Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-11 / 86. szám

1987. ÁPRILIS 11., SZOMBAT MKGYEi] 7 Könnyen érthetünk szót Elutazott a Szófia megyei pártküldöttség A hét híre ZSÚFOLTAN ® Nemzetközi tudományos konferenciát rendez­tek Pécsen Nyelv és kultúra címmel. ® Lezajlott a 31. textilipari műszaki konferencia. 0 Átadták ren­deltetésének a fővárosban a nemzetközi kamionpar­kolót. 0 Gyula fogadta a mezőgazdasági gépszerelő és karbantartó tanulók országos versenye döntőjének résztvevőit. ® A hét híre az is, hogy a Közlekedéstu­dományi Egyesületben vitaülés témája volt a Buda­pest környéki közlekedés. Koszorúzás! ünnepség Fél évszázada A Spanyol Köztársaság vé­delmében harcolt magyar in­ternacionalista zászlóalj meg­alakításának 50. évfordulója alkalmából. koszorúzási ün­nepséget tartottak pénteken Budapesten az V. kerületben a Néphadsereg téri emlékmű­nél. A kegyelet és a meg­emlékezés virágait a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szö­vetségének képviselői, a Zal­ka Máté Katonai Műszaki Fő­iskola hallgatói, valamint az internacionalista harcosok ne­vét viselő iskolák diákjai he­lyezték el az emlékművön. Tanácselnököknek Munkaértekezlet Pénteken a Parlamentben munkaértekezletet tartottak a fővárosi, megyei és megyei városi tanácselnökök részvéte­lével. Czinege Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese vezette a tanácskozást, Elsőként Köpeczi Béla mű­velődési miniszter áttekintést adott a nevelési-oktatási in­tézmények munkájának tar­talmi továbbrejlesztéséről, közművelődési témákról, kul­turális kérdésekről. Ballai László, a KNEB elnöke a ta­nácsok és a népi ellenőrzés kapcsolatairól szólt. Papp La­jos államtitkár, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának el­nöke a tanácsi munka idősze­rű kérdéseiről adott tájékoz­tatást. A tudatlan előfizető persze saját- érdekeit tartaná szem előtt, s máris morogni kez­dene, hogy valamit, ami az ő javát szolgálná, már megint nem vezettek be. Az elektro­nikus ikerszerelvény alkalma­zása azonban mit sem változ­tatna a telefonvonalak minő­ségén, a szolgáltatás színvona­lán. A nagy organizátor, a vé­letlen, változatlanul ismeret­lenekkel hozna össze a vonal­ban bennünket, s ha a szom­széd utcába telefonálnánk, sí­ron túli, elhaló hang jelent­kezne. A korszerűsítés ebben az esetben nem az előfizető, hanem a szolgáltató érdeke. Nem mindegy ugyanis, milyen gyakran, mekkora költséggel lehet a szerelvényeket javí­tani. S mivel a lakossági elő­fizetők túlnyomó többsége csak ikervonallal rendelkezik — a jövőben sem számít­hatunk más arányra —, a kar­bantartás évente tetemes ösz- szegre rúg. El keltett adni A Texelektro 1985-ben a posta igénybejelentését komo­lyan vette. Beszerezték az elektronikus ikerszerelvény gyártásához szükséges import alkatrészeket. Miklós Pál, a szövetkezet műszaki osztály- vezetője sajnálja, hogy még­sem köttetett meg az üzlet. — Csupán száz darabot gyártottunk belőle, s még 3000 darabra jelentette be igényét a posta. Amikor ár­ajánlatra került a sor, meg­hiúsult az üzlet. Először 1460 forintért kínáltuk darabját, majd egészen az anyagárig, 1230 forintig mentünk le. A megrendelő azonban azt mondta, köszöni szépen, eny- nyiért nem kell. így aztán, hosszas raktározás után ér- tékesítéttük — persze itt­hon, forintért — azokat az alkatrészeket, amelyeket de­vizakeretűnk terhére hozat­tunk be. Melbinger Miklóst, a posta távközlési szakosztályának fő­(Folytatás az 1. oldalról.) ság titkára —, a vállalatok önállósága, gazdaságos műkö­dése és az, hogyan tárják fel tartalékaikat, miként gazdál­kodnak a munkaerővel —, hi­szen Bulgáriában is ezekkel a problémákkal küszködnek. Ez év januárjától önigazgatá­si szerveket hoztak létre, hogy a termelők még inkább gazdáivá váljanak a rájuk bízott területnek. Ojabban Bulgáriában is választják a gazdasági vezetőket, azt akar­ják, hogy a túlzott központi irányítás oldódjon, a felelős­ség átvállalásával együtt a helyi önállóság növekedjen. Már ez a folyamat is bizo­nyítja, hogy Bulgáriában is demokratizálni kívánják a gazdasági életet. Az első hat között Szófia megye szintén jól gazdálkodik, akár Pest megye, az első hat megye között tart­ják őket számon. Mégis úgy értékelte Nikola j Nikolov, hogy a párthatározatok végre­hajtásáért még sokat kell dolgozniuk. A technikai, a technológiai korszerűsítés ne­hezen hódít teret, sok még a minőségi gond, s gyakran a világpiacon értékén alul ad­ják el áruikat. Kevesebb anyagot, kevesebb energiát kellene felhasználni a terme­előadóját kérdeztük, miért mondtak le mégis a készülék alkalmazásáról? — Csak akkor tudnánk rendszeresíteni az újat, ha az ára megközelítőleg azonos lenne a jelenleg használatos jelfogókéval. Pillanatnyilag 648 forintért veszünk egy ilyen készüléket, ekkora ár­különbség ebben a tervidő­szakban 80—100 milliós több­letkiadást jelentene. Ennyi pénzért jó néhány konténer- központot állíthatnánk fel, ar­ra még nagyobb szükség len­ne, mint a technikai korszerű­sítésre. Pótolni tehet — A hagyományos jelfogó­val szemben az új elektro­nikus ikerszerelvény milyen előnyökkel rendelkezne? — Megbízhatóbbak az elekt­ronikus eszközök, mert nincs bennük mozgó alkatrész. A központtól távolabb is al­kalmazni lehet őket. Azt nem tudjuk pontosan, mennyit ta­karíthatnánk meg a mai javí­tási költségekből, de — bár­mennyire is fáj ez egy fej­lesztőnek — pillanatnyilag ennyit nem áldozhatunk a kor­szerűsítésre. Inkább a jelen­leg használatos jelfogók technológiai fejlesztésével próbáljuk csökkenteni a javí­tási költségeket. A posta kísérleti intézeté­ben Sós György tudományos főmunkatársat, az elektro­nikus ikerszerelvény egyik konstruktőrét kérdeztük: tör­vényszerű-e, hogy az új szer­kezet ára a korábbiénak duplája legyen? — A szerelvény valamennyi alkatrészét pótolni lehet ha­zaival, egy kivételével. A túl­feszültség-levezetőt valóban csak importból tudjuk besze­rezni. Erre az alkatrészre vi­szont azért van szükség, mert a hálózatba nincs beépít­ve, pedig ott lenne a helye. A hálózat technikai színvona­la kényszerített arra minket, hogy a túlfeszültség-levezető lés során. A kapacitás jobb kihasználásáért kötelezően mindenütt át kellett térniük a két, illetve három műszak­ra. Tudvalévő, hogy Szófia me­gyében elsősorban az elektro­nikai ipar a legfontosabb ága­zat, de nagy eredményeik vannak a rézkitermelésben is. Textiliparukban nem a meny- nyiségi, hanem a minőségi kö­vetelmények kerültek előtér­be. Érdemes megemlíteni, hogy Szófia megye első helyen áll Bulgáriában a vetőmagterme­lésben, s bár nem mezőgazda- sági jellegű terület, nincs szégyenkeznivalójuk három aszályos év közepette sem, terméseredményeik miatt. Programjukban a tejtermelés növelése, az állattartás kor­szerűsítése van napirenden. Krasznai Lajos e helyütt mint barát, felhívta a vendégek fi­gyelmét arra, hogy a korsze­rűsítés ne annyira a férőhe­lyek „elit szálló’’ jellegét je­lentse, sokkal célszerűbb, ha az állat természetes környeze­tén belül gondoskodnak a korszerű fejésről, tejfeldolgo­zásról, egészségügyi körülmé­nyekről. Nem lenne jó, ha barátaink is végigjárnák azt a drága és felesleges utat, amit már mi is korrigáltunk. Nikolaj Nikolov beszámolt arról is, hogy 1,8 milliárd beépítésével is terheljük a szerelvény költségeit. Tévedés azonban azt hin­ni, hogy hazai alkatrészek használata a készülék árát je­lentősen leszorítaná. Reális piaci ár, amit kérnek érte, a hagyományos készülékeké vi­szont indokolatlanul alacsony, évtizedek óta változatlan. — Fel tudják-e mérni elő­re, mennyivel kerülne keve­sebbe a karbantartás, javítás, ha alkalmaznák ezt a ké­szüléket? — Erre vonatkozóan is készítettünk számításokat, s az első száz szerelvény próba­üzeme igazolta elképzelése­inket. A befektetés megtérül­ne. A posta azonban a széle­sebb körű próbához szükséges háromezer darabőt sem ren­delte meg. Pedig az új, kül­földről vásárolt telefonköz­pontok technikai szintje már ilyenfajta kiegészítőket igé­nyelne. — Az árkalkulációból ki­derül, hogy mégsem csak a túlfeszültség-levezető szár­mazik importból. Miért építet­tek be külföldieket az itthon is kapható alkatrészek he­lyett? — A postánál használatos alkatrészeknek itthon speciá­lis a helyzetük. Előfordul, hogy kifejlesztenek egy tranzisz­tort, be is kerül a katalógus­ba, de mivel csak a posta a megrendelője, a gyártó leáll vele, mert nem érdemes termelnie. így elvileg tudnánk ugyan hazai alkatrészeket al­kalmazni egy-egy területen, a gyakorlatban viszont nem ju­tunk hozzájuk. Pénz, ami nincs Ennyi az elektronikus iker- szerelvény története. Talán még annyit lehetne hozzáfűzni, hogy abból a 80—100 millió forintos pluszkiadásból, amit a tervidőszak alatt az elekt­ronikus ikerszerelvény álta­lános elterjesztésére kellene fordítani, a posta nem szerel­het föl konténerközpontokat sehova sem, mivel ez a pénz — mint hallottuk — nem áll rendelkezésre. Ha viszont ki­sebb tételekben, mondjuk a cserére érett jelfogók újra- váltása ütemében kísérletez­tek volna vele, talán fel tud­ták volna mérni, mennyi sze­relési költséget takaríthatnak meg. S akkor nem járt volna rosszul a Texelektro sem. Mr. A. leva beruházásból 1,3 mil­liárd levát csak a gazdasági területen használhatnak fel, minden erőt a gazdaság fej­lesztésére fordítanak. A lakos­ság örömmel fogadta, hogy az égbenyúló, tízemeletes lakóte­lepek helyett emberléptékű, a környezetbe illeszkedő lakáso­kat építenek ezentúl: 190 vá­rosban már érvényes e rende­let. A Szófia megyei pártdelegá­ció kifejtette, milyen nagy hatással volt rájuk, amit az oktatás terén tapasztaltak Pest megyében, különösen az oktatási reform szakmunkás- képzéssel foglalkozó része ér­dekli őket közelebbről, hogy otthon esetleg átplántálják az itteni gyakorlatot. Feltáratlan lehetőségek Hosszan tanácskoztak a két testvérmegye kapcsolatának bővítéséről, kivált arról, mi­ként lehetne ezt a barátságot a gyakorlati munkában azon­nal kamatoztatni. így elkép­zelhető, hogy még több me­gyei intézmény építse ki a ba­rátság útját, meg lehetne szervezni tudósok, kiváló szakemberek csoportjával időnként egy-egy vitafórumot, jobban építve az MTESZ, a Kereskedelmi Kamara tartalé­kaira. Tág tere van az együtt­működésnek, ideológiai, okta­tási fronton: pedagóguscse­rék, cseretáborozások színesít­hetnék az együttműködés pa­lettáját. Együttműködést kí­nál a zene, a képzőművészet is. Sajátos profilú vállalatok, gyárak, szövetkezetek közvet­len kapcsolatot is teremthet­nének. S nem lehet megfe­ledkezni a már sok sikert megért közös évfordulós ün­nepségekről: a barátsági he­tekről. Lassan lejár az a szerző­dés, ami papírforma szerint is deklarálja a két megye együttműködését, 1988—1990- ig új szerződés aláírását ké­szítik elő. Az előkészítés so­rán a tegnapi megbeszélésen elhangzottakat is gyümölcsöz- tethetik, hiszen ez a baráti találkozó ékes példája volt annak, hogy mennyi közös gondolat, közös munka te­remt lehetőséget a szálak szo­rosabbra fonásának. ★ A Szófia megyei pártmun­kás-delegáció tegnap elutazott hazánkból. A Ferihegyi re­pülőtéren Nagy Sándorné, Bárd András és Rácz Gyuláné, a megyei pártbizottság osztály­vezető-helyettese búcsúztatta a vendégeket. Jelen volt Venelin Kocev, a Bolgár Népköztár­saság budapesti nagykövete. S. A. Az írásos tájékoztatóhoz fű­zött szóbeli kiegészítőjében dr. Bíró György, az Országos Közegészségügyi Intézet fő­igazgatója az egészségi álla­pot és a táplálkozás összefüg­géseiről szólva kifejtette: a jelenlegi étkezési szokások a zsírban gazdag, a rostokban viszonylag szegény élelmisze­reket helyezik előtérbe, s ez fokozza a rosszindulatú daga­natok kialakulásának veszé­lyét. A táplálkozás fontos ré­sze az egészségmegőrzés tár­sadalmi programjának. A jö­vő nemzedék érdekében nem halogatható tovább az átfogó táplálkozáspolitikai koncepció kidolgozása — hangsúlyozta végezetül. A vitában felszólalók közül Váncsa Jenő mezőgazdasági Mindenki közlekedik. Köz­hely. Csak éppen olyan köz­napi igazság, amely nem köz­napi feladatokat és terheket ró utaztatóra és utasra, köz­lekedési vállalatokra, taná­csokra, közlekedésszervezőkre. A megye ugyanis — lakossága — az országban a legtöbbet utazó megye! Itt minden munkanapon nyers hadakozás dúl gyakran egy-egy talpalat­nyi helyért vonaton, autóbu­szon, elővárosi vasúton, egy- kocsínyi téglalapért az ország­út hátán. A győztes? Furcsa hadakozás, csata ez. Nincse­nek győztesek. Aki annak hi­szi magát, az sem az. Most már nem jóslat, mint évtizede, hanem — sajnálatos — valóság. Ismétlődően és mind rövidebb időközökön belül — ahogy azt a szakem­berek mondják — beáll a for­galom a főváros környékén. Ami elsőként a be- és kifelé tartó gépjárművekre igaz — ne feledjük, ott vannak kö­zöttük a kék meg a Volán­buszok is! —, ám olykor már a vasúti pályákon is ez a helyzet. A beáll kifejezés ugyanis azt fedi, hegy az út, a vasúti sínpár elérte maxi­mális elméleti teljesítőképes­ségét. egész egyszerűen nem tud több jármű áthaladni raj­ta. A megye azért országos csúcstartó a valamilyen köz­lekedési eszközzel lebonyolí­tott helyváltoztatásban, mert itt minden munkanapon ne­gyedmillió ember teszi meg az utat otthona és munkahe­lye — iskolája —, majd mun­kahelye — iskolája — és ott­hona között. Negyedmilliós sereg, és ez csupán az ún. hivatásforgalom ... Mert tár­sulnak ezekhez a sűrű sorú csapatokhoz a más települé­sen levő szakorvosi rendelőbe induló betegek, a hivatalok által hívottak, az értekezletre menők, a rokont látogatók, a bevásárolni akarók ... azaz nincsen semmi túlzás abban a megállapításban, hogy a megyében minden harmadik ember (!) hétköznaponta úton van. utazik, közlekedik. Régi és máig eldöntetlen vita az, ami a közlekedés némely részterepét köríti. Hová járjon a kék és hová a Volán-busz?! Csak megemlít­jük. s már forrnak az indu­latok! Amint forrnak gyakran közlekedés közben is, a zsú­foltság, a lehetetlen állapo­és élelmezésügyi miniszter el­mondotta: az utóbbi években nőtt a baromfihús, illetve a tej és tejtermékek fogyasztá­sa. A kívánatosnál viszont kevesebbet vásárol a lakosság zöldség- és gyümölcsfélékből. A háztartásokban sajnálatos módon pazarlás is tapasztal­ható — például a kenyér ese­tében — s az igények hiánya miatt több fontos, korszerű élelmiszer gyártását kellett megszüntetni. Jellemző gond ma még az is, hogy amíg az élelmiszerek a kereskedelmi láncon keresztül a fogadóhoz jutnak, minőségük romlik — emelte ki a miniszter. A felszólalók sorában dr. Cselőtei László (Pest megye, 2. vk.. Aszód), az Országgyű­lés mezőgazdasági bizottságá­tok, a közlekedési kultúra hiánya, alacsony színvonala következtében. A most befe­jezésénél tartó falugyűlések sorozatán a kritikák, a pana­szok témáinak listavezetője a közmű, második a közlekedés, harmadik a kereskedelmi el­látás. A három dobogós hely köznapjaink ön- és közide­gességeinek hű kifejezője. A fővárosnak nemcsak a közvetlen környékén, még csak nem is kizárólag az agg­lomerációs övezetben, hanem szinte a megye egészében jellemző az aktív keresők nagyarányú mozgása. Napon­ta 180 ezer felett van azok­nak a száma, akik a megyé­ből a fővárosba igyekeznek tanulni, dolgozni, s további nyolcvanezer ember az, aki szintén hivatásszerűen útra kel, mert nem lakóhelyén, de a megyén belül dolgozik, ta­nul. Ha ennek a naponta is­métlődő népvándorlásnak a tényleges társadalmi ráfordí­tásait kiszámíthatnák, kiszá­mítanák ... ! Sínpályák, jár­művek. utak elhasználódásá­ban, üzemanvagban, időben; valami elképesztő összegű költség. Holott mégis, mind­ezek ellenére is minden ke­vés, minden zsúfolt, minden lassú, nehezen elviselhető. Csupán a helyi — településen belüli — autóbuszjáratok jár­műveivel négymillió kilomé­tert tesznek meg a megyében egy esztendő alatt, pedig ez a legkisebb pont a közleke­dés hálózatában. Ns fedje szemérmes csend: a kedvezőtlen közlekedési vi­szonyok, az itt-ott észlelhető csekély javulás, a sok tekin­tetben mutatkozó romlás nemcsak a népgazdaságnak, hanem annak is sokba kerül, aki utazik. A megyében a munkáscsaládoknál egy évti­zed alatt az akkorinak két és félszeresére nőttek a közleke­dési kiadások. Ami mögött sok minden húzódik meg — a díjemeléstől a közlekedési szokások változásáig —, de maga a tény, mint irány jelö- lője, figyelmeztető. Arra fi­gyelmeztet. hogy közlekedési zsúfoltságaink a háttérágazati (az ún. infrastrukturális) fej­lesztések zsúfolódó halasztá­sainak következményeként jöttek, jönnek létre, marad­nak makacsul fenn. S ha csak a közlekedésről lenne szó... Mészáros Ottó nak elnöke kiemelte: a szer­vezett étkeztetés az elmúlt év­tizedekben nem tudta betölte­ni ízlésformáló szerepét. A gyermekétkeztetés fogyatékos­sága, hogy zsírban dúsak, vasban, kalciumban, állati fe­hérjében szegények a diákok­nak feltálalt ételek. A civili­zációs betegségek kialakulását elősegítő magas cukorfogyasz­tásra utalva dr. Rugó János, az Országos Dietetikai Intézet igazgatója elmondotta: a 3—6 éves gyerekek naponta átlago­san 100 gramm cukrot fo­gyasztanak, ugyanakkor az energiaszegény üdítőitalokból viszonylag keveset vásárol a lakosság. Kívánatos, hogy a drágább cukor egy részét az olcsóbb, rostokban gazdagabb élelmiszerfajták — például barna kenyér, búzakorpa — váltsák fel a táplálkozásban. A vitában elhangzottakra dr. Bíró György válaszolt. Az ülés Pesta László zárszavával ért véget. Postaközi nézeteltérések Nem az új drága - a régi ölesé A Magyar Posta feladattervében szerepelt, hogy mivel az ikeráramkörök fenntartása drága, s gyakori a hi- j, ba, a ma használatos ikerjelfogókat elektronikus szer- j‘ kezeire kéne kicserélni. Munkához is láttak a posta ^ kísérleti intézete dolgozói és kifejlesztették az elektro- j nikus ikerszerelvényt, amelyet el is fogadtak újítás- < ként, majd szolgálati szabadalomként. A Texelektro 3 Ipari Szövetkezet megvásárolta a találmányt, fel is ^ készült a gyártásra. Aztán eladták a már beszerzett ímJ ^ port alkatrészeket, mert a posta az új készüléket még- í. sem rendelte meg. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságénak ülése A helyes táplálkozás szerepéről ^ A lakosság táplálkozásának helyzetét tekintette át, il- í letve az egészség megőrzését szolgáló táplálkozás­ai egészségügyi feladatokról tanácskozott — dr. Pesta ^ László elnökletével — az Országgyűlés szociális és í egészségügyi bizottsága pénteken a Parlamentben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom