Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

2 1987. Április i* szerda Van lehetőség a megegyezésre (Folytatás az 1. oldalról) radt nézetkülönbségeikre is Jelezte, hogy például a Köze­pesnél kisebb hatótávolságú nukleáris rakétákat illetően országa nem annyira a Szov­jetunió által javasolt befa­gyasztásban, mint inkább a Kelet és a Nyugat fegyverze­tének egyenlő szintjében, en­nek kialakításában érdekelt. Egy kérdésre válaszolva Margaret Thatcher kifejtette országának a vegyi fegyve­rekre vonatkozó' álláspontját. Hangoztatta, hogy ezt a fegyverfajtát teljesen fel kell számolni, de eddig csak a Vegyi fegyverek alkalmazásá­nak eltiltásáról jött létre nemzetközi megállapodás, gyártásuk tilalmáról nem. A brit miniszterelnök a saj­tóértekezleten véleményt nyil­vánított néhány más nemzet­közi kérdésről is. Elmondta, hogy Mihail Gorbacsovval kö­zölte: országa azt szeretné, Ijogy Afganisztán semleges és él nem kötelezett politikát folytasson, de ehhez szüksé­gesnek tartja az ott állomá­sozó szovjet csapatok mielőb­bi teljes kivonását. Nagy- Britannia a Szovjetunióval együtt szükségesnek tartja a közel-keleti kérdés igazságos rendezését, s ennek érdeké­ben nemzetközi konferencia összehívását. A kormányfő megemlítette, hogy a tárgyalásokon érintet­ték az emberi jogok kérdését is. Üdvözölte azt, ami e té­ren a Szovjetunióban törté­nik, s Mihail Gorbacsovnak azt az álláspontját, hogy a szovjet vezetés kész az em­beri jogokkal összefüggő egyedi ügyeket is gondosan megvizsgálni, ezeket az ügye­ket kedvezően megoldani. El­mondta, hogy látogatásának keddi napján Nyikplaj Rizs- kov miniszterelnökkel átte­kintették a kétoldalú kapcso­latokat, főként a brit—szovjei kereskedelem alakulását, megállapodtak abban, hog közösen törekedni fognak az árucsere nagymértékű növe­lésére. ★ Mihail Gorbacsov, Nyikolaj Rizskov és a két szovjet ve­zető felesége kedden este Moszkvában szűk körű va­csorán találkozott Margaret Thatcherrel. Thatcher asszony a nap fo­lyamán felkereste a Szovjet­unió Tudományos Akadémiá­jának kristálytani intézetét. A kormányfőt elkísérte Gurij Marcsuk, a tudományos aka­démia elnöke. Geraszimov sajtótájékoztatója Frantia vádak, amerikai döntés Margaret Thatcher és Mi­hail Gorbacsov tárgyalásainak baráti hangnemére és légkö­rére hívta fel a figyelmet keddi moszkvai tájékoztatóján Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő. Hangsúlyoz­OSCAR DÍJAS A SZAKASZ A vietnami háborút a maga embertelenségében és igaztalan* ságában bemutató drámai erejű film, a Szakasz (Platoon) nyerte el az elmúlt évad legjobb filmjének járó Oscar-díjat. Rendezője, Oliver Stone, aki saját gyötrelmes háborús emlé­keit idézte fel megrázó erejű és sokat vitatott filméjében, a legjobb rendező diját kapta meg. A Szakasz egyébként még két díjat nyert el: a legjobb hanghatások és a legjobb vágás díját. Négy Oscar javai az évad legelismertebb filmjének bizo­nyult. A Hollywoodban megtartott ünnepélyes díjkiosztáson a legjobb rövid dokumentumfilmnek járó Oscar a „Nők Ame­rikáért, a világért” című filmet díjazta, a legjobb dokumen- tumfilmért pedig a „Számkivetve Amerikában” című alkotás kapott Oscart. Az első a hábarús fenyegetés, a fegyverkezés ellen küldet békeharcos nők mozgalmáról szól, a második a hajléktalanok kegyetlen sorsát mutatja be a világ leggazda­gabbnak tartott országában. Érdekes döntést hozott az Amerikai Filmművészeti Akadé­mia több mint négyezer tagja a legjobb női főszereplőről: a most Oscarral jutalmazott Marlee Matlin ugyanis süketnéma színésznő, aki „Egy kisebb isten gyermekei” című filmjé­ben egy süketnéma lányt alakít. A legjobb férfi főszereplő viszont világszerte ismert filmszínész: Papi JíewMn, aki „A • pénz szírré” címtt filmjében égy píöfí bÍlíárajatékost alakító . A legjobb epizódszp^plő Öscar-díját Michael Caine, a hői epizodfttáét Didimé „Wiest ^^ta.- n^riketteíx VVoody. Allfln „Hániiah és nővéréi” című filmjében szerepeltek. Allen kan­ta egyébként filmjéért a: legjobb eredeti forgatókönyv Oscar- díját. A más irodalmi alkotásból készült forgatókönyv díját viszont a Magyarországon a brit filmnapok keretében bemu­tatott „Szóba kilátással’'* című film nyerte el, megkapva a legjobb díszletért és jelmezekért járó Oscarokat is. A legjobb operatőr a „Misszió” című filmet forgató Chris Menges lett. ä legjobb filmzenét Herbie Hancock, a mai dzsessz egyik Kiválósága írta az akadémia tagjai szerint — mindket­ten megkapták az Oscart, A legjobb külföldi film az idén a zsűri szerint egy holland filmalkotás, a második világháború napjait felidéző „Táma­dás”. amelyet F. Rademacher rendezett. Különdíjjal tüntette ki az amerikai filmakadémia a világ- . hírű rendezőt. Steven Snielberget, a Cápa. A harmadik típii- sü találkozások, az E. T., Az elveszett frigyláda fosztogatói című, hazánkban is .nagy. közönségsikerrel vetített filmek al­kotóját. Tegnap történ! Gyáravatás A leninvárosi Tiszai Vegyi Kombinátban Lázár György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden ünnepélyes külsőségek közepette felavatta a nagyüzem új létesítményét, a lineáris polietiléngyárat Lázár György avatóbeszédében tolmácsolta a Tiszai Vegyi Kombinát dolgozóinak Kádár Já­nos, az MSZMP főtitkára és a Minisztertanács üdvözletét, s elismeréssel szólt a munkában részt vevő hazai és külföldi vállalatok kitűnő együttműködéséről. Pártvezető látogatása Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP KB Társadalom- tudományi intézetének főigazgatója kedden a főváros III. kerületébe látogatott- Az óbudai program a Budaprint PNYV téxtilfestőgyárábán kezdődött, a vendég ezután ellátogatott a tanév elején átadott békásmegyeri Veres Péter Gimná- 'ziumba. A program a kerületi pártbizottságon folytatódott: Aczél György a Marxista—Leninista Esti Egyetem tanáraival, vezető propagandistákkal folytatott kötetlen beszélgetést a politikai oktatásról, aktuális ideológiai kérdésekről. A láto­gatás befejezéseként a Politikai Bizottság tagja aktívaérte- ;kezleten találkozott a kerület kommunistáival, dolgozóival, és válaszolt a .lakosságod foglalkoztató kérdésekre, Ürlvn7ln tftVti'/lt Az ENSZ Európai Gazdasági Bizo-tt- UUVUtiU uivuui s^ga fennállásának 40. évfordulója alkalmából Várkonyi Péter külügyminiszter táviratban üd­vözölte Gerald Hintereggert, a szervezet végrehajtó titkárát A Magyar Szo­cialista Munkás­Magyar-mongol tárgyalások párt Központi Bizöttságánák meghívására március 26—31. között látogatást tett Magyarországon a Mongol Népi For­radalmi Párt küldöttsége Demcsigin Molomdzsamcnak, a ■KB politikai bizottsága tagjának, a központi bizottság titká­rának vezetésével. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja. a. Központi Bizottság titkára megbeszélé­seket folytatott a mongol küldöttséggel. Magyarországi tar­tózkodása során- a mongol pártküldöttség tárgyalt Váncsa Je­nő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, Juhár Zol­tán belkereskedelmi miniszterrel és Beck Tamással, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara elnökével is. A küldöttség ked­den elutazqtt Budapestről, „ . ... ta, hogy a megbeszéléseken voltak nézetkülönbségek, sőt éles szembenállás is mutatko­zott. Geraszimov hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió a nuk­leáris fegyverek felszámolásá­nak híve, míg a brit kor­mányfő szerint a fegyverekre szükség van a béke megőrzé­se érdekében. A szóvivő felhívta a figyel­met a Görögország és Török­ország közötti, az utóbbi na­pokban kiéleződött feszült­ségre. A vitát olyan külső erők is élezik, amelyek érde­keltek abban, hogy a földkö­zi-tengeri térségben növeked­jen a feszültség. Geraszimov kijelentette: Moszkvában sajnálattal vették tudomásul, hogy Franciaor­szágban újabb szovjetellenes kampányt indítottak egy állí­tólagos kémügyre hivatkozva. A vádak alaptalanok és ab- szurdak. A moszkvai amerikai, nagy- követségről kivonják az ott őrszolgálatot teljesítő „tenge­részgyalogosokat, mert állító­lag nem tudtak ellenállni szovjet alkalmazásban levő hölgyek bájainak. Geraszimov nevetségesnek nevezte az ál­lítást, s közölte, hogy a Szov­jetunió ez esetben semmiféle felelősséget nem visel. Főid \i pályán azelsi. gt egység Az űrrepülésben mérföldkö­vet jelentő új űrberendezést, * szovjet Mir űrállomáshoz csatlakoztatható modulok el­ső egységét juttatták föld kö­rüli pályára kedden a Szov­jetunióban. Az asztrofizikai és más tu­dományos kísérletek végre­hajtására kifejlesztett Kvant elnevezésű kiegészítő egysé­get nagy teljesítményű Proton hordozórakétával küldték a világűrbe. A 11 tonna súlyú modult öt nap múlva kapcsol­ják a Mir űrállomáshoz. A szovjet űrállomást eleve úgy tervezték, hogy a világűrben tovább építhető az adott tu­dományos kutatások szükség­letei szerint. A Mirhez egy­idejűleg összesen hat külön­féle űrobjektum — űrhajók, kiegészítő elemek — kapcsol­ható. Az 5.8 méter hosszú és 4.1 méter átmérőjű modul fedél­zetén található egy laborató­rium, a tudományos berende­zéseknek helyet adó kabin, valamint egy zsilipkamra. A laboratórium és a zsilipkam­ra hermetikusan zárt. A mo­dulon található tudományos berendezések kifejlesztésében részt vettek egyebek között Nagy-Britannia, Hollandia és az NSZK szakemberei is. Karpov a nukleáris rakéták kérdéséről Washington más hullámhosszon A Szovjetunió az 1000 kilo­méternél kisebb hatótávolságú nukleáris rakéták kérdésében nem távolodott el a Reykja- víkban egyeztetett álláspont­tól — szögezte le kedden Moszkvában tett nyilatkoza­tában Viktor Karpov, a szov­jet külügyminisztérium fegy­verzetkorlátozási és leszerelé­si főosztályának vezetője. Karpov felszólalása hivatalos válasz volt az amerikai elnök nevében a napokban közzétett nyilatkozatra, amely a genfi tárgyalások közepes hatótá­volságú rakétákkal foglalkozó munkacsoportja befejeződött tárgyalási fordulójának ered­ményeit kommentálta, s el­ferdítette a szovjet álláspon­tot. Karpov hangsúlyozta: a Szovjetunió következetesen síkraszáll az ilyen rakéták korlátozásáért, csökkentéséért, s végső soron megsemmisíté­séért. A szovjet fél Reykja- víkban kijelentette: kész az 1000 kilométernél kisebb ha­tótávolságú rakéták számá­nak befagyasztására és kész tárgyalásokat folytatni azok további sorsáról. Ezt az irányvonalat követi Genfben a szovjet tárgyalóküldöttség. Jsrzy Urban nyilatkozata A lengyel árintézkedések utón A vasárnap óta érvényes, illetve az április elsejei hatállyal érvénybe lépő köz­ponti áremeléseket a lengyel társadalom nem fogadta ugyan megelégedéssel, de keddig sehol sem voltak tilta­kozó akciók, a munka vala­mennyi gyárban, üzemben normálisan folyik — mondot­ta Jerzy Urban, a lengyel kor­mány szóvivője szokásos ked­di- sajtóértekezletén VarsóbáW. Mint ismeretes, száínos alap­vető élelmiszer, valamint a benzin, a szén és néhány lakossági szolgáltatás árát emelték, mégpedig a szak­szervezetek javaslatait figye­lembe véve: a tervezett 13 szá­zalék helyett, összesen 9,6 szá­zalékkal. Ezzel párhuzamosan növelték a szociális juttatá­sokat, módosították a prog­resszív adó alá nem eső bér- fejlesztés felső határát. A lengyel katolikus püspöki karnak az árintézkedések és az ország nehéz gazdasági helyzete miatti aggodalmát tükröző hétfői nyilatkozatát kommentálva, Jerzy Urban ki­fejtette: a kormány figyelme­sen tanulmányozta a doku­mentumot és okítja a kato­likus egyház véleményét az­zal kapcsolatban, hogy szük­ség van a nehezebb körül­mények között élő családok anyagi helyzetének javítására, valamint a jelenlegi helyzet­ből kivezető reális reform- program meghirdetésére és megvalósítására. Az amerikai fél Genfben bejelentette, hogy növelni akarja az ilyen rakéták szá­mát általában, így Európában is. A Szovjetunió sohasem egyezett bele a rakéták szá­mának növelésébe, mivel nem a fegyverkezési hajsza tör­vényessé tételéről, hanem ép­pen beszüntetéséről kell pár­beszédet folytatni — hangsú­lyozta a szovjet diplomata. A jelen lévő Nyikolaj Cser- vov vezérezredes, a szovjet hadsereg vezérkarának főcso­portfőnöke kijelentette: a Szovjetuniónak valóban vala­mivel több rövidebb hatótá­volságú rakétája van. A NATO azonban jelentős, más- félszeres fölényben van a csapásmérő nukleáris fegyve­rekkel felszerelt légierő tekin­tetében. Közepes hatótávolsá­gú rakétája is a NATO-nak van több. LETARTÓZTATÁSOK Santiago utcáin a chilei rendőrség hétfőn vízágyúkkal és könnygázbombákkal támadt a tüntető diákokra. Húsz fia­talt letartóztattak. A diákok három baloldali ellenzéki tár­suk meggyilkolásának máso­dik évfordulóján tüntettek. A mészárlás körülményei máig tisztázatlanok. A csendőrséggel szoros kapcsolatban álló gya­núsítottakat — bizonyíték hiá­nyában — szabadlábra helyez­ték. A chilei hatóságok a bizton­sági erőknél fokozott készült­séget rendeltek el a közelgő oápai látogatás miatt. Az el­lenzék a chilei diktatúra elle­ni fellépésre, tiltakozásra akar­ja felhasználni ezt az alkal­mat. Uruguay, Chile, Argentína Kéthetes pépei utazás 11. János Pál pápa helyi idő szerint kedden este- Uruguay­ija, kéthetes dél-amerikai út­jának első állomására érkezik. A római katolikus egyházfő Uruguay után Chilét, maid Argentínát keresi fel. II, Já­nos Pálnak ez lesz eddigi leg­hosszabb utazása, amióta 1978-ban elfoglalta a pápai trónt. Széles körű vita bontakozott ki A gazdasági reform új szakasza A SZOVJET gazdasági élet radikális átalakítása egyre na­gyobb ütemben folyik. Am egyelőre — mint mondani szokták — még mindig a ré­gi koordinátarendszerben: az átalakításban a korábbiakhoz hasonlóan az adminisztratív intézkedések játsszák a döntő szerepet. A nyilvánosság, az élet valamennyi területének demokratizálása természete­sen arra kényszeríti a gazda­sági szakembereket, hogy ha­talmukat felelősségteljesebben és ésszerűbben használják fel. A legfontosabb azonban az, hogy mind a központi, mind a helyi vezetést egy elvileg új koordinátarendszerbe he­lyezzük, ahol az objektív gaz­dasági törvények fognak ural­kodni, nem pedig az admi­nisztratív elképzelések. E tör­vények felhasználásának ha­tékonysága természetesen az emberektől, szakmai tudásuk­tól, fogékonyságuktól, az új iránti érzékenységüktől és at­tól a képességüktől függ, hogy képesek megtalálni és a ter­melésben felhasználni a tudo­mányos-műszaki haladás leg­újabb eredményeit. A gazdálkodás új rendszeré­nek megteremtését szolgálja az állami vállalatokról (egye­sülésekről) szóló törvényterve­zet. amelyet a Szovjetunióban széles körű vitára bocsátottak. Az újságokhoz munkások, szakmunkások és tudósok le­veleinek özöne érkezik. Vita­műsorokat rendeznek a rádió­ban és televízióban. Ez ter­mészetes, mivel a törvénvter- vezet az átalakítás egyik leg­fontosabb dokumentuma. Ter­mészetesen úi tervezetek is születnek majd. melyek még jelentősebbek vagy kevésbé jelentősek lesznek. Az átalakí­tás jelenlegi szakasza azonban elsősorban éppen e tervezet vitájával, majd a törvény el­fogadásával függ össze. Egyelőre a vélemények pru- larizmusa teljes: a régi védel­mezőitől a romantikus elkép­zelésekig mindenfajta nézet ta­lálható közöttük. A fő dolog azonban, mint ahogy annak lennie is kell, nem a formá­ban, hanem a tartalomban rejlik. Ilyen szempontból a je­lenlegi vita előnyösen külön­bözik a korábbiaktól: nem a gondolatok fogalmazása éles, hanem maguk a gondolatok. A javaslatok, kiegészítések, pontosítások többsége a lé­nyegre vonatkozik. MI IZGATJA leginkább az embereket? Végignéztem fel­jegyzéseim és a következőket mondhatom: az egyenlősdi meggyökeresedett szelleme. Ez a legrégibb társadalmi ter­hűnk: a nem egyenlően vég­zett munka egyenlő fizetése. A jól képzett, lelkiismeretes, in­tenzíven dolgozó munkás ugyanannyit vagy csaknem ugyanannyit kap, mint az, aki sokkal rosszabbul dolgozik. Ez igazságtalan, sérti a szocializ­mus alapvető elvét, a munka szerinti bérezést. Ez a hiá­nyosság termeli a lógósokat, lelkiismeretleneket és sérti a becsületes dolgozókat. Az egyenlősdi magasabb szinteken, fgy a vállalatok szintjén is virágzik. Gyakran előfordul, hogy az erősebb munkáskollektíva hasznát a gyengéknek adják oda, hiá­nyaik fedezésére. Ennek az az eredménye, hogy akik jól dol­goznak, kénytelenek mások rossz munkáját fizetni. Első .pillantásra úgy tűnik, hogy a gyengék humánus segítéséről van szó. De miért nem dol­goznak ők jól? Az önzetlen­ség az emberi lélek legérté­kesebb tulajdonsága. Ám a gazdasági élet más törvények szerint működik, amelyek megsértését megbosszulja. Ép­pen ezért mindennek másképp kell lennie: a gyengén dolgo­zókat kell felemelni az élen­járók szintjére, nem pedig fordítva. A törvénytervezet épp ezt Irányozza elő: elfogadása ese­tén mindenkinek a megter­melt haszonból kell élnie. A haszon válik (sok vállalatnál már ez bekövetkezett) a dol­gozó kollektívák munkájának mércéjévé. Az átalakítás központja ép­pen itt, a munkáskollektívák­ban van. Itt dől el az átala­kítás sorsa. Ezt bizonyítja a most folyó vita is, amelynek egyik célja a felhalmozódott ellentmondások megoldási módjának keresése. A vita egyik megnyilvánulási formá­ját óvatosan fogadom: köz­gazdászkollégáim cikkeiben igen ritkán használják a „piac” szót. Mintha a haszon­ra valahol máshol lehetne szert tenni, mintha az a pénz, amelyet megkeresünk és ame­lyet kiadunk, nem a piacon forogna. Piac mindig volt nálunk. Lenin életében normális oiac, az azt követő évtizedekben pedig áthatolhatatlan kerítés­sel — utasításokkal, előírá­sokkal. irányelvekké’ és más vasbeton-szilárdságú bürokra­tikus fogalmakkal körülvett piac. A PIAC természetesen ma Nyugaton is fe1 tételes foga­lom: a monopóliumok „hasz­not lefölöző árai” vagy a mi­litarista szektor inkább kaszi­nóra emlékeztető külön árai, nem igazi piaci árak, mivel az árképzést itt gyakorlatilag semmi sem kontrollálja. Hadd mondjak el egy — nyugati kollégáim számára paradox­nak tűnő gondolatot: véle­ményem szerint az igazi, a normális piac, csak a szociar lizmusban képzelhető el. Ezt lehet ugyanis egyedül tervsze­reim irányítani, legalábbis az egészséges érielem alapján. Abban, hogy nálunk nem ilyen a piac, mi vagyunk a hibásak, ám ennek meg kell változnia: ellenkező esetben mindaz, amit tenni szándéko­zunk, csak félig valósulhat meg. Természetesen csak a ma­gam és kollégáim véleményét fejtettem ki. Mi közgazdászok — piaci és árukérdésekkel foglalkozók —, még mindig kisebbségben vagyunk. De már nem vagyunk egyedül: a politikai gazdaságtan általá­nos és egyre elmélyültebb ta­nulmányozása. a konkrét gaz­dasági élet vizsgálata, ami a jelen szakasz egyik megkülön­böztető sajátja — növeli so­rainkat. Kinek van igaza? A mi ke­zünkben ténvek. ellenfeleink kezében elvek, a helyes kate­góriák sterilitása, a korábbi eredményekkel való dicsekvés van. Az űztétek kirakatai azonban mást mondanak: azoknak mór réges-rég jóval vonzóbban ke’’“np kinézniük. KORÁNTSEM IGAZ, hogy mindig a többségnek van iga­za. Ez a demokrácia alapvető normáinak egyike, melynek tökéletesítése és elmélyítése képezi az átalakítás lényegét. Méghozzá a társadalom egé­szében és ezen belül a gazda­sági életben. Gennagyij Piszarevszkij, az APN politikai szemleírója

Next

/
Oldalképek
Tartalom