Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

1987. Április l, szerda Új tisztségviselők a református egyház élén A Magyarországi Reformá­tus Egyház országos zsinata ■ Somogyi József világi elnök vezetésével kedden ülést tar­tott. Napirendjén több fontos személyi kérdés is szerepelt. A református egyház legma­gasabb szintű vezető testületé a betegsége miatt nyugállo­mányba vonult Bartha Tibor püspök utódjául Tóth Károly püspököt, a Kálvin téri temp­lom lelkipásztorát, a zsinat eddigi lelkészi alelnökét vá­lasztotta meg a zsinat lelkészi elnökévé. Az alelnöki tiszt­ségre Kovách Attila veszpré­mi püspököt, a zsinat főtaná­csosává Aranyos Zoltán taná­csost választották. Az ülésen Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke köszön­tötte a megválasztott vezető­ket. Értékelte államunk és a református egyház közötti jó kapcsolatot, amelynek kiala­kításában több mint negyed- százados egyházvezetői mun­kásságával Bartha Tibor püs­pök kiemelkedő érdemeket szerzett. Méltatta Tóth Károly eddigi egyházkormányzati, közéleti és nemzetközi béke- mozgalmi tevékenységét, s biztosította államunk bizal­máról. ★ Dr. Tóth Károly 1931. ápri­lis 3-án született Győrszeme­rén. 1955-ben a Budapesti Re­formátus Teológián szerzett lelkészi oklevelet. 1957-től egy évig a franciaországi mont- pellier-i egyetemen folytatott tanulmányokat, és a francia teológiai tudományok téma­körben oklevelet szerzett. 1955—1977 között a Reformá­tus Konventben, illetve a Zsi­nati Irodán különböző beosz­tásokban a külügyi és sajtó­munkával foglalkozott. 1977- ben megválasztották a Duna- melléki Református Egyház- kerület püspökévé, majd a zsinat lelkészi alelnökévé. 1977 óta tölti be a Magyar- országi Egyházak ökumeni­kus Tanácsának alelnöki, és a Magyar Bibliatanács titkári tisztét. Alapítása óta részt, vesz a Keresztyén Békekonfe­rencia tevékenységében, 1971—78 között a Nemzetkö­zi Keresztyén Békeszervezet főtitkára volt, 1978-tól elnöke. Tóth Károlyt 1978-ban a prá­gai Comenius' teológiai fa­kultás díszdoktorává avatta. 1977-ben a Református Világ- szövetség végrehajtó bizott­ságának tagjává, alelnökévé, hat év múlva az Egyházak Világtanácsa központi és vég­rehajtó bizottságának tagjává választották. Tagja az Orszá­gos Béketanácsnak és a Béke­világtanácsnak. A piacfelügyeletről tárgyalt a FŐT Jelzések a megyéből is A piacfelügyeleti tevékeny­ség tapasztalatait vitatta meg a Fogyasztók Országos Taná­csa kedden a HNF ÓT szék­házában tartott ülésén. Szikszay Béla államtitkár, az Országos, Anyagr és Árhi­vatal elnöke szóbeli kiegészí­tőjében hangsúlyozta: a piac- felügyelet egyrészt a terme­lés fenntartásával, a lakosság folyamatos ellátását veszé­lyeztető átmeneti gondok, hiá­nyok felszámolásával vagy enyhítésével összefüggő, za­varelhárító feladatokat lát el; másrészt piacépítő, a verseny- feltételeket javító elősegítő munkát végez. Hozzátette ugyanakkor: a mindennapi gyakorlatban előforduló zava­rok egy részét a piaci partne­reknek — a vevőknek, a fel­használóknak, a termelőknek — kell egymás között meg­szüntetniük. A vitában többen mutattak rá: a forgalmi folyamatokba történő beavatkozás hozhat csak eredményt, s kívánatos, hogy bővítsék a helyi taná­csok piacfelügyeleti hatáskö­rét. — Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a helyi tanácsok nem rendelkeznek konkrét jo­gosítványokkal, hiszen a piac­felügyeletet az Országos Anyag- és Árhivatal, illetve a minisztériumok gyakorolják — mondta dr. Unyi Győző, a Pest Megyei Tanács keres­kedelmi osztályának helyet­tes vezetője, akitől a megyei tapasztalatok felől érdeklőd­tünk. -T* Az új elgondolások szerint bővülne a megyei ta­nácsok és a szakigazgatási szervek közreműködői szere­pe. Eddig is figyelemmel kí­sértük a piaci mozgásokat, s probléma esetén azonnal tájé­koztattuk az illetékeseket. Ha időleges hiány van például napraforgóolajból vagy hús­ból, mint az utóbbi esetében tavaly a harmadik negyedév­ben meg is történt, akkor azt is meg tudjuk mondani, me­lyek a jól, a közepesen vagy a gyengébben ellátott terüle­tek. A legutóbb annak a jog­szabálynak a gyakorlati ér­vényesülésére hívtuk^ fel a Belkereskedelmi Minisztérium figyelmét, amely szerint ma­gánszemélyek cserehelyiség biztosítása nélkül is felmond­hatnak az állami bérlőknek. Pest megyében ez azért érde­kes, mert a kereskedelmi egy­ségek fele bérelt helyiségek­ben működik, s kedvezőtlen lenne, ha a lakosság tömege­sen élne ezzel a jogával. A FŐT ülésén úgy határoz­tak, hogy a piacfelügyelet ha­tékonyságának növelésére vonatkozó közös teendőket a Fogyasztók Országos Taná­csa és az Országos Anyag- és Árhivatal. írásba foglalja. Kitüntetés Felm, kinevezések <J Az Elnöki Tanács Drecn. József művelődési minisztériu­mi államtitkárt —: saját kéré­sére, érdemei elismerése mel­lett, nyugállományba vonulá­sára tekintettel— e tisztségé­ből felmentette, egyidejűleg dr. Stark Antalt művelődési minisztériumi államtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács dr. Rácz Albert államtitkárt e tiszt­sége alól felmentette,, egy­idejűleg dr. Halmos Csabát államtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács dr. Rácz Albertet, az állami bér- és munkaügyi hivatal elnökét felmentette és dr. Halmos Csa­bát az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnökévé kine­vezte. A Minisztertanács dr. Rácz Albertet az Országos Társa­dalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Korni- desz Mihályt, a Magyar Tele­vízió elnökét — más fontos megbízatására tekintettel — e tisztségéből felmentette és Be- reczky Gyulát a Magyar Tele­vízió elnökévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Patkó Andrást pénzügyminiszter- helyettessé kinevezte. A Minisztertanács dr. Papp A. Lászlót, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesét — nyugállo­mányba vonulására tekintet­tel, érdemeinek elismerése mellett — e tisztségéből fel­mentette, egyidejűleg Müller Lászlót az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnök- helyettesévé kinevezte. ★ Az Elnöki Tanács dr. Papp A. Lászlónak — eredményes munkássága elismeréséül — a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést dr. Hetényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke adta át. A KDEB javaslata: építési tilalom Megóvni a természetet Ismét fellendülőben a turizmus. Nyaranta egyre több ember indul útnak, hogy bejárja a világot, s azok száma is növekszik, akik az ország határain belül ismerkednek a tájakkal, településekkel. Sokan a népszerű üdülőkörzeteket keresik fel, s így ezeken a helyeken a főszezonban több a vendég, mint a helyi lakos. A következmény szinte ismert: egyre nagyobb gond az ellátás megszervezése, s Üt nem csupán a kereskedelmet, hanem például az egészségügyi szol­gálatot is meg kell említeni. A zsúfoltságot — amely a Dunakanyarra ugyancsak jel­lemző — az is mutatja, hogy egyre nehezebb telekhez jut­ni, s ha valaki mégis szert tesz valamilyen ingatlanra, mélyen kell a pénztárcájába nyúlnia. A hétvégi házak sor­ra lepik el a hegyoldalakat, a települések határában talál­ható területeket — gyakran pótolhatatlan kárt okozva a természetben. Hogy van-e, s ha igen, ak­kor mi a megoldás? Erre keresték a választ a szak­emberek azokban az elemző összeállításokban, amelyeket más egyéb napirendek mellett a Közép-dunavidéki Intéző Bizottság elnöksége tárgyalt meg tegnapi ülésén. Dr. Sághy Vilmos elnökletével tájékozta­tót hallgatott meg a testület a dunakanyari zártkertek helyzetéről és e vidék egész­ségügyi ellátásáról, valamint az Express Ifjúsági és Diák­utazási Iroda tevékenységéről a KDIB működési területén. Az elnökség — érthetően — a bevezetőben már említett gondoknak szentelt nagyobb figyelmet. A zártkertek ügye ma azért is időszerű, mert az új földtörvény számos, eddig jogszabállyal lezárt lehetősé­get nyit meg. A jövőben pél­dául a mezőgazdasági nagy­üzemek közvetlenül, tehát a megyei tanács egyetértése nél­kül is átadhatják gazdaság­talanul hasznosítható földjei­ket az állampolgároknak, akik viszont ezekre kisebb-nagyobb építményeket telepíthetnek. Így szinte ellenőrizhetetlen, hogy vajon a döntéseknél kel­lően figyelembe veszik-e a természetvédelem érdekeit. Ezért a KDIB elnöksége azt javasolta, hogy néhány kör­zetben megfelelő előkészítés után teljes építési tilalmat kellene elrendelni, megelőzve a környezet visszafordíthatat­lan tönkretételét. Nagy vitát váltott ki a tes­tület ülésén a Dunakanyar egészségügyi ellátásának hely­zetéről készített tájékoztató. A hozzászólások többségében ugyancsak a természetvéde­lem és benne az emberek vé­delme kapta a legnagyobb hangsúlyt. Mert kiderült: a kórházi, a rendelőintézeti, a körzeti orvosi ellátás ma már a legtöbb helyen megfe­lelő színvonalú és szervezett, ám éppen az idegenforgalom nagyarányú fellendülése miatt a közegészségügyi előírások betartása és betartatása nem mindig elég következetes. A központi források ugyancsak szűkösek, így az elkövetkező időszakban is a már meglévő lehetőségek jobb kihasználá­sa, például a magasabb szín­vonalú szervezettség lehet az előrelépés egyik legfőbb for­rása. F. Z. A fúzió jegyzőkönyve Egy téeszlegenda véget ért A többé-kcvcsbc, de inkább kevésbé ismert előz­mények után a ceglédi Lenin és a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-bcn előkészítő bizottság alakult azzal a céllal, hogy megteremtse a fúziós esemény feltételeit. Az esemény pontos neve: bcolvadásos egyesülés. Március 26., délelőtt 9 óra, közgyűlés a Lenin Tsz kultúr­termében. Józsa István tsz- elnök felolvassa az előkészítő bizottság jelentését, amelynek legfőbb tétele szerint az MSZB Tsz 75 millió forint adóssággal lépne a frigy kö­telékeibe. Az adósság törlesz­tését részben 1988-ban, rész­ben pedig 1992-ben kell meg­kezdeni. Úgy tűnik, ez az ösz- szeg a következő évek során kigazdálkodható, sőt adott a többletnyereség lehetősége is. Az új, immár a két fél egyesülésből kialakuló szövet­kezet árbevételi terve 675-mil- lió, nyereségterve 24 millió forint. Ez utóbbi helyében nemrégiben még nagyobb szám szerepelt, a változtatás oka: elkerülni a kellemetlen meglepetést. Egyébként az MSZB Tsz teljes fizikai és .al­kalmazotti állományát átve­szik, ám kizárólag a nyereség- termelő területeken. alkalmaz­zák. Az előkészítő bizottság egyértelműen hasznosnak tart­ja a fúziót, mert a jó minő­ségű földek miatt javul a termőhelyi adottság, a gépi, a tároló és a feldolgozó kapa­citás elegendő. Presztízskérdés A közgyűlési koreográfia szerint a hozzászólások követ­keznek. Az elnökségben ülők kivételével csak nyugdíjasok jelentkeznek mondandóval. Elsőként Rodosza Miklós. , Hangot ad annak a véle­kedésének, hogy a hosszú évek kudarcaiért nem az MSZB Tsz tagsága okolható, hanem a fele­lőtlen, pazarló vezetők. Kérdés, hogy a megyei vezetők miért engedték meg a felelőtlen be­ruházásokat. így például a hitelből felépített és bábolnai babérokra pályázó, ám mind­össze három esztendőt meg­élt baromfitelepet. Az MSZB Tsz-nek príma földjei van­nak. Tavaly a növénytermesz­tés és az állattenyésztés is nyereséggel zárt. Hát akkor mi tette tönkre a szövetkeze­tét? Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára kér szót. Az MSZB Tsz nem most kezdett gyengélkedni. 1973- ban szanálták először, azóta megszakítás nélkül gondokkal bajlódik. A megyei vezetők folyamatosan próbálták a tsz anyagi ügyeit rendezni, úgy, hogy a szövetkezet önálló maradhasson. Az erőfeszítések nem jártak sikerrel. Pest megyében még nem akadt pél­da arra, hogy egy termelő­szövetkezetet fölszámoljanak, ezért ők politikai és presztízs- kérdést csináltak abból, hogy ez az MSZB Tsz esetében se következzen be. Talán nem kellett volna presztízskérdés­ként kezelni az ügyet, hiszen — mint bebizonyosodott — feneketlen volt az a zsák, aho­vá a pénzt rakták. így most már csak a Lenin Tsz-szel va­ló egyesülés formájában kerül­hető el a fölszámolás. Az MSZB Tsz kudarcáért nem a dolgo­zók felelősek elsősorban. De a felelősöket — ellentétben Ra­dosza Miklós vélekedésével — nem a megyei szinteken kell keresni. Mert, ha szövetkezeti önállóságról beszélünk, akkor tartsuk is azt be. A tsz-ek él­jenek a jogosítványaikkal, hi­szen a megyei szervek nem képesek arra, hogy 72 ter­melőszövetkezet összes gond­ját fölvállalják. Ez egyébként is összeütközésbe kerülne az­zal a gazdaságpolitikai kon­cepcióval, amely szerint ott szülessenek meg a döntések, ahol a legtöbb információ van. Az MSZB Tsz kollektívá­jának kellett volna az akkori elnököt fölállítania a széké­ből. Ez a közgyűlés joga. Kérdés érkezik a tagság so­raiból: — Mi lesz a sorsuk azok­nak, . akik ide juttatták az MSZB Tsz-tt Felelősségre vonják-e őket, vagy ugyanúgy folytatják máshol? Aki elérhető... A fölvetésre nem érkezik azon nyomban válasz, mert előbb Varga Ernő, a Budapest Bank Rt.- ceglédi fiókjának igazgatója veszi át a szót, s a Radosza Miklós által megfo­galmazott kérdésre ad választ. A bank annak idején is tisztán látta az MSZB Tsz pénzügyéit. De akkor a poll tikai körülmények nem tet­ték lehetővé a banki maga­tartás érvényesítését. Hiába szóltak, hiába írták le észre­vételeiket, senki sem vette fi­gyelembe. Ami pedig a má­sik megállapítást illeti: az MSZB Tsz alaptevékenysége ma sem nyereséges. Csupán arról van sző: a jelenlegi számvitelt' rendszer nem al­kalmas arra, hogy azt mutas­sa ki. amit kell. Most, ha a tagság az egyesülésre sza váz, a Lenin Tsz mellett éppen a Budapest Bank Rt. — mint a legtetemesebb hitelt. 35 mil­lió forintot adó pénzintézet vállalja a legnagyobb kocká­zatot. Eltörölte az MSZB Tsz (nála jegyzett) összes tartozá­sát, hogy a fuzionált egységek tiszta lappal indulhassanak, s hogy a kockázatvállalással ar­ra kényszerítse az új szövet­kezetét, hogy a programban elhangzott 24 millióval szem­ben 40-50 millió forintos nye­reséget érjen el. 600 millió forintos árbevétel mellett a 6-7 százalékos nyereségráta nem elképzelhetetlen. Ehhez azonban költségérzékenyen kell gazdálkodni. Az imént föltett kérdésre Bállá János. a ceglédi párt- bizottság első titkára ad vá­laszt. A vétkeseket felelősségre fogják vonni. Legalábbis kö­zülük azokat, akiket még el lehet érni. és akiknek a fe­lelőssége bizonyítható. Ellenük már eddig is kezdeményeztek és kezdeményezni is fognak eljárást. Nagy veszteség okozói 11 óra 30 perc, kihirdetik a titkos szavazás eredményét. A tagság 273 igenlő vokssal (19 ellenében) az egyesülés mellett foglalt állást. Az ipar élén Élmezőny '86 cím­mel kiállítás nyílt tegnap Budapes­ten az Ipari Bc- mutatóházban. A rendezők célja be­mutatni a közel­múlt legsikeresebb piacképes új ter­mékeit. Megyén­ket a rangos me­zőnyben a Dunai Kőolajipari Válla­lat, a Mechanikai Művek, a rácke­vei Aranykalász és az Óbuda Tsz képviselte. Március 27., délelőtt 10 óra, közgyűlés a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben. ; , Dr. Kovács Géza elnök- helyettes és Fésűs Ferenc fő­könyvelő az elmúlt évi mun­kát összefoglaló írott beszá­molóhoz fűznek szóbeli kiegé­szítést. amelynek lényege, hogy az MSZB Tsz 1986-ot 34 mii* lió forintos veszteséggel zárta. Ennek a veszteségnek a meg­szüntetésére egyetlen filter vissza nem térítendő állami támogatás sem várható. Ilyen körülmények között csakis a Lenin Tsz-szel való egyesülés lehet a kivezető út. A zárszámadó jelentést e tagság elfogadja, nem akad hozzászóló. Következő napirendi pont; a beolvadás ügye. Turcsányi Sándor, az előkészítő bizott­ság tagja arról beszél, hogy a Lenin Tsz korrekt partner volt, mindent megtett annak érdekében, hogy a fúzió az MSZB Tsz tagjainak jogvesz­tése nélkül történjen még. . 10 óra 45 perc, végre a hall­gatóság soraiból is szót kér­nek néhányan. Nyugdíjasok váltják egymást a mikrofon­nál, a téma is ennek megfe­lelő: a háztáji' júttatás kiala­kult formájának megtartása és a korpótlék. Józsa István, a Lenin Tsz elnöke nyorpban válaszol is: nem kívánják megrövidíteni az MSZB Tsz nyugdíjasait. 11 óra 57 perc, közzéteszik a szavazás adatait: a tagság 209:15 arányban az egyesülés meüett, döntött. Ezzel aztán véget is ért az utóbbi idők legszövevényesebb ceglédi le­gendája. Ám a visszatekintő elemzés még csak most kezdő, dik. Már csak egyetlen apróság marad hátra. A Magyar- Szovjet' Barátság Tsz önálló történetének utolsó szervezeti aktusaként a közgyűlés jóvá­hagyja azt a fegyelmi elő­terjesztést, amely kizárja a termelőszövetkezetből a volt kertészeti főágazat-vezetőt, va­lamint a volt építő-szolgáltató főágazat vezetőjét, mert a ta­valyi veszteségből több mint 10 millió forint írható a ro­vásukra. Varga Sándor Szájtátva Úszók Hetek óta lesték, most lel* kemiezve mehettek haza. Meg­jelent az idegenforgalmi ki­rendeltség kirakatában a pia­kát. Az utazási iroda, ahogy az ikerfiúk remélték, számí­tástechnikai tábort is kínál a gyermekeknek szóló progra­mok között. Kilenc nap jú­liusban, a patinás fürdőváros­ban, 2S40 forint. Fejenként. Kettőjüknek 5880. Mennyi az? Horniét tudnák? Tizenkét éve­sek. Nem lehet az sok, hiszen van úszótanfolyam is, 3600-nál többért, evezni, horgászni szintén tanulhatnának táboro­zás keretében ... Le a kalap­pal a kínálat előtt. Ráadásul bizonyos, különösebb haszna nincsen az utazási irodának á táborokon. Sőt! Könnyen le­het, hogy ráfizet. Egyvalami azonban korántsem (volt) bi­zonyos. Az, hogy P.-né, a vá­ros ruházati üzemének varró­nője, az ikrek édesanyja, azt mondja fiai tervére, persze, menjetek. A mama ugyanis februárban 4711 forintot kapott kézhez. Ennyit keresett. A könnyűiparban 1986-ban a fizikai foglalkozásúak havi át­lagbére 5034 forintot ért el. P.-né egyedül neveli a két gyereket. P.-né persze hogy azt mondta, nem mehettek. Il­letve, hogy pontosak iegyünk, így fogalmazott: édes gygfé- kcim, hogyan képzelitek?! A két srác állt előtte... Állok én is, szájtátva a csodálko­zástól, mit nem értenek ezek az ikrek?! A nincsent? Hiszen annyiszor, annyi mindenre hallhatták! Micsoda gyermeki naivitás azzal érvelni, hogy ők nem lovagolni, evezni, hor­gászni, úszni akartak, hanem — tanulni?! Táborban, nyáron fs, számítástechnikát. Tudtok ti evezni, lovagolni, horgász­ni, úszni?! Nem? Na ugye! Akkor miért éppen a számí­tástechnika legyen a kivétel? Miféle különcködés ez?! Inkább úszni tanulnátok meg. De ne árral szemben! Mert mostanában annyi min­dent visz a Víz ... MOTTÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom