Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-21 / 68. szám

MAGAZIN nisr Mn,\ 1987. MÁRCIUS 21., SZOMBAT Színházt level Környezetismeret Végezzünk el egy egyszerű kísérle­tet. Vegyünk elő egy térképet, amelyen Közép- Kelet-Európa or­szágai találhatók. Bökjük le a körző egyik helyét Buda­pestre, körülbelül oda, ahol — a Hevesi Sándor téren — a Nemzeti Színház áll. Nyis­suk a körzőt a Budapesttől legtávolabb lévő „színházas” magyar városig, Kisvárdáig. (Itt, mint tudjuk, színvonalas nyári színház működik min­den évben.) E körzőnyílással forgassuk körbe a rajzesz­közt. A tapasztalaton meg fo­gunk lepődni. A 235 kilométer sugarú kör­ben ugyanis nemcsak vala­mennyi olyan magyarországi város benne lesz, ahol szín­ház működik, hanem beleesik Bécs, a jugoszláviai Csáktor­nya, Eszék, Verőce, Szabadka, Zombor, az erdélyi (Romá­nia) Arad, Nagyvárad, a szlo­vákiai Kassa, Igló, Zsolna, Túrócszentmárton, Zólyom, Nyitra, Pozsony Komárom. Valamennyiben működik szín­ház. Tehát Budapesttől legfel­jebb négyórányi autóút távol­ságban négy ország színház- művészetét tanulmányozhat­nánk. És nem is akármilyen szinten. De nem tesszük. Ki tudja, miért. Jó, lehetnek ad­minisztratív akadályok, még valutárisak is. Ám ezek nem mindegyik iránybán léteznek. S mégsem. Itt élünk egy iz­galmas szellemi tapasztalat- cserékre alkalmat kínáló föld­rajzi ponton, s nem használ­juk ki. Alig valamit tudunk a szlovákiai színházművészetről — hogy csak szűkebb témánk­nál maradjunk, s ne pillant­sunk ki más művészetek terü­letére. Pedig ott ráadásul ma­gyar színház — a Magyar Te­rületi Színház — is működik, két városban tart fönn társu­latot, Komáromban (ahol pár hete avatták fel a szép, mo­dern, új , színházépületet, a magyar színház új otthonát), és Kassán, ahol a Thália: nagy hagyományokra tekinthet visz- sza. Kevéssé ismerjük a jugo­szláviai színházakat; még leg­inkább, vendégszereplései, ha­tár menti előadáscseréi révén, a vajdaságaiakat,, Újvidékről, Szabadkáról, Zomborból. Er­délyben tucatnyi színház mű­ködik, köztük hat magyar társulat (önálló vagy tagozati státusban). Ki tudná — még szakember is — kapásból felsorolni valamennyit, vagy legalább csak a magyar tár­sulatokat? Környezetünk ismeretének ezek a fogyatékosságai gya­korlatilag attól fosztanak meg bennünket (s nemcsak min­ket, magyarokat). hogy job­ban megismerjük egymást, jobban tudjuk, melyikünk hol tart a művészetekben, hol születnek kiemelkedő és talán máshol is hasznosítható ered­mények. Elszórt kezdeményezések, szórványos kapcsolatok persze vannak azért. A békéscsabai színház például évek óta ven­dégrendezéseket bonyolít le a zólyomi színházzal. Míg élt, az erdélyi Harag György egész sor kiváló előadást ren­dezett nálunk is. Pár éve még dolgozott nálunk — Gyulán s a Várszínházban — a fia­tal román rendezőnemzedék egyik kiválósága, Alekszandru Tocilescu (a Titanic keringöt állította színpadra egy frene­tikusán komikus előadásban). Miskolcon kassai szlovák ren­dező dolgozott a múlt évad­ban is, és a Kassai Állami Színházban rendezett a mis­kolci Csiszár Imre. Példák tehát akadnak, ha nem is a legfrissebb mindegyikük, s ha azt is tapasztaljuk, hogy a romániai kapcsolatok befagy­ni látszanak. De azt senki nem vitathatja, hogy ennél sokkai, de sokkal többre lenne (lehetne, kellene hogy legyen) mód. Mindezeket pedig mondom azért, mert mától három na­pon át a budapesti Katona József Színházban vendégsze­repei a szlovákiai Nyitra ne­ves színháza, az Andrej Bagar Színház, két előadással (Mo- liére: Úrhatnám polgár, illet­ve Hervé: Nitouche kisasz- szony — magyarul Nebáncs- virág címmel ismerjük — cí­mű operettjének modern ze­nés játékká történt feldolgo­zásával). Nem szolgál dicséretemre, de bevallom: addig, míg (most februárban) Nyitrán nem jár­tam, édeskeveset tudtam er­ről a színházról, s erről a tár­sulatról. Az 1982-es szófiai Nemzetek Színháza fesztiválon pedig részt vettek, méghoz­zá egy ott jó visszhangot ki­váltott előadással (Lorca: Ber- narda háza című drámájával, melyet a mostani vendégjáték Moliére-előadásának rendező­je, Jozef Bednárik vitt szín­re). De én ezt az előadást ép­pen nem láttam. Most vi­szont sikerült megnézni egy másik, új Bedhárik-rendezést, Leszkov nagyszerű regényé­nek, a Kivárosi Lady Mach- belhnek a színpadi változatát, méghozzá egy tájelőadáson, Vágsellyén, ahol teljesen kifo­gástalan színházi körülmé­nyek között, s lelkes közön­ségsiker mellett zajlott az előadás. És láttam egy ked­ves, fanyar, önironikus humo­rú grúz vígjátékot, Nodar Dumbadze Én, a nagymama, Iliko és Illarion című aranyos darabját, amelyet grúz rende­ző, Georgi Kavtaradze vitt színre. A Bagar Színház ki­tűnő társulatot és nagyon jó rendező­ket mondhat ma­gáénak. Sok fiatal játszik ná­luk; a harminctagú társulat nagyobbik fele nemrég van a pályán. Három rendezőjüket — Bednárilcot, a Nitouche-t rendező Karol Spisákot s a mindösze harminckét eszten­dős Martin Rákost — jelen­leg a legjobbaknak tartják Szlovákiában. Előadásaikat nagy szakmai műgond, feltét­len fegyelem és átütő, kemény előadásmód jellemzi. Évente 220 előadásból — 70 százalék tájelőadás — hét a bemutató, s ápolják a kortárs szlovák drámaírókkal a kapcsolatot, bemutatnak magyar darabo­kat is. Örkény István: Kulcs- keresők és Szakonyi Károly: Adáshiba című műveit pél­dául. Nehéz körülmények kö­zött dolgoznak, de ez a pro­dukciókon nem látszik meg. s ha minden jól megy, jövőre már egy olyan új, hatalmas, modern színházban játszhat­nak, amelyet nem egy nyolc­vanezres kerületi székhely, hanem egy világváros is elfo­gadhatna. A magam részéről valamics­két így törlesztettem környe­zetismereti elmaradásaimból. Örülök, hogy ennyit is tehet­tem. Takács István Mire jó az iskolatanács? Szülőknek az oktatási törvényről Az új oktatási törvény egyik nagy visszhan­got kiváltó alapelve szerint a nevelési-okta­tási intézmények szakmai tekintetben ön­állóak, ám szervezetükben, működésükben és vezetésükben a demokratizmus elvei érvé­nyesülnek. A pedagógusok és oktatók, a ta­nulók és hallgatók — az óvodában, valamint az alap- és középfokú iskolában a szülök — közösségei, illetőleg képviselői részt vesznek a vezetésben. Ez a kör — az iskolatanácsok szervezeti keretei között — a gazdálkodó és állami költségvetési szervek és a társadalmi szervezetek képviselőivel bővül. Ellentmondó vélemények Az iskolatanácsok alakítá­sával kapcsolatban számos, egymásnak ellentmondó véle­mény hangzott már el. Van, aki azt mondja, minek az újabb közösség; azért talán, hogy nehezítse az iskola amúgy sem könnyű munká­ját? Mások szerint már csak az hiányzik, hogy a laikusok még jobban, beleszóljanak az oktatási intézmény ügyeibe és sértsék ezáltal az iskola ön­állóságát. Akadnak olyanok, akik úgy tartják, az iskolata­nács szerepe teljesen formá­lis, s egyszerűen a tantestü­let eszközévé válik majd. Megint mások viszont abban reménykednek, hogy végre mód nyílik mindahány fontos kérdésbe beleszólni. Mi hát az igazság? Mire való az iskolatanács? Mi a szerepe? Melyek a feladatai? Erről kérdeztük Oberczán Jó­zsefet, a Pest Megyei Tanács művelődési osztályának he­lyettes vezetőjét és Martinusz Ferencet, a művelődési osz­tály csoportvezetőjét. — Először is ' hadd szögez­zem le. hogy ez az iskolata­nács sem olyan igazán új do­log, mint amilyennek látszik — kezdte Martinusz Ferenc. — Az igazán jól működő is­kolákban eddig is meghallgat­ták a politikai, társadalmi és gazdasági szervek véleményét számos kérdésről. Annál is inkább tették ezt, mert fon­tosnak tartották, hogy hírt adjanak magukról, eredmé­nyeikről. A különféle elkép­zelések megvalósításához ke­vés a tantestület. Szükség van a szülők energiájára, a kör­nyezetben lévő intézmények, szervezetek segítségére. Nagy­kőrösön, az Arany János Ál­talános Iskola például — egyébként itt alakult meg a megyében az első iskolatanács — egyetlen nyáron hozott rendbe .a szülőkkel együtt úgy egy lerobbant házat, hogy az az intézmény központi épüle­te lett: nyolc tanteremmel. Mindebből azt akarom követ­keztetésként leszűrni, hogy itt már évek óta ilyen a gyakor­lat, minden lényeges kérdés­ről tájékoztatják a szülőket, megjelölve, hogy a célok el­éréséhez milyen konkrét tár­sadalmi segítségre van szük­ség. Azért mondottam el mindezt, hogy egyértelmű le­gyen: ilyen kapcsolattal nem véletlen, hogy első volt az Arany János iskola, és az is bizonyos, hogy itt sikeres lesz Ketten az Úrhatnám polgár fiatal szereplői közül: Éva Paviklová és Ján Gresso. az intézmény és az iskolata­nács együttműködése. Térjünk rá ezek után arra, hogy mi az iskolatanács fel­adata? — Alapvetően az iskolát se­gítő társadalmi erők összefo­gása. A működésében érde­kelt gazdálkodó vagy állami költségvetési szervek, társa­dalmi szervezetek és egyesüle­tek meghatározott feladatok ellátásával segítik az intéz­mény munkáját. Tagjai között megbízottaikon kívül jelen vannak az iskola pedagógusai­nak. más dolgozóinak, ta­nulóinak és a szülőknék a képviselői. Az iskolatanács munkáját a Hazafias Népfront helyi bizottságai irányítják — válaszolt Oberczán József. Kettős jelöléssel Hogyan jönnek létre az is­kolatanácsok? — A Hazafias Népfront he­lyi bizottsága, mint társadalmi irányító, a fenntartóval és az iskola igazgatójával egyetér­tésben határozza meg az isko­latanács összetételét és meg­alakításának időpontját. Me­gyénkben az idén azt vizsgál­ják a helyi népírontszerveze- tek, hogy mely iskolák köré milyen vállalatok csoportosul­tak. és eldöntik, melyikre van szükség, valamint azt is, hol és mikor alakuljanak meg az iskolatanácsok. A kicsit általánosan megfo­galmazott iskolatanácsi tagság mit jelent konkrétabban? — Hivatalból tagja a testü­letnek az iskola igazgatója, az ifjúsági szervezet, a szülői munkaközösség, a helyi intéz­ményi szakszervezet, az isko­lai és a kapcsolódó diákott­honi nevelőtestület választott képviselője. A többi tagot az iskola fölkérésére a különfé­le társadalmi, gazdasági intéz­mények — nemzetiségi iskola esetén a nemzetiségi szövet­ség is — delegálják. Az elnö­köt titkos szavazással választ­ják. A személyre — kettős je­löléssel — a Hazafias Nép­front tesz javaslatot. Az isko­latanács megbízásának idő­tartamát — velük egyetértés­ben — az iskola igazgatója határozza meg. Ö gondoskodik tevékenységük feltételeiről is. Nem púp a hátán Milyen jogai vannak az is­kolatanácsnak? — Maguk határozzák meg működési rendjüket és mun­kaprogramjukat. Véleménye­zik a munkatervet — ezen belül a tanév rendjének meghatározását — az iskola működési szabályzatának az iskolatanács jogkörét érintő rendelkezéseit, a házirendet, az iskolában folyó ifjúságvé­delmi, valamint pályaválasz­tási tevékenység értékelését, a tanulók egészségügyi ellá­tását, az intézményi egészség- védelem feltételeinek alakulá­sát, az iskolai költségvetés tervezetét és a működéssel összefüggő minden olyan kér­dést, amelyben az igazgató, a nevelőtestület, a szülői mun­kaközösség, . a diákönkormány­zat és az ifjúsági szervezet az iskolatanács véleményét kéri. A testület javaslattevő jogkö­rébe tartozik a szülők tájé­koztatási formáinak meghatá­rozása, a speciális tantervű osztályok, fakultatív foglalko­zások, önköltséges szakkörök, tanfolyamok indítása, vala­mint az iskola körzetében élő gyermekek, fiatalok érdekvé­delmével összefüggő kérdések. Mi történik akkor, ha egy vállalat nem akar részt venni az iskolatanács munkájában? — Ha a fölkért gazdálkodó egység púpnak érzi magán a részvételt, ám mégis delegál valakit, akkor az együttmű­ködés formálissá válik. Dönt­hetnek úgy is, hogy nem kí­vánnak ebben szerepet vállal­ni. Ez esetben azonban nem tarthatnak igényt az iskolából kikerülő gyerekek munkájára sem. Különösen érvényes ez a szakmunkásképző intézetekre, bár az az általános gyakor­lat, hogy a gyáraknak, üze­meknek, termelőszövetkeze­teknek meghatározó érdekük van a jó kapcsolat fönntartá­sában, és ezért mindent meg is tesznek. Körmendi Zsuzsa Marxizmus—leninizmus Felvételi pályázat az esti egyetemre A Magyar Szocialista Mun­káspárt Pest Megyei Bizottsá­gának oktatási igazgatósága az 1987—88-as tanévre fel­vételt hirdet a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egyetem következő tagozataira, tanfo­lyamaira: hároméves általános tagozat; kétéves szakosított tagozat; speciális továbbképző tanfo­lyamok. Mindhárom oktatási forma osztályai az oktatási igazga­tóságon (Budapest, XIV., Ame­rikai út 96.), illetve a városi, városi jogú pártbizottságok igényei alapján kihelyezetten is indulnak. A tanfolyamok­ról a pártbizottságokon adnak részletesebb felvilágosítást. A tanév szeptember 1-jétől június 30-ig tart. Minden ta­gozaton hetenként egyszer kö­telező előadás vagy osztályfog­lalkozás van. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem hallgatója az le­het, aki egyidejűleg más okta­tási intézménynek vagy tan­folyamnak nem hallgatója, akit pártalapszervezetének vezető­sége, munkahelyének gazda­sági vezetője javasol. Az esti egyetem valamennyi tagozatá­ra pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. Valamennyi tagozatra a vá­rosi, városi jogú pártbizott­ságok propaganda- és műve­lődési osztályán beszerezhető űrlapon lehet jelentkezni, a kérelmeket is oda kell bekül­deni április 25-ig. A felvételik május második felében lesznek, amelyeknek a pontos idejéről és helyéről a jelentkezők értesítést kapnak. naR A D I Ő FI G YE Lő ZÖLD TELEFON. Ez az egyórás környezet- és termé­szetvédelmi műsor az e témá­ban , illetéke^ szakemberek képzésének gondjait állította a középpontba. Jutott idő azért arra is, hogy a termé­szet megfigyelésén alapuló, s tavasz beköszöntésével kap­csolatos néphagyományokat is felelevenítsék. Sándor, József és Benedek zsákban hozzák a meleget, illetve hozták vol­na, ha nem ragadnak le mindannyian egy kocsmában. A meleg és a jó idő azért re- méijuk, csak megérkezik és március 25-én, gyümölcsoltó Boldogasszony napján már gyönyörködhetünk a zöldellö, megújuló tavaszban. Ponto- saboan csak ott, ahol nem vágtak ki a fákat, tudatos uj- raülietéssel óvják a növény­zetet. Különösen a fővárosban, a gumigyárak környékén zavarja a tavaszban való gyönyörködést a bűz. Erről pa­naszkodtak a telefonálók. Ha­sonlóképpen szennyezi a leve­gőt az elöregedett gépkocsik­ból kipufogó kék szmű gáz is. Az országos átlagokat fi­gyelembe véve készül a szmogriadóterv, amelyet ott alkalmaznak esetleg, ahol köz­lekedési csúcsforgalom van. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal il­letékese megnyugtatott ben­nünket, hogy nincs még nagy veszély, bár nem végeztek egészségügyi vizsgálatokat. Jelentkezés április 10-ig Tehetségkutató verseny Tehetsé gkuta tó i de gén nyel vi gépírási versenyt rendez ápri­lis 25-én a Magyar Távirati Iroda KISZ-bizottsága, vala­mint a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége a KISZ KB és a budapesti KISZ-bizottság támogatásá­val. A versenyre két korcso­portban lehet nevezni: azok a középiskolások és 20. életévü­ket idén betöltő dolgozók küldhetik el. jelentkezésüket, akik Pest megyében, vagy Bu­dapesten laknak, illetve dol­goznak. A két kategóriában a köve­telmény angol, francia és né­met nyelven 250, illetve 200 leütés percenként, orosz nyel­ven 150, illetve 100 leütés. A 30 forintos nevezési díjat a helyszínen kell befizetni. A legjobban szereplőket dí­jazzák, s a tehetséges fiatalok megismerkedhetnek az MTI hírügynökségi munkájával is. A jelentkezéseket — név, cím, a választott nyelv, s an­nak megjelölésével, hogy a versenyző elektronikus, elekt­romos vagy mechanikus író­gépet kíván használni — az MTI KISZ-bizottságának cí­mére (1016 Budapest, Fém u. 5—7.) április 10-ig lehet eljut­tatni. Az 1976-os környezetvédelmi törvény óta a Budapesti Mű­szaki Egyetemen 8üu, magasan Kvalifikált mérnököt kepeztek. Már öt karon tartanak speci­álkollégiumokat. Knneü elle­nére a képzés nem biztosítja a kellő számú és telkeszültsé- gű szakember-utánpótlást, pe­dig a feladatok súrgetőek. A Művelődési Minisztérium kép­viselője szerint csak az ezred­fordulóra oldódik meg a kép­zés problémája. Az ő megíté­lése szerint a program ele­jén vagyunk. Úgy tűnt, hogy a minisztériumban még nem alakítottak ki egységes, átfo­gó koncepciót, csak a külső nyomás kényszerére foglalkoz­nak részlegesen a kérdéssel. ÉRETTÉ VÁLÁS. Valósz:- nűleg kevesen hallgatták a 3. műsorban a dr. Pataki Ferenc pszichológussal folytatott be­szélgetést, mivel a televízió­ban Kovács András A vörös grófnő című filmjét vetítet­ték. A magyar ifjúságra az jellemző, hogy nálunk a biológiai éréshez képest öt-tiz évvel eltolódik a társadalmi szerep szerinti felnőtté válás. Valószínűleg igaz, hogy a ser­dülőkor után már nem ne­velhető az ember. A gyere­kek, akik óvodáskoruk óta állandóan mások döntésére hagyatkoznak, azok a külső környezettől várják később is a problémák megoldásai. Ha a fiatalkor legfontosabb dön­tései: a szakmaválasztás és a magánélet rendezése elnyúl­nak, akkor bizonytalan sze­mélyiség alakul ki. Ahhoz a felismeréshez kellene eljutnia minden fiatalnak, hogy az adott kereteken belül saját magának kell önmagát meg­valósítania és nevelnie. Az önnevelés kiváltásához szük­séges a feladat, az elvárás. A valóságos felelősség a legjobb érlelőerő. Társadalmunk azonban ennek a lehetőségét ritkán kínálja föl. Országunk­ban . más fejlett országokhoz képest megkésett a fiatalok érvényesülése. Nemcsak a szakma, hanem a közélet ki­hívásai sem késztetnek a ko­rábbi felnőtté válásra. A té­nyek megállapításán kívül nem mutathatott kiutat a mű­sor, hiszen olyan jelenségről van szó, amely társadalmi fo­lyamatok összességének a kö­vetkezménye. U. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom