Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-14 / 62. szám
1987. MÁRCIUS 14., SZOMBAT Korunk egyik legdinamikusabban fejlődő tudománya a biológia, amely az elmúlt két évtizedben valóban forradalmi eredményekkel hivta fel magára a Rgyelmet. Különösen két területe, a genetika és a biokémia jutott el arra a szintre, amelyről továbblépve napjainkban olyan sikereket érnek el a kutatók, mint még soha. S ezek nem maradnak csupán a laboratóriumok falai között. hiszen egyre több eljárás épül be a termelésbe. Csak egy példát említsünk! Amikor a hetvenes évek végén Boyer és munkatársai emberi géneket illesztettek egyes mikroorganizmusokba, ezzel megváltoztatva az öröklési információkat, s így például a gyógyászatban nélkülözhetetlen inzulint tudtak nagyüzemi — biotechnológiai — módszerekkel termelni, világossá vált, hogy az ilyen és ehhez hasonló módszerek . forradalmasíthatják az élő szervezeteket hasznosító termelési ágakat. Csakhamar megjelent a köztudatban is a biotechnológia kifejezés és a sokasodó publikációk jelezték a nagy érdeklődést iránta. De hol is tart ma a biotechnológia? — Egyebek között erre a kérdésre kértünk választ dr. Papó- esi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe- lyeítestől, • Korábban meglehetősen félrevezető információk Is elterjedtek az emberek körében arról, mit Is takar tulajdonképpen ez a fogalom. Szakmai körökben azonban már tisztázódott a meghatározás tartalma. Milyen formában? — Ma a biotechnológián a sejtszinten folyó biológiai tevékenység irányított ipari méretű, gazdasági haszonnal járó széles körű alkalmazását értjük. Az elmúlt évtizedek kutatásai a mikrovilágba való behatolással egészen új távlatokat nyitottak számunkra. Felismertük, hogy a mikrosz- kópikus szervezetek — mint amilyenek a gombák, a vírusok és a baktériumok — adott esetben nemcsak a betegséget előidéző kórokozók lehetnek, hanem hasznos segítőtársai is az embereknek. Igaz, ezt már néhány területen régóta hasznosítjuk, gondoljon csak a bor, a sör előállítására vagy például a sajtkészítésre. Az er- jesztési iparokban a különböző mikroorganizmusok segítségével játszódnak le a biológiai folyamatok, bizonyos szintű irányítás és ellenőrzés mellett. A fejlődés egy újabb lépcsőfoka volt, amikor az állatok és a növények szaporodásra képes sejtjeit mesterséges — laboratóriumi — körülmények között tudtuk „manipulálni”,, szaporítani, átültetni lémely tekintetben az élenjárók között Harmadik generációs kutatás Beszélgetés dr. Papécsi Lászlóval stb. Példaként erre az üllői embriológiai állomás és a du- navarsányi embrióátültetési társaság tevékenységét említhetem, de ide tartozik a Rozmaring Termelőszövetkezet gesztorságával működő Merik- lón gt színvonala? munkája is. A legújabb, a szakemberek által „harmadik generációsnak'’ minősített kutatások ennél is továbblépnek. Ma már a laboratóriumokban a génsebészet eszközeit felhasználva magában a sejtben változtatják meg a génszerkezetet, s az úgynevezett genetikai információk átkódolásával teljesen új szervezeteket koznak létre. Ez a napjainkban nálunk még csak alapkutatás szintjén levő program véleményem szerint nagy jövő előtt áll. Ezt a fejlett országokban már néhány esetben a termelésben is alkalmazott génmanipulációs eljárások egyértelműen bizonyítják. • Mostanában egyre több SZÓ esik arról, hogy hazánk a műszaki fejlődésben mlndjobban eltávolodik a nemzetközi élvonaltól, A blotechnológiában mennyire érzékelhető ez a folyamat? — Ügy gondolom, nem lenne helyes, ha mi a gazdag, tőkeerős gazdasággal rendelkező fejlett országokhoz mérnénk magunkat. Szerintem műszaki lemaradásunk ezen a téren korántsem akkora, mint azt néhányan állítják. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyes területei például ma is a nemzetközi élvonalba tartoznak. Ha most szűkítenénk a forrásokat, úgy valóban lemaradnánk, ám mivel a biotechnológiának nincs nagy múltja a világban, képletesen szólva: erre a vonatra még felszállhatunk. Véleményem szerint az eddig hozott kormányzati döntések kedvezően érintik a kutatómunka élénkítését a biotechnológia területén. De nem az a célunk, hogy önmagában csak a kutatást szorgalmazzuk — a biotechnológiának a termelést kell szolgálnia, s minél jobban, minél eredményesebben teszi ezt, úgy lesz egyre hatékonyabb, egyre nagyobb értékeket teremtő, • Tehát van elegendő pénz e terület fejlődéséhez? — A szükséges pénzügyi források — ha nem is teljes- körűen, de rendelkezésünkre állnak. Konkrét döntések is vannak arra, hogy melyek most a legsürgősebb tennivaA rciniáii nemzetiségi szövetség ülése Közművelődési tevékenység Ülést tartott pénteken a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének elnöksége. A szövetség székhazában, Gyulán tartott tanácskozáson ezúttal a Békés és Haj- dú-Bihar megyei művelődési házakban folyó nemzetiségi közművelődési tevékenységet értékelték, s elemezték a hazai román pedagógusképzés korszerűsítésének helyzetét, lehetőségeit. Az elnökségi ülés munkájában részt vett Márk György, a szövetség főtitkára A tanácskozáson úgy ítélték meg, hogy a békéscsabai ifjúsági ház — amely otthont ad az országos nemzetiségi úttörőfesztiválnak és a szintén országos népzenei találkozónak — és a megyei művelődési központ az igényeknek megfelelően segíti a nemzetiségi közművelődést. Szép eredményeket érnek el Méhkeréken, ahol nyolc román művelődési kör tevékenykedik, és hasonlóan színvonalas a közművelés 'Kétegyházán és Battonyán is. Gyulán a művelődési köpont komoly segítséget nyújt a nemzetiségi köz- művelődés terén a román szövetségnek. Hajdú-Bihar megye bihari részén tizenhat faluban él ki- sebb-nagyobb számban román nemzetiség. A közművelődésben ezekben a helységekben is számottevő sikereket könyvelhettek el. Ezek közé sorolható a biharkeresztesi művelődési ház új szárnyának megépítése, a váncsodi klub- könyvtár és a zsákai művelődési ház felújítása. A tervek szerint néhány éven belül megépül a jórészt román nemzetiségiek lakta Pocsay új művelődési háza is. lóink. Már megkezdődött a gödöllői biotechnológiai kutató- és oktatóközpont építésének előkészítése — a kivitelezés ez év májusában indul —, s folyamatban vannak különböző egyetemeken, és kutatóintézetekben olyan kutatások, amelyek egy részétől már a közeljövőben eredményt várunk. • Eddig hazai biotechnológia alkalmazásának tárgyi feltételeiről beszéltünk. De vajon van-e, lesz-e elegendő szakemberünk, akik később a gödöllői bázison és más helyeken hozzáláthatnak egy az eddiginél gyorsabb és átfogóbb kutatómunkához? — Sajnos e téren a helyzet felemás. Hazánkban létezik egy kis létszámú kutatógárda, amely már eddig is nemzetközi tekintélyt vívott ki magának és az országnak. E nagy tudású, széles látókörű kutatók száma azonban ma még nem éri el a százat sem. Közéjük tartoznak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudósai, akik már eddig is több, figyelemre méltó eredményt értek el. Ügy látom, erre lehet építeni. Ám, amíg az alaptudomány szintjén igényes a színvonal, addig ennél kedvezőtlenebb a helyzet az elmélet gyakorlati hasznosítását illetően. Ha felépül a gödöllői központ, jelentős változásra számítunk az oktatásban, s reméljük, sikerül elérnünk, hogy a fiatal, egyetemet végzett szakemberek az eddigieknél nyitottabbak lesznek a biotechnológia iránt Egyelőre azonban még sokak előtt bizonyos „misztikus köd” lengi körül e tudományágat, de aki komolyan érdeklődik, hamar felismeri a valódi tartalmat. Jelenleg pályázatokat írunk ki a biotechnológiai kutatásokba való bekapcsolódásra. • ön a minisztérium biotechnológiai tanácsának vezetője. E testület feladata, hogy kidolgozza a hosszabb távra is érvényes koncepciót. Hol tart ma ess a munka? — A kezdeteken már régen túl vagyunk, összeállítottunk egy rövid, mindössze három évre — a VII. ötéves terv végéig, tehát 1990-ig — érvényes programot. Ebben központi helyet foglal el a gödöllői bázis létrehozása. Emellett a mai meglévő és hasznosítható kutatási eredmények szélesebb körű elterjesztését tűztük ki célul. A nagyobb távlatokat ’átfogó — elképzelésünk szerint az ezredfordulóig érvényes — koncepciót december végéig kell megfogalmaznunk. Bár konkrétumokat még korai lenne mondani, annyi bizonyos, hogy már most nagyon komolyan számolunk a gödöllői központ teljes működésével. 1 Szeretnénk nagy haszonnal kecsegtető biotechnológiai kutatásokat folytatni egyebek között az oltóanyag, a növénytermelési és állattenyésztési hozamok fokozásában és a diag- nosztikumgyártás területén, de egy sor talajmikrobiológiai eljárást is szeretnénk bevezetni a gyakorlatban. Különösen fontos területnek tekintjük a takarmányozás és az élelmiszer-termelés teljes körű átalakítását a biotechnológiai módszerek segítségével. © A kormányzat szándéka tehát e terület gyors fejlesztésére megvan. De vajon az olyan sokat emlegetett gyakorlat, maguk a fmgyttzemek és a vállalatok érdekeltek-e abban, hogy a kutatási eredményeket a lehetS leggyorsabban átültessék termelésbe? — Ilyen érdekeltség kizárólag csak vállalati oldalról, véleményen szerint teljeskö- rűen nem létezik. A világon az adaptálást mindenütt jelentős állami támogatással végzik, csak egy-kát nagy konszern a kivétel ez alól Ezért a kutatóknak eleve feladatuk, hogy a laboratóriumokban elért eredményeket mielőbb kész termelési eljárássá fejlesszék. Ügy gondolom, ha a biotechnológia hasznát idejében felismeri a gyakorlat, akkor rövidesen számíthatunk a nagyüzemek és a vállalatok pénzügyi forrásaira is. O Elképzelhet®, hogy az ezredforduló táján már mlnden- napos gyakorlat lesz a biotechnológiai alkalmazása és Így elveszti „érdekességét”? — Szerintem akkor lesz csak igazán érdekes! Néhány éven belül már a termelés minőségi és mennyiségi területén nagy előrelépés várható. Nem vagyok egyedül, amikor azt állítom: a biotechnológia megadja számunkra az esélyt a továbbéléshez. A föld ásványi kincsei és energiakészletei ugyanis kimerüiőben vannak, miközben a biológiai — az úgynevezett megújuló — energiatermelést éppen a biotechnológiai eljárások révén fokozhatjuk. Ez pedig az emberiség szempontjából stratégiai kérdés. Távlatokban gondolkodva tehát azt mondhatom, hogy hazánk, amely a földbe zárt ásványi anyagokban és energiahordozókban szegény, a biotechnológia segítségével néhány évtized múlva a megújuló erőforrásokat felhasználva egyre gazdagabb ország lehet. Ehhez — legalábbis ami a környezeti feltételeket illeti — kedvezőek az adottságaink. Furucz Zoltán A HÉT HÍRE CsodíiíOZni felesleges. Sört főzni szinte mindenből lehet Az azután már más kérdés, ez az ital mely náció szája íze szerint való. Például az apacs indiánok a meszkalgumóból és az agave szív alakú leveleinek felhasználásával készítették a sört. Vadméz, kukorica, liliompálma adta az alapanyagot Bolívia őslakóinál, a Himalája hegyi népeinél — a maruvát — köles és más gabona párlataként állították elő. Sok népnél a papok — a vallási vezetők — tudománya és előjoga volt a sörfőzés. Ez a, valójában desztillációs folyamat az emberiség legrégebbi ismeretei közé tartozik. Időszámításunk kezdete előtt 2500-ban Egyiptomban már négy sörfajtát tartottak számon. S voltak akkor is mértéket mellőzök. Egy kőlap hieroglif felirata ugyanis így kezdődik: „Sose igyál sört mértéktelenül, mert elesel és összetöröd csontjaidat.. Mennyi csont tört azóta! A megyei hatóságok 1697- ben engedélyezték a sörnevelők céhének megalakulását. Nem viták nélkül. A sörnevelés tudománya ugyanis közismereti tárgyként élt szinte minden családban, mivel az itóka saját fogyasztásra készült. Csupán a 17. században kezd kiformálódni belőle önálló mesterség, más szakmákhoz mérten tetemes késedelemmel jelenik meg a gazdasági fejlődés teremtette új alak, a sörnevelő, amint akkor nevezték. A megye jelesei azon vitáztak a céhalapítás engedélyezésekor, vajon mi legyen a legfőbb követelmény a mesterekkel szemben. Döntöttek végül, úgy vélve, a legfőbb a — minőség. Az ókori Egyiptom lakói szerint Ozirisz találmánya, istenséghez illő leleménye volt a sör, előállításának módja éppúgy, mint fogyasztásának hogyanja. Valójában a sört — az általunk és a legtöbb helyen ma ismertet, kedveltet — a komló tette olyapná, amilyen. S ebben az ismeretben, leleményben nekünk, magyaroknak jelentős szerep jutott. Ázsiából ugyanis honfoglaló őseink hozták magukkal Európába a komlóval készített — és éppen ezért már nem édes, nem gyorsan romló — sör receptjét. Ennek a receptnek az eredménye azóta is változatlanul kedves sok hazánkfia számára, talán túlságosan is az ... Csupán a legutóbbi tíz esztendőben 220 millió literrel nőtt meg e nedű eladásának mennyisége, 1985-ben 18,6 milliárd forint értékűt juttatott el belőle a fogyasztókhoz a kereskedelem. Az ár megkétszereződése tehát nem bizonyult különösebb fékező erőnek. A harmincas években hazánkban egy lakosra vetítve, tíz litert tett ki a nagy sörgyárak által hamisan, mert valótlanul folyékony kenyérként reklámozott ital fogyasztása. Nem szomjúságbeli, hanem más okai voltak annak, hogy ez a mennyiség 1950-ben csak 8.3 litert ért el, ám 1970-ben már 59,4-et, s tavaly túlléptünk a bűvös határon, az egy főre jutó száz liternél több (!) ital torkunkon való leeregetésével. Emlékét őriztető Schmidt Péter rendezi be az első sörgyárat, 1843-ban Kőbányán. Az itteni pincékben ugyanis a nedű utóneveléséhez szükséges egy Celsius-fokos állandó hőmérséklet egyszerű eszközökkel volt elérhető. Ez a célszerűség tette azután máig Kőbányát a sörgyártás bástyájává. A gyenge, az Ismételt felöntéssel készített sört valamikor fickónak nevezték, s tiltották erősen a forgalmazását. Mostanában, amikpr seregnyi ok az átvitt értelmű sörnevelő, hiszen a megyében tíz esztendeje még „csak” 69 millió liter csúszott le a torkokon, 1980-ban 82 millió, s azóta újabb, több mint tízmillióval nőtt meg ez a mennyiség, érdemes lenne a családban is, szélesebb körben is töprengeni azon, vajon valóban ennyire nélkülözhetetlen ez az Ital?! A sörnevelők teszik a dolgukat, a termelés — 1938: 34, 1950: 78, 1970: 501, 1986: 897 millió liter — folyamatosan növekszik. Amint az import úgyszintén. Tavaly 177 millió liter került be ezen az úton az országba, 56 százalékkal több, mint az előtte való évben. S mégis, kevés volt a sör... Szomjasak vagyunk? Erre? Ennyire?! Mészáros Ottó iunkásor parancsnokok továbbképzése Életközei) tanórák voltak Az utóbbi évek legjobban sikerült továbbképzését tartották meg március első felében a Pest megyei munkásőr- alegységek parancsnokai részére. Ez alkalommal a Gödöllői Állami Tangazdaság nagygombosi kerületének központjában ismerkedtek meg idei feladataikkal a munkásőr aléqységparancsnokok. A három turnus mindegyike négy napot töltött a Heves megyei településen, a politikai, a karhatalmi, a lövészeti és a szolgálati kiképzésnek azokat a tennivalóit sajátították el, amelyekre otthon a hozzájuk beosztott kollektívákat nekik kell megtanítaniuk. A századparancsnokok és helyetteseik továbbképzésére e héten került sor, s miként Kovács János, a megyei parancsnok helyettese és Géczy Lajos, a megyei parancsnokság osztályvezetője elmondta, az összevonás résztvevői példás fegyelemről tettek tanúbizonyságot. Nemcsak szavakban, hanem cselekedetükkel is bizonyították: a múlt évi országos parancsnoki szemlén kiérdemelt elismeréshez méltók akarnak lenni a megyei munkásőrközösségek ebben az évben is. Rágyánszki Pál megyei parancsnok fontosnak tartotta azt is, hogy a szakmai, módszertani foglalkozások után a megye minden térségéből ösz- szesereglett munkásőrök jobban megismerik egymást, kulturált körülmények között folytathatják a tapasztalatcserét. Persze legalább ennyire fontos, hogy a továbbképzésről hazatérve egységes felfogásban, azonos követelmény- rendszer alapján készíthetik fel a teljes személyi állományt az idei nehéz feladatokra. Jó érzést váltott ki a munkásőrökből, hogy a megye legtöbb térségéből meglátogatták őket Nagygomboson a pártbizottságok első titkárai és jó néhány gazdasági vezető is. Többen a lelkemre kötötték: ebből a tudósításból ki ne maradjon Nánai Csaba kerületi igazgató, Szulágyi J6- zsefné gondnoknő és a konyha Egyetértés szocialista brigádjának a dicsérete, mert szinte példátlan segítőkészséggel, jósággal fáradoztak azért, hogy a munkásőrök otthonosan érezhessék magukat. A megyei parancsnokság az otthonnal való kapcsolatot azzal igyekezett fenntartani, hogy Aszódról mindennap elhozatta a munkásörök részére a Pest Megyei Hírlapot. A foglalkozások egyébként nagyon hasonlítottak a tanórákra, legalábbis a jó tanórákra. Mert nagyon életközeliek voltak. Nem is csoda, hiszen az előadásokat olyan parancsnokok tartották — ottjártunkkor Kovács János, Sánta István, a megyei parancsnokság alosztályvezetője, Kása Sándor, a ceglédi Mészáros János egység parancsnoka —, akik az elméletet képesek a gyakorlatban kiváló eredménnyel szemléltetni. Esténként filmvetítés és vl- deoműsor jutalmazta az egész napi munkát. Mert bizony munka volt ez a javából. S mivel nem a szervezők, hanem a résztvevők hangoztatták: az utóbbi években ez volt a legsikeresebb . továbbképzés. biztosak lehetünk abban, hogy szavaikat az általuk szervezett alegységek eredményei is igazolják majd. Cseri Sándor SÖRNEVELŐ @ Az építők szakszervezetének elnöksége a veszteséges vállalatok helyzetét elemezte. 0 Kecskemét fogadta a zöldségtermesztési tudományos tanácskozás résztvevőit. ® Kiállítás nyílt Székesfehérváron A Sárköz népművészete címmel. @ Lezajlott a fővárosban a IV. ipargazdasági konferencia. ® A hét híre az is, hogy a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesületben vitaülés témája volt a söripar jelene és holnapja.
