Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-14 / 62. szám
Tartósan tartozó adósok Háromezer felszólítás évente A tanácstagok tájékoztatják választóikat Jól jár Gödöllő és a megye Szinte megfizethetetlen kényelmet és komfortot jelent az embernek, ha munkából hazatérve kellemesen fűtött lakásba érkezik; nem kell olajat tölteni, fát vágni, szenet lapátolni, mégis meleg az otthon. Azt gondolhatnánk, hogy az ilyen szerencsés körülményekkel rendelkezők között aligha akadhat olyan, aki elfelejtkezne arról, hogy ezért a kényelemért fizetni is kell. A szolgáltató vállalatok gazdasági szakembereivel beszélgetve azonban egészen mást mutat az összkép. Megdöbbentő, milyen sokan vannák azok, akik fizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget. A megye némely városában á városgazdálkodási vállalatok főkönyvelőit kérdeztük, milyen a lakosság állampolgári fegyelme ezen a téren? Vácott Ottmár Kiára válaszolt. Kát sámli — Az állami lakásban élő bérlők minden hónap 15-ig kötelesek lakbért fizetni, ezt a szogáltatói szerződés is rögzíti. Havonta csekket küldünk a lakóknak, amire készpénzben fizethetnek, vagy átutalhatják tartozásukat egyszámlánkra is. Sajnos azonban a lakosság fizetési morálja évről évre rosz- szabb. 1986. december 31-ig a lakbérhátralék egymillió 544 ezer, a fűtésé és melegvízdíjé pedig egymillió 786 ezer forint volt. Egy év alatt csaknem 3 ezer felszólítást kellett kiküldenünk. Már maga a nyomtatványköltség is tetemes, hiszen egy átutalási postautalvány 8 forintba kerül, és erre jön még a postaköltség. S ha az illető az _ utolsó felszólításnak sem tesz ‘éleget, akkor kezdődik csak az igazi kálvária: bírósági eljárás, munkahelyi letiltás, s végül a lefoglalás és a kényszerkiköltöztetés. Legalábbis elméletben ez lenne a dolgok menete. A gyakorlatban persze ez nem ilyen egyszerű Sokszor csak nagy nehézségek arán sikerül megtudni az adós munkahelyét, ugyanis az egyre szaporodó gmk-k — ahová gyakran az állami vállalatoktól távoznak a dolgozók — igen rossz szokása, hogy elfe- lejtik visszaküldeni a dolgozók MIL-lapját Aztán, ha sikerül utolérni a bujkálókat, gyakran kiderül, hogy az illetőnek előzőleg már OTP-tar- tozása, gyerektartás-letiltása van, s ilyenkor nem tehetünk mást, mint hogy beáliunk a várakozók sorába. Több százra tehető már az olyan adósok száma, akik 40—50—60 ezer forinttal is tartoznak vállalatunknak. Ha pedig megszületik a bírósági végzés, mondjuk a lefoglalásra, előfordul, hogy a' végrehajtóknak nincs mit végrehajtaniuk, a lakásban legfeljebb két sámlit meg egy hokedlit találnak. A végső megoldás a kényszerköltöztetés lenne, egy alacsonyabb komfortfokozatú lakásba. S bár erre vonatkozóan jelenleg 18 bírósági ítéletünk van, eddig mindössze egy esetben került sor gyakorlati végrehajtására. Akkor, 1984-ben, amikor azt az egy családot kiköltöztették, az esemény híre elterjedt, és szerintem igen pozitív hatása volt. A tartósan tartozó nagyadósok közül sokan villámgyorsan befizették a 20—30 ezer forintos hátralékukat. — Véleményem szerint — mondja befejezésül a főkönyvelő — amikor nem jut elegendő pénz még a feltétlenül szükséges lakásfelújításokra sem, nem lenne megengedhető ez a mostani állapot. De úgy vélem, ezen csak a jogi szabályozás hatékony változtatásával lehetne segíteni. Kilakoltatás Gödöllőn Hatlaczki János főkönyvelőt kérdeztük a náluk kialakult helyzetről. A Parlamentben % A jogi bizottság ülése .Pénteken a Parlamentben ülésezett az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága: összesítette azokat, a képviselői javaslatokat, amelyek a törvényhozó testület más állandó bizottságainak a megelőző napokban tartott tanácskozásain hangzottak él a földről szóló törvénjj tervezetének vitájában. A jogi bizottság munkaülésén — amelyen részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöké is — a törvényjavaslati téma előadója Markója Imre igazságügyminiszter volt. A képviselői vélemény- cseréken eddig elhangzott javaslatok közül hangsúlyozottan szólt — mint a bizottságokban vissza-vissza térő témáról — a ..tartós földhasználat” jogintézményéről, mert ennek eddigi gyakorlatával és beiktatásával a készülő új törvénybe a képviselők általában nem értettek egyet. Illetékes politikai szervek konzultációira és a legutóbbi kormányülés állásfoglalására hivatkozva a miniszter kérte a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságot. hogy támogassa az állami földek, telkek tartós használatba adásának megszüntetését, értelemszerűen tehát kiiktatását a törvényjavaslatból is, illetve a hozzákapcsolódó végrehajtási rendelkezések tervezetéből is. Azoknak, akik ilyen földet, telket az új törvény hatályba lépése előtt már tartós használatba kaptak, meg kívánják adni a lehetőséget, hogy Kérik-e a föld tulajdonba adását, vagy pedig inkább a tartós használatot kívánják folytatni. Tulajdonba adás esetén a kérelmezőnek meg kell, fizetnie a tényleges forgalmi ár és a tartós használatba vétel díja közötti különbséget, A tartós használat bevezetésének — miként a miniszter elmondta — néhány évvel ezelőtt az volt a célja, hogy letörjék a spekulációt és lehetővé váljék, hogy a szerényebb keresetű állampolgárok is viszonylag olcsón hozzájuthassanak ingatlanhoz. Ezt a célt lényegében nem sikerült elérni — mondhatni — egyik tekintetben sem. A tulajdonba adás lehetőségével viszont mértékletesen kell majd bánni, hiszen továbbra sem engedhető meg az állami földek. telkek „kiárusítása”. Egy jottányit sem engedhetünk abból, az alkotmányban is deklarált, a mostani törvény- javaslatban is megfogalmazott alaptételből, hogy „a föld nemzeti kincs”. Semmi mással nem pótolható érték, így az egész nép, az ország érdeke, hogy vigyázzunk rá, s a legmegfelelőbben hasznosítsuk. Ezután az ülés részvevői a törvényjavaslat számos részletével kapcsolatban fejtették ki véleményüket. Helyeselték például az állam elővásárlási jogának megszüntetését, hiszen egyfelől ezt pénz hiányában amúgy sem gyakorolták, illetőleg a közérdekű célra szükséges ingatlanok tulajdonjogát az állam kisajátítás útján bármikor megszerezheti. Szóba került, hogy eddig hatósági határozattal, kártalanítás nélkül állami tulajdonba vették a jogellenesen külföldön tartózkodó állampolgárok ingatlanát, a jövőben viszont az ilyen vagyoni értékeket az itthon maradt családtagok tulajdonába lehet juttatni, kérelmükre. A vitában — többek közt — felszólalt Lakos László. Pest megye 9. vk., és Mondok Pál, Pest megye, 26. vk. képviselője is. Beszélgetés a tanárképző létesítéséről Egy ideje rendszeresen hirt kaphatott az olvasó arról, hogy a közeli jövööen, ősszel Gödöllőn tanárképzés indul. A művelődési miniszter ezt sajtótájékoztatón bejelentette. Az információ nemcsak lapunk hasábjain, hanem más sajtóorgánumban is megjelent. Sokakban fölvetődhet, mi az oka annak, hogy Gödöllőn jövendő tanárokat kívánnak oktatni. Az indok elsősorban abban keresendő, hogy l’est megyében a közel négyezer általános iskolai tanárból ketíöszáz- ütvenhét a nyugdíjas, a betöltetlen állások száma száznegyvenkettő, képesítés nélkül tanítanak kettószáztizenöten és gyermekgondozási segelyen vannak háromszáznyolcvanketten. Általános iskoláink szakos ellátottsága országosan a legrosszabbak között van. — A városgazdálkodási vállalat kezelésében 1500 lakás van, állami és magántulajdonú vegyesen] Lakbért nyilvánvalóan csak az állami lakásokban élőknek kell fizetniük. Sajnos a fizetési morállal a gödöllőiek sem nagyon dicsekedhetnek. 1986. december 31-én a befizetetlen lakbérhátralék egymillió 353 ezer forint, a fűtés- és melegvízszám- Lán levő tartozás 2 millió 071 ezer forint volt. Hogy mi lenne a megoldás... ? Talán, ha ki lehetne kapcsolni a . fűtést is, mint az áramot, vagy pedig: a kolléganő által említett kényszerkilakoltatás, amihez persze jóval több szükséglakás kellene, mert végeredményben a jogi megoldás enélkül csak formális marad. Egyébként ez év nyarától mi is áttérünk a számítógépes nyilvántartásra. Reméljük, a gépi adatfeldolgozás bevezetésével, illetve a személyes díjbeszedői rendszer visszaállításával a közüzemi díj behajtása a jövőben sikeresebb lesz. Megyénkben talán a legkevesebb gond a szentendrei számlafizetőkkel van. Az összlakossághoz viszonyítva náluk a legkevesebb az adósok száma. Ezt hogyan csinálják — kérdeztük Szokolai László főkönyvelőt. Fizetni kell! — Roppant körültekintő és aprólékos szervezőmunka eredménye ez a mostani helyzet. Először is számítógépre vittük a szolgáltatási körünkbe tartozók adatait, a számítógépek pedig havonta kiállítják a számlákat. A fizetendő összeget a tanácsi bérlakásoknál a házfelügyelők, a lakótelepi részeken pedig a fő- és mellékállásban dolgozó díjbeszedők hajtják be. Szerintünk a személyes díjbeszedés közvetlenebb kapcsolatot teremt, s így jobb lesz az állampolgár fizetési morálja is, mintha neki magának kellene a postára elmenni, hogy tartozását csekken feladja. Persze azért nálunk is akadnak notórius nemfizetők. 1986. december 31-ig a szentendreiek lakbérhátraléka 203 ezer, távfűtés- és melegvíz-tartozása pedig 185 ezer forint volt. A viszonylagosan kisebb lakossági tartozás ellenére azonban mi is a hatékonyabb jogi szabályozást tartjuk a legfontosabbnak. A legüdvözítőbb persze az lenne, ha egyáltalán nem kellene a vállalatoknak adminisztratív módszerekhez folyamodniuk, hogy pénzüket megkapják, és az állampolgárok magától értetődő kötelességüknek tartanák, hogy a kényelmüket biztosító szolgáltatásokért fizetniük is kell. Antal Piroska Számok igazolják, hogy az ezredfordulóig mintegy 3400 új általános iskolai tanár alkalmazására lesz szükség. Ez a szám óriási s maga után vonja a kérdést: vajon meg lehet-e szüntetni a felső tagozatban a pedagógushiányt? Erre a gödöllői megoldás tűnik a legalkalmasabbnak. Emlékezzünk csak: hasonló gondolatok vetődtek föl a zsámbéki tanítóképző létrehozása idején. A válasz ma már nem kétséges, mert bebizonyosodott, hogy a megyében szervezett képzési kapacitás biztosítja elsősorban a tanítóhiány enyhítését. Oktatás az irodaházban Hogyan Is állunk az ELTE szakmai irányításában és szervezeti keretében idén szeptemberben induló gödöllői általános iskolai tanárképzéssel? Erről érdeklődtünk Balázs Cézánétól, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettesétől és dr. Novak Istvántól, a tanács művelődési osztályának vezetőjétől. — Pest megye általános iskolai tanárellátása több mint két évtizede tartósan kedvezőtlen. Ügy tűnik, most módunk lesz a húszesztendós gond megoldására, hiszen végre a feltételek oldaláról is megfelelő a helyzet — mondotta Balázs Gézáné. — A Művelődési Minisztérium a megye illetékés vezetőivel együtt alaposai! megvizsgálta a kérdést és indokoltnak tartja a pedagógushiány ilyetén fölszámolását. Gödöllő mellett döntöttünk, hiszen a KKMV megvásárlásra felajánlott irodaháza némi átalakítással alkalmas erre. Elsősorban a majdan o megyében dolgozó pedagógusokat képeznénk itt. Elgondolásunkat indokolja a város kulturális infrastruktúrája is. Eleve kedvezőek a feltételek: van már egy egyeteme, jól megközelíthető mind Budapestről, mind Pest megyéből, mind pedig Nógrádból. A minisztérium, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a megye és Gödöllő együttesen hozott döntést arról, hogy szeptember 1-jével megkezdjük az oktatást és a jelentkezési arány függvényében keressük a bővítés további lehetőségeit: természetesen figyelembe véve az épületi adottságokat és a gazdaságosságot is. — A KKMV épületétől mindössze 500 méternyire lévő szakmunkásképző és szak- középiskola már ebben az esztendőben tud kollégiumi helyet adni. Itt egyébként olyan tárgyi feltételek vannak, amelyek segítségével bő- víthetőek a tanárképzési szakok — vette át a szót Novák István. — Hiszen van tornaterem, ebédlő, előadóterem, könyvtár, klubhelyiség s több sportpálya. A képzés szempontjából sem közömbös, ha olyan blokkot tudunk létrehozni, ahol jól megszervezhető az oktatás. Természetesen minderre csak úgy kerülhet sor, ha a szakmunkásképző és szakközépiskola megfelelő elhelyezést kap és a régi helyett — elérhető perspektívával — egy új, tágasabb intézmény áll a rendelkezésére. Ennek a lehetősége adott, hiszen megkezdődött az új gimnázium építése, amelyet 1989- ben adnak át. Ebben az időszakban — tehát 1989-től — rövid időre átköltözne a régi gimnázium épületébe a szakmunkásképző, s ugyanakkor elkezdődik az új otthonuk építése. Ennek 1992 szeptemberére kell elkészülnie. Az elmondottakat csak úgy lehet megvalósítani, ha a Művelődési Minisztérium és a megyei tanács garanciát vállal az új — a jelenleginél valamivel nagyobb — szakmunkás- képző és szakközépiskola, valamint kollégium megépítésére. Gyarapodó szellemi értékek — Március 6-án Gödöllőn tanácsülés tárgyalta a tanárképzés jelenlegi és távlati elképzeléseit. A testületet dr. Novák István tájékoztatta. Hogyan foglaltak állást a jelenlévők? — A tanácsülés azért foglalkozott a tanárképzéssel — mint erről tudósítottunk (szerk.) —, hogy kiderüljön: egyetért-e a végrehajtó bizottság és a tanács az elképzelésekkel. Sok kérdés, számos vélemény hangzott el. Végül a tanácstagok egy tartózkodással támogatásukról biztosították elgondolásainkat, hiszen valamennyien tudják, milyen pedagógusgondokkal küzd szűkebb pátriánk. A helyzet javítása érdekében a megyei tanács is áldozatot hozott: hozzájárult a KKMV épületének megvásárlásához és átépítéséhez. — A megyei tanács vezetése úgy gondolkodik — szólt közbe Balázs Gézáné —, hogy a gödöllői tanárképzés megTisztes nyereség a nagykátai áfésznál Erősíteni a kötődést Tíz község 182 küldötte képviselte a tagságot a Nagy- káta és Vidéke Áfész tegnapi küldöttgyűlésén, ahol megjelent Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára. Beke András, a megyei Mészöv elnöke. Bánáti András, a Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet elnöke, országgyűlési képviselő, valamint a térség politikai, állami és gazdasági vezetői. Az igazgatóság beszámolóját Ulviczky József elnök terjesztette elő. Elmondta, hogy tavaly kivált a paradicsom és az uborka termeltetésében, felvásárlásában értek el kimagasló eredményt. A bolti ke- r .kedelmi forgalom élelmiszer, ruházat és vegyesipari cikkek tekintetében egyaránt több volt a korábbiaknál, s ezzel párhuzamosan javult az ellátás minősége, korszerűbbé vált az üzlethálózat. Igaz, hogy a különféle építőanyagokból nem sikerült elegendőt juttatni, de az alepvető élelmiszerekből nem volt hiány, friss húst is több helyről szállítanak. bár a külterületi boltokban kevés a hűtőtároló. Ezért határozták el, hogy az idén kétszázezer forintot a kis üzletek gépi berendezéseinek gyarapítására költenek Szimpatikus törekvés, hogy az idén kiállítások, vásárok rendezésével próbálkoznak, előrendelést vesznek fel, és igény szerint biztosítani kívánják a házhoz szállítást is. A hagyományos tevékenység további erősítésén túl a nagyobb nyereséget biztosító élelmiszer- és könnyűipart szeretnék meghonosítani az áfész kötelékén belül Mindez garancia lehet arra, hogy az idén az 1986. évi 38 millió forintot meghaladó nyereségnél is többet érjenek el. A küldöttgyűlésen felszólalt Lénárd László, aki az áfész tavalyi munkáját figyelemre méltónak értékelte, ' hiszen a hatékonyság a megyei áfészek átlagát meghaladta. Elismerően szólt arról, hogy az alaptevékenységből származó nyereség 10 millió forinttal voll löbb az előző évinél, ugyanakkor biztatott az új lehetőségek keresésére, melyeknek jelei a beszámolóban máris megfogalmazódtak Kapcsolódva a küldöttgyűlésen felemlegetett leltárhiányok és -többletek tényéhez, leszögezte: megengedhetetlen, hogy a közösből egyének szerezzenek jogtalan anyagi előnyöket. _ Beke András a szövetkezeti irányításban kívánatos változásokról beszélt. Rámutatott az ügyvezető igazgató és a társadalmi elnök megválasztásának előnyeire: például az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésében, a helyi intézőbizottságok jogkörének szélesedésében, a tulajdonosi érdekeltség, egyben a társadalmi ellenőrzés erősödésében Szólt arról is. hogy már a fel- szabadulás előtt a mozgalomban létezett irányítási forrna újjáélesztéséről, a mai viszonyokhoz igazodó alkalma zásáról van szó. F. E. valósulása mindenképpen helyi és megyei célokat szolgál. Mivel a jelenleginél nagyobb középfokú szakképző intézményt akarunk Létrehozni, a VIII. ötéves tervben a minisztérium pénzügyi vállalása mellett mi is segítjük anyagilag az építkezést. — Miért éppen Gödöllőre esett a választás? — Részben azért, mert adott volt az épület, részben, mert itt már van egyetem. A városban magas színtű kulturális tevékenység folyik, amelyből a lakosság alaposan kiveszi a részét. Érzékük van a szellemi értékek befogadására, fejlesztésére, jól működnek az iskolák, példamutató a közművelődési tevékenységük. Döntő szempont volt, iíogy Gödöllőn olyan középiskolai beruházás kezdődött, amely lehetőséget nyújt az átmeneti cserékre. Ilyen másutt nincs a megyében; az elmúlt tíz évben nem is volt, s egyáltalán nem biztos, hogy lesz valahol. — Miért jó a tanárképzés a megyének és Gödöllőnek? — Így esélyünk van arra, hogy a kétezredik évben nem lesz képesítés nélküli tanár, a megyei gyerekek pedig nagyobb számban kerülhetnek pedagógusképző intézetekbe. S hogy Gödöllőnek miért jó? Egyetlen városlakónak sem mindegy, hány felsőoktatási intézmény van a lakóhelyén. Hadd mondjam: Magyarországon nincs még egy hasonló nagyságú város, ahol két különböző célú felsőoktatás folyna. A tanárképzés a kilencvenes években mintegy 600 hallgató egyidejű oktatását biztosíthatja. A város egyébként a jelenleginél nagyobb, korszerűbb szakmunkásképzést kap, amelyre szüksége is lesz, hiszen nő a tanulólétszám, több fiatal felvételét kell biztosítani. Az igaz, hogy a szakmunkásképző három esztendőre kedvezőtlenebb helyzetbe kerül. 1989-ben átköltözik ideiglenesen a mai gimnázium épületébe. Tehát: jó időben került a kérdés a városi tanács elé, hiszen a költözködésre csak két év múlva kerülhet sor, ha a minisztérium végleges döntése a közeljövőben megszületik. Két évig 'minden marad a régiben, oktatás csak a KKMV épületében lesz. Nem kell félni az újtól — Milyen szakok indulnak az idén? — Magyar, orosz, történelem, földrajz és matematika szakra lehetett jelentkezni. A felvételi vizsgák eredményei alapján 80—100 hallgató kezdheti meg szeptember 1-jével tanulmányait. — Kik fognak itt oktatni? — A képzést az ELTE általános iskolai tanárképző kara biztosítja, a meglévő oktatók bevonásával, de természetesen újabb főiskolai tanárok felvételére is szükség lesz. Az ELTE ugyanakkor számít a GATE-n tanító szakemberek közremű köd ésére. — Gödöllőn sokan féltik a szakmunkásképző jövőjét, nem látják biztosítottak, hogy olyan körülmények között tudják oktatni a tanulókat, mint eddig. — Az újtól mindig vannak, akik félnek, konzerválnák a régit. Azért jelentős a tanácstagok szinte egyhangú szavazata a megoldás ,módja mellett, mert ők a tudnivalók ismeretében döntöttek és ennek birtokában már felkereshetik választóikat. Tájékoztathatják a lakosságot — hiszen ez a tisztük —, s a gödöllőiek, akik eddig oly sokat tettek városuk rangjáért, ezt az újabb gyarapodást is büszkén vállalják majd. Tudiuk.^-frogy akik ma még tájékozatlanok — a féligazságok alapján — aggódnak. Deltát a tények meggyőzőek: a tanárképzés megkezdése mindenki régi óhajára ad megfelelő választ. Körmendi Zsuzsa
