nagy száma. S ezek a feszültségek az utóbbi években csak fokozódtak. A 48 lakásos tanácsi garzonház 1990-nél hamarább nem lesz kész — még el sem kezdték az építkezést —, s ez csak néhány idős korú lakáshelyzetén segít, nem oldva meg a nagy- családosok gondját-baját. A magánlakás-építési programba való bekapcsolódásnak szintép anyagi okai vannak: ez irreálisan nagy tehervállalást jelent még a szociálpolitikai támogatás igénybevétele mellett is. A tanács VII. ötéves tervében a lakásépítés, -fenntartás és lakásgazdálkodás fejlesztéséről és feladatairól szóló, megfogalmazott társadalmi-gazdasági program alapján nagyobb szobaszámú és alapterületű lakásokat kellene építeni. A gazdálkodó szerveknek nagyobb szerepet Rögtön magukkal vitték A tartós esőzés nagy haszna ellenére nem kis bosszúságot okoz a növénytermesztőknek, hiszen hátráltatja az amúgy is igen sürgős tennivalókat kint a földeken. A gépszerelők ez idő alatt viszont lélegzethez jutottak, s ha volt némi lemaradásuk, azt most behozták. Zatykó László és Sári Ambrus (képünkön) a Rába traktor kombinátorának felújításával is időben elkészült. Az csak addig volt a műhelyudvaron, a türelmetlen traktorosok máris a gép után kötötték, s azóta a napraforgó és kukorica magágyát készítik elő vele valahol a határban. (Varga Irén felvételei) kell vállalniuk a dolgozóik lakáshoz juttatásában — kölcsön. támogatás, technikai segítségnyújtás stb. révén. Építési telkek igénylésekor előnyben kell részesíteni a nagy- családosokat. Közoktatás Vannak teendők a közoktatás fejlesztésében is.. A gyógypedagógiai ellátást épületbővítéssel meg kell oldani. Terven felül is biztosítani kell a többszörösen hátrányos helyzetű gyerekek diákotthoni elhelyezését. Az idős korúak ellátására növelni kell az öregek napközi otthonának férőhelyét, s differenciáltan kell őket segélyezni. B. O. Több millió tonnás mészkő- vagyont tártak fel a Magyar Állami Földtani Intézet kutatásai Fertőrákos térségében. A rendkívül magas, 97 százalékos kalciumkarbonát tartalmú mészkő közvetlenül a felszín alatt helyezkedik el, és igen alkalmas talajjavítási célokra. Az alsóbb rétegekben ugyancsak nagy mennyiségben találtak olyan puha, jól faragható mészkövet, amely szobrászatra és műemléki épületek felújítására használható. A soproni Dózsa Termelő- szövetkezet Fertőrákos határában már meg is kezdte a talajjavításra alkalmas mészkő bányászatát. Még az idén 150 ezer tonna, az elsavanyodó talajok javítására használható mészport adnak el a mezőgazdasági üzemeknek. Réteges műanyag fóliában Féltartós tej gyártását kezdték meg a Szolnoki Tejipari Vállalat jászberényi üzemé-, ben. A terméket hetvenmil- lió forint értékű ultrapasztőröző- és homogénezőberende- zések készítik, amelyek egy új üzemcsarnokban kaptak helyet. A gépek óránként négyezer liter pasztőrözött tej előállítására alkalmasak, s így naponta — nyújtott műszakban — a jászberényi üzem ötvenezer liter tejet hozhat forgalomba. A tejet a biztonságos szállítás érdekében többrétegű műanyag fóliába csomagolják. A félliteres zacskókban az ital szobahőmérsékleten egy hétig is eltartható. Az idén hazánkban még újabb öt, féltartós tejet gyártó technológiai vonalat állítanak munkába, Csóngrád, Haj- dú-Bihar, Somogy. Vas és Veszprém megyei tejüzemekben. Búcsú az NB l-től Idegeskedést hozott, hogy a dunántúli, az NB I-es férfi kosárlabda-bajnokság 17—18. helyéért folyó rájátszó mérkőzés visszavágójára utazó körösi szakosztály autóbusza a fővárosban defektet kapott, s a pesti játékosoknak így személygépkocsikkal kellett utaz- niok. Honvéd Táncsics SE (Kaposvár)—Nk. Kgy. Kinizsi 84:76 (45:34). Nagykőrösiek: Szirmai (2), dr. Salgó (15), Karagits (6), Simon S. (8), Kovács (24); csere: Horváth (9) Bútor (12). A honvédek kezdtek jobban, egészen jó csapatjátékkal és ötletesebb támadásokkal a 3. percben 10:2-re vezettek, s a 13.-ban már 24:17-re. Ezután a körösiek nagy koncentrálással és feljavult összjátékkal 35:32-re feljöttek, de az I. félidő hajrája a vendéglátóknak sikerült jobban. Szünet után hullámzó volt a két csapat teljesítménye, többek között 49:36, 53:50, 57:50 és 61:58 is volt az állás. Sok volt az izgalmas jelenet. Az utolsó tíz percben a katonafiatalok voltak az eredményesebbek. Mivel a két csapat a rájátszásban egymás ellen 1—1 győzelmet aratott, két nap múlva városunkban, a Petőfi- tornacsarnokban került sor a mindent eldöntő találkozóra. A tét óriási volt: a győztes bennmarad a legmagasabb osztályban, a vesztes pedig harmadik kiesőként búcsúzni kényszerül onnan. A Magyar Kosárlabda Szövetség kiküldött ellenőre már a találkozó előtt mondta, hogy a kettő közül bármelyik csapatért kár. A most az NB II-ből feljutok gyengébb tudásúak. Honvéd Táncsics SE—Nk. Kgy. Kinizsi 79:69 (42:40). Nk.: Kovács (2), Szirmai (4), Karagits (2), Simon S. (6), dr. Salgó (27); csere: Horváth (16), Bútor (4), Zágráb (8), Újhelyi. Az elején gyors volt az iram, jó a színvonal, s a 3. percben már 8:8 az eredmény. A Kinizsi remek csapatjátékkal az 5. percben 16:10-re vezetett. A vendégek magasabb játékosaikkal a gyűrűről lepattanó labdák megszerzésével és értékesítésével feljöttek és vezetést is szereztek. Idegeskedés, izgalom, több, gyűrűről lepattanó labda és döntetlen körüli állás volt ekkor a jellemző. A szüneti tombolán Horváth Albert szurkoló zsebrádiót, Kecskeméti István pedig pólóinget nyert. A második játékrészben először a fiatal ellenfél 55:48- ra elhúzott, majd a Kinizsi nagy koncentrálással 59:58- ra feljött. Ekkor Karagits kipontozódott. Nagy volt a hajtás és a harc minden labdamenetnél. Az időnként túl kemény ellenfél — szabálytalanságaikat ekkor nem vették mindig észre a játékvezetők — kihasználta a helyiek idegeskedését és hajrábeli jobb játékával megérdemelten győzött. Végig izgalmas, küzdelmes találkozón a bennmaradást a katonacsapat dinamikus játéka döntötte el, nyolcszáz néző előtt. A Kinizsi újonc férfi kosár- labdásai az 1986/87-es bajnoki évben 25 mérkőzésből 9 győzelem és 16 vereség után ig.v búcsúzni kényszerülnek a legmagasabb osztályból. Vigasz, hogy régen fordult elő az NB I-ben, hogy hasonlóan jó tudású csapatok is kiestek. Játékosaink sok örömteli percet okoztak a körösi szurkolóknak. Köszönjük! KEDDEN Kosárlabda. Budapest: IBV- válogatott—Nk. Kgy. Kinizsi, férfi Felszabadulás Kupa- mérkőzés. Tekézés. Kecskemét: K. MÁV B—Nk. Mészáros Tsz SK B és K. MÁV ifi—Nk. Mészáros Tsz SK ifi. megyei csapatbajnoki mérkőzés. S. Z. SSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)
