Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-17 / 64. szám

1987. MÁRCIUS 17., KEDD Fókusz IBÉRIA BÁZISAI 5 Caspar Weinberger amerikai n hadügyminiszter nem tartozik S a népszerű emberek közé § Spanyolországban. Ez a tény S most újólag bebizonyosodott. S hiszen a hét végén több száz- i ezer ember tüntetett az ame 5 rikai támaszpontok közelében S — éppen az ő látogatása kap- • csán. Persze Weinberger nem személyes okokból antipatikus Hispániában. Az általa kép­viselt politikával nincsenek kibékülve a spanyolok mii Hói, s már előre tiltakoztak azok ellen az érvek ellen amelyekkel Weinberger madridi kormány tagjaival folytatott tárgyalásain elő­hozakodott az országban lévő amerikai támaszpontok fenn­tartása mellett. Az Egyesült Államok négy nagy spanyolországi katonai bázisa már évek óta a spa­nyol belpolitikai csatározások központjában van. a ■ ha­talomért vívott harc során a most kormányzó Spanyol Szo­cialista Munkáspárt eikötelez' te magát a külföldi támasz pontok felszámolása és a NA- TO-ból való kilépés mellett. Később az utóbbi kérdésben megváltoztatta álláspontját és szavazóit a NATO-ban mara­dás melletti szavazásra szó­lította föl — megígérve a támaszpontok ügyében a hatá­rozott politikát. Azóta is tart az „egyet ide, egyet oda” tánc a bázisok ügyében. Az Egye­sült Államokkal folytatott tár­gyalások során a González- kormánynak eddig nem sike­rült semmilyen önkéntes engedményre rábírnia part­nereit. Sőt, a Pentagon egyre makacsabbul ragaszkodik ibé­riai támaszpontjaihoz. Ennek legfőbb oka, hogy rendkívül előnyös helyen fekszenek: a közel- és közép-keleti had színterek felé vezető légi folyo­sók mentén, s gyakorlatilag kulcsfontosságúak a NATO egész déli szárnyának után pótlási vonalai szempontjából. Felipe González és kabinet­je képesnek tartja a spanyol fegyveres erőket az ország szuverenitása és területi ép­sége megvédésére és arra, hogy a jelenleginél jóval kevesebb amerikai katona it­teni állomásoztatása esetén is biztosítani tudja a NATO ál­tal támasztott feladatok telje­sítését. Emellett a kormány­nak belpolitikai okokból is nagyon fontos lenne, ha leg­alább valamilyen eredményt föl tudna mutatni a már ed­dig is többször csalódott vá­lasztóknak. Weinberger az előzetes hí­rek szerint ismét a’ korábbi amerikai .álláspontot védi Madridban, s ez váltotta ki a bevezetőben már említett tömegtüntetést. Washington most azzal is érvel, hogy egy esetleges szovjet—amerikai megegyezés az európai köze­pes hatótávolságú atomfegy­verek ügyében növelné a nem nukleáris fegyverek szerepét, s így az amerikai támasz­pontokét is. A washingtoni stratégák csak azt hagyják fi­gyelmen kívül, hogy a spa­nyolok túlnyomó többsége jobbgn tart például Marokkó­tól, mint a Szovjetuniótól, s közvetlenebbnek érzi az észak-afrikai Ceuta és Melilla spanyol városok elleni ve­szélyt, mint egy globális ösz- szecsapás esélyeit. H. G. Petroszjane cikke a Pravdában Az amerikai fél időhúzó taktikája Hétfőn Genfben felújították az atomfegyver-kísérletek beszüntetésének kérdéseivel foglalkozó szovjet—ameri­kai szakértői tárgyalásokat. A szovjet tárgyalóküldöttsé­get Andronyik Petroszjane, az Állami Atomenergia- bizottság elnöke, az amerikai delegációt Robert Barker a hadügyminiszter atomenergiaügyi tanácsadója vezeti. A szakértői megbeszéléseken a szovjet fél megállapo­dásra kíván jutni arról, hogy megkezdődjenek az atom­fegyver-kísérletek teljes betiltásával kapcsolatos átfogó tárgyalások. A nukleáris kísérletek betil­tásáról Genfben folyó szov­jet-amerikai tárgyalások ne­gyedik fordulójának kezdete alkalmából írt cikket a Prav­da hétfői számába Andronyik Petroszjane, a tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője, a Szovjet Állami Atomenergia-bizottság elnöke. Bevezetőjében Petroszjane akadémikus megállapította, hogy a tárgyalások kezdettől fogva nehéz és bonyolult hely­zetben zajlanak. Az első két tárgyalási fordulóban az ame­rikai fél nem tekintette teljes értékűnek a megbeszéléseket, az elkövetkező tárgyalások HAZÁNK ES AZ EGK A Közös Piac tagországainak külügyminiszterei hétfőn két napra tervezett tanácskozást kezdtek Brüsszelben. A napi­renden szerepel az EGK-bizott- ságnak adandó, a Magyaror­szág és az EGK közötti keres­kedelmi-gazdasági együttműkö­dési egyezmény megtárgyalá­sára vonatkozó felhatalmazás kérdése is. A Közös Piac bizottságának szóvivője szerint a külügymi­niszterek tájékoztatást hallgat­nak meg és véleményt cseréi­nek a tárgyalások előkészítésé­ről. Döntést esetleg áprilisban sorra kerülő ülésükön hozná­nak és ekkor hatalmaznák fel a bizottságot a Magyarország és az EGK közötti kereskedel­mi és gazdasági együttműkö­dési egyezmény megtárgyalásá­ra. előkészítésére hivatott találko­zókként kezelte azokat. Csak Reykjavik után. a harmadik fordulóban döntött úgy, hogy komolyéin veszik a tárgyaláso­kat. R. Baker, az amerikai kül­döttség vezetője ez év feb­ruárjában az egyik ülésen ki­jelentette: a nukleáris fegyve­rek csökkentésének és teljes felszámolásának programjával kölcsönhatásban az amerikai fél kész megtenni az első lé­pést a nukleáris kísérletek korlátozásához és fokozatos betiltásához vezető úton. Ezt azonban az amerikai küldött­ség semmilyen kézzelfogható javaslattal, nem támasztotta alá. Az Egyesült Államok foly­tatta kísérleteit és tudatosan arra törekszik, hogy összekap­csolja és bonyolítsa az atom­kísérletek betiltásának problé­máját a nukleáris fegyverze­tek csökkentésének kérdésé­vel, sőt azt végső soron az atomfegyverek teljes felszá­molásától teszi függővé. A szovjet akadémikus kifej­tette, hogy a nukleáris kísérle­tek betiltásáról folytatott gen­fi tárgyalásokon három, egy­mással összefüggő problémát kell megoldani: a robbantások teljesitményküszöbének, a kí­sérleti robbantások számának, és az 1974—1976-ban kötött megállapodások sorsának kér­dését. Az amerikai küldöttség ed­dig csak arra törekedett, hogy elérje ai 1974-es és 1976-os megállapodások ratifikálá­sát, mégpedig az atomrobban­tások ellenőrzési módjának felülvizsgálatával. Valójában tehát az eddigi megállapodá­sok felülvizsgálatát kívánja, anélkül, hogy egyidejűleg elő­készítenék a nukleáris fegy­verkísérletek teljes betiltásá­ról szóló megállapodást. Ez az álláspont a Szovjetunió szá­mára elfogadhatatlan — hangsúlyozta Andranvik Pet- roszjanc. Befejeződött a szovjet újságírók kongresszusa Jobktm tükrözni a változásokat A brit konzervatívok előretörése Növekvő választási láz A legújabb közvélemény­kutatási eredmények és a kedden beterjesztésre kerülő állami költségvetés részletei­ről kiszivárgott hírek nyomán ismét magasra csapott a vá­lasztói láz Naqy-Britanniában. A közhangulat javítását cél­zó adócsökkentés és Margaret Thatcher kormányfő 12 nap Vu Hsziie-csien szófiai tárgyalásai Isivkov Pekinutazik Bulgária és Kína együtt­működésének sokoldalú fej­lesztése mindkét ország érde­keit, a béke és a szocializmus ügyét szolgálja — egyebek kö­zött ezt hangsúlyozták a bol­gár államfő és a- kínai kül­ügyminiszter találkozóján. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács el­nöke hétfőn Szófiában fogad­ta Vu Hszüe-csient, a KKP KB PB tagját, külügymi­nisztert, aki péntek óta tartóz­kodik hivatalos látogatáson a Bolgár Népköztársaságban. A találkozón nagyra értékelték a két ország kapcsolataiban az utóbbi években elért fejlődést. Kiemelték, hogy nemzetközi téren a legfontosabb feladat béke megóvása. A nap folyamán a kínai külügyminisztert fogadta Geor- gi Atanaszov a BKP KB PB tagja, a minisztertanács elnö­ke. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről szólva minde­nekelőtt a kereskedelmi-gaz­dasági és a tudományos-mű­szaki együttműködés formái­nak bővítési lehetőségeit te­kintették át. A kínai külügyminiszter és Petar Mladenov bolgár kül­ügyminiszter szófiai tárgyalá­sain szó volt arról, hogy a közeli jövőben a Kínai Nép- köztársaságba utazik Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, államfő, és Bulgáriába várják Csao Ce-jangot, a KKP KB ügyvezető főtitkárát, az állam­tanács elnökét. múlva kezdődő moszkvai lá­togatása a szavazóurnák irá­nyába mutat — jelentette hét­főn első oldalas főcímében a The Times. A befolyásos kon­zervatív újság szerint a poli­tikai pártok korai választásra számítanak és fokozzák kor­tes-előkészületeiket. A körül­mények összejátszása folytán úgy tűnik, hogy a miniszter- elnök számára most kínálko­zik a legjobb esély sorrend­ben harmadik választási győ­zelmének kivívására. „Margaret Thatcher kiütésre megy” — harsogja hétfői fő­címében a Today című bul­várlap. A The Guardian sze­rint „nagyon nehéz lesz a kormány számára, hogy ellen­álljon a korai választásokat szorgalmazó tóry képviselők nyomásának”. A Szovjet Újságírók Szövet­ségének VI. kongresszusa hét­főn befejeződött. A Moszkvá­ban tartott háromnapos ta­nácskozáson, amelyen a szer­vezet 85 ezer tagjának képvi­seletében több mint hétszáz küldött vett részt, megvitat­ták, hogy a szovjetunióbeli átalakítás milyen feladatokat ad a sajtónak egyrészt a most zajló változások tükröztetésé- ben és segítésében, másrészt a sajtó és az újságíró-szövet­ség munkájának fejlesztésé­ben. A kongresszuson ott voltak a szocialista országok testvér­szervezeteinek képviselői — köztük a magyar küldöttség, élén Pálfy Józseffel. a MUOSZ elnökével <—, vala­mint a Nemzetközi Újságíró Szervezet két vezetője, Kaarle Nordenstreng elnök és Jiri Kubka főtitkár is. A tanácskozás hétfői záró­napján folytatódott a vita a vezetőség beszámolójáról, s további felszólalók fejtették ki véleményüket a szovjet tö­megtájékoztató eszközök so­ron levő fő feladatairól, illetve tettek javaslatokat a sajtó és az újságíró-szövetség munká­jának javítására. A kongresszus küldöttei ha­tározatot fogadtak el, amely egyebek között felhívja a saj­tó munkatársait, hogy minden tudásukkal és erejükkel igye­kezzenek minél jobban szol­gálni a nyíltság és demokra­tizálás irányvonalát, az ország társadalmi-gazdasági fejlődé­sének gyorsítását. A kongresszus jóváhagyta az újságíró-szövetség új szer­kesztésű szervezeti szabályza­tát, majd a küldöttek megvá­lasztották a szervezet új ve­zető testületéit. A Szovjét Új­ságírók Szövetségének elnöke ismét Viktor Afanaszjev, a Pravda főszerkesztője lett. Varsói Szerződés—NATO Bécsi megbeszélések Pozitív, építő légkör jelle­mezte a NATO-hoz, illetve a VSZ-hez tartozó 23 ország képviselőinek hétfői bécsi ta­lálkozóját. A 23 állam képvi­selői ezúttal negyedszer ta­nácskoztak arról, milyen kere­tek között legyenek tárgyalá­sok az európai hagyományos haderők és fegyverzetek csök­kentéséről. Az olasz nagykö­vetségen tartott ülésen most is napirenden volt az a kér­dés, hogy a semleges és el nem kötelezett országokat va­lamilyen formában be kell vonni ezekbe a tárgyalásokba. Emellett érdemi eszmecsere alakult ki a leszerelési man­dátum tartalmi kérdéseiről. A következő ülésre egy hét múlva, luxemburgi elnöklettel, a bécsi spanyol nagykövetsé­gen kerül sor. TITKOS REAGANI UTASÍTÁS A Newsweek című amerikai hetilap értesülése szerint Ronald Reagan elnök nemrég titkos utasítást írt alá. amely „engedé­lyezi, hogy a CIA. a Központi Hírszerző Hivatal sok millió dolláros hadműveletet végezzen a Fülöp-szigcteken a kommu­nista felkelők ellen’*. A tervek értelmében a CIA — egyebek között légi felderítéssel — információt gyújt a felkelőkről, cs titkos politikai feiforgatást szervez. A „Fülöp-szigeteki kommunista felkelőkön” a nyugati elem­zők a kommunista pártból két évtizede különvált, eredetileg maoista ideológiájú csoportosulás fegyveres szárnyát értik, amely társadalométalaültö programiénak megvalósításában a fegyveres gerillaharcot részesíti előnyben. Ezek a gerillák az egy éve hatalmon levő Aquino-kormánnyal akadozó tárgyalá­sokat folytatnak, de élesen bírálják a koimány Amerika-ba- rátsácát. A Fülöp-szigcteken már korábban is voltak olyan hí­resztelések, amelyek szerint az Egyesült Államok aktívan be­kapcsolódna a felkelők elleni harcba. A Fü’öp-szigetek Amerika-polltikájának alapkérdése az, hogy mi legyen a szigeteken levő amerikai katonai támaszpontok to­vábbi sorsa. Míg a baloldal a bázisok fenntartása miatt bírálja Aquinót, addig a jobboldal egy része azt veti az elnök szemére, hogy túl kevés pénzt kér a támaszpontokra vonatkozó bérleti szerződés megújításáért az Egyesült Államoktól, A szerződés 4 év múlva jár le. amelyek az államon kívül küz­denek az ipari társadalom szülte környezeti-társadalmi problémák megoldásáért. Fel­bukkanásukat ők maguk álta­lában ahhoz a íeltételezéshez kötik, hogy a kapitalizmus ipari rendszere nem képes a környezeti problémák megol­dására (hiszen éppen az hoz­ta létre őket), ezért ehhez új társadalmi erőkre van szük­ség. A környezeti problémá­kat a különféle társadalmi, politikai kérdések kontextusá­ban vizsgálják, hangsúlyoz­zák az ökológiai válság meg­oldásának társadalmi jellegét és a mai monopoltőkés társa­dalom profithajszáját és tech­nokrata politikáját teszik fe­lelőssé a környezeti ártalma­kért. | Hazánkban a környezet, ___________ problémák m egoldása iránti igény a 70-es évkben vált mind jelentőseb­bé. Bár gazdasági fejlettsé­günk színvonala következté­ben környezeti ártalmaink ma még nem olyan súlyosak át­lagukban, mint a legfejlettebb országokban, de tendenciáink, az anyagi javak-szolgáltatá- sok iránti igényünk erőteljes növekedése, az életszínvonal­életmódbeli és a gazdasági követelmények összeütközései a környezeti követelmények­kel már számunkra is egyér­telműek. A városok, ipartelepek, inf­rastruktúrák terjeszkedése miatt szükségszerűen, de nem mindig indokoltan csökkenő földterület, a talajtulajdonsá­gok romlása (erózió, defláció savasodás. ólomszennyezett- ség) milliárdos károkat okoz, hogy milliárdos értékeket hoz­hassunk létre A felszíni és felszín alatti vizek bakterioló­giai és diffúz szennyeződése miatt egyre kevesebb a für­désre, üdülési célokra alkal­Tegnap történT Aczél György a Szovjetunióban Politikai Bizottságának tagja, a KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója, az SZKP Központi Bizottságának meghívására hétfőn a Szovjetunióba utazott. Kíséretében van Thiirmer Gyula, a KB külügyi osztályának munkatársa. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Pártmunkásküldöttség Athénben fén ***£ lista Mozgalom (PASZOK) meghívására március 12—14. kö­zött magyar pártmunkásküldöttség tartózkodott Athénben Gecse Attilának, az MSZMP KB külügyi osztálya helyettes vezetőjének vezetésével. A delegáció a nemzetközi helyzet és a pártközi együttműködés kérdéseiről folytatott megbeszélé­seket Vaszilisz. Konsztantin eás szál, a görög kormánypárt, a PASZOK külügyi bizottsága vezetőjével. Pártmunkásküldött­ségünk athéni tartózkodása során találkozott és tárgyalt Oresztisz Kolozoffal, a Görög Kommunista Párt Központi Bi­zottsága külügyi osztályának vezetőjével is. Mlindannylunk személyes feladata Ember, környezet, társadalom I Régen felismerte az em 1 benseg a környezet hatását a létfel­tétel alakulásában, az élei megújításában betöltött sze­repét. Mégis, csak a XX. szá­zad második felének felgyor­sult gazdasági-társadalmi fo­lyamatai eredményezték, hogy az ember és környezete egy- másrahatásának komplex és dialektikus elemzése szükség- szerűvé vált. A komplexitás abban nyilvánul meg, hogy a mai környezetfelfogás az em­ber bio-pszicho-szociális létéi funkcióképesen működtető fel­tételek rendszerét jelenti. A környezet fogalmába tehál nemcsak a természeti környe­zet (amely egyébként is mind­inkább magán viseli a társa­dalmi-gazdasági tevékenysé­gek nyomát), hanem a társa­dalmi-gazdasági környezet köl­csönösen összejüggö rendszere is beletartozik. Úgy is mond­hatnám, hogy tanúi vagyunk az utóbbi évtizedekben a kör­nyezet szocializációjának és vele mindazoknak a problé­máknak, amit ez a szocializá­ció jelent. A környezeti problémák elő­térbe kerülése és fokozott ku­tatásuk az utóbbi két évtized­ben azokon a felismeréseken alapszik, miszerint: a környe­zet állapota semmilyen más tényezővel nem helyettesíthe­tő; a romló környezeti állapot előbb-utóbb negatívan hat a gazdaság fejlődőképességére: a környezet romlása rontja a jö­vő generációk létfeltételeit és erőforrásait, így csökken a társadalom reprodukáló ké­muyensege urai a larsauaium értékítéletére, a társadalmi vi­szonyok problémáira is. Az ökológia az a viszonylag új tudományterület, amely e felismerések és társadalmi igények hatására vizsgálja ember és környezete egymás- rahatásait. Az ökológiai kör­nyezet, mint alapszükséglet tartalmát mind az egyes em­ber szükségleteként jelentke­ző környezeti közegként, mind a társadalmi tevékenységek kifejtésének színtereként szük­séges értelmezni. Az ilyen ér­telmű környezet magában hor­dozza a jelen és a jövő el­lentmondását. A környezetvédelmi, környe­zetfejlesztési tevékenységek jórészt jövőbeni szükségletek kielégítését célozzák. Ugyan­akkor jövőbeni szükségletként való megjelenésüket a jelen egyéb alapszükségleti ténye­zőinek, az ember jelenlegi reá­lis igényeinek kielégítésére tö­rekvés váltja ki. Magyarul: ahhoz, hogy növekvő anyagi szükségleteinket kielégíthes­sük, egyre több termelés (szol­gáltatás) szükséges, amely vi­szont egyre fokozódó környe­zeti problémákat indukál és rontja jelenlegi szükséglet- kielégítésünk színvonalát. Felvetődik ezek után a kér­dés világszerte, van-e ebből íz ördögi körből kitörés? | A hatvanas-hetvenesnek-------------------------------for­dulóján az ökológiai válság megoldását célzó első vílág- néretű felvetés alapvetően erőteljes korlátozó intézkedé­seket tartott szükségesnek mind a nepessegnóvekedes, mind a gazdasági növekedés vonatkozásában. A későbbiek során azonban azok a néze­tek váltak általánossá, ame­lyek azt hangsúlyozzák, hogy nem önmagában a gazdasági növekedés a hibás az ökoló­giai válságért, hanem annak jelenlegi formája, amely az ökológiai szemléletet nélkülö­zi. A modern ipar olyan re­konstrukciójára van ezért szükség — mondják —, amely a ma alkalmazott technoló­giák helyett a környezetet ke­vésbé szennyező, az erőforrá­sokat kímélő technológiákra épít. Természetesen e problémák nem egyforma intenzitással vetődnek fel földünk külön­böző térségeiben, bár az öko­lógiai problémák kisebb-na- gyobb mértékben szinte min­denütt érzékelhetők. Kutatá­suk is a legfejlettebb tőkés­országokban indult el először. A polgári ökológiai kutatá­sok sajátossága, hogy a prob­lémák felvetése, megoldásuk keresése tulajdonképpen két síkon folyik: egy kormányza­ti, állami és egy társadalmi­mozgalmi síkon. Ezek általá­ban jól szétválaszthatok egy­mástól, annál is inkább, mert ez utóbbi erőteljesen igyek­szik elkülöníteni magát az előzőtől. Ez a társadalmi-moz­galmi szféra tartalmazza a fejlett tőkésországokban nö­vekvő bázisú ökológiai moz­galmakat is. Az ökológiai mozgalom ki­fejezés azokat a társadalmi szervezeteket, egyesületeket, klubokat, csoportokat jelenti,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom