Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-17 / 64. szám

I Hl«: 12 ol«!al I PEST MEGYEI MA: VILÁG PBOLETÁRJAÍ, EGYESÜLJETEM rjr 1 AZ MSZMP PEST MEG 1 '••'* > : < •l-V* ■. "-i-Ty-íí'.'V.íjií y ’. .-••-•V .1 .. -- • • YEI BIZOTTSÁGI ÉS A MI GYEI TANÁCS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. MÁRCIUS 17., KEDD Az MTESZ programja A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének országos elnöksége hétfőn Budapesten ülést tar­tott. A testület Fock Jenő el­nökletével megvitatta az MTESZ 1991-ig szóló cselek­vési programját. Az ülésen részt vett és felszólalt Berecz Frigyes, a Minisztertanács el­nökhelyettese is. A műszaki fejlődés meg­gyorsítását szolgáló, a szövet­ség tennivalóit meghatározó cselekvési programot Tóth Já­nos, az MTESZ főtitkára ter­jesztette elő. Az elkövetkező években a szövetség a műsza­ki értelmiség véleményét tük­rözve hangsúlyosabban kíván részt venni a műszaki-tudo­mányos haladás céljainak ki­dolgozásban s az azok eléré­séhez szükséges feltételrend­szer megteremtésében. A program a 33 tudományos egyesület szakmai munkájá­nak középpontjába hat fej­lesztési téma kiemelt figye­lemmel kísérését helyezte. Ezek: az elektronizáció és in­formációs technológiák, vala­mint a biotechnológiák fej­lesztése, a gazdaságirányítási rendszer további korszerűsíté­se, a gazdaságos anyag- és energiafelhasználást elősegítő eljárások bevezetése, a minő­ség javítása, s végül az orszá­gos jelentőségű környezetvé­delmi programok, amelyek szakvéleményezésére az MTESZ tanácsadó testületet alakít. A cselekvési program vitájá­ban az elnökség tagjai hang­súlyozták. hogy az MTESZ-nek még határozottabban kell kép­viselnie a műszaki értelmiség érdekeit. Szükségesnek tartot­ták, hogy a szövetség 2-3 évenként szakmánként, mun­kakörönként és korcsoporton-, ként elemezze a műszakiak jövedelmi viszonyait s erkölcsi elismertségét. Az országos elnökség a cse­lekvési programot elfogadta. A kultúra közvetítői Könyvek nemzetközi nyelven Balról jobbra: dr. Sághy Vilmos elnök, Fajszi Károly könyv- gyűjtő és Pál József, a Magyar Eszperantó Szövetség főtitkára a kiállításon. (Erdősi Ágnes felvétele) Az első magyarországi esz­perantó tankönyv a század­fordulón jelent meg, kiadója és szerzője Barabás Lajos volt. A Zamcnhof nemzetközi nyel­vére lefordított könyvek azóta irodalmunk, kultúránk köve­tei a világban, az egyetemes emberi műveltség közvetítői a más országból hazánkba ér­kező művek. Tegnap délután különleges kiállítás nyílt meg az Orszá­gos Széchényi Könyvtárban, ahol Szentbe Ferenc főigaz­gató-helyettes köszöntötte a vendégeket. Dr. Sághy Vilmos nyugal­mazott miniszter, a Magyar Eszperantó Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy a 100 éve született nyelv mozgalmat és irodalmat teremtett, a vi­lág 10 milliós eszperantista- tábora jelzi az eredményeket. A kiállítás különlegességei a htingaricák, mert a szerzők gyakran csak külföldön jelen­hettek meg. A húszas évek­ben Magyarország volt a'vi­lág eszperantó nyelvű könyv­kiadó központja. A hagyomá­nyokat fordítások és eredeti művek kiadásaival folytatják. A mintegy 20 ezer könyv­tári egységből, 7 ezer könyv­ből, 3 ezer bekötött folyóirat­ból álló gyűjtemény Fajszi Ká­roly közel két évtizedes gyűj­tőmunkájának • eredménye. Mint páratlan kulturális ér­ték, az Országos Széchényi Könyvtár felügyelete alatt működik. Az állomány egy je­lentős részét három teremben mutatják be a közönségnek. A tárlókban láthatók egyebek között Baghy Gyula, a világ­hírű eszperantó író, a poli­hisztornak mondott Kalocsay Kálmán orvos, egyetemi tanár, szintén világhírű eszperantis- ta költő főbb művei, köztük a híres Dante: Pokol és Madách: Az entber tragédiája fordítása, Szatmári Sándor Kazohiniája, Molnár Ferenc Pál utcai fiók­ja, Andersen meséi és egy is­mertető kötet II. Rákóczi Fe- recnről a világ eszperantistái- nak. Az érdekes kiállítás április 11-ig látható az Országos Szé­chényi Könyvtárban. K. X. I. Szűrös Mátyás Washingtonban Megkezdte washingtoni meg­beszéléseit Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki Dante Fascell, az amerikai képviselőház külügyi bizottsága elnökének meghí­vására tesz látogatást az Egye­sült Államokban. Szűrös Mátyás hétfőn Char­les Wicknél, az Egyesült Ál­lamok Tájékoztatási Hivatala vezetőjénél tett látogatást. Megbeszélésükön áttekintették a két ország közötti tájékoz­tatási és kulturális kapcsola­tok helyzetét. A leadnak naavon Az utóbbi időben párttag . , . " jaink statisztikailag nem nGMtCX KGTtMGSGn jelentős részénél passzi­vitás, közömbösség, befelé fordulás, bizonytalanság je­lei mutatkoztak. Ügy gondoljuk, mindez semmiképpen sem lehet a kommunisták jellemzője. Alapszervezeti vezetőségeink, pártbizottságunk egyik legfontosabb fel­adata a pártos magatartásformák erősítése, az aktivitás felkeltése. (3. OLDAL) Pálinkás poharak Bég.tapasztalat, hogy a m m mm * vizsgalatra erkezo hiva­na/naman talos személyeket a ven­déglátósok többsége nem fogadja azzal az örömteli ámu­lattal, amely a Télapó érkezésekor a gyermeki arcocs­kákon tükröződik. Ellenkezőleg: reflexszerűen, tünemé­nyes gyorsasággal tesznek-vesznek, alakítják elfogadha­tóvá az üzlet belső valóságát. (5. OLDAL) • » Ifílont nonI A többlépcsős tavaszi labda- , , , m „m rúgórajt utolsó felvonása a hét VGfíSl&ffSGQOOl Végén volt, A területi bajnok­ság Duna-csoportjában is elkezdték a csapatok a baj­noki pontvadászatot a megyei II. osztállyal egyetem­ben ... Az elmúlt héthez hasonlóan most is gyér volt a góltermés. (7. OLDAL) Vóah meaint ■••dr. Berényi Margit március ” ..... | 16-ra napolta el a tárgyalást. nCM f©rr ©* Egyúttal azt is bejelentette: amennyiben az író szabályos idézés ellenére nem jele­nik meg, rendőrrel elővezettetik. ... Végh Antal azon­ban megint nem volt ott és a bejelentett hatósági in­tézkedésre sem került sor. (8. OLDAL) A magyarok egymással is versenyeztek külföldön Élelmiszerexport Pest megyéből Tavaly a külkereskedelmi mérlegünk nem a tervek sze­rint alakult, s ehhez bizonyos fokig a Pest megyei élelmi­szerkivitel csökkenése is hoz­zájárult. Az állati termékek export­jában sajnos döntő szerepe volt annak, hogy a megyében a hernádi vágóhídon kívül nincs olyan feldolgozási lehe­tőség, amivel növelni lehetne a kivitel volumenét. De az sem elhanyagolható tényező, hogy az alapanyag, vagyis az élő állatok fele a kisterme­lőktől származott. Éppen ezért a jelenlegi takarmány- és hús­felvásárlási árak miatt a kíná­lat — előreláthatóan — tovább csökken. Emellett a minőség romlásával is számolni kell, ugyanis a magasabb fehérje­értékű koncentrátumok helyett szemes és keverék takarmá­nyokat használnak, melynek következménye a túl zsíros hús. Ez az „alultáplált” nyers­anyag pedig nem megfelelő árualap az igényesebb export- tevékenységhez. A növényi termékek kivite­lében döntő szerepet kaptak a félkész és fagyasztott termé­kek, valamint a tartósító nél­küli gyümölcslevek. A kül­kereskedelmi tevékenységbe jó néhány regionális üzem is be­kapcsolódott. és az ezzel járó előnyök mellett sajnos kiala­kult egy egészségtelen versen­gés, amelyben a magyar vál­latok küzdenek — gyakran rá­fizetéssel. Ugyancsak gondot és nyereségcsökkenést okoz, hogy , nincs megfelelő csoma­golóhely, s ezért a termék külföldön, a kisebb egységek­be történő kiszerelés után, másoknak hozza a hasznot. Kedvező tendenciát mutat az aszeptikus ivólevek és italpo- • rok iránti kereslet a tőkésor­szágokban A megyére jellem­ző málna kivitele viszont az elmúlt évben sajnos rosszul sikerült. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy az export utáni visszatérítésben az árki­egészítés nem tett különbsé­get a jó minőségű és a gyen­gébb termés között, így kö­zel félezer tonnával kevesebb első osztályú málna került külföldre. Végül összegzésképpen el­mondhatjuk, hogy az elmúlt esztendőben mind a növényi, mind az állati kereslet csök­kent külhonban, s ezért előre­láthatóan csak a feldolgozó- ipar további dinamikus növe­lésével és a megfelelő áru­alap megteremtésével lehet megtartni, illetve növelni á megye élelmiszerexportját. B. Gy. Kezdeményező fiatalok Dunakeszin Javítsunk metrót! Kicsit váratlanul érte az üzemek vezetőit, s kevés ide­jük volt a KISZ KB felhívá­sára kezdeményezett dolgozói napok megszervezésére. Nem lehet azt mondani, hogy tö­meges volt a részvétel, de így is hasznos információk kerül­tek a felszínre — hangzott nemrég a pár mondatos, gyors értékelés az egyik dunakeszi fórumon. A MÁV Járműjavító Üzem nemrég megrendezett ifjúsági tanácskozásán élénk vitaszellem bontakozott ki, amelyről még a vonaton haza­felé tartó bejáró dolgozók is beszélgettek. A fiatalok Javaslatai között hangzott el az is. hogy na­gyobb szociális kedvezményt kellene adni az első lakáshoz jutóknak. A Járműjavítóban kedvezményesen építik ugyan a szövetkezeti lakásokat, mégis csak több mint 100 ezer forinttal lehet társulni, az egyedülálló fiatalnak pedig majdnem a duplájával. Ezért, mint a KfSZ-titkár mondja, a most alakuló újabb építkező csoportba is hiába jutna be 30—35 fiatal, eddig csak 11-en tudtak fizetni. Az ország egyik legnagyobb vasúti üzemében is jól látják a fiatalok, hogy akár a pálya­kezdő értelmiségiek szerintük jelenleg alkotómunkára nem 'ösztönző alacsony bérét, akár a lakáshelyzetet csak jobb gazdasági alapok megteremté­sével lehet javítani. Ehhez szeretnének hozzájárulni töb­bek között annak a gondolat­nak a felújításával is. amely- lyel több évvel ezelőtt már foglalkoztak az üzemben. Azt ajánlják, hogy a Káposztás- megyeren épülő metrójavító bázis helyett ezt a funkciót vegye át az üzem, ahol erre kedvezőek az adottságok. Jól járna az ország, mert kisebb beruházással, létszámnövelés­sel gyorsabban oldódna meg a Budapesti Közlekedési Válla­lat e gondja, s a térségben la­kó szakembereknek sem kelle- _ ne naponta Budapestig utaz­niuk. j • — A kérdés persze nem ilyen egyszerű — vélekedik •erről Dobrovics István, az Üzemi pártbizottság titkára. — Pár évvel ezelőtt is a beruhá­zási összeg hiányában kellett elfelejtenünk ezt az elképze­lést. Üj tárolóvágányok, Üj- . pesttől idáig speciális áram­vezetékek kiépítésére lentle . ebben az esetben szükség. Növelnünk kellene a létszá­mot, ennek feltételeként a bérszínvonalat. : • ■ • . — Mi fenntartjuk a vélemé­nyünket — mondja a KISZ- titkár —, s azt ajánljuk, hogy - javaslatunkat fontolja meg az üzem vezetősége, támogas­sák a felsőbb szervek is. — Nincs abban semmi rendellenes — feleli Dobro­vics István —, hogy a .KISZ önálló véleményt képvisel. A nyílt viták korát akarjuk él­ni, mert így kristályosodhat­nak ki a jó elhatározások. JO SZÓ, SEGÍTSÉG B eléptek a nyugdíja­sok a klubba / Nincs vén ember, nincs vén asszony azóta ... — éneklik a televízió ön: jelölt! című műsorában a vácdukai kis- öregek. A nyugdíjasklub tagjai, akik jó 10 éve 27-en jöttek össze, s ma 62-en járják az országot, hogy újabb élményeket szerez­zenek csasztuskáikhoz. Az ember mosolyog, meghatódik. S közben ta­lán eszébe sem jut, hogy kimondjon egy olyasfajta hivatalos kifejezést, mint a „szociálpolitika”. Pedig hát ennek is van némi kö­ze hozzá. A némi nem is kevés. Hiszen Pest megyében is nyugdíjkorhatáron túli • a lakosság majd egyötöde, s közülük nagyön. sokan igé­nyelnek . valamiféle társa­dalmi segítséget. . Olykor csak annyit, hogy ' hazavi­gyék nékik a meíeg .ebé­dét; olykor, hogy egész napra társaságot, gondos­kodást kapjanak; olykor . azt, hogy minden életfel­tételüket szervezetten te­remtsék meg. ‘ Köztudott, hogy a gazda­sági viszonyok változása e korosztályt, s belőle is a • kisjövedelműekét,('alacsony nyugdíjúakat, egyedül élő­ket érintette hátrányosan. Talán ezért Van, hogy az utóbbi időben rnegnöveke- dett az igény a szociálpo­litika szolgáltatásaira, s talán ezért van az is, hogy nem csak mennyiség­ben, minőségben is többet, olykor mást várnak az emberek, mint amit és amennyit eddig kaphattak. Vajon követhette-e a vá­rakozásokat a tények ala­kulása? Igen is, meg nem is. Mert bár évről évre 3 ezer 200 körüli a rendsze­res szociális segélyben ré­szesülők száma (tehát nem nő), a segélyösszeg 10 év alatt havi 480 forintról 1622-re emelkedett. Vagy vegyük például a legtelje­sebb ellátást adó szociális otthonokat. Félezer körüli a helyeikre várakozók szá­ma, immár több, mint egy évtizede, ám egy időben csak 2 ezer 342-en találnak bennük otthonra. Igaz vi­szont, hogy az. elmúlt évti­zedben szakosították eze­ket, s ma már aki bejut, a korának és egészségi ál­lapotának megfelelő hely­re -kerülhet. Ha már egy évtizedet te­kintünk: éppen ennyivel ezelőtt alakult meg Szent- lőrinckátán az ország első idősek hetes napközi ott­hona, s ma csak a megyé­ben 18 ilyen van, 230 em­bert fogadhatnak bennük. A régi ÖNO (öregek Nap­közi Otthona) kifejezést is felváltotta az új: az idősek klubjaiból ma Pest me­gyében 55 található, 1450 korosabb embertársunknak nyújtva háromszori étke­zést, foglalkoztatást, kö­zösséget, hasznos segítsé­get. S a szociális támoga­tás iránti igények emelke­dését mutatja a szám: míg szociális étkeztetést 10 éve 33-an kaptak, ma majd másfél ezren, s 1400-ról 2 ezer 400-ra nőtt a házi gon­dozásban részesülők tábo­ra. A 22 hivatásos és 1 ezer társadalmi gondozó helyett most 146 a hivatá­sos és 1300 a társadalmi gondozó. Történt még valami. Akár a gyógyászatban, a szociálpolitikában is ki­alakult egyfajta szerveze­ti integráció: 36 időseket gondozó otthon és klub irá­nyítja az' egész területi hálózat munkáját. Hiba lenne lebecsülni mindezt. Mert ha minden­kinek minden gondján nem is enyhíthetnek a tanácsok, azért olyan segítségről van szó, mely igencsak elkél. Ám nem vitatható az sem, hogy még több, még jobb kellene... A hogyan tovább?, kér­désre próbáltak választ ke­resni, a tanácsok tervezé­séhez segítséget adva, s a VII. ötéves terv számaival kalkulálva a Pest Megyei Tanácsnál, amikor elkészí­tették tavaly decemberben azt a középtávú szociálpo­litikai programot, amely­ben a többi között megfo­galmazták: elsősorban a szétszórt, tanyás települé­seken kell bővíteni a hetes ellátást adó otthonok há­lózatát, .kiemelten- fejlesz­tendő a házi szociális gon­dozás és szociális étkez­tetés, s ahol lehet, fel kell újítani az elavult otthono­kat. A segítség minden for­májánál azzal számolnak, hogy az igénylők száma — s ezzel a költség — növe­kedik. Ezért és a párhu­zamos ellátások kiküszöbö­lésére is a rászorultságot döntőnek tekintő elosztást kívánnak megvalósítani. Közhely az: ahol a csa­ládban egy emberrel baj van, ott az egész családot kell segíteni. Az ilyen differenciált szemlélet meg­valósítója lehet az 1987-től két városunkban, Érden és Vácott létrejövő családse­gítő központ, mely főhiva­tású orvossal, jogásszal, pe­dagógussal, gondozóval oldhatja majd meg a meg­előzést, a felderítést, az utógondozást, a család bár­mely tagjának, vagy egé­szének a megfelelő támo­gatás kiválasztását, meg­szervezését. Sok még a tervbe vett újdonság. Ilyen például a ma még hiányzó módszer­tani szociális otthon létre­hozása (ez állna a gondo­zóháló,zat szakmai csúcsán), ■ az emelt szintű otthonok (ezek a magasabb jövedel­műek elhelyezésére szolgál- : nának). a. nyugdíjasok há­zai (ezek önellátásra ké­pes idősöket fogadnának, saját lakrésszel), a gondo­zóházak (ezekben a kórhá­zi kezelés után a lábado­zókat, rehabilitációra szo­rulókat fogadnák) létesíté­se. K étséges, hogy akad-e, aki vitatja: minden társadalom annyira becsüli önmagát, amennyi­re öregeit. Alighanem az iménti megállapítás nem csak a társadalmakra, a családokra nézvést is igaz. Ha a szociálpolitika illeté­keseit faggatja az ember, végül törvényszerűen oda ér a beszélgetés: nem min­dig a pénzbeni segítség hoz megoldást a nagyapák, nagyanyák gondjaira. S a szeretetten szót, a szemé­lyes gondoskodást nem he­lyettesíti sem a .szervezett ellátás”, sem a pénz ... Vasvári G. Pál % 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom