Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-21 / 68. szám

Hagytunk rátok elég munkát A harmincadik születésnap Lapunk mAs helyén is beszá­molunk az ünnepi eseményekről. A monori filmszínház volt a színhelye szombaton dél­után a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalaku­lása 30. évfordulóját ünneplő körzeti szintű rendezvénynek. Jelen volt az ünneplők kö­zött dr. Szászik Károly, az MSZMP városi jogú nagyköz­ségi bizottságának első titká­ra és munkatársa Csikós Já­nos, valamint Járadi László, a Hazafias Népfront nagyköz­ségi bizottságának titkára és Kovács Benő, Monor megbí­zott tanácselnöke. Bokros Imre, a KISZ váro­si jogú nagyközségi bizottsá­gának titkára üdvözölte a je­lenlévőket; a monori gimná­zium, a szakmunkásképző is­kola, vállalatok, szövetkeze­tek, intézmények KlSZ-alap- szerveinek képviselőit. Hapák Miklósné, a gimná­zium fiatal tanárnője mon­dott szép és okos ünnepi be­szédet, emlékeztetve a kom­munista ifjúsági szövetség megalakulása utáni eszten­dőkre, a kibontakozó mozga­lomra, beszélt a jelen felada­tairól, a nyolc hónappal ez­előtt megtartott kongresszus útmutatásainak gyakorlati teendőiről. Lengyel József író szavaival zárta szónoklatát: „Hagytunk rátok elég mun­kát, ifjaink.” Ez az idézet mintegy összefoglalása volt az elhangzottaknak; a történel­met nem csupán tanulják az ifjak, meg kell érteniük, hogy írják, írjuk napjainkban va­lamennyien, és nem lehet kö­zömbös, mi kerül jelenünk, jövőnk történelmének lapjai­ra. Dr. Szászik Károly adta át ezek után az elismeréseket, ki­tüntetéseket a mozgalom leg­kiválóbbjainak. A KISZ KB dicsérő oklevelét vehette át a vecsési Ferroelektrika, a sülysápi Áfész és a monori szakmunkásképző iskola má­sodik B osztályának alwpszer- vezete. Aranykoszorús kisjelvényt kapott Gados Miklós és Samu Istvánná. A KISZ KB dicsérő oklevelét Szőnyiné Bán Ilona, Horváthné Juhász Ildikó, Per- jési Istvánná, Herendi István, Száránszki Mihályné és Szá­vai Beáta vette át. A Pest Megyei Munkásőrség parancsnokának dicsérő okle­velét kapta az ifjúgárdisták nevelésében kifejtett példás tevékenységéért Páli Tivadar. Az úttörőket képviselő kis csoport szalagokkal díszített kopjafát vitt az ünnepségre, s adta át a körzet KISZ-eseit képviselő Bokros Imrének ezekkel a szavakkal: — Kívánjuk, hogy sokszor harminc évig éljetek még és dolgozzatok békében! Az ünnepség hangulatos, vi­dám, sok tapssal és közös énekléssel tűzdelt befejezése­ként a chilei Viktor Jara együttes és Bocsa Ferenc polbeaténekes műsorával zá­rult. K. Zs. Jó! dolgozó nobizettság Ajándékok, tanfolyamok Egyre aktívabban dolgozik a* Alsó-Tápió Menti Általá­nos Fogyasztási és Értékesíté­si Szövetkezet nőbizottsága. Ez kiderült a legutóbbi áíész- küldöttgyűlésen is, ahol a nő­bizottság is beszámolt tavalyi munkájáról. Részt vettek a fogyasztói és vagyon-órdekvédelmi ellen­őrzésekben, rendszeresen beje­gyezték a hiányosságaival az erre a célra rendszeresített naplókba. Közvetítettek a boltvezetők és a szakágvsze- tők között. Rendszeresen láto­gatták az idősebb szövetkeze­ti tagokat, akik részére aján­dékutalványokat adtak át — a vezetőség nevében. Alapos mérlegelés alapján döntöttek arról is, hogy ki kapjon szo­ciális támogatást. Ez utóbbi­ból nem maradtak ki a gye­sen lévő szövetkezeti tagok sem. Sülysápon megszervezték n szabás-varrás tanfolyámot, amely a közelmúltban fejező­dött be. Sikeresnek bizonyult ez a kezdményezésük annak ellenére, hogy néhányan me­net közben lemorzsolódtak. A nőbizottság harminc új szö­vetkezeti tagot toborzott, a.cik egyenként 500—500 forint rész­jegyalapot fizettek be. Az új tagok zöme a gyengébb nem­hez tartozik és 30 éven aluli fiatal. —ér Előadás A bűnözésről Bűnözés, kábítószer haszná­lata a fiatalság körében cím­mel tart előadást dr. Jakab Géza rendőr százados, a Mono­ri Rendőrkapitányság osztály- vezetője március 26-án, csü­törtökön 3 órakor, a Ságvári Endre Űttörőházban. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1987. MÁRCIUS 23., HÉTFŐ Mazsolával kell etetni Minek Monoron ennyi kocsma? Valamennyien jól ismerjük azokat a beszélgetéseket, amikor valaki belekezd egy történetbe, de jószerivel még be sem fejezte, amikor másvalaki közbeszól, hogy „az semmi!". És elmond egy újabb sztorit, de természe­tesen akad egy harmadik is, aki az elhangzottakra már rálicitál. S végül úgy kapcsolódnak egymásba az ..az semmi!”-vel bevezetett történetek, mint amikor laviná­vá válik az ártatlan kis hólabda. Ha meggondolom, mintha ilyesmi' lett volna a legutóbbi tanácsi bizottsági ülés is, bár szándéktalanul. A hivatalos kezdés csúszott, spontán tár­salgással múlatták az időt a jelenlevők, mígnem kiderült, hogy ez a beszélgetés már tu­lajdonképpen maga az ülés, minthogy amúgy is hiába vár­nának — az eredetileg meg­jelölt kezdési időponton már jócskán túl — a távolmara­dottakra. Maga a téma a KIOSZ mo­nori szervezetének tevékeny­sége volt, külön figyelemmel a szolgáltatás helyzetére. Eb­be sok minden belefér, példá­ul az a kérdés is, hogy mi­nek Monoron ennyi kocs­ma ... Zengett a folyosó És itt következnek a törté­netek. Csak úgy, szabálytala­nul. — ... kérem szépen, az nem létezik, hogy ebben a község­ben épp a tanácsnak ne le­gyen beleszólása abba, meny­nyi kocsma kerüljön a köz- igazgatási területére! Hogy épp ez a hivatal ne legyen képes megítélni es meggátolni a szaporodásukat! — De nem, tényleg nem tudja! Ha egyszer rendelkez­nek az előírt, a megszabott feltételekkel... Nem is olyan rég csak azt az egyszerű vál­toztatást próbálta elérni a ha­tóság — egy lakossági beje­lentéssel és rendőrhalósági vé­leménnyel megtámogatva —, hogy az egyik vendéglő zárjon be már este kilenckor, és mi történt? A fellebbezés során az ügyintézőt marasztalták el, Pilisen, Üllőn át Pestre Bolyongások a boldogság évében Egy költői életmű szem­pontjából nincs általában na­gyobb jelentősége annak, hogy ezen vagy azon a helyen járt-e a kérdéses személy. A Petőfi-versek datálása és hely­jelölése nem utal arra, hogy környékünkön annyi időt töl­tött volna, hogy abból ver­sek, levelek szülessenek. W Az Útirajzok és úti levelek néhány ceglédi vonatkozással szolgálnak. 1842 augusztusá­nak utolsó napjaiban Petőfi Dunavecsén járt szüleinél, innen visszautazott egy hét múlva Pestre, Orlay Petrick Somával másnap Mezőberény- be mentek, Orlay így ír: „Másnap egy ceglédi paraszt fuvaros szekerén Pestet is el­hagytuk, s többnapi utazás után Cegléden és Szarvason át végre célunk helyére, Me- zőberénybe, az én szüléimhez értünk. Mondanom sem kell, hogy Petőfi szívesen látott vendégünk lett, s egy egész hóig nálunk maradt.” Október 10-e után elmennek Csokonai sírjához, majd el­válnak, és Petőfi megnézi a Hortobágyot, s Jászberényen át ér újra Ceglédre. A füredi réven való átkelést Ferenczi Zoltán említi háromköteles úttörő monográfiájában. „Át­kelvén a tiszai révnél, Jász­berényen, Cegléden át a szü­lőföldjének fogadott Kiskun­ságba érvén. Szabadszállásra tért be, melyet mióta 1838 augusztusában Selmecre ment, nem látott.” (I. kötet 263. o.) Az 1847-es szekerezés idején a Kerényi Frigyeshez írott VIII. levele igen kimért han­gú, tényközlő. „Szolnokon cse- resnyét vettem, Abonyban háltam, Pilisen (hol gróf Be- leznay a közkatonával regge­lizett) ebédeltem, Üllőn vacso- ráltam, s végre valahára — per varios casus et tot discri- mina rerum — beértem Pest­re, tán jobban megtörődve, mint hajdan a peleskei nótá­rius, de még sem annyira, hogy tizenkét napi pihenés után e levelet ne írhattam volna.” m w Az előbbi utazás része volt a május 13. és június 13. kö­zötti nagyobb túrának, Hat­vány Lajos szerint az indulás előtti este Pesten a Fehér Ha­jó vendégfogadóban szállt meg, majd Debrecen. Nagyvá­rad. Mezőtúr, Szolnok. Abony, Cegléd, Pilis, Üllő érintésé­vel ért vissza Pestre. A boldogság éve volt 1847 a költő életében, hisz szep­tember 8-án megesküszik Szendrey Júliával. A költői mézeshetek után többek kö­zött Kolozsvárt. Nagyváradot és Szalontát kereste fel, s no­vember 2-án lényegében a nyár eleji visszaút vonalán jutott el a fővárosba. Ez bi­zonyára arra utal, hogy no­vember 4-én mindenképpen átutazott Cegléden. Bővebb in­formáció nem áll rendelkezés­re, hogy például időzhetett-e a városban, vagy Ceglédberce- len, Irsán vagy éppen Mono- ron. w Novemberi keltezéssel nyolc versét ismerjük, s ekkor szü­letik meg a Bolond Istók; ta­lán az egyik legnépszerűbb versét — a Pató Pál urat — is ezeknek a napoknak a ha­tása alatt írta. Konkrét bizo­nyíték nincs, hogy e vidék ihletője lett volna a versbéli személynek. Természetesen e négy al­kalmon kívül máskor is át­utazhatott Cegléden Petőfi, így amikor Irsán járt 1848- ban. Ezt az irsai adatot Si­monides János leveléből tud­juk, s más irsai kapcsolatairól is tudunk a levelek alapján. A szabadságharc idején, mi­kor Klapka seregében szol­gált. a futármunka, az össze­kötői feladatkör sok utazással járt együtt. S. D. mert a döntést nem indokolta meg kellőképpen. — ... elmarasztalták? Zen­gett a folyosó ... De ez még semmi — mon­dom csak úgy magamban, mert jön a másik történet, ironikus felhangokkal. Kibukik a csalás — Az adminisztrálás, igen, az nagyon fontos. Ha például valaki kisiparos akar lenni, az lehet, minden további nélkül, s természetesen, mondhatni automatikusan tagja lesz a KlOSZ-nak. Ehhez nem kell semmiféle véleményezés se­honnan, holott megeshet, hogy az illetőt már a huszadik munkahelyéről menesztették, elégtelen szakmai tudása mi­att. Mig ellenben, ha valaki kis­kereskedővé óhajt válni, an­nak be kell szereznie az eh­hez szükséges szakmai irato­kat, bevinni a Kisosz köz­pontjába, ahol véleményezik, s azt küldik el a helyi hatóság­hoz. Hogy minek alapján vé­leményezik? A kérelmező ál­tal bevitt iratok alapján. Hogv ezekből az iratokból a helyi hatóság is ugyanúgy és ugyan­azt értené, mint fent? Sza­bály, az szabály... De viszont még ez is sem­mi, mert: Az adóhatóság szerint több százezer forint egyes kisiparo­sok adó- és SZTK-hátra!ék-i. Vajon mi lehet X.-szel, aki­nek hasonló ügijéről már hat évvel ezelőtt is •tárgyaltak? Vagy van annak már hét éve is? — töpreng a bizottság egy tagja hangosan. Azzal az van — mondja a jelen lévő illeté­kes —, hogy az adóhátraléka mostanság már a hatszázezrei közelíti. Egek ura, hát ennyire tehe­tetlen az adóhatóság?! Hiszen a jogszabály... A jogszabály azt mondja, hogy már jóval korábban vissza kellett volna vonni az iparjogosítványát. Visszavonták. És akkor mi van? Illető elhelyezkedik az állami iparban, ahol havonta ezeröíszáz forintot esetleg le­vonhatnak tőle, miközben fe­ketén, kontárként vígan dol­gozik tovább. Hogyhogy kontárként? Már úgy, hogy évek hosszú sora óta nem történt előrelépés a kontárok visszaszorítására. No akadt azért hatásos intézke- lés; a helyi KlOSZ-szervezet a Démász heiyi kirendeltsé­gével szerződést kötött: min­den olyan rajzot — amelyet villanyszerelő kisiparos visz be — le kell bélyegezni. Ha azután az derül ki, hogy a főállású kisiparos hatot vitt be, mert volt képes elvégez­ni, a munkaviszony mellett dolgozó kisipáros pedig har­mincat. rögtön kibukik a csa­lás: utóbbi csak a bélyegzőjét adta, a munka kontároké. És tényleg akadt, aki el is csúszott ezen a banánhéjon, kiderült: kizárólag a saját bé­lyegző okán váltott iparjogo­sítványt. De hát ez még csu­pán csepp a tengerben. Mert hát azért az sem ritka ma még, hogy a jól végzett mun­ka után kontár és tisztes adó­fizető kisiparos egymás mel­lé ül a vendéglőben, s előbbi nagy mellénnyel közli utóbbi­val: — Apám, én másfél év alatt vettem egy Ladát abból, amit te adóba fizetsz! Aztán szó esik másról is. Hogy például igen hasznos lenne összehívni egy értekez­letet minden érdekelt számá­ra, végül is olykor magának a hatóságnak sem árt az el­igazítás. Azt mondja például az ügyfél, a szándéka szerirV leendő kisiparos, hogy ő a ja­pán kristály sokszorosítására kér iparjogositványt. Az ügy­intéző tudja, hogy ez a japán kristály az, ami „gyógyszer­ként” nem kis pénzeket kós­tál a piacon. Tetszenek tudni, ez az a kris­tály, amit mazsolával kell etetni, hogy aztán a közhie­delem szerint minden bajra kifejtse áldásos hatását. Már­most rossz dolog az, ha az ál­lampolgár ezt a „csodaszert” legális úton kívánja szaporí­tani? Igen ám, de a szakmai gyűjtemény ennek a szakmá­nak hírét se hallotta, az ügy­intéző tehát azt mondja, nem adhat engedélyt. Mire az ügy­fél azt mondja: hogyhogy?! Pesten igen, Monoron nem?! Valahogy nem azt Tetszenek érzékelni, hogy sodorja a hólabda a görgete­get? Pedig ez még nem a la­vina. Ezek csak amolyan tör­ténetek. Azt kellene példázni­uk, hogy rendnek muszáj len­ni. De — isten tudja, miért — valahogy nem azt' példáz­zák. Koblencz Zsuzsa Mfilép a méhészeteknek Tavaszi rajzásra készülve A méhek tavaszi kirajzásá­ra készülve megkezdték a műlép gyártását a Nagybajo­mi Afész viaszfeldolgozó kis­üzemében. A méhészektől fel­vásárolt. sonkolyt — a nyers méhviaszt — olvasztás és tisz­títás után a kaptárak mére­tének megfelelő lemezeidbe sajtolják. A mülép felületén milliméternyi vastagságban kialakítják a jellegzetes hat­szögletű rácsmintát, amit a méhek majd a mézgyűjtéshez, Hasításhoz szükséges kam­rácskákká építenek tovább. A nagybajomi üzemben az idén mintegy 35—36 ezer'méh­család számára elegendő rriii- lépet készítenek, s termékeik az ország távoli vidékeire is eljutnak. A hasznos rovarok gazdái már szemrevételezték a jobbára szabadon teleltetett kaptárakat, s megnyugvással tapasztalták, hogy átlagosan nyolc-tíz százalék a méhcsa­ládok létszámvesztesége. Nem a lánya, az unokája Március 19-i, csütörtöki la­punkban a „Múltat ismerni, jelent becsülni” című írásunk hetedik bekezdésébe két hiba is csúszott. Helyesen a szöveg a következő: „A gyömrői bé­lyeggyűjtő , szakkör például rendelkezik a Teleki család családfanévsorával, amely a falusi sírboltjukban is olvas­ható. Ebből megtudhatjuk pél­dául. hogy Teleki László fia: Teleki József, a Magyar Tudo­mányos Akadémia első elnöke volt, negyedszázadon keresz­tül. Ő írta a „Hunyadiak kora Magyarországon” című doku­mentumregényt. A Teleki-kas­tély — amelyben most a kise­gítő iskola és nevelőotthon működik — Teleki Tiboré volt. Felesége, Széchenyi Alice, Széchenyi Istvánnak, a leg­nagyobb magyarnak az uno­kája volt. Kulturális programok Ecseren hétfőn 17 órától német nyelvtanfolyam, 18-tól filmvetítés. Gombán 17-től filmvetítés: Az álarcos lovag legendája (amerikai kalandfilm). Gyomron 15-től a kultúrtör­téneti sorozat keretében elő­adás a Nemzeti Múzeumról, 18-tó! a kertbarátklubban elő­adás és bemutató Fásoltások a gyümölcsösben, szőlőben cím­mel. Az úttörőházban 15-től a sakkszakkör foglalkozása. Filmvetítés a művelődési ház­ban 16.30-tól és 18.30-tól: Az elveszett frigyláda fosztogatói (színes amerikai kalandfilm). Maglódon a Vas- és Fém­ipari Kisszövetkezet kultúrter­mében a vecsési amatőr mű­vészek kiállítása 14 órától. Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Piedone Af­rikában (színes olasz kaland­film). , Pilisen bútorkiállítás és -vá­sár, 8-tól szolfézs tanítás, 16.30- tói az 1. számú általános is­kola bábszakköröseinek fog­lalkozása, 17.30-tól a fúvós­szakkör összejövetele a tűz­oltószertárban, 18-tól az asz- szonyklub foglalkozása. Üllőn 16-tól művészi torna kezdőknek, 17-től haladóknak. Vecsésen 16.30-tól és 18-tól női torna, 18-tól a kertbarát­kor foglalkozása, ismeretter­jesztő előadás Az Őrség ma­dárvilága címmel, előadó Bé- csy László zoológus. A fiatal­korúak bűnözéséről Agócs István BM-dolgozó tart elő­adást. Serdülő labdarúgó-bajnokság 1986—87 Tavaszi bajnoki fordulók A körzeti serdülő labdarúgó- bajnokságban már lejátszották a tavaszi első fordulót. Most a 2. fordulótól kezdődően közöl­jük a tavaszi sorsolás menet­rendjét. * Monori csoport Március 29: Vecsés I.—Üllő, Nyáregyháza—Vecsés II., Mo­nor I.—Pilis, Csévharaszt—Mo­nor II. ­Április 5: Vecsés II.—Monor L. Üllő—Nyáregyháza, Csév- hanaszt—Vecsés I.,. Monor II. —Pilis. Április 12: Vecsés I.—Mo­nor II., Nyáregyháza—Csévha­raszt, Monor I.—Üllő, Pilis— Vecsés II. Április 19: Monor I.—Csév­haraszt, Nyáregyháza—Vecsés I., Üllő—Pilis, Vecsés II.—Mo­nor II. Április 26: Nyáregyháza— Monor II., Monor I.—Vecsés I., Pilis—Csévharaszt, Vecsés II. —Üllő. Május 3: Manor I.—Nyár­egyháza, Csévharaszt,—Vecsés II., Vecsés I.—Pilis, Üllő—Mo­nor II. Gyömrői coport Március 29: Mende—Péteri, Űri—Gyömrő, Ecser—Maglód. Április 5: Gyömrő—Ecser, Péteii—Űri, Sülysáp—Mende. Április 12: Űri—Sülysáp, Ecser—Péteri. Maglód—Gyöm­rő. Április 19.: Sülysáp—Ecser, Mende—Űri, Péteri—Maglód. Április 26: Ecser—Memde, Maglód—Sülysáp, Gyömrő— Péteri. Május 3: Űri—Ecser, Süly­sáp—Gyömrő, Mende—Mag­lód. A mérkőzések vasárnap dél­előtt egységesen 9 órakor kez­dődnek. Május 10-én és 17-én a két csoport azonos helyezettjei játszanak egymással a végső helyezések eldöntéséért. ÍSSW 0W3—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom