Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-14 / 62. szám

Tartósan tartozó adósok Háromezer felszólítás évente A tanácstagok tájékoztatják választóikat Jól jár Gödöllő és a megye Szinte megfizethetetlen ké­nyelmet és komfortot jelent az embernek, ha munkából ha­zatérve kellemesen fűtött la­kásba érkezik; nem kell olajat tölteni, fát vágni, szenet lapá­tolni, mégis meleg az otthon. Azt gondolhatnánk, hogy az ilyen szerencsés körülmények­kel rendelkezők között aligha akadhat olyan, aki elfelejtkez­ne arról, hogy ezért a kénye­lemért fizetni is kell. A szolgáltató vállalatok gaz­dasági szakembereivel beszél­getve azonban egészen mást mutat az összkép. Megdöbben­tő, milyen sokan vannák azok, akik fizetési kötelezettségük­nek nem tesznek eleget. A me­gye némely városában á város­gazdálkodási vállalatok fő­könyvelőit kérdeztük, milyen a lakosság állampolgári fegyel­me ezen a téren? Vácott Ottmár Kiára vála­szolt. Kát sámli — Az állami lakásban élő bérlők minden hónap 15-ig kö­telesek lakbért fizetni, ezt a szogáltatói szerződés is rögzí­ti. Havonta csekket küldünk a lakóknak, amire készpénzben fizethetnek, vagy átutalhatják tartozásukat egyszámlánkra is. Sajnos azonban a lakosság fi­zetési morálja évről évre rosz- szabb. 1986. december 31-ig a lakbérhátralék egymillió 544 ezer, a fűtésé és melegvízdíjé pedig egymillió 786 ezer forint volt. Egy év alatt csaknem 3 ezer felszólítást kellett kikül­denünk. Már maga a nyomtat­ványköltség is tetemes, hiszen egy átutalási postautalvány 8 forintba kerül, és erre jön még a postaköltség. S ha az illető az _ utolsó felszólításnak sem tesz ‘éleget, akkor kezdődik csak az igazi kálvária: bírósá­gi eljárás, munkahelyi letiltás, s végül a lefoglalás és a kény­szerkiköltöztetés. Legalábbis elméletben ez lenne a dolgok menete. A gyakorlatban per­sze ez nem ilyen egyszerű Sokszor csak nagy nehézségek arán sikerül megtudni az adós munkahelyét, ugyanis az egyre szaporodó gmk-k — ahová gyakran az állami vállalatok­tól távoznak a dolgozók — igen rossz szokása, hogy elfe- lejtik visszaküldeni a dolgo­zók MIL-lapját Aztán, ha si­kerül utolérni a bujkálókat, gyakran kiderül, hogy az ille­tőnek előzőleg már OTP-tar- tozása, gyerektartás-letiltása van, s ilyenkor nem tehetünk mást, mint hogy beáliunk a várakozók sorába. Több száz­ra tehető már az olyan adó­sok száma, akik 40—50—60 ezer forinttal is tartoznak vál­lalatunknak. Ha pedig megszü­letik a bírósági végzés, mond­juk a lefoglalásra, előfordul, hogy a' végrehajtóknak nincs mit végrehajtaniuk, a lakás­ban legfeljebb két sámlit meg egy hokedlit találnak. A vég­ső megoldás a kényszerköltöz­tetés lenne, egy alacsonyabb komfortfokozatú lakásba. S bár erre vonatkozóan jelenleg 18 bírósági ítéletünk van, ed­dig mindössze egy esetben ke­rült sor gyakorlati végrehaj­tására. Akkor, 1984-ben, ami­kor azt az egy családot kiköl­töztették, az esemény híre el­terjedt, és szerintem igen po­zitív hatása volt. A tartósan tartozó nagyadósok közül so­kan villámgyorsan befizették a 20—30 ezer forintos hátralé­kukat. — Véleményem szerint — mondja befejezésül a főköny­velő — amikor nem jut ele­gendő pénz még a feltétlenül szükséges lakásfelújításokra sem, nem lenne megengedhe­tő ez a mostani állapot. De úgy vélem, ezen csak a jogi szabályozás hatékony változ­tatásával lehetne segíteni. Kilakoltatás Gödöllőn Hatlaczki János főkönyvelőt kérdeztük a náluk kialakult helyzetről. A Parlamentben % A jogi bizottság ülése .Pénteken a Parlamentben ülésezett az Országgyűlés jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottsága: összesítette azo­kat, a képviselői javaslatokat, amelyek a törvényhozó testü­let más állandó bizottságai­nak a megelőző napokban tar­tott tanácskozásain hangzot­tak él a földről szóló törvénjj tervezetének vitájában. A jogi bizottság munkaülé­sén — amelyen részt vett Sarlós István, az Országgyű­lés elnöké is — a törvényja­vaslati téma előadója Markó­ja Imre igazságügyminiszter volt. A képviselői vélemény- cseréken eddig elhangzott ja­vaslatok közül hangsúlyozot­tan szólt — mint a bizottsá­gokban vissza-vissza térő té­máról — a ..tartós földhaszná­lat” jogintézményéről, mert ennek eddigi gyakorlatával és beiktatásával a készülő új tör­vénybe a képviselők általában nem értettek egyet. Illetékes politikai szervek konzultációi­ra és a legutóbbi kormány­ülés állásfoglalására hivatkoz­va a miniszter kérte a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottságot. hogy támogassa az állami földek, telkek tartós használatba adásának meg­szüntetését, értelemszerűen te­hát kiiktatását a törvényja­vaslatból is, illetve a hozzá­kapcsolódó végrehajtási ren­delkezések tervezetéből is. Azoknak, akik ilyen földet, telket az új törvény hatályba lépése előtt már tartós hasz­nálatba kaptak, meg kívánják adni a lehetőséget, hogy Ké­rik-e a föld tulajdonba adá­sát, vagy pedig inkább a tar­tós használatot kívánják foly­tatni. Tulajdonba adás esetén a kérelmezőnek meg kell, fi­zetnie a tényleges forgalmi ár és a tartós használatba vétel díja közötti különbséget, A tartós használat bevezetésének — miként a miniszter el­mondta — néhány évvel ez­előtt az volt a célja, hogy le­törjék a spekulációt és lehe­tővé váljék, hogy a szerényebb keresetű állampolgárok is vi­szonylag olcsón hozzájuthas­sanak ingatlanhoz. Ezt a célt lényegében nem sikerült el­érni — mondhatni — egyik tekintetben sem. A tulajdon­ba adás lehetőségével viszont mértékletesen kell majd bán­ni, hiszen továbbra sem en­gedhető meg az állami föl­dek. telkek „kiárusítása”. Egy jottányit sem engedhetünk ab­ból, az alkotmányban is deklarált, a mostani törvény- javaslatban is megfogalma­zott alaptételből, hogy „a föld nemzeti kincs”. Semmi mással nem pótolható érték, így az egész nép, az ország érdeke, hogy vigyázzunk rá, s a leg­megfelelőbben hasznosítsuk. Ezután az ülés részvevői a törvényjavaslat számos rész­letével kapcsolatban fejtették ki véleményüket. Helyeselték például az állam elővásárlási jogának megszüntetését, hi­szen egyfelől ezt pénz hiányá­ban amúgy sem gyakorolták, illetőleg a közérdekű célra szükséges ingatlanok tulajdon­jogát az állam kisajátítás útján bármikor megszerezheti. Szó­ba került, hogy eddig hatósá­gi határozattal, kártalanítás nélkül állami tulajdonba vet­ték a jogellenesen külföldön tartózkodó állampolgárok in­gatlanát, a jövőben viszont az ilyen vagyoni értékeket az itt­hon maradt családtagok tulaj­donába lehet juttatni, kérel­mükre. A vitában — többek közt — felszólalt Lakos Lász­ló. Pest megye 9. vk., és Mon­dok Pál, Pest megye, 26. vk. képviselője is. Beszélgetés a tanárképző létesítéséről Egy ideje rendszeresen hirt kaphatott az olvasó arról, hogy a közeli jövööen, ősszel Gödöllőn tanárképzés indul. A művelődési minisz­ter ezt sajtótájékoztatón bejelentette. Az információ nemcsak la­punk hasábjain, hanem más sajtóorgánumban is megjelent. Sokak­ban fölvetődhet, mi az oka annak, hogy Gödöllőn jövendő tanáro­kat kívánnak oktatni. Az indok elsősorban abban keresendő, hogy l’est megyében a közel négyezer általános iskolai tanárból ketíöszáz- ütvenhét a nyugdíjas, a betöltetlen állások száma száznegyvenkettő, képesítés nélkül tanítanak kettószáztizenöten és gyermekgondozási segelyen vannak háromszáznyolcvanketten. Általános iskoláink sza­kos ellátottsága országosan a legrosszabbak között van. — A városgazdálkodási vál­lalat kezelésében 1500 lakás van, állami és magántulajdo­nú vegyesen] Lakbért nyilván­valóan csak az állami laká­sokban élőknek kell fizetniük. Sajnos a fizetési morállal a gödöllőiek sem nagyon dicse­kedhetnek. 1986. december 31-én a befizetetlen lakbérhát­ralék egymillió 353 ezer fo­rint, a fűtés- és melegvízszám- Lán levő tartozás 2 millió 071 ezer forint volt. Hogy mi len­ne a megoldás... ? Talán, ha ki lehetne kapcsolni a . fűtést is, mint az áramot, vagy pe­dig: a kolléganő által említett kényszerkilakoltatás, ami­hez persze jóval több szük­séglakás kellene, mert vég­eredményben a jogi megoldás enélkül csak formális marad. Egyébként ez év nyarától mi is áttérünk a számítógépes nyilvántartásra. Reméljük, a gépi adatfeldolgozás beveze­tésével, illetve a személyes díjbeszedői rendszer visszaál­lításával a közüzemi díj be­hajtása a jövőben sikeresebb lesz. Megyénkben talán a legke­vesebb gond a szentendrei számlafizetőkkel van. Az össz­lakossághoz viszonyítva ná­luk a legkevesebb az adósok száma. Ezt hogyan csinálják — kérdeztük Szokolai László főkönyvelőt. Fizetni kell! — Roppant körültekintő és aprólékos szervezőmunka eredménye ez a mostani hely­zet. Először is számítógépre vittük a szolgáltatási körünk­be tartozók adatait, a számí­tógépek pedig havonta kiállít­ják a számlákat. A fizetendő összeget a tanácsi bérlakások­nál a házfelügyelők, a lakó­telepi részeken pedig a fő- és mellékállásban dolgozó díjbe­szedők hajtják be. Szerintünk a személyes díjbeszedés köz­vetlenebb kapcsolatot teremt, s így jobb lesz az állampol­gár fizetési morálja is, mint­ha neki magának kellene a postára elmenni, hogy tarto­zását csekken feladja. Persze azért nálunk is akadnak no­tórius nemfizetők. 1986. de­cember 31-ig a szentendreiek lakbérhátraléka 203 ezer, táv­fűtés- és melegvíz-tartozása pedig 185 ezer forint volt. A viszonylagosan kisebb lakos­sági tartozás ellenére azonban mi is a hatékonyabb jogi sza­bályozást tartjuk a legfonto­sabbnak. A legüdvözítőbb persze az lenne, ha egyáltalán nem kel­lene a vállalatoknak admi­nisztratív módszerekhez folya­modniuk, hogy pénzüket meg­kapják, és az állampolgárok magától értetődő kötelessé­güknek tartanák, hogy a ké­nyelmüket biztosító szolgálta­tásokért fizetniük is kell. Antal Piroska Számok igazolják, hogy az ezredfordulóig mintegy 3400 új általános iskolai tanár al­kalmazására lesz szükség. Ez a szám óriási s maga után vonja a kérdést: vajon meg lehet-e szüntetni a felső tago­zatban a pedagógushiányt? Er­re a gödöllői megoldás tűnik a legalkalmasabbnak. Emlé­kezzünk csak: hasonló gondo­latok vetődtek föl a zsámbéki tanítóképző létrehozása ide­jén. A válasz ma már nem kétséges, mert bebizonyoso­dott, hogy a megyében szer­vezett képzési kapacitás biz­tosítja elsősorban a tanító­hiány enyhítését. Oktatás az irodaházban Hogyan Is állunk az ELTE szakmai irányításában és szervezeti keretében idén szeptemberben induló gödöl­lői általános iskolai tanár­képzéssel? Erről érdeklődtünk Balázs Cézánétól, a Pest Me­gyei Tanács elnökhelyettesé­től és dr. Novak Istvántól, a tanács művelődési osztályá­nak vezetőjétől. — Pest megye általános is­kolai tanárellátása több mint két évtizede tartósan ked­vezőtlen. Ügy tűnik, most mó­dunk lesz a húszesztendós gond megoldására, hiszen vég­re a feltételek oldaláról is megfelelő a helyzet — mon­dotta Balázs Gézáné. — A Mű­velődési Minisztérium a me­gye illetékés vezetőivel együtt alaposai! megvizsgálta a kér­dést és indokoltnak tartja a pedagógushiány ilyetén föl­számolását. Gödöllő mellett döntöttünk, hiszen a KKMV megvásárlásra felajánlott irodaháza némi átalakítással alkalmas erre. Elsősorban a majdan o megyében dolgozó pedagógusokat képeznénk itt. Elgondolásunkat indokolja a város kulturális infrastruktú­rája is. Eleve kedvezőek a feltételek: van már egy egye­teme, jól megközelíthető mind Budapestről, mind Pest me­gyéből, mind pedig Nógrádból. A minisztérium, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a megye és Gödöllő együttesen hozott döntést arról, hogy szeptember 1-jével megkezd­jük az oktatást és a jelentke­zési arány függvényében ke­ressük a bővítés további le­hetőségeit: természetesen fi­gyelembe véve az épületi adottságokat és a gazdaságos­ságot is. — A KKMV épületétől mindössze 500 méternyire lé­vő szakmunkásképző és szak- középiskola már ebben az esztendőben tud kollégiumi helyet adni. Itt egyébként olyan tárgyi feltételek van­nak, amelyek segítségével bő- víthetőek a tanárképzési sza­kok — vette át a szót Novák István. — Hiszen van torna­terem, ebédlő, előadóterem, könyvtár, klubhelyiség s több sportpálya. A képzés szem­pontjából sem közömbös, ha olyan blokkot tudunk létre­hozni, ahol jól megszervezhe­tő az oktatás. Természetesen minderre csak úgy kerülhet sor, ha a szakmunkásképző és szakközépiskola megfelelő el­helyezést kap és a régi he­lyett — elérhető perspektívá­val — egy új, tágasabb in­tézmény áll a rendelkezésére. Ennek a lehetősége adott, hi­szen megkezdődött az új gim­názium építése, amelyet 1989- ben adnak át. Ebben az idő­szakban — tehát 1989-től — rövid időre átköltözne a régi gimnázium épületébe a szak­munkásképző, s ugyanakkor elkezdődik az új otthonuk építése. Ennek 1992 szeptem­berére kell elkészülnie. Az el­mondottakat csak úgy lehet megvalósítani, ha a Művelő­dési Minisztérium és a me­gyei tanács garanciát vállal az új — a jelenleginél valami­vel nagyobb — szakmunkás- képző és szakközépiskola, va­lamint kollégium megépítésé­re. Gyarapodó szellemi értékek — Március 6-án Gödöllőn tanácsülés tárgyalta a tanár­képzés jelenlegi és távlati el­képzeléseit. A testületet dr. Novák István tájékoztatta. Hogyan foglaltak állást a je­lenlévők? — A tanácsülés azért fog­lalkozott a tanárképzéssel — mint erről tudósítottunk (szerk.) —, hogy kiderüljön: egyetért-e a végrehajtó bi­zottság és a tanács az el­képzelésekkel. Sok kérdés, számos vélemény hangzott el. Végül a tanácstagok egy tar­tózkodással támogatásukról biztosították elgondolásainkat, hiszen valamennyien tudják, milyen pedagógusgondokkal küzd szűkebb pátriánk. A helyzet javítása érdekében a megyei tanács is áldozatot ho­zott: hozzájárult a KKMV épületének megvásárlásához és átépítéséhez. — A megyei tanács vezeté­se úgy gondolkodik — szólt közbe Balázs Gézáné —, hogy a gödöllői tanárképzés meg­Tisztes nyereség a nagykátai áfésznál Erősíteni a kötődést Tíz község 182 küldötte képviselte a tagságot a Nagy- káta és Vidéke Áfész tegnapi küldöttgyűlésén, ahol megje­lent Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára. Beke András, a me­gyei Mészöv elnöke. Bánáti András, a Magyar—Koreai Ba­rátság Termelőszövetkezet el­nöke, országgyűlési képviselő, valamint a térség politikai, ál­lami és gazdasági vezetői. Az igazgatóság beszámoló­ját Ulviczky József elnök ter­jesztette elő. Elmondta, hogy tavaly kivált a paradicsom és az uborka termeltetésében, fel­vásárlásában értek el kima­gasló eredményt. A bolti ke- r .kedelmi forgalom élelmi­szer, ruházat és vegyesipari cikkek tekintetében egyaránt több volt a korábbiaknál, s ezzel párhuzamosan javult az ellátás minősége, korszerűbbé vált az üzlethálózat. Igaz, hogy a különféle építőanya­gokból nem sikerült elegendőt juttatni, de az alepvető élel­miszerekből nem volt hiány, friss húst is több helyről szál­lítanak. bár a külterületi bol­tokban kevés a hűtőtároló. Ezért határozták el, hogy az idén kétszázezer forintot a kis üzletek gépi berendezései­nek gyarapítására költenek Szimpatikus törekvés, hogy az idén kiállítások, vásárok ren­dezésével próbálkoznak, elő­rendelést vesznek fel, és igény szerint biztosítani kívánják a házhoz szállítást is. A hagyo­mányos tevékenység további erősítésén túl a nagyobb nye­reséget biztosító élelmiszer- és könnyűipart szeretnék meg­honosítani az áfész kötelékén belül Mindez garancia lehet arra, hogy az idén az 1986. évi 38 millió forintot megha­ladó nyereségnél is többet ér­jenek el. A küldöttgyűlésen felszólalt Lénárd László, aki az áfész tavalyi munkáját figyelemre méltónak értékelte, ' hiszen a hatékonyság a megyei áfészek átlagát meghaladta. Elisme­rően szólt arról, hogy az alap­tevékenységből származó nye­reség 10 millió forinttal voll löbb az előző évinél, ugyan­akkor biztatott az új lehető­ségek keresésére, melyeknek jelei a beszámolóban máris megfogalmazódtak Kapcsolód­va a küldöttgyűlésen felemle­getett leltárhiányok és -több­letek tényéhez, leszögezte: megengedhetetlen, hogy a kö­zösből egyének szerezzenek jogtalan anyagi előnyöket. _ Beke András a szövetkezeti irányításban kívánatos válto­zásokról beszélt. Rámutatott az ügyvezető igazgató és a társadalmi elnök megválasz­tásának előnyeire: például az önkormányzati rendszer to­vábbfejlesztésében, a helyi in­tézőbizottságok jogkörének szélesedésében, a tulajdonosi érdekeltség, egyben a társa­dalmi ellenőrzés erősödésében Szólt arról is. hogy már a fel- szabadulás előtt a mozgalom­ban létezett irányítási for­rna újjáélesztéséről, a mai vi­szonyokhoz igazodó alkalma zásáról van szó. F. E. valósulása mindenképpen he­lyi és megyei célokat szol­gál. Mivel a jelenleginél na­gyobb középfokú szakképző intézményt akarunk Létrehoz­ni, a VIII. ötéves tervben a minisztérium pénzügyi válla­lása mellett mi is segítjük anyagilag az építkezést. — Miért éppen Gödöllőre esett a választás? — Részben azért, mert adott volt az épület, részben, mert itt már van egyetem. A vá­rosban magas színtű kulturá­lis tevékenység folyik, amely­ből a lakosság alaposan kive­szi a részét. Érzékük van a szellemi értékek befogadásá­ra, fejlesztésére, jól működ­nek az iskolák, példamutató a közművelődési tevékenységük. Döntő szempont volt, iíogy Gödöllőn olyan középiskolai beruházás kezdődött, amely lehetőséget nyújt az átmeneti cserékre. Ilyen másutt nincs a megyében; az elmúlt tíz év­ben nem is volt, s egyáltalán nem biztos, hogy lesz vala­hol. — Miért jó a tanárképzés a megyének és Gödöllőnek? — Így esélyünk van arra, hogy a kétezredik évben nem lesz képesítés nélküli tanár, a megyei gyerekek pedig na­gyobb számban kerülhetnek pedagógusképző intézetekbe. S hogy Gödöllőnek miért jó? Egyetlen városlakónak sem mindegy, hány felsőoktatási intézmény van a lakóhelyén. Hadd mondjam: Magyaror­szágon nincs még egy hason­ló nagyságú város, ahol két különböző célú felsőoktatás folyna. A tanárképzés a ki­lencvenes években mintegy 600 hallgató egyidejű oktatá­sát biztosíthatja. A város egyébként a jelenleginél na­gyobb, korszerűbb szakmun­kásképzést kap, amelyre szük­sége is lesz, hiszen nő a ta­nulólétszám, több fiatal felvé­telét kell biztosítani. Az igaz, hogy a szakmunkásképző há­rom esztendőre kedvezőtle­nebb helyzetbe kerül. 1989-ben átköltözik ideiglenesen a mai gimnázium épületébe. Tehát: jó időben került a kérdés a városi tanács elé, hiszen a költözködésre csak két év múl­va kerülhet sor, ha a minisz­térium végleges döntése a kö­zeljövőben megszületik. Két évig 'minden marad a régiben, oktatás csak a KKMV épüle­tében lesz. Nem kell félni az újtól — Milyen szakok indulnak az idén? — Magyar, orosz, történe­lem, földrajz és matematika szakra lehetett jelentkezni. A felvételi vizsgák eredményei alapján 80—100 hallgató kezd­heti meg szeptember 1-jével tanulmányait. — Kik fognak itt oktatni? — A képzést az ELTE álta­lános iskolai tanárképző kara biztosítja, a meglévő oktatók bevonásával, de természete­sen újabb főiskolai tanárok felvételére is szükség lesz. Az ELTE ugyanakkor számít a GATE-n tanító szakemberek közremű köd ésére. — Gödöllőn sokan féltik a szakmunkásképző jövőjét, nem látják biztosítottak, hogy olyan körülmények között tudják oktatni a tanulókat, mint ed­dig. — Az újtól mindig vannak, akik félnek, konzerválnák a régit. Azért jelentős a tanács­tagok szinte egyhangú szava­zata a megoldás ,módja mel­lett, mert ők a tudnivalók is­meretében döntöttek és ennek birtokában már felkereshetik választóikat. Tájékoztathatják a lakosságot — hiszen ez a tisztük —, s a gödöllőiek, akik eddig oly sokat tettek váro­suk rangjáért, ezt az újabb gyarapodást is büszkén vállal­ják majd. Tudiuk.^-frogy akik ma még tájékozatlanok — a féligazsá­gok alapján — aggódnak. De­ltát a tények meggyőzőek: a tanárképzés megkezdése min­denki régi óhajára ad megfe­lelő választ. Körmendi Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom