Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-21 / 68. szám
r BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) tek számára, ezzel erősíti a szerződések gazdaságszervező szerepét. Külön kitért az elnök arra, hogy legnagyobb arányban az úgynevezett lakásszavatossági perek száma emelkedett. Arra is utal, hogy a lakások árának emelkedésével nem tartott lépést azok minősége. Jelzi azonban azt is: a lakásépítő vállalatok — különösen Budapesten — nem tesznek eleget annak a kötelezettségüknek, hogy időben kijavítsák a hibákat, ha hibásan teljesítettek. Elmondta, hogy tisztességtelen gazdasági tevékenység miatt, a törvényi rendelkezések szerint, az erre feljogosított szervek indítványára gazdasági bírság is kiszabható. — A munkaügyi ítélkezés elvi irányítása körében — folytatta dr. Szilbereky Jenő — követkézetes törekvésünk volt a hatékony munka biztosítása. Ezt a célt segíti elő a Legfelsőbb Bíróság által a munka- fegyelemmel összefüggő ítélkezési feladatokról az elmúlt év őszén hozott irányelv is. Ezután a bírói munkához kapcsolódó néhány személyi és szervezeti jellegű kérdésről tájékoztatta az Országgyűlést a Legfelsőbb Bíróság elEszmecsere a szünetben. Képünkön Dobos Ferenené (13. vk), Balogh László (29. vk.) és Viola Károly 14. vk.) nőké. Elmondta, hogy a bírósági eljárások egy része lelassult, elhúzódnak a perek. A büntetőügyekben az eljárások időszerűségét mutató statisztikák képe kedvezőtlen. Megnövekedett a fél évnél, egy évnél hosszabb idő alatt befejezett ügyek száma. — Társadalmunkban nagy jelentőségű a bíróságok jelzése az állami, társadalmi szervekhez, az ügyekben szerzett általánosítható tapasztalatokról és a jogsértéseket előidéző okokról. Ez segíti az illetékes szerveket, nemcsak a jogsértések megszüntetésében, hanem azok megelőzésében is. Végezetül a szónok hangsúlyozta: a Legfelsőbb Bíróság működésének és az igazságszolgáltatásnak a társadalmi hatása, a jogi eszközök alkalmazása társadalmi viszonyainkra igen jelentős, a szocializmustól idegen jelenségek kiküszöbölésében, a pozitív folyamatok erősítésében, Dr. Szilbereky Jenő kérte, hogy beszámolóját az Ország- gyűlés fogadja el. Ezután dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tartotta meg beszámolóját. DR. SZÍJÁRTÓ KÁROLY: Jog és kötelesség aims értékű — Az ügyészi szervezet tevékenységéről, az ügyészség tapasztalatairól, a törvényesség érvényesüléséről, arról, hogy az ügyészek miként működtek közre az alkotmányos elvek megvalósításában, a közrend és közbiztonság fenntartásában, a tisztelt Országgyűlésnek legutóbb 1983-ban számoltam be — kezdte beszédét dr. Szíjártó Károly, majd elmondta: azóta az ügyészi munkát is meghatározó gazdasági, társadalmi viszonyainkban jelentős változások következtek be. A pozitív irányú gazdasági, társadalmi változások, a demokfatizmus kiterjedése melléit s-í az utóbbi egykét évben — szaporodtak a társadalomtól idegen vonások is. A negatív tendenciák és a nemkívánatos jelenségek felszámolásának alapvető feltétele az azokat létrehozó okok megszüntetése. Erre tudatosan törekedni — társadalmi előrehaladásunk érdekében — minden szervnek és minden becsületes állampolgárnak kötelessége. jviindezekkel összhangban — jelentette dr. Szíjártó Károly — szabályoztam a gazdálkodás törvényességét segítő ügyészi feladatok teljesítését. Nagyobb szerepet kapott az ellenőrző szervek felelősségének fokozása. az ügyészi vizsgálat, és v i zsgá latkezd eményezés. A továbbiakban a legfőbb ügyész a tapasztalatok között megemlítette, hogy a gazdálkodó szervezetek kapcsolatainak még mindig gyenge pontja a szerződéses fegyelem hosszú idő óta észlelt alacsony szintje és alig javu’ó állapota. , Alapkérdés a munka hatékonyságának javítása. Fontos érdek fűződik tehát ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek vezetői az erkölcsi és anyagi ösztönzés mellett, szükség esetén a jogszabályokban meghatározott adminisztratív eszközök differenciált alkalmazásával — a fegyelmi és kártérítési felelősség érvényesítésével — is mozdítsák elő a magasabb követelményeknek megfelelő muníkaerkölcs biztosítását. Következő témaként a közélet tisztességének követelményéről beszélt a legfőbb ügyész, hangsúlyozva, hogy hazánkban a közélet tisztasága egészében megfelelő, noha a korrupciós bűncselekmények száma lassan növekszik. Állampolgáraink nagy többsége megtartja törvényeinket, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik. Ugyanakkor sajnos szaporodnak a jogsértések, a társadalomtól idegen jelenségek, a szocialista erkölccsel össze nem egyeztethető olyan felfogások és magatartásformák is, amelyek olykor már életvitelként értékelhetők. Az elmúlt években többször Fetter Gyula (23. vk ), Kárpáti András (22. vk.) és dr. Juhár János (21. vk.) az ülés megkezdése előtt vizsgáltuk a munkakerülő életmód megelőzését szolgáló jogszabályok érvényesülését, a közveszélyes munkakerülőkkel szemben alkalmazott intézkedések hatékonyságát. Az elemzés tapasztalatai alapján többek között a büntető jogszabályok módosítását, kiegészítését javasoltuk. A közveszélyes, munkakerüléssel is összefügg az alkoholizmus, melynek visszaszorítása csak széles társadalmi összefogással oldííató;'meg. A társgdalmunklWP negatív jelenségeket elemezve dr. Szíjártó Károly szóvá tette, hogy az utóbbi időben' — főleg a fiatalok között — terjed a'kábítószer és az azt pótló anyagok élvezéíe. Részben ennek tudható be, hogy a fiatalkorúak. sőt a ’ gyérmekkö- rúak körében is szaporodnak a deviáns magatartások. Ezután arról beszélt, hogy a társadalmi tulajdon védelmét, a károk megtéríítetését az ügyészség az elmúlt években is fontos feladatának tekintette. A kár megtérítését az ügyészek többnyire már a büntetőeljárás során indítványozták. A tapasztalatok szerint a gazdálkodó szervek nem törődnek megfelelően a kár meg- téríttetésével, még a jelentős kárt okozó magatartások eseten sem. Ismertette a legfőbb ügyész azt a tapasztalatot is, hogy az új gazdálkodási formák (gazdasági munkaközösségek, kisvállalatok, kisszövetkezetek) kedvező gazdasági eredményei mellett — működésük szabály ozotts ág á n a k h i ányoss á ga i miatt — olykor bűnelkövetésre is nyílik lehetőség, főleg ott, ahol a felügyeleti és belső ellenőrzés is elmarad, vagy az nem megfelelő. Korrupciós összefonódások is előfordulnak az érintett szervek vagyonkezeléssel megbízott dolgozói között. Ez súlyos bűn- cselekmények elkövetésére ad lehetőséget. A beszámoló következő része a bűnözés alakulásával foglalkozott. — A bűnözést az jellemzi — mondotta dr. Szíjártó, Károly —, hogy az 1980-as évek elejétől nagyságrendje, szerkezete kedvezőtlenül változott. Egyre gyorsabb ütemű növekedésének tendenciája vált uralkodóvá. Az évről évre tapasztalt emelkedés hátrányosan érinti a közbiztonságot. Egyes bűncselekmények, mint például a betöréses lopások szaporodása és egy részének fel- derítétlensége ma már gondokat okoz. Bűnözési helyzetünk ennek ellenére nemzetközi összehasonlításban és az európai országok nagy többségéhez viszonyítva is kedvező. A bűnözés adatait értékelve a növekedési’e ható tényezők között említhetjük az ország gazdasági helyzetének nehézségeit: az állampolgári fegyelem, ezen belül a mnkafe- gyelem romlását,, az alkoholizmus növekedését; a korrupciós jelenségek terjedését, a munka nélküli, vagy a teljesítményekkel nem arányos jövedelmek miatt kialakult feszültségeket. A bűnözés visz- szaszorítása,, megelőzése tehát elsősorban az említett tényezők csökkenésétől várható. A továbbiakban így folytatta a szónok: — Ügyészi munkánk minden területén arra törekedtünk, hogy az alkotmányban foglalt elvek és a jogszabályok törvényes végrehajtását segítsük, sajátos eszközeinkkel támogassuk a központi állami akarat és a társadalompolitikai célkitűzések megvalósítását. Feladatunknak tartottuk az állampolgárok törvényes jogainak és jogos érdekeinek a védelmét is. Tapasztalataink alapján azt is megállapíthatjuk, hogy hazánkban a törvényesség megfelelően érvényesül. Erre utal többek között, hogy törvény- sértő, vagy megalapozatlan bírói ítélet viszonylag kis számban fordul elő. A büntetőeljárások során a differenciált felelősségre vonás biztosítására kiemelt figyelmet fordítunk, arra törekszünk, hogy a kiszabott büntetések és intézkedések igazodjanak a cselekmény tárgyi súlyához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához. Indítványainkkal segítjük, hogy az egyéniesített felelősségre vonás alkalmával a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel és a társadalomra különösen veszélyes visszaesőkkel szemben a törvény fokozott szigora érvényesüljön. A jogalkalmazás egyéb területein az ügyészi közreműködést a legfontosabb kérdésekre összpontosítjuk. Segítjük hatékonyabbá tenni a gazdálkodás során a szerződések gazdaságszervező szerepét. Évközeinkkel elmozdítjuk a jogtalan nyerészkedési törekvések érvényesülésének megakadályozását; a munkáltatók és munkavállalók jogainak és kötelezettségeinek érvényesítését. Változatlanul feladatunknak tartjuk az irányító, ellenőrző és felügyeleti szervek törvényességért való felelősségének fokozását. A törvénysértők felelősségre vonásának elvét személyre és beosztásra tekintet nélkül igyekszünk érvényesíteni. Nagy gondot fordítunk az állampolgári jogok és kötelezettségek együttes érvényesítésére. Beszámolója befejező részében a legfőbb ügyész arról szólt, hogy az elmúlt években is törekedtek az ügyészi tevékenység és a szervezet korszerűsítésére, hatékonyabb működési feltételeinek kialakítására, majd kérte az Országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja el. Ezután Antalffy György (Csongrád m. 9. vk), a szegedi József Attila Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, Barta Alajos (Heves m. 4. vk.), az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára, Peják Emil (Budapest, 56. vk.), a HNF Budapesti Bizottságának vezető titkára, Bíró Imre (országos lista) kanonok, az OBT katolikus bizottságának főtitkára, Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai napköHavasi Ferenc és Övári Miklós az ülésteremben zi otthonos óvoda óvónője, Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.), a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője, s Varga Miklós (Veszprém ni. 10. vk.), az ajkai Bródy Imre Gimnázium és Egészségügyi Szakközép- iskola igazgatója szólalt fel. Mivel a két beszámoló együttes vitájához több hozzászóló nem jelentkezett, elsőként a Legfelsőbb Bíróság elnöke élhetett a válaszadás jogával, majd határozataozaKirály Zoltán (Csongrád m., S. vk.). a Magyar Televízió szegedi stúdió jának szerkesztő-riportere felidézte, hogy tavaly ősszel nagy közfigyelmet váltott ki a szegedi, úgynevezett hipofizlsper. Az ügy tárgyalásakor fény derült arra, hogy a gödöllői Humán Oltóanyag- termelő és Kutatóintézet emberi hipofíziseket szállít külföldre. Állami engedéllyel, az Egészségügyi Minisztérium jóváha,óvásával devizáért értékesíti az emberi holttestekből kivett agyalapi mirigyeket. Ez a gyakorlat — vélekedett az interpelláló képviselő — sértheti a személyiségi jogokat. Ezért megkérdezte az egészségügyi minisztert: miként ítéli meg az állami hippfi^isértékesítést? Dr. Medve Lóssló egészség- ügyi miniszter válaszában, elmondta : egészségügyi törvényünk lehetővé teszi meghalt személy kórboncolását, továbbá holttestből nyert szerv, szövet gyógykezelés érdekében történő átültetését, kivéve, ha ez ellen valaki még életében tiltakozott. A Humán Oltóanyag-termelő . és Kutatóintézet jogszerűen kapott felhatalmazást arra, hogy a már említett fontos orvosságok biztosítása érdekében csereszerződést köásön a gyógyszert előállító külföldi vállalattal. Az igazságügyi szervek megvizsgálták a szerződést és annak végrehajtását. Véleményük szerint az ügylet és lebonyolítása törvényeinknek megfelelő. Az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette az egészségügyi miniszter válaszát. Ezután dr. Szentágothai János akadémikus (országos lista) kérdést intézett dr. Medve László egészségügyi miniszterhez: milyen intézkedést tervez a minisztérium az áltudományos és tudománytalan találmányok, gyógyszerek és gyógyászati eszközök propagálásának megakadályozására? Dr. Medve László hangot adott annak a véleményének, hogy a tömegtájékoztatási eszközök tudományos rovatai újságírói felelősséggel foglalkoznak az új találmányokkal, Dr. Fodor István (15. vk.) és Szabó István, a TÖT elnöke a szünetben (Erdősi Ágnes felvételei) tál következett: az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. A legfőbb ügyész beszámolójával kapcsolatos észrevételekre dr. Szíjártó Károly válaszolt. Az Országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját, s a képviselők kérdéseire adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. interpelláció és kérdések gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel. Már nem ilyen egyértelmű a megítélése azoknak a cikkeknek, írásoknak, amelyek olyan minősítéseket sürgetnek, amelyekhez hiányoznak az alapvető dokumentumok. Ugyanakkor tény, hogy esetenként szakmai féltékenység, az új iránti bizalmai lanság is okoz gondokat. Éppen ezért a minisztérium véleménye az, hogy érdemben kell vizsgálni minden találmányt. Reidl János (Somogy m., 5. vk.). a Videoton tabi gyáregységének csoportvezetője az AIDS-szűrővizs- gálattal kapcsolatos tervekről kérdezett ugyancsak az egészségügyi minisztertől. Dr. Medve László elmondta, hogy az egészségügyi szervek a szűrővizsgálatot időben megkezdték. Megszervezték a legjobban veszélyeztetett csoportok vizsgálatát is. Ennek eredményeként március 15-ig 114 fertőzöttet találtak. Közülük négyen betegedtek meg, s egy beteg már meghalt. Ezután Bánffy György (Budapest, 4. vk.), a József Attila Színház színművésze megkérdezte a művelődési minisztert: felmerült-e annak lehetősége, hogy az építendő Nemzeti Színház nagyszabású terveit átdolgozzák, az új színház esetleg szerényebb megjelenésű legyen, s ezáltal megvalósítása is elérhetőbb közelségbe kerüljön? Köpeczi Béla válaszában elmondta, hogy a folyószámlára eddig érkezett összeg — a kamatokkal együtt — 240 millió forint. Tekintettel arra, hogy az adományok összege a tiszteletre méltó erőfeszítések és áldozatvállalások ellenére elmarad a várttól, s az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, hogy a különbséget a költségvetésből pótolják, az építkezés eddig nem kezdődhetett meg. Bejelentette, hogy a költségek csökkentésének lehetőségét megvizsgálják, s az eredményről tájékoztatják az Országgyűlést. Horn Péter (Somogy m., 1. vk.), a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési karának főigazgatója az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez intézett kérdést: tervez-e a tárca a panelszerkezettel épült lakások falpenészesedésének kijavítására, a jelenség megszüntetésére központi intézkedéseket? Somogyi László válaszában kifejtette: a mintegy négymillió lakás közül tavaly 4500 otthon lakói panaszkodtak a penészesedésre. A számokból kiderül, hogy a penészes lakások aránya ezrelékben is alig fejezhető ki. Ez természetesen nem nyugtatja meg az érintetteket. A hibák gyorsítói! ütemű kijavítását feladatának tekinti a szakminisztérium. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Sarlós István, Cservenka Fe- rencné és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött.
