Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-27 / 73. szám

2 1981. MÁRCIUS 27., PÉNTEK VSI-nyiiatkoiat a vegyi fegyverek betiltásának kérdéséről Az egyetemes békéébiztonságért A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága szerdán Moszkvában befejezte tanácskozá­sát. Az ülésről hivatalos dokumentumokat adtak ki. Tegnap tették közzé a vegyi fegyverek betiltásának kérdésével foglalkozó nyilatkozatot. Mint a nyilatkozatban meg­fogalmazódott, a Varsói Szer­ződés tagállamai határozottan állást foglalnak a nemzetközi béke és az egyetemes bizton­ság megszilárdításának, a le­szerelés megvalósításának ér­dekeiből kiindulva a vegyi fegyverek betiltása, valamint az ilyen fegyverek készletei és a gyártásukat szoLgáló ipari bázisok megsemmisítése mel­lett. Külpolitikájuk egyik fő célja a vegyi fegyverek tel­jes és mindenütt érvényes be­tiltásáról folyó tárgyalások mielőbbi befejezése. A szocialista államok által a tárgyalások meggyorsítására és aktivizálására tett nagy jelen­tőségű kezdeményezések és a genfi leszerelési értekezleten részt vevő más országok ja­vaslatai lehetővé tették a köl­csönösen elfogadható megálla­podások útjában álló számos akadály felszámolását. Létre­jöttek a szükséges feltételek ahhoz, hogy a leszerelési ér­tekezlet részvevőinek javasla­tait figyelembe véve még eb­ben az évben megoldódjanak a tárgyalásokon még nyitott kérdések. E cél elérésének útjában ko­moly akadályt jelentenek azok a tervek, amelyek e fegyverek különösen veszélyes, bináris válfajának európai előállítá­sát és telepítését célozzák. A szövetséges szocialista ál­lamok a maguk részéről a jö­vőben is minden tőlük telhe­tőt megtesznek a konvenció mielőbbi megkötéséért. A Varsói Szerződés tagálla­mai elvi álláspontjukból ki­indulva állást foglalnak amel­lett. hogy a konvencióból ere­dő kötelezettségeknek a részt vevő államok által történő tel­jesítéséről az ellenőrzés — töb­bek között nemzetközi ellen­őrzés — legszigorúbb rendsze­rének létrehozásával gondos­kodjanak. Továbbra is készek ezen az alapon kölcsönösen el­fogadható megoldásokat kidol­gozni az arra vonatkozó kér­désekben, hogy biztosítsák a konvenció minden fél által történő betartását, a részvevők közötti bizalom erősítését. A nyilatkozat a továbbiak­ban kitér arra a javaslatra, mely szerint vegyifegyver- mentes övezeteket kellene lét­rehozni Európa középső ré­szén, illetve a Balkánon, ahol megtiltanák e fegyverek kifej­lesztését. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy az 1987-es év a vegyi fegyverek teljes és ál­talános leszerelése megkezdé­sének esztendejévé válhat és azzá is kell válnia. Mozgalmi együttműködés, szolidaritás Magyar küldöttség 510 VJET EMLÉKEZTETŐ A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége emlékeztető fel­jegyzést intézett az Egyesült Államok Külügyminisztériumához válaszul arra az amerikai állításra, amely szerint a február 26-i szovjet atomrobbantás nyomán radioaktív szennyeződés ke­rült a légkörbe, s eljutott a Szovjetunió területén kívülre is. A dokumentum hangsúlyozza: a gondos ellenőrzés is azt bi­zonyítja, hogy a kísérleti robbantással kapcsolatban megtet­tek minden intézkedést a légkör radioaktiv szennyeződésének megakadályozására. A Szovjetunióban működő ellenőrző rend­szerek kimutatták, hogy a kísérlet során semmiféle szennye­ződés nem történt. Ezért teljes mértékben alaptalanok azok az amerikai állítá­sok, melyek szerint a Szovjetunió megsértette a légköri, az űr­béli és viz alatti atomfegyver-kísérleteket betiltó 1963-as rész­leges atomcsendegyezményt. A Szovjetunió határozottan visz- szautasítja az ilyen állításokat. Végezetül a dokumentum emlékeztet arra, hogy a február 26-i szovjet atomrobbantásra egyáltalán nem került volna sor, ha az Egyesült Államok csatlakozott volna a Moszkva által kezdeményezett atomkísérleti moratóriumhoz. Washington azonban folytatta kísérleti programját, s a szov­jet moratórium idején 26 robbantást hajtott végre, ami az egy­oldalú kötelezettségvállalás megszakítására kényszerítette Moszkvát. A Szovjetunió ugyanakkor ismételten leszögezi, hogy bármikor kész visszatérni a moratóriumhoz, amennyiben az Egyesült Államok is lemond atomfegyver-kísérletei folytatásá­ról — hangsúlyozza az emlékeztető. Tegnap történ! Óvári R/Siklós látogatása Kétnapos látogatást tett Győr-Sopron megyében Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Szerdán délután Győrött, a megyei pártbizottságon Lakatos László első titkár tájékoztatta a me­gye életéről. Ezután a történelmi belvárosban megtekintette a műemlék-helyreáJlitási munkákat. A program csütörtökön a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári me­zőgazdaságtudományi karán folytatódott. Ezt követően felke­reste a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyárat, majd Győrött, a megyei pártbizottság székházában rendezett aktívaértekezle­ten pártmunkásokkal találkozott és időszerű politikai kérdé­sekről tartott tájékoztatót. Berecz János Ausztriában g—l Bizottságának meghívására MSZMP-küldöttség utazott csü­törtökön Bécsbe Berecz Jánosnak, a Központi Bizottság titká­rának vezetésével. A küldöttség részt vesz az OKP XXVI. kongresszusán. Pártkiüdöttség Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására csütörtökön mongol párt­küldöttség érkezett Budapestre Demcsigin Molomdzsamcnak. a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Németh Miklós, az MSZMP KB gazda­ságpolitikai osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Dangászu- rengijn Szaldón, a Mongol Népköztársaság magyarországi nagykövete. UÍPSSZak Czinege Lajosnak, a Minisztertanács elnökhe- UICOOLun lyettesének. a magyar—koreai gazdasági és tu­dományos-műszaki konzultatív kormányközi bizottság magyar tagozata elnökének meghívására csütörtökön Budapestre ér­kezett Kim Bök Szín, a Koreai NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság koreai társelnöke, hogy részt ve­gyen a bizottság VII. ülésszakán. Pusztai Ferenc művelődési miniszter- helyettes meghívására március 23—26. között jugoszláv küldöttség vett részt a magyar—jugoszláv kulturális együttműködési vegyes bizottság hatodik ülésén, Vladiszlav Radakovicsnak. a vajdasági tartományi kormány tagjának vezetésével. Az ülésen áttekintették a múlt évi ma­gyar—jugoszláv tudományos, oktatási és kulturális együttmű­ködési munkaterv teljesítését. Magyar—román belkereskedelmi választék- és Mi UvdCI C határ menti cseréről szóló jegyzőkönyv aláírá­sával zárultak csütörtökön Budapesten Vincze Imre és Con­stantin lurea belkereskedelmi miniszterhelyettesek tárgyalásai. A megállapodás értelmében a két ország elsősorban ruházati termékeket, lakásfelszerelési tárgyakat, élelmiszereket és koz­metikumokat cserél. Együttműködés gyár Szolidaritási Bizottság küldöttsége, élén Ribánszki Róberttel, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa titká­rával, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnökével. A küldöttség Vientiánban tárgyalásokat folytatott Bou- lang Boulaphaval, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottsága tagjával, a Laoszi Országépítési Front el­nökhelyettesével a két mozga­lom együttműködéséről, a kapcsolatok fejlődéséről. Tá­jékoztatták egymást országaik helyzetéről, mozgalmaik hazai és nemzetközi munkájáról. A küldöttséget fogadta Phoumi Vongvichit, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Politi­kai Bizottságának tagja, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság és a Laoszi Or­szágépítési Front ügyvezető elnöke. A küldöttség csütörtö­kön elutazott Vientiánból. Pekingi bejelentés Kormányközi konzultáció A kínai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön megerő­sítette, hogy áprilisban kerül sor Moszkvában a kapcsolatok normalizálásáról folyó kínai— szovjet kormányközi konzul­tációk 10. fordulójára. Mint ismeretes, az 1982 óta tartó konzultációkon mindkét fél külügyminiszter-helyettesi szinten képviselteti magát. A kínai szóvivő szerint az újabb fordulón folytatni fog­ják a két ország közötti kap­csolatok normalizálásával ös­szefüggő kérdések megvitatá­sát Guatemafaváros Segély az NSZK-tó! Richard von Weizsäcker nyugatnémet államfő szerdán este ötnapos hivatalos látoga tásra Guatemalába érkezett. Még aznap találkozott Vinicio Cerezóval, a közép-amerikai ország elnökével. A tárgyalá­sok után a két elnök egyez­ményt írt alá, amelynek értel­mében az NSZK több mint 40 millió márka gazdaságfejlesz­tési segélyt ad Guatemalának. Weizsäcker előzőleg Argen­tínában és Bolíviában járt. A bolgár kormányfő Budapesten MAKAÓRÓL Parafálták Pekingben csütör­tökön a Kínai Népköztársaság és a Portugál Köztársaság kor­mányának közös nyilatkozatát, amelynek értelmében 1999. de­cember 20-án helyreállítják Ki-, na szuverenitását az 1557 óta portugál közigazgatás alatt ál­ló kínai terület, Makao felett. A közös nyilatkozatban foglalt megállapodás és a nyilatkozat­hoz csatolt mellékletek akkor lépnek hatályba, ha a két or­szág miniszterelnöke aláírta és a két parlament ratifikálta azo­kat. Az „egy ország, két rend­szer” elvnek megfelelően Kína különleges közigazgatási terü­letnek nyilvánítja Makaót, arnelv közvetlenül a kínai köz­ponti kormány hatáskörébe tartozik maid és a külügyek, valamint a honvédelem kivéte­lével nagyfokú autonómiát él­vez. Georgs Bush fogadba Szűrös Mátyást Fejlődő államközi kapcsolatok Szűrös Mátyást, az MSZMP Központi Bizottságának titká­rát, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét, aki Dante Fascell, az amerikai képviselőház külügyi bizottsá­ga elnökének meghívására tesz látogatást az Egyesült Államokban, csütörtökön Wa­shingtonban fogadta George Bush, az Egyesült Államok alelnöke. A megbeszélésen megelége­déssel szóltak az államközi kapcsolatok fejlődéséről. Meg­állapították ugyanakkor, hogy a magyar—amerikai gazdasá­gi kapcsolatok fejlesztésében még nagy lehetőségek van­nak, s mindkét részről erőfe­szítéseket kell tenni a gazda­sági együttműködés bővítése érdekében. Szó volt a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seiről, mindenekelőtt a lesze­relési megállapodások lehető­ségeiről. A megbeszélésen jelen volt dr. Házi Vencel, hazánk wa­shingtoni nagykövete. (Folytatás az 1. oldalról.) megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét a Hősök te­rén, majd a bolgár számítás- technika legújabb eredmé­nyeit bemutató kiállítást te­kintette meg Szabó Imre ipa­ri minisztériumi államtitkár társaságában. A bolgár kormányfő ezután a Magyar Nemzeti Galériában Bereczky Loránd főigazgató kalauzolásával a XIX. száza­di magyar mesterek csarno­kában Munkácsy Mihály és Paál László remekműveit néz­te meg. A galériából rövid sé­tára indult a Budavári Palo­tában Stadinger Istvánnak, a Fővárosi Tanács elnökhelyet­tesének kíséretében: a Ha­lászbástyáról megtekintette Budapest látképét, majd a Hilton Szálloda középkori épí­tészeti emlékeivel ismerke­dett. Délután az Országházban megkezdődtek a hivatalos magyar—bolgár kormányfői tárgyalások. A Lázár György vezette magyar tárgyalócso­port tagjai: Marjai József, Szabó Imre, Barity Mik­lós külügyminiszter-helyettes, Szerdahelyi Péter, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyet­tese és Gyovai Gyula. Georgi Atanaszov vezetésével Kiril Zargv, a minisztertanács el­nökhelyettese, Marij Ivanov, a külügyminiszter első helyet­tese, Ivan Tenev, az Elektro­nika Egyesülés elnöke, Marin Marinov, kereskedelmi mi­niszterhelyettes és Venelin Kocev ült a tárgyalóasztalhoz. A szívélyes, nyílt, elvtársi légkörű megbeszéléseken a tárgyalópartnerek kölcsönö­sen tájékoztatták egymást a két testvérpárt XIII. kong­resszusán elfogadott határoza­tok végrehajtásáról. Véle­ményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, kü­lönös tekintettel a kölcsönös érdeklődésre számot tartó gaz­dasági kérdésekre. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—bolgár együttműködés, közös el­veink és céljaink alapján, eredményesen fejlődik, s a kontaktusok bővítésére az élet minden területén további le­hetőségek kínálkoznak. Ezzel összefüggésben méltatták Ká­dár János és Todor Zsivkov találkozóinak a két nép közöt­ti barátság erősítésében betöl­tött szerepét. A gazdasági kapcsolatok ha­tékonyságát — állapították meg a partnerek — eredmé­nyesen szolgálja a szocialista gazdasági integráció fejlesz­tésének fő irányait kijelölő dokumentum, amelyet 1983- ban a két kormányfő írt alá hazánkban. Rámutattak az 1986—1990-re előirányzott 2,3 milliárd rubeles árucsere­forgalom teljesítésének fontos­ságára. Ugyancsak lényeges feladat a gazdasági együttmű­ködés mechanizmusának töké­letesítése. A teljes nézetazonosság je­gyében áttekintették a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseit, különös figyelmet szentelve a Szovjetunió, vala­mint a Varsói Szerződés tag­államai feewerzetkorlátozási és leszerelési kezdeményezé­seinek. Georgi Atanaszov hivatalos bulgáriai látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. A bolgár kormányfő ven­déglátója, Lázár György tár­saságában este megtekintette az Állami Operaház műsorát. A megajánlási bizottság másképp döntött Űrfegyverre nincs pótkeret ' 500 millió dollárt törölt az amerikai kormány pótköltség­vetési tervezetéből a képvise­lőhöz megajánlási bizottsága. Az összeget a kormány az űr­fegyverkezési program kibőví­tésére akarta fordítani, a bi­zottság azonban úgy döntött, hogy az erre a célra már meg­szavazott 3,6 milliárd dollár is bőségesen elegendő. A megajánlási bizottság egy­úttal olyan módosításokat sza­vazott meg a költségvetési elő­irányzat tervezetében, ame­lyek köteleznék a kormányt arra, hogy ne lépje túl a ha­dászati fegyverekről megkötött SALT—II. szerződés korláto­zásait és ne hajtson végre egy kilotonna hatóerőt meghaladó föld alatti nukleáris robban­tásokat mindaddig, amíg a Szovjetunió is hasonló kötele­zettséget vállal. A két módosí­tás azonos azzal, amit a kép­A Közös Piac évfordulóján Hermincéves n római szerződés H armincéves a nyugat-eu­rópai gazdasági integrá­ció, az Európai Gazdasági Közösség, közkeletűbb elneve­zésével a Közös Piac. A szer­vezet alapító okmányát 1957. március 25-én írták alá az olasz fővárosban, ezért viseli a római szerződés nevet. A hat alapító ország: Belgium, az NSZK. Franciaország, Olasz­ország, Luxemburg és Hollan­dia. a szerződés kiterjedt to­vábbá Andorrára, Monacóra és San Marinára is, mivel a törpe államok külügyeit a hat szerződő fél valamelyike in­tézi. A római szerződés nemzet­közi jogi megállapodás: hat részből és 248 cikkelyből áll. Az első rész az alapslveket, a másodikba Közös Piac alap­jait, a harmadik a közösségi politikát, a negyedik a ten­gerentúli országokkal és fel­ségterületekkel kapcsolatos előírásokat rögzíti, az ötödik a Közös Piac szervezeti felépí­tését írja le, a hatodik pedig általános jellegű és záró meg­állapodásokat tartalmaz. A megállapodás előirányoz­za, hogy tizenkét éves át­meneti időszak alatt fokozato­san valósítják meg . a Közös Piacot. A római szerződés nem szűkölködik látványos célok­ban. A Közös Piac létrehozásá­nak tizenkét éves átmeneti periódusa lejártával, 1970. ja­nuár 1-jével kezdetét vette az úgynevezett végleges időszak.* 1980-ra már meg kellett vol­na teremteni a gazdasági és pénzügyi uniót. Ez azonban mind a mai napig nem való­sult meg. Aligha azért, mert a római szerződés alapvetően a vámunióra, illetve a munkaerő és a tőke szabad áramlására összpontosított. Arról van inkább szó, hogy az átmeneti időszak sikeres lezá­rását nem követte az integrá­ció elmélyülése. Ebben nyil­ván nagy szerepet játszott a hetvenes években a gazdasági növekedés lelassulása, sőt, bi­zonyos esztendőkben és tag­államok essetében a recesszió, illetve a Közös Piac bővülése új országokkal. A közösségnek ma már tizenkét tagja van, legutóbb Spanyolország és Portugália lépett be. Az eltérő fejlettségű és ér­dekeltségű tagországok integ­rálódása nyilvánvalóan las­súbb folyamat a korábban el- képzeltnél. Mindez azonban mit sem von le annak értékéből, hogy a Közös Piac a világgazdaság rendkívül fontos tényezője, s létével nemcsak ajánlatos, ha­nem szükséges is számolni valamennyi régióban, A szocialista országok is tudatában vannak ennek. Köz­tudott, hogy tárgyalások foly­nak a KGST és a Közös Piac kapcsolatainak normalizálásá­ról, ami magában foglalja a kölcsönös diplomáciai elisme­rést és a két szervezet együtt­működését megalapozó közös nyilatkozat elfogadását. K étoldalú szerződések meg­kötéséről a Közös Piac és az egyes KGST-tagállamok is tárgyalnak egymással. E kapcsolatok szerződéses keret­be foglalása érdeke az egyes országoknak, s minden bizony­nyal jótékonyan hatna az összeurópai együttműködésre is. A Közös Piac harminca­dik évfordulójáról alighanem heiyénvaló e gondolat jegyé­ben megemlékezni. L. Z. viselőház még tavaly fogadott el, de nem ragaszkodott érvé­nyesítésükhöz, amikor a kor­mány, a reykjavíki csúcstalál­kozó küszöbén, szabad kezet kért Reagan számára. A kül­ügyminisztérium most is azt követeli, hogy a képviselők ne szavazzanak az ilyen korláto­zó rendelkezésekről Shultz külügyminiszter április köze­pén esedékes moszkvai tár­gyalásai előtt, mert akkor a Szovjetunió készen kapná meg mindazt, amit a tárgyalásokon eddig nem tudott kivívni. Módosító javaslatokat még a képviselőház egészének, majd a szenátusnak is el kellene fogadnia, s valószínű, hogy a módosítások miatt Reagan el­nök az egész pótköltségvetési törvénytervezetet megvétózná. Ebben az esetben azonban a képviselőház demokrata párti vezetése egy másik, a hadügy­minisztérium kiadásait jóvá­hagyó törvénytervezethez csa­tolná a módosításokat, s ez esetben Reagan igen nehéz helyzetbe kerülne: ha ezt a tervezetet is megvétózná, a Pentagon — legalábbis átme­netileg — nem jutna hozzá a szükséges pénzösszegekhez. WCSAK RÖVID £N~■ A MEXIKÓI fővárosban megkezdte munkáját a Mexi­kói Egyesült Szocialista Párt (MESZP) harmadik kongresz- szusa, amelyen harmincnál is több testvérpárt képviselteti magát. Az MSZMP küldöttsé­gét Pál Lénárd, a KB titkára vezeti. MADRIDBAN közös sajtó- értekezletet tartott Gerardo Ig- lesias, az SKP főtitkára és Al­varo Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára. TUNÉZIA csütörtökön egy­oldalúan felmondta Iránnal fenntartott diplomáciai kap­csolatait. A tuniszi külügy­minisztériumnak á döntést indokló közleménye szerint Irán tuniszi nagykövetsége a küldetésével összeegyeztethe­tetlen tevékenységet folytatott. A drasztikus lépés előjátéka egy csütörtök délelőtt tartott tuniszi kormányülés volt, amelyet Habib Burgiba köz- társasági elnök vezetett. Március 24—26. között c Laoszi Népi Demokratikui Köztársaságban tett látogatási a Hazafias Népfront és a Ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom