Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-14 / 62. szám
8 MMiVXr. 1987. MÁRCIUS 14., SZOMBAT tfffaP ■II | . M P!■ 111 ■ „ni l.'ll «lJtrY«TII — Nincs titok, csak nyereség van . Ötévenként megújulnak iegnövekedett a termelékenység Falugyűlés után Törökbálinton Beszakadt a patak burkolata ^ Március 2-án tartották ez évi falugyűlésüket a tö- | rökbálintiak. Szokás szerint a rövid beszámolót köve- § tőén fórumszerű összejövetellé alakult át a falugyűlés, hiszen ilyenkor nyílik lehetőség a település vezetői, a $ szakemberek és a lakosság között a közvetlen párbe- ^ szédre. Az ez évi fórum sem hozott azonban új témákat, ^ új felvetéseket. A szokásos, évek óta ismételgetett gon- ^ dók kerültek ismét szóba, bár tagadhatatlan, hogy min- í den területen produkáltak az elmúlt évek előrelépést. Vörös Ferenc újságot szorongat a kezében. A külföldön megjelenő Magyar Hírek egyik tavalyi száma talán magától is kinyílna annál a cikknél, amely a Gyóni Gézáról elnevezett, valóban nagyon szép, 13 oktatótermes dapasi általános iskola átadásáról tudósít. A helyi építési és költségvetési üzem vezetője más lapokat is előcitálhatna, hiszen tavaly több helyütt jelentek meg dicsérő sorok az új intézményről, a kivitelezők munkájáról. Nem utolsósorban azért, mert négyzet- méterenként 14 ezer forintra szorították le a költségeket. Az iskola építése is az úgynevezett maximált áras munkák közé tartozik, amelyek többségben vannak az üzem tevékenységében. A dabasi költségvetési üzem Ilyen körülmények között is több mint 5 milliós nyereséggel zárta az elmúlt évet. Kötött árakon A megyében a ’60-as évek végén alakultak meg az első építési es költségvetési üzemek, jelenleg 2ö ilyen működik. A dabasit 1000 januárjában hozták létre, ahogy ma mondanánk: 360 ezer forint induló tökével. Tizennyolc ev múltán 55 milliós alappal rendelkezik, nem számítva a kezelésbe vett ingatlanok értékét. Miközben a körzetben U jhartyan es Ocsa után legutóbb Gyálon is megszűnt a költségvetési üzem, addig a dabasi stabil és önálló gazdálkodással egyre gyarapodik. Köztisztasági, ingatlankezelési, különböző kommunális és építőipari tevékenységek adják a tennivalók zömét. Az utóbbi alkotja az üzem össztermelésének 54 százalékát, s azon belül, azt 100 százaléknak tekintve csupán 17 százalék a nem tanácsi szerveknek végzett munka. — Ha arra gondol, hogy valamiféle titok lappang a háttérben, akkor téved — mondja Vörös Ferenc. — Mindig abból indulunk ki, hogy el kell végeznünk azokat a feladatokat, amelyeket az alapító tanács meghatároz. Ezek pedig nem szabadáras munkák, ezért nem is törekedhe- éjnk nagy nyereségre. A már említett iskolaépítésért például egy külső vállalkozó legalább 8 millió forintot keresett volna, nekünk 2 millió jutott, ez a mi hasznunk. Be kell látni ugyanis, hogy az üzem gazdálkodása nem cél, hanem csupán eszköz, vagyis nem nyereség termelésére hozták létre, hanem a helyi tennivalók, elsősorban az építés, felújítás, karbantartás ellátására. Az üzemnek azért legalább 5 évenként meg kell újulnia, azaz a tanácsi tervekhez kell igazítani tevékenységét. Ez állandó munkát, ezzel biztonságot ad, de lehetővé teszi azt is, hogy időben lekössük a fölös kapacitásunkat, hogy olyasmit is vállaljunk, amivel növelhetjük a nyereséget. Géprongyok A dabasi üzemben három esztendeje vetődött fel a hogyan tovább kérdésé. Akkor döntötték el, hogy a tanácsi megbízásoknak továbbra is elsőbbséget adva bővítik a tevékenységi körüket. A fémforgácsoló műhelyben — bedolgozókat is foglalkoztatva — különböző alkatrészeket gyártanak több vállalatnak. A hulladékfeldolgozó telepen fehér és színes géprongyokat készítenek. Ki gondolná? — ez hozza a nyereség 20 százalékát. Ezenkívül oltott mész értékesítésével is foglalkoznak. Dabason ugyanis úgy tartják, hogy lehet, de teljesen fölösleges a nehéz gazdasági helyzetre, a szabályozókra hivatkozni. A gondok ettől még nem oldódnak meg. — A kiegészítő tevékenység mozdította előre ugyan az üzem szekerét, de megint hangsúlyozom, hogy az eredményesség nemcsak ezen múl- iik — teszi hozzá Vörös Ferenc. — Hanem például azon, hogy az alaptevékenységben 25 százalékkal nőtt az egy dolgozóra jutó termelékenység. Aztán azon, hogy nem méregdrága gépekkel dolgozunk, mert az amortizációs költségek is befolyásolják a nyereséget. Sekat jelent az is, hogy saját javítóműhelyünk van. Ennek is köze van ahhoz, hogy az általában eleve veszteségesnek ítélt szemét- szállítás díját 5 esztendeje nem emeltük. Az idén sem fogjuk, pedig a szállítási költségek 9 százalékkal növekedtek az év elején. Egyébként megfelelő arányú ipari hulladék gyűjtésével a szemétszállítás sem veszteséges. — Az igazi tőke azonban a jó szakembergárdánk, amelyik eddig minden feladattal képes volt megbirkózni — folytatja az üzemvezető. — Amellett, hogy értik a dolgukat, felelősséget is éreznek településük sorsáért, fejlődéséért, hiszen szinte valamennyien helybé* liek. És itt lesznek, leszünk holnap, holnapután is. Hát igyekszünk úgy dolgozni, hogy később, még nyugdíjas korunkban is visszaköszönjenek az utcán az emberek... Határozatban Eddigi munkájuk alapján bizton számíthatnak erre, hiszen tekintélyt szereztek a szakma valamennyi művelt ágában. Eleget tettek a tanácsi megbízásoknak és ráadásul 5 millió 309 ezer forint nyereséget könyvelhettek el, ami mellett még több mint 2 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek Dabason és vonzáskörzetében. Nem véletlen, hogy a városi jogú nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága külön határozatban fejezte ki elismerését, mondott köszönétet a jó teljesítményért az üzem vezetőinek és dolgozóinak. K. U A mikor a baleseti sebészetre beszállították, nem kísérte senki. Senki sem hozott utána lélekszakadva hálóiuhát, törülközőt, szappant, papucsot. És virágot, jobbulást kívánó üdvözletét még három nap múlva sem. Eszméletlen volt. Az arca felismerhetetlen. Püffedt, véraláfutásos, horzsolt, lila foltos, jódfoltos. Formátlanná dagadt orrán át levegőt alig kapott, félig nyitott ajkai közt hörögve, sípolva lélegzett. — Szegény szerencsétlen — bólogattak együttérzően a szobatársak, és mintha mindannyian megfeledkeztek volna saját bajukról, nyavalyáikat félretéve, az eszméletlen fölött tartottak kéretlen ügyeletet. — Még jó, hogy így megúszta. Nem is ember az a férfi! Mármint a férje. Lelke nincsen, ahelyett az ökle buz- dul, talán még vér helyett is alkohol lüktet a szívében, az ereiben. így megverni valakit! Az ügyeletes nővér éjszaka többször is a szobába osont halk lépteivel, megállt az ágy előtt: vajon ébred-e az új beteg? Vajon tud-e majd gondolkodni, visszagondolni — és tud-e majd feledni? Szörnyű trauma. Otthon — a mentősök mondták — a szomszédokra maradt a három apróság. Egyik kicsi, a másik pici... A balesetes csak másnap . eszmélt. Mindenre emlékezett. Országos felmérés Állatszámlálás Összesített adatok A Központi Statisztikai Hi-' vatal összesítette a január első napjaiban végzett országos állatszámlálás adatait. Az or-’ szág 1200 mezőgazdasági üzemének az állatállományát mérték fel. Ezenkívül a KSH több mint 10 ezer számláló- biztosa járta végig a kistermelőket, s írta össze az állatállomány legfontosabb adatait, a haszonállatok kor és ivar szerinti megoszlását. A számlálóbiztosok egymillió 820 ezer háztartást kerestek fel, ezek közül egymillió 330 ezerben tartottak valamilyen állatot A számlálás adatai szerint az ország állatállománya — a sertés és a baromfi kivételével — az 19S5. évinél kisebb ütemben ugyan, de tovább csökkent az elmúlt esztendőben. A szarvasmarha-állomány- egymillió 725 ezer, az egy évnél korábbinál 41 ezerrel kevesebb. A sertések száma nyolcmillió 687 ezer, 407 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Mind a nagyüzemek, mind a kistermelők több sertést tartanak a korábbiaknál. Az ország ' baromfiállománya 67 millió, ebből 62,5 millió a tyúkféle, 1,2 millió a liba, 2 millió a kacsa és 1,3 millió a pulyka. Az össz'állo- mány az egy évvel korábbihoz képest 9 százalékkal növekedett. A juhállomány 2 millió 337 ezer, 128 ezerrel kevesebb, a lovak száma 95 ezer, 3 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A lovak kétharmadát a kistermelők tartják, s ők általában növelték állományukat. Az országos állatszámláláskor összeírtak ezenkívül 2,3 millió házi- nyulat, 119 bivalyt, 25 600 kecskét, 4600 szamarat és 347 öszvért. Az összeírás adatainak számítógépes feldolgozása során kiválasztottak 65 ezer olyan háztartást, amelyet a számlálóbiztosok a következő teljes körű felmérésig minden negyedévben felkeresnek, ösz- szeírják állataikat, s ennek alapján következtetnek az ország állatállományának alakulására. Ezeket az állattartókat rövidesen értesíti a KSH. Nem jajgatott, nem átkozó- dott, csak vakultra dagadt szeméből csurgott rendületlenül a könny, átitatta a ragtapasszal rögzített gézkötést. Néha megrázkódott a takarója, mintha vele zokogna. A szobatárs betegeket a láznál jobban csak az indulat fűtötte. — Én sodrófával verném agyon azt a gyilkost! Majd megtanulná a mórest! — Fel kellene húzni az ilyent! — Ha a lábát beteszi, hát hozzávágom a mankómat, hozzá én! A felesége helyett! Ám a férfi nem jött. Végére járt a hét, amikor a délutáni vizit után ismét halkan nyílt a kórterem ajtaja. Két nővér kísért be egy borostás képű, nyűtt férfit. — Az ott ő — mutattak az összevert asszony ágyára. — De csak röviden. Fel ne idegesítse. Nehezen tudtunk bele életet lehelni. Ha a szemek ölni tudnának, gyilkolt volna a kórteremben a férfira villant nyolc szempár. A borostás behúzott nyakkal állt meg az ágy előtt. — Lát valamit? — intett kérdőn a nővérkék felé. Azok tagadóan rázták a fejüket. Hogy is láthatna, hiszen ki sem tudja nyitni a szemét. — Róza. Hát te, Róza, ide figyelj, megjöttem — kezdte az ember a mondókáját az ágy felé hajolva, oly hangon, mintha épp a torkát sgoronIvóvíz és kereskedelem Régi, visszatérő gond Törökbálint vízellátása, s meg idén sem számolhattak be az illetékesek a „vízügy” teljes megszűnéséről. Kiépült ugyan a- szükséges tározókapacitás, vezetékrendszer, elkészült az Éi’dről Törökbálintra vivő vezeték, ám amíg be nem fejeződik Érdnél a Duna alatti átvezetés, el nem készül a beruházás teljes mértékben, Törökbálint sem számíthat innen több vízre. Átmeneti megoldásként a Depó raktárváros fölösleges vízkészletét veheti át a falu, amely már az idei szezonban enyhíthet valamit a feszültségeken. Meg kell jegyezni — Gigler József tanácselnök szerint —, végleges megoldást csak a progresszív vízdíj bevezetése jelentene, amely költségessé tenné az öntözést, a nyári vízhiány fő okozóját. A másik sokat emlegetett kérdés a kereskedelmi alapellátás helyzete. A törökbálintiak nem érzik kifogástalannak üzlethálózatukat. Jelentős mértékben javítani fog az ellátáson az új ABC, amelyet a Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat épített — a megyei és a helyi tanács hozzájárulásával —, s amely még márciusban megnyílik. Az új boltok nyitása azonban — az elmúlt évek tapasztalata erre utal — nem biztos, hogy minden szempontból megoldást jelent. A szolgáltatósor például, amely folyamatosan épül, s amelynek öt üzlete már jó ideje működik, lakossági igényekre alapozva jött létre, ám a fizetőképes kereslet jóval elmarad a szóban előterjesztett igények mögött. Az új ABC sorsát az teszi bizonytalanná, hogy — bár a NYÉK egy esztendeje felvételt hirdet — mindeddig nem akadt elegendő jelentkező a két műszakos üzlet személyzetéhez. gatnák. Rekedt volt a hangja, a szavak sehogyan sem akartak mondattá formálódva elő- kecmeregni belőle. — Róza, na. Azt mondták, hogy jöjjek el bocsánatot kérni. Az ügyvéd mondta. Na, hát nem hallod, hogy bocsánatot kértem?! A gyerekeket meg át kellett adni a szomszédoknak, azok etetik, vigyáznak rájuk. Meg a mentős azt mondta, hogy nyolc napon túl már gyógyulsz. Na... szóval. Aztán majd leszel a gyerekekkel. Hát menni kell nekem vissza. Nem szólsz egy szót sem? A kést elvitték, lefoglalták. Nem szólsz egy szót sem? Jól van, na, nríegérdem- lem én ezt... Az ápolónők kikísérték a szobából. Csendesen kattant a fehér ajtó zárja, s mintha megfeszített húr pattant volna el, hangot adott, felzokogott az asszony. — Nem érdekel! Senki és semmi nem érdekel! Csak a három kicsi! A gyerekeink! Mert ő majdnem megölt... de ő az apjuk..: én szeretem! Így is szeretem! D öbbenten néztek a szobatársak egymásra. Ez lehetetlen, ez megőrült! A szélső ágyon zokogástól rázkódott a testen a takaró. Az arcra ragasztott géz itta a patakzó könnyet. A többiek szótlanul fordultak a fehér, hűvös fal felé. Eszes Katalin Az úthálózat állapota, a közlekedés örökzöld téma ■minden településen. Törökbálint ugyan közlekedési szempontból különösen kedvező helyzetnek örvend, az autóbusz-végállomást azonban már rég kinőtte a forgalom. Váratlan kiadások Már a VI. ötéves tervidőszakban elkezdődött a végállomás rekonstrukciójának tervezése, ám egy váratlan fordulat több mint háromszorosára emelte annak költségeit. A főút és a buszpályaudvar alatt folyó patak burkolata ugyanis — a Hosszűréti patak egyik mellékágáról van szó — váratlanul beszakadt s az új, korszerű meder és burkolat kiépítése 15 millió forintba kerül. E terven felüli költséget — minden támogatás ellenére — csak a VII. ötéves tervidőszak fejlesztéseinek átütemezésével, megnyirbálásával lehet kigazdálkodni. Szó esett a falugyűlésen a Törökbálinti Állami Gazdaság által épített ötezer személyes kempingről is. Bár megítélésében a helybeliek különböző nézeteket vallottak — volt, aki személyes sértésnek vette, hogy megkérdezése nélkül szomszédságába ilyen egységet telepítenek — annyi bizonyos, hogy az idegenforgalmi létesítmény hozzájárul a falu közműhálózatánák fejlődéséhez, új, szilárd burkolatú utat jelent, amelyet saját erőből nem építhettek volna meg, s nem utolsósorban a helybeliek igénybe vehetik a kempingben árusító kereskedelmi létesítményeket. A kemping — amely az Ml-es és a leendő MO-ás autópályáról is látható — idén nyáron már 600 személy befogadására lesz képes. Az állami gazdaság egyébként is arra törekszik, hogy Törökbálinton állítsa meg és helyezze el a nyugat felől érkező vendégeket. A kempingen kívül — a volt kollégium épületében — motel is nyílik még idén. Az .elképzelések szerint a vendégek Törökbálinton hagyva gépkocsijukat tömegközlekedési eszközökkel jutnak majd be a fővárosba, így enyhül valamelyest a szokásos nyári csúcs- forgalom is. Szó sincs arról, hogy a lakosság a falugyűlésen felemlegette volna a teho hiányát, hiszen annak idején maguk szavaztak ellene. Nem örült akkor a helyi tanács, hogy elesik öt év alatt körülbelül 9 milliónyi fejlesztésre fordítható pénzeszköztől. Ám bebizonyították a helybeliek, hogy nem a település fejlődése iránti közömbösségből utasították vissza a hozzájárulást, találtak azóta a fejlesztésben való részvételre éppen elég lehetőséget. Hacsak a már folyamatban lévő vagy a hamarosan megkezdődő beruházásokat számítjuk, akkor is jóval többet költenek 9 milliónál a törökbálintiak saját erőből a közműhálózat fejlesztésére. Folytatódik a gázvezeték-építés, amely 3,2 millió forintba kerül. Körülbelül 300 lakást érint a csatorna gerincvezetékekre történő rákötés, nem is kevés,’ 30 ezer forintos társulati részvételi díj ellenében. Az üdülőterület pedig a kerttulajdonosok költségére vállalta a villanyhálózat bővítését, amelynek eredményeként eddig 9,2 kilométer és idén újabb 2 kilométernyi elektromos vezeték gpül. Környezetvédelem Mint a fővárost környező agglomerációs települések mindegyikén, Törökbálinton is sorra került a környezetvédelem, a közbiztonság kérdése. Hiszen itt is van mit felszámolni a tavaszi nagytakarítások idején, sűrűn állnak meg sittel, háztartási hulladékkal megrakott gépkocsik a falu határában, s helyezik el szállítmányukat az erdő szélére. Hasonlóképpen felháborítja a helybelieket a rendzavarok randalírozó viselkedése. A tanácsi apparátus azonban — egyetlen előadó foglálkozik szabálysértéssel — és a körzeti megbízott legjobb akarata mellett sem ellenőrizhet egyszerre mindent. Éppen ezért a tanács ismét felkérte a lakosságot, hogy vegyenek részt környezetük védelmében,. Akik vállalkoznak e feladatra, fényképes igazolványt kaphatnak és hivatalos minőségben járhatnak el a szabálysértőkkel, a környezet- szennyezőkkel szemben. Volt tehát téma bőven Törökbálinton. S bár minden területen tapasztalható előrelépés, nagyon valószínű, hogy a következő falugyűlésen szinte valamennyi téma újra szóba kerül. Hiszen kitartó, szívós munka kell egy-egy súlyos gond megoldásához, s ha ez sikerül, a fejlődés új problémákat szül. Márvány! Ágnes Kormozik a juhokat A toki Egyetértés Mgtsz juhászatában 1200 növendékjuhot nevelnek. Tavasszal az úgynevezett sántaság ellen kormozik az állatállományt, azaz a betöredezett szaruréteget távolítják el az állat lábairól, s így biztosítják a juhok egészséges fejlődését Nyolc napon túl meggyógyul?
