Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-18 / 65. szám
INKf , ,WKi£l 1.987. MÁRCIUS 18., SZERDA Szemtől szemben Gödöllőn Előbb lehetett volna szót érteni Több ízben hírt adtunk lapunkban mindannyiunk öröméről, a rég várt művelődési miniszteri döntésről: idén ősszel Gödöllőn megkezdődik a tanárképzés. Legutóbb szombati lapunkban tájékoz tattuk olvasóinkat arról, hogy az ezredfordulóig mintegy 3400 új általános iskolai tanár alkalmazására lesz szükség. s arról is, hogy milyen módon kívánják a tanárképzőt Gödöllőn megvalósítani. Említettük, azt az aggályt is, hogy a városban sokan féltik a szakmunkásképző jövőjét. Nem látják biztosítottnak, hogy olyan körülmények között tudják oktatni a tanulókat, mint eddig. S hogy emiatt valóban rossz hangulat van a településen, mi sem bizonyítja jobban, mint egy tegnap délutáni fórum, több óra hosszán át húzódó vita, amelyen Hercsenik Gyula, az MSZMP városi bizottságának első titkára válaszolt a szakmunkásképző és szakközépiskola dolgozóinak kérdéseire. Előre kell bocsátani: kilenc- százhatvan gyerek tanul itt és az iskolának 110 dolgozója van. Az áldozat nagyságáról Ez különösen indokolta azt, hogy Herczenik Gyula, miközben a tényeket ismertette, elnézést kért a tantestülettől azért, hogy éppen az érintetteket nem tájékoztatták időben előre a várható eseményekről. Ez akkor is hiba. ha a szakmunkásképzőt csak 1989-től érinti az egész ügy, amikor is a gimnázium ú j épületébe költözik és annak helyét foglalja el a szakmunkásképző intézet. Mindössze három évre! Mert akkorra már felépül számukra is az új és nagyobb intézmény! Bencsik Arpádné tanár is azt kérdezte: mit tett a tanács azért, hogy a tanácstagok a döntéshozatal előtt infor- , mációkat szerezzenek és kikérjék választóik véleményét. Nem érv a tájékoztatás elmaradására az sem, amit dr. Mundruczó János igazgató mondott, miszerint ő egy héttel előbb tudta meg hivatalosan, mi van készülőben, s akkor is azt kérték tőle a megyei tanács művelődési osztályán, várjon a tantestület tájékoztatásával a tanács üléséig. Így aztán sokféle vélemény befolyásolja a város és ez esetben a szakmunkásképző hangulatát, noha senki nem vonta kétségbe a tanárképzés fontosságát, s büszkék, hogy Gödöllő városunk gyarapszik. A pedagógusok közül sokan előre, írásban nyújtották be kérdéseiket. Ám az ezekre adott válasz nem elégítette ki a jelenlévőket. Tizenhatan kértek szót, s mondták el erős érzelmi töltéssel véleményüket, s kívánták a döntés felülvizsgálatát. Azt a döntést kellene felülvizsgálni, ami előnyére válik a megye ifjúságának, tanári karának? Pest megye mondjon le a tanárképzésről ? Csak ujjongani lehet azért, hogy ezt sikerült elérni. S mi lenne kedvezőbb, minthogy az egye temi városban székeljen? így mód nyílik a város szellemi arculatának kiszélesítésére. A döntés tehát jó! így értékelte a városi tanács testületé is a napokban, amely e demokratikus fórumon, egy tartózkodás ellenében elfogadta a koncepciót. Csakhogy a tanácstagok nem tájékoztatták választóikat e jelentős eseményről. S mily nagy kár, hogy a tegnapi tantestületi megbeszélésen sem volt jelen a tanács képviselője! Körösfői László igazgatóhelyettes felszólalásában például számos érve mellett azt emelte ki, hogy a tantestület egészében tiltakozik a lebonyolítás módja ellen. Igazságtalannak érzi, hogy húsz esztendei, rossz körülmények között végzett munka után megkapják az új iskolát, amelyet az elmúlt 15 esztendő alatt ők tettek olyanná, amilyen jelenleg: ők ültették a fákat, tanárok, diákok keze munkáját dicsérik a sportpályák és egyéb létesítmények. Miért ül bele most a tanárképző a készbe, és miért kell éppen nekik rosszabb körülmények közé menni, lemondani munkájuk gyümölcséről egy majdan fölépülő új intézmény reményében? A költözés időszakában vissza fog esni az oktatás színvonala, megszűnik a könyvtárhasználat, a környező üzemek szakmunkásellátása pedig még rosszabbá válik. A tanulóik közül minden negyedik gyerek veszélyeztetett. Vajon nem túl nagy áldozat-e ezeket a fiatalokat — ha időszakosan is — rosszabb körülmények közé tenni? Ha valahol meghallgatnák... Gulyás Sándor, a szakmunkásképző előző, ma már nyugdíjas igazgatója még drámaibban, indulatosabban fogalmazott: el a kezekkel az iskolánktól! Megengedhetetlen azokkal az emberekkel szemben ez a magatartás, akik harcoltak, küzdöttek, hogy jó körülmények között képezhessék az ipari munkásság utánpótlását. Nem titkolta szándékukat. miszerint mindenféle fórumot fölkeresnek, hátha valahol meghallgatásra találnak és más épületet keresnek majd a tanárképzőnek. Orosz István tanár például keserűen mondta: az udvaron 15 esztendeje elültetett fák ma már megnőttek, nyáron árnyékot adnak, örömet, megnyugvást, kikapcsolódást jelentenek a közöttük sétálóknak. De ezek a fák másfél évtized alatt nőttek meg ekkorára! Ki tudja, megérik-e a valamikori faültetők a majdani új iskolában, hogy ismét élvezzék munkájuk gyümölcsét? Az esti szakközépiskola tagozatvezetője, Bíró Imre azt bizonygatta, hogy a jelenlegi gimnáziumi épületben méltatlan körülmények közé kerülnek, hiszen nem véletlen, hogy a gimnázium már oly régen elkívánkozik Máriabes- nyőről. A tantestület nevében kérte, hogy az átmeneti időszak nehézségeit ne nekik kelljen vállalni. KGST-tanácskozás Növényvédő gépek fejlesztése A szocialista országokban használatos növényvédő gépek következő generációját a környezetkímélő és vegyszertakarékos technológiák követelményei szerint kell kifejleszteni — e fontos alapelv szellemében kezdte meg kétnapos tanácskozását kedden Siófokon a KGST gépipari együttműködési bizottságának illetékes munkacsoportja. A szervezet — amelyet hat ország részvételével 1986-ban hoztak létre — a műszaki-tudományos együttműködést, vagyis a szóban forgó berendezések fejlesztési, tervezési munkáit, a gépek műszaki színvonalával, teljesítményével kapcsolatos kívánalmakat hivatott összehangolni. A témakör koordinálását azért bízták Magyarországra, mert a szocialista piacon hazánk a növényvédő gépek legjelentősebb exportőre. A debreceni és a veszprémi vállalat — a két legnagyobb gyártó — évente együttesen mintegy másfél milliárd forint értékű permet-el őkészítő, -töltő és permetezőgépet értékesít a baráti országokban. A legnagyobb vásárló a Szovjetunió, emellett mezőgépiparunk szinte kizárólagos szállítója az NDK és Csehszlovákia mező- gazdaságának, s eljutnak a magyar berendezések Kubába is. Számottevő a növényvédő- gép-gyártás a Szovjetunióban, Lengyelországban, Bulgáriában és érdekelt a témában Románia is. Állandóan arról írunk, beszélünk, hogy milyen nagy szükség van a demokratizmus szélesiiésére, s utána olykor azt látjuk, hogy éppen ez a demokratizmus szenved csorbát, nem csodálkozhatunk hát, ha néhányan csak érzelmeiktől vezérelve odáig jutnak, hogy egyszerűen kétségbe vonják a szakmunkásképzés szükségességét. Ezt tette például Molnár Jánosné nyugdíjas tanár is. Hát hogyne lenne szükség a szakmunkásképzésre most, amikor mindinkább növelnünk kell a gyárak termelési készségét, amikor mind nagyobb hangsúlyt kap a minőségi munka? Ezt csak jól képzett szakmunkásokkal lehet megvalósítani! Nem véletlen, hogy mostanában egyre többet foglalkoznak a szakmunkásképzés korszerűsítésével, az itt folyó oktatás minőségének emelési lehetőségeivel, s hogy ebben a tevékenységben mind nagyobb szerepet szánnak a termelőüzemeknek. Herczenik Gyula.azt ígérte — mert eddig is ez volt a szándék —, hogy a főiskola létesítésével a helyi érdekek a lehető legkevésbé károsodjanak. Számos érv, javaslat hangzott el és jó néhány olyan kérdés is, amelyekre érdemben kell válaszolni. Hangsúlyozta: egy hónapon belül a tantestület kérdéseire az illetékesek — tehát a Művelődési Minisztérium, a Pest Megyei Tanács művelődési osztálya és az ELTE tanárképző kara — bevonásával visszatérnek. A megüresedett KKMV-ben A szakmunkásképző gondját is úgy kell majd megoldani, hogy a tantestület tagjai valóban belássák a lépés szükségességét, s legalább részben tudjanak érzelmileg is azonosulni a fejlesztés ilyen módjával. ‘.V Bizonnyal csitulnak majd az indulatok, kivált, ha valóban minden lehetőséget felhasználnak a vitára, az érvelésre az illetékesek. Bár sok példa bizonyította már, az előzetes beszélgetés könnyebben teremti meg az egyetértést, mint az utólagos magyarázat. A tegnapit sok hasonló őszinte fórumnak kell követnie, mire el- jő a szeptember és új év kezdődik az iskolákban, s megnyitja kapuit a jövendő tanárok előtt az új felsőoktatási intézmény —. egyelőre a megszűnt KKMV megüresedett épületében. Körmendi Zsuzsa A rendszerben rejlő erőt kihasználni A közös felelős munka élteti Amint ismeretes, az ócsoí ________________ Vörös O któber Tsz kezdeményezésére a kormány által 1972-ben meghirdetett szgrvas- marháprogram végrehajtásának elősegítése érdekében jött létre a Boscoop. Az első három évben soroksári gesztorsággal működtünk, majd 1975-től önálló jogi formában. A jogi önállóság után azonban nagy szükségünk volt az ócsai termelőszövetkezet aktív támogatására. Azt hiszem, minden vállalatnak nagy szüksége van az olyan alapítókra, mint a Vörös Október Tsz, amelyek anyagi erejükkel és erkölcsi támogatásukkal nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a Boscoop az elmúlt tíz évben dinamikusan fejlődött. Vállalatunk jelenleg három termelési rendszert működtet, úgymint Boscoop Iparszerű Tejtermelési Rendszert, a Boscoop Juhtenyésztést Rendszert és a Boscoop Tömegtakarmány- és Melléktermék-hasznosítási Rendszert. Rendszer- szerű tevékenységet folytatunk a húsmarha-, a prémesállat- és az angóranyúl-te- nyésztésben. A tejtermelési rendszert jelenleg megközelítőleg 300 tagüzemben több mint 122 ezer tehénre kiterjedően alkalmazzák. Ezen túl további 375 gazdaság alkalmazza a rendszer egyes elemeit, szolgáltatásait körülbelül további 120 ezer tehénre kiterjedően. összességében a rendszert komplexen vagy résztechnológiák formájában 675 mezőgazdasági nagyüzemben alkalmazzák. Az integrált tehénlétszám a tag- és partnerüzemekben együttesen mintegy 242 ezerre tehető. Elmondhatjuk tehát, hogy tej termelési rendszer- szervezői tevékenységünk akár az üzemek számát, akár az integrált tehénlétszámot vesszük figyelembe — a mezőgazdasági nagyüzemek 50 százalékát érinti. A tagüzemekben a tejtermelés évről évre az országos átlagot meghaladóan nőtt. Rendszerszervezői tevékenységünk pedig kiterjed az új és rekonstrukciós telepek tervezésére, beleértve a beruházási alapokmány és kiviteli terv készítését is; a technológiai kivitelezésre. a genetikai program elkészítésére, beleértve a tenyészállat és sperma szállítását is; a komplex takarmányozási rendszer átadására, a hozzá tartozó termékek szállítására; a szaporodásbiológiai technológia át adására és a gyógyszerek szál Irtására; a tőgyegészségügyi technológia biztosítására, a hozzá tartozó gyógyszerekkel együtt. | Teljes körű műszaki e]]á biztosítunk a fejő- és hűtőgépek üzemeltetéséhez. Az utóbbi egy-két évben több alter natívás, számítógépes termelésirányítási komplex vagy résztechnológiát is tudtunk biztosítani. Ma már nincs a tejhasznú szarvasmarha-ágazatnak olyan munkafolyamata, amelyre ne lenne kidolgozott technológiánk és eszköz rendszerünk. Természetesen hosszú utat kellett megtenni addig, amíg rendszerünk teljesen komplex lett. Addig, míg a növénytermelési rendszerben már a 70-es évek elején komplexen tudtak dolgozni, addig az állattenyésztésben, pontosabban a szarvasmarha-tenyésztésben ezt csak fokozatosan és sok harc árán tudtuk kialakítani. Megalakulásunkat követően az akkor létező tápszer- és pre mixmonopóliummal szemben kellett kiharcolni azt, hogy saját takarmánysorunk legyen, és az általunk kidolgozott technológiákhoz takarmányokat is biztosíthassunk Később a tervezés monopóliumával kerültünk szembe, azután a spermaellátás területén kértük a versenyhelyzet megteremtésének lehetőségét. A MÉM segítsége is hozzájárult ahhoz, hogy ma már a szarvasmarha-ágazat területén rendszerünk valóban komplex. Állandó megújulásra törekszünk ezután is, hogy a Bos- coop-rendszert alkalmazó gazdaságok az országos átlagnál gyorsabban és hatékonyabban tudjanak dolgozni. I Vállalatunk a juhtenyész____________ tési rendszert 1 931-ben azzal a céllal hozta létre, hogy a szarvasmarha- tenyésztési rendszerrel együtt a kérődző állatok körét teljes egészében integrálja. Jelenleg 66 a tagok és 130 a partnerüzemek száma, vagyis 196 gazdaságban tevékenykedünk. Az anyajuhok száma a tagüzemekben jelenleg 170, part- nerüzemeinkben 180 ezer, a rendszertechnológiát részben vagy egészében 350 ezer anyajuhnál alkalmazzák. Programunkban rekonstrukciós térHozzászólás cikkünkhöz Együtt a tanács és a szövetkezet A február 26-i Kevesebb, de biztosabb pénz című cikkünk a tanácsok 1987. január 1-jével bevezetett új árszabályozás szerinti gazdálkodásával foglalkozott. A vkh központi elosztása tényleg biztonságosabb gazdálkodási lehetőséget nyújt a tanácsi pénzügyi feladatok végrehajtásához, s nem kerülhetnek egyes tanácsok objektív adottságok miatt hátrányos helyzetbe. A Pest Megyei Tanács pénzügyi osztályvezető-helyettesének, Schmidt elvtársnak a nyilatkozata szakszerű és igaz. Az utalásban felemlített dunavarsányi példa is, bár némi kiegészítéssel. A Dunavarsányi Nagyközségi Közös Tanács közigazgatási területén négy termelőszövetkezet gazdálkodik. Ezenkívül megtalálhatók a Kertészeti Egyetem Tangazdasága, a Taksony és Vidéke Áfész, a Ráckeve és Vidéke Afész, a Forcon Vállalat délegyházi gyára, a Kavicsbánya Vállalat délegyházi üzeme, a Buda- gant Ipari Szövetkezet és a Texgraf Szövetkezet telephelye is, hogy csak a nagyobbakat említsem. A tanács bevételi kiesése 1986-ban 3 millió forintra rúgott, mely összeg az előbb felsorolt gazdálkodó egységek vkh és béradó befizetésének jogszabályok által csökkentett mértékéből adódott. A bevételkiesés részbeni ellen- súlyozására 1,1 millió pótfinanszírozást kapott a tanács. A kiesés így is 2 millió forint, ami a tanács jól megalapozott tervének bevételi és kiadási mérlegét alapvetően felrúgta. A sok gazdálkodó egység közül a legjobb fizetőnek a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet bizonyult, ahol a tervezett 60 millió forintos nyereség 71,4 millió forintos teljesítéséről számoltak be a zárszámadáson. Az 1987. február 20-i zárszámadó közgyűlést követően a tsz gazdasági és pártvezetése a nagyközségi közös tanács vezetésével és pártvezetésével értékelte az 1985 őszén megkötött együttműködési megállapodást, s alapvetően pozitív megállapítások hangzottak el. Például 1937-ben terveink szerint megalakítjuk a nagyközségi viztársulást, melyhez a termelő- szövetkezet egy mélyfúrású kutat átad. Jövőre bővítik a telefonközpontot Dunavarsány- ban, ehhez a Petőfi Tsz jelentős összeggel — 0,5 millió forinttal — járul hozzá. Ugyancsak 1983-ban a dunavarsányi 8 tantermes iskola villanyrekonstrukciós munkáit a tsz társadalmi munkában elvégzi. Évente 200 ezer forinttal támogatja a tsz a tanácsi fenntartású művelődési házakat, könyvtárakat és úttörőcsapatokat. Idén télen a nagyközség útjainak hóeltakarítását a tsz társadalmi munkában végezte el. Ismerve a gondokat és azok nagyságát, ennek értéke 200— 300 ezer forint volt. A PB-gázcseretelep létesítéséhez ingyen kapta a tanács a területet, s családi házas ingatlanosztáshoz újabb területeket ad át jutányosán a termelőszövetkezet a tanácsnak. A termelőszövetkezet dolgozóinak jelentős hányada a dunavarsányi tanács településein lakik, s közös cél a lakosság életkörülményeinek javítása, az intézmény- hálózat korszerűsítése, az ellátás színvonalának javítása. A termelőszövetkezet és tanács jó együttműködése záloga a térség dinamikus fejlődésének. Kucsera Benő, a Dunavarsányi Tanács elnöke vek készítése, genetikai program kidolgozása,. tenyészállatok biztosítása, takarmányozási, állategészségügyi programok átadása szerepel. A megvalósításhoz Szükséges takarmányt. gyógyszerek szállítását, a műszaki eszközöket biztosítjuk. Hangsúlyozni szeretném a genetikai program és a programozott bárány-előállítási szolgáltatás fontosságát. Vállalatunk állami . minősítésre ajánlotta a BOSH1B fajta előállítását. Ez a meri- nóra és kentre alapozott keresztezés! program növeli a gyapjútermelést. Bízunk abban, hogy a gyapjú áremelését a gazdaságok az általunk javasolt keresztezési programmal maximálisan ki tudják használni. A programozott bárány-előállítással egyrészt növelni tudjuk a szaporulatot, több gazdaságunkban az egy anyára eső bárányszapo- ruíat 140—160 százalék volt, de ami talán még fontosabb, hogy a bárány-előállítást olyan időszakban is lehet realizálni, amikor a világpiacon a legmagasabb az ár. A szolgáltatás tehát az árbevételek növelését eredményezi. Amint az ismeretes, nincs jövedelmező szarvasmarha- és juhtenyésztés jó minőségű tömegtakarmány nélkül. Ezért gondolunk a rét-legelő gazdálkodásra, lucernára, silókukoricára, valamint az egyéb egynyári szálastakarmányokra, a másod- és tarlóvetésekben termeszthető kultúrákra. A tümegtakarmány-termesztési rendszerben a tagüzemeink száma 1986-ban 128 volt, mintegy 22 ezer hektár területen. A kultúrák termesztésén túl gondunk van a tárolásra, a tartósításra és a tömegtakarmány kitermelésére. | Szakmai programjaink még jobb megalapozása érdekében az elmúlt két évben két nemzetközi vegyes vállalatot alakítottunk. 1985-ben alakult meg a BOS-GENETIC Kft. magyar—nyugatnémet vegyes vállalat, amelynek működése 1986-ban már eredményes volt. Tavaly az általunk megtermelt nyersszőrme exportképes konfekcionálására hoztuk létre az IMPERIAL PELZ Kft -t, amely magyar- osztrák szőrmekonfekcionáló vegyes vállalat. A VI. ötéves tervre előirányzott 3 milliárd 538 millió árbevételt 1 milliárd forinttal teljesítettük túl. Öt év alatt a vállalati eredményben kissé alulmaradtunk. A vállalat testületé az évről évre változó közgazdasági szabályozókhoz igazította az éves tervet, és így megállapítható, hogy bár az ötéves eredmény- tervtől minimálisan elmaradtunk, azonban az igazgatóság által évente meghatározott tervét minden évben teljesítettük. összességében a VI. ötéves tervet vállalatunk az évről évre szigorodó közgazdasági feltételek mellett is teljesítette. Számadatok bizonyítják, hogy a vállalat 1986. éves tervét árbevétel és termelési érték vonatkozásában jelentősen túlteljesítette és eredménytervét is teljesítette. Az 1986-os gazdálkodáshoz tartozik vállalatunk exporttevékenysége is. 1985. január 1-jétől van önálló külkereskedelmi joga a Boscoopnak. Az 1985-ös évhez viszonyítva tőkés exportunkat megkétszereztük. Amit az 1970-es éveljen az ócsai tsz elképzelt, azt főbb vonalaiban megvalósítottuk. Sokszor volt azonban az elmúlt 10—15 évben, amikor át kellett segíteni a vállalatot a holtpontról, és ekkor mindig ott volt a segítő kéz, mely átsegített minket a nehézségeken. Az együttes felelős munka élteti idén is a Boscoopot. dr. Kállai B. Miklós a Boscoop Vállalat igazgatója
