Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-21 / 68. szám

1987. MÁRCIUS 21., SZOMBAT r2c m MAGAZIN 1 Ezen a május 1-jén már a KISZ zászlaja alatt vonultak föl a fiatalok gyárban, a Pestvidéki Gép­gyárban, a Dunakeszi Jármű­javítóban, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen és má­sutt is. Júliusban már 197 alapszervezet működött a me­gyében 4723 taggal, 52 üzem­ben és 109 faluban. A félsz t- badulás után szervezett és 1956-ban újjáalakult különfé­le rétegszervezetek pedig sor­ra beszüntették tevékenységü­ket. Az Egységes Parasztifjú­ság Országos Szövetségének tagjai például a legtöbb he­lyen kollektíván kérték felvé­telüket a KISZ-be. A Pest megyei KISZ-esek is resztvet­tek a nagy vállalkozásban, a Hanság lecsapolásában. Húsz­órás társadalmi munkamoz­galmat, kulturális és sportver­senyeket szerveztek. A gyárak ifjúsági brigádjai a tervek tel­jesítéséért anyag- és energia­takarékosságot. seleit elleni harcot. hatékonyságjavítást vállaltak. — Jellemző volt a korra, hogy örömmel jegyezték fel: a zsámbéki Üj Élet Tsz-ben Bükki Anna baromfitenyésztő munkacsapata 12 ezer kiscsi­— Aki tizenkettedmagával egy borsodi kohászcsalód ban nőtt fel, ahol a hat elemi je-' lentette a tanulmányok felső­fokát, negyvenöt után pedig lehetőséget kapott a továbbta­nulásra, az meg tudja ítélni, mit jelent egy társadalmat megrázó esemény, és azt is felismeri, hol a helye. Én a felszabadulás idején a tizen­ötödik évemet töltöttem be és ott voltam a kommunista párt körül tömörülő szervezetek­ben: a MADISZ-ban, a SZIT- ben. Épp a napokban került a kezembe a borsodnádasdi le­mezgyárban kapott SZIT-tag- könyvem, benne az egyenrú- ha-viselési engedéllyel. Akko­riban ezt külön ki kellett ér­demelni. Egy tanfolyam befejeztével a Magyar Ifjúság Népi Szövet­sége járási titkáraként Özdra kerültem, majd a pesti párt­iskoláról a DISZ-központba. Különböző DISZ-iskolákban dolgoztam, azután elküldték újságírónak az Üj Március­hoz. De én világéletemben gyárban dolgoztam és kértem, hogy oda kerülhessek vissza. Harminc év képeiből Harminc év. Generációk őrzik a mozgalomban töltött évek emlékeit. Vannak, akik a zászlóbontás ünnepi eseményeit idé­zik föl szívesen, mások a legendás hansági építőtáborok vala­melyikében ízlelték meg a munkái. De fölvillannak vidám táborozások, gyümölcsszedések, politikai rendezvények, ün­nepségek pillanatai is. jár* w A KíSZ egykori zászlóbor.tói ma már meglelt emberek, de ezekben a napokban ismét tizen-, huszonévesként élik át a2 egykori eseményeket a mai utódokkal való találkozókon. Van mit átadniuk, s a maiaknak van mit megszívlelniük... A három évtized emlékezetes pillanatait a fényképek is hí­ven őrzik. Felvételeinken: Önfeledt tábori pillanat (a cím jobbja mellett). Épül a börzsönyi úttörővasút (baloldalt, alul). Pest megyei fiatalok a Hanságban (középső kép). A mező­gazdaság is mindig számíthat a fiatalokra (jobboldalt). A Csepel Autógyárban vol­tam DISZ-titkár 1956 őszén. Október 23-án éppen me­gyei DISZ vb-üiésen vet­tem részt. A fővárosi ese­ményekről vegyes hírek ér­keztek hozzánk, végül úgy döntöttünk, hogy minden­ki menjen vissza a mun­kahelyére. így harmincadi- ka körűiig én is Sziget- szentmiklóson maradtam. Védtük az üzemet. Éppen az eióző évben ünnepeltük a gyáralapítás tizedik év­fordulóját, és az ünnepség Rossini: A tolvaj szarka nyitányával indult, mert akkoriban ítélték el a gyá­ri alkatrésztolvajokat. Ezek a bűnözők az ellenforrada­lom zűrzavaraiban kiszaba­dultak a rács