Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-21 / 68. szám

ESZ P ERA NT ISTÄ K CENTENÁRIUMA Néha indulatos viták is le­zajlanak a Magyar Eszpe­rantó Szövetség Pest Me­gyei Bizottságának ülésein. Jobban, élénkebben szer­vezni, színezni a klubok életét, több alkalmat te­remteni a külföldiekkel va­ló beszélgetésre — hang­zanak el a követelések. A testvérmegyékkel ezen a nyelven különösen jól le­het fejleszteni a kapcsola­tot — ajánlják mások. Bol­gár barátaik nevét jól is­merik már a váci, a duna­keszi és nagykőrösi klubok tagjai. Gyakran látogatnak ide ők is. Sződligcten nem­zetközi építőtáborban is­merkedtek egymással len­gyel, spanyol, német és francia fiatalok. Egy fran­cia házaspár pedig megle­petésének adott hangot, mondván, színesebb, gazda­gabb itt az élet, mint ami­lyennek otthon mulatta ne­kik a tömegkommunikáció. Nő az érdel.lüdés Bebesi József, a Magyar Eszperantó Szövetség Pest Megyei Bizottságának titkára tények sorával bizonyítja, Petőfi Braziléban Budakalászi mílMítások Ne legyen bábeli nyelvzavar Zamenhof Pest megyei követői hogy népes és egyre szélese­dő tábor műveli a nemzet­közi nyelvet megyénkben. A legrégibb eszperantista város kétségkívül Vác, a bal parti Dunakanyar központja. Itt legalább ötven beiratkozott tagja levelez, tart fent nem­zetközi kapcsolatokat. Szép könyvtárat, gazdag könyvállo­mányt teremtettek maguk­nak a Madách Imre Művelő­dési Központban. A legtöb­ben Bénik Gyula nyom­dász, a hajdani L iteratura Mondo gondozójának tanítvá­nyai, akitől tavaly vettek örök búcsút, s aki azt vallotta: a világról szerzett ismereteinek, műveltsége építésének leg­hatásosabb eszköze volt ez a nyelv. Hallatnaik magukról és élénk társasági életet élnek a dunakesziek. A századik hall­gatót szervezték be tanfolya­maikra a városi tanács mű­velődési osztálya által támo­gatott gödöllőiek. Vecsésen rek és ezen a nyelven tájé­kozódhassanak — mondja az elnök, s példaként már em­lít is olyan csehszlovák gaz­daságot, amelyikkel felvették a kapcsoilatot, s kölcsönösen találkoznak, tapasztalatokat cserélnek. Sőt. Szakirodalmat is fordítottak, amit külföldi mezőigazdasági eszperantó fo­lyóiratnak küldenek el, ismer­tetve a magyar gabona terme­li si módszereket. Utazók klubja Dr. Jaki Ferenc, az Állami Nyelvvizsgabizottság eszperan­tó szekciójának elnöke magyar és horvát, mert gyer­mekkoromban mindkettőt be­széltük a családban. Én azt éreztem meg, hogy a földke­rekség minden népét összekö­tő közös nyelven jobban meg­nyílik előttem a világ. Bebesi József, az Eszperantó­szövetség Pest megyei bizott­ságának titkára hatvan általános iskolás bir­kózik az egyszerűsített gram­matikával, a szavaik megjegy­zésével, s hasom-ló tanfolyam indult tavaly Felsöpakonyban. Egy termelőszövetkezeti cso­port Pátyon látott hozzá a ta­nuláshoz, s ezen a környé­kén bontották ki a zöld csil­lagos zászlót Budajenö iskolá­sai is. Sződligeten pár éve, Nagykőrösön a század eleje óta beszélnek eszperantóul, s e táborhoz csatlakozik újab­ban Foton a MUFA Kisszö­vetkezet gárdája, Kiskuniac- házán meg a tsz. Mivel a szö­vetkezeti mozgalom nemzet­közi törekvései közé tartozik az eszperantó alkalmazása, újabban 16 ilyen gazdasági egység, vagyis Pest megyében országosan a legnagyobb arány, jogi tagként támogatja a klubéletet, a tanfolyamok szervezését, a megyebizottsá- got. Szövetkezeti csoport Deák György, a Pest Me­gyei Teszöv újdonsült nyugdí­jasa alig vált meg a munka­helyétől, máris mint az esz- perantisták Pest megyei ag­rár-klubjának elnöke tért visz- sza a szövetkezeti mozgalom­ba. Az orszáigos szövetségben arról beszélnek; hogy az or­szágban először létrejött szak­csoport központja lehet majd később a hazai agrár eszpe- raníista törekvéseknek. A célunk az, hogy minél többet utazzanak a szakembe­Ne legyen gond a Bábel, beszélhessenek tolmács nélkül külföldön is tagjaink — mondták ki a megyebizottság mellett működő utazók klub­ja vezetői, s már tavaly is szerveztek külföldi eszperantó klubok segítségével törökor­szági, bulgáriai és más uta­kat. Törökországot, egy feke­te-tengeri ha.ióutat, a Szovjet­unió meglátogatását az idén is tervezik. Jöhet más is, aki még nem beszéli ezt a nyel­vet — mondják — legalább megérti, mi vonz miniket a mozgalomhoz. A híres Literatura Mondo, amelyet a két világháború között Vácott nyomtattak, s az elmúlt években Japánban kiadták bekötött másolatát Néhány évvel ezelőtt a szo­kottnál is élénkebb érdeklődés bontakozott ki az ötágú zöld csillagos mozgalom iránt Vá­cott. Tanfolyam kezdődött a Dunakanyar eszperantóklub­ban, a Sztáron Sándor Gim­náziumban, a gödi Duna Menti Termelőszövetkezet egyik épít­kezésén, sőt még a sződligeti művelődési házban is. Ekkor tanulta meg a nyelvet Rátóti Józsefné, a közgazdasági szakközépiskola igazgatója, akit elsősorban a klubok nem­zetközi, baráti légköre, humá­nus törekvései ragadtak meg. Vele együtt végzet Szikora Já­nos, a Dunatours kirendeltsé­gének vezetője, aki a turiz­musban látott nagy lehetősé­geket a nemzetközi nyelv al­kalmazására. Lábai László akkor még a gimnázium igazgatójaként vett részt a tanfolyamon. Ma az MSZMP Vác Városi Bizottsá­gának titkára. Érveit, az őt megragadó motívumokat azóta is gyakran hangoztatja. szemben hátrányba kerül. Az eszperantó azért igazságos, mert nemzeti hovatartozás nM*-. kül tesz egyenrangúvá. Nyelv­tanának logikus rendszere, a mondatok ' latinos, dallamos hangzása széppé és könnyűvé formálja. Azokkal a nézetekkel vitat­kozva, melyek szerint ez a nyelv szegény, nem alkalmas árnyalt gondolatok kifejezésé­re, Lábai László az irodalmi alkotásokat hozza fel ellenérv­ként. Ezek a legkényesebb íz­lést is kielégítik. — De vajon magyarul mindenki választé­kosán beszél-e és gazdag-e a szókincse? — kérdez vissza, s arra figyelmeztet, hogy min­den nyelv akkor fejlődik, ha alkalmazzák, sokoldalúan mű­velik. — Kevés az időm, de én nem mondok le róla — közli végül a történelem-földrajz szakos tanár, közéleti szemé­lyiség. — Az eszperantót ér­demesnek tartom arra, hogy minél több iskolában tanítsák. Érdiéi a kínai nagy falig isg^ílik előtte a világ Pest megye művelődési há­zaiban gyakran élvezhetjük' dr. Jaki Ferenc tanár színes élménybeszámolóit. Világlá­tott, sokat tapasztalt ember, aki érdekes diafelvételekkel illusztrálja előadásait. Érden, mint a földrajzi gyűjtemény társaság tagját ismerik. Az Állami Nyelvvizsgabi­zottság eszperantó szekciójá­nak elnöke nem fiatalon ta­nulta meg a nyelvet. Járja a világot, előadásokat tart, be­szél a népek testvériségét, ba­rátságát hirdető nemzetközi nyelv előnyeiről. Részt vesz az évente más-más városban rendezett világkongresszuso­kon. Nagyon örül annak, hogy így juthatott el nemrég Kíná­ba is. ahol legnagyobb meg­lepetésére egy kínai eszperan- tista szavalta el neki Petőfi egyik versét. A pekingi rá­dióban Jaki Ferenc is felol­vashatta a sajátját, hogy ma­gyar ember gondolatai száll- jnak szerte az éterbe a béké­ről. — Nem egyszerűen egy ide­gen nyelv kellett nekem, hi­szen ez a tizedik, amivel fog­lalkozom — közli. — Érden születtem. Az anyanyelvem Lábai László, a váci városi pártbizottság titkára — Minden nemzet fia csak az anyanyelvén fejezheti ki tökéletesen önmagát. Mással Händel Messiás című ora­tóriumát mutatják be március 29-én 19 óra 30-kor a Vigadó­ban. Előtte Farkas Ferenc— Dsida Jenő Cantáta liricája szólal meg eszperantó nyel­ven. A művek fordítója Sza­bó Imre. aki Budakalászira száll fel reggelente a HÉV- szerelvénvre. hogy azután a Margit híd budai lábától jus­son el a Magyar Eszperantó Szövetség Kenyérmező utcai székházába. A szövetség kulturális szer­vezőtitkára eredetileg üzem­mérnöki diplomát szerzett, s fogadásból került a mozga­lomba. Jáki Ferenc tanítvá­nyának vallja magát, mert az ő tanfolyamait olvasta a Vi­lág Ifjúsága hasábjain. A ba­rátaival fogadott 100 forint­ba. hogy két hét alatt meg­tanulja a nyelv alapjait. Eny- nyi idő után sikerült is las­san. akadozva beszélsetn’e. Ötven eszperantóra fordí­tott verse Brazíliában jelent meg. Az 1983-ban kiadott Ma­gyar antológia egyik legjelen­tősebb fordítója. A József At­Szabó Imre, az irodalom kö­vete tila-kölelnek 70—80 versét is ő adta így közre a világban. Tizenhárom nemzet irodalmá­ból válogat, de saját bevallá­sa szerint a gyermekversek vi­lága áll hozzá a legközelebb. — Hányadik osztályos vagy? — Sehányadikos — válaszol­ja Ali. akit iskolásnak néz­tem, pedig még csak középső csoportos az óvodában. Zulej- ka, a karcsú termetű, szép ar­cú kislány már hetedikes. An­nak ellenére, hogy péntek van — amit a gyerekek jó napnak tartanak, mert szombaton nem kell korán kelni, tovább lehet este játszani, tévézni — ő komolyan elvonul, hogy a leckéjével foglalkozzon. Fuvo­la szakra jár, de... Édesanya bánata ez a de. Nem beszél és nem is akar tanulni eszpe­rantóul, s a kisfiúnak sincs hozzá kedve. Erőltetni meg nem érdemes. Pedig az ő éle­tüket ez a nyelv, s annak nemzetközi mozgalma határoz­ta meg. Erről már sokat beszélget­tünk. Fél szavakból is érti Baharev Ali. a házigazda, hogy mire gondolok. A váci Sztá­ron Sándor Gimnázium orosz és eszperantó szakos tanárá­val ma már magyarul beszél­getünk a múltról, s még mie­lőtt belemélyednénk, a család emlékeit idéznénk, sok min­den másra is terelődik a sző. Közben meg kell nézni a kis Tre deükata Meggybefőtt belgái" mádra Ali játékait, meg kell vele be­szélni kedvenc képeskönyvei­nek tartalmát. Hamuka, a nagy bajuszú, hatalmas testű fiú macska gya­nakodva kukkant ki az asztal alól. Zulejkát imádja, mert az dédelgeti, s ezért pincsiku­tya módjára követi. Míg Ali­tól tart. mert ki szokott kap­ni tőle. Baharevné Nádudvari Kata­lin gyógypedagógus tanár amiatt panaszkodik, hogy tu­lajdonképpen nem él már iga­zi eszperantó életet, mert nincs rá ideje. Ám hamar el­lentmondásba is keveredik, mert kiderül, hogy éppen a magyar oktatási törvény le­fordításán dolgozik. Egy finn eszperantista kolléga kérte tő­le ezt a szívességet, aki a vi­lág más tájairól is gyűjti az információkat, hogy összeha­sonlítsa a törvény fogyatékos gyermekeket szolgáló, segítő paragrafusait. Magyarországról tehát Baharevék szolgálnak információkkal. Egy másik fél­mondatból aztán kiderül az is: vasárnapra bolgár vendéget várnak. Persze, hogy eszpe- rantistát. A bolgár és a magyar kul­túra, ízlés- és hagyomány je­lei bukkannak elő a család életében. Erről a szép ország­ról derengenek fel az én em­lékeim is. Meleg hangú baráti beszélgetéseket, bolgárokkal töltött napokat, estéket idéz, Szamokon. Botevgrád utcáin, a Trák alföld levendulame­zői fölött, Plovdiv, a Marica- part, az óváros zegzugos si­kátorai között csapong a kép­zeletem. A tanár úré talán még messzebb, egy bulgáriai kis faluban. Ahonnét egyszer el­indult egy nemzetközi tábor­ba, s ott ismeretséget kötött azzal a magyar kislánnyal, aki most itt ül vele, s szemei a gyerekek mozdulását követik. Azt ajánlja, hogy kóstoljam meg a meggybefőttjüket, amit a férje készített bolgár mód­ra. Dehogy állok ellent. Mon­dom is, hogy nagyon finom. Azaz eszperantóul tre delika- ta. Sőt, ha fokozni akarom, eminenta. A tanári diplomáját már magyar egyetemen állították ki. Nem volt könnyű megta­nulnia a nyelvünket, s elein­te csak eszperantóul beszéltek otthon. Ma már népszerűség­nek örvendve tanítja a gim­náziumban Tolsztoj anyanyel­vét, s mellette második, vá­laszthatóként az eszperantót. Gis la revido. Azaz viszont­látásra, mondjuk búcsúzóul. Hamuka az előszobában álló cipősszekrény tetején görbíti békülékenyen a hátát, s bizal­ma jeléül megszagolja az uj­jamat. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Erdősi Ágnes, Fejér Zoltán és Vimola Károly felvételei t Egyszerű, logikus, szépen hangzik Érdemes arra, hogy tanítsák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom