Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-21 / 68. szám
Fantázladiís tévedések sorozata Hol állt Attila fapalotája? ' Éppen HATVAN ÉVE annak, hogy a Magyar városok monográfiája sorozat második köteteként megjelent Galántai Fekete Béla Nagykőrös című könyve. Megemlékezésünk nem e mű nagysága előtti tisztelgés, hanem éppen ellenkezőleg: elhibázott, ám igen cólzatos koncepciója, tévedései, olykor fantasztikus feltételezései adtak okot a megkésett bírálat megírásához. Azért foglalkozunk a könyvvel — pontosabban annak csak őstörténeti fejezetével — érdemtelenül sokat, mert olykor — jobb híján — még ma is ezt használják évfordulós megemlékezések, helytörténeti vetélkedők, kronológiai ösz- szegzések forrásaként. Galántai Fekete Béla 1925- ben került Nagykőrösre, 1926- tól ő a Nagykörös, Kőcser, Kécske című helyi lap szerkesztője. Tizenöt éves korától rendszeresen írt verseket, elbeszéléseket, s kitűnő heraldikai (címertani) festőnek indult. Művészeti tanulmányokat végzett Bécsben és Berlinben is, ahol a műépítészettel és a kerámiaművészettel ismerkedett meg. Hazajövetele után Poprádon tanárkodon, majd 1919-től a kecskeméti művésztelep megmentésén munkálkodott. Ebből a rövid életrajzból is kitűnik, hogy szerzőnk semmiféle történészi képzettséggel nem rendelkezett. Ez már rögtön könyvének elején is kiderül: A „Nagykőrös őstörténete 1526-ig" fejezetcím csattanós ugyan, ám minden ízében helytelen. A magyarság és a magyar föld őstörténete a magyarok 896-os honfoglalásáig tartott, ezért e történeti korszakhatárnak a mohácsi vészig való kitágítása abszolút tudománytalan volt már 1927-ben is. , (Az 1911-ben megjelent vármegyei monográfiában Márton Lajos is a 9. század végén fejezte be megyéje őstörténetét.) Másrészt a mohácsi csatavesztés nem korszakhatár Nagykőrös történetében: az a középkori magyar állam bukásának éve, míg Nagykőrös számára Buda eleste volt végzetes. Galántai történetírói dilettantizmusa a szöveg boncolgatásakor is lépten-nyomon megnyilvánul. Csak úgy általánosságban közölte, hogy „a neolith-kor emlékei itt is feltalálhatok”, ám léleteket nem említett. „A kőkorszakot követő bronzkorszak az előkerült ásatási leletekben szintén fölismerhető (urnák, réz-, arany- és bronztárgyak), azonban e tárgyak mind más vidékről idekerült készítmények.” Ennyit tudott az időszámításunk előtti korokról. A szarmatákkal (i. sz. 1—5. századi kapcsolatban Nagy Géza egy régebbi tanulmányára hivatkozott, aki a nagykőrösi földvárat ehhez az iráni eredetű népcsoporthoz kapcsolta. A sánc építési módjának a római limeshez (kiépített határvonalhoz) és a kínai nagy falhoz való hasonlítása viszont már saját fantáziadús leleménye. Ilyen nagyotmondás után már nem meglepő, hogy egyetlen rómainak hitt bélyeges tégla alapián Nagykörös- Hangácsra lokalizálta a Duna—Tisza-köze egyetlen római települését, vagy hogy a „csodálatos építkező” szarmatákkal Pótharaszton verette föl Attila hun király fapalotáját. Felvinczi Takács Zoltánnak, a Kelet-Azsia Múzeum igazgatójának egy nagykőrösi előadására hivatkozva megemlített Galántai egy hun kori (kb. 420—454) kengyelt is. A lovas nomádoknak ez a jellegzetes fölszerelése azonban csak 568-ban, az avarokkal jelent meg a Kárpát-medencében. Galántai ezt kivételesen Moiinaes A nagyteremben: Rock Rióban. Színes brazil film. Előadás 5 és 7 órakor. A stűdióteremben: Vakvi- lágban. Színes magyar film, fél 6-kor. Elveszett a „Városi Tanács V. B. Családi Iroda” feliratú, számozás és MNB számlaszám nélküli körbélyegző. Érvénytelen: 1987. március 3-ától kezdődően. nem tudhatta, mivel a kor tudósainak java — így Felvinczi Takács Zoltán is — a 8. századi avar emlékanyagot származtatta a hunoktól. Az „őstörténeti” fejezetnek ez az egyetlen olyan régészeti lelete, amely ma is megvan és az Arany János Múzeum állandó kiállításán látható. (Ez a kengyel egyébként az 1920- as években látott napvilágot a Zsíroshegy-dűlőben.) Szerzőnk azt is tudni véli, hogy néhány germán emlék is megtalálható Nagykőrösön, de mivel „a két folyó közére a germán bevándorlók alig merészkedtek be”, ezek inkább zsákmányként vagy kereskedelem útján jutottak ide. Ezzel szemben mind a mai napig ismeretlen környékünkön a népvándorlás kori germánok emlékanyaga. NAGYKÖRÖS AVAR korával kapcsolatban Galántai saját újságcikkere hivatkozva tényként közölte, hogy Gó- gány és a ma Törteihez tartozó Besnyő avar telepek voltak. Noha a nagy kiterjedésű gógányi rét közeléből, Bokrosról valóban ismerünk avar telepnyomokat, arra azonban semmiféle adatunk nincs, hogy az itteni település lakói lettek volna a szomszédos határrész névadói. Maga a „Gó- gány” szó is ismeretlen eredetű a magyarban, helynévként feltehetően személynév! eredetű. A Besnyő, Besenyő típusú helynevek az ugyanilyen nevű kései (középkori) nomád nép nevéből származnak, ezért létrejöttük az avar kornál feltétlenül későbbi. A monográfia szerzője végső soron semmi konkrétumot nem közölt az avar korról (568—829). Nem volt tudomása arról az arany fülbevalópárról sem, amelynek elvitathatatlan „avarságát” a Nemzeti Múzeum szakemberei állapították meg, és amelyről a gimnázium 1906—1907. évi értesítőjének gyarapodási jegyzéke is említést tett. Galántai szerint az avarok politikai uralmának megszűnése után a bolgárok is meg* telepedtek Nagykőrös határában; falvaik Kőrös, Ents és Váncsod voltak. Gógánnyal és Besnyővel együtt ezeket a településeket találták itt a honfoglaláskor Árpád magyarjai. A valóságban azonban az egyetlen Kőrös kivételével egyik hely neve sem fordul elő a környék középkori helynévanyagában és a bolgárokhoz kapcsolható régészeti leletek is hiányukkal tüntetnek tágas e vidéken. Mindezeket megfellebbezhetetlen tényékként közölte, állításainak igazolását nem itt, hanem egy korábbi újságcikkében fejtette ki. Ebből kiderül, hogy kritikátlanul elfogadta Anonymusnak azt az adatát, amely szerint Alpár- nál Árpád vezér helyben lakó bolgárok felett diadalmaskodott. S mivel a fenti helynevek a Kárpát-medencében olyan területeken fordulnak elő, ahol az avarok és bolgárok is megtelepedtek, s mert Hóman Bálintnak, a kor egyik vezető történészének föltevése szerint is egykor az avar birodalomhoz tartozó népek voltak a székelyek ősei. e példa és Anonymus nyomán Galántai följogosítva érezte magát az avarokra és a bolgárokra ugyanezt vonatkoztatni. Árpád honfoglalói csekély számban valóban találhattak a Kárpát-medencében különböző népeket, ám ezek településeit ők maguk nevezték el, legtöbbször az itt talált etnikum népnevéről. Galántai Fekete Béla könyvének őstörténeti része megalapozatlan föltételezések rendszertelenül összehordott halmaza, történelemszemléletében minduntalan fölsejlik a szélsőségesen soviniszta turáni fajelmélet. Ennek legfőbb jellegzetessége a keletről érkezett népek, különösen a török eredetű etnikumok törié- nelemformáló szerepének indokolatlan túlhangsúlyozása. Galántainál „Nagykőrös történelmi kora a jazyg-szarma- tákkal kezdődik”. Mindez nem véletlen, hiszen szerzőnk egyik létrehozója, majd főtitkára volt a Turáni Társaság 1926. március 7-én megalakult nagykőrösi csoportjának. E bíráló sorok azonban kizárólag esik történész mivoltát vonják kétségbe, s más vonatkozásban nem minősítik a szerzőt. GALÁNTAI FEKETE BÉLA egyik jeles személyisége volt a két világháború közötti nagykőrösi kulturális közéletnek; alapító tagja volt az Arany János Társaságnak, személyes kapcsolatai révén közreműködött a városi múzeum létrehozásának előkészítésében, amelynek később különféle régiségeket ajándékozott. A „Nagykőrös” monográfia csak egy — igaz. balsikerű — terméke volt itteni munkálkodásának. Dr. Simon László A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1987. MÁRCIUS 23.. HÉTFŐ A gazdasági gyarapodás előfeltétel Így már jobb a tagok közérzete Meglehetősen hosszúra nyúlnának a munkahelyek számadásairól szóló írásaink, ha töviről hegyére minden mozzanatról szót akarnánk ejté- ni. Emiatt sajnos sokszor még a lényegesebb eredményeket is szelektálni szükséges, de ez nem jelenti azt, hogy a me<- lózött témákról végképp megfeledkeznénk. Ezt az adósságot törlesztjük most, amikor a Mészáros János Termelőszövetkezetben a szociális ellátást és a brigádmozgalom néhány jellemző vonását vesz- szük szemügyre. Fürdőhelyen, hegyekben A közös gazdaságról szóló cikkeinkben többször említést tettünk a munkakörül meny ik javítása érdekében tett intézkedésekről. E fogalomkörbe természetesen nemcsak a szű- kebb munkahelyeken történt változásokat értjük, hanem Ünnepi megemlékezés Lapunk más helyén is beszámolunk az ünnepi eseményekről. A múltat tiszteld, s a jelent vele kösd a jövőhöz — írta egy helyütt Vörösmarty Mihály. Vajon segített-e a költő, hogy a történelem kényszerít bennünket,- hogy megértsük, ragyogó gondolata nem szerény költői intelem, hanem egyetemes útravalója az emberiségnek. Beláttuk azóta, hogy múltunkat, mégha oly kellemetlen is, mindenestől vállalni kell. csak így tudjuk egyetemes tanulságokká formálni a történelemmé szépült pillanatokat. A KISZ zászlóbontásának évfordulóját ünneplő ifjú kommunisták is ara keresik most a választ, mi az, ami 30 éve, egyenes vonalú pályán tovább vezeti őket. mik azok az átmenthető értékek, amelyek rhillióknak tették életük élményévé a mozgalmat. E roppant komoly kérdésekre, úgy hisszük, méltó választ kaptak és kapnak Nagykőrös fiataljai is. A pártbizottság székházában szombaton rendezett emlékülés is lényegében a mozgalom tanulságait volt hivatott csokorba szedni, s mi sem volt természetesebb, mint ehhez segítségül hívni az egykori aktivistákat, akik ott bábáskodtak a KISZ újjászületésénél. Az eseményen rajtuk kívül részt vett Gótzián László- né dr., a pártbizottság titkára, Kocsis Jánosné tanácselnök, Jakab Tibor, a KISZ Pest Megyei Bizottságának titkára. Szaporodott a primőráru A hajnali esőzést felváltó, félig-meddig napos, enyhe délelőtt kezdvezett a pénteki hetipiacnak. Igaz, úgy tűnt, még mindig az árusok voltak többen, mint a vevők. A gyümölcs- és zöldségpiacon nem sokat változtak egy hét leforgása alatt az árak. Több volt a primőráru, a salátát 8—16, a zöldpaprikát 6—12 forintért adták darabonként, az újhagyma és az újpetrezselyem csomója 10—10, a sóska 140, a paradicsom 150—180, az uborka 100—120 forint volt kilónként, a fehér paprikát pedig 12—15 forintért kínálták darabonként. A zeller 30, darabra 5—3. a krumpli 10—12, az alma 10—18, a karalábé 15—20, darabra 4—5, a kelkáposzta 20—22, a téli retek 15, a tavalyi petrezselyem 40, a sárgarépa 23—25, a fehér káposzta 18, a spenót rakása 10, a vöröshagyma 14—18 forintért kínálta magát a hosszú asztalsorokon. A baromfipiac is élénk volt, itt a japán tyúkokat és kakasokat párban 120 forintért, a rántani való csirkét kilónként 60, darabonként 55, párban 150 forintért adták. Egy pár kacsát 240 forintra tartott gazdája, a tyúkok párban 250— 320 forintot értek. Egy tenyésztő előnevelt csirkét is hozott, ezeket 14 forintra tartotta darabonként. A tojás ára 1,60 forinttól 2 forintig váltakozott, a kereskedő az előbbi áron kérte. A vágottbaromfi-standon az egész csirke 55, a csirkecomb 80, a csirkemell 66, a libacomb 86, az egész kacsa 55, a pulykahús 65 forintért volt kapható. A marxizmus—leninizmus eszméjén immár korosztályok tömege nevelkedett fel, s a ma fiatalsága érthető módon kapja meg tőlük a múlt tanulságait. Ám semmiféle tudást nem lehet csak , úgy kézből átvenni; az eszmék csak úgy vertiek. gyökeret, ha megküzd azokért az ember. A szocializmusba nem elég csak beleszületni, a készen kapott ítéletekhez új és új készségeket kell kialakítani, hiszen a ma problémái nem azonosak a múltéval; nincsenek sémák, önállóan a mozgalommal egvütt született demokratizmusnak élő. felkészült, cselekvő ifjúság képes új társadalmat tovább építeni. A marxista eszmékhez ma szélesebb út vezet, a szocialista értékteremtés mégis nehezebb feladat, mint régen, talán, mert társadalmi, gazdasági gondjaink megoldásának keresése közben olykor szem elől tévesztjük, ami összeforraszt bennünket, másrészt mi, felnőttek még most is hallgatagabbak vagyunk a kelleténél, foghíjasán tarkállanak emlékeink, márpedig a történelmi empátia óvna meg bennünket attól, hogy igazságainkat félreértse, tévedéseinket szemünkre hányja az ifjú nemzedék — mondotta ünnepi beszédében a pártbizottság titkára. Az esemény további részében Verbó Zoltán, Hegedűs László és Káló József, egyko- KlSZ-vezetők személyes élményeikkel, tapasztalataikkal fűszerezve tekintették át a város ifjúsági mozgalmának három évtizedét. Ezt követően Jakab Tibor a szövetség kitüntetéseit adta át a kiemelkedő tevékenységet végző ifjúkommunistáknak; elsőként a KISZ KB vörös vándorzászlaját a konzervgyár és a Démász fiataljainak. Rajtuk kívül még két alapszervezet és 19 fiatal részesült az elismerések különböző fokozataiban, köztük Szűcs Balázs, a konzervgyár osztályvezetője a Nagykörös Város Ifjúságáért kitüntetést kanta. Kapcsolódva az országos felhíváshoz, tevékeny munkával töltötték a délelőttöt a város úttörői. Miként elődeik, ők is megfogalmazták üzeneteiket a XXI. század gyermekeinek. A ma ifjúságának gondjait, örömeit elmesélő díszes iratokat délután az ifjúsági ház udvarán acélurnában helyezték el, hogy átmentsék a jövőnek. My. J. mindazon előnyöket, amik közvetlenül, vagy közvetve valamilyen formában befolyásolják a dolgozók közérzetét, javítják munkájuk hatékonyságát. Nagy lépést jelentett e 'é- ren az üzemorvosi szolgáltatás megterem'ése, valamint az üzemi étkezde megépítése. s‘ ma már megoldódott az emberek munkába szállítása. Bevezették a szabad szombatokat, hogy csak néhányat említsünk az utóbbi időkben történt fontosabb változások közül, melyeknek kiharcolása nem minden esetben volt egyszerű feladat. Anélkül, hogy lebecsülnénk a szövetkezet társadalmi bizottságainak ebbéli szerepét, meg kell jegyeznünk, hogy végső soron a szociális ellátás fokozatos javulásának itt is a gazdasági gyarapodás volt az előfeltétele. A szövetkezetben az elmúlt évek alatt végbement kézzelfogható fejlődés befolyásolja az emberek szemléletét. Témánkhoz ülő példa erre az is, hogy a szövetkezet tagjai közül mind többen mennek üdülni. Tavaly 133 személy nyaralt a Balatonnál, a hegyekben. vagy valamelyik gyógyfürdőhelyen, ámbár meg kell hagyni, a nyugodt, kulturált pihenésnek e lehetőségei meg most sincsenek kihasználva igazán. NyugdíjsstaláSkozók A szövetkezetiek figyelemmel kísérik a nagycsaládosok, az idős. kis jövedelmű nyugdíjasaik életét, s tehetségükhöz mérten segítenek a rászorulókon. Bevált a ruhagyűjtési akció, e szerény ajándékozásnak is nagy jelentősége van ott, ahol minden. fillért meg; kell fognia a családnak. A nyugdíjasok számára juttatott1 gyorssegélyek együttesen meghaladták a 14 ezer forintot.- ami sajnos nem annyira az összegek nagyságát, mini inkább a rászorulók nagy számát sejteti. A tanyavilág „szememen:”, a mezőőröknek köszönhető, hogy a szociális bizottságnak eléggé pontos információi vannak a tanyavilágban élők életkörülményeiről. Ahol problémát látnak, azonnal jelzik. Az 500 szövetkezeti nyugdíjas közül havonta 44 idős ember kap nyugdíjkiegészítő segélyt. A nyugdíjas-találkozók is szép színfoltjai a munkában megfáradt emberekkel való törődésnek. Brigádmozgalom Végül a szocialista brigádmozgalomról is ülendő szólnunk. A 106 brigádtagot jelenleg 13 kis kollektíva tömöríti .A gazdasági élet általános problémáit az itteni brigádmozgalom is megszenvedi. Nem is szemrehányásként, inkább csak a tények rögzítése kedvéért említjük meg, hogy a brigádélet egészét tekintve némi hanyatlás volt tapasztalható a ’86-os évben. Neift. az; összetartás szálai .lazulták meg, ellenkezőleg, a brigádtagok erejének nagy. fé- sze a gazdasági, s az otthoni munkára koncentrálódott jobban. A kollektív és egyéni boldogulásnak manapság keményebbek a feltételei, s . ennek érdekében némelykor még a hagyományokkal is szakítani kell... Miklay Jenő —Sporthírek Torisaverseny a Toldiban Városunkban, a Toldi torna- csarnokban rendezték az 1986 87-es tanévi középiskolás leány C kategóriás tornászcsapatbajnokság megyei döntőjét, tíz iskola képviselőivel. A mezőny igen szoros volt. A monoriak jobb ugrásaiknak köszönhetik győzelmüket. A körösiek külön küzdelmet vívtak egymással. Az élelmiszer- ipariaknak betegség miatt tartalék híján szinte nem lehetett hibázási lehetőségük. Holtverseny után a két testnevelő úgy döntött, hogy a gimnazisták jutnak tovább a területi viadalra. Végeredményben: 2—3. Nk. Gimnázium (Szabari Ágota, Bodrogi Ágnes, Kecskés Ildikó, Szi- ládi Hedvig, Dér Gabriella, Tóth Anita) és Nk. Toldi Élelmiszer-ipari Szákközépiskola (Flórián Ildikó, Borkics Márta, Sallai Mariann, Dávid Anita, Szigetvári Ágnes) egyaránt 176,2 ponttal (a győztesnek 178,1 volt). ★ Az úttörő-olimpia városkörzeti fiú tornadöntőjében a Petőfi- tornacsarnokban csak körösiek indultak, környékbeliek nem. Az úttörők 3, a kisdobosok 2 szeren előírt gyakorlatokkal szerepeltek, az úttörők egyéniben még szabadon választottakkal is. A Kossuth iskolások bizonyultak a legjobbnak: az útörőknél biztosan. a kisdobosoknál szoros küzdelem után. Úttörő fiú csapatversenyben: 1. Kossuth isk. (Tóth Norbert. Balázs Zoltán. Fehér Zsolt, Pap András, Kurgyis Ottó. Józsa Sándor) 136,2; 2. Petőfi isk. 133,3; 3. Arany isk. 130.1; 4, Rákóczi isk. 125,3 ponttal. Úttörő fiú egyéni összetettben: (6 induló közül): 1. Kurgyis Ottó 53,1; 2. Józsa Sándor 53; 3. Pap András 52,6 ponttal (kossuthosok). Kisdobos csapatban: 1. Kossuth isk. (Czövek Szabolcs, ifj. Rétsági Oszkár, Fehér Gábor. Bodzsár Sándor, Tarna- völgyi Zénó, Árki Tamás) 91,8; 2. Petőfi isk. 91,6; 3. Arany isk. 82 ponttal. Kisdobos fiú egyéni összetettben (18-an voltak): 1. Ny. Tóth Gábor (Petőfi) 19,3; 2. Tarnavölgyi Zénó (Kossuth) 19; 3. Fleischmann Attila (Petőfi) 18,9 ponttal. A győztes csapatok jutottak a megyei viadalra. HELYESBÍTÉS Sajnálatos hiba csúszott március 17-i lapszámunk kosárlabda-tudósításába, amit most korrigálunk. Az NB I-es férfibajnokság rájátszásában a Somogy Megyei ÁÉV (Kaposvár)—Nk. Kgy. Kinizsi és az Alföldi Olajbányász (Szolnok) —Honvéd Táncsics SE (Kaposvár) 2—2 győzelemig folyó párharc győztesei a végső, 15—16. helyért, a vesztesek pedig újabb 2 győzelemig, a 17—18. helyért, illetve a kiesés elkerüléséért küzdenek. A már kiesett Alba Regia Építő (Székesfehérvár) és a Hódmezővásárhelyi Spartacus VSE mellett a végső 18. helyezett lesz a harmadik kieső. Reméljük, nem a körösiek. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírt»
