Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-28 / 74. szám
6 m 1987. MÁRCIUS 28., SZOMBAT HÉT Víg VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS A csendes diplomáciáé a terep A leszerelési kompromisszumokhoz a bizalom fokozása szükséges Ismét előtérben az európai biztonság legfontosabb kérdései ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Ismét vétót emelnek az amerikai hadiipari körök, amelyek annyira érdekeltek a fegyverkezési verseny fokozásában? Ez a fő kérdése a világsajtó nagy részének a közepes hatótávolságú rakéták leszerelése ügyében tapasztalható amerikai magatartás láttán. Mint emlékezetes, szovjet részről a rugalmasság maximumát tanúsították azzal, hogy kiemelték ezt a fegyverrendszert a radikális leszerelési intézkedéseket tartalmazó csomagterv egészéből. Bár ez csupán egy területe a fegyverzetcsökkentési programnak, mégis az a tény, hogy itt állnak legközelebb az álláspontok, lehetőséget kínál a gyors megegyezésre. A' világsajtó nagy része „áttörésről” cikkezett a szovjet kompromisszumos indítvány láttán, s Washington első nyilatkozatai, is általában ebben a hangnemben fogantak, Hiszen lényegében arról volt szó. hogy szovjet részről elfogadtak egy amerikai javaslatot, az úgynevezett „nulla megoldást”, amelyet annak idején nem kisebb személyiség, mint maga Reagan elnök fejtett ki a televíziós kamerák előtt. A szovjet javaslatot követően a genfi szakértői tanácskozásoknak az a része, amely a közepes hatótávolságú rakéták csökkentésével foglalkozik, felgyorsította munkáját, s hetente három ízben tartott megbeszélést. Híre ment annak, hogy már a szerződéstervezet megszövegezésén dolgoznak, s era munka annyira előrehaladott stádiumba került, hogy jogos a remény: a nyár. közepén Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan csúcs- találkozót tarthatnak, s ezen aláírhatják az „eurorakéták- ról”, azaz a kontinensünkön telepített közepes hatótávolságú rakéta-nukleáris rendszerek kivonásáról szóló szerződést. Azután egyszerre hirtelen elcsendesedtek a dolgok. Az ok az volt, hogy Washington — amely eddig szemrehányások özönét zúdította amiatt Moszkvára, hogy állítólag a „mindent vagy semmit” alapon áll, s ezzel lehetetlenné tesz minden részmegegyezést — egyszerre köpönyeget fordított. Egyre több feltételt hangoztatott a „nulla megoldás” ügyében, mintha bizony az az indítvány, hogy a közepes ‘hatótávolságú rendszereket vonják ki Európából, eredetileg nem is az Egyesült Államok elnökétől származott volna.., Először az ellenőrzés problémáját próbálták felfújni az amerikai illetékesek. Majd később a közepes hatótávolságú rendszereket összekötötték a rövid horderejű, harcászati nukleáris rakéták csökkentésével. Ezek számbavétele is, mivel eddig nem volt szó arról, hogy ilyen mélységig, azaz a harcászati eszközökig végrehajtsák a radikális leszerelést, még várat magára. Logikus tehát az a szovjet álláspont, hogy ha amerikai részről ragaszkodnak ahhoz, hogy kiterjesszék a rakéta-nukleáris csökkentést ezekre a fegyverfajtákra, ennek persze nincs semmi akadálya a közepes hatótávolságú rendszerek kérdésében létrejött megállapodás után! Hiszen kétségtelen, hogy ilyen megállapodás növelné a kölcsönös bizalmat és megkönnyítené a megegyezést más leszerelési problémákban is. I ELFOGADHATATLAN USA-CSOMAGTERV Moszkvában joggal mutatnak rá, hogy miközben a Szovjetunió felbontotta amerikai óhajra saját csomagtervét. hogy létrehozza egy részmegegyezés feltételeit, a Fehér Ház azzal válaszolt, hogy megtagadta korábbi nulla megoldását és egy teljesíthetetlen feltételeket tartalmazó, új csomagtervet fogalmazott meg. Csakis így lehet értelmezni a közepes hatótávolságú rakéták leszerelésének ösz- szekapcsolását a rövid hatótávolságú fegyverrendszerekkel. Sőt .Washington, hogy még további nehézségeket támasz- szón, most már előjogot követei arra is, hogy a Pershing—2 rakétákat kivonhassák a megkötendő közepes hatótávolságú egyezmény hatálya alól, azzal, hogy egy korábbi típussá, a Pershing—1-esre alakíthassák át. Ugyancsak a Fehér Ház kifejezte azt a kívánságát, hogy a Nyugat-Euró- pából a szerződések szerint kivonandó manőverezhető robotrepülőgépeket tengeralattjárók fedélzetén helyezhesse el, amelyeket a Szovjetunió tengeri határai körül cirkál- tatna, természetesen nemzetközi vizeken. Ez a „megoldás” — mint Moszkvában joggal mutattak rá — ugyanazt jelentené, mintha a robotrepülőgépeket a nyugat-európai szárazföldön, jelenlegi telepítési helyükön tartanák hadrendbe állítva... Ilyen előzmények után következett be most a csaknem egy hónapos, — április 23-ig tartó — szünet a genfi konferencián. Egyes kommentárok azzal indokolják az elmúlt hetek felgyorsult tevékenysége után, az ily hosszú pauzát, hogy Genfben minden lehetőség immár kimerült szakértői szinten, s „politikai impulzusra” van szükség ahhoz, hogy a dolgok ismét mozgásba lendüljenek. s létrejöhessen az a szerződéstervezet a közepes hatótávolságú rakéták ügyében, amelynek aláírására érdemes lesz még az idén megtartani Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan újabb, ezúttal konkrét leszerelési megállapodással végződő csúcstalálkozóját. E hírmagyarázók szerint ezt a célt szolgálná Shúltz amerikai külügyminiszter április közepére tervezett moszkvai látogatása. A washingtoni diplomácia vezetője — ha meglesz erre a kellő felhatalmazása — felbonthatja az új amerikai csomagtervet, amely jelenleg kiterjed a rövid hatótávolságú rakétákra is, s kiemelheti onnan az eredeti „nulla megoldást” a közepes hatótávolságú rendszerekre, s e kommentátorok szerint mehet az utasítás a Genfben április 23-án újra kezdődő szakértői értekezlethez az egyezménytervezet ilyen megfogal- fnazásának folytatására. * I I MŰKÖDÉSBE LÉP I AZ IDŐCSAPDA? Csakhogy minden időveszteség megkérdőjelezheti azt, hogy egyáltalán hatásos lehet-e az úgynevezett „csendes diplomácia”. Reagan elnök belső helyzete és népszerűségi indexe valamelyest javujt ugyan a legutóbbi „profi módon” megrendezett sajtóértekezlet nyomán. Határozott fellépése, a közvélemény-kutatások szerint, tett bizonyos csekély hatást, azokra a tv-né- zőkre, akik elsősorban a külsőségekre és nem a tartalomra figyelnek. A bizalmi válság azonban tovább tart az iráni titkos fegyverszállítások miatt, s a kongresszus jelentős része még egyáltalán nem tartja „feltártnak” az elnök szerepét ebben a zavaros ügyben, s folytatódnak egyes vizsgálatok. A republikánus párt pozícióit gyengítette az is, hogy az ügy mindinkább árnyékot vet Bush alelnökre is, akit már-mar a párt „első számú elnökjelöltjének” tekintettek az 1988-as választásra. North alezredes, akire eddig a fő felelősséget hárították az iráni fegyvereladások hasznának átirányítása miatt a nicara- guai ellenforradalmárok céljaira, fokról fokra csak parancsvégrehajtóvá válik, s főnökei — köztük Bush — mindinkább belemerülnek az ügybe. Bonyolítja a képet Haig látványos feltámadása az amerikai politikai színtéren. Az egykori NATO-főparancs- nok, illetve külügyminiszter, aki közismert szélsőséges nézeteiről és arról, hogy lelkes szószólója a katonai-ipari komplexumnak, bejelentette, hogy a republikánus párt színeiben pályázik a Fehér Ház 1988-as meghódítására. Reagan elnököt tehát szqrit- ja az idő, ha valóban megállapodást akarna aláírni a Szovjetunióval, hiszen a választási eiőcsatározások máris megkezdődtek az Egyesült Államokban. Így joggal állapítja meg több kommentátor, hogy a Fehér Ház ura több malomkő között őrlődik. Egyrészt továbbra is él benne az a vágy, hogy „nagy elnökként” vonuljon be az Egyesült Államok történetébe, s ehhez jó volna, ha valamilyen szerződést köthetne a Szovjetunióval. Másrészt meg akar felelni a katonai-ipari körök várakozásának is. Ezek pedig a fegyverkezési verseny újabb fordulóiban érdekeltek, s nem leszerelési intézkedésekben. Ami a republikánus pártot illeti, már a választási szemüvegen át mérlegeli a dolgokat, s feltétlenül hgt reá a demokrata párti honatyák köréből megindított, a kormányzat külpolitikáját bíráló hadjárat. KONTINENSÜNK HALLATJA SZAVÁT Ebben a bonyolult^ helyzetben különös jelentősege volt a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsági tanácskozásának. A Moszkvában e héten megtartott megbeszélés több fontos okmányt fogadott el. Ezekben síkraszállt a szovjet-amerikai kétoldalú külön- megállapodás mellett. Rámutattak: hasznos volna, ha létrejönne a megegyezés a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az „eurórakéták” ügyében. Ugyancsak támogatásukról biztosították a szovjet diplomáciát mind az egyéb rakéta-nukleáris rendszerek, mind pedig a hagyományos fegyverzet csökkentésére irányuló erőfeszítéseiben. Ilyen előzmények után kezdődik meg ma Thatcher brit miniszterelnök asszony moszkvai látogatása. Ez az utazás, amelyet angol részről nagy gonddal készítettek elő, alkalmat nyújthat arra, hogy a „csendes diplomácia” újra nagy szerepet kapjon és kontinensünk biztonságának kérdései nagy hangsúllyal kerüljenek szőnyegre. A brit kormányfő moszkvai utazása előtt Mitterrand francia elnökkel és Kohl nyugatnémet kancellárral is tárgyalt, s> tájékoztatta őket arról, hogy milyen nézeteket képvisel majd a szovjet fővárosban. Anglia, Franciaország mellett, önálló atomütőerővel is rendelkezik, s ez növeli a moszkvai látogatás jelentőségét. Bár — mint kommentátorok megjegyzik — Londonban nemrég ennek fejlesztését határozták el, s ez nyilván eleve korlátozza Thatcher mozgásterét és leszűkíti a tárgyalásokat. Mégis, az a tény, hogy Thatcher Moszkvába utazik, úiabb lendületet adhat a „csendes diplomáciának”, amelyet egyáltalán nem szabad lebecsülni sem, hiszen ezek készíthetnek elő későbbi látványos eredményeket... Arktis István Határkérdésről Kínai—mongol tárgyalás Megtartották Pekingben azoknak a kínai—mongol kormányközi tárgyalásoknak az első fordulóját, amelyeknek célja a határral összefüggő rendeleteket és előírásokat, valamint a határkérdések kezelésének módját tartalmazó szerződés kidolgozása. Kínai közlés szerint a baráti légkörben lezajlott tárgyalásokon a két kormány képviselői véleményt cseréltek a szerződéstervezetről, és megállapodtak abban, hogy a tárgyalások következő fordulóját Ulánbátorban, a Mongol Népköztársaság fővárosában tartják. Közös közlemény a magyar—bolgár tárgyalásokról Együtt nnmkáhastr békében FIDEL CASTRO KITÜNTETÉSE Az Elnöki Tanács által Fidel Castrónak 60. születésnapja alkalmából adományozott kitüntetést, a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített Zásziórendjét csütörtökön nyújtotta át Havannában Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettes a Kubai KP KB első titkárának, az állam- és minisztertanács elnökének. Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására március 26—27-én Georgi Ata- naszov. a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára fogadta Georgi Atanaszovot. A megbeszéléseken a kormányfők tájékoztatták egymást a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. és a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa határozatainak megvalósításáról, és véleményt cseréltek a szocialista építőmunka kérdéseiről. Áttekintették a két ország együttműködésének helyzetét és feladatait. Megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A megbeszélésekről közös közleményt adtak ki, amelyben a miniszterelnökök megelégedéssel állapították meg. hogy a magyar—bolgár együttműködés a marxizmus— leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján, a kölcsönös érdekeknek megfelelően eredményesen fejlődik. Állást foglaltak a kapMagyar—amerikai együttműködés Kétoldalú kapcsolatteremtés Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Dante Fascellnelc, az amerikai képviselőház külügyi bizottsága elnökének meghívására március 15—27. ■ között látogatást tett az Egyesült Államokban. Kíséretében volt Tabajdi Csaba, a Központi Bizottság külügyi osztályának alosztály- vezetője és Lovassy Tamás, a KB munkatársa. Szűrös Mátyást fogadta George Bush, az Egyesült Államok alelnöke. A magyar politikus tárgyalt George Shultz külügyminiszterrel, valamint John Whiteheaddel, a külügyminiszter első helyettesével és Rozanne Ridgway külügyi államtitkárral. Találkozott Charles Wickkel, az Egyesült Államok Tájékoztatási Hivatala elnökével, Paul Freeden- berg kereskedelmi miniszter- helyettessel és Fritz Ermath- tal, a nemzetbiztonsági főtanácsadó helyettesével. Megbeszélést folytatott a kongresszus vezető képviselőivel, így Claiborne Pell szenátorral, a szenátus külügyi bizottsága elnökével és Christopher Dodd szenátorral, valamint Dante Fascell-lel. a képviselőház külügyi bizottsága elnökével, Steny Hoyer, Tom Lantos, Stephen Solarz képviselőkkel. A megbeszéléseken áttekintették a kelet—nyugati kapcsolatok alakulását, a fegyverzetkorlátozás helyzetét, valamint a magyar—amerikai együttműködés főbb kérdéseit. Látogatása során Szűrös Mátyás megbeszélést folytatott az amerikai politikai, társadalmi és gazdasági élet kimagasló képviselőivel. Los Angelesben találkozott Armand Hammerrel, az Occidental Petroleum Corporation elnökével. Véleménycserét folytatott Henry Kissinger volt nemzetbiztonsági főtanácsadóval, korábbi külügyminiszterrel, Zbigniew Brzezinski volt nemzetbiztonsági főtanácsadóval. New Yorkban találkozott Arthur Schmier rabbival, neves közéleti személyiséggel, valamint Edward Koch New York-i polgármesterrel. Ezen a találkozón részt vett Bánlaki György, hazánk New York-i főkonzulja. Szűrös Mátyás előadást tartott a Kelet —Nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézetében. Az MSZMP KB titkára látogatást tett Javier Pérez de Cuellarnál, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál. A megbeszélésen, amelyen részt vett Esztergályos Ferenc nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője, áttekintették Magyarország és a világszervezet kapcsolatait, a nemzetközi együttműködés helyzetét érintő néhány főbb kérdést. New Yorkban Szűrös Mátyás megbeszélést folytatott Lee Dluginnal, az Egyesült Államok Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagjával. Áttekintették a két párt közötti kapcsolatok időszerű kérdéseit. A megbeszéléseken és találkozókon részt vett Házi Vencel. hazánk washingtoni nagykövete. csolatok további sokoldalú fejlesztése mellett. Egyetértettek azzal, hogy tökéletesíteni kell a kétoldalú gazdasági együttműködés mechanizmusát, A kormányfők hangsúlyozták a KGST - U g or sz ago k közötti szocialista gazdasági integráció további dinamikus fejlesztésének jelentőségét a 2000-ig szóló műszaki-tudományos fejlesztés komplex programja alapján, valamint a testvérpártok vezetőinek 1986. évi moszkvai értekezletén létrejött megállapodásoknak megfelelően. Lázár György és Georgi Atanaszov nagyra értékelte az együttműködés eredményeit a kultúra, a tudomány, az oktatás, az egészségügy, a sport és az idegenforgalom területén. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság megkülönböztetett figyelmet fordít a Varsói Szerződés egységének erősítésére, az egyeztetett külpoli tikai irányvonal érvényesítésére. Határozott támogatásukról biztosították a Szovjetuniónak a nukleáris és más tömeg- pusztító fegyverek fokozatös és teljes megsemmisítésére irányuló hosszú távú, programját. A Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Georgi Atanaszov meghívta a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, Lázár Györgyöt, tegyen látogatást Bulgáriában. A magyar miniszterelnök a meghívást köszönettel elfogadta. Tel Aviv Küldőnek Porcsiné! Simon Peresz izraeli külügyminiszter csütörtökön Tel Avivban fogadott három, a megszállt területeken élő és a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet támogató palesztin személyiséget. Az AFP hír- ügynökség szerint ez volt az első alkalom, hogy az izraeli politikus Hlyen palesztin személyiségekkel tárgyalt. A találkozón a palesztinok sürgették, hogy a térség helyzetének rendezésére hivatott nemzetközi konferencián a palesztin népet a PFSZ képviselje. Ezt Samir visszautasította. A tunéziai kormány döntése Iránnal szünetel a kapcsolat Irán pénteken határozottan tagadta azokat a vádakat, melyek alapján csütörtökön a tunéziai kormány megszakította vele a diplomáciai kapcsolatot. A tuniszi külügyminisztérium a döntést azzal indokolta, hogy Irán tuniszi nagykövetsége feladatával összeegyeztethetetlen tevékenységet folytatott és szélsőséges elemekkel tartott fenn kapcsolatot. Ezeket az elemeket ideológiai zavarkeltésre, anarchikus és szektás vallási tevékenységre bujtotta. Az iráni külügyminisztérium szóvivője szerint a tunéziai kormány vádjai alaptalanok és hazugok. A tunéziai kormány azért szakította meg diplomáciai kapcsolatait Iránnal, mert megrettentette az iszlám mozgalom erősödése — mondta a szóvivő. Az iraki kormány pénteken üdvözölte a tuniszi döntést, és más arab országokat is hasonló lépésre buzdított. Aifas-Centaur Rakétakudarc Ismét kudarccal végződött egy amerikai rakétakísérlei csütörtökön, nem egészen eg;, perccel a rajt után meg kei lett semmisíteni azt az Atlas Centaur típusú rakétát, amely lyel a haditengerészet hírközlő láncolatának egy újabb mesterséges holdját akarták pályára állítani. Csak röviden... mm PÁRIZSBAN a magyar filmhéten, a bemutató előadáshoz — Szirmok, virágok, koszorúk — hasonló siker kísérte az Egy kicsit én, egy kicsit te és a Szerelem az első vérig vetítését. PRÁGÁBAN megkezdte munkáját pénteken a Csehszlovák Néppárt negyedik kongresszusa. Az ötszáz küldött részvételével folyó tanácskozáson áttekintik, milyen szerepet játszhat a párt az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének meggyorsításában. SPANYOL SZTRÁM Rendőrségi rohamosztag vetett véget péntek hajnalban az észak-spanyolországi Santander város egyik vállalatában a dolgozók tiltakozó akciójának és erőszakkal kiszabadította a vallalat három fogva tartott vezetőjét. Az alkalmazottak 239 társuk elbocsátása miatt folyamodtak az elkeseredett eszközökhöz. A botokkal és könnygázzal felfegyverzett rendőrök a vallalat tulajdonosainak felkérésére léptek közbe. Madridban az orvosok és az egészségügyi alkalmazottak második napja sztrájkolnak. A kórházakban és klinikákon csak minimális készültségi ügyeletet tartanak. Ismét sztrájkolnak az egyetemisták is. Míg az orvosok béremelést követelnek, a diákok a megígért oktatási reform hatékonyságát vonják kétségbe. Pénteken megbénult Spanyolország vasúti és légi közlekedése. A spanyol államvasutak (Renfe) dolgozói a legfontosabb járatok üzemeltetését leállították. Béremelési követeléseiknek két héten belül másodszor adnak ily módon nyomatéket. A két legnagyobb légiközlekedési vállalat: az Ibéria és az Aviaco alkalmazottai ugyancsak béremelést követelnek. A járatokat — a Spanyolországhoz tartozó szigetekkel összeköttetést biztosító vonalakat kivéve — teljességgel szüneteltetik. A vasúti és légiforgalmi dolgozók március 31-re és április 2-ra újabb sztrál- kot helyeztek kilátásba. Megfigyelők utalnak arra. hogy a mindinkább kiéleződő bérharc a hatalmon lévő Spanyol Szocialista Munkáspárt gazdaságpolitikájának csődjét bizonyítja. A PSOE megannyi ígérete és a kormányzati nyilatkozatok sokasága ellenére a nagytőke a bankok és a magánvállalkozók érdekeit támogatja a dolgozó tömegek érdekeivel szemben.