mögül, és géppisztollyal fenyegetőzve kényszerítettek minket a gyár feladására. Azuián jött november 4. Megala­kult a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, majd az MSZMP Ideigle­nes Központi Bizottsága, s az Arany János utcában összeült az MSZMP Pest Megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága is. A tőlük ka­pott megbízólevéllel többen jelentkeztünk az Aradi ut­cai karhatalomnál. Buda­pest kiilöböző területein te­vékenykedtünk. Ennek so­rán mi, volt DISZ-esek kantunk megbízatást a párt- és KISZ-szervezctek megalakítására is. ötvenhét márciusában azután kikér­tek a karhatalomtól a KISZ megyei szervezőbizottságá­ba — emlékezik vissza zz eseményekre Kovács Ist­ván, aki jelenleg a HVDSZ Budapesti Bizottságának titkára. Az alakuló üléseken komoly vitákra került sor országszer­te, így Pest megyében is. Töb­ben vitatták a kommunista el­nevezés helyességét, hangoz­tatták, hogy a fiatalok nem fogják magukénak tekinteni a szervezetét. Ám a valóságban nem így történt. Már a zászló- bontást megelőzően msgye- szerte megalakultak a KISZ- szervezetek: a Csepel Autó­A beszéd szalagon érkezett Engedéllyel viselt egyenruha 1957 — a KISZ megalakulásának ünnepén Kádár János a fiatalok között bét nevelt fel, 3,5 elhullási szá­zalékkal. A megye egyik KISZ-szervezete a tanácstól kapott házat társadalmi mun­kában ifjúsági házzá alakítot­ta át. Az avatóünnepség szó­nokául a járási KISZ-titkárt' kérték fel, aki elfoglaltságára hivatkozva a technikát hívta segítségül. Személyes megjele­nés helyett csak a beszéde ér­kezett meg — magnószalagon. Jeges árban A moszkvai világifjúsági ta­lálkozó tiszteletére a váci fo­nógyár KISZ-szervezete mun­kaversenyt hirdetett, s a me­gyét képviselők, például a szi- getújtalui röplabdacsapat tag­jai, ott voltak a szovjet fő­városba utazó delegációban. A régi fényképek megőrizték a harminc évvel ezelőtti pilla­natokat. Az egyik felvételen a május elsejei felvonulás forga­tagában fiatalok emelik ma­gasra a vörös zászlót. így lettem a Csepel Autógyár DISZ-titkára. Az új ifjúsági szövetség megalakulása után a KISZ Pest Megyei Bizottsá­gának szervezőtitkárává vá­lasztottak. Az egykori titkár későbbi posztjain sem szakadt el a fiataloktól, a pártban, a szak- szervezetben is velük foglal­kozott. Számtalan oklevél, ki­tüntetés tulajdonosa, kétszer kapta meg a Ságvári Endre- emlékérmet: az ellenforrada­lom elleni fegyveres harcért, valamint az árvízvédelemben való részvételéért. — Az ötvenhatos év folya­mán kétszer is kiöntött a Du­na. Majosházát úgy körbefog­ta a víz, hogy az élelemszál­lító teherautók nem jutottak be a községbe. A jeges árban gázoltam mögöttük, úgy ve­zettem őket Végig az úton. Ahogy é!nek — Azóta sokat változott a kor, a társadalom, a fiatalok lehetőségei és a yelük szem­beni igények is. Akkor köny- nyebb. volt kiemelkedni, meg­mutatni elkötelezettségünket, hovatartozásunkat. A nehéz idők fegyelmezettebbé, fele­lősségteljesebbé tették az em­bert, és akik átélték azokat a kemény éveket, jobban meg­értik a fiatalokat. Ma sem a külsejük alapján kellene megítélni őket, hanem arról, ahogyan élnek. Nem igaz, hogy lusta, a mai ifjúság! IJa értelmét látják, könnyen1 moz­gósíthatok, a munkában is helytállnak. Megújulást ígér — A KISZ KB -- mint is­meretes — nemrégiben hirdet­te meg A jövőnk a tét! akció­ját. Ennek nyomán némi vál­tozások máris érzékelhetők. Kezdetben sok ütközés volt az ifjúsági kérdéseket illetően a KISZ- és a szakszervezeti if­júsági tagozatok között, nem értették meg egymást. A jel­szó megszületése óta egy sor dologban keresik a közös meg­oldásokat, például együtt tesz­nek javaslatokat a kollektív szerződésekhez. A munkás- és parasztfiatalok körében kelle­ne igazán politikai munkát kifejteni, mert most nem le-. hét mondani, hogy tömegszer­vezet lenne a KISZ — a vál­lalatoknál néhol kövesebb tag­ja van, mint a pártnak. Most, a gazdasági -nehézségek idején kell megmutatnia a szervezet­nek, mire képes. Az új irány megújulást ígér ... Mörk Leonóra Örök tavasz A történelem kerekét, mint tudjuk, nem lehel visszaforgatni. Előre halad rendületlenül, több­nyire lassan őrölve évtizedeket, századokat. Időnként azonban szédítő tempóban kezd pö­rögni, felgyorsul, hogy szinte recseg-ropog belé az egész szerkezet. Öröknek hitt birodalmak omlanak össze kár­tyavárként. cáfolhatatlannak hitt tanok fosztanak köd­dé, tisztelt és rettegett hatalmak buknak alá a forgói örvényébe. Még dörögnek a fegyverek a frontokon, amikor 1918. október 16-án a képviselőházban Tisza István is kény­telen elismerni: a háborút elvesztettük! Október 30-án már az őszirózsás forradalomtól hangos a főváros, no­vember 16-ra Magyarország államformája köztársaság, Ennek ellenére 1919. február 20-án börtönbe zárják a Kommunisták Magyarországi Pártjának mintegy félszáj vezetőjét. Három nappal később Kápolnán Károlyi gróf, köztársasági elnök saját kezűleg írja be az új telek- könyv első sorába Antal János vagyontalan rokkantka- tona-földművesnek a nevét. Egy hónap sem telik el, s március 20-án a gyűjtőfogházban megegyeznek a KMP és az MSZDP vezetői. Másnap Magyarországi Szocialis­ta Párt aláírással kerül az utcára a kikiáltott Tanács­köztársaság felhívása: Mindenkihez! Az események újabb lendületet vesznek. „Üj világol kell teremteni — írja Móricz Zsigmond. — Ennek a» új világnak olyannak kell lenni, hogy minden emberre jusson annyi föld, amennyi juthat. Mindenkinek jus­son annyi étel, amennyi a teste ápolására elégséges, annyi ruha, ami a teste védelmére szükséges, annyi önérzet, amennyi a lelke egészségére elengedhetetlen.” S a tanácshatalom neki is lát az új világ azonnali megtereméséhez. Mintha éreznék, hogy nem sok idejük van, hogy a világ akkori urai összefognak, s megtesz­nek mindent, hogy ne terjedhessen el a szovjet példa. Egyik napról a másikra születnek az élet minden apró részletét átformáló rendelkezések, intézkedések. A bel­ügyi népbiztos állást foglalt a gödöllői kastély szanató­riummá alakításáról, az isaszegi munkástanács a föld­osztás elveit dolgozza ki, a Pest megyei direktórium felhívással fordul a megye parasztságához Budapest élelmezésének segítéséért. De közben a fegyveres harcra, az új rend és az or­szág védelmére kell készülni. Szerveződik a Vörös Had­sereg. Következnek a győztes, majd a vesztett csaták ... majd a leveretés. Százharminchárom nap mindössze, de évszázadnyi változás, ha csak röpke időre is. S amikor a sok szenvedést, küzdelmet hordozó ne­gyedszázad utái\ elérkezik az új tavasz, immár a végle­ges,. e rejtett erők évtizedeken át szunnyadó energiája is táplálja a tettvágyat. Az ismét felgyorsult időben kezdhetjük megvalósítani mindazt, amire 133 nap ke­vés volt. Tesszük ezt változó lendülettel, változó sikerrel, de a ránk hagyott örökséget soha nem tévesztve szem elől. Ilyen örökség az a zászló is, amelyet harminc eszten­dővel ezelőtt, éppen ezen a napon bontottak ki és emel­tek a magasba a magyar fiatalok. M. Nagy Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom